Menedzserbiztosítások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 24. számában (2000. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A kilencvenes évek közepe táján már megjelentek az úgynevezett "menedzserbiztosítások", ezek azonban szinte kizárólag csak a topmenedzserekre vonatkoztak, és eleinte igen szegényes kínálat állt rendelkezésre. A biztosítási szakmán belül általános az a vélemény, hogy a következő években az átlagosnál erőteljesebben növekszik majd az igény erre a biztosítási formára. A várakozás egyre jobban tükröződik a termékfejlesztési tervekben is.

 A "humán erőforrás" minősége és elkötelezettsége alapvetően meghatározza a cég eredményességét. Magasan kvalifikált szakember ugyan lehet sok a munkaerőpiacon, de a kulcspozíciót betöltő szakemberek cseréje nehéz feladat. Érdemes tehát lehetőség szerint megelőzni minden fontos munkatárs elvándorlását. Néhány éve ennek szinte egyetlen eszköze volt az úgynevezett, menedzseri fizetés. Ma azonban újabb eszközöket kell bevezetni, amelyek közé tartoznak egyebek mellett a cégek által a munkavállaló javára kötött biztosítások is.

Menedzserbiztosítások

Két alapvető irányt különböztethetünk meg a klasszikus biztosítások fenti célú felhasználása tekintetében, egyrészről a céges szerződésként alkalmazott egyéni biztosításokat, másrészről pedig a csoportos biztosítási formákat.

Egyéni biztosítások

Az egyéni biztosítások előnye a rugalmas, akár személyenként eltérő, egyben a színvonalas és igen sokoldalú alkalmazási lehetőség, valamint a biztosított személyes érdekeltségének az erőteljesebb megjelenítése.

Csoportos biztosítások

A csoportos biztosítás az egyéni biztosításnál alacsonyabb költségszinten, szélesebb dolgozói réteg bevonását teszi lehetővé, "uniformis jellegű", tehát könnyen áttekinthető és egyszerűen kezelhető formában.

Pénztári szolgáltatások

A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy a különböző pénztári szolgáltatásokat sokan azonosítják a biztosítással. Bizonyos szempontból van is azonosság, hiszen a pénztárak által nyújtott szolgáltatások is bizonyos élethelyzeteket "biztosítanak" anyagilag.Az üzleti biztosítók és a pénztárak működése nagyban eltér egymástól, ahogyan eltérnek a szolgáltatásaik, a garanciáik és az adójogi besorolásuk is. A pénztári szolgáltatásokat az alábbiakban csak röviden érintjük, elsősorban az üzleti biztosítók által nyújtott, "cégesen" felhasználható egyéni biztosításokat - mint a manapság leginkább terjedő megoldási módozatot - ismertetjük.

A biztosítás mint problémamegoldó eszköz

Társtulajdonosok

Társas vállalkozásoknál problémát okozhat, ha egy-egy kézben viszonylag jelentősebb tulajdonhányad összpontosul. Ha egy ilyen tulajdonostárs elhalálozás vagy súlyos maradandó betegség miatt többé nem tud a vállalkozás munkájában részt venni, felmerül a tulajdonrész sorsának a kérdése. Többnyire a visszavonuló tulajdonos, illetve az elhalálozott tulajdonos örökösei igényt tartanak a tulajdoni hányad pénzbeli megváltására. Más esetben a vállalkozásban továbbra is érdekelt tulajdonosok amúgy is szeretnének hozzájutni társuk tulajdonhányadához, esetleg azért, mert volt társuk örököseivel nem szívesen dolgoznának együtt. Ilyenkor a tulajdonosok biztosítása megoldás lehet, hiszen fedezetet nyújthat a tulajdonrész megváltására. Technikai jellegű kérdés, hogy ebben az esetben maga a vállalkozás, avagy a tulajdonostársak legyenek-e a kedvezményezettek. Jogi érv mindkettő mellett szólhat. Megoldás lehet, ha a biztosított családja élvezi a kedvezményezettséget, és emellett a tulajdonostársak magánjogi szerződésben rögzítik, hogy a biztosítási összeg részét képezi a mindenkori tulajdoni hányad megváltási árának, esetleg fedezi is azt.

Kulcsemberek, projektkockázat

Gyakran előfordul, hogy egy-egy személytől olyan területek függnek, hogy kiesése a cég eredményességét negatívan érinti. A szaktudás, a kapcsolatok, az adott projektre vonatkozó speciális és aktuális ismeretek más számára esetenként csak olyan időveszteséggel pótolhatók, ami óhatatlanul negatívan hat a cég üzleti eredményére. Ilyen esetben a biztosítás a munkáltató veszteségét jelentős mértékben csökkentheti, amennyiben a munkáltató (is) kedvezményezettje a biztosításnak.

Hitelfedezet

Kisebb vállalkozásoknál gyakori, hogy a vállalkozás fejlesztésére felvett hitel legfontosabb fedezete egyfelől a tulajdonos munkája, másfelől a tulajdonos személyes vagyona. Az életbiztosítások "hitelfedezeti záradékkal" ellátva garanciát jelentenek arra, hogy a legnagyobb bajok esetén a biztosító a biztosítási összeg erejéig helytáll a fennálló tartozásért.

Munkáltatói felelősség

A munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetek, megbetegedések, illetve halálozások kapcsán a munkáltatót felelősség és többféle kötelezettség terheli. Többnyire az ilyen helyzetekben a munkáltató jelentős összegű kártérítés megfizetésére kötelezett. Az ebből adódó kötelezettségeket a munkáltató átháríthatja a biztosítóra. Ebben az esetben is célszerű a munkaszerződést kiegészíteni egy olyan magánjogi megállapodással, amelyben a felek rögzítik, hogy a biztosítási összeg részét képezi a mindenkori kártérítési kötelezettségnek.

Elszámolási kérdések

A munkáltató által kötött életbiztosítások elszámolásánál egyszerre több szabályt kell figyelembe vennünk.

Kockázati, baleseti és rokkantási biztosítások díja

A kockázati (haláleseti), baleseti és egyes rokkantsági szolgáltatások díja - a munkáltató által kötött szerződés esetén - a magánszemélynél nem adóköteles jövedelem, illetve azt a tb-járulék alapjaként sem kell figyelembe venni. Ennek megfelelően a szolgáltatások díja után adóelőleget levonni nem kell, és utána adókedvezmény sem vehető igénybe.

Megbetegedési kockázatok

Általában a megbetegedési kockázatok díja más elbírálás alá esik. Ezeket a személyi jövedelemadó elszámolásánál külön nem kell figyelembe venni abban az esetben, ha díjuk a teljes biztosítási díj 10 százalékát nem haladja meg. Amennyiben azonban a teljes díjnak ennél nagyobb hányadát képviselik, úgy ezek a "nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelem" kategóriájába esnek. Ezért az úgynevezett többletdíjhányad után adóelőleget kell elszámolni, illetve adókedvezményt lehet igénybe venni, ami annyit jelent, hogy 20 százalékos mértékű visszaigénylésnek van helye, a hatályos jogszabályi korlátok között. Ez a díjhányad egyúttal tb-járulék-alapot is képez a munkáltató és a munkavállaló részéről egyaránt.

Előtakarékosság

Az előtakarékosságként, tőkefelhalmozásként működő biztosítások esetében azonos az elszámolás, tehát ezek is a "nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelem" kategóriájába esnek.Lejárati kedvezményezett munkáltató

Esetenként az előtakarékosság kapcsán a munkáltatót jelölik meg lejárati kedvezményezettként. Ez azt jelenti, hogy a futamidő végén a társaság jogosult a felhalmozódott összeg felvételére. Így, miután a dolgozó a biztosítással összefüggő anyagi előnyre nem számíthat, részéről a felhalmozódott összeg nem tekinthető jövedelemnek, ezért a közterhek szempontjából azokat nem kell figyelembe venni. A munkáltatónál pedig nem költség, hanem kintlevőség a biztosítóval szemben fennálló követelés.A biztosítási összeg felvételekor azonban az "eredmény oldalon" megjelenik az a többlet, amivel a biztosító által fizetett összeg a befizetett díjakat meghaladja, ez a munkáltató részéről adóköteles. Megjegyzendő, hogy a díjakat is terheli adókötelezettség, mert a díjak összege sem minősül költségnek.Másfelől ez a megoldás nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a dolgozó milyen jogcímen és milyen közterhekkel részesül majd a biztosítási összegből. Ezért csak jól indokolható helyzetben véljük optimálisnak ezt a megoldást, például ha a dolgozó a tulajdonos családjának tagja, vagy ő maga a tulajdonos, így a vállalkozás vagyonosodása közvetve a biztosított vagyonosodását is jelenti.
Biztosítási alapfogalmak Szerződő Szerződőnek hívjuk a biztosítóval szerződést kötő felet, aki a biztosítási díjat fizeti. Biztosított Biztosított az a személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerződés létrejön. Kedvezményezett A kedvezményezett a biztosító teljesítésére (a biztosítási összegre, illetve a biztosító más szolgáltatására) jogosult személy. Kockázat A kockázat annak a valószínűsége, hogy egy bizonyos esemény bekövetkezik. A gyakorlati szóhasználatban kockázat az az esemény, amelyre a biztosítás vonatkozik. Tartam A tartam a biztosítás futamideje, az az időintervallum, amelynek a kezdő időpontjától a végéig a biztosítás érvényben van, illetve amíg a biztosítónak fennáll a kockázatviselési kötelezettsége. Biztosítási összeg A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító által teljesített kifizetés. Biztosítási díj A biztosítási díj a szerződő által a biztosító szolgáltatásáért fizetett összeg. A díj a biztosítás ára, amely lehet egyszeri, illetve rendszeres. Díjtartalék A díjtartalék a befizetett díjakból tartalékolt (és befektetett) összeg, amely a biztosító majdani szolgáltatásainak a fedezete. Közlési kötelezettség A közlési kötelezettség alapján a biztosított és a szerződő köteles a biztosítás megkötésekor minden olyan, a biztosítás szempontjából lényeges körülményt írásban bejelenteni a biztosítónak, amelyet ismer vagy ismernie kell. A téves közlés alapot adhat a biztosító mentesülésére. Szabályzatok A szabályzatok az úgynevezett általános és módozati szabályzatokból állnak. A szabályzatok lényegében a biztosítási szerződés szövegét tartalmazzák. Biztosítási ajánlat A biztosítási ajánlat az az írásban rögzített szándéknyilatkozat, amelyet a leendő szerződő és a biztosított tesz a szerződéskötésre a biztosítóval szemben. Biztosítási kötvény A biztosítási kötvény az az okirat, amelyet a biztosító bocsát ki, és amely hitelt érdemlően igazolja a biztosítási szerződés minden lényeges adatát. Maradékjogok A maradékjogok a biztosítás díjtartalékához kötődő olyan jogok, amelyekkel a szerződő élhet. Ilyen jog a visszavásárlás joga, azaz a szerződés felbontása, amikor a díjtartalék meghatározott részét a biztosító visszafizeti; a részleges visszavásárlás, amikor a szerződés érvényben marad, azonban a díjhátralék egy részét a szerződés kivonja a megállapodásból; a díjmentes leszállítás, amikor a meglévő díjhátralék fedezete mellett, további díjfizetés nélkül marad életben a szerződés; kötvénykölcsön, amelynek esetében a díjhátralék jelent fedezetet egy, a biztosító által nyújtott hitelhez.

Tipikus biztosítások

Az alábbiakban vázlatosan ismertetjük azokat a biztosítási formákat, melyeket kiemelt beosztású ügyfeleknek, illetve munkáltatóiknak ajánlanak.

Halálesetre szóló biztosítás

Napjainkban a klasszikus életbiztosításokat szokatlanul rugalmas, megújult változatban kínálják. Új lehetőség a rövidített díjfizetés és az "egyszeri díjas" változat, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy az életbiztosítási fedezetet a díjfizetés időtartamát messze meghaladó ideig fenntartsuk. Ezért különösen alkalmas a kiemelt pozíciót betöltő személyek munkáltató általi biztosítására, akár a nyugdíjasévekre is.

Baleseti halálra vonatkozó biztosítás

A baleseti halálra vonatkozó biztosítás az életbiztosítás kiegészítése balesettel összefüggésben bekövetkezett elhalálozások esetére. A közlekedési baleseteket esetenként emelt összegű szolgáltatással biztosítják.

Baleseti rokkantságra szóló biztosítás

A súlyos, maradandó sérülésekkel járó baleseteknél nyújt szolgáltatást.

Díjmentesítés

Amennyiben a biztosított elveszíti a munkaképességét, a biztosítótársaság mintegy átvállalja tőle az esedékes díjakat. Különbség van azonban annak megítélésében, hogy mennyire és mennyi ideig kell rokkantnak lenni a szolgáltatás megindulásához. Esetenként az szükséges, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvos Szakértői Intézete által megállapított I-es, II-es, illetve bizonyos megszorításokkal a III-as rokkantsági csoportba sorolja a biztosítottat, míg más esetben elegendő lehet az is, ha a biztosított hat hetet meghaladóan táppénzes állományban van. Ez nagyban meghatározza a szolgáltatásért fizetett díj összegét is. A kritériumként megadott állapotnak a gyógyulással összefüggő változásakor (rehabilitáció) a szolgáltatás többnyire megszűnik.

Rokkantságijáradék-biztosítás

Ez a biztosítási forma az előbbiekkel többnyire azonos feltételek mellett, havonként járadékot fizet a munkaképtelenség időszakában.

Jellemző szolgáltatások

A következőkben felsorolt szolgáltatásokra jellemző, hogy egy szerződés időtartama alatt több biztosítási esemény is bekövetkezhet.

Kifizetés halál, illetve "kritikus betegségek" esetére

Életkörülményeinket pénzügyi értelemben is alapvetően megváltoztatja egy súlyos betegség, illetve műtét bekövetkezése. Ezek a biztosítások szívinfarktus, daganatos megbetegedések, agyvérzés, veseelégtelenség, koszorúérműtét, valamint szervátültetés esetén nyújtanak kifizetést.

Kifizetés műtétek esetére

A kórházi körülmények között elvégezhető műtéteket úgynevezett súlyossági csoportokba sorolják, és ennek megfelelően a műtétek után különböző összegű kifizetéseket teljesítenek. Egy biztosítás futamideje alatt természetesen több kifizetés is lehetséges, csakúgy, mint a következő szolgáltatásnál.

Kifizetés kórházi ápolás esetére

A biztosítók napi térítési rendszerben a kórházban töltött idő hosszától függő összegű kifizetést teljesítenek.

Kiterjesztés a gyermekekre

Az egészségbiztosítási csomagok speciális szolgáltatása az is, hogy a biztosítás (egyes biztosítók kínálatában) kiterjeszthető a biztosított gyermekeire. Így a biztosítás a gyermek megbetegedése esetén is támogatást jelent a családnak.

Beilleszkedés az életbiztosítások rendszerébe

Az egészségbiztosítási csomagok jól illeszkednek a "hagyományosabb" életbiztosítási szolgáltatások rendszerébe. Ennek megfelelően egy biztosítási szerződés keretében a biztosított halála, baleseti halála, baleseti rokkantsága, illetve a munkaképességének jelentős fokú elvesztése esetére is igénybe vehetők a szolgáltatások (egyösszegű és járadékos kifizetésekkel, illetve a biztosítás díjmentessé tételével), ezeken túlmenően a rettegett betegségek, a műtétek, illetve a kórházi kezelés időtartamára is elvárható a biztosító szolgáltatása.

A biztosítás mint megtakarítás

A biztosítás egyben megtakarítás is lehet. Ebben az esetben a biztosítási díj jelentős részét tartalékolják, befektetik, és a biztosítási időszak végén, vagy más meghatározott időpontban egy összegben, illetve járadékként - hozamaival növelt összegben - kifizetik. A megtakarításként funkcionáló biztosításoknak a gyakorlatban két típusa terjedt el: a klasszikus "vegyes típusú" biztosítások, illetve a "unit linked" biztosítások. A két biztosítástípus felhasználhatóságában nagyok az átfedések, ezért csak a legjellemzőbb különbségeket ismertetjük.

Vegyes típusú biztosítások

A klasszikus, úgynevezett vegyes típusú biztosításokat igen sok variációban kínálják a biztosítók. Ezek mindegyike megegyezik abban, hogy látszólag a megtakarítás és az életbiztosítás összeházasításaként funkcionálnak. A gyakorlatban azonban ezeknek a biztosításoknak a működése bonyolultabb, mert a biztosítások valójában egy haláleseti és egy elérési biztosítás, illetve esetenként más szolgáltatások kombinációjaként jönnek létre.Haláleseti biztosítás

A haláleseti biztosítás csak akkor nyújt kifizetést, ha a biztosított a tartamon - futamidőn - belül meghal. Az erre fizetett díjaknak azt a halandósági hányadot kell a kifizetések tekintetében fedezniük, ami az azonos korú biztosítottak esetén az adott időszakban valószínűsíthető, ez a biztosítási kockázat tehát annál többe kerül, minél idősebb az ügyfél, illetve minél hosszabb időre köt biztosítást.Elérési biztosítás

Az elérési biztosítás ezzel szemben csak akkor fizet, ha a biztosított egy előre meghatározott időpontot "elér", tehát itt az idősebb emberek kedvezőbb áron jutnak biztosításhoz. Ebben az esetben ugyanis az elhalálozott biztosítottak díjtartalékának nagy részét szétosztják a túlélők között. A díjtartalék ilyenkor az az összeg, amelyet a befizetett díjakból a későbbi kifizetések fedezeteként tartalékol és befektet a biztosító. Ezek a befektetések állampapír bázisú portfóliókban forognak. Így konszolidált pozitív reálhozamot, maximális biztonságot és alacsony fokú likviditást képesek elérni.

Unit linked biztosítások

Viszonylag újdonság és jelenleg a legkorszerűbb megoldás a hazai piacon a "unit linked" biztosítás. Ez a forma elsőként az angolszász piacokon jelent meg alig fél évszázada. Lényege, hogy a befektetési alapokhoz hasonló úgynevezett eszközalapokban ad lehetőségeket a befizetett díjak elhelyezésére úgy, hogy az egyes eszközalapok között az ügyfél maga oszthatja meg mindenkori befektetéseit. Ezért ebben a formában lehetőség van rövid és hosszú lejáratú állampapírokba, illetve egyéb kötvényekbe, hazai és nemzetközi részvénycsomagokba, illetőleg vegyes portfóliójú eszközalapokba befektetni.Befektetés és elszámolás

Az eszközalapokban úgynevezett befektetési egységekre váltva számolják el a befektetett összeget, és ebből ered a "unit linked" elnevezés. A befektetések eredményessége követhető interneten, illetve "telebank" rendszerben is. A befektetett összeg az eszközalapok között tetszőlegesen átcsoportosítható. Lehetőség van részleges pénzkivonásra, a díjfizetés szüneteltetésére, nagyobb összegek akár időleges elhelyezésére, a biztosítási szolgáltatások tetszőleges összeállítására, illetve átalakítására. Esetenként az adókedvezmény is igénybe vehető.Van olyan megoldás is, amikor egy szerződéshez több számla tartozik, így elkülöníthető az adókedvezményre jogosító megtakarítás a rugalmasan kezelendő befektetésektől. Összességében kedvező költségszinten, kiemelkedő rugalmasság mellett az átlagot meghaladó hozamot lehet elérni ebben a formában, ezért minden "vegyes típusú" biztosítás alternatívája ez a megoldás.
Kivel kössünk biztosítást? A biztosítótársaságokat sokféle szempont alapján lehet rangsorolni. Azonban annak megállapítása, hogy egy adott biztosítási igényre melyik társaság tud a legjobb megoldást nyújtani, még a szakmabelieknek is nehéz feladat. Ma már elmondható, hogy egy-egy tipikus igényre több, esetenként "látszólag csak" árnyalatnyi különbséggel bíró megoldást kínálnak a biztosítók. Manapság a biztosítások bonyolult, hosszú távú pénzügyi tervezésként működnek. Olyan helyzetekre nyújtanak anyagi fedezetet, amelyek a jövőben bekövetkeznek vagy bekövetkezhetnek. A valódi polgári kultúrákban ezért tekintik - számunkra még szokatlan módon - a "tisztán" kockázati biztosításokat is befektetésnek. Aki valóban jó biztosítást akar, annak úgy kell együttműködnie a biztosító képviselőjével, mint egy úri szabóval. Számos olyan üzleti, családi és más személyes információt kell a közös tervezés során megosztania vele, amelyekről talán a barátai közül is csak keveseknek beszél nyíltan. A legjobb biztosításra tehát nem a biztosítótársaság az elsődleges garancia, hanem az a szakember, akinek a felkészültségéről, megbízhatóságáról az ügyfél meggyőződött. A kérdések, amiket a biztosítási ügynök feltesz a reménybeli szerződéses partnernek, a kellő bizalom nélkül tapintatlanságként hatnak. Győződjünk meg arról, hogy olyan szakemberrel találkoztunk, aki lojális irántunk. Vannak az ügyfelet és önmagukat is gőzerővel lehengerlő jutalékvadászok is a pályán, és vannak, akik nem bíznak a saját hozzáértésükben annyira, hogy a szükséges értéken kínáljanak megoldásokat. Azt a biztosítási szakembert kell megkeresnünk, aki teljes erkölcsi meggyőződéssel kívánja szolgálni az érdekeinket, aki az első megbeszéléstől a biztosító teljesítésének az ügyintézéséig mindent magától értetődő, segítő szándékkal bonyolít majd le.

A biztosítás és a díjfizetés

A biztosítás létrejötte

A biztosítás megkötése a biztosítási ajánlat rögzítésével kezdődik, a szerződés a biztosítási kötvény kibocsátásával jön véglegesen létre. Jogi értelemben az ügyfél tesz ajánlatot a biztosítótársaságnak a biztosítás létrehozására. Ezt a biztosító változatlan formában elfogadhatja, módosító indítványt tehet, avagy elutasíthatja. A helyzet különösnek tűnik, hiszen általában egy biztosítási ügynök kezdeményezi a biztosításhoz vezető tárgyalásokat, ő ismerteti a különböző biztosítási formákat, az úgynevezett módozatokat, ő készít kalkulációt stb. A biztosító azonban csak az első írásos dokumentum után értesül az ügyfél "paramétereiről", amelyek bizonyos szempontokból eltérhetnek az átlagtól.Módosítás

A leggyakoribb módosítási okok a leendő biztosított egészségi állapota, veszélyes sporttevékenysége, veszélyes munkája, illetve az ügynök tévedése (rossz díjtétel, téves életkor-megállapítás stb.). Ezzel összefüggésben az előzetes kalkulációt módosíthatja többek között a biztosított esetleges átlagon felüli egészségügyi kockázata. Ez a korrekció a gyakorlatban meglehetősen ritka.

A díjfizetés gyakorisága

A díjakat különböző gyakorisággal lehet fizetni. A fizetési gyakoriság alapján a biztosítótársaságok különféle kedvezményeket adnak (például akkor, ha a fizetésre kötelezett a biztosítás díját egy évre előre, egy összegben megfizeti).Szja- és tb-kötelezettség

Az esetleges szja- és tb-kötelezettséget a befizetés hónapjára vonatkozóan azonnal teljesíteni kell. Ilyen esetben célszerűbb lehet a havi díjfizetés.

Biztosításkötési információk

Magas biztosítási összegek esetén a kockázat elbírálásához a biztosító terhére orvosi vizsgálat is szükséges lehet. Ezt lehetőség szerint úgy szervezik, hogy az érintetteknek a legkisebb kényelmetlenséggel járjon.A biztosító kockázatviselése az első díj beérkezését követő napon, nulla órakor kezdődik.Általában javasolható, hogy a munkáltató által finanszírozott biztosítások esetén az alapvető paramétereken túl lehetőséget adjunk az egyéni igények érvényesítésére is. Erre a szolgáltatások variálhatósága bőséges lehetőséget nyújt, és ezzel az érintettek sokkal inkább a magukénak érzik a biztosításukat.A konkrét szerződéseket természetesen a szerződést finanszírozó fél által vállalt díjnagyság szerint kell megszerkeszteni.Mielőtt a szerződésről döntés születne, feltétlenül tanulmányozzuk a majdani szerződés szövegét, az úgynevezett szabályzatokat. Ezt (ezeket) az ügynök már a tárgyalások kezdeti szakaszában köteles a szerződő fél rendelkezésre bocsátani.

Pénztári tagság

Jelenleg Magyarországon többféle pénztári forma is működik. A legelterjedtebb pénztárak az önsegélyező- és egészségbiztosítási pénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárak (egyszerűbben az önkéntes nyugdíjpénztárak), valamint a magánnyugdíjpénztárak. Miután a nyugdíjbiztosításra alakult pénztárak rendelkeznek jelentősebb tagsággal, most elsősorban ezek ismérveit és a fontosabb ez évi változásokat ismertetjük.

A tagok kockázata

A pénztárak nonprofit szervezetek, amelyek a tagságuk tulajdonában állnak. A pénztárak gazdálkodása és befektetése teljes mértékben a pénztártagok kockázatára történik. Ezért rendkívül fontos stabil pénztárat választani. Ebből a szempontból elsősorban a pénzintézeti (bank, biztosító) háttérrel rendelkező pénztárakat javasoljuk. A kockázatokat közvetve csökkenti az állami felügyelet. Közvetlen garancia kizárólag a magánnyugdíjpénztárak esetében adott a Garanciaalapon keresztül, amelynek fizetőképességéért az állam korlátlanul kezeskedik.

Nonprofit jelleg

A pénztárak azon a hozamon túl, amelyet tagjaik számláján jóváírnak, semmilyen profitot nem könyvelhetnek el. Ezért a pénztárak hátterében álló, avagy működtetésükben érdekelt pénzintézetek némi áttétellel érvényesítik elvárt profitjukat. Ez úgy történik, hogy vállalkozásként szolgáltatást nyújtanak a pénztárak részére, amelynek díjai már a profitot is biztosítják. Ilyen szolgáltatás lehet a tagtoborzás, az adminisztráció üzemeltetése, a vagyonkezelés és az ehhez kapcsolódó befektetői, portfóliókezelői tevékenységek.

Adókedvezmény

A pénztári tagdíjak után az idei évtől egységesen 30 százalékos mértékű adókedvezmény vehető igénybe. Tehát a nem nyugdíj célú pénztárak kedvezménye kismértékben nőtt a tavalyihoz képest - 25 százalékról 30 százalékra -, az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj után és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés után igénybe vehető kedvezmény viszont jelentősen csökkent.

Belépési korlát

Magánnyugdíjpénztárban 1999. augusztus 31-ét követően csak a pályakezdők létesíthetnek tagságot.

Adócsökkentés

A tb-járulékból a bér 6 százalékának megfelelő rész 25 százaléka, azaz a bruttó bér 1,5 százaléka adócsökkentő tétel, függetlenül attól, hogy a járuléknak ez a 6 százaléka magán-nyugdíjpénztári tagdíjként funkcionál-e, avagy továbbra is a társadalombiztosításhoz folyik be.

Mentesség a járulék alól

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a munkáltatói hozzájárulás (rendszeres befizetés) a mindenkori minimálbér 115 százalékáig továbbra is járulékmentes. Korábban ez a befizetési forma a pénztártag adóalapját növelte, és egyben adókedvezményre jogosított. 2000. január 1-jétől a járulékmentes rész adóalapot nem képez, illetve nem jogosít kedvezményre.

Munkáltatói hozzájárulás

Munkáltatói hozzájárulást a munkáltató köteles valamennyi dolgozójának felkínálni, arról a dolgozó jogszerűen csak írásbeli nyilatkozatban mondhat le. A kevesebb mint hat hónapja alkalmazásban állók tekintetében a munkáltatót nem terheli ilyen kötelezettség. A hozzájárulás mértéke azonban eltérő lehet.

A tagság célja és a szolgáltatás

A pénztárakkal kapcsolatban elmondható, hogy általában csak az alapszabályzatukban rögzített célok érdekében célszerű tagságot létesíteni. Ez a kedvezmények ellentételezéseként megjelenő, a tag számláján lévő összeg likviditását korlátozó rendelkezéseknek tudható be, melyeket a pénztártörvények, illetve az adójogszabályok egységesen rögzítenek. Másfelől a pénztárak viszonylag egysíkú szolgáltatást nyújtanak, egy nyugdíjpénztár például a tag elhalálozása (és más "biztosítási események") miatt semmivel sem fizethet ki többet, mint az az összeg, ami a tag számláján az adott időpontig összegyűlt.Ferencfi János
Fontosabb jogszabályok Életbiztosítások A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény - az adókedvezmények vonatkozásában. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény - a tb-járulék vonatkozásában céges biztosítások esetén. Az 1996. évi 238. számú APEH-iránymutatás, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény arra az esetre, ha cég a biztosítás kedvezményezettje. Pénztártagság A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény - a cégek ráfordításelszámolása vonatkozásában. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény - a járulékok vonatkozásában. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére