Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 25. számában (2000. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Szakmai vizsgák

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kiadta a földművelésügyi ágazatba tartozó iskolai rendszeren kívül oktatható szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézmények jegyzékét. Az intézmények felsorolását a 9/2000. (III. 14.) FVM rendelet tartalmazza. A rendelet március 21-től hatályos.Úgyszintén megjelent a környezetvédelmi miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézmények listája. Az intézmények és a szakképesítések megnevezése az 5/2000. (III. 24.) KöM rendeletben olvasható. A jogszabály április 1-jén lép életbe.(Magyar Közlöny 2000/22., 26 szám)

Szarvasmarha-ágazat támogatása

Módosultak a szarvasmarha-ágazat fejlesztéséhez nyújtott hitelek állami kezességvállalásának szabályai. A Kormány - az önhibájukon kívül bajba jutott tejtermelők megsegítése és a biológiai alapok nem kívánatos csökkentésének megelőzése érdekében - az 5,17 milliárd forint kezességvállalási keretösszegből 1000 millió forint erejéig - hitelezőként 100 százalékos mértékben - készfizető kezességet vállal. Az állami kezesség a hitelek tőkeösszegére vonatkozik. Ez a hitelállomány a hitel futamideje alatt a hitelintézeti (ténylegesen kifizetett) kamat 100 százalékának megfelelő kamattámogatást jelent.A kormány az 5,17 milliárd forint kezességvállalási keretösszeg további részére - 4,17 milliárd forint kezességvállalási keretösszegig - hitelezőnként 70 százalékos mértékben sortartó kezességet vállal. Az állami kezesség a hitelek tőkeösszegére vonatkozik. Ez a hitelállomány a hitel futamideje alatt a jegybanki alapkamat 100 százalékának megfelelő kamattámogatást jelent.A kormány eltekint a közbeszerzési eljárás alkalmazásától.A hitelnyújtás megváltozott feltételeit az 1023/2000. (III. 14.) Korm. határozat állapította meg. A határozatban foglaltakat március 14-étől kell alkalmazni.(Magyar Közlöny 2000/22. szám)

Környezetvédelem

2000. június 7-én lép életbe az a rendelet, amely a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységeket szabályozza. A jogszabály azokra az emberi tevékenységekre terjed ki, amelyeknek hatására kockázatos anyag kerülhet a felszín alatti vízbe, földtani közegbe. Nem vonatkozik a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységekre és az atomenergiáról szóló törvényben foglalt anyagokra és tevékenységekre.A rendelet általános kötelezettségeket ír elő, mely szerint például az emberi tevékenység nem eredményezheti a felszín alatti víz, a földtani közeg egyedi szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát.A már bekövetkezett szennyezettség esetén kármentesítést kell végezni. A kármentesítésre az köteles, aki a károsító tevékenységet folytatta vagy a környezeti kárért való felelősséget átvállalja.A rendelet hatálybalépését követően tilos: kockázatos anyag, illetve annak lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe, valamint kockázatos anyagot mélyművelésű bányában elhelyezni.A kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése kivételesen meghatározott esetekben a környezetvédelmi felügyelőség által kiadott engedély alapján történhet. A felügyelőség megadja az engedélyt, ha a környezeti adottságok, az alkalmazott műszaki védelem megállapításai, továbbá a fennálló összes többi körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy a felszín alatti víz és a földtani közeg határértéket meghaladó szennyezettsége nem következik be, a tevékenység ellenőrzött körülmények között folyik. A felügyelőség az engedélyben előírja a tevékenység folytatásának feltételeit, így különösen a bevezetés módjára, a környezetvédelmi megelőző intézkedésekre, a műszaki védelemre, a tevékenység nagyságára, folytatására, továbbá az ellenőrzésre, a dokumentálásra, az adatszolgáltatásra, a monitoringra vonatkozó előírásokat, a kibocsátási paramétereket, a kármentesítési szennyezettségi határértékeket.A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit telephelyenként be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez. Aki a rendeletben foglaltakat megszegi, felszínalattivíz-védelmi bírságot köteles fizetni.A jogszabály átmeneti rendelkezéseket tartalmaz azokra, akik már a hatálybalépését megelőzően engedélyköteles tevékenységet végeznek. Ilyen esetben a tilalmak megszegőinek meg kell szüntetniük a tevékenységüket. A környezetvédelmi hatóság meghatározott időn belül ellenőrzi az előírások betartását.A felszín alatti víz védelméről a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet intézkedett.(Magyar Közlöny 2000/23. szám)

Vámkontingensek borokra

Meghosszabbították a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között bizonyos borokra érvényes vámkontingensek kölcsönös felállításáról szóló megállapodást. A szerződésben rögzítették a 2000-ben vámcsökkentésben részesített közösségi származású borok menynyiségeit, melyek a következők:Az ex 2204 21 vámtarifaszámú friss szőlőből készült bor 55 670 hl, az ex 2204 29 vámtarifaszámú friss szőlőből készült bor 63 500 hl, az ex 2204 10 meghatározott vagy nem meghatározott régiókban előállított minőségi pezsgőbor, legfeljebb 2 l-es kiszerelésben 3540 hl.Rendelkeztek a 2000-ben vámcsökkentésben részesített magyarországi származású borok mennyiségeiről is:Az ex 2204 21 KN-kóddal rendelkező minőségi borok, beleértve a magas minőségű borokat és a "Tokaj" földrajzi jelölést viselő borokat, valamint a "Tájbor" megnevezést viselő borokat: 231930 hl. Az ex 2204 29 KN-kóddal rendelkező friss szőlőből készült bor: 113 460 hl. Az ex 2204 10 KN-kóddal rendelkező minőségi pezsgőbor, legfeljebb 2 l-es kiszerelésben: 3900 hl.A megállapodás szövegét a 35/2000. (III. 17.) Korm. rendelet tette közzé.(Magyar Közlöny 2000/23. szám)

Üzemanyagárak

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közzétette a 2000. április 1-je és június 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges számlát beszereznie az üzemanyagról.
MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 231 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 240 Ft/l
Keverék 230 Ft/l
 
MSZ 127 gázolajok
Gázolaj 0,2 normál gázolaj 207 Ft/l
(Magyar Közlöny 2000/24. szám)

Vámtarifa-magyarázat

Április 6-tól módosultak a vámtarifa-magyarázat áruosztályozási rendelkezései. A jogszabályt a hatálybalépését követően végrehajtott vámkezeléseknél kell alkalmazni. A megváltozott áruosztályozási rendelkezéseket a 9/2000. (III. 22.) PM rendelet tartalmazza.(Magyar Közlöny 2000/24. szám)

Lakáscélú támogatások

Módosították a lakáscélú támogatások igénybevételének szabályait. A korábbi rendelkezés alapján a kiegészítő kamattámogatást csak azokra a saját beruházású magánlakás-építésekre lehet alkalmazni, amely ingatlanokra az építési engedélyt első ízben 2000. január 1-jét követően adták ki, és azokra a lakásvásárlásokra, amelyekre az adásvételi szerződést ez időpontot követően kötötték meg.A március 24-én életbe lépett rendelet szerint az 1999. január 1. és december 31. között első ízben kiadott építési engedélyek esetében az építési munkák költségeire felvett hitelekre - a fentiektől eltérően - alkalmazni lehet a kiegészítő kamattámogatás igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket, ha korábban hitelintézet még nem nyújtott kölcsönt a lakásépítésre.A változást a 41/2000. (III. 24.) Korm. rendelet iktatta be.(Magyar Közlöny 2000/26. szám)

Igazgatási szolgáltatási díjak

Április 1-jétől megváltoztak a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjak. A változás az élelmiszerekkel kapcsolatos igazgatási szolgáltatásokat - így például kereskedelmi, vendéglátó-ipari tevékenység megkezdéséhez, kereskedelmi szálláshely működtetéséhez szükséges közegészségügyi hozzájárulást -, a kozmetikai készítmények vizsgálatát, a közegészségügyi igazgatási szolgáltatásokat érinti.Az igazgatási szolgáltatási díjakat és a díjak beszedésére jogosult gazdálkodó szervezetek felsorolását a 8/2000. (III. 24.) EüM rendelet tartalmazza. A jogszabály rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.(Magyar Közlöny 2000/26. szám)

Millenniumi jel a fémtárgyakon

Az ezredforduló és 1000 éves államiságunk tiszteletére a Nemesfém Vizsgáló és Hitelesítő Intézetnél - díjazás ellenében - kérelmezni lehet fémjelnek nem minősülő jel beütését a belföldi gyártású nemesfém tárgyakra, feltéve hogy a nemesfém tárgyat idén mutatják be hitelesítésre. A jel a következő: talpára állított, lekerekített sarkú, egyenlő szárú háromszög alakú keretben - felül a magyar koronázási jelvények egyik darabja, az országalma kettős kereszttel -, alatta római számokkal az évszám: 2000. A jel alakját és rajzát a 11/2000. (III. 24.) PM rendelet melléklete tünteti fel. A jel beütését március 27-ét követően lehet kérni.(Magyar Közlöny 2000/26. szám)

Statisztikai adatok 1999-ről

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatóban közölt néhány fontosabb, tavalyra vonatkozó adatot. A különböző ellátások megállapításának alapjául több statisztikai adat szolgál, ezért a KSH az 1999. évre vonatkozóan az ehhez szükséges főbb adatokat (kerekített formában) az alábbiakban tette közzé:Bruttó átlagkereset: 77 200 Ft/fő/hóNettó átlagkereset: 50 100 Ft/fő/hóBruttó kereseti index: 116,1%Nettó kereseti index: 112,7%Fogyasztói árindex 1999-ben111,2 (1998. december = 100)
110,0 (1998. év = 100)(Magyar Közlöny 2000/26. szám)

Nemzetközi egyezmények

Az Országgyűlés a 2000. évi XV., XVI., XX. törvénnyel hirdette ki a Magyarország és Albánia, valamint Argentína, illetve Szingapúr közötti beruházásösztönzési és -védelmi megállapodásokat. A 2000. évi XVII. és XIX. törvényben fogadták el a Magyarország és a Fülöp-szigeteki Köztársaság, valamint Portugália között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról létrejött egyezményeket. A 2000. évi XVIII. törvény a Magyarország és Horvátország közötti, a 2000. évi XXI. törvény pedig a hazánk és a Szingapúr közti hasonló tárgyú egyezményt hirdette ki.A nemzetközi szerződések magyar nyelvű szövegét a Magyar Közlöny 27. száma tartalmazza.(Magyar Közlöny 2000/27. szám)

Kukorica exporttámogatása

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatot hirdetett százezer tonna hazai termelésű kukoricának az Oroszországi Föderációba exporttámogatással történő külpiaci értékesítésére.Az exporttámogatásra pályázatot nyújthat be:
  1. a felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy a végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó, ha lejárt adó-, vám-, egészség- és nyugdíjbiztosításijárulék-hátraléka nincs;
  2. a Gabona Terméktanács azon tagjai, akik eleget tesznek az alapszabályban előírt befizetési kötelezettségeknek, és legalább 2000. január 1-jétől tagja a Gabona Terméktanácsnak;
  3. aki vállalja, hogy 2000. augusztus 31-ig exportálja a kukoricát;
  4. a saját termésű kukoricát exportáló termelők.
A támogatás mértéke tonnánként 2000 forint. A támogatást a 2000. augusztus 31-ig exportált termékre lehet igényelni a 10032000-01905245 számú APEH Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás számláról. A támogatás a 0011. számú igénylőlapon igényelhető az illetékes állami adóhatóságtól. A kukorica külpiaci értékesítésének támogatásához igénybe vehető összeg legfeljebb kétszázmillió forint.A pályázatokat postai úton tértivevényesen vagy személyesen lehet benyújtani az Agrárintervenciós Központ Ügyfélszolgálatánál (1054 Budapest, Alkotmány u. 29.). A borítékon fel kell tüntetni: "Kukorica az Oroszországi Föderációba exportpályázat".Az AIK a pályázatokat folyamatosan fogadja be, és a beérkezés sorrendjében bírálja el a támogatási keret kimerüléséig. A pályázat elbírálásánál előnyt élveznek azok, akik rendelkeznek Oroszországba irányuló megkötött szerződéssel. A támogatási keret kimerüléséről az AIK közleményt jelentet meg.A pályázatnak tartalmaznia kell:
  1. a pályázó nevét, címét, levelezési címét, a felelős vezető nevét, adószámát, bankszámlaszámát,
  2. a pályázó írásbeli nyilatkozatát vagy harminc napnál nem régebbi igazolást az illetékes APEH-járulékigazgatóságtól arról, hogy lejárt adó- és egészségbiztosításijárulék-hátraléka, a VPOP-tól arról, hogy lejárt vámtartozása, valamint az Országos Nyugdíjpénztártól arról, hogy nyugdíjbiztosításijárulék-hátraléka nincs,
  3. nyilatkozatot arról, hogy a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság felszámolási, végelszámolási eljárás alatt nem áll, illetve hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben végrehajtási eljárás alatt nem áll,
  4. az igényelt exportmennyiség nagyságát, a termék vámtarifaszáma, az áru megnevezése és a támogatási kódja (sorszáma) szerint,
  5. a Gabona Terméktanács igazolását a - legalább 2000. január 1-je óta - fennálló tagságról, valamint a terméktanács alapszabályában előírt befizetési kötelezettségek teljesítéséről,
  6. a pályázati díj átutalását igazoló banki dokumentumot,
  7. egy bélyeggel bérmentesített és tértivevénnyel ellátott, a pályázó nevére megcímzett válaszborítékot,
  8. amennyiben rendelkeznek Oroszországba irányuló megkötött szerződéssel, annak másolatát.
A pályázóknak minden megpályázott mennyiségre egységesen 300 forint/tonna pályázati díjat kell fizetniük az Agrárintervenciós Központ 10032000-00281629-20000002 számú letéti számlájára. A pályázati díj átutalását igazoló banki dokumentum csatolása nélkül a pályázat érvénytelen. A pályázati díj összegét a pályázó, amennyiben a pályázat nem felel meg a meghatározott feltételeknek, illetve a rendelkezésre álló keret kimerülése után érkezik be, harminc napon belül visszakapja.Amennyiben a pályázat megfelel a pályázati feltételeknek, az AIK a pályázó részére tizenöt napon belül ígérvényt bocsát ki. Az ígérvény kilencven napig - de legfeljebb 2000. augusztus 31-éig - érvényes. Az ígérvény tartalmazza a pályázó nevét, címét, adószámát, az elnyert kukoricaexport mennyiségét (kvóta), vámtarifaszámát. Amennyiben az elnyert kvótát a pályázó nem tudja igénybe venni, úgy a teljes kvóta negyvenöt napon belül visszaadható, és a pályázó a pályázati díjat harminc napon belül visszaigényelheti.Ha a pályázó az ígérvényen szereplő mennyiségnek legalább nyolcvan százalékát kiszállította, a teljes pályázati díjat harminc napon belül igényelheti vissza. Új ígérvényt az AIK a meghirdetett támogatási keret függvényében ad ki.Az exporttámogatást akkor lehet igénybe venni, ha a pályázó az egységes vámárunyilatkozat 3. példányának hiteles másolatát, az export minőségi certificat másolatát, egy bérmentesített, a pályázó nevére megcímzett válaszlevél-borítékot és tértivevényt a kiléptetést követően az AIK részére benyújtotta. A támogatási jogosultság a kiléptetést követően, a vételár kiegyenlítésekor (az exporttámogatás alanyának számláján történő banki jóváíráskor) keletkezik. Ha az árut vagy egy részét bármilyen okból visszaszállítják, a támogatás erre a mennyiségre nem jár, illetőleg a felvett támogatás arányos részét öt napon belül vissza kell fizetni.A pályázat további részletes feltételeit a 12/2000. (III. 29.) FVM rendelet írja elő. A pályázatokat 2000. március 29-étől kezdődően lehet benyújtani az Agrárintervenciós Központ Ügyfélszolgálatánál.(Magyar Közlöny 2000/28. szám)

Vágóbaromfi-termelés támogatása

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatást írt elő a vágóbaromfi termékpálya piaci egyensúlyának biztosítása, az alapanyag-termelői és -feldolgozói tevékenység stabilizálása és az I. osztályú vágóbaromfi-alapanyag (MSZ 6918/1997. I. osztályának megfelelő minőség) részaránynövelésének elősegítése érdekében. A minőségi támogatás mértéke: 5,50 forint/kg, amelyet összesen legfeljebb háromszázhatvanhatezer tonna vágóbaromfi után lehet igénybe venni. A támogatásban részesíthető vágóbaromfinak meg kell felelnie az I. minőségi osztály feltételeinek. A háromszázhatvanhatezer tonna vágóbaromfi-mennyiségen belül legfeljebb százkilencvenezer tonna lehet a "0105 92 00 99, valamint a 0105 93 00 99 vámtarifaszám alá tartozó Gallus domesticus fajba tartozó 8 hétnél nem idősebb szárnyasok" (vágócsirke), és legfeljebb kilencvenezer tonna lehet a "0105 99 30 99 vámtarifaszám alá tartozó Pulyka egyéb" (pecsenye, illetve gigant vágópulyka) mennyisége.A vágóbaromfi éves mennyisége fajonkénti, illetőleg egyes esetekben hasznosítási irányonkénti felosztásáról a Baromfi Termék Tanács mint szakmai szervezet gondoskodik. Ennek érdekében minden, a tagsági körébe tartozó és a feltételeknek megfelelő baromfivágóhíd számára ígérvényt állít ki az adott vágóhíd által a minőségi támogatás igénybevételével 2000-ben felvásárolható vágócsirke, vágópulyka, illetve egyéb vágóbaromfi mennyiségéről.A Baromfi Termék Tanács a százkilencvenezer tonna vágócsirke-mennyiségből legalább tizenkétezer tonna mennyiségi keretet köteles elkülöníteni a 2000. év folyamán az Európai Unióba történő baromfihús-kivitelre is jogosító állatorvosi export-ellenőrzési számot megszerző és 2000. január 1-jétől érvényes Baromfi Termék Tanács-tagsággal és állatorvosi exportellenőrző számmal már rendelkező vágóhidak részére. A legalább tizenkétezer tonna mennyiségi keretből esetleg megmaradó mennyiséget a Baromfi Termék Tanács legkorábban 2000. október 1-jétől oszthatja fel a feltételeknek megfelelő vágóhidak között. Ha az adott vágóhíd 2000-re meghatározott kerete kimerül, úgy a továbbiakban felvásárolandó vágóbaromfi után nem lehet igénybe venni a támogatást. A vágócsirke termékkörben az MSZ 6918/1997. I. osztályának megfelelő minőség esetén további 5,50 forint/kg támogatás kapható. A százkilencvenezer tonna vágócsirke-mennyiségből részesülő vágóhíd a szabvány szerinti I. osztályú vágócsirkéért az alapanyag-termelőnek legalább 152,00 forint nettó árat köteles fizetni kilogrammonként. Ellenkező esetben a Baromfi Termék Tanács által kiadott ígérvény alapján a vágóhíd nem állíthat ki minőséget igazoló bizonylatot a termelő részére a minőségi támogatás igénybevételéhez.A támogatást igénybe veheti az alapanyag-termelő természetes személy, jogi személyiségű, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint az a saját tulajdonú alapanyaggal rendelkező vágóhíd, amely igazolja a Baromfi Termék Tanács tagságát; a megtermelt vágóbaromfit érvényes termékértékesítési szerződés alapján adja le a vágóhídon; a vágóbaromfit olyan vágóhídon vágatta le, amely legalább 2000. január 1-jétől Baromfi Termék Tanács tagja, és amelyik rendelkezik az Európai Unióba történő baromfihús-kivitelre jogosító állatorvosi export-ellenőrzési számmal; rendelkezik a levágott és vágóhídon minősített vágóbaromfi mennyiségéről és I. osztályú minőségének megfeleléséről szóló bizonylattal, melyet a hatósági állatorvos és a Baromfi Termék Tanács ellenjegyzett.A támogatást az alapanyag-termelő és a vágóhíd (a vágóhídi átvételkor a vágóbaromfi tulajdonosa) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes igazgatóságától igényelheti a következő iratok együttes bemutatása esetén:
  1. a vágóhíd által végzett vágóbaromfi-minősítésről kiadott bizonylat;
  2. a vágóhíd elszámolása (ami integrátori részfinanszírozás esetén negatív előjelű is lehet) a hozzá tartozó számla másolatával, illetve felvásárlási jegy csatolásával;
  3. saját tulajdonban lévő baromfitelepről származó vágóbaromfi vágása esetén a minősítő és mérlegelési bizonylat;
  4. hitelesített vágóhídi bizonylat, és ezzel együtt a Baromfi Termék Tanács-tagságot igazoló irat;
  5. amennyiben a vágóhíd nem közvetlenül a baromfitermelőtől, hanem kereskedő/integrátor útján vásárolja meg a vágóbaromfit, a számlán, illetve az ennek mellékletét képező felvásárlási jegyen az alapanyag-termelő adatainak is szerepelni kell, melyet a baromfitermelőnek a támogatás igényléséhez rendelkezésre kell bocsátania;
  6. a Baromfi Termék Tanács igazolása az igénybe vehető támogatás összegéről.
A támogatást minden hónap 15. napjától lehet az APEH illetékes igazgatóságától igényelni. A támogatás folyósítása az APEH illetékes igazgatósága 10032000-01905520 Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás számlájáról történik.A támogatást szabályozó 13/2000. (III. 31.) FVM rendelet március 31-én lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést megelőzően a 2000. évi felvásárlásokra megkötött szerződésekre is alkalmazni kell.(Magyar Közlöny 2000/29. szám)

Szarvasmarha-ágazat fejlesztése

Módosították a szarvasmarha-ágazat fejlesztésére jóváhagyott 16 milliárd forint összegű agrárhitelhez kapcsolódó kezességvállalás felhasználásának szabályait. Ennek megfelelően az állam a kezességvállalási keretösszegből 1000 millió forint erejéig készfizető kezességet vállal.A változás március 31-én lépett életbe, és a 14/2000. (III. 31.) FVM rendelet vezette be.(Magyar Közlöny 2000/29. szám)

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank 3/2000. (MK 29.) MNB közleményében közölte, hogy a jegybanki alapkamat mértéke 2000. április 3-ától 11 százalék.(Magyar Közlöny 2000/29. szám)

Szabálysértési intézkedések változása

Új rendelet lépett életbe március 24-én a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezelésének és értékesítésének, valamint a pénzbírság letiltásának szabályozására.Lefoglalás és elkobzás végrehajtása

A lefoglalást a szabálysértési hatóság határozattal rendeli el. A határozat alapján a lefoglalást vagy maga a lefoglalást elrendelő hatóság végzi el, vagy megkeresi az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, pénzügyi szabálysértés esetén az illetékes vámszervet.Ha a szabálysértési hatóság elrendeli a dolog elkobzását, akkor a végrehajtás iránt az illetékes település önkormányzatának jegyzője intézkedik. Vám- és pénzügyőri, illetve rendőri szerv által hozott határozat esetén ezek a szervek intézik a végrehajtást is.

A lefoglalt dolog kezelése, őrzése, értékesítése

A dolog visszatartásáról, illetve lefoglalásáról az intézkedést elrendelő szervnek jegyzőkönyvet kell felvennie, és annak a személynek a részére, akitől azt lefoglalták, elismervényt kell adnia, a lefoglalt dolgokról pedig nyilvántartást kell vezetnie. A lefoglalást foganatosító szervnek a lefoglalt dolgok értékét is meg kell állapítania. A lefoglalt dolgokat állaguk megsértése nélkül, azonosításra alkalmas jellel (dologcímke, pecsét, ólomzár) kell ellátni.A lefoglalt dolgot az ügyben eljáró szabálysértési hatósághoz kell beszállítani. A dolgok őrzéséről ez a hatóság gondoskodik. A lefoglalt dolgokat úgy kell tárolni, hogy azok változatlan állapotban megmaradjanak. Ha a dolog használatához a lefoglalást szenvedőnek különös érdeke fűződik, vagy elszállítása, raktározása körülményes, a dolgot a lefoglalást szenvedő birtokában lehet hagyni azzal a figyelmeztetéssel, hogy azt változatlan állapotban kell megőriznie. Ellenkező esetben a hatóság a lefoglalt dolgot beszállítja. Vámárut és kereskedelmi mennyiségű jövedéki terméket lefoglalás után a vámhatóságnak kell átadni.A lefoglalás megszüntetéséről az eljáró szabálysértési hatóságnak határozattal kell intézkednie.Nem lehet visszaadni az olyan lefoglalt dolgot, amelynek birtokban tartását jogszabály megtiltja. Ha a lefoglalt dolog átvételére jogosult személy a lefoglalás megszüntetését követően nem veszi át a dolgot, azt a hatóság értékesíti vagy megsemmisíti. A lefoglalt vámárut, jövedéki terméket csak a vámhatóság által lefolytatott vám-, illetve jövedékigazgatási eljárást követően lehet kiadni.Ha a szabálysértési eljárás során a lefoglalt dolog gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan, kezelése, tartása, tárolása, illetve őrzése az értékével arányban nem álló költséggel járna vagy értéke a hosszabb ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne, a hatóság a lefoglalt dolgot előzetesen értékesíti.Az értékesítésre csak az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedése után kerülhet sor. Az elkobzott dolgot a tárolási helye, vagy ha előnyösebb, a hatóság székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének kell értékesítésre átadni. A rendőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe utalt szabálysértések esetén az értékesítés az említett szervek feladata. A vámhatóság értékesíti a jogerősen elkobzott vámárut és jövedéki terméket is. Ha az elkobzott dolog értékesítése nem lehetséges, az elkobzott dolgot megsemmisítik. Ha az értékesítést vagy a megsemmisítést követően kiderül, hogy az elkobzás alaptalanul történt, értékesítés esetén a ténylegesen befolyt ellenértéket, megsemmisítés esetén pedig a dolog lefoglaláskori értékét térítik meg a jogosult részére.Pénzbírság letiltása és átutalása

A szabálysértési eljárásban megállapított pénzbírság és egyéb tartozások (rendbírság, eljárási költség) végrehajtása iránt a szabálysértési hatóság intézkedik. Kártérítési igény esetén a végrehajtási eljárás megindítására a károsult kérelme alapján kerülhet sor. A tartozás közvetlen letiltásáról a hatóság akkor intézkedik, ha az elkövető a kiszabott tartozást határidőre nem fizette meg, és munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati jogviszonyban áll, szövetkezeti tagságból kifolyólag munkabérrel, jövedelemmel rendelkezik, nyugdíjban vagy egyéb járadékban részesül, letiltható követelése van, avagy szabadságvesztés büntetését tölti. A letiltás elmulasztása esetén a munkáltató anyagi felelőssége, valamint a letiltott összeg esedékes részének azonnali beszedési megbízással történő érvényesítése érdekében az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét kell megkeresni. A jövedelemből mindenkor csak a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott összeget lehet letiltani. Ha az adók módjára behajtható tartozást letiltani nem lehet, annak behajtása érdekében szintén az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét kell megkeresni. Amennyiben az elkövető a tartozást időközben megfizette, erről a jegyzőt haladéktalanul tájékoztatni kell.A szabálysértési eljárás új szabályait a 10/2000. (III. 24.) PM rendelet állapította meg.(Magyar Közlöny 2000/26. szám)

Minőségi borok palackozása és értékesítése

Módosult a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló rendelet. Április 6-ától meghatározott termőhelyről származó minőségi bor nem palackozott formában csak vendéglátó-ipari üzlet számára értékesíthető. Nem palackozott kiszerelésű az a hordós bor, amelyet két liternél nagyobb, de legfeljebb huszonöt liter űrtartalmú edénybe töltenek. Nem palackozott kiszerelést 2003. január 1-jétől csak engedélyezett helyen lehet majd végezni.A változást a 15/2000. (IV. 6.) FVM rendelet vezette be.(Magyar Közlöny 2000/30. szám)

Élelmiszerek minőségi követelményei

Április 14-étől szigorúbb követelményeket támasztanak az élelmiszer-előállítókkal szemben a minőség megjelölése terén.Az élelmiszer minőség-megőrzési időtartamának lejárati dátumát a fogyasztó számára közérthetően, az egyéb azonosító kódjelektől megkülönböztethető módon, elkülönítetten kell megadni. A dátumot az év, a hónap és a nap legalább két arab számjegyű feltüntetésével kell feltüntetni. Az évszám teljes megadása, a hónap betűvel való teljes vagy rövidített kiírása is lehetséges. A fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentő, az összetételük miatt mikrobiológiai vagy más okból gyorsan romló (állati eredetű élelmiszer, gomba stb., illetve ezeket tartalmazó élelmiszer), és a minőségük megőrzéséhez 0-10 °C közötti tárolási hőmérsékletet igénylő élelmiszerek esetében a "minőségét megőrzi" felirat és a dátum helyett a "fogyasztható (hónap/nap)" feliratot és a dátumot kell jelölni.Ha az élelmiszer megnevezésében vagy egyéb jelölésében egy vagy több felhasznált anyag jelenléte vagy mennyisége kiemelt fontosságot kap, a felhasznált anyag mennyiségét/arányát is fel kell tüntetni. Ezt a megnevezés után, vagy a felhasznált anyagok felsorolásánál százalékban vagy mennyiségben kifejezve kell feltüntetni.A géntechnológiával módosított szervezetekből álló vagy azokból származó összetevőket tartalmazó élelmiszereken a génsebészeti beavatkozást jelölni kell.Azok a csomagolóanyagok, amelyek nem felelnek meg a fenti termékjelölési előírásoknak, 2000. december 31-éig használhatók fel. Az ilyen csomagolóanyagokban lévő élelmiszerek a minőségmegőrzési idejük lejártáig tarthatók forgalomban.A minőség megjelölésére vonatkozó szabályokat a 16/2000. (IV. 6.) FVM-EüM-GM együttes rendelet tartalmazza.(Magyar Közlöny 2000/30. szám)

Agrárhitelek meghosszabbítása

Az 1999. évi költségvetési törvényben jóváhagyott 16 milliárd forint összegű agrárhitelek és a tartósítóipar likviditási problémáinak megoldására felvett hitelek tekintetében a kormány hozzájárult ahhoz, hogy a hitelintézetek legfeljebb 2000. december 31-ig állami kezességvállalás és kamattámogatás mellett meghosszabbíthassák a megkötött hitelszerződéseket azzal, hogy a hitelfelvevők 2000. évi feldolgozási szezon késztermékkészlete a prolongált hitel fedezetévé váljon.A hitelek meghosszabbítására az 1030/2000. (IV. 7.) Korm. határozat adott felhatalmazást.(Magyar Közlöny 2000/31. szám)

Egészségügyi ellátás az úszólétesítményeken

Az Európai Közösségek irányelveivel is összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az a rendelet, amely a hajók fedélzetén az emelt szintű egészségügyi ellátás biztosítását célozza. A jogszabály a magyar lobogó alatt közlekedő, gazdasági célból üzemeltetett belvízi és tengeri hajókon és úszómunkagépeken kötelező egészségügyi előírásokat tartalmazza.Azon az úszólétesítményen, amelyen nincs rendszeres orvosi szolgálat, az úszógép vezetőjének a személyzet olyan tagját kell kijelölnie a személyzettel és az utasokkal kapcsolatban felmerülő egészségügyi feladatok ellátására, aki hajóvezetői vagy fedélzeti tiszti egészségügyi képesítéssel rendelkezik. Az egészségügyi ellátással megbízott személy, vagy ha a hajón orvos teljesít szolgálatot, akkor a hajóorvos köteles arról gondoskodni, hogy a hajó személyzete és utasa betegség vagy sérülés esetén egészségügyi ellátásban részesüljön. Ha nincs lehetőség arra, hogy a beteget orvos részesítse gyógykezelésben, a vezető vagy az egészségügyi ellátással megbízott személy szükség esetén köteles a rendelkezésre álló gyógyítóeszközök igénybevételével, legjobb tudása szerint mindaddig ellátásban részesíteni, amíg orvosi beavatkozásra alkalom nyílik. Szükség esetén a rádión elérhető orvossal vagy konzultációs központtal, illetve mentési koordinációs központtal konzultálni kötelesek.Az úszólétesítményt az üzemben tartónak megfelelő eszközben tárolt gyógyszerkészlettel (gyógyszerszekrénnyel) és egészségügyi felszereléssel kell ellátnia. A jól működő biztonsági zárral felszerelt gyógyszerszekrényt kellő számú rekeszre osztva kell elkészíteni, és azt vöröskereszt jelzéssel kell ellátni. A gyógyszerszekrényt könnyen hozzáférhető, a benne lévő gyógyszerek tárolási módjára előírt feltételeknek megfelelő helyen kell elhelyezni, és a hozzá vezető utat szabadon kell hagyni. A gyógyszerszekrény egyik kulcsát a hajóorvosnak vagy az egészségügyi ellátással megbízott személynek, a másikat a vezetőnek kell őriznie. A gyógyszerszekrényből felhasznált vagy selejtezett gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, valamint egészségügyi felszerelést a felhasználást követően az első kikötőben pótolni kell.A tengeri hajók gyógyszerszekrényét és egészségügyi felszerelését a vezetőnek évente ellenőrizni kell. A tengeri hajó parancsnoka a kikötő szerinti állam hatóságainak felhívására a gyógyszerszekrény tartalmát köteles bemutatni. A tengeri hajót az üzemben tartónak el kell látnia az ENSZ Egészségügyi Világszervezete által kiadott "Hajóknak szóló nemzetközi orvosi kézikönyv" című kiadvánnyal. A tengeri áruszállító hajót az üzemben tartónak az "Orvosi elsősegély kézikönyv a veszélyes árukkal kapcsolatos baleseteknél történő használatra" című kiadvánnyal is el kell látnia.Orvost kell beosztani az olyan tengeri kereskedelmi hajókra, amelyen a beosztott személyzet, illetőleg az utasok létszáma az 50 főt meghaladja, valamint az olyan, legalább 6 nap időtartamú üdülő- vagy turistajáratban az országhatáron kívül is közlekedő belvízi személyszállító hajókra, amelyeknek utaslétszáma a 150 főt meghaladja. Azon az 500 GT-nél nagyobb tengeri hajón, amelyeken a személyzet létszáma a 15 főt eléri, és három napnál hosszabb ideig tartózkodik a tengeren, a személyzeti lakótértől elkülönített betegszobát kell kialakítani.Azoknak a gyógyszereknek és egészségügyi felszereléseknek a jegyzékét, amelyekkel az egyes úszólétesítményeket kötelező felszerelni, a 6/2000. (III. 17.) KHVM rendelet melléklete tartalmazza. A rendelet 2000. július 1-jén lép hatályba.(Magyar Közlöny 2000/23. szám)

Foglalkoztatást elősegítő támogatások

Módosultak a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet előírásai. Az új szabályok egy része május 1-jén, másik része pedig - a jogszabály talányos megfogalmazása szerint - az április 12-étől számított három napon belül lép hatályba. Az utóbbi fordulatot csak úgy értelmezhetjük, hogy az említett szabályok az április 12-ét követő harmadik napon, vagyis április 15-étől hatályosak.A számos módosítás közül ehelyütt kiemeljük, hogy a Munkaerőpiaci Alapból a szakképesítéssel rendelkező személyek számára nyújtandó államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzéshez, valamint a közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély [C, D, E kategóriára, valamint e kategóriáknak a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet 3. §-ában meghatározott alkategóriáira és kombinált kategóriáira], mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító járművezetői igazolvány, továbbá járművezetői engedély (II. kategóriára és trolibuszra érvényesítve), a belföldi és a nemzetközi árufuvarozási engedély, a veszélyes áruk szállításához szükséges engedély (ADR) kiadásához előírt képzéshez, továbbá az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállításhoz szükséges képzéshez, és az építőgép-kezelő engedély kiadásához szükséges képzéshez nyújtható képzési támogatás.Változtak az olyan személy képzésének támogatására vonatkozó szabályok is, aki munkaviszonyban áll, és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. Az ilyen személy képzésének támogatására a munkaadó által a telephely szerint illetékes munkaügyi központhoz benyújtott kérelem alapján kerülhet sor.A kérelemnek tartalmaznia kell a képzés szükségességét, célját, gazdálkodási és foglalkoztatási szempontból várható eredményét, a képzési program rövid ismertetését, a képzéssel megszerezhető képesítést, a képzésben részt vevők létszámát, kor és iskolai végzettség szerinti összetételét, a képzés lebonyolításához szükséges feltételeket, a képzési program összes, illetve fajlagos költségeit (Ft/fő/óra), a munkaadói hozzájárulás mértékét, ideértve a munkaadó által a képzésben részt vevő részére kifizetendő keresetkiegészítést, valamint a képzésben részt vevők további foglalkoztatására vonatkozó munkaadói nyilatkozatot.A munkaügyi központ a kérelem elbírálásáról határozattal dönt, a támogatás folyósításának további feltételeiben pedig megállapodik a munkaadóval.A munkaadónak nyújtandó támogatás szempontjából keresetkiegészítésként a képzésben részt vevő által a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözete vehető figyelembe.(Magyar Közlöny, 2000/33. szám)

A jegybanki alapkamat változásai
  Mértéke % Hivatkozás
1994. VI. 15.-1995. I. 31. 25 1/1994. (MK. 63.) MNB közlemény
1995. II. 1.-1996. I. 31. 28 1/1995. (MK. 7.) MNB közlemény
1996. II. 1.-1996. IV. 30. 27 1/1996. (MK. 7.) MNB közlemény
1996. V. 1.-1996. VII. 15. 26 2/1996. (MK. 35.) MNB közlemény
1996. VII. 16.-1996. VIII. 31. 25,5 3/1996. (MK. 59.) MNB közlemény
1996. IX. 1.-1996. IX. 30. 24,5 4/1996. (MK. 75.) MNB közlemény
1996. X. 1.-1997. I. 15. 23 5/1996. (MK. 75.) MNB közlemény
1997. I. 16.-1997. II. 28. 22,5 1/1997. (MK. 4.) MNB közlemény
1997. III. 1.-1997. VI. 30. 21,5 2/1997. (MK. 19.) MNB közlemény
1997. VII. 1.-1997. IX. 14. 21 3/1997. (MK. 57.) MNB közlemény
1997. IX. 15.-1998. I. 31. 20,5 4/1997. (MK. 80.) MNB közlemény
1998. II. 1.-1998. IV. 7. 20 1/1998. (MK. 5.) MNB közlemény
1998. IV. 8.-1998. V. 31. 19,5 2/1998. (MK. 30.) MNB közlemény
1998. VI. 1.-1998. VII. 31. 19 3/1998. (MK. 45.) MNB közlemény
1998. VIII. 1.-1998. XII. 14. 18 4/1998. (MK. 69.) MNB közlemény
1998. XII. 15.-1999. I. 31. 17 5/1998. (MK. 112.) MNB közlemény
1999. II. 1.-1999. V. 31. 16 1/1999. (MK. 4.) MNB közlemény
1999. VI. 1.-1999. XI. 14. 15,5 2/1999. (MK. 45.) MNB közlemény
1999. XI. 15.-1999. XII. 21. 15 3/1999. (MK. 99.) MNB közlemény
1999. XII. 22.-2000. I. 19. 14,5 4/1999. (MK. 119.) MNB közlemény
2000. I. 20.-2000. II. 29. 13 1/2000. (MK. 6.) MNB közlemény
2000. III. 1.-2000. IV. 2. 12 2/2000. (MK. 15.) MNB közlemény
2000. IV. 3-ától 11 3/2000. (MK. 29.) MNB közlemény
1996-tól nincs hatályban a 86/1990. (IX. 14.) Korm. rendelet, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja], a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyek és ilyen tevékenységre jogosult magánszemélyek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéke - ha a felek magasabb mértékben nem állapodtak meg - a jegybanki alapkamat kétszeres szorzata volt. Emiatt 1996. január 1-jétől, ha a felek a késedelmi kamat mértékében nem állapodnak meg, a késedelmi kamat kamatmentes pénztartozás esetében 20%, kamatos pénztartozás esetében az ügyleti kamat +8%, de legalább 20%.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére