Vezetékes távközlés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

A Matáv is válhat törpévé

Megjelent a Cégvezetés (archív) 25. számában (2000. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Matáv monopoljogai a vezetékes távközlésben a belföldi távhívásban, illetve a nemzetközi forgalomban 2001 végéig érvényesek, a helyi telefontársaságok monopóliumai - a helyi távközlésben - 2002 novemberéig élnek, amennyiben nem sikerül megállapodni a határidők előbbre hozataláról. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) vezetője, Katona Kálmán 1998 nyarán kijelentette, hogy meg akar egyezni a Matávval (pontosabban annak fő tulajdonosaival) a kizárólagosság idejének megkurtításáról - ám egyelőre nem lehet tudni, vajon sikerül-e.

A tárgyalások folynak, a piac többi szereplőjének legnagyobb bánatára azonban a színfalak mögött, meglehetősen titokban. A koncessziós pályázaton megszerzett és kifizetett jog idő előtti feladásáért a Matáv nyilván kér valamit, a kérdés csak az, hogy mit, és megkapja-e? A többi szereplőt pedig az aggasztja, vajon a magyar piacon amúgy is Góliátnak számító Matáv tovább erősödve lép-e az igazi versenyben a pástra.

Óriások lesben

A Matáv érvelése egyértelmű. Egyrészt a jog az övé, másrészt egyáltalán nem biztos, hogy a teljes liberalizációt követően valóban a mai piaci ellenfeleivel kell megküzdenie. Benevezhetnek a versenybe ugyanis olyan hatalmasságok is, amelyekhez képest a Matáv is szinte törpe, és egy ilyen, mellesleg reálisnak látszó eséllyel számolva, senkinek sem lehet érdeke a Matáv meggyengítése.

A British Telecom kétségkívül lesben áll, és a Vodafone-Mannesmann (mobil) ak(vizí)ció óta semmire sem lehet azt mondani, hogy lehetetlen, így a Matáv-részvényesek félelmének kétségtelenül lehet alapja. Emellett a már bejelentkezett, a hazai piacon több-kevesebb sikerrel működő vetélytársak, a Vivendi, a PanTel, a Novacom, a GTS sem számítanak kis cégeknek - különösen nem, ha tulajdonosi struktúrájukat is megvizsgáljuk.

A Magyarországon helyi telefontársaságokat üzemeltető Déltáv Rt.-t, Digitel 2002 Rt.-t, valamint Jásztel Rt.-t és az üzletkommunikációs szolgáltatásokat nyújtó PartnerCom Rt.-t tulajdonló francia Vivendi-csoport Európa egyik legnagyobb cége. A MÁV mellett a PanTel legnagyobb tulajdonosa az európai távközlési élvonalba tartozó holland KPN, amely a Pannon GSM legfőbb birtokosa is egyben. A GTS a Global Telesystem révén ugyancsak erős hátteret tudhat maga mögött, a Novacom pedig a német RWE-csoportot képviseli, és így - legalábbis Magyarországon - rokonságban áll a Vodafone-nal is.

Úgyszintén a Matáv leendő hazai riválisai között lehet számon tartani a legnagyobb magyarországi kábeltelevíziós szolgáltatót, az UPC-t, valamint az egyelőre többségi állami tulajdonban lévő, a magyarországi Vodafone-ban 20 százalékkal részesedő Antenna Hungária Rt.-t, amely egy sikeres privatizációval igencsak megerősödhet. Elvben a szintén állami tulajdonban lévő Magyar Posta Rt. is betörhet a távközlési piacra - így az egykori Magyar Posta mindhárom utódcége -, a Posta, a Matáv és az Antenna Hungária is a távközlési piacon mérheti össze erejét.

A piac alakulását döntő mértékben befolyásolja majd az előkészületben lévő egységes hírközlési törvény (EHT) (lásd: a Törvény a monopoljog eltörléséről című keretes írást). Ennek megszületése előtt aligha lehet megegyezni a monopolhelyzetek lerövidítéséről, és még a törvény elfogadása, életbelépése után is szükség lesz átmeneti időre, így sokak szerint a távközlési monopólium feloldásának előbbre hozatala aligha jön össze.

Üzleti szolgáltatások

A készülődés persze igen aktív, minden színtéren. Az egyelőre látható "harcmezők": az üzleti szolgáltatások, a mobilszolgáltatások, a kábeltelevíziós piac és mindenekelőtt vagy -felett, maga az internet és az Internet Protokol (IP)-alapú szolgáltatások.

Az üzleti szolgáltatásokat illetően a már említett alternatív cégek egyaránt aktívak, és egyformán építenek az új megoldásnak számító IP-alapú szolgáltatásokra, valamint a tulajdonosi körük révén valamilyen módon a társaságokhoz csatlakozó különféle korábbi gerinchálózati kapacitásokra. A Novacom az Elmű hálózatára építhet, a PanTel az ennél jóval nagyobb MÁV-hálózatra, az Antenna Hungária pedig saját rádiós hálózatára, illetve budapesti vezetékes hálózatára. A főváros második legnagyobb "független" távközlési hálózata ugyanakkor a Vivendi/PartnerComé, azaz versenytárs van bőven. Még akkor is, ha nem gondolunk bele, mit jelent az, hogy eladó a Mol és az MVM többé-kevésbé kihasznált országos hálózata is. Az egyelőre leginkább a nagyvadakra vadászó alternatívok legfőbb gondja manapság az, hogy a költséges beruházások, technológiafejlesztések ellenére sem tudnak igazán jelentős állami megrendelésekhez jutni. Mint mondják, ennek az lehet az oka, hogy az állam egyrészt nem támogatja kellőképpen a versenyt, másrészt pedig az, hogy a Matáv érdekérvényesítő képessége túlságosan is erős.

Az alternatívok ars poeticájuknak megfelelően kínálják a különféle rádiós - bérelt vonali, ATM és egyéb -, vezetékes, műholdas, IP-alapú megoldásokat, és akár nyernek, akár nem a nagy tendereken, mindenképpen az árak csökkentésére kényszerítik a Matávot is.

Előremenekülés

Az alternatívok mellett, a szerintük már/még túl erős Matáv is készül a liberalizációra - nyilván sokat tanult egyik anyavállalata, a Deutsche Telekom példájából, a DT ugyanis igen sokat vesztett erejéből a németországi piacnyitáskor. A Matáv keményen nyomul az üzletkommunikációs világban, "nagykereskedelmi" részleget hozott létre, a jövőben külön kívánja kezelni a társszolgáltatókat, az ISP-k háttérszolgáltatójává akar válni, és egyáltalán nincs szándékában jelentős piaci részt veszteni. Mai, mintegy 80 százalékos súlya persze nem lesz tartható - és ez nyilván nem is lenne a piac érdeke. Ugyanakkor a mai állapotok fennmaradása sem az. Lassan minden jelentős tender a bíróságokon dől el, és ez legalább olyan rossz a megrendelőknek, mint a perben és haragban álló szolgáltatóknak. Az alternatívok egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy egységfrontba tömörüljenek, és ha ez bekövetkezik, akkor kétségtelenül artikulálni is tudják majd érdekeiket, már a törvényalkotás során is.

A harc egyelőre a nagyfogyasztók kegyeiért folyik. Egy-egy nagyhal kifogása alapvetően megváltoztathatja valamely alternatív szereplő súlyát, ugyanakkor még a Matávot is kellemetlenül érintheti partnere elvesztése. A nagycégek megszerzéséről - okkal, ok nélkül - keveset lehet tudni. A sorban talán az első nagy a TVK volt, melynek üzleti kommunikációja a PanTelhez került. A Novacom az Elművel nyitott, míg a helyi telefonszolgáltatást nyújtó Vivendi-csoport portfóliójában olyan cégek találhatók, mint a Pick Szeged, a jászberényi Electrolux vagy a jászfényszarui Samsung.

A közcélú beszédátvitel (prózaian: a telefonálás) még nem szabad préda. A lakosság iránt egyelőre kisebb az érdeklődés, s ha lesz is e téren változás, várhatóan az is csak a nemzetközi forgalomra, illetve a belföldi távhívásra korlátozódik, míg a helyi távközlésbe a kábeltelevíziós társaságok belépése várható. A hozzáértők szerint a versenyre a legnagyobb hatással az EHT lesz, ez szabályozza majd a legfontosabb kérdéseket, így elsősorban az összekapcsolás ügyeit is. Nem csupán annak árát, hanem azt is, hogy a szabad kapacitásokhoz miként lehet majd hozzájutni.

Törvény a monopoljog eltörléséről Március eleje óta a Hírközlési Főfelügyelet internetoldalán már olvasható az egységes hírközlési törvény tervezetének munkaanyaga. A még közel sem végleges törvénytervezet téziseit a kormány már elfogadta, és az előkészítés a menetrendnek megfelelően halad. Az egyeztetések végeztével a törvény tervezete május végén kerülhet a kormány elé. Amennyiben azt a kormány júniusban vagy júliusban elfogadja, akkor szeptemberben megkezdődhet a parlamenti vita, és így jó esetben az év végén, de legkésőbb 2001 elején megszülethet az új, egységes hírközlési törvény. A törvényalkotók szándéka a "hírközlési piac fejlődésének támogatása és védelme, infrastruktúrájának továbbfejlesztése, működésének elősegítése, a hírközlés, az informatika és az elektronikus média konvergenciájának (egymáshoz közelítésének) fejlődése, valamint a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és költségű hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása." A törvény alapelvei és céljai: - a hírközlési szolgáltatások és azok szabad mozgásának, a határokon átnyúló szolgáltatások elérhetőségének biztosítása; - az innovációt, új szereplők piacra lépését elősegítő, kiszámítható, átlátható, keretjellegű szabályozás és eljárási rend megteremtése; - a versenypiac kialakulásának elősegítése, a domináns szolgáltatók befolyásának ellensúlyozása; - a társadalom egésze érdekében a hírközlési szolgáltatások általános elérhetőségének lehetővé tétele és mindezek feltételeinek meghatározása; - annak biztosítása, hogy mindenki megfizethető áron hozzáférhessen az egyetemes hírközlési szolgáltatásokhoz; - a piaci résztvevők szabadságát, jogát és kötelezettségeit, érdekérvényesítési lehetőségét növelő, kockázatát minimalizáló és esélyegyenlőséget biztosító mechanizmusok kialakítása; - a fogyasztók érdekeinek védelme a hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban; - szektorspecifikus adat-, fogyasztó- és környezetvédelem megvalósítása; - a korlátos erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése; - a közösségi szabályozásra való irányultság biztosítása, a magyar hírközlési piac integrációja a közösségi piachoz, és a vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére