Az internet - mindenki konkurenciája

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 25. számában (2000. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az internetet jelenleg nem veszik számításba a sajtóhirdetési piac nagyságának megállapításakor, noha immár hazánkban is aligha lehet figyelmen kívül hagyni az új médiát. Az on-line reklámozás fejlődése nálunk is messze meghaladja az előzetes várakozásokat: az ágazat hirdetési forgalma a Carnation Research és a Magyar Reklám Szövetség közös kutatása szerint tavaly már 345 millió forintra növekedett. Ez pedig már meghaladja a moziban vetített reklámok összértékét.

Több mézet a hálóra

A hirdetők ma még túlnyomórészt nem is élnek az elektronikus hálózati médium nyújtotta egyedülálló új lehetőségekkel, hiszen nem használják ki azt a sajátosságát, hogy a weblátogató fogyasztók neme, életkora, jövedelme, érdeklődési köre és akár vásárlási szokása is pontosan beazonosítható, így a megfelelő célcsoport elérésének hatékonysága a hagyományos média sokszorosa lehet. A testreszabható reklámlehetőségeket kínáló eszköz hirdetési tarifaára, az ezer főre jutó költséget tekintve, ma nagyjából megegyezik a nyomtatott sajtó átlagával. Jelenleg két-hárommillió forintból a teljes hazai netpiacra kiterjedő reklámkampányt lehet folytatni. A kutatók szerint a trendek alapján a jövőben évente megduplázódhat a neten elköltött reklámösszeg: idén már 870 millióra, jövőre pedig 1,6 milliárd fölé emelkedhet, és 2002-ben megközelítheti a hárommilliárd forintot.

Az utóbbi egy-két évben rohamos ütemben gyarapodik a magyar nyelvű tartalmat kínáló weboldalak, s közöttük is a szélesebb körű látogatottságot élvező úgynevezett portál site-ok száma. Jelenleg mintegy félmillió elérési (domain) címen több mint ötmillió magyar nyelvű oldal lelhető fel a hálózaton. Ebben a médiaágazatban manapság éppen a koncentráció folyamatos oldódása a jellemző. Erre utal az is, hogy az első öt legnagyobb médiatulajdonos a tavalyi első félévben az on-line reklámtorta 65 százalékát szerezte meg, a második félévben azonban már csak 57 százalékos részesedést ért el.

A nemzetközi fejlődéshez hasonlóan a kilencvenes évek közepén Magyarországon is elsőként a - szerkesztőséggel, tartalomszolgáltató újságírógárdával és elektronikus formában előállított szöveggel, illusztrációval már amúgy is rendelkező - hagyományos sajtótermékek jelentek meg rendszeres, friss információval az interneten. Ezt azután hamar követték a gombamód szaporodó, netre specializálódott „kiadványok", a portáloknak nevezett hírgyűjtemények és a webes tartalomjegyzékek.

Vonzó az interaktivitás

A legnépszerűbbek napi látogatóinak a száma ma már eléri a napilapok példányszámait. Gyakorlatilag ennek a jelentőségét ismerték el a hazai jogalkotás során először, amikor két kormánypárti képviselő nemrég javaslatot fogalmazott meg az átvilágítási törvény módosítására és kiterjesztésére többek között az internetes lapokra, portálokra, mint a vélemények széles körű formálására alkalmas eszközökre. A leglátogatottabb cím a legelsőként piacra lépett, Matáv által elindított Origo, mintegy ötvenezer érdeklődővel, de hasonló népszerűségnek örvend az Index, az Internetto, a Netlap, a Prím-Online vagy a Népszabadság on-line kiadása. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a látogatók nagy része, csaknem fele, elsősorban nem a netes szerkesztőségek nagy anyagi és humán erőforrással előállított tartalma miatt, hanem például az Origo esetében az Altavizsla nevű keresőrendszer és az ingyenes levelezést nyújtó Freemail szolgáltatás, az Indexnél pedig a csevegőfórumok kedvéért keresi fel a nyitóoldalakat. Miközben a speciális netlapok folyamatosan lesik, kutatják és követik a felhasználói igényeket, gyakran változtatnak, újabb és újabb szolgáltatásokat vezetnek be, és az interaktivitást helyezik az előtérbe, sokan a hagyományos sajtó szemére vetik internetes megjelenésük gyorsan elavuló statikusságát, változatlanságát, fantáziátlanságát.

A netlapok körében tavaly már a piaci mozgások is megkezdődtek. A Nyírő András internetguru által alapított és nevével fémjelzett Internetto szerkesztősége a nyár elején megvált a kiadótól, és új lapot alapított Index néven. Az időközben Netlap néven elindított konkurenciától is hamar távozott a főszerkesztő, aki novemberben hasonló néven már egy másik lapot nyitott a neten.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére