Ma Magyarországon – néhány kiemelt helyzetben lévő cég kivételével – nem könnyű a vállalkozásoknak bankhitelhez jutniuk. A bankok óvatosságát részben a fedezetek érvényesítésével kapcsolatos jogi problémák indokolják – gondoljunk csak az elhúzódó földhivatali eljárásokra. Cikkünk arra ad választ, hogy milyen szempontokat vesznek figyelembe a hitelkérelem, illetve az adós vizsgálata során, illetve melyek a leggyakrabban elfogadott biztosítékok.
Bár a közgazdaságtan logikája azt diktálná, hogy a jegybanki alapkamat és a betéti kamatok csökkenése nagyobb aktivitásra készteti a bankokat a vállalkozói hitelezés területén, az ebben rejlő magas kockázat miatt azonban a valóságban nem ezt tapasztalhatjuk. Ennek oka részben az, hogy a vállalkozások számlaforgalmának megnövekedésével és a készpénzpótló fizetési formák elterjedésével a bankok bevételein belül megnőtt a jutalék jellegű bevételek aránya. Tekintve, hogy ennek megszerzése nem jár számukra számottevő kockázattal, tudatosan törekszenek az ilyen jellegű bevételek arányának növelésére, miközben hitelt túlnyomó részben csak kockázatmentesnek ítélt esetekben nyújtanak a megbízható ügyfeleik részére.Valamennyi bank azt a – nem túl nagyszámú – céget igyekszik megnyerni ügyfélnek, amelynek éves árbevétele 500 millió forint felett van, így az ilyen vállalkozás az őket finanszírozni vágyó pénzintézetek között válogatva, igen kedvező feltételeket harcolhat ki magának.Nincsenek azonban ilyen kedvező helyzetben a fenti körbe nem tartozó vállalkozások, ha hitelkérelemmel kopogtatnak pénzintézeteinknél. A hitelkérelem elbírálása során előnyt élveznek azok, akiknek volt már valamilyen kapcsolatuk a pénzintézettel, vagyis akár egy számlanyitás is jelentheti a későbbi jó kapcsolat alapját.
A hitelkérelem előterjesztése
Amennyiben a kapcsolat létrejött a bank és a vállalkozás között, a vállalkozás benyújtja a hitelkérelmet és az ehhez kapcsolódó dokumentumokat. Ezt követően elsősorban az ügylet jellegétől függ, hogy a pénzintézet milyen mélységben és alapossággal vizsgálja meg a leendő adós gazdálkodását, számlaforgalmát és a biztosítékokat.Így például az úgynevezett lombardhitelek esetében a hitelbírálat kizárólag a fedezet meglétének, értékének és érvényesíthetőségének vizsgálatára terjed ki, az adós gazdálkodása annak nem lesz tárgya. A hitelbírálat egyszerűsített eljárás keretében rövid idő alatt megtörténik például a közraktári jegy fedezete mellett nyújtott hitelnél, vagy a lekötött betétek, mobilizálható értékpapírok fedezete mellett nyújtott hiteleknél.Az esetek többségében azonban részletes vizsgálat alá kerül mind az adós gazdálkodása, mind a finanszírozandó ügylet, mind pedig a felajánlott fedezet.A hitelkérelem kellékei
A kérelem tartalma
A hitelkérelemnek tartalmaznia kell a hitelfelvevő megjelölését, az igényelt hitel célját, összegét, futamidejét és természetesen az igénylő cégszerű aláírását.A kérelem mellékletei
A kérelem mellékleteként általában csatolni kell:- a vállalkozás létét igazoló okiratokat,
- a gazdálkodással kapcsolatos iratokat,
- az üzleti tervet,
- a menedzsment bemutatását, a szakmai önéletrajzokat,
- a fedezetekre vonatkozó dokumentációt,
- a hatósági igazolásokat, valamint
- az egyéb, a konkrét esetben szükséges iratokat.
A vállalkozás létét igazoló okiratok
A vállalkozás létét igazoló okiratok közé tartozik elsősorban a cégmásolat, a vállalkozói engedély másolata, az aláírási címpéldány(ok), az APEH bejelentő, módosító lapok.A gazdálkodással kapcsolatos iratok
A gazdálkodással kapcsolatos iratok között az adósnak be kell nyújtania – attól függően, hogy milyen szabályok szerint kell a könyveit vezetnie – az éves beszámolókat, illetve egyszerűsített mérlegeket, a főkönyvi kivonatokat, illetve a naplófőkönyvet, pénztárkönyvet. Emellett szükség van az APEH, illetve tb igazolására arról, hogy a kérelmezőnek nincs tartozása ezekkel a hatóságokkal szemben. Amennyiben a vállalkozás külkereskedelmi tevékenységet is folytat, a dokumentumok között szerepelnie kell a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától beszerzett igazolásnak is. Mellékelni kell az adóbevallásokat is.Az üzleti terv
A cégek sokszor külső pénzügyi tanácsadók igénybevételével készíttetik el, akik között nagy számban találjuk meg a bankok pályát módosított, egykori alkalmazottait. Az üzleti tervben kell kifejteni, hogy a vállalkozás milyen célra kívánja igénybe venni a hitelt, hogy milyen megtérülést és hasznot remél a tervezett projekttől, és hogyan fogja visszafizetni a felvett hitelt. Az üzleti terv része a mérleg és eredményterv, valamint a pénzforgalmi terv is.A menedzsment bemutatása
A menedzsment bemutatása és a szakmai önéletrajz fontos tényező a vállalkozás sikeréhez. Rendelkezni kell megfelelő gazdasági és jogi vezetőkkel, illetve jól képzett szakemberekkel. Ennek jelentőségét felismerve a bankok is kérik ennek bemutatását a hitelkérelem vizsgálata során.A fedezetekre vonatkozó dokumentáció
A fedezetekre vonatkozó dokumentációt akkor kell csatolni, ha a hitelt valamilyen bankgarancia, kezesség, betét vagy értékpapír biztosítja.Ingatlanbiztosítéknál harminc napnál nem régebbi eredeti tulajdoni lapot kell benyújtani. Az ingatlanfedezetet nemcsak a hitelt felvevő, hanem tőle különböző más személy, vagy vállalkozás is biztosíthatja. Ha a tulajdoni lapon a fedezetet felajánló személyt tulajdonosként már bejegyezték és az ingatlan tehermentes, valószínűleg nem lesz akadálya a fedezet befogadásának. Budapesten azonban az ingatlanok többsége ennek a követelménynek nem felel meg. Ha a fedezetet felajánló tulajdonjog bejegyzési kérelme csupán széljegyként szerepel, valamennyi megelőző széljegy tartalmát képező iratot be kell nyújtani, a földhivatali bélyegzővel ellátott másolatban. Csatolni kell ezenkívül az ingatlanra vonatkozó értékbecslést és a vagyonbiztosítási szerződést is.Egyéb iratok
Egyéb, a konkrét hitelkérelemtől függő irat lehet például beruházási hitelek esetén az építési engedély vagy az egyéb hatósági, önkormányzati engedélyek.Előszűrés
A hitelkérelem beérkezését követően a pénzintézet első lépésben az adós előéletét veszi szemügyre. Ennek során a bankok megvizsgálják, hogy az adósnak nincs-e korábbi, hátralékos tartozása velük szemben, de működik a kereskedelmi bankok között úgynevezett bankközi információs rendszer is, vagyis ellenőrizhető, hogy más pénzintézetnél nem áll-e fenn hátralékos tartozása az illető vállalkozásnak.Aki ezen az előszűrésen megbukik, az általában nem számíthat arra, hogy hitelhez jut.Hiánypótlás
Ha a hitelkérelem nem rendelkezik valamennyi szükséges kellékkel, az adóst hiánypótlásra hívják fel, aminek eredménytelensége esetén a kérelmet elutasítják.Hitelbírálat
A szükséges dokumentumok benyújtását követően megkezdődhet a hitelbírálat, amely két fő mozzanatból tevődik össze: az adósminősítésből és a fedezetértékelésből.Adósminősítés
Az adós minősítésekor a bank ügyintézője egyrészt az adós gazdálkodását és a bank számára abban rejlő kockázatot, másrészt a konkrét ügyletet és annak kockázatát, illetve a visszafizetés feltételeinek meglétét vizsgálja. A vizsgálat széles körű, kiterjed az ágazat egészére, amelyben az adós tevékenykedik, a piaci környezetre és a versenytársakra is. A minősítés eredményeként megtörténik az adós besorolása. Aki jobb minősítést kap, alacsonyabb fedezettség mellett juthat hitelhez, a legrosszabb minősítéssel rendelkezők viszont ebben a stádiumban kihullanak a rostán.Fedezetértékelés
Ha az adós hitelképes, következhet a felajánlott biztosítékok értékelése. A biztosítékok együttes értékének általában el kell érnie azt az összeget, amit a tőke és a járulékok egy évre eső összege együttesen kitesz. Ugyanakkor a fedezetek értékelésére valamennyi bank belső szabályzattal rendelkezik, amely meghatározza, hogy egy-egy fedezet névértékének milyen százaléka fogadható el.A fedezetek figyelembe vett értéke akár 20 százaléktól 100 százalékig is terjedhet annak alapján, hogy az igényérvényesítés menynyire könnyű és gyors az egyes esetekben. 100 százalékos értéken vehető figyelembe általában az állami kezességvállalás vagy a bankgarancia, míg igen alacsony az értéke például az árbevételre vonatkozó engedményezésnek.A FEDEZET
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 77-82. §-ai határozzák meg, hogy a hitelintézetek milyen fedezeteket nem fogadhatnak el.Ezek egy része az adóshoz, másik része a hitelintézethez kapcsolódik.Az adóshoz kapcsolódó korlátozások
Nem fogadható el az a fedezet, amely már más ügylet biztosítékául szolgál. Kivételt jelent ez alól a jelzálogjoggal terhelt vagyontárgy, amely azonban csak értéke 70 százalékáig fogadható el fedezetül.Nem fogadható továbbá el olyan gazdasági társaság üzletrésze vagy részvénye, amely az adós gazdasági társaságban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, avagy amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van.A hitelintézethez kapcsolódó korlátozások
A hitelintézet nem fogadhatja el fedezetként a saját maga által kibocsátott, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírt, a bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, illetve a hitelintézet, avagy a bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény tulajdonában álló egyszemélyes részvénytársaság részvényét.A legfontosabb biztosítékok
A hitelügyleteknél leggyakrabban elfogadott biztosíték a bankgarancia, az óvadék, a kezesség, a zálogjog, a visszaváltható életbiztosítás, az engedményezés, az akkreditív, az opciós szerződés, valamint a megerősítő nyilatkozat.A felsorolt biztosítékokat – amelyek mögött valamilyen, a polgári törvénykönyvben szabályozott jogügylet áll – jogi biztosítékoknak szokás nevezni, de emellett a bankok a követelésük fedezetének tekintik az adós gazdasági tevékenységének valamennyi eredményét, azokat is, amelyek esetleg csak a jövőben keletkeznek majd.Bankgarancia
A bankgaranciában a kibocsátó pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek bekövetkezése esetén fizetést teljesít. Az, hogy a biztosítékot a befogadó pénzintézet milyen értéken fogadja el, a kibocsátó pénzintézet értékelésétől függ. Ha a kibocsátó stabil pénzintézet, a fedezet értéke általában 100 százalékos, viszonylag kevés hitelfelvevő van azonban olyan helyzetben, hogy ilyen fedezetet tudna nyújtani.Óvadék
Óvadékul készpénz, illetve értékpapír fogadható el, amelyet az ügylet fennállásának tartamára át kell adni a pénzintézetnek. Ha az óvadék tárgya pénzösszeg, az a hitelszerződés fennállása alatt általában betéti szerződés alapján kamatozik, és a keletkező kamatok ugyancsak a követelés fedezetéül szolgálnak. Amennyiben az adós késedelembe esik, a hitelintézet az óvadékból közvetlenül, bírósági eljárás nélkül kielégítheti követelését.Az értékpapírok mobilizálhatóságától függ, hogy azokat a pénzintézet milyen értéken fogadja el óvadékként. Általában 100 százalékos értékkel bírnak az államkötvények, kincstárjegyek. Alacsonyabb a részvények fedezeti értéke, amely attól is függ, hogy tőzsdére bevezetett részvényről van-e szó.Kezességvállalás
Kezességvállalásnál a kezes arra kötelezi magát, hogy amennyiben az adós lejáratkor nem teljesít, helyette ő fog teljesíteni. Egyszerű kezesség esetén a bank előbb az adóssal szemben köteles megkísérelni a követelés érvényesítését, és ennek behajthatatlansága esetén fordulhat a kezes ellen. A bankok azonban általában készfizető kezességet kötnek ki biztosítékul, amelynél jogosultak lesznek az adóst megelőzően is a kezes ellen fordulni.A pénzintézetek magasabb, általában 100 százalékos értéken fogadják el az állami költségvetés, illetve a garanciaalapok, hitelbiztosító intézetek által vállalt kezességet.Zálogjog
Zálogul mind az adós, mind az érte kötelezettséget vállaló más személy ingóságai, teljes vagyona, avagy ingatlanai szolgálhatnak. A zálogszerződés alapján a követelés kielégítése általában bírósági úton történik, de néhány esetben anélkül, közvetlenül is történhet.Ingatlant a bankok általában abban az esetben fogadnak el zálogfedezetként, ha az nem lakás céljára szolgál és tehermentes.Visszaváltható életbiztosítás
Amennyiben a hitel fedezetét visszaváltható életbiztosítás képezi, a kötvényt a banknál kell elhelyezni, és a jogosultnak a bankra kell engedményeznie az abból folyó követelését, amit a biztosítónak vissza kell igazolnia. A biztosítási díj nemfizetése általában felmondási ok.Engedményezés
Az adós engedményezési szerződéssel a hitel fedezetéül bármilyen követelését a bankra ruházhatja át. Ez az engedményezett követelés kötelezettjével szemben az értesítést követően hatályos, így a kötelezett nyilatkozatát – amely szerint az engedményezés tényét tudomásul vette – be kell szerezni.Akkreditív
Az akkreditívet kibocsátó bank ebben az esetben arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén – ami általában okmányok benyújtását jelenti – fizetést fog teljesíteni. A fizetésnek ez a módja a kereskedelemben bevett, lényege, hogy az a fél, aki árut szállít más részére, így biztosítja az ellenérték megfizetését. Az akkreditív alapján fennálló követelést a bankra kell engedményezni.Opciós szerződés
Az opció tárgya általában ingatlan. Az opciós szerződés alapján a fedezetet nyújtó személy vagy vállalkozás vételi jogot biztosít a bank számára, aki az opció tárgyát a szerződés fennállása alatt egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.Megerősítő nyilatkozat
Ezt a – konkrét jogkövetkezményekkel nem járó – nyilatkozatot általában az anyavállalat adja ki arról, hogy érdekeltségeit nem kívánja elidegeníteni.Frank Edit