Sír a telefon...

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 24. számában (2000. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Januártól szerzői jogdíjat kell fizetniük az olyan cégeknek, amelyek zenével szórakoztatják ügyfeleiket, amíg azok türelmesen várnak a kívánt telefonmellék kapcsolására. Lehet, hogy ezek után a takarékos vállalkozás a Négy évszak helyett a bálnák énekét részesíti előnyben?

 

Teljes meglepetésként érte a vállalkozásokat és egyéb szervezeteket az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettől december végén, illetve január elején kapott felszólítás, mely szerint ez év januárjától szerzői jogdíjat kell fizetni, ha telefonközpontjukban a várakoztatási - hold time - idő alatt zene szól.A jogdíj összege egyébként nem túl magas, a vonalak számától függ. 1-20 vonalig havi 1000 forint, 21-100 vonalig havi 1500 forint, míg efölött 50 vonalanként további 500 forint.

Közös jogkezelés

A megdöbbenés legfőbb oka valószínűleg abban lelhető fel, hogy a többség számára a közös jogkezelés egész - egyébként hosszú idő óta működő - rendszere ismeretlen. Ennek lényege, hogy a szerzői művek felhasználásának tömeges méretű elterjedése miatt a szerzők nem közvetlenül, hanem közös jogkezelő szervezeteik útján gyakorolják jogaik egy részét. Törvényi rendelkezés alapján a közös jogkezelés bizonyos felhasználások esetén kötelező, jogdíjukhoz tehát közvetlenül nem, csupán a közös jogkezelő szervezet útján juthatnak.

ARTISJUS

Az irodalmi és zeneművek tekintetében ez a közös jogkezelő szervezet az ARTISJUS, amely a jogdíjakat valamennyi tevékenységével érintett területről beszedi. Jogdíjkötelesek például a zeneművek nyilvános előadásai, a koncertek vagy a vendéglátóiparban történő zenefelhasználás, a média műsorában sugárzott zeneművek felhasználása, illetve a hangfelvétel-kiadások.A jogdíjak egy része szükségszerűen átalányjellegű, mint az üres hangkazetták esetében is, ahol előre nem lehet tudni, hogy azokra milyen művek kerülnek majd.

A jogdíjak felosztása

A beszedett jogdíjak felosztása érdekében az ARTISJUS adatokat gyűjt arra vonatkozóan, hogy egyéves intervallumot figyelembe véve mely szerzők műveit milyen gyakorisággal adták elő. Részletes műsort közölnek a rádió- és televíziószervezetek, a hangfelvételek előállításával és eladásával foglalkozó szervezetek, valamint az élő koncertek, műsoros előadások szervezői.Az így kialakuló felosztási arányok érvényesülnek az átalányjellegű jogdíjak felosztása során is, hiszen vélelmezhető, hogy az üres hanghordozókra is ugyanazokat a hangfelvételeket fogják rögzíteni, amelyeket a rádiók-televíziók sugároznak, vagy a boltban kapható hangfelvételeket fogják rájuk másolni.

Hold time zeneszolgáltatás

Ugyanez igaz a hold time zeneszolgáltatás után fizetendő jogdíjakra is, amelyeket az ARTISJUS ugyanolyan felosztási elvek szerint fizet ki a szerzőknek, mint a többi esetben.A fizetési kötelezettség jogalapját a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 26. §-a képezi, mely szerint a zeneszolgáltatásnak ez az esete zeneművek nyilvánossághoz közvetítésének minősül. A jogdíj összegszerűségét a Magyar Közlöny 2000/5. számában közzétett jogdíjközlemény IV. fejezetének D) pontja tartalmazza.

Mozart és társai...

Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a zeneművekkel, amelyek védelmi ideje már lejárt, vagyis a szerző halálától számítva több mint hetven év telt el. Az Szjt. 92. §-a szerint vélelmezni kell, hogy a lejátszott művek védelemben részesülnek, az ellenkező bizonyítása a felhasználót terheli. Az eredeti mű átdolgozásával új mű jön létre, amely ugyancsak védelemben részesül. Amennyiben a felhasználó ezeket figyelembe véve egyértelműen bizonyítani tudja, hogy kizárólag nem védett műveket ad elő, úgy nem kell jogdíjat fizetnie.

Mi a szerzői mű?

Egy másik gyakran felvetett kérdés, hogy jogdíjkötelesek-e az egészen egyszerű dallamok. A kérdés elvezet bennünket a szerzői mű fogalmának meghatározásához, amely az Szjt. 1. §-ában található.E szerint a szerzői műnek a szerző szellemi tevékenységéből eredő valamiféle eredeti jelleget kell hordoznia, ugyanakkor a műnek e minősége nem tehető függővé esztétikai értékítélettől. Ebből következik, hogy adott esetben egy egyszerű dallam is szerzői mű lehet. Hogy annak egyéni eredeti jellege eléri-e ezt a szintet, adott esetben jogvita tárgya lehet. Független azonban a védelem attól, hogy a zenét hangfelvételről eredeti hangszerekkel vagy elektronikus úton játsszák le.

Adatszolgáltatási lap

A kezdeti felháborodást követően egyébként az érintettek általában visszaküldték az ARTISJUS által nekik küldött adatszolgáltatási lapokat. Nagy számban nyilatkoztak úgy, hogy készülékükön zeneszolgáltatást végeznek.Azok, akik elmulasztották visszaküldeni az adatlapot, a napokban kapják meg a felszólítást arra, hogy mulasztásukat pótolják. Az ügynek talán mindenki számára megvan az a hasznos következménye, hogy a szerzői jog, jogdíj fogalma széles körben ismertté vált.Frank Edit

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére