Titoksértés, igényérvényesítés, jogkövetkezmények

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 25. számában (2000. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A titok mint rejtett ismeret érdektelen, a tudattartalom csupán külső megnyilvánulásaiban érzékelhető a polgári jog számára. A titok illetéktelen személyek tudomására hozása, közlése vagy jogosulatlan megszerzése, megismerése bármilyen módon megvalósítja a titoksértést, ezért a titok megsértésének lehetséges módjairól még csak megközelítő felsorolás sem adható. Néhány eseti döntés példaként mégis érdekes lehet abból a szempontból, hogy milyen magatartások minősülnek titoksértésnek.

Titoksértő magatartások

Valótlan tényállításA titoksértés és más személyiségi jogi jogsértések elhatárolása szempontjából fontos ismérve a jogsérelemnek, hogy az csak valós tartalmú, tényszerű tényközlések esetén állapítható meg. Ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel, a jó hírnév megsértése miatt lehet személyiségvédelmi pert, esetleg ezen belül sajtó-helyreigazítási eljárást indítani.Vélemény közzétételeA levéltitok és egyben a magántitok megsértését jelenti, ha valaki a hozzá írt és a feladó által a széles nyilvánosság elé tárni nem kívánt véleményét rögzítő leveléből részleteket tesz közzé a sajtóban, a feladó hozzájárulása nélkül.Nyílt tárgyalásGyógyíthatatlan fertőző betegség miatt szociális segély iránti kérelem megtárgyalásánál kétszeresen is személyiségi jogot sértettek abban a jogesetben, amikor a képviselő-testület nyílt ülésén tárgyaltak a kérelemről, majd az ülésről készült felvételt a kábeltelevízióban le is vetítették.Betegségadatok kiadásaA kórház a korábban nála kezelt betegre vonatkozó adatokat nem adhatja ki annak érdekében, hogy a beteg keresete alapján ellene indult perben magánszakértői véleményt szerezzen be. Kifejezett törvényi felhatalmazás vagy a beteg hozzájárulása hiányában a bizonyítási érdek nem igazolhatja a magántitok megsértését. A személyiségi jogi sérelem ilyenkor elkerülhető azzal, ha a fél a perben nem álló magánszakértővel az orvosi szakkérdés eldöntése szempontjából jelentős orvosi adatokat név nélkül közli úgy, hogy azok ne legyenek kapcsolatba hozhatók a beteg személyével.Ítélet átadása harmadik személynekMegsértette a magántitkot az is, aki a gyermekelhelyezés tárgyában hozott ítéletet teljes egészében átadta a gyermekek nevelését, illetve oktatását ellátó óvodának és iskolának, mivel az ítélet indokolása az apa mentális betegségére utaló pszichológus szakértői megállapításokat is tartalmazott. Az átadó ilyenkor nem hivatkozhat szükséghelyzetre azzal az indokkal, hogy a gyermekeket az apa többször elszakította tőle, és ezért kellett a nevelési és oktatási intézmények felé igazolnia, hogy a bíróság a gyermekeket nála helyezte el, ugyanis ezt az ítélet rendelkező részének a bemutatásával is megtehette volna, így a teljes ítélet átadásával az apa magántitokhoz fűződő személyiségi jogait szükségtelenül sértette meg.Tényszerű közlésMegsértette a szövetkezet üzleti titkát a volt tag azzal, hogy a tagsági viszonya megszűnését követően több, a szövetkezet vevőkörébe tartozó kereskedelmi egységet keresett meg, és tényszerűen közölte velük, hogy a szövetkezettől ne vásároljanak, mert anyagi helyzete megrendült, kötelezettségeit pedig megszűnése miatt nem tudja teljesíteni.

Igényérvényesítés

Személyhez kötöttségA személyhez fűződő jogokat főszabály szerint csak személyesen lehet érvényesíteni, természetesen mindenki csak a saját érdekkörébe tartozó titok védelmében léphet fel. A felperes perlési jogosultsága szempontjából az általános személyiségvédelem területén is megfelelően irányadó a sajtó-helyreigazítás feltételeiről szóló PK 13. számú legfelsőbb bírósági állásfoglalás I. pontja. E szerint a titokvédelem azt illeti meg, akinek a személyére a sérelmezett tényközlés - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek a személye a közlés tartalmából felismerhető.Polgári jogi védelemA titok polgári jogi védelmét viszonylag kevesen (a vagyonjogi perek számához képest mindenképpen elenyésző számban) veszik igénybe. Ennek okai közé tartozik, hogy a polgári jog reparatív eszközrendszere nem mindig bizonyul hatékonynak, de a perlési hajlandóságot csökkenti a titok urának ellenérdekeltsége is. Amennyiben ugyanis a titoksértés folytán a titok még nem került a legszélesebb nyilvánosság elé, vagyis ha az a jogsértés ellenére is titok maradt, a jogosult a titok perre vitelével csak rontja a helyzetét, mert még több ember, az érdeklődő közönség is megismerheti a titkát.A nyilvánosság kizárásaA Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 7. §-ának (2) bekezdése csupán államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy banktitok megőrzése céljából, illetve erkölcsi okból teszi lehetővé a tárgyalás nyilvánosságának a kizárását, a magántitok és számos más titokfajta védelméről nem rendelkezik. Ebből az a következtetés is levonható, hogy az egyéb titokfajták védelmét a jogalkotó a tárgyalás nyilvánosságánál csekélyebb jelentőségűnek ítélte.Ez az értelmezés paradox módon korlátozná a titokvédelemre alapított igényérvényesítés esetén a titokvédelmet. Ezzel szemben a titokvédelmet teljes körben tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság által az 58/1995. (IX. 15.) AB határozatban adott, alkotmányos és nemzetközi jogi kötelezettségeinkkel is összhangban álló értelmezés. E szerint a bíróságok az eljárási törvényekben megjelölt "erkölcsi ok" kiterjesztő értelmezésével kizárhatják a nyilvánosságot, ha ezt a felek jogainak, jogos érdekeinek, emberi méltóságának, jó hírének, magántitkának vagy személyes adatainak védelme indokolja.

A titokvédelem eljárásjogi eszközei

Tekintettel arra, hogy a titok felfedését, nyilvánosságra hozatalát nem lehet meg nem történtté tenni, valamint a titoksértés megszüntetése és az eredeti állapot helyreállítása általában kizárt, kiemelkedő jelentőséget kaphatnak azok a jogi eszközök, amelyekkel adott esetben megelőzhető a titok megsértése, illetéktelen személyek tudomására jutása.Megelőző intézkedésekA Ptk. 341. §-a alapján károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és - szükség szerint - biztosíték adására. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a károsodás veszélyét tisztességtelen gazdasági tevékenységgel idézték elő. A kártérítési jognak erre a kevéssé ismert, kivételes, preventív szabályára azért kell felhívni a figyelmet, mert még a károsodás, a jogsértés bekövetkezése előtt igénybe vehető, és hasznos lehet például olyan esetben, amikor attól lehet tartani, hogy a versenytársnál elhelyezkedő alkalmazott meg fogja sérteni a korábbi cégét illető üzleti titkokat, vagy ha valaki tudomást szerez arról, hogy a róla beszerzett adatokat, például a jogellenes lehallgatással készített hangfelvételt, titoksértő módon készülnek felhasználni. Itt kell azonban megemlíteni azt is, hogy a titoksértéssel beszerzett adat bizonyítékként egyáltalán nem használható fel.Ideiglenes intézkedésAbban az esetben, ha a bíróság sürgős beavatkozására van szükség, perjogi eszközzel is megelőzhető a jogsértés vagy a károsodás bekövetkezése, illetve fokozódása. A bíróság - soron kívül elbírálandó kérelemre - ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kérelemben foglaltak teljesítését, ha az közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.Előzetes végrehajthatóságA bíróság azonnali hatállyal, előzetesen végrehajtható végzésével eltilthatja a jogsértő személyt a további jogsértéstől, vagy az imént ismertetett anyagi jogi szabály alapján akár a jog megsértésétől, a károkozástól is azt a személyt, akinek a részéről a jogsértés, illetve a kár bekövetkezése fenyeget [Pp. 156. §-ának (1), (3), (7) és (8) bekezdése].

Jogkövetkezmények

A jogsértés vagy károsodás megelőzését szolgáló eszközök kivételesnek tekinthetők a polgári jogban, tipikus a helyreállító, reparáló jogkövetkezmény.A személyiségi jogi jogsértések lehetséges következményeit a Ptk. 84. §-a sorolja fel. A személyiségi jogok védelme objektív jellegű, ami annyit jelent, hogy a jogsértő vétőképességétől, felróhatóságától, jó- vagy rosszhiszeműségétől, menthető tévedésétől függetlenül alkalmazhatók a jogkövetkezmények. Ez nem vonatkozik a kártérítési felelősségre, ahol a kártérítés általános szabályai szerint a károkozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.MegállapításA személyiségi jogi perekben a jogsértés megállapítása voltaképpen a további igények jogalapja és így elengedhetetlen feltétele. Kisebb súlyú jogsértések esetén nem is megy tovább a bíróság a jogkövetkezmények alkalmazásában.Kötelezés a jogsértés abbahagyásáraA jogsértés abbahagyására kötelezés és a további jogsértéstől eltiltás főként az ismétlődő vagy folyamatos jogsértéseknél jöhet szóba, azonban nem mellőzhető a jogsértő magatartástól eltiltás azon az alapon, hogy nem áll fenn a jogsértés bekövetkezésének a veszélye. Az eltiltásra irányuló kérelem teljesítését önmagában megalapozza a már megtörtént jogsértés ténye, feltéve hogy a jogsértés megismétlésének objektív lehetősége még fennáll, illetve a nyilvánosságra hozatal nem szüntette meg a titkot.ElégtételadásAz elégtételadás szintén nem gyakori a titoksértéseknél. Alkalmazásuk főként olyankor jöhet szóba, ha a titkot teljesen megszüntette a titoksértés, például a sajtó útján teljes nyilvánosságot kapott az információ.Eredeti állapot helyreállításaA sérelmes helyzet megszüntetése és az eredeti állapot helyreállítása a titokvédelem vonatkozásában gyakorlatilag kizárt, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítése sem élő intézmény a titokvédelemben, noha elvileg lehetséges, ha a titoksértés tárgyi eszközön való rögzítéssel valósult meg, például titoksértő könyvek megjelentetésével.Vagyoni és nem vagyoni kártérítésA kártérítés követelése a leggyakrabban támasztott igény, ennek megfelelően a joggyakorlat is ezen a téren a legkiterjedtebb. Nem kizárt a vagyoni kár bekövetkezése és megtéríttetése sem. Ha például a jogsértés következtében valaki állását, megrendelőit, megbízóit, üzleti kapcsolatait elvesztette, elmaradt hasznát követelheti kártérítés címén.A gyakorlatban azonban a személyiségi jog megsértésének legjellemzőbb következménye a nem vagyoni kár. A nem vagyoni kár olyan, pénzben ki nem fejezhető (például eszmei, erkölcsi, esetleg pszichés) hátrány, amelynek káros hatásait hozzávetőleg ellensúlyozza, kiegyenlíti az a vagyoni előny, melyet a pénzben megjelenő kártérítés mint vagyoni elégtétel nyújt. Lényeges, hogy a bírósági eljárásban az igény érvényesítőjének (a felperesnek) kell bizonyítania - a közismert vagy nyilvánvaló tényeket leszámítva - a hátrányok súlyát. Amennyiben a bizonyítás lehetetlen vagy elháríthatatlan nehézségekbe ütközik, a bíróság általában megelégszik azzal, ha a felperes bizonyítja a nem vagyoni hátrányok bekövetkezésének objektív lehetőségét.Abban a jogesetben, amelyben a titoksértés azzal valósult meg, hogy az alperesi újság közölte azt, hogy a felperes külföldi szexfilmben játszott szerepet, és egy róla készült szexfotó közzétételével a képmásával is visszaéltek, a bíróság a kétszeres jogsértésre hivatkozással, a felperest - a jogsértés következtében - ért, elsősorban családi kellemetlenségek miatt 200 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg.Egy másik esetben a fertőző betegség titoksértő közhírré tétele szóbeszéd tárgya lett a faluban, különböző gyanúsítgatásokra és téves következtetésekre adott alkalmat. Ilyen körülmények között a felperes személyiségét a közösség hátrányosan ítélte meg. A bíróság 100 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg, figyelembe véve azt is, hogy a felperesi igény egyáltalán nem eltúlzott.Egy harmadik esetben a levéltitok megsértése kapcsán a felperes levélben közölt, kényes, a közfelfogás szerint kifogásolható tartalmú véleményének a sajtóban való közzététele miatt a bíróság úgy ítélte meg, hogy fennállt az objektív lehetősége annak, hogy a felperesről kedvezőtlen kép alakuljon ki, ezért 50 000 forint összegű kártérítést ítélt meg a részére.Jelképes kártérítésAnnak ellenére, hogy a bírói gyakorlat nem fogékony az úgynevezett pár száz forintos (jelképes) kártérítésre kötelezés iránt, erre is találunk példát. A konkrét esetben a titkosított telefonszám titoksértő közlése reklámtevékenységet végző cégekkel megalapozta a jogsértő telefontársaság felelősségét, a felperesnek ugyanis a reklámcég kérés nélkül eljuttatott küldeményei kellemetlenséget okoztak. A bíróság - a felperes keresetének megfelelően - 500 forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.A kártérítés összege és az illetékA bírósági gyakorlat nem túlságosan bőkezű a nem vagyoni kártérítés összegének megállapításánál, a személyiségvédelmi perekben a kártérítés felső határa másfél millió forint közelében mozog. Ezért kell felhívni a figyelmet arra, hogy veszélyes lehet, ha eltúlzott, több millió forint összegben jelölik meg a követelést, mivel amennyiben ennek töredékét ítéli meg a bíróság, jelentős (több százezer, jelenleg legfeljebb 750 000 forint összegű) kereseti illetéket kell a felperesnek megfizetnie, és az sem ritka, hogy miközben részben megnyerte a pert, egy fillért sem tud majd végrehajtatni az időközben megszűnt, eltűnt, vagyontalanná lett adóson, azonban vele szemben behajtják az illeték összegét. Ezekre a tényekre is figyelemmel, "az összegszerűség tekintetében kialakult bírói gyakorlat" ismeretében, reálisan kell meghatározni a követelt kártérítés összegét.BírságKözérdekű célra fordítható bírságot akkor szabhat ki a bíróság - akár hivatalból is -, ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, például azért, mert a felperes egyáltalán nem kért kártérítést, illetve a kérelemben megjelöltnél csekélyebb összegű kár érte. A bírság kiszabásával a bíróság a jogsértés durvasága miatt fejezi ki a társadalom rosszallását.A bíróságok rendkívül ritkán élnek ezzel a lehetőséggel, akkor is főleg a sajtószervvel szemben a sajtótörvény alapján 500 000 forintig terjedő, közérdekű célra fordítható bírságot szabják ki. Ennek lehetséges indoka, hogy a bírság büntetés jellegű szankció, ezért idegen a polgári jog eszközrendszerétől. A rossz nyelvek szerint főleg azért nem alkalmazzák ezt a jogkövetkezményt a gyakorlatban, mert kevesen tudják, hogyan kell rendelkezni a felhasználásáról. Ezért megemlítjük, hogy a felhasználás szabályait a személyhez fűződő jog megsértőjével szemben kiszabott bírság közérdekű célra történő felhasználásáról szóló 14/1978. (VIII. 8.) PM rendelet tartalmazza. Álláspontunk szerint élő szankcióvá kellene tenni a bírságot is a személyiségvédelem hatékonyságának növelése érdekében.Előnyben részesítés és vagyonkiadásAmennyiben más személy - főleg üzleti - titkának jogsértő felhasználásával vagyoni előnyre tesznek szert, a jogaiban sértett fél a jogalap nélküli gazdagodás analógiájára megalkotott, a Ptk. 87. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabály alapján azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben, azaz a nála jelentkezett előnyöket adja ki.Sahin-Tóth Balázs, Virág Csaba

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére