Vállalkozásfejlesztés - új utakon

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Változatos támogatási formák

Megjelent a Cégvezetés (archív) 25. számában (2000. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A Gazdasági Minisztérium a tervezett időpontnál valamivel később hirdette meg az idei első pályázatait, melyek révén a kis- és középvállalkozások támogatáshoz juthatnak. Ezúttal négy nagy célelőirányzat forrásai nyíltak meg - közöttük van a 2000-ben életre hívott Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat is. Sokan kíványcsiak arra, vajon a mostani pályázati rendszer - a hangsúlyáthelyezésekkel együtt - valóban fordulatot jelent-e a szektor támogatásában.

 

A Gazdasági Minisztérium (GM) az idén különféle célelőirányzataiból mintegy 35 milliárd forint, pályázat útján elnyerhető támogatást adhat a vállalkozásoknak. Az idén debütál a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (KKC), amely 5,3 milliárd forint költségvetési pénzt és 1,8 milliárd forint PHARE-támogatást tartalmaz. Ezt a kormány a vállalkozások működési feltételeinek közvetlen javítására, a beszállítói program támogatására, a piaci helyzet, a versenyképesség javítására, valamit egy új, kisvállalkozói kölcsönprogram finanszírozására fordítja. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a mikrohitel felső határának sokszor emlegetett 3 millió forintra való felemelésén túl, azt - új elemként - a KKC forrásaiból támogatva, 10-15 millió forintra egészíthetnék ki a kereskedelmi bankok.

A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) 17,2 milliárd forintból gazdálkodhat. Ezt a pénzt befektetés- és beruházásösztönzésre, az ipari parkok és a logisztika fejlesztésének támogatására, az energiatakarékosság ösztönzésére, kereskedelemfejlesztésre s egyéb vállalkozói képességek javítására, valamint a kollektív befektetések és az export ösztönzésére kívánja fordítani a tárca.

A kis- és középvállalkozások részesedése a támogatásokból, 1999
Összes foglalkoztatottak száma fő Gazdaságfejlesztési pályázat Minőségbiztosítási rendszerek bevezetése Kereskedelemfejlesztési pályázat
szerződés db támogatás millió Ft szerződés db támogatás millió Ft szerződés db támogatás millió Ft
1-9 10 1578,60 232 152,88 72 51,03
10-49 8 942,00 575 502,22 92 55,00
50-249 13 1097,51 233 272,60 81 54,16
Összesen 31 3618,11 1040 927,70 245 160,19
250 fő felett 39 6032,60 35 48,30 23 20,25
Mindösszesen 70 9650,71 1075 976,00 268 180,44
Összesenből KKV (%) 44,29 37,49 96,74 95,05 91,42 88,78
Forrás: GM

Stratégiai cél a foglalkoztatás elősegítése

A Turisztikai Célelőirányzat (TC) eredeti kerete 6,3 milliárd forint, ami - a kedvező tavalyi idegenforgalmi adatok figyelembevételével - több mint kétszeresére bővülhet, a KKC keretéből átcsoportosítandó összegek és a jövő évi költségvetési források terhére felhasználható pénzek révén. (Mindezt abban a reményben kínálta föl a tárca, hogy az idén is fennmarad a turizmus kedvező eredménye. Jövőre így elérhető, hogy a büdzsében ennyivel nagyobb támogatást kapjon a terület - így nem kell tehát „visszafizetni" az idén előre felhasználni kívánt támogatási összeget.) A TC forrásait különféle beruházások támogatására, a gyógyturizmus, a vízi turizmus és a szálláshely-szolgáltatások fejlesztésére, továbbá a Magyar Turizmus Rt. működtetésére kívánják fordítani.

Az Aktív Foglalkoztatási Célok (AFC) blokkja 2,6 milliárd forint megpályázható támogatást tartalmaz. A pénz legnagyobb részét a kis- és középvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó munkahelyteremtésre szánják. Az AFC célkitűzései között a gazdaságilag legkedvezőtlenebb helyzetű megyék támogatása kiemelt helyen szerepel, a GFC-ből támogatott munkahelyteremtő beruházások ösztönzésével együtt.

A feladatokhoz konkrét összegeket is hozzárendelt a minisztérium, ám a gazdálkodók számára ezek nem bírnak különösebb jelentőséggel, mert csupán stratégiai irányokat jelölnek ki. (E számok tehát nem a konkrét pályázatok keretösszegei.)

A GFC tavalyi felhasználása A Gazdasági Minisztérium kezelésébe tartozó célelőirányzatok közül - összegét és gazdasági hatását tekintve - a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat a legjelentősebb. A támogatási célok belső struktúrájában az előző évekhez képest jelentős átrendeződést mutatott, hogy az 1998-as összeg több mint kétszeresére, 7,5 milliárd forintra növekedett a befektetések ösztönzésére fordítható pénz. A kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére szánt forrás pedig közel 30 százalékkal nőtt, és megközelítette az 5,5 milliárd forintot. A gazdaságfejlesztési pályázat - amely a befektetésösztönzést is magában foglalja - alapvető célja a korszerű technológiák meghonosítása, a vállalatközi kooperáció, a beszállítói kapcsolatok erősítése, a működő tőke modernizációs szerepének erősítése, valamint a modern beruházásokon keresztül a kutatás-fejlesztés, innováció közvetett támogatása. E pályázat keretében tavaly 9,7 milliárd forint támogatási igénnyel 70 pályázatot fogadott el a Gazdaságfejlesztési Tárcaközi Bizottság. Következésképpen a GM számításai szerint 70 milliárd forint értékű beruházás valósul, illetve valósult meg, amelyek révén öt év alatt 685 milliárd forint értékű versenyképes többletárualap keletkezik. Ebből 640 milliárd forintot tesz ki - a pályázók üzleti tervei szerint - az exportárualap. A gazdaságfejlesztési pályázati összeg több mint kétharmadát a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégek kapták, amelyek között több multi, így például az Audi, a Philips, a Siemens, az IBM is megtalálható. A 250 fősnél kisebb cégek összesen 3,62 milliárd támogatást kaptak ebből a forrásból. A gazdaságfejlesztési pályázati rendszer keretében tavaly odaítélt támogatások döntő része - a pályázat alapvető céljainak megfelelően - a külpiacon is versenyképes ágazatokban hasznosult. A híradás-technikai gépek gyártásában 12 pályázat 2,857 milliárd forint, a villamosipari gépgyártás területén 10 pályázat 2,137 milliárd, az export egyik húzóágazatának számító gépgyártásban 10 pályázat 1,323 milliárd forint támogatást nyert el. E három területen hasznosult az odaítélt 9,65 milliárd forintnak összesen 65,5 százaléka. A kereskedelemfejlesztési pályázat révén tavaly 268 szerződéshez 180,44 millió forint támogatást nyújtott a tárca. Az összeg döntő része a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokhoz került, ami a pályázat jellegéből adódik. A kereskedelemfejlesztési pályázat célja a magyar vállalkozások és termékeik külpiacra jutásának támogatása. Ennek megfelelően a GM például a külföldi kiállításokon való részvételt, termékismertetők előállítását segítette elő, illetve külföldi vállalati képviseletek létrehozásához, kiállító- és bemutatótermek bérleti díjához járult hozzá. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatását célzó pályázat keretében az EU-normáknak megfelelő ISO 9000, QS 9000 minőségbiztosítási, valamint az ISO 14000 környezetirányítási rendszerek meghonosítását segítették, elsődlegesen kis- és közepes méretű vállalkozások körében. Az 1075 támogatási szerződés 976 millió forintra vonatkozott, ebből 502 millió forint a 10-49 fő közötti méretkategóriában talált gazdára. Az ipari parkok infrastruktúrájának fejlesztésére kiírt pályázat keretében tavaly 8 aspiráns nyert el 1,262 milliárd forintot, amelyhez a GFC 528,5 millió forintot, az FVM kezelésében lévő Vidékfejlesztési Célelőirányzat 733,6 millió forintot adott. (Ez a tender foglalta magában tavaly a parkokhoz kapcsolódó logisztikai fejlesztések támogatását is.) A monitoringadatok szerint ma az országban összesen 688 vállalkozás működik a parkokban, amely közel 60 ezer főt foglalkoztat, éves árbevételük pedig 870 milliárd forint. Az ipari parkokban ténykedő cégek beruházásainak értéke a GM összesítése szerint 345 milliárd forint. A kis- és középvállalkozások beruházási hiteleinek kamattámogatására kiírt pályázatra az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek jelentkezhettek. A beruházás jellegétől függően a jegybanki alapkamat 25-70 százalékának megfelelő kamattámogatást kaphattak, négy évre. A GM 418 pályázathoz 2,22 milliárd forint odaítéléséről döntött. A megkötött 353 szerződésre tavaly időarányosan 588,6 millió forint jutott. A pályázat során előnyben részesültek a beszállítói, integrátori tevékenységet végző, illetve az azt fejlesztő feldolgozóipari vállalkozások: e kör pályázhatott a legmagasabb, a jegybanki alapkamat 70 százalékát kitevő támogatásra. T. É.

Meghirdették az első pályázatokat

A GM február végén hirdette meg az első gazdaságfejlesztési pályázatait. Közülük a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból finanszírozott tenderre a honi gazdaság versenyképességének javulásához hozzájáruló, nemzetközileg verseny- és piacképes, nagy hozzáadott-értékű termelőkapacitásokat létesítő, növelő, legalább 50 millió forintos beruházások támogatásáért jelentkezhetnek a vállalkozások. A vissza nem térítendő támogatás a beruházási költségek 20 százaléka, legfeljebb 100 millió forint, 3 milliárd forintnál nagyobb értékű beruházás esetén pedig maximálisan 200 millió forint lehet. A termelésbővítő beruházással összefüggő importlízing esetén kamatmentes részletfizetési kedvezmény kérhető.

A minőség- és környezetirányítási pályázati rendszer keretében az ISO 9001:2000 és ISO 14000:1996 minőség- és környezetirányítási rendszerek, a QS 9000 és a VDA6 járműipari minőségbiztosítási rendszerek, valamint az AQAP 110, 120 NATO-követelményeknek megfelelő minőségbiztosítási rendszerek kialakításához, bevezetéséhez és tanúsíttatásához kaphatnak vissza nem térítendő támogatást a vállalkozások. Ez a költségek 50 százalékáig terjedhet, maximuma pedig az állandó foglalkoztatottak számának függvényében 0,6 - 1,4 millió forint lehet.

A kereskedelemfejlesztési pályázat célja a beszállítóvá válás és a hozzáadott-érték növelésének elősegítése, ha azok a munkahelyteremtést, illetve -megőrzést szolgálják. E felhívás révén külföldi kiállításokon, hazai előállítású, saját termékekkel történő részvételhez, továbbá bizonyos marketingeszközök készíttetéséhez, hirdetések külföldi szaklapokban történő megjelentetéséhez vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a feldolgozóipari vállalkozások. (E három pályázatra október 31-ig folyamatosan lehet jelentkezni - ám az utóbbi tender később - forráshiány esetén - felfüggeszthető.)

Az Aktív Foglalkoztatási Célok (AFC) előirányzata keretében eddig egy kiírás jelent meg. Támogatandó a minőségi termékek gyártására alkalmas, új beruházások révén tartós foglalkoztatást biztosító, gazdasági szerkezetátalakítást elősegítő korszerű munkahelyek létrehozása. Ezen a tenderen csak az kaphat pénzt, aki a GFC keretében is támogatást nyert. A szükséges műszaki berendezések, gyártóeszközök, technológiák és immatierális javak beszerzésével kapcsolatos, igazolt költségekhez adható vissza nem térítendő támogatás, illetve kamatmentes kölcsön is. Összege munkahelyenként 1-1,5 millió forint, de pályázatonként legfeljebb 100 millió forint.

A Gazdasági Minisztérium célelőirányzataiból nyújtott támogatások megoszlása, 1999 (millió Ft)
Megnevezés Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat Turisztikai Célelőirányzat Piaci Intervenciós Célelőirányzat Aktív Foglalkoztatási Célok Egyéb* Összesen
Baranya megye 733,7 123,1       856,8
Bács-Kiskun megye 524,8 103,1 50,0     677,9
Békés megye 500,0 43,2 10,0     553,2
Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1 983,0 47,2   382,0   2 412,2
Csongrád megye 754,7 89,9       844,6
Fejér megye 582,1 10,2       592,3
Győr-Moson-Sopron m. 673,2 116,0 59,2     848,4
Hajdú-Bihar megye 270,3 175,2       445,5
Heves megye 938,6 46,7   3,6   988,9
Jász-Nagykun-Szolnok m. 1 255,9 63,9   17,0   1 336,8
Komárom-Esztergom m. 586,6 37,5       624,1
Nógrád megye 343,4 10,5   130,0   483,9
Pest megye 1 118,3 77,7 51,0     1 247,0
Somogy megye 215,6 121,9       337,5
Szabolcs-Szatmár-Bereg m. 1 648,7 60,8 235,0 42,0   1 986,5
Tolna megye 305,8 33,8   50,0   389,6
Vas megye 360,1 52,1       412,2
Veszprém megye 254,3 85,7       340,0
Zala megye 318,8 123,1 80,0     521,9
Vidék összesen 13 367,9 1421,6 485,2 624,6   15 899,3
Budapest 2 831,1 393,6 30,0     3 254,7
Összesen 16 199,0 1815,2 515,2 624,6   19 154,0
Közvetlenül területhez nem köthető felhasználás 2 988,0 4560,2     52,0 7 600,2
Mindösszesen 19 187,0 6375,4 515,2 624,6 52,0 26 754,2
Megjegyzés: a Turisztikai Célelőirányzatnál a közvetlenül területhez nem köthető felhasználás marketingtevékenységet jelent (országos kiadványok, kiállítások, hirdetések, külképviseletek stb.)
Piaci intervenciós célelőirányzatnál Pest megye adata: szén terítése 45 M Ft + felvilágosító kampány 6 M Ft (napfogyatkozással kapcsolatban)
* Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek (32,4 M Ft) és békéltetőtestületek (19,6 M Ft) támogatása (Budapesten és 19 megyében együtt)
Forrás: GM

Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat

A tárca lapzártánkig hat olyan pályázatot hirdetett meg, mely révén a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (KKC) forrásaiból támogatást nyerhetnek a vállalkozások.

Az idén a KKC keretében hirdette meg a GM a kis- és középvállalkozások hagyományos kamattámogatási programját, amit tavaly még a GFC-ből finanszíroztak. Ez a forrás a feldolgozóipari, építőipari, műszaki kutatás-fejlesztési, számítástechnikai, franchise-rendszerű szolgáltatási, turisztikai vagy logisztikai tevékenységek megkezdéséhez, fejlesztéséhez, illetve beszerzési társaságok tevékenységének bővítéséhez vehető igénybe. A 250 fősnél kisebb, legfeljebb 4 milliárd forint nettó árbevételű vagy 2,7 milliárd forint mérlegfőösszegű vállalkozások vehetik igénybe, maximálisan 100 millió forint hitelhez. A kamattámogatás az első két évben a mindenkori jegybanki alapkamat 40 százaléka, a második két évben annak 30 százaléka. A termékeiknek legalább felére beszállítói vagy vásárlói szándéknyilatkozattal rendelkező cégek évente csökkenő mértékű - 50-50-40-30 százalékos - kamattámogatást kapnak, az elmaradott megyék vállalkozói ennél 10 százalékponttal több támogatásban részesülnek. Csak olyan vállalkozások igényelhetik, melyek a konstrukcióban részt vevő 35 hitelintézet vagy az integrált takarékszövetkezetek valamelyikétől hitelígérvénnyel, illetve kölcsönszerződéssel rendelkeznek.

A kisvállalkozások pénzügyi lízingjéhez kapcsolódó támogatás e gazdálkodók versenyképességének javulását szolgáló technológiai fejlesztéseit hivatott előmozdítani. Az 50 fősnél kisebb, maximálisan 700 millió forint nettó árbevétellel vagy 500 millió forint mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozások igényelhetik. E határok azonosak a Pénzügyminisztérium által kezelt egykori kamattámogatási konstrukcióéval, amelyet még korábban átvett az akkori gazdasági tárca (Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium).

A támogatás a feldolgozóipari, építőipari vagy számítástechnikai kapacitásfejlesztést, a gyártási technológia korszerűsítését, bővítését, a gépek beszerzését szolgáló lízinghez igényelhető, ha azok megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak. A legfeljebb 48 hónapos futamidejű konstrukció alapesetben a jegybanki alapkamat 30 százalékát nyújtja, ám beszállítói vagy vásárlói szándéknyilatkozat birtokában 50 százalékos kiemelt támogatás igényelhető, ami az öt legelmaradottabb megyében további 10 százalékkal növekszik. Azok igényelhetik, akik a részt vevő 50 hitelintézet, regionális fejlesztési társaság vagy azok lízingcégeinek valamelyikével lízingszerződést kötöttek.

A gazdaságfejlesztési pályázati rendszerben elfogadott beruházási célú projektek, 1999
Ágazat Pályázat (db) Támogatás (millió Ft) Megoszlás (%)
01 Vegyes gazdálkodás 1 23,20 0,2
15 Élelmiszer és italok gyártása 3 203,00 2,1
  FVM felügyelet 4 226,20 2,3
17 Textíliák gyártása 2 34,60 0,4
18 Ruházati termékek gyártása 2 4,80 0,0
20 Fafeldolgozás 1 45,00 0,5
24 Gyógyszergyártás 1 200,00 2,1
25 Műanyag termékek gyártása 5 638,21 6,6
26 Nemfém ásványi termékek gyártása 3 300,60 3,1
27 Alumíniumkohászat 2 241,70 2,5
28 Fémmegmunkálás 6 691,20 7,2
29 Gépgyártás 10 1323,70 13,7
30 Számítógépgyártás 1 400,00 4,1
31 Villamosipari gépek gyártása 10 2137,70 22,2
32 Híradástechnikai gépek gyártása 12 2857,80 29,6
33 Mérőműszergyártás 1 2,70 0,0
34 Közúti gépjármű gyártása 1 101,00 1,0
35 Vízi jármű gyártása 1 29,30 0,3
36 Bútorgyártás 1 19,40 0,2
17-36 GM ipar 59 9027,71 93,5
45 Építési szakipar 1 42,40 0,4
51 Nagykereskedelem 2 162,50 1,7
55 Szálláshely-szolgáltatás 2 132,40 1,4
70 Ingatlankezelés 1 16,00 0,2
74 Szakmai, tervezési tanácsadás 1 43,50 0,5
  Mindösszesen 70 9650,71 100,00
Forrás: GM

A működőképesség is javításra szorul

A vállalkozások működési feltételeinek javítását célzó feladatok ellátásának támogatására kiírt pályázatra olyan szervezetek vagy konzorciumok jelentkezhetnek, amelyek rendszeres üzleti, szakmai kapcsolatban állnak a kis- és középvállalkozásokkal, s alkalmasak arra, hogy színvonalas, strukturált szolgáltatásokat nyújtsanak. A pályázat keretében legfeljebb 10 millió forint egyszeri, vissza nem térítendő támogatás nyerhető. Ezzel a GM segíteni kívánja a képzést, tanácsadást, információszolgáltatást, és -közvetítést, rendezvények, kiállítások és vásárok szervezését, kiadványok megjelentetését, EU-információs központok fejlesztését.

Az integrátori beszállítói program tanácsadói feladatai ellátásának támogatására kiírt pályázatra olyan szervezetek vagy konzorciumok jelentkezhetnek, amelyek rendszeres üzleti és szakmai kapcsolatban állnak kisvállalkozásokkal, képesek a beszállítói kör támogatására, vagy a beszállítást segítő forrásszervezésre, pénzügyi konstrukciók kidolgozására. E pályázat révén egyszeri vissza nem térítendő támogatás nyerhető, esetenként 10 millió forintos felső határral.

A KKC-ből finanszírozott, turisztikai kis- és középvállalkozások gyógyturisztikai és szállásfejlesztő beruházásainak a támogatására indított pályázat keretében legalább 10 millió, legfeljebb 175 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a tárca e beruházási ráfordítások legfeljebb 30 százaléka erejéig. (A támogatás a költségvetésből elnyert egyéb támogatásokkal együtt sem haladhatja meg a fejlesztési költségek 50 százalékát.) A pályázaton azok a szövetkezetek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, jogi személyek vállalatai, egyéni vállalkozók, egyesületek, köztestületek, alapítványok jelentkezhetnek, amelyek legfeljebb 250 főt foglalkoztatnak, éves nettó árbevételük nem haladja meg a 4 milliárdot, mérlegfőösszegük pedig a 2,7 milliárd forintot.

Néhány héttel a háziorvosi praxistörvény elfogadása után a GM már pályázatot hirdetett a praxisprivatizációt segítő kamattámogatásra. Az anyagi segítséget a háziorvosi vagy fogorvosi tevékenységet folytató kisvállalkozások igényelhetik, maximálisan öt év futamidővel, 2 év türelmi idő mellett.

Pályázat a praxisprivatizációhoz

A vállalkozásoknak 25 százalék saját forrást kell felmutatniuk a kedvezményes hitelhez, amely a jegybanki alapkamat arányában meghatározott támogatást tartalmaz. Ennek mértéke fokozatosan csökken; önkormányzati tulajdonban lévő gép, műszer, berendezés megvásárlása esetén 70-től 40 százalékig, egyéb forrásból történő beszerzés esetén pedig 60-tól 30 százalékig. A pályázat benyújtásának feltétele a konstrukcióban részt vevő 35 bank, takarékszövetkezet valamelyikétől kapott hitelígérvény vagy kölcsönszerződés. (A pályázatokról a szakmai bizottság havonta dönt.)

A KKC keretébe tartozó kész pályázatokat a Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság címére (1024 Budapest, Margit körút 43-45.) kell elküldeni.

Itt említendő meg a GM, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közös, iparipark-infrastruktúra és iparipark-szolgáltatás fejlesztését támogató pályázata is, amelyre kizárólag „Ipari Park" címet viselő szervezetek jelentkezhetnek. A konstrukció vissza nem térítendő támogatást nyújt. Iparipark-alapinfrastruktúra beruházásához a GFC-ből a költségek 20 százalékáig, legfeljebb 100 millió forint (3 milliárd forintnál nagyobb beruházás esetén maximum 200 millió forint), a Területfejlesztési Célelőirányzatból (TFC) pedig a beruházási költségek 30 százaléka nyerhető el támogatásként. Logisztikai célú invesztíciókhoz csak a GFC-ből kapható támogatás, a rendszertervek kidolgozásának költségeihez pedig a kiadások 50 százalékáig nyerhető, legfeljebb 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás. E pályázatok legkésőbb augusztus 31-ig nyújthatók be.

A kamat- és a lízingtámogatási, illetve a háziorvosi praxisprivatizációt segítő pályázatra november 10-ig, a többiekre pedig október végéig folyamatosan lehet jelentkezni.

Valamennyi pályázat esetében a kizáró tényezők között szerepel, ha adott gazdálkodó már megkezdte a beruházást, ha a beruházás kizárólag ingatlan, üzletrész vásárlására irányul vagy - szálláshely-szolgáltatás kivételével - építést céloz, továbbá ha csőd- vagy felszámolási eljárás indult a vállalkozó ellen, illetve amennyiben 60 napot meghaladó köztartozása van.

A pályázati tudnivalók a GM www.gm.hu internet címen tölthetők le. A szükséges űrlapok és a részletes ismertetők a Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) könyvesboltjában (1051 Budapest, Dorottya u. 4.) és regionális képviseleteinél, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara regionális szervezeteinél - a fővárosban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) irodáiban - kaphatók, díjmentesen. A TC pályázati anyagai a Tourinform-irodákban is, a kamattámogatások űrlapjai és útmutatói pedig a konstrukcióban részt vevő bankoknál, takarékszövetkezeteknél is elkérhetők.

Központi iroda az ügyintézéshez

A GM - vezetőinek nyilatkozatai szerint - csökkenti a pályázatokhoz kapcsolódó adminisztrációt, s egyszerűsíti a döntéshozatalt. Ennek jegyében a tárca a közeljövőben központi irodát hoz létre, ahol valamennyi pályázat ügyeit intézik majd. A vállalkozások teljes körű szolgáltatásra számíthatnak a támogatásokkal kapcsolatban: beszerezhetik az űrlapokat és útmutatókat, megkapják a szükséges információkat, tanácsokat, s végül a kész pályázatokat is benyújthatják. Szakemberek véleménye szerint egyetlen ilyen központi iroda nehezen láthatná el a kijelölt feladatokat, hiszen a négy célelőirányzat (a KKC, a GFC, a TC, illetve az AFC) eltérő területeket fed le, amelyek más-más speciális ismereteket igényelnek - s a szakemberek a GM különféle főosztályain dolgoznak. Az űrlapok kiadása és az elkészített pályázatok befogadása azonban, az általános tanácsadással együtt, különösebb gond nélkül megoldható a központi irodában.

Egy minapi bejelentés szerint a jövőben az újonnan létrehozott Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaságot kívánja megbízni a tárca a pályázatok adminisztratív lebonyolításával s az ezzel kapcsolatos tájékoztatással.

A puding próbája...

A legnagyobb kérdés persze az, hogy hatékonyabb lesz-e a támogatás rendszere, s a kis- és középvállalkozások valóban hozzájuthatnak-e a költségvetés kedvezményes hiteleihez. E pénzeket ugyanis korábban jórészt azok vették fel, akik megfelelő hitelképességgel, tőkeerővel rendelkeztek, nagyobb összegű hitelt igényeltek - vagyis nem a mikro- és kisvállalkozások, hanem inkább a közepes méretűek. Nos, az új támogatási rendszer eredményességét tekintve egyelőre nem lehetnek információk, de az érdeklődés jócskán felülmúlja a korábbi évekét.

A KKC kamattámogatási programjának paraméterei hasonlóak a GFC-ből finanszírozott korábbi kamattámogatással, a pénzügyilízing-konstrukció feltételei pedig az egykori pénzügyminisztériumi „500 millió forintos" kamattámogatásra emlékeztetnek. Nem valószínűsíthető, hogy a hitelek kedvezményezettjeinek összetétele jelentősebben megváltozna.

Vállalkozói észrevételek szerint az idén jelentősen megnőtt a vissza nem térítendő támogatások aránya, és nagy hangsúlyt kapott a feldolgozóipar (ami a beszállítói tevékenység, illetve a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából valóban fontos). Bár a BKIK éppen a korábbi tapasztalatok alapján alakította át saját, vissza nem térítendő támogatásait kedvezményes hitelre - ma mégsem lehet előre megítélni, hogy a honi gazdaság szempontjából összességében előnyös-e a vissza nem térítendő támogatási formák előtérbe helyezése.

Más szakemberek úgy tapasztalták, hogy az egészen kicsi vállalkozások azért jutnak nehezen kedvezményes hitelhez, mert nem tudják pályázataikat megfelelő színvonalon elkészíteni. Számukra a vállalkozói gondolkodás elsajátítása lenne az alapvető, s e kezdeti lépés után következhetne a jó üzleti terv elkészítése, végül a pályázat megírása, megfelelő piaci elemzésekre, bevétel-kiadási tervekre építve. A gazdaságfejlesztés szempontjából hasznos lehet ugyanakkor, hogy a GM pályázatainak egy részére a vállalkozásokat támogató, azok felkészítését végző szervezetek is jelentkezhetnek. Ez ugyanis hozzájárulhat az előbb említett hitelfelvételi problémák megoldásához is.

A visszatérítendő támogatási formák kamatfeltételei - a jegybanki alapkamat százalékában
Türelmi idő Kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő kamattámogatás (%) Háziorvosi praxis privatizációját segítő kamattámogatás (%) Kis- és középvállalkozások pénzügyi lízingjéhez kapcsolódó támogatás
A1 B1 A2 B2
Maximum 2 év Maximum 2 év
1. év 40 50 70 60 Általánosan 30%
Kiemelt, 50%-os ha szándéknyilatkozat rögzíti, hogy valamely termelővállalat megvásárolja a vállalkozás által előállított terméket, szolgáltatások legalább 50%-át.
2. év 40 50 60 50
3. év 30 40 50 40
4. év 30 30 40 30
5. év - - 40 30
Valamennyi konstrukció keretében 10 százalékponttal nagyobb támogatás igényelhető a Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Somogy és a Békés megyéből érkező pályázatokra.

A1 Alapesetben.
B
1 Vásárlói nyilatkozat esetén, és ha a beszállítói kapcsolatból vagy az új piacokból származó bevétel eléri a fejlesztés eredményeként keletkező árbevétel legalább 50 százalékát.
A
2 Önkormányzati tulajdonban lévő gép, műszer, egyéb berendezés vásárlásához felvett hitel esetében.
B
2 A szakmai működéshez szükséges, nem önkormányzattól vásárolt gép, műszer, egyéb berendezés vásárlása esetében.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére