Számvitel, adózás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 24. számában (2000. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.-I.) 1998. június 16-án lépett hatályba. A törvény talán legfontosabb célja a hitelezővédelem erősítése. Az új törvény számos olyan módosítást tartalmaz, amelyek csak attól az időponttól vonatkoznak az egyes gazdasági társaságokra, amikor 1998. június 16-át követően először módosítják a társasági szerződésüket. A módosítással egyidejűleg kell összhangba hozniuk a társasági szerződésüket (alapító okiratukat) a törvény szabályaival. Az újonnan alakult társaságok természetesen már az új szabályok szerint működnek. Ezért a gazdasági társaságokra korábban vonatkozó 1988. évi VI. törvényt (Gt.-II.) és a fentiekben hivatkozott jogszabályt a bíróságoknak és a vállalkozásoknak még egymás mellett kell alkalmazniuk egy ideig úgy, hogy egyes társaságoknál a régi, míg másoknál az új szabályokat kell figyelembe venni. Kivételt képez ebből a szempontból az új társasági törvény módosításai közül a kötelező tőkeminimumra történő kiegészítés.

Az alaptőke minimuma

A Gt.-I. - a korábbi, Gt.-II. szerinti szabályozással azonosan - előírja az egyes társasági formákra vonatkozó alaptőke-minimumot. A törvény hatálybalépése előtt már bejegyzett társaságoknak 2000. június 16-áig kell a törvényi minimumra felemelniük a jegyzett tőkéjüket, részvénytársaságnál 20 millió, míg korlátolt felelősségű társaságnál 3 millió forintra.

Tőkeemelés új részvények kibocsátásával és új befizetéssel

A részvénytársaságok esetében az alaptőke új részvények kibocsátásával akkor emelhető, ha a korábban forgalomba hozott valamennyi részvény névértékét befizették. Korlátolt felelősségű társaságoknál új befizetéssel történő törzstőke-felemeléskor a tagok törzsbetétjének értéke a befizetéssel vagy a nem pénzbeli vagyon rendelkezésre bocsátásával egyező értékben nő. Pénzbeni teljesítés esetén a tagnál, illetve a részvényesnél nem keletkezik adókötelezettség.

Tőkeemelés apporttal

Nem pénzbeli teljesítéskor a társasági adó hatálya alá tartozó tagnál a teljesítést értékesítésként kell elszámolni. A társasági szerződésben rögzített (könyvvizsgáló által elfogadott apportérték) ellenérték rendkívüli bevétel, a könyv szerinti nyilvántartási érték pedig rendkívüli ráfordítás. Az adózás előtti eredményt immateriális javak és tárgyi eszközök apportálása esetében a tagnál növelni kell a könyv szerinti értékkel és csökkenteni kell a számított nyilvántartási értékkel.

Tőkeemelés a törzstőkén felüli vagyon terhére

A korlátolt felelősségű társaság törzstőkén felüli vagyona terhére történő tőkeemeléskor a tagok törzsbetétei külön befizetés nélkül korábbi törzsbetéteik arányában növekszenek.

Tőkeemelés szabad tőkéből és eredménytartalékból

A számviteli törvény a jegyzett tőke emelését a befizetésen (apporton) túl lehetővé teszi a rendelkezésre álló szabad tőketartalékból és eredménytartalékból. A jegyzett tőkét a jegyzett tőkén felüli saját tőke - ezen belül a tőketartalék, illetve az eredménytartalék - terhére olyan mértékben lehet emelni, hogy a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege ne haladja meg az alábbiakban felsorolt összegekkel csökkentett saját tőke összegét.A jegyzett tőke emelése után megmaradó saját tőkének fedezetet kell nyújtani
  • az aktivált alapítás (átszervezés) még le nem írt összegére,
  • a már lekötött tőketartalékra,
  • a már lekötött eredménytartalékra,
  • az értékelési tartalékra, valamint
  • a devizában felvett beruházási hitel nem realizált árfolyamveszteségének időbeli elhatárolására könyvelt és ennek fedezetére képzett céltartalék különbözetének összegére.

Adókötelezettség

A társasági adóalany tag esetében adókötelezettség nem keletkezik, mivel a törzsbetét értékének megváltozásával a tag saját könyveiben a befektetéseit nem értékelheti át.Magánszemély tagnál ez a gazdasági esemény ellenérték nélkül juttatott vagyoni értéknek minősül, amelyet a személyijövedelemadó-törvény olyan osztalékként határoz meg, amely után az adó mértéke 20 százalék. Az adót a társaságnak kell levonnia és befizetnie, amennyiben azonban ez nem lehetséges, igazolást kell kiadnia a megszerzett vagyoni értékről.

Tőkeemelés dolgozói üzletrész kibocsátásával

A jegyzett tőkét a korlátolt felelősségű társaság dolgozói üzletrész kibocsátásával is felemelheti. A jövedelemadó-fizetési kötelezettség ebben az esetben csak a magánszemélynél merülhet fel ellenérték nélkül juttatott osztalék címén.

Tőkeemelés az alaptőkén felüli vagyon terhére

A részvénytársaságnak az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelésre kizárólag a számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlésen van lehetősége. Ebben az esetben a felemelt alaptőkére eső részvényeket új részvények kibocsátásával, vagy a meglévők felülbélyegzésével hozzák forgalomba.

Adókötelezettség

Társaság esetén - mivel a társasági adóról szóló törvény az alaptőke emelésével realizált vagyon emelkedését nem tekinti osztaléknak - adókötelezettség nem keletkezik. Magánszemély részvényesnél azonban az ellenérték nélküli részvényjuttatás miatt az adókötelezettség fennáll. Dolgozói részvény - amelynek értéke a felemelt alaptőke 15 százalékát nem haladhatja meg - forgalomba hozatala miatt a magánszemélynél 20 százalékos mértékű személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik.A forrásadót főszabályként a részvénytársaságnak kell levonnia, amennyiben azonban ez nem lehetséges, akkor a tőkejövedelemről igazolást kell kiadnia. Az igazolás szerinti (jövedelem) összeget a magánszemély a megszerzést követő legközelebbi adóbevallásában szerepelteti.

Számviteli nyilvántartás

A jegyzett tőke emelését a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával kell rögzíteni a számviteli nyilvántartásban (könyvelésben).A mérlegben tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:
  • a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti különbözetet,
  • a tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott eszközök, a pénzeszközök értékét az eszközmozgással, illetve a pénzmozgással egyidejűleg.
A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból.Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:
  • a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból.
A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a tőketartalék, az eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a számviteli törvény 22. §-ának (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a számviteli törvény 24. §-ának (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a számviteli törvény 27. §-ának (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összegét.A számviteli törvény 22. §-ának (4) bekezdése szerint az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke is. Ez esetben, ameddig ezt az értéket nem írták le, addig az adózott eredményből csak akkor lehet osztalékot (részesedést) fizetni, ha az adózott eredmény (beleértve az eredménytartalékot is) az alapítás-átszervezés aktivált értékéből még le nem írt összeg levonása után arra fedezetet nyújt.A számviteli törvény 24. §-ának (4) bekezdése szerint a devizakötelezettség keletkezésekor a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegforduló-napi értékelésből adódóan keletkezett és egyéb ráfordításként elszámolt árfolyamveszteség teljes összegét aktív időbeli elhatárolásként lehet elszámolni az egyéb ráfordítások csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban időbelileg elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - időbeli elhatárolásként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, az egyéb ráfordítások növelésével (realizált árfolyamveszteség).A számviteli törvény 27. §-ának (6) bekezdése szerint ha a vállalkozás a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 24. § (4) bekezdése szerint időbelileg elhatárolta, év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel teljes futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett hitelfutamidő nem lehet hosszabb, mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama.A jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a tőketartalék, az eredménytartalék) terhére történik a jegyzett tőke emelése akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki, továbbá akkor is, ha a részvényeket annak adják, aki - törvény előírása alapján - a részvénytársaságnak nyújtott hitel visszaköveteléséről a részvények ellenében lemond.Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály előírásainak megfelelően.Hartné Várhidi Csilla

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére