A hitelintézetek nehéz éve

A koncentráció folytatódik

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 25. számában (2000. május 1.)

 

A magyar bankrendszer csak az OTP Bank 32 milliárdos adózás előtti profitjának köszönheti, hogy az összesített eredménye felülmúlta a tavalyi évet. A 41 bankból ugyanis 17 zárta az évet veszteséggel, amelynek összege mintegy 40 milliárd forint. A vállalkozások számára kedvező fejlemény az egy-másfél éve kibontakozott hitelexpanzió. A kisvállalkozói réteg azonban továbbra is több pénzt helyez el betétben, mint amennyi hitelt felvesz.

 

A bankrendszerbe fektetett külföldi tőke jelentősen megnőtt az elmúlt év utolsó negyedében, illetve 2000 első három hónapjában, de most nem a privatizációnak, hanem a már privatizált bankok pótlólagos tőkeinjekciójának köszönhetően. A tény annyiban nem túl örvendetes, hogy a külföldi befektetők – a holland ABN Amro, a belga KBC, a francia Société Générale és a dél-koreai Hanwha – a felhalmozott veszteség elsimítása végett kényszerülnek a tőkepótlásra. Az összes invesztíció meghaladhatja a 45 milliárd forintot.

Bankkonszolidáció külföldi pénzből

Az 1999-es évet értékelve az ABN Amro magyarországi leányának volt a legrosszabb bizonyítványa – az egész magyar bankrendszert tekintve -, a hazai számviteli szabályok szerint 15,4, a nemzetközi szabványok alapján 19,8 milliárd forintos hiánnyal. A külföldi tőkejuttatás mértéke is ennél a banknál a legnagyobb, összesen 30 milliárd forint, amelynek nagyobb része (96 millió euró) már 1999 végén beérkezett, 2000 márciusáig pedig további 20 millió eurót könyveltek el. „A magyar bank fejlesztése többe kerül és tovább tart, mint gondoltuk" – foglalta össze a fejleményeket a holland tulajdonos képviselője. A részletes beszámolóból kiderül, hogy önmagában a WVM-lízingügyhöz kapcsolódó tartalékképzés 3,6 milliárdos összeget emészt fel. Emlékezetes, hogy a WVM-kötvények tulajdonosai kártérítést várnak a banktól, arra hivatkozva, hogy a bank brókercége megtévesztette őket. A számok mögé nézve azonban kiderül, a bank üzemi szinten – azaz tartalékképzés és egyéb rendkívüli ráfordítások nélkül – is veszteséges, mégpedig 8,5 milliárd forint erejéig.

A második legnagyobb veszteséget (8,9 milliárd forint) ugyancsak külföldi tulajdonú bank könyvelhette el, a belga KBC által irányított Kereskedelmi és Hitelbank. A tulajdonosok szerint az történt, hogy az előző vezetéstől örökölt kihelyezésekre kellett pótlólagos tartalékot képezni, ami rányomta a bélyegét a bank gazdálkodására. A belga bankcsoport 10 milliárd forintot pumpál a bankba, de emellett – a hírek szerint – 30 milliárd forint értékben informatikai fejlesztéseket is végrehajt a következő 3 évben.

A Société Générale az alapítás gondjaival küszködik, amikor a még viszonylag szűk ügyfélkörből nem lehet kitermelni a banküzem állandó költségeit. A tetemes, közel 1 milliárd forintos veszteség miatt a bank saját tőkéje a 4 milliárdos jegyzett tőke alá szállt. A tőkeanomáliát a befektetőnek meg kell szüntetnie, vagy tőkeleszállítással, vagy a tőketartalék megnövelésével. A külföldi stratégiai befektetők viselkedéséből arra lehet következtetni, hogy a francia tulajdonos is inkább a tőkejuttatást választja a presztízsvesztéssel járó tőkeleszállítás helyett. A Hanwha Banknak önmagában nem lenne akkora probléma az 1999. évi 200 milliós veszteség, ha a hitelintézetnek nem ez lett volna már az ötödik deficites éve. Ebből négyet a dél-koreai tulajdonos jegyzett, s e négy évnek az összesített vesztesége már megközelíti az 1 milliárdot. A tulajdonos a hírek szerint kész 20 millió dollárt, azaz több mint 4 milliárd forintot a bankba fektetni, amennyiben a koreai hatóságok is áldásukat adják a tranzakcióra.

Eminensek és bukdácsolók

A bankrendszer többi tagjának eredményét sorra véve látni, hogy bár a két kiemelkedő veszteséget előállító hitelintézet az öt legnagyobb bank között foglal helyet, a legtöbb veszteséges bank a kisbankok – 100 milliárdos mérlegfőösszeg alattiak – sorából kerül ki.

Kivételek ebben a körben az autófinanszírozásra szakosodott pénzintézetek, amelyek messze az átlag fölött teljesítettek. Hitelállományuk 38 százalékkal nőtt, jövedelmezőségük meghaladta az inflációt, így biztosítva a befektetett tőke megtérülését. Közülük kerül ki a bankrendszer egyik leggyorsabban növekvő tagja, a Porsche Bank, amelynek mérlegfőösszege 54 százalékkal bővült. Az autóshitelek dinamikáját tekintve pedig a Daewoo viszi a prímet, 2,5 milliárd forintos hitelállományát 4,7 milliárdra tornázta fel. Az autósbankok egyike, az OTP bankcsoporthoz tartozó Merkantil Bank érte el a bankrendszer legjobb eszközarányos megtérülését.

A lakás-takarékpénztárak még a bankrendszer bukdácsoló tagjai közé tartoznak. A Lakáskassza, a Fundamenta és az Otthon együttesen mintegy 2,4 milliárdos veszteséget hoztak össze, csupán az OTP Bankcsoporthoz tartozó OTP Lakás-takarékpénztár zárta pozitívan a mérlegét. (Egy kis anyabanki segítséget persze nem lehet kizárni.) Az összesített hiányból leginkább a Fundamenta vette ki a részét, 1,3 milliárdos negatív szaldójával.

A biztos lábakon álló bankok közül jó néhány – a CIB, a Raiffeisen, a Bank Austria-Creditanstalt – ezúttal is jól teljesített, de nyereségük alatta maradt az előző évinek, holott a pénzügyi válság 1998-ban s nem 1999-ben volt. A csökkenő nyereség mögött mindhárom bank a kamatrés szűkülését, a drága informatikai beruházásokat, illetve a rendkívüli tartalékképzést emlegeti.

Összességében tehát rossz évet zártak a bankok, ami felhívja a figyelmet a magyar bankpiacon elérhető jövedelmezőség általános mértékű csökkenésére. Szakértők szerint ez már elérte azt a mértéket, amikor új befektetőknek valószínűleg nem elég vonzó a magyar piac, viszont erősítheti a vágyat a bankkoncentráció iránt.

Tovább fogynak a bankok

A bankegyesülések szempontjából nem közömbös, hogy a legtöbb banknak nagynevű anyacége van, amely a veszteségek láttán inkább tovább finanszírozza befektetéseit. A valószínűsíthető forgatókönyv a külföldön elindult koncentráció hazai lecsapódása lehet. Emellett minden bizonnyal csökken az állami tulajdonban levő bankok száma is. A Magyar Fejlesztési Bank bankbefektetéseinek megrostálását a miskolci Rákóczi Bankkal kezdte, amelyet tőkeleszállítással lefokozott regionális fejlesztési társasággá. Egy bankkal tehát már kevesebb. Lapzártakor híre ment, hogy a lakossági és középvállalkozói piacra elég jól beépült, de a múlt hordaléka miatt az 1999. évet 3,3 milliárd forintot meghaladó hiánnyal zárt Konzumbankot megvenné és beolvasztaná az OTP Bank.

A szerkezet változását vetítik elénk a német és francia bankpiaci fejlemények. A Magyar Cetelem Bankban 75 százalékos tulajdonos lesz a Bank Nationale de Paris, amely ugyanakkor várhatóan leválik az ugyancsak Magyarországon dolgozó BNP-Dresdner Banktól, hiszen a Dresdner – leképezve a német döntést – beolvad a magyarországi Deutsche Bankba. Lapzártakor még nem volt biztos, hogy ezek az átalakulások vajon ebben az évben lezajlanak-e a magyar piacon, hiszen van arra is példa, hogy az anyabank országában bekövetkezett változást csak többéves késéssel érvényesítik a külföldi leánybankoknál. A Bank Austriába beolvadt Creditanstalt például évekig megtartja külföldi leányait, igaz, már Bank Austria előnévvel.

Hitelezési expanzió

Az elmúlt egy-másfél évben meglódult a lakossági fogyasztási hitelezés és gyorsan növekedett a vállalatok hitelfelvétele is, főként a rövid távú és a devizahitelezés terén. Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző igazgatója két fontos – a hitelexpanzióval összefüggő – tényre is rámutat egyik tanulmányában. Az első, hogy a megnövekedett hitelezés – legalábbis a vállalati szférában – általában nem járt együtt a tartalékképzés arányának növekedésével. Javult tehát a banki hitelportfóliók minősége, azaz a hitelezés felfuttatása nem járt együtt a rossz adósok számának gyarapodásával, mivel kellő tere volt az expanziónak a fizetőképes vállalati körben. Mindez a magyar gazdaság javuló állapotát bizonyítja.

A második, hogy a hitelezés felfuttatását nem a növekvő betétállomány finanszírozta, hanem a bankok eszközátcsoportosítása. A bankközi aktivitás és a bankok értékpapír-állományának csökkenése fedezte a növekvő kihelyzéseket. Az örvendetes, a gazdaság élénkülését jelző hitelboom azonban együtt járt a banki kamatbevételek összes eszközre vetített csökkenésével, ez pedig rontotta a jövedelmezőséget. A háttérben az áll, hogy nemcsak az általános kamatszint csökkent, hanem a kihelyezések után elérhető hozam is megcsappant. A jegybanknál elhelyezett nagy összegű betétek korábban jól jövedelmeztek, az innen a vállalkozói hitelezésbe átcsoportosított pénz azonban az öldöklő verseny miatt összeszűkült kamatrés következtében már kevesebbet hoz.

A díjak és jutalékok nőhetnek

A Bankárképző igazgatója szerint a kiút a betéti kamatok radikálisabb csökkentése és a jutalékok, díjak arányának és netán mértékének erőteljesebb növekedése. Februári jóslata részben a bankok január óta elindított, nagyüzemi betéti kamatcsökkentésén alapult, amit a jegybanki lépések is támogattak, de a szakértőt igazolja az is, hogy jó néhány bank átszabta vállalkozói díjstruktúráját az év első hónapjaiban.

A gazdaság tartós növekedését látszik megalapozni, hogy a kisvállalkozói hitelek állománya már második éve töretlenül nő. A folyamat azonban még nem jutott el odáig, hogy ez a vállalkozói réteg is nettó hitelfelvevővé váljon. A lakossághoz hasonlóan továbbra is több pénzt tesznek be a bankba, mint amennyit onnan hitel formájában kivesznek. A kisvállalkozások finanszírozása alapvetően a takarékszövetkezetekre és a kisbankokra hárul.

A hitelezés növekedéséhez oldalágon a lakossági fogyasztási hitelek állománya is hozzájárul, bár ennek mértéke még mindig elenyésző a nyugati piaci normákhoz képest. Elég magasnak tekinthető viszont a hitelezési veszteség a vállalkozói kihelyezésekhez képest. Király Júlia említett tanulmánya szerint miközben a vállalati hitelpiacon 100 forintból mondjuk átlagosan 50 fillért nem fizetnek vissza, addig a lakossági hitelpiacon 5, 6, 7, sőt néha még ennél több forint marad a soha vissza nem fizetett hitelek számláján. A bankok igyekeznek is a magas kockázattal magyarázni a lakossági hiteleknél a vállalatinak három-négyszeresét kitevő kamatrést. A baj csak ott van, hogy ilyenkor nem tesznek különbséget a különböző fogyasztási hitelek között. A folyószámlahitelek esetében – itt ugyancsak az infláció kétszeresét számolják fel, tehát durván 10 százalékos pozitív reálkamatot kérnek – a visszafizetés jóval biztonságosabb, a konstrukcióból eredően.

A bankok eredményei 1998-99 (milliárd Ft)
Bankok Mérlegfőösszeg Adózás előtti eredmény Saját tőke Jegyzett tőke
1999 1998 1999 1998 1999 1998 1999 1998

OTP Bank

1766,80

1635,77

32,954

21,11

100,3

78,581

28,000

28,000

Magyar Külkereskedelmi Bank

677,846

602,99

7,221

7,7

60,061

54,150

11,52

11,52

Kereskedelmi és Hitelbank

568,507

515,98

-8,892

-2,89

20,133

32,399

25,756

26,384

CIB Bank

556,388

386,005

8,240

6,964

47,817

38,427

21,780

19,03

ABN Amro Bank

410,5*

373,886

19,8*

-3,59

34,8*

32,54

33,3*

33,05

Postabank

330,319

377,24

0,934

-135,41

40,446

-111,84

20,021

42,125

Budapest Bank

292,129

269,403

1,192

2,631

29,831

28,926

19,485

19,906

Bank Austria-Creditanstalt

290,60

227,63

4,585

3,379

22,996

16,827

6,828

6,828

Raiffeisen Bank

259,796

196,97

5,398

5,246

27,85

23,595

10,565

8,929

Általános Értékforgalmi Bank

224,26

170,49

6,99

4,77

24,852

17,17

11,750

9,805

Citibank

217,040

155,54

4,055

2,51

21,473

21,58

13,004

13,004

Magyar Fejlesztési Bank

180,00

209,53

n. a.

-37,99

n. a.

46,566

25,980

25,980

ING Bank

171,562

128,35

n. a.

0,036

n. a.

9,343

15,758

4,061

Erste Bank Hungary

163,87

137,69

0,078

-3,87

7,29

7,218

7,237

9,235

Hypo Vereinsbank

163,00

126,60

-0,4

0,042

n. a.

13,65

10,654

10,645

Inter-Európa Bank

142,529

130,96

-3,073

0,459

8,987

12,463

7,019

7,019

Commerzbank

128,313

128,975

0,157

0,350

8,780

8,673

2,467

2,467

Takarékbank

121,00

111,46

0

0,306

4,462

4,543

2,041

2,041

BNP Dresdner Bank

89,381

74,53

1,119

0,712

6,889

6,026

3,500

3,500

WestLB

71,00

70,12

0,238

0,191

6,97

6,774

4,486

4,486

Magyar Export-Import Bank

64,632

58,431

0,276

-0,599

7,363

6,637

6,600

6,500

Konzumbank

58,694

61,152

-3,294

0,078

4,010

5,216

5,031

4,531

Magyarországi Volksbank

58,636

39,926

0,465

0,147

3,316

3,135

2,000

2,000

Deutsche Bank

48,8

34,17

-0,02

-0,01

8,255

4,491

8,110

4,34

Merkantil Bank

43,63

34,775

1,23

0,726

4,09

2,637

1,500

1,100

Credit Lyonnais

42,928

47,174

0,761

0,585

3,238

3,174

2,064

2,064

Daewoo Bank

36,8

40,345

0,400

0,208

6,5

6,2

4,687

4,687

Rabobank Hungaria

28,098

25,414

-0,527

-0,312

2,914

2,199

2,801

2,801

Porsche Bank

23,23

16,981

0,299

0,006

2,62

1,356

2,00

1,000

Opel Bank

19,22

12,458

0,491

0,412

2,32

1,425

1,00

0,500

Société Générale

11,293

-

-0,908

-

3,405

-

4,320

-

Hanwha Bank

8,989

6,293

-0,193

-0,163

2,484

2,726

2,716

3,600

FHB

8,591

5,523

-0,832

-0,286

2,382

2,714

3,100

3,000

Magyar Cetelem Bank

6,304

2,482

-0,326

-0,302

1,345

1,011

1,320

1,220

IC Bank

3,954

3,432

0,023

0,070

2,367

2,351

2,000

2,000

Rákóczi Bank

3,740

4,821

-0,191

-0,283

0,591

0,781

1,000

1,000

* Nemzetközi számviteli szabvány szerint (IAS)
(Az adatok tájékoztató jellegűek)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!