A cégvagyon kezelésének buktatói

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 24. számában (2000. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői idegen vagyon felett rendelkeznek, még akkor is, ha tulajdoni részesedésük van az irányításuk alatt álló cégben. Felelősségük lényegesen nagyobb, mint a saját vagyonuk kezelésénél. A mindennapi életben sokszor mégis átsiklanak efölött. Hol húzódik a határ az ésszerű kockázatvállalás és a hazardírozás között?

 

A hűtlen és a hanyag kezelés

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint a vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek alapulvételével kötelesek ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály), illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, valamint ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben.A polgári jogi felelősségen kívül azonban sokkal súlyosabb, a vagyoni kárfelelősségen túli, a személyes szabadságukat is fenyegető büntetőrendelkezéseket is szem előtt kell tartaniuk. Ennek elkerülése érdekében két olyan bűncselekményre hívjuk fel a figyelmet, amelyek jellemzően valamilyen gazdasági tevékenységhez kapcsolódnak. A következőkben írt cselekményeket természetesen "bárki" elkövetheti, azonban a gazdasági társaságok vezetői, vezető tisztségviselői mindenképpen kiemelt helyet foglalnak el.Az említett két bűncselekmény a hűtlen, illetve a hanyag kezelés. Szerkezetileg ezek a cselekmények a vagyon elleni bűncselekmények között helyezkednek el a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) XVIII. fejezetében, mivel nem a gazdasági rendet, a gazdasági viszonyokat sértik, hanem általában a vagyoni viszonyokat.

HŰTLEN KEZELÉS

A Btk. 319. §-ának (1) bekezdése szerint hűtlen kezelést követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz.A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz [Btk. 319. §-ának (2) bekezdése].A büntetési tétel a vagyoni hátrány nagysága arányában növekszik. Ennek megfelelően a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt; egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt; két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, valamint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz [Btk. 319. § (3) bekezdésének a-d) pontjai].

Értékhatárok

A törvényi tényállásban meghatározott mértékű vagyoni hátránynak megfelelő összegek (értékhatárok) jelenleg a következők:
  • kisebb vagyoni hátrány a tízezer forintot meghaladó, de kétszázezer forintot meg nem haladó öszszeg;
  • nagyobb vagyoni hátrány a kétszázezer forintot meghaladó, de kétmillió forintot meg nem haladó összeg;
  • jelentős vagyoni hátrány a kétmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot meg nem haladó összeg;
  • különösen nagy vagyoni hátrány az ötvenmillió forintot meghaladó, de ötszázmillió forintot meg nem haladó összeg;
  • különösen jelentős a vagyoni hátrány, ha összege az ötszázmillió forintot meghaladja.
Lényeges, hogy a tízezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrány esetében az elkövető nem bűncselekmény, hanem tulajdon elleni szabálysértés miatt vonható felelősségre.

A felelősségre vonás alapja

A jelenleg hatályos törvény alapján bűncselekmény akkor állapítható meg, ha létezik idegen vagyon kezelésével való megbízás, a kezelési kötelezettséget szándékosan megszegik, és ezzel összefüggésben vagyoni hátrányt is okoznak.

Vagyonkezelési kötelezettség

A gazdasági társaságok vezetői nem vitathatóan idegen vagyont - a társaság vagyonát - kezelnek. A társaság vagyonával gazdálkodnak - és mivel nyereségességre törekszenek -, azt gyarapítják, vagy legalábbis arra kellene törekedniük.A vagyonkezelési kötelezettséget előírhatja jogszabály, a gazdasági társaság belső szabályzata, munkaköri leírás. Nem feltétel, hogy a kötelezettség írásbeli formát öltsön, elegendő a kötelezettség megállapításához az adott helyen alkalmazott és az elkövető által ismert vagyonkezelői szokás is.Jogszabályi, illetve más írásbeli szabályozás hiányában nagy gonddal kell azt vizsgálni, hogy az adott magatartás megfelel-e az okszerű gazdálkodás követelményeinek, illetve nem jelent-e irreális kockázatot.A Btk. példálózó jelleggel sem sorol fel a kötelességszegést megalapozó magatartásokat. A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (Ptk.) a megbízási jogviszonyra (Ptk. 474-479. §-ai) vonatkozó szabályozása ad azonban némi támpontot a büntetőjog területén is ebben a tekintetben.A vagyonkezelő kötelességszegése

A vagyonkezelő különösen akkor szegi meg a kötelezettségét, ha
  • gazdasági tevékenysége során eltér a megbízó utasításaitól;
  • intézkedései ellentétesek a megbízó érdekeivel;
  • nem figyelmezteti a tulajdonost - vagy a tulajdonosi jogok gyakorlóját -, ha az ésszerűtlen, illetve szakszerűtlen utasításokat ad;
  • nem tájékoztatja a tulajdonost a vagyon állásáról, a vagyonnal kapcsolatban tett intézkedéseiről;
  • a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül harmadik személy közreműködését veszi igénybe.
Elkövetési magatartás

A rövid, példálózó jellegű felsorolásból is kitűnően a kötelességszegés mind aktív, mind passzív magatartással elkövethető.Lényeges, hogy a fentiekben meghatározott kötelezettségeket szándékosan kell megszegni, és a szándékos szabályszegésnek okozati összefüggésben kell állnia a vagyoni hátrány keletkezésével.

Enyhébb megítélés

A Btk. a magánindítvány és a tevékeny megbánás intézményének nevesítésével lényegében az elkövetőkre nézve enyhébb megítélést biztosító rendelkezéseket tartalmaz.

Mentesülés a felelősség alól

Abban az esetben, ha a hűtlen kezelés az elkövető hozzátartozójának a személyi (magán-) vagyonában okoz károsodást, a bűncselekmény elkövetője kizárólag magánindítványra büntethető (Btk. 331. §-a). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a sérelmet szenvedett hozzátartozója a felelősségre vonást nem indítványozza, úgy az elkövető mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól.

A büntetés korlátlan enyhítése

Az elkövető úgynevezett tevékeny megbánása lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését, sőt, különös méltánylást érdemlő esetben a büntetés mellőzését is. Erre akkor van lehetőség, ha az elkövető a cselekményt - annak felfedezését megelőzően - a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti és a kárt megtéríti, illetve minden tőle elvárhatót megtesz a kár megtérítése érdekében (Btk. 332. §-a).

Szándékosság

A szándékosságnak a Btk. két alakzatát ismeri, az egyenes és az eshetőleges szándékot. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy annak következményeibe belenyugszik.

Egyenes és eshetőleges szándék

Egyenes szándék esetén az elkövető kívánja a következményeket, és ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja, míg eshetőleges szándék esetén az elkövető a következményeket nem kívánja, de azokkal szemben közömbösen viselkedik, belenyugszik abba, hogy a következmények megvalósuljanak.

Vagyoni hátrány

Vagyoni hátrány a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.

Hűtlen kezelés a gyakorlatban

A hűtlen kezelés megvalósulásával kapcsolatos kérdések jobb megértése végett a következőkben néhány konkrét jogesetből vett példát ismertetünk.

Szabálytalan hitelkihelyezés

A pénzintézet ügyvezetőigazgató-helyettese vagyonkezeléssel megbízott személy volt a pénzintézetnél, ennek folytán rá a pénzintézet érdekeinek előmozdítását célzó jogi kötelezettségek hárultak. Feladatát képezte - egyebek mellett - a forrásgyűjtés, a hitelkihelyezés is olyan módon, hogy a kamat révén a pénzintézet haszonra tegyen szert, vagyona gyarapodjon.Az ügyvezetőigazgató-helyettes megvalósította a kötelességszegést, amikor egy adott cégcsoporthoz tartozó több cég hitelét átvetette hat kis céggel, amikor azok - általa is tudottan - annak visszafizetésére képtelenek voltak. A hitel folyósításakor tudta azt is, hogy a hitelt ténylegesen nem a hiteligénylő cég, és nem a kérelemben megjelölt célra fogja felhasználni.Amikor a pénzintézet hitelképtelen, illetve kétes hitelképességű vállalkozásoknak nyújtott kölcsönt, amely kölcsönt a lejáratkor nem fizettek vissza, hanem a rövid lejáratú kölcsön hosszú lejáratúvá vált, a pénzintézet a további hitelkihelyezés lehetőségétől és az ennek megfelelő kamatbevételtől elesett, így vagyoni hátránya is keletkezett.A fenti példából mindenki számára világos, miért született az ügyben marasztaló bírósági határozat.

Kötelezettségszegés prémiumkifizetésnél

A vállalat igazgatója tisztában volt azzal - és ezt maga sem vitatta -, hogy az adott munkavállalói körben a prémium csak a mérleg szerinti eredmény megállapítása után, az adózott pozitív összegű eredmény terhére volt kifizethető. Szándékosan megszegte a vagyonkezelési megbízásból származó, jogszabályokban előírt kötelezettségét, amikor az év végi zárást és az eredménykimutatást be nem várva, a prémiumok kifizetéséről intézkedett. Ez a kötelezettségszegés független attól, hogy tudott-e a vállalatnak a röviddel ezután fennálló veszteséges voltáról, illetve erről a körülményről kellő gondossága esetén tudnia kellett-e. Az igazgató ugyanis az adott esetben nem prémiumelőleg, hanem prémium kifizetéséről rendelkezett. Miután a prémium és a prémiumelőleg könyvelése merőben eltérő, ebben a vonatkozásban eredményesen nem hivatkozhat a tévedésére. Az már más kérdés, hogy a jogszabályok szerint a kifizetés időpontjában prémiumelőleg sem volt kifizethető, tehát kötelezettségszegése akkor is megállapítható lett volna, ha a rendelkezése prémiumelőleg kifizetésére vonatkozik. A kötelezettségszegés ebben az esetben a prémium jogellenes kifizetése volt.A prémiumösszegek kifizetésével ugyanakkor bekövetkezett a vállalat vagyonában az az értékcsökkenés, ami éppen azért minősül a vagyonban okozott kárnak, mert a kifizetések jogtalanok voltak. Következésképpen a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésében írt tényállás teljessé vált, a hűtlen kezelés (befejezett) bűncselekménye megvalósult, mégpedig függetlenül attól, hogy a vállalat a prémium kifizetésekor veszteséges volt-e vagy sem. A tényállás teljességét jelentő eredmény - a vagyoni hátrány - bekövetkeztének a megállapítása az adott esetben éppen azért független a vállalati gazdálkodás eredményes vagy veszteséges voltától, mert kötelezettségszegés folytán csökkent a vállalat vagyona.

A teljesítés ellenőrzésének elmulasztása

A keveréktakarmány-csoport vezetője munkaköri feladatai közé tartozott többek között a tápok forgalmazásának, értékesítésének a szervezése, a megrendelések készletezése és ellenőrzése. A csoportvezető szerződést kötött egy vállalkozóval, ennek értelmében a társaság megkezdte a takarmány szállítását, és a fizetés biztosítása érdekében a szerződő partner ingatlanára jelzálogot jegyeztek be. A szerződés alapján 7 571 885 forint értékű tápot kiszállítottak, amely összegből a szerződő partner semmit sem fizetett meg.A csoportvezető szabadságon volt, visszaérkezése után munkatársai jelezték, hogy a tartozás jóval meghaladja a hitelkeretet, fizetés nem történt, ennek ellenére ő úgy rendelkezett, hogy a táp kiszállítása folytatható. Emiatt a társaságnál további 3 858 271 forint összegű vagyoni hátrány keletkezett.A munkaköri leírásban a szerződő felek részletesen meghatározták, hogy a csoportvezetőnek a szerződések megkötésével, ellenőrzésével kapcsolatban milyen kötelezettségei vannak. Ebből általánosságban és a konkrét esetben is meg lehetett állapítani, hogy a csoportvezető vagyonkezelői jogosultságokkal rendelkezett, s munkatársai figyelmeztetése után, a figyelmeztetés ellenére adott utasítást a szállítás további folytatására.A tudatos gondatlanság esetében az elkövető tisztában van magatartása várható következményeivel, könnyelműen bízik azonban azok elmaradásában. Ez természetesen nem azonos a megalapozatlan bizakodással. A bizakodásnak valamilyen ténybeli alapon kell nyugodnia, a vagyonkezelő bízhat a saját képességeiben, bizonyos tapasztalati tényekben vagy valamilyen megfontolás tárgyává tett esetleges intézkedésben. Az adott esetben azonban a csoportvezető minden alapot nélkülöző módon bízott abban, hogy a szerződő partner megtéríti a tartozását. Ez a magatartás pedig a belenyugvással egyenértékű, vagyis eshetőleges szándéknak minősül.

A büntetőjogi felelősségre vonás kizártsága

A fenti példákból is látható, hogy a bírósági eljárásban részletesen vizsgálni kell a tényállásban írt elemeket, azonban marasztaló büntetőjogi következmény levonására természetesen csak azok teljes körű megvalósulása esetén van lehetőség. Amennyiben valamelyik tényállási elem hiányzik, a büntetőjogi felelősségre vonás kizárt, ami azonban nem akadálya az egyéb - polgári, illetve munkajogi - felelősség megállapításának.

HANYAG KEZELÉS

A Btk. 320. §-ának (1) bekezdése értelmében vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő, akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz.A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz [Btk. 320. §-ának (2) bekezdése].

Elhatárolás a hűtlen kezeléstől

A hanyag kezelés a hűtlen kezeléstől alapvetően két ponton különbözik. Az egyik eltérés, hogy az idegen vagyon kezelésének és egyben a felügyeletének is - a hűtlen kezeléssel ellentétben - törvényi felhatalmazás az alapja, míg a másik és talán jellegzetesebb különbség az, hogy a hanyag kezelő a vagyoni hátrányt minden esetben gondatlanul okozza.

A törvényen alapuló kezelési kötelezettség

A törvényen alapuló kezelési kötelezettséggel kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében kimondta, a törvényi tényállásban foglalt meghatározás akként értelmezhető, hogy az érintett idegen vagyon kezelésének vagy felügyeletének törvényben meghatározottnak kell lennie mind a vagyonra, mind pedig a kezelői, felügyelői jogállásra nézve (például ahogyan a gyám kezelői, illetve felügyeleti joga esetében a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény, a felszámoló ilyen jogai tekintetében pedig a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezik).A jelenleg hatályos jogi szabályozás 1994-ben, az Emberi Jogok Európai Egyezményével harmonizáló jogalkotási időszakban, továbbá az Alkotmánybíróságnak a jogszabályokkal kapcsolatos alkotmányos követelményekre vonatkozóan kinyilvánított mércéje ismeretében született meg. Ebből is következik, hogy miután az Országgyűlés "a törvényen alapuló" megfogalmazást használja a bűncselekmény törvényi tényállásában, itt a jogalkotásról szóló, 1987. évi XI. törvény szerint is törvényt mint jogforrást kell érteni. Alacsonyabb szintű jogszabály ennek a fogalomnak még esetleges törvényi felhatalmazás mellett sem felelhet meg.

Gondatlanság

A gondatlanságnak a büntetőjog - a szándékossághoz hasonlóan - szintén két alakzatát ismeri.Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja ugyan magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, és úgyszintén az is, aki a következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (Btk. 14. §).

Elkövetési magatartás

A Btk. hanyag kezeléssel kapcsolatos rendelkezése két elkövetési magatartás vonatkozásában helyez kilátásba büntetést: a kötelesség megszegése, illetve annak elhanyagolása tekintetében.A kötelesség megszegése esetében az elkövetési magatartás szándékos, míg a kötelezettség elhanyagolása gondatlan magatartás. Mindkét esetnél azonban - amennyiben a vagyoni hátrány bekövetkezik - az eredményhez (a vagyoni hátrány bekövetkezéséhez) kapcsolódóan az elkövetőt kizárólag gondatlanság terhelheti.

Hanyag kezelés a gyakorlatban

A hanyag kezelés megvalósulásával kapcsolatos kérdések jobb megértése végett is ismertetünk néhány konkrét jogesetből vett példát.

Szabálytalan rendelkezés

A kórház és rendelőintézet, amelynek az elkövető gazdasági igazgatója volt, a megyei önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési intézményként működött. 1994. január 1-jétől a kórházi felújítások lebonyolítását az önkormányzat vette át, így a fűtési rendszer felújításának megmaradt előirányzata felett a kórház már nem rendelkezhetett volna. A gazdasági igazgató azonban ennek ellenére megegyezett egy vállalkozóval egy nyitott raktár polcrendszerének elkészítésében. A vállalkozó 989 438 forint vállalkozói díjat tartalmazó árajánlatot tett, amelyet követően az igazgató ilyen értékben a kórház fűtési rendszerén végzett javítási munkák címén készítette el az írásbeli megrendelést, minthogy a maradványösszeget csak ilyen jellegű munkák elvégzésére lehetett felhasználni.Az igazgató közölte a vállalkozóval, hogy előleget nem ad, ám az anyagvásárlásról szóló számlát ki tudja fizetni. A vállalkozó kiállított egy készpénzfizetési számlát, amely szerint elad a kórháznak 1857 m fekete csövet 649 950 forintért, amely számlát az igazgató utalványozta, és az utalványt a vállalkozó beváltotta az OTP-nél. A számlán szereplő csőmennyiséget a kórház ténylegesen nem vette át, nem is ellenőrizte senki, hogy a vállalkozó egyáltalán rendelkezik-e ezzel az anyaggal.Az igazgató a vállalkozó által megadott árajánlat alapján tudta, hogy a kifizetett összeg a teljes anyagköltséget magában foglalja, és hogy a megrendelt polchoz ilyen mennyiségű csőre nem volt szükség.A vállalkozó a munkát nem végezte el. Az igazgató által okozott tényleges kár 649 950 forint, valamint az elmaradt vagyoni előny megközelítőleg 173 760 forintot tett ki.A terhelt magatartásával megszegte az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 97. §-ának (1) bekezdésében, valamint a megyei önkormányzat beruházási és felújítási szabályzatában foglalt rendelkezéseket.Az igazgató szándékosan szegte meg a számára jogszabály által előírt vagyonkezelési kötelezettségét, amikor fiktív megrendelést adott a fűtési rendszer javítása címén, valójában egy polcrendszer elkészíttetésére, és ezzel összefüggésben az okozott vagyoni hátrány tekintetében gondatlanság terhelte, minthogy nem ellenőrizte, hogy a vállalkozó által benyújtott számlával fedezett anyag valójában a kórház birtokába jutott-e. A fiktív megrendelésre alapozott fiktív utalványozás az előző kötelességszegés folyományaként ugyancsak nem vitatható.

Nem állapítható meg a bűnösség

Tényállási elem hiányában azonban a bíróság nem állapította meg a bűnösséget, ezért mellőzte a büntetés kiszabását az alábbi esetben:Az ÁFÉSZ elnöke szerződést kötött egy kft.-vel, amely szerint az ÁFÉSZ 1990. december 31-ig 40 000 000 forint értékű tollat szállít a kft.-nek, a társaság pedig a vételárat a szállítást követő 50 napon belül megfizeti. Az ÁFÉSZ 1990. augusztus 1-jétől november 14-ig 11 alkalommal összesen 34 136 737 forint értékű tollat adott át.Az első szállítmány árának a megfizetési határideje 1990. szeptember 19-én lejárt, a kft. azonban nem fizetett, mert a tollak értékesítési nehézségei miatt fizetésképtelenné vált. Az ÁFÉSZ ennek ellenére nem állította le a szállításokat, a több mint 34 000 000 forint értékű összes tollból 10 295 782 forint értékű tollnak a leszállítása 1990. szeptember 19-e után történt.Bár a szerződést nem az ÁFÉSZ új elnöke írta alá, annak tartalmát még 1990. szeptember 19-e előtt megismerte, és a toll átadását, annak felvásárlását sem állította le. Az (új) elnök 1990. szeptember 19-e után látta, hogy a további tollszállításokból vagyoni hátrány következhet be, ezt azonban nem kívánta, és közömbös sem volt a hátrány bekövetkezésével szemben, mert tárgyalásokkal, az ÁFÉSZ közreműködésének a felajánlásával a hátrányt igyekezett elhárítani, és bízott annak elmaradásában.A bizakodásának volt valóságos alapja. Az ÁFÉSZ és a kft. olyan tartós jogviszonyt létesített, amelyben a felek rendszeres és kölcsönös szolgáltatásokkal tartoztak egymásnak. Ilyen viszonyban az egyik fél szerződésszerű teljesítésének néhányszor történt elmaradása nem feltétlenül jelenti a teljesítés végleges elmaradását. Az elnök tájékozódására a kft. az értékesítés átmeneti nehézségeire vezette viszsza a szerződésszerű időben való teljesítés elmaradását. Ez egyben azt is jelentette, hogy a leszállított és eladatlan toll bizonyos biztosítékát is jelentette a vételár-követelésnek. A kft. a tartozás rendezésére átsegítő hitelt is kilátásba helyezett. Ezekből a körülményekből arra lehet következtetni, hogy nem volt eleve alaptalan az a bizakodás, hogy a szerződés előbb-utóbb teljesedésbe megy, és a kft. kifizeti az átvett toll vételárát.A fentiek miatt nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az elnök könnyelműen bízott az eredmény elmaradásában, alanyi bűnösség hiányában pedig a bűncselekmény nem valósult meg.

ELTÉRÉSEK A BÜNTETÉSKISZABÁSNÁL

A hűtlen, illetve a hanyag kezelés közül - tekintettel a szándékos elkövetési magatartásra - a törvény a hűtlen kezelést szigorúbban bünteti, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy gyakoribb a szabadságvesztés büntetés kiszabása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cselekmény elkövetése miatt végrehajtható szabadságvesztést szabnak ki, azonban a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés is igen nagy erkölcsi, társadalmi presztízsveszteséget jelent egy gazdasági vezető, vezető tisztségviselő számára.

Hűtlen kezelés helyett hanyag kezelés

A gyakorlat azt mutatja, hogy hűtlen kezelés miatt több, hanyag kezelés miatt kevesebb büntetőeljárást kezdeményeznek. A hűtlen kezelés miatt indult büntetőügyekben azonban sok esetben a hanyag kezelés bűncselekménye miatt vonják felelősségre az elkövetőt azért, mert a szándékosság helyett csak a gondatlanságot lehet megállapítani az eredmény tekintetében.

Elkövetési nagyságrend

Lényeges, hogy mind a hűtlen, mind a hanyag kezelés bűncselekménye viszonylag ritkán jelenik meg a bírósági gyakorlatban. A látencia azonban, mint ahogy a bűncselekmények összességénél általában, jelentős lehet.Zsámberger Csaba

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére