Kötelező átalakulás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 24. számában (2000. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Számos társaság képtelen megfelelni a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) által a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok számára előírt három-, illetve húszmillió forintos jegyzett tőke minimumára vonatkozó követelményeknek, az alaptőke és a törzstőke összege tekintetében az új jogi szabályozásnak. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ezek a társaságok hogyan folytathatják a tevékenységüket - már amennyiben akarják.

ÁTALAKULÁS MÁS TÁRSASÁGI FORMÁBA

Kézenfekvő megoldás, hogy a cég olyan társasági formába alakuljon át, amellyel kapcsolatban a törvény nem jelöli meg a társasági vagyon mértékének alsó határát, illetve amely formában a társaság már eleget tud tenni a jegyzett tőke minimumára vonatkozó rendelkezésnek. A Gt. szerint az ilyen átalakulás egyben kötelezettség is, hiszen ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerint készített beszámolójának elfogadásától számított 3 hónapon belül nem gondoskodik a szükséges saját tőkéről, köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását.

Döntés az átalakulásról

A társaság legfőbb szervének két alkalommal kell határoznia az átalakulásról. Az első alkalommal a vezető tisztségviselők - és ha van, a felügyelőbizottság - előterjesztése alapján a társaság legfőbb szervének döntenie kell a gazdasági társaság átalakulásáról. Ezen az ülésen kell megjelölni az átalakulással létrejövő új társaság nyitó vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetének fordulónapját. Itt kell bejelenteniük a tagoknak, hogy csatlakozni kívánnak-e az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társasághoz, avagy kérik a társaságot, hogy az számoljon el velük.Fontos szabály, hogy az eredményes előkészítő ülést követően legfeljebb 3 hónap telhet el a társaság legfőbb szervének második üléséig. Ez a három hónap áll rendelkezésére a társaságnak az átalakuló gazdasági társaság, illetve a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetének elkészítésére. Ezeknek az okiratoknak az alapján kell kidolgozni a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet is.

Vagyonmérleg-tervezet

A törvény rendezi azt a kérdést, hogy az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete és az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete milyen mértékben térhet el egymástól. A vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár-tervezet, illetve a végleges vagyonmérleg és vagyonleltár elkészítésére a számviteli törvény állapít meg részletes szabályokat. Bár a társasági törvény ezekkel kapcsolatban csak néhány fontosnak tartott rendelkezést rögzít, de azt megengedi, hogy az átalakuló gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségét átértékelje. Ez az átértékelés azonban nem kötelező, hanem csak lehetőség a társaságok számára.

Független könyvvizsgáló

A független könyvvizsgáló alkalmazása valamennyi átalakuló társaságnál kötelező abban az esetben is, ha egyébként a törvény az adott formára, illetve esetre nem írja elő kötelező jelleggel a könyvvizsgáló választását. Ez egyfajta összeférhetetlenségi követelmény a vagyonmérleg- és a vagyonleltár-tervezeteket előkészítő és ellenőrző könyvvizsgálóval szemben. Ezeket a feladatokat nem a társaságnál működő könyvvizsgáló látja el. Az a könyvvizsgáló, aki az említett tervezetnek ellenőrzését végzi, három évig nem jelölhető ki az átalakulással létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává.

Vagyonértékelés

Az átalakulásnál is érvényes az a rendelkezés, amely szerint tilos a vagyon értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabb összegben meghatározni. Annak azonban itt sincs akadálya, hogy a gazdasági társaság tagjai a könyvvizsgáló által megállapítottnál alacsonyabb összegben is meghatározhassák a nem pénzbeli hozzájárulás értékét.

Határozat a tervezetek elfogadásáról

Főszabályként az átalakulással kapcsolatos második döntést három hónapnál nem régebbi adatok alapján kell meghozni. Ettől a határidőtől maga a törvény enged eltérést, amikor kimondja, hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének adatai is felhasználhatók az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek kidolgozásához. Ebben az esetben nem kell külön átalakulási vagyonmérleg-tervezetet készíteni, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege elkészítésének időpontjától az átalakulásról hozott második döntés időpontjáig nem telik el hat hónapnál hosszabb idő.A társaság legfőbb szervének az átalakulásról hozott második döntése során tételesen meg kell határozni az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tagjait (részvényeseit), a tervezett jegyzett tőkéből őket megillető hányadot, és tételesen meg kell állapítani a jogutód gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagokat (részvényeseket) megillető vagyonhányadot és ennek kiadási módját is. Az elszámolás a saját tőke és a jegyzett tőke arányának figyelembevételével történik, tehát például a korlátolt felelősségű társaság tagjára jutó vagyonhányad jóval kevesebb vagy jóval több is lehet a tag törzsbetétje értékénél, vagyis az üzletrész "névértékénél."

Elszámolás a taggal (részvényessel)

Az új gazdasági társaságban részt venni nem kívánó taggal való elszámolásra a gazdasági társaságtól megváló taggal történő elszámolás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem lehet figyelembe venni a Gt.-nek azokat a rendelkezéseit, amelyek a tagok részére történő fizetéseket, az üzletrészeknek, illetve a részvényeknek a társaság részéről történő megvásárlását korlátozzák. A törvény előírja a kiváló tagoknak (részvényeseknek) járó vagyonhányad megállapítását, de annak tényleges kiadására későbbi időpontot határoz meg.

Tőkeminimum nélküli társaság

Ha a gazdasági társaság olyan gazdasági társasággá alakul át, amelynél a törvény nem ír elő tőkeminimumot, a társaságtól megváló taggal való elszámolás nem jelenthet problémát, hiszen a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjét az elszámolást követően megmaradó vagyonra tekintettel határozzák meg.

Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság

Ha a korlátolt felelősségű társaság tagja nem kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává válni, vagy részvénytársaság átalakulása esetében a névre szóló részvény tulajdonosa nem kíván a jogutód gazdasági társaságban részt venni, az üzletrészt, illetve a részvényt a jogelőd gazdasági társaság a törzstőkén, illetve alaptőkén felüli vagyonából megvásárolja. Ha ehhez ez a vagyon nem elegendő, a törzstőkét, illetve az alaptőkét előbb megfelelően le kell szállítani.
A részvénytársaság átalakulása Részvénytársaság átalakulásánál a jogutód társaságnak értelemszerűen nem lehetnek részvényei, így megfelelő intézkedésekkel gondoskodni kell a részvények érvénytelenné nyilvánításáról. Az átalakulásról szóló második döntés alkalmával határozni kell a bemutatóra szóló részvények névre szóló részvénnyé történő átalakításáról is. Ez természetesen csak a nyilvánosan működő részvénytársaságokat érinti, hiszen a zártkörűen működő részvénytársaságoknak csak névre szóló részvényeik lehetnek. Az átalakuló társaság részvényei - tekintettel arra, hogy cégbejegyzésükig az eredeti cégformájukban működnek tovább - a cégbejegyzéssel válnak érvénytelenné. Ezért a jogutód társaság cégbejegyzését elrendelő végzés kézbesítését követő harminc napon belül a jogutód társaság vezető tisztségviselői kötelesek gondoskodni a részvények érvénytelensége jogkövetkezményeinek alkalmazásáról. A nyomdai úton előállított részvényeknél hirdetményben vagy írásban fel kell szólítani a részvényeseket, hogy a részvényeiket a felszólításban meghatározott időn belül nyújtsák be a részvénytársasághoz. A Cégközlönyben közzé kell tenni a részvények érvénytelenségének a tényét.

Az új társaság jegyzett tőkéje

A kiváló tagokkal, részvényesekkel való elszámolás természetszerűleg befolyásolja, hogy milyen vagyoni helyzetben lesz a létrejövő jogutód gazdasági társaság. A vagyonmérleg tervezetében ennek megfelelően kell meghatározni az új társaság jegyzett tőkéjét, mert ezenfelül rendelkezésre kell állnia annak az összegnek, amely a tagokkal való elszámoláshoz a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzését követően szükséges. A tagok, illetve a részvényesek vagyoni részesedésének kiadásához főszabályként a cégbejegyzéstől számítottan harminc nap áll a rendelkezésre, de a társaság volt tagjával, részvényesével ettől későbbi időpontban is megállapodhat.Ha az elszámoláshoz szükséges vagyoni fedezet hiánya miatt a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke a jogutód gazdasági társaságban részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után nem éri el a jegyzett tőke törvényben meghatározott legkisebb összegét, az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni. Ez alól persze kivétel, ha a jogutód társaság tagjai, részvényesei a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig további vagyoni hozzájárulást vállalva gondoskodnak a szükséges összegről.

Közzététel

A gazdasági társaság az átalakulásról hozott második döntését követően nyolc napon belül köteles két egymást követő lapszámban közzétetetni az átalakulási közleményt.A közleménynek tartalmaznia kell
  • az átalakuló gazdasági társaság nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
  • a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét;
  • a társasági szerződés megkötésének, az alapító okirat elfogadásának a napját;
  • az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének és a létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, ez utóbbin belül a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát;
  • a létrejövő gazdasági társaság vezetői tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét;
  • a hitelezőknek szóló felhívást, amelyben a társaság kéri az érdekelteket (a társaság hitelezőit), hogy a hirdetmény második megjelenését követő harminc napon belül jogvesztés terhével jelentsék be a jogelőd társasággal szemben fennálló követeléseik erejéig érvényesítendő biztosíték iránti igényüket.
Amennyiben olyan gazdasági társaság alakul át más gazdasági társasággá, amelyben a tagok felelőssége a gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, csak akkor kötelező a hitelezői felhívás közzététele, illetve a biztosítékadás, ha a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéje kevesebb, mint a jogelőd gazdasági társaságé volt az átalakulás elhatározásakor. Ebben az esetben az átalakulás egyben a jegyzett tőke leszállítását is jelenti, tehát a hitelezőknek hasonló védelmet kell biztosítani, mintha nem átalakulás, hanem csak tőkeleszállítás történne.Amennyiben a gazdasági társaság betéti társasággá alakul át, az átalakulásról szóló közleményben a törvényben felsoroltakon kívül a kültagok vagyoni betétjének összegét is szerepeltetni kell. A kültagok ugyanis főszabályként kizárólag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétjük szolgáltatására kötelesek, és a társaság kötelezettségeiért egyébként nem felelnek. A betéti társaság vagyoni helyzetének az ismeretéhez azonban a hitelezőknek a kültagok vagyoni hozzájárulása mértékét is ismerniük kell.

Elutasítás

Amennyiben a gazdasági társaság a cégbejegyzési kérelem mellékleteként nem csatolja a közlemény Cégközlönyben történt megjelenését igazoló lappéldányokat, a Cégbíróság a kérelmet hiánypótlásra való felhívás nélkül elutasítja.

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK EGYESÜLÉSE

A Gt.-ben a jogalkotó lehetőséget biztosított a tőkekoncentrációval elérhető gazdasági növekedésre is. Az egyesülésnek két formája van: a beolvadás és az összeolvadás.

Tájékoztatási kötelezettség

Az átalakulás elhatározását követően a társaságok vezető tisztségviselői minden, az átalakulással összefüggő felvilágosítást kötelesek megadni az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok tagjainak (részvényeseinek).

Könyvvizsgáló

Egyesülésnél valamennyi egyesülő gazdasági társaság esetében ugyanaz a független könyvvizsgáló járhat el a vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzésekor.

Jogelőd az egyesülésnél

Ha az egyesülő gazdasági társaságok közül egyes jogok nem mindegyik gazdasági társaságot illetik meg, a joggyakorlás tekintetében csak azt a gazdasági társaságot lehet jogelődnek tekinteni, amelyik az adott joggal maga is rendelkezett. Például, ha egy kft. és egy részvénytársaság egyesül, a részvénykibocsátás joga csak a részvénytársaságot illeti meg, ezért ilyen esetekben a részvénytársaságot kell jogelődnek tekinteni.

Egyesülés és versenyjog

Az egyesülés során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénynek (Vtv.) a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

Kötelező versenyhivatali engedély

A Vtv. 24. §-ának (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni az összefonódáshoz akkor, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot, feltéve hogy a beolvadó, illetve az összeolvadásban részt vevő legalább két vállalkozás nettó árbevétele 500 millió forint felett van.Az engedélyezési kötelezettség akkor is fennáll, ha a beolvadó vállalkozásnak, avagy az összeolvadó vállalkozások valamelyikének az éves nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg, de ezzel az árbevétellel együtt ugyanaz a vállalkozás az összefonódást megelőző két évben összesen 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó összefonódást valósít meg.

Vállalkozások koncentrációja

Amennyiben az egyesülés a vállalkozások koncentrációját jelenti, a kérelemhez csatolni kell a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét vagy a cég nyilatkozatát arról, hogy - a megfelelő feltételek hiányában - az egyesüléshez nincs szükség a Versenyhivatal engedélyére.Amennyiben az engedélyt, illetve az említett társasági nyilatkozatot az egyesüléssel létrejövő cég a bejegyzés iránti kérelméhez nem csatolja, a cégbíróság a kérelmet automatikusan, hiánypótlási eljárás nélkül elutasítja.

Beolvadás

Beolvadásnál a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad.A beolvadó gazdasági társaságnak az átvevő gazdasági társaságban lévő részesedése névértékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.Tilos az átvevő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság törzstőkéjét (alaptőkéjét) megemelni a beolvadó társaság tulajdonában lévő saját törzsbetétek értékével, illetve a saját részvények névértékével.Ugyancsak tilos az átvevő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság törzstőkéjét, illetve alaptőkéjét megemelni a beolvadó gazdasági társaság olyan törzsbetéteinek az értékével, illetve részvényeinek a névértékével, amelyek az átvevő gazdasági társaság tulajdonában vannak.Mindezek alapján a fentiekben megjelölt részesedés értékét, illetve a törzsbetétek értékét, valamint a részvények értékét a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében már nem lehet szerepeltetni.

Összeolvadás

Összeolvadásnál az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra mint jogutódra száll át. Összeolvadás során csak az azonos társasági formájú gazdasági társaságok választhatnak a jogutód gazdasági társaságnak más társasági formát. Egyébként a jogutód társaság csak a jogelődök valamelyikének társasági formájában jöhet létre.A gazdasági társaságok a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem vehetik figyelembe saját törzsbetéteinek értékét, részvényeinek névértékét, továbbá kölcsönös részesedésük értékét, ezeket a vagyonmérleg-tervezetben már nem szerepeltethetik.

Egyesülési szerződés

Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői - ha a társaság legfőbb szerve mindegyik gazdasági társaság esetében az egyesülés mellett foglalt állást - elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét.Az egyesülési szerződésben meg kell határozni
  • az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét;
  • az egyesülés módját, a jogutód gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének (alapító okirata, alapszabálya elfogadásának) napját;
  • beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság társasági szerződésében (alapító okiratában) szükséges módosításokat, valamint
  • összeolvadás esetében az új gazdasági társaság társasági szerződésének (alapító okiratának) tervezetét.

Az egyesüléshez szükséges egyéb okiratok

Az egyesülési szerződés mellett el kell készíteni az egyesülő gazdasági társaságok vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteit, valamint a létrejövő jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetét, továbbá beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság létesítő okirata módosításának tervezetét, összeolvadás esetében pedig az új gazdasági társaság létesítő okiratának tervezetét.Az egyesülésről szóló átalakulási közleményben az egyesülés módját is meg kell jelölni, tehát azt, hogy az egyesülés beolvadás vagy összeolvadás útján valósul-e meg.Mogyorósi István
Részvénytársaságok egyesülése Nyilvánosan működő részvénytársaság csak akkor jöhet létre egyesüléssel, ha az átvevő gazdasági társaság vagy az összeolvadó gazdasági társaságok mindegyike nyilvánosan működő részvénytársaság. A részvénytársaságok egyesülésekor is alkalmazni kell a jogelőd részvénytársaság részvényeinek a cégbejegyzést követő érvénytelenségével kapcsolatos rendelkezéseket. Részvénytársaságok egyesülésénél az egyesülési szerződésnek egyebek mellett meg kell határoznia az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát, illetve beolvadás esetén az átvevő társaság részvényeinek a jogutód társaság részvényeseire történő átruházásának a módját. A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltárt elkészítő könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról is, hogy a cserearányt a gazdasági társaság milyen módszerekkel határozta meg, és hogy az ezeknek a módszereknek az alkalmazásával kimutatott értékek alapján kialakított cserearány megfelelő-e. A részvénytársaság által kibocsátott kötvény tulajdonosainak jogosultságai nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint amivel az egyesülő társaságokban rendelkeztek, kivéve azt az esetet, ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájárul a jogosultsága megváltoztatásához. Az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvény tulajdonosát védi az a szabály, miszerint a tulajdonos kérheti a kötvény visszavásárlását a jogutód gazdasági társaságtól még abban az esetben is, ha a jogutód gazdasági társaság által biztosított jogosultságai egyenértékűek vagy esetleg kedvezőbbek, mint korábban voltak. A jogutód gazdasági társaságot nehéz helyzetbe hozhatja a kötvénytulajdonosoknak a kötvények tömeges visszavásárlására vonatkozó igénye, ezért a törvény lehetőséget ad a részvénytársaságoknak arra, hogy az értékpapír kibocsátásakor előre meghatározzák az értékpapír tulajdonosainak helyzetét egy esetleges egyesülés esetére is. A kötvénytulajdonos tehát a kötvény vásárlásakor már tisztában lehet azzal, hogy részvénytársaság egyesülése esetében visszavásárlási igényt nem támaszthat a jogutód gazdasági társasággal szemben. Az egyesülő gazdasági társaságok részvényesei az átalakulással összefüggő ügyeken kívül is kérhetnek felvilágosítást, illetve jogosultak megismerni a részvénytársaságnak az egyesülési szerződéssel összefüggésben keletkezett iratait, mégpedig az egyesülési szerződésről is döntő közgyűlés napját harminc nappal megelőző időpontban. Emellett a részvényesek az egyesülő gazdasági társaságok utolsó három évi - a számviteli törvényben foglaltak szerint elkészített - éves beszámolójának tartalmát is megismerhetik, az egyesülésről döntő második közgyűlést harminc nappal megelőzően.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére