Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Kínai nyitás és reform

Megjelent a Cégvezetés (archív) 25. számában (2000. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Széles körű nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainkban nincs még egy olyan reláció, amelyben akkora lenne a passzívum, mint a Kína esetében. Kivitelünk 1994 óta - a múlt évet kivéve - egyetlen esztendőben sem múlta felül a 20 millió dollárt, miközben behozatalunk 99 millió dollárról 1998-ig 435 millió dollárra nőtt. A több mint hússzoros importtöbblet aránya 1999-ben csökkent: bár behozatalunk 550 millió volt, ám exportunkat is sikerült 71 millió dollárra "feltornászni".

 

Kína a rendszerváltozást megelőző esztendőkben jelentős partnerünk volt. Jelenleg a 25 milliárd dolláros exportunk mindössze 0,3 százaléka irányul e hatalmas országba, 28 milliárd értékű importunknak pedig több mint 2 százaléka kínai eredetű. E számunkra kedvezőtlen tendenciát több tényező magyarázza. Mindenekelőtt az, hogy a két ország 1990-ben áttért a svájci frankban folytatott elszámolásról a szabad devizásra, s megszűnt a központi árulista, amely az elfogadott forgalmi adatokat és termékcsoportokat tartalmazta. Számos kedvezőtlen folyamat hatására a magyar termékek az esetek többségében kiszorultak a kínai piacról. A nagy távolságból eredően magasabb szállítási költségek mellett különböző intézkedések is megnehezítették a bevitelt a rendkívül zárt kínai piacra. A gépkocsikra például 100-120 százalékos vámot és adót vetettek ki, borainkat pedig palackonként 2,5 dolláros vámmal sújtották. Vállalatainkat visszatartja a viszonylag magas piaci kockázat, versenyképességüket pedig rontják a finanszírozási gondok, a megfelelő bankközi kapcsolatok és a kockázatitőke-alapok hiánya.

 A magyar-kínai kereskedelmi forgalom alakulása (millió dollár)
 

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

Kivitel

53

12

22

17

16

19

71

Behozatal

71

99

126

192

288

435

550

Forgalom

124

111

148

209

304

454

621

Forrás: Magyar vámstatisztika

Növekvő import

Magyarországon és a térségben ugyanakkor megnőtt a kereslet az olcsó kínai áru iránt. Importőreink különösen nagy tételben vásároltak Kínából textilt, cipőt és játékot, a multinacionális cégek nálunk letelepedett vállalatai pedig különféle elektronikus alkatrészeket és egységeket hoznak be. E téren további offenzívával kell számolni: a folyamatos fejlesztések hatására nőni fog az importált kínai telekommunikációs és gépipari (főleg kistraktor, motorkerékpár) termékek részaránya.

A korábbi, hagyományos magyar exporttermékek jelentős részét időközben gyártani kezdték Kínában, és egyes területeken - például az erőművek, a teherautók, az autóbuszok és az elektronikai cikkek előállításában - a kínai cégek meg is előztek bennünket. A magyar vállalkozások ugyancsak háttérbe szorultak a high-tech beruházások és a közös vállalatok létesítése terén, mivel képtelenek versenyre kelni a tőkeerős multinacionális vállalatokkal, s nem jöttek létre vállalati képviseletek sem. Mindezek dacára külkereskedelmi szakértők szerint a magyar termékek árban és minőségben versenyképesek lehetnének a kínai piacon, hiszen exportunknak több mint 80 százaléka megállja a helyét az OECD-országokban.

Kína fizetőképes piac. 1,2 milliárdos lakosságának körülbelül negyede számít tehetősnek, különösen azóta, hogy Hongkong csatlakozott az anyaországhoz. A kereslet jellemző a különleges fejlesztési övezetekre is, amelyekből egyre több van Kínában. Ilyen a sanghaji övezet, amelynek gazdasági ereje jóval meghaladja egész Magyarországét, s ahol már több tízmilliárd dollár értékű külföldi befektetés valósult meg az utóbbi tíz esztendőben. Kialakult a város új arculata, amit a százötven ötvenemeletesnél magasabb épület határoz meg.

Kiviteli lehetőségek

Kína ennek ellenére még ma is elsősorban a 600-700 millió paraszt országa. Így nemcsak a legkorszerűbb, legdrágább elektronikai és járműipari gyártmányok iránt van kereslet, de eladhatóak az olcsóbb, megbízható színvonalú termékek is, a motorkerékpároktól az élelmiszer-ipari cikkekig - annak ellenére, hogy Kína élelmiszer-termelő nagyhatalom.

A magyar kivitel - elsősorban a kínai kormány közreműködésének köszönhetően - 1999-ben három és félszeresére nőtt, és meghaladta a 70 millió dollárt. Ezzel ugyan szűkebb lett az export-import olló, passzívumunk azonban még mindig magas, körülbelül 480 millió dollárt tesz ki - ad tájékoztatást Kun Attila, a Gazdasági Minisztérium osztályvezetője.

Kínában jelen van a világ majdnem valamennyi jelentős gépkocsigyártója, amely nemcsak járműveket szállít, de komplett autógyárakat is, ráadásul hitelbe. Ezért kedvező fejleménynek tekinthető, hogy a kínai fél megnyitotta piacát a Magyarországon gyártott Opel Astrák és Vectrák előtt azt követően, hogy Suzuki és Audi típusú gépkocsikat már korábban is vásároltak tőlünk. Várhatóan fellendül a korábban megtorpant gyógyszeripari kivitelünk is, e téren eddig a Richter Gedeon Rt. volt a legismertebb szállító. A szigorú kínai engedélyezési eljárás ellenére megkezdődhet a táplálékkiegészítő készítmények, elsősorban a Pharmavit Rt. pezsgőtablettáinak exportja is.

A magyar kivitelben számottevő arányt képviselnek a Transelektro erőművi berendezései, a GE Tungsram gyártógépsorai, a szeszgyári berendezések, a gabonatárolók, a bábolnai IKR-rendszer, a vetőmag- és zöldségtermesztési eljárások, az élelmiszer-feldolgozó gépsorok (például a minivágóhidak) és az egyre kedveltebb magyar borok.

Mint magyar részről hangoztatják, további segítségre lenne szükség a magyar árucikkek piacra jutása érdekében - speciális kvóták, preferenciális vámalap meghatározásával. A központilag támogatott kínai és magyar programokra támaszkodva javítani kellene a kis- és középvállalatok piacra jutási feltételeit is. A nagyvállalatok közötti termelési kooperációk ugyanis meghiúsultak a bürokratikus ügyintézés miatt. Magyar részről szorgalmazzák a közös kísérleti-kutatási együttműködést, valamint a hazai mezőgazdasági projektek kínai meghonosítását is.

Lehetőség kínálkozik magyar gyümölcspálinkagyárak telepítésére, miután Kína legtöbb vidékén sok gyümölcs terem, de a szállítási problémák miatt egy részük eladhatatlan, kárba vész. Az elgondolások között szerepel a szőlészeti és borászati programok beindítása, valamint a hűtőtárolók és gabonamalmok exportja is.

Átalakult importunk szerkezete: 42 százalékra csökkent a feldolgozott termékek aránya, miközben a gépek és a gépi berendezések részesedése meghaladja az 56 százalékot. Ez utóbbi árucsoport jó részét összeszerelésre importálják a magyarországi multinacionális cégek, amelyeket aztán késztermékként reexportálnak. Végső soron tehát a nagymérvű kínai importtöbblet egy része - más relációban - kivitelünket bővíti.

600 milliárd dollár befektetés Luan Csun-seng, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének gazdasági és kereskedelmi tanácsosa lapunknak adott nyilatkozata szerint a „reform és nyitás" politikájának elindítása óta eltelt húsz év alatt Kína az egyik legvonzóbb ország a külföldi tőkebefektetések szempontjából. A kínai hatóságok eddig összesen 330000 külföldi érdekeltségű vállalat alapítását hagyták jóvá. A szerződéses külföldi tőke több mint 600 milliárd dollárt tesz ki, a már felhasznált tőke összege pedig meghaladja a 300 milliárd dollárt. Eddig több mint 180 ország cégei fektettek be Kína gazdaságába, s a világ első 500 multinacionális vállalatából 400 ruházott be az országban. A külföldi kormányok és a nemzetközi pénzügyi intézetek hitelei, valamint az egyéb felhasználható külföldi tőke nagysága eléri a 140 milliárd dollárt. A kínai kormány egy sor törvényt és jogszabályt dolgozott ki a külföldi üzletemberek és vállalkozások befektetéseinek ösztönzésére, érdekeiket törvény védi Kínában. A befektetéseket elsősorban a jövedelemadó terén nyújtott kedvezmény ösztönzi. A külföldi befektetők ugyanis - ha további kínai befektetésekre fordítják az országban megtermelt profitot - visszaigényelhetik a befizetett jövedelemadó egy részét vagy teljes egészét. Ezenkívül a gépek és berendezések importjára a kínai kormány vámmentességet és hozzáadottértékadó-mentességet nyújt. Fokozatosan csökkentek a vámok - átlagos szintjük jelenleg 17 százalék -, s a kormány a következő években további kétszázalékos csökkentést tervez. Mint a tanácsos rámutatott, Kínában szívesen látják a magyarokat, akár látogatóba, akár a kínai piaci lehetőségek tanulmányozására és azok kiaknázására érkeznek az országba. A budapesti nagykövetség gazdasági és kereskedelmi osztálya örömmel áll információkkal az érdeklődők rendelkezésére, s bíznak benne, hogy a két fél közös erőfeszítései révén tovább fejlődik a kínai-magyar kereskedelmi és gazdasági együttműködés.

Kínai támogatással

A kínai fél jelentős támogatást adott külkereskedelmi vállalatainak magyarországi irodák létesítésére. Számuk megközelíti az ötvenet, nem beszélve a mintegy 3500 bejegyzett kínai magánvállalkozásról. Számítások szerint eddig a kínaiak mintegy 150 millió dollárt fektettek be Magyarországon, ennek fele az itt élő, közel 25 000 kínai kisvállalkozó tulajdonában van. A Magyarországon alapított kínai cégek döntő többsége a kisvállalkozások közé tartozik, éttermek, szállodák üzemeltetésével szinte kizárólag a szolgáltatási szférában működnek. Újabban kínai kereskedelmi házak létesültek Budapesten, amelyek a szomszédos közép-kelet-európai országokra is kiterjesztik tevékenységüket. A gyakran körülményes, szigorú idegenrendészeti és vámügyi gyakorlat ellenére Magyarország vonzza a tartósan letelepedő „kistőkés" (köztük a nyugat-európai) kínaiakat. Kedvező fejleménynek tekinthető, hogy a kínai kormány döntése alapján a Bank of China több mint két évvel ezelőtt Budapesten nyitotta meg közép-európai regionális irodáját.

Nagy jelentősége van a miniszteri, miniszteriális szintű kapcsolatok bővülésének. (Csak tavaly hat magyar miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke tárgyalt Kínában.) A gazdálkodóegységek egyre nagyobb önállóságot élveznek ugyan, beleértve a külkereskedelmi tevékenységet is, azonban a kínai hagyományoknak megfelelően messzemenően figyelembe veszik a kormány gazdasági törekvéseit. A miniszteri megállapodások irányelveit többnyire érvényesíteni lehet az állami vállalatoknál is.

A kétoldalú kapcsolatok építése szempontjából fontos, hogy Kína nagyra értékeli a gazdaságfejlesztés, az átalakulás és a privatizáció terén szerzett eddigi magyar tapasztalatokat. Gyakran érkeznek hozzánk kínai delegációk ezek tanulmányozására. Kínában arra is számítanak, hogy magyarországi vállalkozásaik révén megvethetik lábukat Európa más országaiban is.

Mindez magyar oldalról nem mondható el. A magyar üzletemberek csak elvétve jutnak el Kínába, szinte csodával határos, ha ott valaki nyereséges vállalkozást folytat. Talán az egyetlen ilyen egy orosházai cég, amely Mandzsúriában létesített jól prosperáló épületszigetelőanyag-gyárat. Magyar oldalról hangoztatják: nem kívánják korlátozni az évről évre bővülő kínai kereskedelmet, de elvárják a kínai féltől, hogy ösztönözze vállalatait, elsősorban az államiakat, magyar termékek vásárlására, illetve az itt elért profit egy részének magyarországi befektetésére.

Imponáló eredmények

Kína „nyitás és reform" szavakkal fémjelzett, pragmatikus gazdaságpolitikája ötvözi a nagyhatalmi központi irányítást a piacosodó vállalati önállósággal, a stabil devizapolitikával. Ennek következetes megvalósításával a KNK az elmúlt évtizedben a világ leggyorsabban fejlődő országa lett. A GDP egy évtizeden át évente 8-9 százalékkal bővült, s még 1998-ban, a délkelet-ázsiai válság évében is 7,8, tavaly pedig 7,1 százalékos volt, s meghaladta az 1000 milliárd dollárt. Kínai statisztikai adatok szerint az ország exportja 1999-ben 194,9 milliárd dollárt tett ki, szemben a 165,7 milliárd dolláros importtal, azaz közel 30 milliárd dollár többlet keletkezett.

Különösen érdekes, hogy ennek kétharmada az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben jött létre. Az Egyesült Államokkal Kína 61,4 milliárdos forgalmat bonyolított le, amit csak a japán reláció múlt felül, ahol nagyjából kiegyenlített módon 66,1 milliárd dollár volt a kétoldalú szállítások értéke.

Az európai, volt szocialista országok körében - Oroszország nélkül - csak Lengyelország forgalma nagyobb Kínával Magyarországénál (860 millió dollár). Valamennyi relációban jelenetős kínai többlet alakult ki, a korábban vázolt aránytalanság tehát nem magyar sajátosság.

Kína devizatartalékai meghaladják a 150 milliárd dollárt, ami Hongkong devizatartalékaival együtt ennek kétszerese. Ez megfelelő hátteret nyújt az ország fizetőképességéhez és nemzetközi hitelképességéhez. Nem véletlen, hogy a központi irányítás és az önállósodó állami nagyvállalatok válogathatnak a kínai piaci részesedésre törekvő külföldi befektetők, hitelezők ajánlatai között.

A fogyasztóiár-index az elmúlt két évben gyakorlatilag változatlan volt, sőt inkább deflációról beszélhetünk. Mérséklődött a gazdaság túlfűtöttsége, javul a kereslet-kínálat aránya. A veszteséges állami nagyvállalatok körében és az államigazgatásban folytatódik a támogatások jelentős csökkentése, illetve az átszervezés. Az államigazgatásban végrehajtott leépítések következtében 4 millióval apad a közalkalmazottak száma. A mélyreható változások keretében módosították a kínai alkotmányt, amelyben a szocialista piacgazdaság mellett a magángazdaság is hangsúlyt kapott.

A kínai gazdaság ugyanakkor jelentős gondokkal is küszködik. Ezek között elsősorban az állami vállalatok alacsony hatékonyságát, a veszteséges, raktárra történő ipari termelést és a növekvő munkanélküliséget kell említeni. Éles ellentét rajzolódik ki a dinamikusan fejlődő tengerparti városok gyarapodása, illetve a szegényebb, túlnyomóan parasztok lakta belső tartományok között. Ezért 2000-re úgynevezett minőségi tervfeladatokat és visszafogottabb, 7 százalékos GDP-növekedést tűztek célul. Óvatos ütemben folytatódik Hongkong integrálása (a kétoldalú forgalom tavaly 43,7 milliárd dollár volt), és a korábbinál is érzékenyebbek a tajvani kapcsolatra (Tajvannal 1999-ben 23,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak le).

Az idén folytatódik Kína exportoffenzívája: a tervek szerint a forgalom eléri a 400 milliárd dollárt. Külkereskedelmi teljesítményét tekintve már csak az Egyesült Államok, Németország és Japán előzi meg. Az egyre erősebb, hatalmas ország a Világbank megállapítása szerint a világgazdaság és a világkereskedelem legdinamikusabban fejlődő állama, a vásárlóerő-paritáson végzett kalkulációk alapján harmadik a világon.

Kína külkereskedelmi forgalma a közép-kelet-európai országokkal 1999-ben (millió dollár)
  Összforgalom Export Import

Magyarország

622,067

550,604

71,463

Lengyelország

860,229

702,438

157,790

Románia

191,267

145,635

45,632

Szlovénia

58,047

47,910

10,137

Horvátország

52,823

47,520

5,303

Csehország

356,834

284,553

72,281

Szlovákia

29,066

27,098

1,968

A Pro China segítsége

Joggal vetik fel a magyar üzletemberek a kérdést: miért nem sikerült Magyarországnak nagyobb részesedést szereznie a kínai piacon, annak ellenére, hogy kapcsolataink hagyományosan jók, és kedvező hazánk megítélése (amiben a „magyar modell" iránti érdeklődés mellett meghatározó szerepet játszik a Magyarországon élő nagy létszámú kínai kolónia).

Ez a kérdés foglalkoztatta azokat az üzletembereket is, akik az X Európa Pénzügyi, Befektetési és Fejlesztési Rt. anyagi hátterével alig egy éve létrehozták a Pro China elnevezésű, a magyar-kínai gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődését segítő közhasznú társaságot. Ebben a magyar résztvevőknek 33 százalékos tulajdonuk van. A társaság eddig kínai partnereivel mintegy 200 projektről egyeztetett - megvalósításukhoz várják a magyar vállalkozók jelentkezését.

Kínában mindennek van piaca, de a kész árut exportálni - néhány specialitástól eltekintve - az említett körülmények miatt aligha lehet. Fordított a helyzet a know-how-t, a technológiát, a gyártóberendezéseket illetően. Cipőre például nincs vevő, de ha jó technológiával működő gyárat kívánunk exportálni, annak beindításához könnyen találunk partnert - mondja Érsek Tibor, a Pro China fejlesztési alelnöke. Állítása szerint nem lehet több árut értékesíteni oly módon, hogy még több kiállítást, bemutatót tartunk. A sajátos helyi gyakorlat az, hogy a kínaiak már a rendezvény befejeződése előtt gyártják a nekik megtetsző termékeket. Miért is vennék meg a drága külföldi árut, amikor azt képesek a helyi, jóval olcsóbb munkaerővel előállítani?

A magyar vállalkozónak tehát egyetlen lehetősége marad: helyi társat keresni, közös vállalkozást alapítani vele, kivinni a technológiát, kialkudni a befektetési hányadot, amihez a kínai partner révén adott a terület, az infrastruktúra, a helyismeret és a jóval olcsóbb munkaerő - így lehet bekerülni a kínai piacra. Nem kell végigjárni a végeláthatatlan üzleti, hivatali procedúrát, ami a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak egyébként sem igen sikerülhet.

A kínai piacra való bejutásban a közhasznú társaság is igyekszik segítséget nyújtani, amely eddig három tartomány vezetőivel írt alá együttműködési megállapodást. Kínában 30 millió dollárig a tartományi vezetés dönthet minden befektetésről és üzletről, az ennél nagyobbakhoz már a központi kormányzat engedélye szükséges.

A megállapodások szerint a tartományok vezetése elsősorban a partnerközvetítésben vesz részt, hogy különböző befektetések, együttműködések jöhessenek létre. Az idén további három tartománnyal írnak alá hasonló megállapodást, így az együttműködés Kína 19 tartományából a gazdaságilag legfontosabb hatra terjed majd ki.

A Pro China javaslatokat vár a magyar vállalkozóktól a mintegy 200 elfogadott projekt megvalósításához, miután várhatóan az év első felében Pekingben képviseletet nyit. Három mintaprojektjével igyekszik példát adni arra, hogyan működhet hatékonyan európai vállalkozás Kínában. A társaság reményei szerint a kezdeményezések elnyerhetik a Világbank támogatását is.

Az első mintaprojekt egy bambuszpadlóburkolat-gyártó üzem lesz. Amennyiben erre jelentkezik olyan magyar cég, amely közös vállalatot szeretne alapítani - megfelelő javaslat esetén, vagy a kész ajánlat átvételével -, jó esélye van arra, hogy a közhasznú társaság közreműködésével két héten belül partnerre talál.

Azt azonban nem árt tudni, hogy a kínaiak sok tekintetben másként gondolkodnak, mint az európaiak. Legtöbbjük számára nem világos például, milyen egy üzleti terv, s a pénzügyi technikákat is a helyi ismeretek birtokában kell kialakítani - annak ellenére, hogy a magyar cégek a törvények szerint egyértelműen kivonhatják vállalkozásukból a nyereséget. Magyarországon működnek olyan pénzintézetek, amelyek Kínában leánybankkal rendelkeznek, így a vegyesvállalatok ezekben vezettethetik számláikat.

A társaság alelnökének tájékoztatása szerint számos területen van érdeklődés a magyar partnerek iránt. Így például élelmiszer- és húsfeldolgozó üzemeket, gyümölcslégyárakat szeretnének létrehozni, nagy érdeklődéssel várják a magyar zöldségtermesztési és állattenyésztési módszereket. Nagy a kereslet építőipari anyagok iránt, a betonvastól a csempéig. Az energiaprojektek akár a teljes erőmű megvalósításáig is terjedhetnek. Kínában nagy gond a szennyvíztisztítás és a szemétmentesítés, ennek megoldásához szívesen fogadnák a magyar módszereket és partnereket. A mandzsúriai tartománnyal kötött megállapodás alapján azt vizsgálják, hogyan lehetne magyar közreműködéssel 70 ezer hektárnyi területen bevezetni a magyar vadgazdálkodási módszereket.

A közhasznú társaság a kínai partner jobb megismertetését is célul tűzte maga elé. Ennek érdekében ipari parkot telepít Celldömölkön, Szászbereken és Pomázon. A Pro China még az idén létrehoz egy közép-európai kínai központot Budapest környékén, ahol a kínai importőrök részére raktárat és nagykereskedelmi áruházat létesítenek - az itteni és a környékbeli országok kereskedői számára. A központban helyet kap a hagyományos kínai gyógyászat is.

Úgy tűnik, az idei év fordulatot hoz a két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolataiban, és nagyobb lendületet vesz a magyar export is. Peking központi támogatásával és a Pro China közreműködésével jelentős előrelépés várható a kis- és középvállalkozások piacra jutását illetően is. A közhasznú társaság nyitott minden ésszerű és megvalósítható javaslat iránt. Érsek Tibor alelnök szerint elsősorban a magyar üzletemberek kezdeményezésén, fantáziáján múlik, mikor és mekkorát tudunk előrelépni a kontinensnyi kínai piacon.

Magyar Kereskedelmi Szolgálat

TA Yuan 5-2-152
POB 330 Beijing, China
Telefon: (00-86-10) 6532-3845
6532-1157
Telefax: (00-86-10) 6532-5131
E-mail: kerkir@public.bta.net.cn
kerszolg.@public.bta.net.cn
Időeltolódás: nyáron + 6 óra télen + 7 óra

Pro China

Magyar-Kínai Gazdasági és Kulturális Kapcsolatok Fejlődését Segítő Közhasznú Társaság
Millennium Center
1052 Budapest, Pesti Barnabás u. 4.
Telefon: 485-0510
Telefax: 485-0512
E-mail: tersek@xeuropa.com

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére