Külkereskedelmünk 1999-ben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Erősödő koncentráció, mérsékelten növekvő deficit

Megjelent a Cégvezetés (archív) 24. számában (2000. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

1999 végére kedvezően alakult külkereskedelmünk. Az év első felében, háromnegyedében még bőséggel áradtak az elemzők figyelmeztetései - nem teljesen alaptalanul. Az év végére azután kiderült, hogy a kormányzat várakozásai a legfontosabb tendenciákat illetően valóra váltak, a hiányt illetően pedig szinte fillérre egyeztek.

 

A külkereskedelmi deficit nem a kormányprognózis alsó, hanem annak felső határán, éppen 3 milliárd dollár alatt állt meg. A forgalmon belüli arányváltozások, elmozdulások ugyanakkor nem tekinthetőek kedvezőtleneknek, s nem is meglepetésszerűek. Fennmaradtak a korábbi évek meghatározó tendenciái: tovább nőtt a vámszabad területeken működő multinacionális vállalatok súlya, folytatódott a területi koncentráció az Európai Unió javára, a belső fogyasztás élénkülése pedig nem generált érdemi importnövekedést a fogyasztási cikkek piacán. Bár drámai a külkereskedelmi hiány 300 millió dolláros növekedése, az export értékéhez viszonyított aránya nem romlott, sőt valamelyest tovább javult.

A multik "húzzák" az exportot

A kivitel tavaly az 1995-ös érték kétszeresére nőtt, 1993 óta majdnem megháromszorozódott. Az export növekedési üteme az év során fokozatosan gyorsult: az éves 8,7 százalékos növekedési ütemhez képest a bővülés a harmadik negyedévben 7,9, a negyedikben pedig 12,6 százalékos volt. Az utolsó negyedévben az export dinamikája újra meghaladta az importét, amire másfél éve nem volt példa.

Az export növekedése szinte teljes mértékben a gépek és gépi berendezések - azon belül is a vámszabad területi gépgyártás - kivitelének felfutásából származott. A gépkivitel 19,8 százalékkal, ezen belül a vámszabad területi gépexport 29,8 százalékkal nőtt. Ez utóbbiból 2,279 milliárd dollár származott, és mindössze 83 millió dollárnyi valósult meg a hagyományos gépexportból.

A teljes exportnövekedés 2,007 milliárd dollár volt, mivel csökkent a többi árucsoport kivitele. A feldolgozott termékek szerény, 160 millió dolláros (2,1 százalékos) növekedése nem ellensúlyozta az élelmiszerek, a nyersanyagok és az energiahordozók exportjának 515 millió dolláros hanyatlását. A nyersanyagok és az energiahordozók aránya az összes exporton belül mindössze 4,1 százalékot tett ki, 0,7 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Az élelmiszer-kivitel részaránya 2,5 százalékkal 8 százalékra csökkent úgy, hogy a gépek és berendezések 5,1 százalékos növekedése és a feldolgozott ipari termékek 2 százalékos visszaszorulása ellenére az ipari export 88, az élelmiszeriparral együtt 96 százalékkal részesedett tavaly a teljes kivitelből.

A vámszabad területek súlya az összes exportban 7 százalékkal 43 százalékra nőtt. Azokat az árucsoportokat tekintve, ahol a vámszabad területi elbánást élvező 101 multinacionális cég ténylegesen érdekelt (azaz az ipari termékeket tekintve, élelmiszeripar nélkül), a vámszabad területek részesedése közel az ipari export felét teszi ki (48,8 százalék), a gépek és berendezések exportjának pedig csaknem 70 százaléka származott innen. A vámterületi gépexport növekedése ezzel szemben szerény, mindössze 2 százalékos volt.

A feldolgozott termékek exportjában a vámszabad területi cégek 800 millió dolláros exportja 200 millióval meghaladta az előző évit, míg a hazai cégek 45 millió dollárral kevesebb árut értékesítettek a külpiacokon.

A legsúlyosabb visszaesést az élelmiszer-kivitel szenvedte el, amely 430 millió dollárral kevesebbet teljesített a megelőző évhez képest. Ebből 200 millió dollár - az élelmiszerárak csökkenése mellett - az oroszországi válság elhúzódó hatásának, a balkáni háborúnak, valamint a CEFTA-országokban bevezetett mezőgazdasági pótvámoknak tudható be. A Gazdasági Minisztérium adatai szerint a gabona, valamint a hús és húskészítmények exportja 240 millió dollárral volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

A kemény piaci versenyt mutatja, hogy az ipari export értékesítési árai forintban számítva mindöszsze 2,8 százalékkal emelkedtek, ez legalább 2 százalékkal alacsonyabb a forint leértékelésének éves mértékénél. Ezen belül az élelmiszer-ipari export 2,1, a gépipari pedig 1,4 százalékkal alacsonyabb átlagos árszinten valósult meg, mint egy évvel korábban. A világpiaci konjunktúrát kihasználva ugyanakkor a vegyipar 18,1 százalékos exportár-emelkedést könyvelhetett el, a textil-, a ruházati és a bőrtermékek pedig 12,2 százalékkal magasabb áron keltek el. A fa-, papír- és nyomdaipari kivitel áremelkedése lényegében megfelelt a leértékelésnek. A vegyipari kivitel volt az egyetlen, amely magasabb jövedelmezőséget mutatott a belföldi értékesítéshez képest. A szigorú árverseny a hatékonyság javítására késztette a szállítókat, mivel a termelési eszközök és a továbbfeldolgozásra szánt anyagok belföldi termelői ára nagyjából a leértékelés mértékével lépést tartva emelkedett, a bérköltségek növekedése pedig annak kétszeresét is elérte.

A cserearány, azaz az exportárak színvonala az importárakkal szemben 1,5 százalékkal romlott. Ez a világpiaci fejleményeket tekintve ugyan a magyar termékek tisztes helytállását mutatja, de azt is, hogy egyre élesebb a piaci verseny.

Az export-import növekedési üteme 1999-ben (%)
  Export Import
Dollárban 8,7 9
ebből: vámszabad 30 32,3
hagyományos -3,2 1,1
Euróban 14,5 14,7
ebből: vámszabad 37,6 39,9
hagyományos 1,6 6,3
Forintban 20,6 20,3
Volumenben 14,3 15,9
Forrás: Gazdasági Minisztérium, KSH

Növekvő import

Az import 2,3 milliárd dolláros növekedésének oroszlánrésze, kilenctizede ugyancsak az ipari vámszabad területek behozatalának emelkedéséből adódott, bő háromnegyedét a gépek és gépi berendezések tették ki. Az összes import fele a gépekből és gépi berendezésekből állt, ezek súlya a többi árucsoport rovására 4,3 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek és a nyersanyagok behozatala jelentősen (11, illetve 17 százalékkal) csökkent, az energiahordozók importja pedig lényegében stagnált. Feldolgozott termékekből 4 százalékkal több került be az országba, a behozatal 84 százaléka szolgálta a közvetlen fogyasztást. A 450 millió dollárnyi bővülésből 120 milliót tettek ki az új személygépkocsik. Vagyis a lakossági fogyasztás 7 százalék feletti növekedése nem generált veszélyes mértékű importnövekedést, épp ellenkezőleg. A vámszabad területekre és bérfeldolgozásra beérkezett import 20,7 százalékos növekedése több mint duplája volt az összes behozatal növekedési ütemének. Ez azt mutatja, hogy a fogyasztási cikkek behozatala visszaszorulóban van a termelési célú importtal szemben.

Míg 1998-ban a gépek és gépi berendezések exportja és importja nagyjából egyensúlyban volt, tavaly az ország nettó gépexportőrré vált, és az élelmiszer-gazdaság mellett immár a gépipar is javítja az egyenleget.

Területi koncentráció

A múlt évben folytatódott az export területi koncentrációja, míg az importban nem történt lényeges elmozdulás. Az Európai Unióba irányuló kivitel jóval az átlagot meghaladó ütemben, 14 százalékkal nőtt, a külpiacra szánt magyar termékek 76 százaléka került az Unió országaiba. Két százalékkal, csaknem 40 százalékra nőtt Németország részesedése, míg Ausztria 10 százalékot ért el. A magyar kivitel közel fele tehát e két országba került, aminek magyarázata a vámszabad területi export előretörése.

Az Európai Unióval lebonyolított kereskedelemben az exporttöbblet több mint 700 millió dollárral bővült, amihez a német viszonylat 240 millió dollárral járult hozzá. Az Unió 15 tagállama közül hat országba - Németországba, Ausztriába, Olaszországba, Franciaországba, Hollandiába és Nagy-Britanniába - került a magyar export 68 százaléka. Rajtuk kívül még az Egyesült Államokba irányuló kivitel haladta meg az 1 milliárd dollárt. Ezek az országok együttesen a magyar export majd' háromnegyedét fogadják be. Az Egyesült Államokkal 330 millió dolláros pozitív szaldót értünk el.

A közép- és kelet-európai országokba irányított export tavaly 15 százalékkal esett vissza. Ehhez jelentősen hozzájárult az oroszországi kivitel 46 százalékos zuhanása (követve az 1998-as 30 százalékos csökkenést), valamint a CEFTA-országokba küldött export 6 százalékos mérséklődése.

Nem csökkent viszont a kelet-európai import. A behozatal a CEFTA-országokból az átlagot meghaladóan, 12 százalékkal nőtt, miközben az orosz termékek iránti igényünk alig 2 százalékkal mérséklődött. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik az energiahordozók jelentős súlya és a világpiaci olajár emelkedésének mérsékelt hatása.

Mitől nőtt a hiány?

A deficitnövekedés az előző évinek alig több mint fele volt. A növekedés lényegében megegyezik azzal, amennyivel kevesebb magyar árut sikerült az orosz piacon elhelyezni, vagy - más összevetésben - amennyivel az export és az import együttes mérséklődése következtében az élelmiszer-kivitel többlete csökkent.

A múlt évben gyakorlatilag megszűnt az export és az import növekedése közötti ütemkülönbség. Ezt igazolja, hogy mind a dollárban, mind az euróban, mind pedig a forintban számolt éves export-import dinamika között két-három tized százalékos, azaz a statisztikai hibahatáron belül volt a különbség. A dollárban számolt export az év utolsó két hónapjában, a kivitel volumenének növekedése pedig az egész évet tekintve meghaladta a behozatalét.

Az év második felében fellendült a külkereskedelmi forgalom, akkorra "csengett le" az 1998 második felében kialakult orosz pénzügyi válság és a balkáni háború kedvezőtlen hatása, s javultak a konjunktúrakilátások a fejlett ipari országokban. Az első fél év 6-7 százalékos export/import növekedési ütemével szemben a második fél év 10 százalékot meghaladó dinamikát mutatott. Az utóbbiban azonban közrejátszott az előző év azonos időszakában tapasztalt lassulás, az alacsonyabb bázis is.

Az ipari vámszabad területeken működő vállalatok kivitele tavaly 2,5 milliárd dollárral nőtt 1998-hoz képest, s az importot is figyelembe véve csaknem 2,2 milliárd dolláros exporttöbbletet realizáltak. A deficit növekedése tehát a hagyományos vámstatisztikában regisztrált vállalatoktól származik, amelyek szenvedő alanyai voltak az orosz piac leépülésének és a CEFTA-országok importkorlátozó vámintézkedéseinek. Az oroszországi kivitel 304 millió dollárral csökkent, ennek java része az élelmiszer-, az ital- és a dohányáru 430 millió dolláros visszaesésében tükröződött.

A vámszabad területi exportőrök javarészt mentesültek azoktól a hatásoktól, amelyek a hagyományos vámstatisztikai egyenleg csaknem 700 millió dolláros romlását okozták. A külkereskedelmi deficit 300 millió dolláros növekedése tehát a vámszabad és a hagyományos forgalom ellentétes alakulásának eredőjeként is felfogható.

Az egyenleget befolyásolta az energiahordozók világpiaci árának változása is. Az év második felében felgyorsult az áremelkedés, az év egészében az energiaárak 6,2 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző évben. Ez a kőolajár emelkedésének tulajdonítható: az első félévben az energiaárak még 25 százalékkal alacsonyabban álltak, mint 1998 azonos időszakában, a földgáz éves átlagos importára pedig 25 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel azelőtt.

A Gazdasági Minisztérium számításai szerint az energiaárak alakulása miatt 1999-ben 67 millió dollárral nőtt a külkereskedelmi deficit. Ez jóval nagyobb mértékben járult hozzá a hiány növekedéséhez, mint 1998-ban, miután akkor az energiaárak csökkenése 400 millió dolláros megtakarítást hozott. Az energiaárak emelkedésének hatása a külkereskedelmi egyenlegre tavaly még nem volt teljes mértékben érzékelhető, 2000 első felében sokkal drasztikusabb hatás várható. Ezt mutatja az is, hogy 1999-ben alig 1 százalékkal nőtt a dollárban számított energiaimport, decemberben azonban csaknem 80 százalékkal meghaladta az 1998. decemberi értéket, s a hiány egyetlen hónap alatt 125 millió dollárral emelkedett.

Mi mennyi?

A fizetési kötelezettséggel nem járó tételektől megtisztított, úgynevezett nettó egyenleg - ami korábban a jamburgi beruházás ellenében érkező gázszállítások, ma pedig leginkább a bérmunkában feldolgozandó anyag- és alkatrész-behozatal, valamint az apporttételek miatt különbözik az általános mérlegtől - tavaly 2,5 milliárd dollár hiányt mutatott. Ez 215 millió dollárral több, mint 1998-ban. A vámstatisztikai és a nettó egyenleg eltérése csak minimális (80 millió dolláros) növekedést mutatott.

A vámstatisztikában számon tartott bérmunka exporttöbblete az ehhez behozott anyagimporttal szemben 150 millió dollárral csökkent, vagyis a kereskedelmi deficit emelkedésének mintegy 50 százaléka erről az oldalról is tetten érhető. Ez nem mond ellent annak, hogy a bérmunkaügyletek továbbra is deficitcsökkentő tényezőként jelennek meg (610 millió dollárral). Minimálisan bár, de csökkent a feldolgozásidíj-tartalom, és 1,1 milliárd dollár körül stagnált.

A fizetési mérlegben regisztrált és az áruszállításokhoz kapcsolódó pénzforgalom alapján nyilvántartott kereskedelmi egyenleg 2178 millió dolláros hiánya 1999-ben 175 millió dollárral csökkent az előző évhez képest. A fizetési mérlegben megjelenő export több mint egymilliárd dollárral, az import viszont négymilliárd dollárral kevesebb, mint a vámstatisztikai adat. Az importban szükségszerűen adódik a különbség a bérmunka-feldolgozásra behozott, tavaly 4,3 milliárdnyi anyagimport okán, ami a vámstatisztikában megjelenik, de a fizetési mérlegben nem, minthogy pénzmozgás nem jár vele.

Közeledés az euróhoz

Mind a vámstatisztika, mind a fizetési mérleg dollárban tartja nyilván a külkereskedelmi forgalom alakulását, miközben a tényleges üzletkötéseket tekintve az amerikai valuta részaránya az exportban mindössze 21, az importban 22 százalék körül van. Mindkét oldalon a forgalom több mint háromnegyede euróban vagy az ahhoz kötött devizákban bonyolódik le. A japán jen és az angol font együttesen alig 2 százalékot tesz ki a kereskedelmi forgalom devizaszerkezetében. Ez annyiban árnyalja képet, hogy tavaly az euró árfolyama jelentősen esett a dollárral szemben, és az év során ingadozó keresztárfolyam-mozgások végére a dollárhoz képest érzékelhetően, egyes számítások szerint több mint 10 százalékkal leértékelődött. A dollárban közölt statisztika ennek következtében bizonyos mértékig lefelé torzítja mind az export, mind az import adatait, ezt árnyalja az egyes árucsoportok forgalmának regionális megoszlása is.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy 1998-ban éppen ellentétes keresztárfolyam-mozgás zajlott le. A dollár gyengült az európai valutákhoz képest, vagyis a külkereskedelem dollárban mért adatait ennyivel felfelé torzította a keresztárfolyam változása. A két ellentétes árfolyammozgás a százalékos dinamikai változások szempontjából csaknem kiegyenlítette egymást, de tavaly erősebben húzta lefelé a dollárértékekből számolt növekedési ütemet, mint az előző évben fölfelé.

A Gazdasági Minisztériumban a nyugat-európai forgalom szerepe és az európai valuták súlya mellett éppen azért készült euróban is kimutatás a külkereskedelmi forgalom alakulásáról, mert az idei évtől kezdve a közös európai valuta kizárólagos helyet tölt be a forint árfolyamát meghatározó valutakosárban (1999-ben még 70 százalék euró, 30 százalék dollár volt a kosár összetétele), és távlati cél Magyarország csatlakozása a monetáris unióhoz.

Az export és az import dollárban és euróban számolt növekedési ütemének grafikonja szemléletesen mutatja, hogy minél jelentősebb mértéket öltött az euró leértékelődése az év második felében, annál nagyobb az eltérés a kétféle devizában számított dinamika között.

Lehet persze fenntartásokat megfogalmazni mind a dollárban, mind az euróban számított külkereskedelmi statisztikával szemben. A tavalyi adatok esetében először is azért, mivel az euró megjelenésének első évében nem áll rendelkezésre megfelelő összehasonlító bázis. Ugyanakkor például a vámszabad területi exportról, amelynek 86 százaléka az Európai Unió piacaira megy, valószínűleg hitelesebb képet adnak az euróban számított adatok. Az ipari vámszabad területek exportja dollárban 30, euróban 40 százalékkal nőtt tavaly a Gazdasági Minisztérium számításai szerint. A vámszabad területi gépexport, amely az ilyen cégek teljes kivitelének 92 százalékát adja, dollárban szintén 30, míg euróban 37 százalékkal emelkedett. Az energiahordozók importjának elemzéséhez ugyanakkor indokoltabb a dolláradatokat vizsgálni, hiszen ez a legnagyobb tétel, amelynek elszámolása alapvetően dollárban történik.

Kedvező kilátások

A várakozások szerint a külgazdasági környezet az idén mentes lesz azoktól a kedvezőtlen hatásoktól, amelyek tavaly fékezték a magyar külkereskedelem teljesítményét. Javuló konjunktúra várható, mivel kedvezőbbek a növekedési kilátások a legfontosabb exportpiacokon. Remélhetőleg megnyugszanak a pénz- és tőkepiacok, lecseng az orosz pénzügyi válság utóhatása, javul az ország nemzetközi megítélése, még akkor is, ha a Balkánon nem jön létre végleges rendezés. Kérdéses azonban a világpiaci kőolajárak alakulása. Az elemzők várakozásai szerint a folyékony arany ára a februári 30 dolláros szintről éves átlagban 22-24 dollár körülire mérséklődik - bár ez is jóval magasabb a kormányzat gazdasági programjában prognosztizált 18 dolláros átlagárnál.

Ami a belső feltételeket illeti, számolni kell azzal, hogy jelentős forrásokat fog lekötni a tiszai ciánszenynyezés következményeinek felszámolása és a belvízkárok elhárítása. Mindent egybevetve azonban van esély arra, hogy a gazdaság teljesítménye, azon belül a külkereskedelem eredményei nem romlanak 1999-hez képest. Szükség van ugyanakkor a fiskális és a monetáris szigor fenntartására ahhoz, hogy elejét lehessen venni az import felfutásának, a külső egyensúly romlásának.

A külkereskedelmi termékforgalom szerkezete 1999-ben (millió dollár)
Export
  1998 1999 1999/98 (%)
Élelmiszer 2 424,2 1 994,7 82,0
Nyersanyag 676,6 619,4 91,5
Energiahordozók 435,1 407,2 93,6
Feldolgozott termékek 7 522,1 7 682,1 102,1
Gépek, berendezések 11 947,3 14 309,2 119,8
Összesen 23 005,3 25 012,6 108,7
Import
  1 998 1999 1999/98 (%)
Élelmiszer 959,9 848,8 88,4
Nyersanyag 762,4 629,4 82,6
Energiahordozók 1 691 1 705,5 100,9
Feldolgozott termékek 10 330,2 10 772,7 104,3
Gépek, berendezések 11 962,9 14 051,8 117,5
Összesen 25 706,4 28 008,2 109,0
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére