Jövőbe tekintő beruházások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!

Projektfinanszírozás Kelet-Közép-Európában

Megjelent a Cégvezetés (archív) 26. számában (2000. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A helytelen fogalomhasználat miatt ma szinte minden nagyberuházást a projektfinanszírozás szóval illetnek régiónkban. Kevéssé ismert ugyanakkor, hogy a finanszírozási technikákon belül ez egy speciális forma, amelynek használata bizonyos milliárdos ügyletek esetében helyénvaló.

 

A projektfinanszírozás speciális finanszírozási technika, banki szolgáltatásforma, amely a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően teljesen elkülönül a hagyományos vállalati hitelezéstől. Rövid definíciója nem létezik, több, a későbbiekben ismertetendő, általános jellemzőjének együttes fennállása esetén beszélhetünk projektfinanszírozásról. Maga a projekt szó latin eredetű, a "pro" (előre) és a "jaceo" (dobni) szóösszetételből származik. A szó magában foglalja azt a lényeges elemet, hogy a befektetés várható jövedelmezőségénél, illetve a hitel kockázatánál mindig a jövő a döntő. A projekt mindig különálló vagy elkülöníthető egységet, beruházást jelent. De nem csak építési jellegű beruházásokat tekintünk projekteknek, egy-egy vállalatnál ugyanúgy e körbe tartozhat például valamely új termék kifejlesztése és értékesítése is.

Egymilliárd forint felett

Projektfinanszírozásról a technikából eredően általában 1 milliárd forintnak megfelelő euró költség feletti beruházások esetében beszélhetünk, de hazai viszonylatban nem ritkák a 20-50 milliárd forint összköltségű fejlesztések sem. (Nemzetközi viszonylatban léteznek több milliárd dolláros beruházások is, amelyek projektfinanszírozással valósulnak meg.) A hitel és a saját tőke arányára jellemző, hogy általában az előbbi a magasabb, de mértéke függ a kockázati elemektől is. A saját tőke bankok által megkívánt minimuma 20 százalék körül van.

A hitelező bankok sem elsősorban a fejlesztést végző vállalatot, hanem magát a beruházást finanszírozzák. Ezért általánosan elfogadott megoldás, hogy egy múlt nélküli, kifejezetten e célra létrehozott új társaság valósítja meg a beruházást, az alapítók a hitel visszafizetését a projektből származó jövőbeli árbevételre alapozzák.

A hagyományos vállalati hitelezési formáktól éppen biztosítékrendszerében tér el ez a hiteltípus. A projektfinanszírozás elsősorban nem eszközalapú hitelezés, az úgymond tárgyi fedezet értéke gyakran nem is éri el a hitel összegét. Itt a biztosíték maga a projekt, az ahhoz kapcsolódó szerződések és eszközök összessége. Az effajta beruházások nem szedhetők szét elemeikre, bárkinek csak akkor van haszna a kész műből, ha azt működteti. Ezért a szerződéses biztosítékok érvényesítése helyett gyakran a szerződések újratárgyalásával, a feltételrendszer módosításával tudják megoldani az időközben esetleg felmerülő problémákat.

A nagy kockázatot csak megfelelő szakmai (műszaki, jog, pénzügyi) előkészítettséggel lehet csökkenteni. Ezek költsége viszonylag nagy, s ez az egyik fő oka annak, hogy bizonyos értékhatár alatt nem lehet - nem éri meg - projektfinanszírozási technikát alkalmazni. A kockázatok kezelését is szakértők végzik. A hitelszerződések aláírását megelőzően a részszerződések többségét már megkötik, ez a feltétele annak, hogy a projekt az eredetileg tervezett pénzügyi keretek között valósuljon meg.

A projektfinanszírozás munkaigényesebb, költségesebb és banki szempontból az átlagosnál kockázatosabb. Ennek ellenére mindinkább teret hódít Kelet-Közép-Európában is, ugyanis bizonyos ügyleteknél kizárólagos megoldást nyújt, előnye egyértelműen kimutatható.

Mérlegen kívül

A projektfinanszírozási technikát elsősorban azok a nagyobb tőkeerejű - befektető - cégek igénylik és használják, amelyek saját működésükhöz is gyakran jelentős hiteleket vesznek fel. Ezek a cégek a befektetést általában egy külön, újonnan alapított projekttársaságba viszik ki, így valósul meg az effajta beruházásokra jellemző mérlegenkívüliség.

További előny, hogy az új projekttársaságba további befektetőt lehet bevonni, amire a projekt mérete miatt gyakran szükség is van. Az idegen forrás bevonása a kockázatok megosztása miatt szintén előnyös lehet, illetve ha több részre osztódik a tőke (befektetőnként 50 százalék alatt van), akkor a leányvállalatot a konszolidálásba sem kell bevonni. További előny, hogy a projekttársaság hitelfelvétele nem érinti a tőkebefektető (a projektszponzor) mérlegét és hitelképességét. Mindezeket a gondokat megoldja az új társaság létrehozása.

Bár a beruházást elindító anyacégek bizonyos esetekre felelősséget vállalnak (például arra, hogy a beruházás költségkeretét nem lépik túl), magát a projektfinanszírozási hitel visszafizetését általában nem garantálják. A befektető az előkészítés és a saját szakértői költségeit is a projektre terhelheti, így sem ezek a tételek, sem pedig a garanciavállalás nem jelennek meg közvetlenül a mérlegében.

A projektfinanszírozás a bankok számára is előnyös pénzkihelyezési forma. A hagyományos vállalatfinanszírozáshoz képest ugyan nagyobb a kockázata, de rendkívül alapos munkával és részletes szerződésekkel ezt megfelelő szinten lehet tartani. A magasabb egyszeri banki díjak - a nem kamatjellegű bevételek - vonzóak a bankok számára. Sőt, mivel esetenként a hitelösszeg általában meghaladja az 1 milliárd forintot, a kamatjellegű bevétel (a nettó kamatbevétel) is tetemes.

A projektfinanszírozás egy technika, azaz a beruházás jellege, az anyacég tőkeereje alapján eldönthető, hogy miként építhető meg a mű. Számos szálloda projektfinanszírozással valósult meg, és épül ma is Magyarországon, más (nagy)beruházásokat a tulajdonos tisztán saját forrásból vagy vállalati hitellel (nem elkülönítetten), illetve tulajdonosi garanciával építtet meg.

Alkalmazási területek

Az alábbi bontáshoz tartozik, hogy a termelővállalatok közül azok is egyre többször alkalmaznak projektfinanszírozási technikát, amelyek nem sorolhatók az alábbi ágazatok egyikébe sem.

Az energiaszektorban az erőműfejlesztés, a meglévő blokkok felújítása, illetve újak építése (esetenként a vonzáskörzetbe tartozó bányaműveléssel együtt), a kőolajjal (távvezeték, kőolajtároló, kitermelőberendezések/fúrótornyok) és a földgázzal kapcsolatos beruházások (távvezeték, gáztárolók) tartoznak leggyakrabban e finanszírozási körbe.

Az infrastruktúra területén az új, fizetős autópályák, a hidak, az alagutak, a repülőterek bővítésére, új repülőtér építésére, a vasúthálózat korszerűsítésére, a kikötők fejlesztésére, újak telepítésére, valamint a logisztikai központok létrehozására szövetkeznek projektfinanszírozók.

A telekommunikáció területén a telefonhálózatok fejlesztése (például a helyi telefonkoncessziós társaságok létrehozása), a mobiltelefon-hálózatok kiépítése, az alternatív távközlési, a műholdprojektek és az adatátviteli hálózatok fejlesztése tartozhat e körbe.

Az ingatlanszektorban a szállodák, a bevásárlóközpontok, a multifunkcionális építmények és az ipari parkok építésekor találkozhatunk e finanszírozási formával.

Az önkormányzati tevékenységhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások körében az ivóvízellátással és a szennyvízellátással összefüggő, a környezetvédelemhez kapcsolódó beruházások és az energiaracionalizálási fejlesztések igényelnek projektfinanszírozással előteremthető tőkét.

Kelet-Közép-Európában egyre kiterjedtebben alkalmazzák a projektfinanszírozást mint technikát, elsősorban az infrastruktúra, az energiatermelés és -továbbítás, a telekommunikáció és az ingatlanszektor területén. Ezekben az országokban a privatizációval és a szükséges jogi háttér megteremtésével egyidejűleg terjedt és terjed ma is a beruházások megvalósításának ez a formája. Azokban a kelet-közép-európai országokban, ahol az inflációt sikerült 10 százalék alá szorítani, és megfelelő a jogi háttér, nagyobb esély van a projektfinanszírozás biztonságos alkalmazására. Ezekben az országokban a multilaterális pénzintézetek (EBRD, IFC) is részesei - az általuk egyébként is kedvelt - projektfinanszírozással megvalósítandó beruházásoknak.

Főbb makrogazdasági mutatók néhány kelet-közép-európai országban
  GDP Infláció Munkanélküliség Folyó fizetési mérleg a GDP százalékában
1999 2000 1999 2000 1999 2000 1999 2000

Bulgária

2,5

4,0

0,3

3,0

16,0

17,0

-4,6

n. a.

Csehország

-0,6

1,5

2,1

3,5

9,4

11,0

-1,5

-2,4

Lengyelország

4,1

4,5

7,3

7,0

13,0

12,5

-7,6

-8,1

Magyarország

4,5

4,9

10,0

8,3

9,6

9,0

-4,2

-4,0

Oroszország

1,7

2,0

85,7

22,0

12,0

12,0

9,3

8,2

Románia

-3,9

0

45,8

40,0

12,0

13,0

-4,2

-5,0

Szlovákia

2

0

10,5

0

19,2

19,0

-5,4

-4,1

A hazai helyzet

Magyarországon a tőkepiac, illetve a pénzpiac fejlődésével párhuzamosan, a megfelelő jogi háttér megteremtésével egyidejűleg teret nyert a projektfinanszírozás. Az első ilyen ügyletek az 1990-es évek elején valósultak meg, főként a közlekedési infrastruktúra javítása érdekében. Először a koncessziós autópályák építésekor alkalmazták ezt a technikát, később a helyi telefonkoncessziós társaságok fejlesztése kapcsán került sor projektfinanszírozási hitelek nyújtására. 1994-95 folyamán néhány jelentősebb magyar bankban a projektfinanszírozás önálló szakterületté vált, ami elősegítette e technika további fejlődését. Ebben az időszakban kezdődött néhány nagy ingatlanberuházás már az újszerű hitelezés segítségével. 1997-1999 között az energiaszektorban jelentek meg a korábbi beruházásokhoz képest is hatalmas volumenű ügyletek.

Két év alatt összesen több mint 100 milliárd forint értékben írtak alá a bankok 10-15 éves futamidejű hitelszerződéseket új erőművek építésére. A bankok a hiteleket devizában és forintban nyújtották, sőt az árfolyamkockázat csökkentése miatt - gyakran egy szerződésen belül - egyszerre több devizában is.

Kedvező feltételek

A makrogazdasági mutatók kedvező alakulása segíti a projektfinanszírozás terjedését. Mivel döntően hitelezésről van szó, a projekteket - különösen az első évben - jelentős pénzügyi költségek terhelik, amelyek csak részben háríthatók át a vásárlókra. A 10 százalék alatti infláció és a ma már minimális árfolyamveszteség jelentősen csökkenti a pénzügyi kockázatot.

A nemzetközi, illetve a nyugat-európai gyakorlatban projektfinanszírozással valósulnak meg a jelentősebb állami és önkormányzati beruházások, fejlesztések. Magyarországon ez a terület egyelőre még jórészt kiaknázatlan. Az állami, illetve önkormányzati szféra által kezdeményezett projektek esetében mellőzhető az állami garanciavállalás, és több idegen forrás vonható be. További komoly, még kihasználatlan lehetőség a vállalati, technológiai fejlesztések megvalósítása elkülönített - s nem vállalati hitelből - módon.

A projektfinanszírozás jelentős fejlődési potenciált hordoz a kelet-közép-európai régióban, elsősorban a kedvezőbb makrogazdasági mutatójú országokban. A technika alkalmazása egyre terjed, mind többen foglalkoznak ezzel az üzletággal.

Lengyelországban alapvetően három szektorban jellemző a projektfinanszírozás. Az energiaszektorban az erőművek, az olajfinomítók modernizálásakor alkalmazzák. A telekommunikáció területén a telefonszolgáltatók, elsősorban a mobilhálózatok kiépítését, az ingatlanszektorban pedig irodaépületek, hotelek építését, lakónegyedek kialakítását, kiépítését finanszírozzák e technikával. A legtöbb lengyel bank részt vesz a projektek finanszírozásában, de hatékonyságukat rontja a tőkeszegénységük. A bankok legtöbbször konzorciumokat hoznak létre, ám még így is csak a nagy, tőkeerős bankok képesek a nagyobb projektekbe beszállni. A beruházások nagy részét 20-30 százalékos saját erő felmutatása mellett, 1-2 év türelmi idő figyelembevételével és 10-15 éves futamidővel finanszírozzák.

A Bulgáriába irányuló külföldi tőkebefektetések a bolgár privatizáció előrehaladásától függenek. A megfelelő befektetési feltételek megteremtésével lehetőség nyílna a projektfinanszírozás gyakoribb alkalmazására is. Jelenleg az energiaszektor, a közlekedés és az önkormányzati befektetések területén megvalósítandó projektek a meghatározóak. Az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) is támogatja e területek fejlesztését.

Romániában a gazdaság - három év hanyatlás után - 2000-ben várhatóan kismértékben növekedni fog, ami elsősorban a felgyorsult privatizációnak köszönhető. Megkezdődött a túlsúlyos állami szektor leépítése, a külföldi tőke mind nagyobb mértékű bevonására törekszik a kormány, és a magánszektor fejlődéséhez szükséges rugalmas jogi keretek kidolgozása is gyorsul. A biztonságos befektetői környezet kialakítása mellett a román kormány további kedvezményekben részesíti a külföldi beruházókat (profitrepatriálás, adómentesség, vámkedvezmények stb.). Ezeket az intézkedéseket, folyamatokat ösztönzi az európai uniós követelményekhez való igazodás is. A nemzetközi intézmények támogatásait (EU, Világbank, EBRD) elsősorban az infrastrukturális, a telekommunikációs, a közüzemi (gáz, távfűtés, hulladékhasznosítás, vízellátás), az energetikai és a környezetvédelmi fejlesztések megvalósításához használják fel.

További lehetőségek rejlenek az ipari beruházásoknál, ahol az adott területen működő román céggel vegyesvállalat alapítása is célszerű. Számos előny származhat az együttműködésből: a partner helyismerete, kapcsolatai, eszközei, nyersanyagforrásai párosulnak a külföldi cég szakmai ismeretével, a menedzsment tapasztalataival és a gyártott termék piacának biztosításával.

A hazai projektfinanszírozási ügyletek jellemző paraméterei
projekt költség: 2-10 Mrd Ft
• nagy projektek esetén: 10-60 Mrd Ft
hitel részaránya: 60-80%
projekt társaság tulajdonosainak száma: 2-5
projektfinanszírozási hitel paraméterei
• futamidő: 7-15 év
• első törlesztés: 1,5-4 év
• kamat:  BUBOR/LIBOR/EURIBOR+0,7-2%
(futamidő alatt változik a pénzügyi mutatók függvényében)
• egyszeri jutalék: 0,7-2%
finanszírozó bankok száma ügyletekként: 1-3 (2-10 Mrd Ft projektköltség esetén)
4-20 (10 Mrd Ft projektköltség felett)
hitelügylet előterjesztésének időtartama: (szerződés aláírásáig) 3-6 hónap (6-12 hónap 10 Mrd Ft projektköltség felett)
tulajdonosi garancia: esetenként a beruházás költségtúllépésére
tulajdonosi pénzkivétel: pénzügyi mutatók függvényében, az üzemeltetési periódus 2. évétől

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére