Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 24. számában (2000. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Tűzjelző berendezések létesítése

Módosították az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot. A változások a beépített tűzjelző berendezések és a beépített tűzoltó berendezések létesítésére vonatkoznak. A rendelet meghatározza a tűzjelző és a tűzoltó berendezések fogalmát, és előírja, hogy hol kötelező e berendezések létesítése: így például szállodákban, irodákban, oktatási, egészségügyi, művelődési, sportcélú, kereskedelmi, műemlék épületekben.A tűzjelző berendezések létesítésekor műszaki tervdokumentációt kell készíteni. A telepítést követően a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell a tervdokumentációt, a berendezések használatbavételét, bővítését és egyéb módosítását. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzattól való eltérésre a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága adhat engedélyt.A tűzjelző berendezéseket 2000. február 25-től az új előírások szerint kötelező létrehozni. A 9/2000. (II. 16.) BM rendelet tartalmazza azoknak az épületeknek a részletes felsorolását, amelyekre a fenti szabályok vonatkoznak.(Magyar Közlöny 2000/13. szám)

Benzin és gázolaj értékesítése

A lakosság egészségének védelme és a környezetkárosodás csökkentése érdekében szigorították a motorbenzin és a dízelgázolaj forgalomba hozatalának feltételeit. Május 15-étől csak olyan gépjármű-hajtóanyagokat lehet belkereskedelmi forgalomban értékesíteni, amelyeknek minősége megfelel motorbenzinek esetében az MSZ EN 228, dízelgázolajnál pedig az MSZ EN 590 előírásainak. (A régi gyártású, szelepülékkenést igénylő motorokkal felszerelt járművekben az ESZ-98-as motorbenzint olyan adalékkal bekeverten forgalmazzák, amely helyettesíti az ólomvegyületek kopáscsökkentő hatását.)

A belföldön gyártott vagy a külföldről behozott termék minősítését - díj ellenében - az erre kijelölt intézetek tanúsítják. Minőségtanúsítás nélkül a terméket belföldi forgalomban értékesíteni tilos.Az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező gazdálkodó szervezet és akkreditált laboratórium minőségtanúsítványa alapján a kijelölt intézet különvizsgálat nélkül tanúsíthatja a termék minőségét.A motorbenzinek és a dízelgázolaj magasabb minőségi követelményeit az 5/2000. (II. 16.) GM rendelet melléklete írja elő.(Magyar Közlöny 2000/13. szám)

Közúti áruszállítás bérelt járművekkel

2000. július 1-jétől bérelt járművel csak szigorú szabályok szerint lehet végezni közúti árufuvarozást és saját számlás áruszállítást a belföldi vagy a nemzetközi forgalomban. Az új rendelkezéseket a természetes személyeknek, jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak egyaránt alkalmazniuk kell.Saját számlás áruszállításnak minősül a járművel közúton végzett áruszállítás, amennyiben
  1. a szállított áru a szállítást végző vállalkozás tulajdonában áll, vagy azt a vállalkozás megvette, eladta, bérbe vette;
  2. a szállítás célja az áruknak a szállítást végző vállalkozáshoz való beszállítása vagy a vállalkozásból való elszállítása;
  3. a jármű a vállalkozás tulajdonában vagy bérletében van;
  4. a járművet az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tagja vagy a vállalkozással munkaviszonyban álló személy vezeti; és
  5. a szállítási tevékenység a vállalkozásnál a főtevékenységhez képest kiegészítő jellegű tevékenység.
Saját számlás áruszállítás az is, amelyet a vállalkozás a saját, illetőleg a tagja vagy a vele munkaviszonyban álló személy részére, térítés ellenében vagy térítésmentesen végez.A bérelt járművel kizárólag a járművet bérlő vállalkozás folytathat árufuvarozást és saját számlás áruszállítást. A bérelt járművet csak az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tagja vagy a velük munkaviszonyban álló személy vezetheti. A bérelt járművet magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel kell ellátni.A bérelt járművet vezető személynek a közúti forgalomban magánál kell tartania menetokmányként a következőket: a jármű bérletére vonatkozó - magyar nyelvű vagy magyar nyelvre hitelesen lefordított - szerződést; ha a járművet nem a bérlő vezeti, a járművezető tagsági jogviszonyát igazoló iratot vagy a járművezető foglalkoztatására vonatkozó igazolást.Az előírások megtartását a közúti forgalomban a közlekedési hatóság, a rendőrhatóságok, határátlépésnél pedig a vámszervek ellenőrzik. Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy a szállítást végző vállalkozás bérelt járművel engedély nélkül végez fuvarozási szolgáltatást, illetve nem tudja igazolni a bérelt jármű használatának jogszerűségét, vagy a járművet magyar hatósági jelzés nélkül üzemelteti, a vámhatóság és a rendőrhatóság értesíti a szabálytalanságról az illetékes közlekedési hatóságot. A közlekedési hatóság közigazgatási bírságot szabhat ki, teljesen vagy részben felfüggesztheti a közúti árufuvarozói tevékenység gyakorlásának jogát, és korlátozhatja a vállalkozás nemzetközi közúti árufuvarozási engedélyét.Az ismertetett szabályokat a 4/2000. (II. 16.) KHVM rendelet tette kötelezővé.(Magyar Közlöny 2000/13. szám)

Pénztárgépek használata

Nem január 1-jétől, hanem május 1-jétől kell alkalmazni a 34/1999. (XII. 25.) PM rendeletnek az alakilag hibás, tartalmilag rontott, megsemmisült, illetve elveszett számla újranyomtatását kizáró programmódosításra, valamint a példánysorszámozásra és a példányszám feltüntetésére vonatkozó előírásait.

A hatálybalépés módosításáról a 8/2000. (II. 16.) PM rendelet határozott.(Magyar Közlöny 2000/13. szám)

Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény

Az Országgyűlés 3/2000. (II. 16.) OGY határozatával megerősítette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) keretében létrehozott Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek a 1997. novemberi ülésszakon elfogadott módosításait.(Magyar Közlöny 2000/13. szám)

Találmányok kiállítási kedvezménye

A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke közzétette azoknak a 2000-ben megrendezendő kiállításoknak a jegyzékét, amelyeken a találmányok, védjegyek, ipari és használati minták kiállítási kedvezményben részesülnek.A kiállítások címe és időpontja az 1/2000. (MK 13.) MSZH közleményben olvasható.(Magyar Közlöny 2000/13. szám)

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Közlemény jelent meg arról, hogyan számolhatják el a költségeiket azok, akik a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítik a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket. A hozzájárulásra kötelezettnek a képzés megkezdése előtt "Elszámolási kérelmet" és "Képzési adatlapot" kell benyújtania a megyei/fővárosi szakképzési bizottsághoz a rendeletben megadott címre.Annak, aki ugyanazt a képzést ugyanazzal a képzőintézménnyel bonyolítja a ország különböző pontján, csak egy megyei/fővárosi szakképzési bizottsággal kell engedélyeztetnie a képzést.A hozzájárulásra kötelezettek a képzések költségeinek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére történő elszámolásakor az alábbi kiadásokat vehetik figyelembe:
  1. a külső képzőintézmény által lebonyolított képzés díja,
  2. az oktatók részére fizetett juttatás és annak - a kifizetőt terhelő - járulékai,
  3. a külön jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj,
  4. a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei,
  5. az elméleti, gyakorlati képzés során felhasznált anyagok igazolt költségei,
  6. a munkaruha, védőruha költségei,
  7. a tananyagfejlesztés igazolt költségei,
  8. egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos költségek (igazolt bérleti díjak, posta- és adminisztrációs költségek),
  9. az alkalmassági vizsgálat költsége,
  10. a képzéssel összefüggő utazási és szállásköltségek, amennyiben a képzés nem a munkáltató telephelyén történik.
Az "Elszámolási kérelem" és a "Képzési adatlap" formanyomtatványát az Oktatási Minisztérium közleménye tartalmazza.(Magyar Közlöny 2000/14. szám)

Helyszíni bírságolás

Március 1-jétől kell alkalmazniuk a hatóságoknak a helyszíni bírságolási eljárásra vonatkozó új szabályokat.Ha a hatóság a helyszíni bírság kiszabása mellett dönt, először ezt közölnie kell az elkövetővel, akit egyben tájékoztatnia kell a jogkövetkezményekről. Ha az elkövető a helyszíni bírságolás tényét és összegét tudomásul veszi, a hatóság helyszíni bírságot szab ki, és tájékoztatja az elkövetőt a pénzbírság végrehajtására vonatkozó törvényi rendelkezésekről.Ha az elkövető a helyszíni bírságolás tényét nem veszi tudomásul, vagy vitatja a helyszíni bírság összegét, a hatóságnak be kell fejeznie a helyszíni bírságolást, és közölnie kell az elkövetővel, hogy feljelentést fog tenni ellene.A helyszíni bírságoláshoz csak meghatározott nyomtatványt lehet használni. A nyomtatvány és a postai utalvány sorszámmal ellátott, szigorú számadású okirat, amelyet a hatóság a helyszínen, 3 példányban tölt ki. A nyomtatvány kitöltése előtt a személyazonosító igazolványból, illetőleg a személyazonosság igazolására szolgáló más okmányból meg kell állapítani az elkövető személyi adatait. A nyomtatvány egyik másodlati példányát a készpénz-átutalási megbízással együtt az elkövetőnek kell átadni. Az átadott postautalvány tartalmazza az elismervény sorszámát, a helyszíni bírság befizetését nyilvántartó szerv megnevezését, számlaszámát és a kiszabott helyszíni bírság összegét.Ha a postautalványon a helyszíni bírság összege a befizetésre biztosított 30 napos határidő elteltétől számított 15 napon belül nem érkezik meg, a nyomtatványt a szabálysértést elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti jegyzőhöz küldik meg végrehajtás céljából.A gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság esetén az üzemben tartó címét a közúti közlekedési nyilvántartásból állapítják meg, és a postautalványt erre a címre küldik ki. Ha az elkövető vagy a gépjármű üzemben tartója 30 napon belül nem fizeti meg a helyszíni bírságot, feljelentik.A helyszíni bírságolás részletes szabályait a 10/2000. (II. 23.) BM rendelet állapította meg.(Magyar Közlöny 2000/15. szám)

Szabálysértések

Megjelent az új szabálysértési törvény végrehajtásáról szóló rendelet. Az egyik leggyakrabban kiszabott intézkedés a járművezetéstől eltiltás. Érdemes tudni arról, hogy a pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként alkalmazott járművezetéstől eltiltásról szóló határozatban a hatóságnak az eltiltás időtartama mellett meg kell jelölnie azt a járműfajtát, illetve járműkategóriát, amelyre az eltiltás vonatkozik, és a határozatnak a vezetői engedély vagy igazolvány számát is tartalmaznia kell.A járművezetéstől eltiltás az elrendelő határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba, függetlenül a vezetői engedély vagy igazolvány leadásának időpontjától. (Kivéve, ha a vezetői engedélyt a helyszínen vonták be.)A szabálysértések végrehajtására kiadott 11/2000. (II. 23.) BM rendelet március 1-jén lépett életbe.Március 8-ától közúti határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki az ittas vezetés, a sebességkorlátozás jelentős túllépése, az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése, az engedély nélküli vezetés, a biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése, a közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság, valamint a nehézgépkocsikra vonatkozó korlátozások megszegése miatt. Az úthasználati díj megfizetését igazoló jelzés elmulasztása miatt a rendőrség, valamint közúti határátkelőhelyen a határőrség és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 40. és 41. §-ának, illetőleg a táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.Módosultak szabálysértési tényállások is: Az érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés szabálysértését követi el, s százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az az üzemben tartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban. A szabálysértés miatt a rendőrség, valamint határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.Az úthasználati díj megfizetésének elmulasztása szabálysértését követi el, s százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a gépjárművezető, aki úthasználati díj megfizetése ellenében igénybe vehető autópályán úgy közlekedik, hogy a díj megfizetését elmulasztotta. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítását a 23/2000. (III. 8.) Korm. rendelet tartalmazza.(Magyar Közlöny 2000/15.; 20. szám)

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank 2/2000. (MK 15.) MNB közleményével közzétette a jegybanki alapkamat mértékét, mely 2000. március 1-jétől 12%.(Magyar Közlöny 2000/15. szám)

Az agrárgazdaság 2000. évi támogatása

Megjelent az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló rendelet. Támogatást lehet igénybe venni a vállalkozásokhoz, az agrártermelés költségeinek csökkentéséhez, az agrárgazdasági beruházásokhoz, az erdővédelemhez és az erdőgazdálkodáshoz, a termőföld minőségi védelméhez, az állattenyésztési feladatokhoz, a halgazdálkodáshoz, a vadgazdálkodáshoz, az agrárinformatikához, a farm és egyéb szakmai gyakorlatokhozA támogatások formái a következők:I. Vállalkozásokhoz, az agrártermelés költségeinek csökkentéséhez kapcsolódó támogatások:A) Az agrártermelést segítő támogatások:1. Földalapú növénytermelési támogatás2. Állattenyésztési támogatás
  • Nőivarú állatállomány támogatás
  • Anya- és növendék állat támogatás
  • Vemhesüsző-állomány fejlesztésének támogatása
  • Tenyészkocaállomány támogatás
  • Méhészeti támogatás
  • Baromfi-szülőpár támogatás
  • Tenyészbika, tenyészkan, tenyészkos támogatás
  • Tenyészmén támogatás
  • Szarvasmarha, sertés, juh, kecske szaporítóanyag támogatás
  • Szarvasmarha mesterséges megtermékenyítés támogatás
  • Kanca mesterséges megtermékenyítés támogatás
  • ENAR támogatás
  • Ló-teljesítményvizsgálat támogatás
  • Haltenyészanyag támogatás
  • Tenyésznövendék nyúl támogatás
  1. Az agrárfinanszírozás támogatása
  2. Biológiai alapok megőrzésének, fenntartásának, fejlesztésének támogatása
  3. Ökológiai gazdálkodásra való áttérés támogatása
  4. A szaktanácsadás és a gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatása
  5. Termékek beszerzését, értékesítését, szolgáltatást nyújtó szövetkezések, gazdálkodói szervezetek támogatása
  6. Fiatal agrárvállalkozók támogatása
  7. Termelői közösségek támogatása
  8. A mező- és erdőgazdasági biztosítás díjának támogatása
  9. Nem biztosítható mezőgazdasági károk enyhítésére igénybe vehető támogatás
  10. A piacra jutást segítő támogatások
Agrárgazdasági beruházások támogatása:
  1. Mezőgazdasági célú belvízhálózat létesítményeinek támogatása
  2. Egyes élelmiszer-ipari beruházások támogatása
  3. Erdőgazdálkodási, halászati, vadgazdálkodási és kertészeti tevékenységhez kötött beruházások támogatása
  4. Szőlő, gyümölcsös telepítésének támogatása
  5. Új mezőgazdasági gépek, technológiák vásárlásának, pénzügyi lízingelésének, felújításának támogatása
  6. Nemesítést, technológiafejlesztést, találmányok hasznosítását elősegítő támogatás
  7. Agrárkutatást segítő támogatás
  8. Tangazdaságok, tanüzemek támogatása
  9. Vízgazdálkodási létesítmények támogatása
Erdővédelem és erdőgazdálkodási tevékenység támogatása:
  1. Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás támogatása
  2. Erdei vasutak működtetésének támogatása
  3. Jóléti és parkerdőfenntartás támogatása
  4. Erdőkárok elhárításának támogatása
Termőföld minőségi védelmének, hasznosításának támogatásaÁllattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok támogatásaHalgazdálkodási tevékenység támogatásaVadgazdálkodási tevékenység támogatásaAgrárgazdasági célok megvalósításának támogatásaAz egyes támogatások igénybevételének feltételeit a 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet ismerteti.

A támogatások igénybevételi feltételei

Március 8-ától módosult az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet. Az erről szóló 22/2000. (III. 8.) Korm. rendelet szerint kamattámogatás - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben
  • a teljes hiteldíj legfeljebb három százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének (megújításának) időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. Ez a hiteldíj a kamaton kívül magában foglalja a kezelési költségeit és az egyéb járulékos díjakat is. Kamattámogatás szempontjából a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni;
  • a forgóeszköz- és beruházási hitelek esetében pedig a teljes hiteldíj (amely a kamaton kívül magában foglalja a kezelési költséget és az egyéb járulékos díjakat is) legfeljebb négy százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. A négy százalékpont korlátnak a jegybanki alapkamat mindenkori mértékéhez viszonyítottan a teljes futamidő alatt teljesülnie kell. A támogatás szempontjából a kamattámogatási igénylés benyújtásakor érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni.
Támogatásban a felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá a végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó, valamint a személyi jövedelemadóról szóló, módosított 1995. évi CXVII. törvény szerint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély részesülhet, feltéve ha lejárt adó-, vám-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulékhátralékkal nem rendelkezik, kivéve a jogosult által megelőlegezett és számlával igazolt, utólagosan fizetett, különösen a 6. számú mellékletben részletezett támogatási jogcímeket. A támogatás igénybevételéhez a köztartozásokra vonatkozó igazolást csatolni kell az adóhatóság által folyósított támogatások kivételével.Új rendelkezés, hogy a külön jogszabályok szerint fizetendő erdészeti, vadászati, továbbá a halászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a befizető, ha őstermelő vagy magánszemély, akkor - az Szja-tv. 3. számú melléklete V/2. pontja szerinti bírságot kivéve - költségként, más esetben egyéb ráfordításként számolhatja el.Amennyiben az igénylő a falugazdászon keresztül nyújtja be a támogatási kérelmet, a jövőben a falugazdász felel az igénylő támogatási kérelmének továbbításáért.Amennyiben a támogatást szerződés alapján veszik igénybe, a szerződés megkötésére, bonyolítására az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni a hatálya alá tartozó előirányzatok esetén.A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása - az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. 32. §-ában foglaltak kivételével - jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és azt a visszafizetést elrendelő jogerős határozat alapján, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni. Indokolt esetben a miniszter részletfizetési kedvezményt adhat. A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználásának minősül különösen, ha a jogosult a támogatás igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási szerződésben meghatározottaktól eltér, a támogatás igénybevételét előírt és hiteles bizonylatokkal nem tudja alátámasztani. A köztartozás - a tartozásról szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belüli - kiegyenlítését követően a támogatás ismételten igényelhető.A jogosulatlanul igénybe vett támogatás kétszeres mértékéig ugyanazon jogcímen ismételten nem vehet igénybe támogatást az, aki a támogatási kérelem benyújtását megelőző tizenkettő hónapon belül jogosulatlanul vett igénybe támogatást. A tizenkettő hónap az adóhatóság jogosulatlan támogatást megállapító határozata jogerőre emelkedésének napjától számít. Önbevallás esetén ennek összegét a támogatás igénybevevője saját maga számítja ki, egyéb esetben a támogatási kérelem elbírálója állapítja meg. Nem minősül jogosulatlan, ha az igénybevevő a március 8-át követő hatvan napon belül a lejárt köztartozásait kiegyenlíti.A meghatározott kedvezményben részesülő támogatási jogcímeket a módosítást tartalmazó rendelet mellékletében találhatjuk.

Kibontakozási hitelkonstrukció, gazdahitelprogram

A 30/2000. (III. 10.) FVM rendelet a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitelprogramról szól. A kibontakozási hitelkonstrukcióban azok vehetnek részt, akik éves árbevételének 50 százalékot meghaladó része mezőgazdasági tevékenységből származik, eleget tettek a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével öszszefüggő adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségüknek, s 1999. december 31-én éven túli lejáratú forgóeszköz, illetve agrárfejlesztési célú hitelállománnyal rendelkeznek.A gazdahitelprogramban a fiatal agrárvállalkozók és családi vállalkozások, a tavaly és az idén legalább tizenöt taggal alakult TÉSZ-ek, illetve szövetkezések, valamint azok vehetnek részt, akiknek a szántóterülete nem haladja meg a háromszáz hektárt, nettó árbevételük az ötvenmillió forintot, foglalkoztatotti létszámuk pedig a tíz főt, s nem vesznek részt a kibontakozási programban. A kibontakozási hitelkonstrukciónál írt feltételek a gazdaprogramnál is érvényesülnek.(Magyar Közlöny 2000/17.; 20.; 21. szám)

Takarmánykukorica felvásárlása

Az állam garantált áron és időszakban felvásárolja az Országos Gabona Terméktanács tagjaitól az MSZ 12540 szabvány minőségi követelményeinek megfelelő, általuk termelt, 2000. évi termésű takarmánykukoricát (vámtarifaszám: 1005900000).A felvásárlásban azok a mezőgazdasági termelők vehetnek részt, akik az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz bejelentik a takarmánykukorica vetésterületének nagyságát, az adott év május 31-ei állapotnak megfelelően, legkésőbb augusztus 31-ig. A mezőgazdasági termelő a bejelentett területről származó termésből legfeljebb 3,2 tonna/ha mennyiséget (kvóta) ajánlhat fel a garantált áron történő állami felvásárlásra.A garantált ár mértéke 14 000 Ft/tonna. A garantált ár a vetésterülettől számított 50 km-nél nem távolabbi szállítás esetén a szállítási költségeket is magában foglalja. Ennél hosszabb szállítási távolságnál a költségekről a mezőgazdasági termelő és a felvásárló különmegállapodást köthetnek. A garantált ár nem tartalmazza az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat.A felvásárlás időszaka 2000. december 1-jétől 2001. március 1-jéig tart. A felvásárlással megbízott szervezetek nevét, a felvásárlás lebonyolítását, a minőség tanúsítására jogosult laboratóriumok címjegyzékét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala a felvásárlás kezdete előtt 30 nappal közzéteszi a szakmai lapokban.Az állami felvásárlás szabályait a 8/2000. (II. 29.) FVM rendelet állapította meg.(Magyar Közlöny 2000/18. szám)

A Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási és felügyeleti díjai

Március 3-ától megváltoztak a gáz-, villamosenergia-, távhőszolgáltatás engedélyezésének és felügyeletének díjai és a díjfizetés egyes szabályai. Az éves felügyeleti díjat az engedélyesnek két részletben, a tárgyév január 15-éig és június 30-áig kell befizetnie a 10032000-01714373-00000000 MEH MNB bankszámlára. A fizetési határnap elmulasztása esetén a módosítást követően nem kell pótdíjat fizetni.A felügyeleti díj mértéke a tárgyévet megelőző évben értékesített energia (beleértve a kapacitást is) nettó árbevételének 0,04 százaléka. Meghatározott esetekben a jogszabály tételes díj fizetését írja elő.A létesítési és üzembe helyezési engedélyezésért az igazgatási szolgáltatási díjakat a kérelem benyújtását megelőzően kell befizetni a MEH 10032000-01714373-00000000 számú bankszámlájára, az erről szóló hitelt érdemlő igazolást pedig csatolni kell a kérelemhez. Az igazgatási szolgáltatási díjakról a MEH számlát állít ki.A MEH határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelem díja az első fokú eljárás megindításakor fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének 50 százaléka. A díjat a jogorvoslati kérelem benyújtását megelőzően kell befizetni a Gazdasági Minisztérium 10032000-01460658-00000000 számú bankszámlájára. Az átutalás megtörténtét igazoló bankszámlakivonatot csatolni kell a jogorvoslati kérelemhez. A jogorvoslati eljárásban megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat visszatérítik, ha a gazdasági miniszter által felülvizsgált határozat az engedélyes hátrányára jogszabálysértőnek bizonyult.A változásokat a 9/2000. (III. 3.) GM-PM együttes rendelet állapította meg.(Magyar Közlöny 2000/19. szám)

Munkaadók ellenőrzése

Szigorították a munkaadók és a munkaközvetítők adatszolgáltatási kötelezettségének ellenőrzését. Március 3-ától a megyei (fővárosi) munkaügyi központ rendbírság fizetésére kötelezi azt a munkaadót, aki a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatban a tájékoztatási kötelezettségének nem vagy nem a meghatározott időpontban, továbbá hiányos vagy valótlan adattartalommal tett eleget.Szintén rendbírsággal sújtják azt a magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, egyéni vállalkozót, aki a megyei munkaügyi központnál elmulasztotta a nyilvántartásba vételi kötelezettségét, illetve nem vagy nem az előírt módon, továbbá hiányos vagy valótlan adattartalommal tett eleget a munkaügyi központtal szembeni bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének.A jogszabály rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.A rendbírság kiszabásának változásairól a 3/2000. (III. 3.) SZCSM rendelet határozott.(Magyar Közlöny 2000/19. szám)

Ajánlás az idei átlagkeresetekre

Március 8-án közlemény jelent meg arról, hogy az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkaadói és munkavállalói oldala megállapodott abban, hogy a 2000. évre 8,5-11 százalékos átlagkereset-növekedési mértéket ajánl a versenyszférában. Felhívták tagszervezeteiket, hogy az idei keresetek meghatározásakor fordítsanak kiemelt figyelmet az átlag alatti keresetek növelésére, s lehetőségeik szerint éljenek a természetbeni és egyéb juttatások (pl. étkezési hozzájárulás, önsegélyező biztosítások, üdülési támogatás) kedvezményes adózási feltételeivel.A felhívás kiterjed arra is, hogy lehetőleg mindenütt szülessen középszintű (szakmai, ágazati, területi) kollektív szerződés, hogy a cégek segítsék, ösztönözzék a munkahelyi kollektív szerződések megkötését is. A középszintű, illetve munkahelyi kollektív szerződésekben, bérmegállapodásokban érvényre kell juttatni az adott terület speciális körülményeit, teljesítménnyel megalapozott feltételeit.További elvárás, hogy a keresetek emelésére csak teljesítménnyel megalapozott mértékben kerüljön sor, a keresetnövelés mértékének meghatározásakor pedig tekintettel kell lenni a tevékenység jövedelmezőségének, piaci feltételeinek alakulására. A konkrét vállalati bérmegállapodásoknál figyelembe kell venni a cég foglalkoztatási, fejlesztési szempontjait is.(Magyar Közlöny, 2000/20. szám)

Kereskedelmi Vámtarifa

A 10/2000. (III. 10.) GM-PM együttes rendelet módosította a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM-PM együttes rendeletet. A Magyarországgal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó árukra alkalmazható kedvezményes vámtételeket a rendelet mellékletei tartalmazzák. Az 1. számú mellékletet a január 1-jét, míg a 2. számú mellékletet a március 1-jét követő vámkezelésnél kell alkalmazni.(Magyar Közlöny, 2000/21. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére