Devizapiaci ármozgások

 

A következő táblázatokkal, illetve grafikonokkal a Cégvezetés lapzártáját megelőző hónapot jellemző devizapiaci ármozgásokat mutatjuk be. Az irányadó árfolyamokat, a tőzsdeindexeket és a kamatokat tájékoztató jelleggel közöljük.

Az elmúlt egy hónapban a forint árfolyama az intervenciós sávon belül, annak alsó felében helyezkedett el, vagyis az erős forint oldalon. Először március közepén gyengült a forint, nem jelentősen, -1,95 százalékig a ą 2,25 százalékos intervenciós sávon belül. Ez leginkább annak volt köszönhető, hogy értéknapeltérés miatt sokan devizát adtak el és forintot vásároltak, majd mindenki egyszerre akart profitot realizálni, és nagyjából egyszerre zárták pozícióikat, vagyis vették a devizát és eladták a forintot.

Ez a forintgyengülés azonban egy-két nap alatt lecsengett. Március végén a forint újra elhagyta a sáv alját, és 1,9-1,8 százalékig gyengült. Ekkor azonban már valóságosabb okai voltak a gyengülésnek, mivel a Magyar Nemzeti Bank 50 bázisponttal csökkentette az irányadó repokamatait.

A deviza- és a forintkamatok közeledésével a kamatnyereség lehetősége csökkent, ami a jelenlegi helyzetben arra késztette a befektetőket, hogy pozícióik egy részét lezárják. Ennek a következménye a legutóbbi devizavásárlás és a forinteladás, ami „felpörgette" a forintot az intervenciós sáv aljáról.

A hónap végén a dollár 270, az euró 258 forintot meghaladó szinten zárt a bankközi forintpiacon.

Az amerikai dollár kamatát 25 bázisponttal emelték március hónap folyamán. Az indoklás szerint az erős gazdasági növekedés miatt kellett a döntést meghozni. Infláció ugyan gyakorlatilag nincs az Egyesült Államokban, de még lehet, és a gazdaság irányítói szerint ennek kialakulását kell megelőzni. Az amerikai „gazdasági csoda", az infláció nélküli erőteljes gazdasági növekedés tovább folytatódik, és ezzel párhuzamosan a munkanélküliséget lényegében felszámolták.

Továbbra is beszédtéma, hogy az Európai Központi Bank emeli-e az euró kamatait vagy sem. Egyelőre nincs változás, de ha tovább folytatódik az euró gyengülése, akkor a deviza védelmében lépéseket kell hoznia, ami lehet kamatemelés is. A svájci frank kamatait 50 bázisponttal emelték fel márciusban.

A Magyar Nemzeti Bank 50 bázisponttal csökkentette az irányadó repokamatokat. Többek között azért, mert a kamatnyereség reményében a bankok jelentős része adott el devizát, majd az így kapott forintot a reporátán kihelyezték az MNB-nek.

A repocsökkentés hatására a bankközi pénzpiacon minden lejáratra csökkentek a kamatok. A BUBOR – a LIBOR mintájára kialakult irányadó kamat, a „Budapest Interbank Offered Rate" – szintén 25-50 bázisponttal csökkent. Az állampapírok hozama ezzel szemben emelkedett 20-75 bázisponttal. A rövidebb lejáratú állampapírok inkább 50-75 bázisponttal, míg a hosszabb lejáratú állampapírok 10-30 bázisponttal emelkedtek. Az enyhének mondható emelkedés oka az igen alacsony hozamokban keresendő.

Az Európai Unió közös pénze, az euró gyengülése lelassult március hónap folyamán. A közös deviza „történelmi" mélypontját március 29-én 0,9480 körül érte el az amerikai dollárral szemben, ami azonban nem volt sokkal mélyebb, mint az előző hónapban, és nem követte újabb süllyedés. Inkább „range-trading" jellemezte a dollár és az euró kapcsolatát márciusban. A sáv két széle 0,98 és 0,95 volt. A dollár kamatemelése nem tett jót az eurónak, hiszen a kamatkülönbözet a dollár javára szélesedett. Az euró mellett szól azonban, hogy ilyen mértékű dollárerősödés nem indokolt a fundamentális mutatók alapján.

A japán jen mind az euróval, mind a dollárral szemben erősödött. Az euróval szemben – igaz, csak rövid időre – 100 alá is esett.

A jen erősödése inkább technikai alapokon értelmezhető, miután nincs olyan horderejű gazdasági vagy politikai hír, amely valamelyik irányba elmozdítaná a jen árfolyamát.