Foglalkoztatási támogatások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 24. számában (2000. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

1996-ban öt elkülönített állami pénzalap összevonásával létrehozták a Munkaerőpiaci Alapot. Ennek hét alaprésze közül a foglalkoztatási, a rehabilitációs és a szakképzési alaprészből nyújthatók azok a támogatások, amelyeket a munkaadók igénybe vehetnek a foglalkoztatási, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény és a kapcsolódó rendeletek szabályai szerint. (A többi alaprész a munkanélküliek ellátását, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának megteremtését, illetve a munkaerő-piaci szervezet működési és fejlesztési kiadásait finanszírozza.)

Az említett előirányzatoknak egy részét központi célokra, központilag, illetve a munkaügyi központok közvetítésével használják fel, másik részét a munkaügyi központok között osztják fel. A decentralizált keretek felhasználásával, folyósításával, ellenőrzésével önálló gazdálkodási jogkörben a munkaügyi központok foglalkoznak. E szervezetek a támogatások vezérlését szolgáló intézményrendszer részei, struktúráját tekintve megyei és fővárosi központi egységekből és területi kirendeltségekből áll.

Aktív eszközök

2000-ben a foglalkoztatási alaprészből nyújtható támogatások finanszírozására 30,24 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 26,7 milliárd forintot a munkaügyi központok használhatnak fel.

A bértámogatás típusú aktív eszközök: foglalkoztatásbővítés, pályakezdők munkatapasztalat-szerzése, munkanélküliek részére nonprofit szervezetek által szervezett közhasznú munkavégzés támogatása, foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, valamint az egyéb támogatási formák: foglalkoztatást elősegítő képzés (munkaviszonyban állók részére is), vállalkozóvá válás, önfoglalkoztatás, munkanélküliek foglalkoztatása esetén mobilitási (utazási, lakhatási hozzájárulás, munkaerő-toborzás, létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítése) támogatás. Ebben az évben legnagyobb arányban a közhasznú munka támogatására van lehetősége. Ezt követik a munkaerő-piaci képzés, valamint a különféle bértámogatási formák.

A foglalkoztatási törvény múlt év végi módosítása miatt a munkahelyteremtés és -megőrzés támogatása 2000-től teljesen átkerült a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe. Új aktív eszközként jelentek meg azonban az úgynevezett munkaerő-piaci programok, amelyek a térségi foglalkoztatási célok megvalósítását, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolását, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatását - munkaerő-piaci szolgáltatások és támogatások egymásra épülése révén - komplex módon segítik elő.

Az alaprészek eredeti kiadási előirányzatainak alakulása
Előirányzat megnevezése 1999 2000
milliárd Ft % milliárd Ft %
Munkaerőpiaci Alap összesen 151,4 100,0 156,4 100,0
ebből:
Foglalkoztatási alaprész 29,85 19,7 30,24 19,3
Rehabilitációs alaprész 1,70 1,1 2,15 1,4
Szakképzési alaprész 8,00 5,3 9,20 5,9

Kifutó pályázatok

A támogatások elnyeréséhez szükséges pályázatokat, kérelmeket a munkaadók székhelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi munkaügyi központhoz vagy kirendeltséghez az év során folyamatosan lehet beadni. A benyújtott kérelmeket államigazgatási eljárás keretében bírálják el. 2000-ben a foglalkoztatási alaprészből csak az önfoglalkoztatóvá válás, valamint a közhasznú szervezetek támogatására írnak ki pályázatot a munkaügyi központok, két alkalommal (előreláthatólag az I. és a III. negyedévben).

A múlt évi gyakorlattól eltérően munkahelyteremtő támogatásra a támogatási struktúra megváltozása miatt ebben az évben már nincs lehetőség.

A munkaadók által közvetlenül igényelhető támogatások közül a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás a tartósan, legalább 6 hónapja, pályakezdők esetében 3 hónapja munka nélkül lévők foglalkoztatásának elősegítését szolgálja. Ennek keretében a munkaadó vissza nem térítendő támogatásként a munkavállaló munkabérének 50-100 százalékáig terjedő költségtérítést kaphat, legfeljebb egy éven át. A munkaadónak a támogatás lejárta után a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időszakra továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia.

Munkatapasztalat-szerzés

A pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének támogatása a szakképzetlen vagy nem piacképes szakképesítéssel rendelkező pályakezdő munkanélkülinek a munkaviszony keretében történő foglalkoztatását segíti elő. A támogatás formája az egészségügyi hozzájárulással együtt a munkavállaló munkabérének meghatározott arányú (50-100 százalékos) megtérítése. A támogatás feltétele, hogy a munkaadó vállalja a legalább 3 hónapja munkanélküli pályakezdő foglalkoztatását, legalább napi négyórás munkaidőben, minimum egy évre. A foglalkoztatási kötelezettséget a jogszabály erre a támogatási formára is előírja. Több munkaügyi központ meghatározta a munkatapasztalat-szerzés támogatására jogosító szakképesítések körét. Támogatás általában nem adható azokban a munkakörökben, amelyekben folyamatos a munkaerő-kereslet.

A munkanélküliek mobilitásának elősegítését szolgálja a munkavállalás céljából nyújtott helyközi utazás, csoportos személyszállítás és a lakhatási támogatás, amelyet a munkaadónak legfeljebb egyéves időtartamra térítenek meg.

Meg kell említeni a létszámleépítéssel veszélyeztetett, munkaviszonyban álló alkalmazottak preventív jellegű képzésének lehetőségét is. Ennek keretében a munkaügyi központ a munkaadó részére a tanfolyami költségek 50-100 százalékát, a kereset kiegészítését és a képzéssel kapcsolatos egyéb költségeket téríti meg. A munkaügyi központ minden évben összeállítja és nyilvánosságra hozza azoknak a szakképzést folytató intézményeknek a jegyzékét, amelyek képzési ajánlata megfelel a szakképzési törvényben meghatározott feltételeknek.

A rehabilitációs alaprészből 2000-ben 2,15 milliárd forint használható fel a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítésére, munkahely teremtése és megőrzése révén, a foglalkoztatási rehabilitációt elősegítő programokra, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs képzésre és közalapítványok támogatására.

Képzés, oktatás

A szakképzési alaprész ez évi kerete 9,2 milliárd forint, melynek felhasználásáról az Országos Szakképzési Tanács (OSZT) dönt. A március elejei tanácsülésen meghatározták az éves előirányzatból decentralizálással fehasználható keret összegét. A felhasználás irányelveiről várhatóan áprilisban készül javaslat, melyet követően a munkaügyi központok a decentralizált keretből nyújtható támogatásokra kiírják a pályázatot. A szerződések megkötésére általában a második félév elején kerül sor. (A tárgyévi előirányzat felhasználásának évközi elhúzódása a szakképzési hozzájárulás befizetési rendjének specialitásából adódik.)

Az állam által elismert szakképzettség megszerzésére irányuló képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését elősegítő beruházások támogatása, összegét és céljait tekintve, a múlt évihez hasonló lesz. Ezek közül legfontosabbak a csúcstechnológiát képviselő szakképzések feltételeihez szükséges eszközök és berendezések beszerzésének, a térség gazdaságfejlesztési stratégiájához igazodó szakképzési struktúra kialakítását felvállaló szervezeteknek, intézményeknek, a szakmai specializációk oktatásának, a hátrányos helyzetű fiatalok programjának támogatása, a tanműhellyel rendelkező, gyakorlati képzést végző kisebb vállalkozások feltételrendszerének javítása. A támogatások formája vissza nem térítendő juttatás, amelynek odaítélésénél az előírt mértékű saját forrást fel kell mutatni.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetének növekedése, 1989-1999 (százalék)
Év A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetének növekedése Fogyasztói árindex Reálkereseti index GDP
előző év = 100 1989 =100 előző év =100 1989 =100 előző év =100 1989 =100 előző év =100 1989 =100
bruttó nettó bruttó nettó
1990 128,6 121,6 128,6 121,6 128,9 128,9 94,3 94,3 96,5 96,5
1991 130,0 125,5 167,2 152,6 135,0 174,0 93,0 87,7 87,9 84,8
1992 125,1 121,3 209,1 185,1 123,0 214,0 98,6 86,5 97,0 82,3
1993 121,9 117,7 254,9 217,9 122,5 262,2 96,1 83,1 99,2 81,6
1994 124,9 127,3 318,4 277,4 118,8 311,5 107,2 89,1 103,1 84,2
1995 116,8 112,6 371,9 312,3 128,2 399,3 87,8 78,2 101,5 85,4
1996 120,4 117,4 447,8 366,6 123,6 493,6 95,0 74,3 101,3 86,5
1997 122,3 124,1 547,7 455,0 118,3 583,9 104,9 77,9 104,6 90,5
1998 118,3 118,4 647,9 538,7 114,3 667,4 103,6 80,8 105,1 95,1
1999 116,1 112,7 752,2 607,1 110,0 734,1 102,5 82,8 104,2 99,1
Forrás: Gazdasági és szociális adattár 1999. (MSZOSZ) (ECOSTAT-Gazdaságelemző és Informatikai Intézet, KSH)
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére