Külkereskedelmi szerződések II.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 25. számában (2000. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Múlt havi számunkban megkezdett sorozatunk mostani darabjában a különféle külkereskedelmi szerződésfajtákat ismertetjük.

 

KÜLKERESKEDELMI ADÁSVÉTEL

A nemzetközi adásvételre az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, 1980. április 11-én kelt Bécsi Vételi Konvenció vonatkozik, amelynek magyarországi kihirdetéséről az 1987. évi 20. törvényerejű rendelet rendelkezett. Ennek szabályait a magyar bíróságok gyakran elsődleges jogforrásként alkalmazzák.

Az adásvételi szerződés fogalma

A Bécsi Vételi Konvenció szerint az áruk jövőbeni gyártására vagy előállítására vonatkozó szerződések adásvételi szerződésnek minősülnek, kivéve ha az áru megrendelője vállalja, hogy az áru gyártásához vagy előállításához szükséges anyagok lényeges részét ő szolgáltatja.

Nyilatkozatok, szokások

A szerződéskötés során valamely fél nyilatkozatát vagy más magatartását a fél szándéka szerint kell értelmezni, feltéve hogy a másik fél a szándékról tudott vagy arról tudnia kellett. A feleket köti minden szokás, amelynek alkalmazásában megegyeztek és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Ellenkező megállapodás hiányában a feleket úgy kell tekinteni, mint akik szerződésükre vagy annak megkötésére hallgatólagosan alkalmazni rendeltek minden olyan szokást, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, továbbá amely a nemzetközi kereskedelemben széles körben ismert, és amelyet a kereskedelem szóban forgó ágában használatos szerződéstípus körében rendszeresen alkalmaznak.

A szerződés formája

Az adásvételi szerződést nem szükséges írásba foglalni, sem írásos módon bizonyítani, és az más alakszerűséghez sincs kötve. A szerződés bármely módon bizonyítható, ideértve a tanúvallomást is.

A szerződés létrejötte

Az adásvételi szerződés a szerződéses ajánlat elfogadásával jön létre. Egy vagy több meghatározott személyhez címzett, szerződéskötésre irányuló javaslat akkor minősül ajánlatnak, ha kellően meghatározott, és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadása esetén magát kötelezettségben állónak tekinti. A javaslat akkor minősül kellően meghatározottnak, ha megjelöli az árut, és kifejezetten vagy értelemszerűen megállapítja a mennyiséget és az árat, vagy rendelkezéseket tartalmaz ezek meghatározására.

Az ajánlat

Az ajánlat hatálya

Az ajánlat akkor válik hatályossá, amikor megérkezik a címzetthez. Az ajánlat mindaddig visszavonható, amíg a szerződést nem kötötték meg, feltéve hogy a visszavonás az elfogadó nyilatkozat elküldését megelőzően érkezik meg a címzetthez.Ajánlati kötöttség

Az ajánlatot nem lehet visszavonni,
  • ha az - akár az elfogadásra vonatkozó meghatározott határidő megállapításával, akár más módon - utal arra, hogy visszavonhatatlan;
  • ha az ajánlat címzettje ésszerűen bízhatott abban, hogy az ajánlat visszavonhatatlan, és a címzett az ajánlatban bízva járt el.
Az ajánlat elfogadása

Az ajánlat elfogadásának minősül az ajánlat címzettjének arra irányuló nyilatkozata, vagy az elfogadásra utaló magatartása. Hallgatás vagy valamilyen magatartástól való tartózkodás önmagában nem jelent elfogadást. Az ajánlat elfogadása abban az időpontban válik hatályossá, amikor az elfogadás közlése az ajánlattevőhöz megérkezik. Nem hatályos az elfogadás, ha a közlés nem érkezik meg az ajánlattevőhöz az általa meghatározott, vagy - ha határidő nincs meghatározva - ésszerű időn belül, figyelemmel az ügylet körülményeire, ideértve az ajánlattevő által igénybe vett hírközlő eszköz gyorsaságát. A szóbeli ajánlatot nyomban el kell fogadni, hacsak a körülményekből más nem következik.Az ajánlat visszavonása

Az elfogadást vissza lehet vonni, ha a visszavonás az elfogadás hatályossá válását megelőzően vagy azzal egy időben érkezik meg az ajánlattevőkhöz.

Szerződéses kötelezettségek

A külkereskedelmi adásvétel alapján az eladó az áru szolgáltatására, az áru tulajdonjogának átruházására és az árura vonatkozó okmányok átadására, a vevő ezek átvételére és a vételár megfizetésére köteles.A teljesítés felfüggesztése

Bármelyik fél felfüggesztheti kötelezettségeinek teljesítését, ha a szerződés megkötését követően láthatóvá válik, hogy a másik fél - teljesítési képességének vagy hitelképességének súlyos fogyatékossága vagy a szerződés teljesítésének előkészítésében vagy a szerződés teljesítésében kifejtett magatartása miatt - kötelezettségének lényeges részét nem teljesíti.

Szerződésszegés

Bármelyik fél elállhat a szerződéstől, ha már a szerződés teljesítési határidejét megelőzően világossá válik, hogy a másik fél alapvető szerződésszegést követ el.A felek egyike által elkövetett szerződésszegés akkor alapvető, ha az a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztja őt attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni, kivéve ha a szerződésszegő fél nem látta előre, és egy ésszerűen gondolkodó, hasonló személy, azonos körülmények között sem látta volna előre az ilyen következményt. A szerződéstől történő elállásra vonatkozó nyilatkozat csak akkor hatályos, ha azt a másik féllel közölték.Az elállás mindkét felet mentesíti a szerződés alapján őket terhelő kötelezettségek alól, az esetleges kártérítésre irányuló jog kivételével. Ugyanakkor az elállás sem a szerződésnek a viták rendezésére vonatkozó bármely rendelkezését, sem pedig a szerződésnek a felek elállásából eredő jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseit nem érinti. A vevő elveszti a szerződéstől való elállás jogát, illetve azt, hogy az eladótól csereáru szolgáltatását követelhesse, ha nem tudja az árut lényegében ugyanolyan állapotban visszaszolgáltatni, mint amilyen állapotban azt átvette.Kártérítés

A fél szerződésszegése következményeként járó kártérítés összege megegyezik azzal a veszteséggel, amely a szerződésszegés következtében a másik felet érte, ideértve az elmaradt hasznot is. Ez a kártérítés nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában előre látott, vagy amelyet előre kellett látnia azoknak a tényeknek és körülményeknek az alapján, amelyekről, mint a szerződésszegés lehetséges következményeiről, az említett időpontban tudott vagy tudnia kellett.Mentesülés a felelősség alól

Nem tehető felelőssé a fél valamely kötelezettségének elmulasztásáért, ha bizonyítja, hogy azt olyan akadály okozta, amelyet nem tudott elhárítani, továbbá ésszerűen az sem volt tőle elvárható, hogy a szerződéskötés idején ezzel az akadállyal számoljon, azt elhárítsa, avagy következményeit megelőzze.

Kereskedelmi képviseleti szerződés

Kereskedelmi képviseleti szerződés alapján a képviselő tartós jogviszony keretében, díjazás ellenében, a megbízó érdekében külkereskedelmi szerződések [Kkt. 5. §-ának (2) bekezdése] közvetítésére vállal kötelezettséget [Külkereskedelmi Ptk. 19. §-ának (1) bekezdése].

A szerződés tartalma

A kereskedelmi képviseleti szerződésben meg kell határozni
  • azt a területet, illetőleg a személyeknek azt a körét, amelyen belül a képviselő tevékenységét köteles ellátni (tevékenységi terület), továbbá
  • azokat az árukat, szolgáltatásokat és anyagi értéket képviselő jogokat [Kkt. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja], amelyekre vonatkozó külkereskedelmi szerződések közvetítése, illetőleg megkötése a képviselő feladatkörébe tartozik.

A kereskedelmi képviselő

A kereskedelmi képviselő elsődlegesen szerződések közvetítésével foglalkozik, a szerződés megkötéséhez vagy bármely, a megbízót kötelező nyilatkozat megtételéhez a megbízó külön felhatalmazása szükséges. A kereskedelmi képviselő ennek alapján köteles
  • a tevékenységi területén szokásos és a gondos kereskedőtől elvárható minden intézkedést megtenni a szerződésben meghatározott áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok forgalmazásának elősegítése érdekében; ennek során köteles a piaci helyzet alakulását folyamatosan figyelemmel kísérni, megfelelő piackutató és marketingtevékenységet végezni, valamint a megbízó érdekében reklám- és propagandatevékenységet folytatni;
  • a megbízót a piaci helyzet alakulásáról és minden olyan körülményről folyamatosan tájékoztatni, amelynek ismerete a megbízó üzletpolitikájának kialakítása szempontjából jelentős;
  • a vevők, illetőleg eladók kiválasztásában, a megbízó érdekeit szem előtt tartva, a legnagyobb gondossággal eljárni;
  • lehetőséget biztosítani a megbízónak, hogy betekinthessen a képviseleti tevékenységgel összefüggő okmányokba és nyilvántartásokba (kereskedelmi könyvekbe);
  • a megbízó utasításainak és az általa megadott üzleti feltételeknek megfelelő ajánlattételre (megrendelésre) való felhívásokat kibocsátani, és a megbízót minden harmadik személytől származó ajánlatról (megrendelésről) haladéktalanul tájékoztatni, végül
  • a megbízó utasításainak és az általa megadott üzleti feltételeknek megfelelő ajánlatokat megtenni, és az általa megkötött szerződéseket a megbízóhoz haladéktalanul továbbítani (Külkereskedelmi Ptk. 23. §-a).

A képviselő és a megbízó kötelezettségei

A képviselő köteles közreműködni az általa közvetített vagy megkötött külkereskedelmi szerződések lebonyolításában, és ezen belül köteles részt venni a külkereskedelmi szerződések teljesítésével összefüggésben keletkező vitás kérdések rendezésében is. A képviselő közreműködése során köteles a megbízó utasításai szerint eljárni, és annak érdekeit a rendelkezésére álló eszközökkel megvédeni.A megbízó köteles a képviselőt a képviseleti tevékenység ellátásához szükséges anyagok (különösen üzleti feltételek, árjegyzékek, műszaki leírások, minták, reklám- és propagandaanyagok) átadásával támogatni, és részére a szükséges tájékoztatásokat, valamint utasításokat megadni.A képviselő a tevékenysége során birtokába vagy tudomására jutott adatokat harmadik személyekkel jogosulatlanul nem közölheti, illetőleg azokat, valamint a megbízót vagy az előállítót megillető, anyagi értéket képviselő jogokat a maga vagy más számára nem használhatja fel.A képviselő köteles a megbízóval haladéktalanul közölni, ha képviseleti tevékenysége során a megbízót vagy az előállítót megillető, anyagi értéket képviselő jogok megsértéséről szerez tudomást, és köteles a jogsértés elhárításában a megbízó utasításai szerint közreműködni.A képviselő köteles a megbízót megillető, hozzá befolyt minden pénzösszeget haladéktalanul továbbítani a megbízóhoz.A képviselő a megbízó kifejezett hozzájárulása nélkül nem folytathat a megbízóval versenyhelyzetet teremtő tevékenységet, és nem jogosult képviseleti tevékenységre az olyan harmadik személyek érdekében, akik a megbízóval versenyhelyzetben állnak. Tilalmas a képviselő számára az ilyen személyek üzleti tevékenységét bármilyen módon elősegíteni, avagy abban részt venni.A képviselő díjazása

A képviselőt tevékenységéért díjazás illeti meg. Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a képviselő a szerződésben megállapított díjazáson felül más térítést a megbízótól nem követelhet. A képviselő díjazását az általa közvetített vagy megkötött külkereskedelmi szerződések értékéhez igazodó jutalék formájában, a képviseleti tevékenység ellátása során felmerülő kiadásaira fedezetet nyújtó költségtérítésként vagy más alkalmas módon kell megállapítani.A képviselő részére jutalék a külkereskedelmi szerződés kölcsönös teljesítése esetén, a teljesítéssel arányos mértékben jár. A kizárólagos képviseleti joggal rendelkező képviselő jogosult a szerződés fennállása alatt a megbízó által a tevékenységi területén közvetlenül kötött és teljesített külkereskedelmi szerződések után is jutalékot követelni.Amennyiben a szerződés alapján kötött külkereskedelmi szerződés teljesítése a megbízónak felróható okból marad el, a képviselő követelheti a szerződés szerinti jutalékát. Ilyen esetben a jutalékigény a külkereskedelmi szerződésben előirányzott fizetési időpontban nyílik meg.A képviselő részére a szerződés megszűnése után is jár a jutalék az olyan külkereskedelmi szerződések után, amelyeket még a szerződés megszűnése előtt kötöttek meg, azonban azok teljesítése már az azt követő időben történik.

A szerződés megszűnése

A szerződésben megállapított idő elteltével, illetve az abban meghatározott körülmények bekövetkeztével a képviselet megszűnik. A határozatlan időre létesített megállapodást fel lehet mondani.

A VEVŐSZOLGÁLATI SZERZŐDÉS

Vevőszolgálati szerződés alapján a megbízott a szerződésben meghatározott termékek rendeltetésszerű használhatóságának fenntartása érdekében, saját költségére, a felhasználók számára a megbízó jótállási kötelezettsége alá eső, valamint azon kívüli javítások és karbantartási munkák szakszerű elvégzésére, a megbízó pedig díj fizetésére köteles (Külkereskedelmi Ptk. 32. §-a).

A szerződő felek kötelezettségei

A megbízott köteles a vevőszolgálat ellátásához szükséges alkatrészraktárt és javítóműhelyeket felállítani és fenntartani, a javításokhoz szükséges alkatrészeket beszerezni és raktáron tartani, valamint megfelelően kiképzett szakszemélyzetet alkalmazni.A megbízó köteles a megbízott számára a vevőszolgálat ellátásához szükséges tájékoztatást és műszaki útmutatást megadni, így különösen a szükséges tervrajzokat, műszaki leírásokat átadni, valamint azokat az alkatrészeket, amelyeket maga állít elő, folyamatosan leszállítani.

Jótállás

A megbízó jótállási kötelezettsége alá eső javítások ellátásának díjazása átalányösszegben is történhet, amelynek ellenében a megbízott magára vállalja a megbízót a felhasználókkal szemben terhelő jótállási kötelezettség teljesítését.

KÜLKERESKEDELMI BIZOMÁNY

Az előzőekben láttuk, hogy a külkereskedelmi képviseleti szerződés alapján a képviselő tartós jogviszony keretében, díjazás ellenében külkereskedelmi szerződések közvetítésére vállal kötelezettséget a megbízó érdekében. A képviselő a megbízó nevében külkereskedelmi szerződés megkötésére, valamint a megbízót kötelező nyilatkozat megtételére csak akkor jogosult, ha a szerződés kifejezetten így rendelkezik, vagy a megbízó erre külön felhatalmazta. A kereskedelmi képviselő - a megbízott jogállásához hasonlóan - nem a saját, hanem a megbízó nevében köti meg a szerződést, azaz a megkötött szerződés alapján a megbízó válik közvetlenül jogosítottá, illetve kötelezetté. Külkereskedelmi vonatkozású bizománynál ezzel szemben a bizományos a saját nevében köti meg a megbízó javára a külkereskedelmi szerződést a harmadik személlyel.

Alkalmazandó jog

A felek a külkereskedelemben többnyire exportbizományi, illetve importbizományi szerződéseket kötnek. A külkereskedelmi vonatkozású bizományi szerződés megkötésénél figyelemmel kell lenni a Bécsi Vételi Konvenció előírásaira; az alkalmazandó jog tekintetében pedig az Nmjt. 24. §-ának, 25. §-a g) pontjának, valamint a 29-30. §-ainak a szabályaira is. Ennek értelmében a bizományi szerződésre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor vagy később választottak. Jogválasztás hiányában a szerződésre vonatkozó jog annak az államnak a joga, amelyben a szerződés megkötésének időpontjában a bizományosnak a lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve a székhelye vagy a telephelye van.

Felelősség

Ügyviteli jellegű mulasztás

A bizományos felelősségére - a külkereskedelmi célú bizományi szerződés esetén is - a Ptk. 509. §-ának (2) bekezdése az irányadó. Nincs azonban jogi akadálya annak, hogy a felek a bizományos felelősségének terjedelmét ettől eltérően határozzák meg. Amennyiben a felek a bizományos felelősségét saját, úgynevezett ügyviteli jellegű mulasztására korlátozták, a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a bizományos a külkereskedelmi szerződést szakszerűen, az adott esetben a Bécsi Vételi Konvenció figyelembevételével kötötte-e meg (Legfelsőbb Bíróság Gf. I. 32948/1992. - BH 1994. évi 266. szám).Szerződésszegés

A bírói gyakorlat szerint, ha a bizományos nem a megbízás szerint kötötte meg a külkereskedelmi szerződést, úgy megszegi a bizományi szerződést. A szerződésszegés következményeként a bizományos köteles a megbízónak megfizetni azt a kárt, amely abból származott, hogy a megbízó által fizetett előleg és a külföldi személy által bejelentett kár összegének a különbözete nem igényelhető vissza (Legfelsőbb Bíróság Fpkf. VI. 32798/1994. - BH 1996. évi 381. szám).Vámkezeltetés elmulasztása

Ha az importbizományos a bizományi szerződésben vállalja az áru belföldi vámkezeltetését, ennek elmulasztása esetén nem az ügyviteli mulasztás miatti speciális, hanem a szerződésszegés általános szabályai szerint felel a mulasztásával összefüggésben a megbízóját ért károkért (Legfelsőbb Bíróság Gf. I. 31023/1989. - BH 1990. évi 306. szám). A belföldi megbízó és a külkereskedelmi bizományos gazdálkodó szervezet közötti jogviszonyban felmerült - vámmal kapcsolatos - költségigény elévülési ideje egy év (Legfelsőbb Bíróság Gf. I. 31319/1989. - BH 1990. évi 307. szám).

Költségterhek

Importbizományi szerződés esetén - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a bizomány ellátásával rendszerint együtt járó költségek, így az ügylet létrehozásával és bonyolításával kapcsolatos költségek (például a bankköltségek) a bizományost terhelik (Legfelsőbb Bíróság Gf. I. 30084/1998. - BH 1999. évi 221. szám).

KÜLKERESKEDELMI FUVAROZÁSI ÉS SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS

A magyar gazdaság fejlődésének következtében, valamint Magyarország nyitottsága és tranzitország jellege miatt az ország külkereskedelmi kapcsolataiban különösen megnőtt a nemzetközi árufuvarozás, elsősorban a közúti árufuvarozás jelentősége. Ez természetesen megnövelte a külkereskedelmi kapcsolatokban a nemzetközi árufuvarozási jog ismeretének fontosságát.

A nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó főbb szabályok

A nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó főbb szabályok a következők:
  • az 1986. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezmény (CIM);
  • a 114058/1966. I/8. E. (Kk. 25.) hirdetménnyel közzétett, a nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás (SZMGSZ), amelyet jogszabályként Magyarország nem hirdetett ki, de mintegy a Ptk. 209. §-ának megfelelő általános szerződési feltételként ma is alkalmazzák (Legfelsőbb Bíróság Gf. III. 32332/1996. számú ügyben hozott határozata);
  • az 1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződés (CMR);
  • az 1936. évi XXVII. törvénnyel elfogadott Nemzetközi Légifuvarozási Egyezmény (Varsói Egyezmény), valamint
  • az 1931. évi VI. törvénnyel elfogadott Nemzetközi Hajózási Árufuvarozási Egyezmény (Brüsszeli Egyezmény).
Ahol a nemzetközi szerződések valamely kérdésben nem térnek el a magyar gyakorlattól, vagy valamely kérdést nem szabályoznak attól eltérően, ott - háttérjogként - a magyar jog szabályai az irányadók (Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30580/1995. - BH 1996. évi 1/51. szám).

KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ TÁRSASÁGOK

A korábbi időkben csak külkereskedelmi vállalat alapíthatott más gazdálkodó szervezettel külkereskedelmi társaságot, amelynek keretében a felek együttműködtek a külkereskedelmi és az azzal összefüggő termelési tevékenység területén, majd a keletkezett hasznon megosztoztak.Ma liberálisabb szabályok szerint történik a külföldiek részvétele a társaságalapításban.

Alkalmazott jog

A részben vagy egészben külföldi tulajdonban álló társaságok működésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a belföldi tulajdonosok által működtetett cégekre. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (Kbtv.) külön kiemeli ebben a körben a belföldi társasági adót, az adókedvezményeket, a piaci magatartásra, árképzésre, külkereskedelemre, a termékek és szolgáltatások minőségvédelmére, a számvitelre, mérlegkészítésre, a statisztikai adatszolgáltatásra, a felszámolási eljárásra, a társadalombiztosítási járulékra, egészségügyi hozzájárulásra, a szakszervezeti jogokra vonatkozó szabályokat, valamint a Munka Törvénykönyvét.

Alapítás engedély nélkül

Nem szükséges külön engedély a külföldi részvétellel működő társaság alapításához vagy ahhoz, hogy külföldi részt vegyen belföldi társaságban.

Könyvvezetés

A Kbtv. alapján a társaság könyveit forintban kell vezetni, és a társaság vagyonát forintban kell befizetni. A szabály alól kivételt jelent a külön szabályozott vámszabad területi társaság.

Gazdálkodás és tevékenység

A külföldi érdekeltségű társaság szabadon gazdálkodik a vagyontárgyaival a magyar jogszabályok és a társasági szerződés keretei között. Külföldi részvételű társaság bármely gazdasági tevékenység folytatására alapítható, kivéve ha ezt törvény kizárja vagy korlátozza (például a bank- és biztosítási szektorban a külföldi székhelyű cég Magyarországon közvetlenül nem vagy nem korlátlanul folytathat tevékenységet).

Külkereskedelmi társasági szerződés

Külkereskedelmi társasági szerződésnek tekintjük a külkereskedelmi szerződésben meghatározott gazdasági vállalkozást (Legfelsőbb Bíróság Gf. I. 30010/1986. - BH 1987. évi 24. szám).Ebben a körben létrejöhet külföldi és magyar cégek által alapított új (magyarországi székhelyű) társaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként jegyeznek be a belföldi cégnyilvántartásba.

Fióktelep alapítása Magyarországon

Külföldi székhelyű vállalkozás a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (FKK) szabályai szerint létesíthet fióktelepet és kereskedelmi képviseletet Magyarországon.

Külföldi vállalkozás

A fióktelep vonatkozásában külföldi székhelyű vállalkozás a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkező, főtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá más olyan vállalkozó is, aki külföldön céggel rendelkezik, illetve gazdasági nyilvántartásban szerepel.Fióktelep

A törvény értelmében fióktelepnek minősül a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek.Fióktelep létesítése

A fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, és a vállalkozási tevékenységét csak a cégjegyzést követően kezdheti meg.A fióktelep bejegyzésének feltételei

A fióktelep bejegyzésére akkor van lehetőség, ha
  • a külföldi vállalkozás számára a székhelye szerinti állammal, illetve nemzetközi szervezettel kötött nemzetközi szerződés lehetővé teszi Magyarországon a fióktelep létesítését, továbbá
  • a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek (FKK 5. §-a).
Követelmények

Ha jogszabály
  • valamely tevékenység végzésével összefüggésben vállalkozás alapítását engedélyhez köti, vagy
  • meghatározott tevékenység folytatásához külön engedély meglétét írja elő, valamint, ha
  • meghatározott tevékenység folytatásához - az ügyfelek, a fogyasztók, illetve az üzletfelek érdekeinek védelmében - külön pénzügyi biztosítékot (így különösen pénzbeli letétet, bankgaranciát, kezesi biztosítási szerződést, felelősségbiztosítást) is megkövetel,
ezeket a követelményeket a fióktelepnek is teljesítenie kell.Azonos elbánás

Általános szabály, hogy a külföldi vállalkozás a fióktelepének létesítése és működtetése során a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánásban részesül [FKK 9. §-ának (1) bekezdése, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 21. §-a].Tilalom

A fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás, illetve más devizakülföldi nevében képviseleti és ügynöki tevékenységet.A fióktelep vagyona, működése

A külföldi vállalkozás a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonról, jogokról, illetve vállalt kötelezettségekről saját cégneve alatt csak a fióktelep megszűnésekor, illetve a törvényben meghatározott fizetésképtelenségi eljárások során, valamint a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonnal, jogokkal, kötelezettségekkel összefüggésben külföldön indított eljárások során rendelkezhet. A fióktelep tevékenységével összefüggésben keletkezett tartozás végrehajtása során az eljárás a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára kiterjed.A vagyon biztosítása, behozatala

A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A vagyontárgyak külföldről történő behozatalára a vámjogi, a vámeljárási, az áruk országhatáron át történő szállításával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá - a külkereskedelmi engedélyezés alá eső termékek esetén - a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell (FKK 11. §-a).Ingatlanvagyon

A külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan akkor szerezhet tulajdont, ha az nem termőföld, illetve védett természeti terület.Engedélymentes tulajdonszerzés

Nem szükséges engedély a tulajdonszerzéshez a nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben, továbbá akkor sem, ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn.Devizabelföldi

A fióktelep devizabelföldinek minősül [a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 3. §-ának d) pontja], és a devizabelföldiekre vonatkozó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerződéseket megkötnie, illetve az engedélyeket beszereznie.

Könyvvezetés, működés, piaci magatartás, támogatások

A fióktelep könyvvezetésére, a beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat a számviteli törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza. A fióktelep vállalkozási tevékenységére, a belföldi piaci magatartására a belföldi székhelyű vállalkozásokra vonatkozó szabályok az irányadók. Az államháztartás alrendszereiből nyújtandó támogatások igénybevételéről rendelkező jogszabályok hatálya akkor terjed ki a fióktelepre, ha nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítésére tekintettel jogszabály erről kifejezetten rendelkezik.A fióktelep megszűnése

A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg.A cégbíróság akkor törölheti a fióktelepet a cégnyilvántartásból, ha
  • a külföldi vállalkozásnak a fióktelep működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása,
  • a fióktelep a Cégközlönyben a megszüntetésről felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelező követelését kielégítették, illetve arra biztosítékot nyújtottak,
  • a fióktelepein keresztül folytatott tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen nincs folyamatban Magyarországon hatósági vagy bírósági eljárás (ideértve a választott bírósági eljárást is), vagy a folyamatban levő eljárásokban a vagyoni igények kielégítésére a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás biztosítékot nyújtott, valamint
  • nincs fizetésképtelenségi eljárás folyamatban a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep ellen [FKK 23. §-ának (2) bekezdése].
A cégbíróság csak akkor törli a fióktelepet a nyilvántartásból, ha valamennyi feltétel fennáll.

Külföldi vállalkozás képviselete Magyarországon

A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a szerződések közvetítésével, előkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el [FKK 26. §-ának (1) bekezdése]. Működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg.

A kereskedelmi képviselet bejegyzése

A kereskedelmi képviselet akkor jegyezhető be a cégnyilvántartásba, ha a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek, valamint a külföldi vállalkozás számára a székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság közötti két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés, illetve viszonossági gyakorlat a kereskedelmi képviselet magyarországi létesítését lehetővé teszi.A kereskedelmi képviselet működése

A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás számára külkereskedelmi szerződéseket közvetít, részt vesz a szerződéskötések előkészítésében, továbbá tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet végez.Engedély

Amennyiben a jogszabály valamilyen termék vagy szolgáltatás tekintetében a fenti tevékenységhez külön engedély meglétét követeli meg, a kereskedelmi képviselet a tevékenységet csak az engedély birtokában folytathatja.Tilalom

A kereskedelmi képviselet nem folytathat vállalkozási, ügyvédi, külföldi jogi tanácsadói tevékenységet.Nyilvántartás

A külkereskedelmi képviseleti (ügynöki) tevékenységet külön - tevékenységi - engedély birtokában folytató gazdálkodó szervezet az általa közvetített ügyletekről elkülönített, ellenőrizhető nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás tartalmazza:
  • a megbízó (képviselt) cég nevét, címét;
  • a képviseleti szerződés tárgyát, a közvetítendő áru megnevezését, vámtarifaszámát;
  • a partner nevét, címét, akivel a képviseleti szerződés alapján a megbízó az áru szállítására vonatkozó szerződést megköti;
  • az áru származási, valamint rendeltetési országának a nevét;
  • az árunak a szállítási szerződés szerinti mennyiségét [a külön (tevékenységi) engedélyezés rendjéről szóló 41/1999. (VII. 16.) GM rendelet].

A kereskedelmi képviselet megszűnése

A kereskedelmi képviselet a cégbírósági nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Kérelemre a cégbíróság akkor törölheti a kereskedelmi képviseletet a cégjegyzékből, ha
  • a külföldi vállalkozásnak a kereskedelmi képviselet működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása, továbbá
  • a kereskedelmi képviselet a Cégközlönyben a megszüntetésről felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezők harminc napon belül jelentsék be nála a követeléseiket, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelező követelését kielégítették, illetve arra biztosítékot nyújtottak, és
  • a kereskedelmi képviseletei tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon nincs folyamatban bírósági vagy hatósági eljárás (FKK 30. §-a).
Kiss Daisy 
A külföldiek ingatlanszerzése Magyarországon Az adásvétel egyik speciális esete az ingatlan-adásvétel. A külföldiek magyarországi ingatlanszerzésének szabályait a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Ftv.), valamint a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet (Kir.) tartalmazza. A külföldi magánszemély és jogi személy - a tanyához tartozó legfeljebb hatezer négyzetméter földet kivéve - termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg [Ftv. 7. §-ának (1) bekezdése]. A rendelkezés alkalmazásában külföldi magánszemély a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személy; külföldi jogi személy pedig a külföldi székhelyű jogi személy vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Tulajdonszerzés engedéllyel Termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát engedéllyel külföldiek is megszerezhetik. Az engedélyt az illetékes közigazgatási hivatal vezetője adja meg, ha az adott ingatlanszerzés önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért. Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért, és a külföldi bevándorlási engedélyt kapott, vagy a külföldi ingatlanának tulajdonjogát a kisajátításról szóló, 1976. évi 24. törvényerejű rendelet alapján szerezték meg, vagy a külföldi a tulajdonában lévő belföldi ingatlant másik belföldi ingatlanra cseréli, vagy a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése, vagy a külföldi (jogszabályban meghatározott) ajándékozás útján jutott a belföldi ingatlanhoz, vagy a külföldi munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik. Az ingatlanszerzést engedélyezni kell akkor is, ha az a külön törvény rendelkezései alapján önálló vállalkozóként Magyarországon letelepedő külföldi természetes személy gazdasági tevékenységének a folytatásához szükséges. Az engedély megtagadható, ha a külföldi honossága szerinti állam nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak, illetőleg a magyar jogi személyeknek a belföldiekkel azonos elbírálást. A nemzetközi szerződés vagy a viszonosság fennállása vonatkozásában a Külügyminisztérium nyilatkozata az irányadó. Az engedélykérelem Az engedély megszerzésére irányuló kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes hivatal vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a külföldi honosságát igazoló iratot; az ingatlanszerzésre irányuló szerződés egy példányát; három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap hiteles másolatát; három hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, valamint visszterhes ingatlanszerzés, illetőleg csere esetén a vételárat, illetőleg az esetleges értékkülönbözetet igazoló - felhatalmazott magyar pénzintézetnél vagy átváltóhelyen történt konvertibilis fizetőeszköz átváltásáról vagy az átváltásból rendelkezésre álló forintfedezetről, avagy a konvertibilis forintszámlán elhelyezett forintfedezetről kiállított - eredeti bizonylatot.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére