A befektetési alapok piaca

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Szabályozói reformok

Megjelent a Cégvezetés (archív) 24. számában (2000. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A befektetési alapok jó évet zártak, a piac összmérete még mindig látványosan nőtt. Szélesedett a kínálati paletta, és új konstrukciók, a teljes kockázati skálát lefedő alap-családok jelentek meg. A piac várhatóan az idén is bővül, az alapokban kezelt vagyon már meghaladja az 500 milliárd forintot. Az év folyamán - a piac teljes liberalizációja folytán - megjelenhetnek az OECD-székhelyű alapkezelő szervezetek, és korszerűsödik a befektetési alapokról szóló törvény is.

 A befektetési alapok magyarországi piaca 1999-ben is látványosan nőtt: a kezelt vagyon az év eleji 330 milliárd forint körüli szintről mintegy 450 milliárd forintra gyarapodott. A befektetési alapok aránya a lakossági megtakarításokon belül 8-9 százalék. Az új év lendületesen indult, 2000 januárjában az összvagyon már súrolta az 500 milliárd forintos határt, amit az összesített nettó eszközérték februárban már át is lépett.Tavaly a slágertermékek a rövid futamidejű, biztonságos instrumentumokba fektető pénzpiaci alapok voltak. Fatér Gyula, a Europool Befektetési Alapkezelő Rt. ügyvezetője szerint a megelőző év súlyos tőkepiaci válságai után megnőtt a biztonságos befektetések vonzereje, ráadásul a befektetők felismerték, hogy a befektetési jegyek a folyószámlával azonos likviditást, de jóval magasabb hozamot ígérnek. Emiatt sokan a banki megtakarításaikat - például a folyószámláról, illetve betétjeikből - átcsoportosították a hasonló kockázatú, de magasabb hozamot produkáló pénzpiaci és kötvényalapokba.

Új termékek, adókedvezmények

Ha a vagyont tekintve nem is annyira, de a választékot nézve látványosan fejlődött a devizarészvény- és a devizakötvény-alapok piaci szegmense is. Megjelentek a főbb régiókra egyedileg (európai, amerikai, kelet-közép-európai papírokra) szakosodott alapok. Az alappiacon eddig is azt lehetett tapasztalni, hogy egy-egy új típus megjelenése után csak a második-harmadik évben következett be áttörés, vagyis komolyabb tőke csupán akkor vándorolt az adott területre, amikor már választékot kínált, illetve voltak felmutatható, meggyőző teljesítmények. Nos, ez így lehetett volna a devizaalapokkal is, ám az idén júliustól eláraszthatja a piacot a külföldi alapok tömege, így könnyen lehet, hogy a hazai alapkezelők ilyetén kísérletei kudarcba fulladnak.A szabályozói változások már tavaly sem támogatták túlzottan a befektetési alapok piacát. Legalábbis erre utal az, hogy zsugorodtak a befektetési adókedvezmények, ráadásul követhetetlenül bonyolulttá is váltak. A csökkenés az úgynevezett befektetési adóhitelben jelentkezett, hiszen 1998-ban még az éves átlagos befektetési állomány 30 százalékáig járt adóhitel (amely az adó megfizetésének kamatkötelezettség nélküli elhalasztását jelenti), 1999-től viszont már csak a 20 százalékáig. Az új szabályok értelmében ráadásul megvizsgálják, hogy a nyílt végű alap portfóliójában milyen papírok vannak, és amennyiben az állampapírok aránya meghaladja a 35 százalékot, úgy a 35 százalék fölötti állampapírarányt nem lehet figyelembe venni az adóhitel kiszámításakor. Ha például egy nyílt végű alap 50 százalékban állampapírt tart, akkor 15 százalékkal a támogatott mérték fölött van, ezért befektetését az adókedvezmény meghatározásakor csak 0,85 százalékos szorzóval lehet figyelembe venni. Ennek a szabálynak logikus következménye lehetett volna - mégis csak elvétve fordul elő -, hogy az alapok állampapír helyett jó minőségű vállalati kötvényekbe fektetnek, hiszen ezeket az értékpapírokat már támogatja a szabályozás. Az említett papírok rendkívül szegényes hazai kínálata miatt a portfólióátrendeződés azonban csak néhol történt meg. Visszatérve az adószabályokhoz: a portfóliók állampapír-tartalmát befektetőnként külön kalkulálni nem egyszerű (persze megfelelő informatikai rendszerrel ez automatizálható), hiszen nem pusztán azt kell folyamatosan tudni, hogy az alap éppen mekkora állampapírhányadot tart, hanem minden befektetőnek más és más a befektetési időtartama, azaz végül mindegyiküknek más lesz az átlagos állampapírhányada.
A Befektetési Alapok Magyarországi Szövetségének alapjai 
(2000. január 31-i állapot)
Típus Mennyiség (db) Nettó eszközérték (M Ft)
Nyílt végű 85 477 477
Zárt végű 7 10 929
Összesen 92 488 406
 
Kötvényalap 22 327 975
Részvényalap 15 22 908
Vegyes alap 21 16 302
Pénzpiaci alap 13 87 227
Ingatlanalap 4 7 641
Nemzetközi alap 17 26 352
Forrás: Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége

Befektetéskezelői törvény

Az adószabályokra ugyan nem terjed ki, de más fontos szabályozók hiányosságait vélhetően megszünteti az az előkészítés alatt álló törvény, amelyik a befektetési alapokra is vonatkozik majd. Magyarországon a vagyonkezeléssel (vagy ahogy a tervezett új fogalom szól: a befektetéskezeléssel) különös módon több törvény is foglalkozik. A kissé összekuszált helyzet kitisztulhat, amennyiben az Országgyűlés második negyedévi törvénykezési menetrendjébe bekerül a pénzügyi törvénycsomag módosítása. Az előkészületeken a Pacsi Zoltán vezette Tőkepiaci Szabályozásfejlesztési Munkacsoport dolgozik, amelynek az úgynevezett vagyonkezelés, kollektív befektetési formák, befektetési alapok bizottsága dolgozza ki a befektetéskezelési törvényt.Az új jogszabály céljairól a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) és a Nemzetközi Bankárképző közös fórumot szervezett, ahol a bizottság elnöke Lőrincz Benedek, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Rt. vezérigazgatója, a bizottságban helyet kapó Salgó István, az ING Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója, illetve Fatér Gyula, a Europool Befektetési Alapkezelő Rt. ügyvezetője, a Bamosz elnöke fejtette ki részletesen véleményét.A vagyonkezelés jelenlegi szabályozásának alapproblémája, hogy többféle törvény tartalmazza. Külön rendelkezések alá tartoznak a befektetési alapkezelők, a bankok, a biztosítók vagy éppen a brókercégek. A befektetési alapokról szóló 1991. évi (azóta csak minimálisan kiegészített) törvénnyel kapcsolatban is időről időre felvetődik a megújítás igénye, így például egyes, túl szigorú portfóliómegkötések enyhítése. A sokszor beharangozott, ám eddig minden alkalommal elmaradó törvénymódosítás - úgy tűnik - az idén megvalósulhat, aminek több konkrét oka is van. Ilyen a nyugdíjrendszer reformja, miáltal a vagyonkezelési szakma súlya megnőtt. Segített az is, hogy fény derült a brókercégek egy részének szabálytalan vagy túlzott kockázatvállalással párosuló vagyonkezelésére. A közvélemény, különösen a pórul jártak serege, választ kért a történtekre, ami a törvények leporolását mindenképpen időszerűvé tette.

Törvényreform

Az egyelőre előkészítési fázisban levő törvénymódosítás célja éppen az, hogy az eltérő szervezeti formában végzett, ám azonos tevékenységeket ne elkülönítetten kezelje a szabályozás, hanem jobban összpontosítson az adott tevékenységre, mint az intézménytípusokra.Bár az előkészítő bizottság nevében még a vagyonkezelés kifejezés szerepel, a fogalom - tágabb értelmezési lehetősége miatt - félrevezető lehet. A bevezetendő befektetéskezelés fogalma talán jobban rávilágít, hogy a bizottság mit nem ért a kifejezésen (például az állami vagy önkormányzati vagyonkezelési tevékenységét).A törvénymódosítás a befektetési alapokról szóló törvényből indulna ki, ezt jelentősen kibővítené, s miután az új szabályozás már nem pusztán befektetési alapkezelő cégekkel foglalkozna, a törvény elnevezésében a befektetéskezelő társaságokra is lenne utalás.A szabályozás szerint a jövőben egységes vagyonkezelői szervezetet lehetne létrehozni. Az ilyen kategóriájú társaságok elkülönített letétkezelő céggel dolgoznának, azaz a kezelt vagyont megtestesítő papírokhoz nem tudnának hozzáférni. Az alacsonyabb kockázati szint miatt a törvény-előkészítők nem túl magasan, 250 millió forintban állapítanák meg e cégek tőkekövetelményét. A vagyonkezelő cégek összességében négyféle tevékenységet végezhetnének: befektetési alapok, illetve nyugdíjpénztárak vagyonát kezelhetik, egyedi (magán- és intézményi) ügyfelekkel köthetnek vagyonkezelési szerződést, valamint befektetési tanácsokat adhatnak. A vagyonkezelő szervezetek nem fizetnének Beva-hozzájárulást (természetesen amennyiben egy befektetési szolgáltató terjeszti ki tevékenységét vagyonkezelésre, továbbra is fizetnie kell díjat).
A legjobban teljesítő befektetési alapok
(Bruttó éves hozam kategóriák szerint 1999. március 1.-2000. március 1.)
Alap Hozam (százalék)
Pénzpiaci alapok

CA Pénzpiaci

15,2
Aranypolgár Állampapír 14,7
Kötvényalapok
Borostyán 23
Budapest II. 20,5
Vegyes alapok
OTP Paletta 40,7
Bonus Részvény 39,3
Részvényalapok
OTP Quality 58,0
MKB II. Részvény 48,7
Devizakötvény-alapok
Aranypolgár Nemzetközi Kötvény 5,9
Budapest Nemzetközi Kötvény 4,9
Devizarészvény-alapok
CA Közép-európai 50,6
Budapest Nemzetközi Részvény 40,0
Forrás: Napi Gazdaság

Kategorizálás

A befektetési alapokra vonatkozó szabályzatokat is jelentősen módosítanák. A törvény már nem is befektetési alapokról beszélne, hanem úgynevezett kollektív befektetésekről. A kategóriába a befektetési alapok mellett a nyugdíjpénztárak és a unit linked típusú, biztosítással kombinált termékek is beletartoznának. Az egységes szabályok helyett többszintű kategorizálás lépne életbe. A legszigorúbb szabályok az EU-direktíváknak megfelelő alapokra vonatkoznának (az EU-direktívák szabályrendszere is enyhébb egyébként, mint a mai magyar szabályok), ennél liberálisabb lenne a hazai nyílt végű alapok szabályozása, egy újabb csoportot alkotnának a zárt végű nyilvános alapok, végül a legkevesebb megkötés a zárt végű és zártkörű alapokra irányulna.A nyilvános zárt végű alapoknál például lehetne indexalapokat, vagy más befektetési alapok jegyeiből portfóliót képező alapokat létrehozni. A zárt végű zártkörű alapokról szóló szabályokban voltaképpen az egyedi portfóliószerződéseket öntenék egységesebb szabályozói környezetbe. Végül a szabályozás ismerné a nyílt végű, ám zártkörű alap fogalmát is, amely a befektetőnek lehetőséget ad arra, hogy bármikor kivegye egyedi portfóliókezelési szerződésre átadott pénzét.

Hátrányos piacnyitás

A törvénymódosítás azért is vált égetővé, mert egy december végi kormányrendelet értelmében 2000. július 1-jétől megjelenhetnek a hazai piacon az OECD-székhelyű alapkezelő társaságok befektetési alapjai.A mindenfajta előzetes szakmai egyeztetés nélkül meghozott rendelet több szempontból is hátrányos helyzetbe hozza a hazai befektetési alapokat. A negatív diszkriminációt okozó szabályzat szerint a nyitás egyoldalú lesz, vagyis miközben a külföldi alapok megjelenhetnek Magyarországon, a magyar befektetési alapok jegyeit továbbra sem lehet külföldön teríteni. Ráadásul az OECD-székhelyű alapkezelők által gründolt külföldi alapokra az adott ország - jellemzően enyhébb - szabályzatai vonatkoznak, nem pedig a honi törvény. Például egy BUX-alapot könnyen létrehozhatnak a külföldiek, míg erre a hazai bejegyzésű alapkezelőknek jelenleg nincs lehetőségük. A külföldi alapokhoz magyar nyelvű tájékoztatót sem kell kiadni.A külföldiek megjelenése mindenképpen jelentősen átrendezheti a piacot, elsősorban a tavalyi évben sokszereplőssé és differenciálttá vált devizaalap-piac hazai szereplői előtt zárulhat le a növekedés útja. A rendelet alapján egy külföldi alap többet ér, mint egy magyar, legfeljebb a hazai alapokhoz kapcsolódó adókedvezmények tompíthatják a különbséget, vagyis némileg növelhetik a magyar instrumentumok népszerűségét. Még az sem elképzelhetetlen, hogy a honi alapkezelők is (legalábbis amelyeknek külföldi kapcsolatrendszerük ezt lehetővé teszi) külföldön jegyeztetik majd be magukat, ami persze igencsak megdrágítja a működést.

Alapkezelők, történetek

A számottevő összpiaci és szabályozói változásoknak a különböző alapkezelők eltérő módon igyekeznek megfelelni. Jellemző folyamat az egyes alapkezelőknél a meglevő alapok kategorizálása és alapcsaládba rendezése, mások új megoldásokkal, új szegmenseken jelennek meg, míg néhányan kényszerűségből kivonulnak a piacról.A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Rt. az elmúlt év végén a megváltozott piaci körülményekre reagálva összevonta Aranypolgár IV. Nyíltvégű Növekedési Alap és Aranypolgár II. Nyíltvégű Részvény Befektetési Alap elnevezésű konstrukcióit. A beolvasztás oka az alapok portfóliójának megtisztítása volt. A piaci változások (határidős kamattartalmak beszűkülése) miatt a korábban derivatív műveletekre is specializálódott növekedési alap egyedisége megszűnt, az alapkezelő nem látta értelmét két, egyaránt magyar részvényekre szakosodott alap futtatásának. A jövőben az eddigi Aranypolgár márkanév is megváltozik, mert az alapkezelő szeretné jobban kiemelni a csoporthoz tartozást, így az alapok elnevezésébe is bele fog kerülni a Raiffeisen név.A tervek között a disztribúciós hálózat bővítése szerepel, ebben sokat segíthet, hogy az anyabank erősíti lakossági üzletágát. Az alapcsalád további bővítése is napirenden van, a Raiffeisen az idén egy nyílt végű és egy zárt végű alappal kíván piacra lépni. A nyílt végű alap várhatóan vagy valamilyen regionális specializációt követ, vagy pedig egy eddig ismeretlen vadonatúj típus lesz. Az alapkezelő távolabbi célja, hogy a piac három-négy legnagyobb szereplője közé kerüljön.A CA IB Befektetési Alapkezelő Rt. nemzetközi alapjait rendezte csatasorba, hiszen amikor elindította az európai részvényekbe fektető CA Selecta Alapot, jelezte, hogy a korábbi vegyes portfóliók után a CA Részvény Alap magyar, a korábbi CA Növekedési (immár CA Közép-európai Részvény Alap) közép-európai, a CA Devizarészvény Alap pedig egyesült államokbeli részvényekbe invesztál.A K&H Befektetési Alapkezelő szintén jól elkülönülő befektetési politikát és kockázati szinteket megtestesítő alapokból álló családot szervezett. Első lépésben a már meglevő, három K&H-alap vált szét kötvény-, részvény- és pénzpiaci alappá, hamarosan nemzetközi kötvény- és nemzetközi részvényalapot indít, sőt az alapkezelő deklarálta, hogy nem zárkózik el egy ingatlanalap indításától sem. Ez pedig igen érdekes fejlemény lenne, hiszen az ingatlanbefektetési alapok piaca évek óta eseménytelen. Az alapkezelő úgy gondolkodik, hogy Magyarország remélt EU-csatlakozását óhatatlanul kísérheti egyfajta ingatlanpiaci árnivelláció. A K&H a nemzetközi alapoknál is erős háttérrel rendelkezik, mert a K&H Bank két meghatározó külföldi tulajdonosának egyike, a belga Kredietbank vagyonkezelő részlege mintegy 350 alapban 40 milliárd eurónyi vagyont kezel Európában.

Külföldi alapok

Az OTP Alapkezelő Rt. szintén nyitott a nemzetközi alapok felé, amikor OTP Platina néven nemzetközi részvényalapot indított. Ez valódi részvényalap, hiszen a Bamosz kategorizálásának megfelelő, 50 és 85 százalék közötti részvényhányadot tart, a célja átlagosan 75 százalékos részvényhányad elérése. A tervek szerint a portfólió jellemzően 65 százalékban nyugat-európai, 25 százalékban észak-amerikai és 10 százalékban távol-keleti vállalatok által kibocsátott részvényekből áll. Az alapkezelő nem választott ki egy meghatározó nemzetközi tanácsadó céget, több cégtől gyűjti az elemzéseket, ahogyan a megbízások is több partner között oszlanak meg.Tavaly év végén sikerrel zárult az ING Befektetési Alapkezelő Rt. piaci nyitása, amikor is a befektetők lejegyezték az ING Globális Részvény Befektetési Alapot. Az indulásnál 130 millió forint értékű, ám a remények szerint hamar sokszorosára duzzadó vagyont az alapkezelő mintegy 100-120 külföldi részvénybe kívánja fektetni, az MSCI globális indexet követve.A XXI. Század Befektetési Alapkezelő Rt. nemzetközi alapok indításával próbálkozik. A cég korábban nemzetközi iparági (high-tech, illetve gyógyszeripari) alapokkal kívánt piacra lépni, ám akkor ez - a nem megfelelő érdeklődés miatt - nem sikerült. Az újabb ötlet szerint egy amerikai és egy európai alap indulna, előbbi a Dow Jones 30 amerikai, utóbbi a STOXX 50 európai indexet fedné le.Kevésbé tudott megfelelni a piac kihívásainak a Daewoo Invest Magyarország Kft., a Daewoo-csoport alapkezelő cége, amely sorra megszüntette valamenynyi alapját.

Díjváltoztatások

Jellemző folyamat a díjstruktúrák egységesítése, ami a legtöbb esetben még mindig a befektetőknek kedvező változásokat takar. Ez történt tavaly év végén a Europool Befektetési Alapkezelő Rt.-nél, ahol egyrészt az éves kezelői díjak is csökkentek bizonyos alapoknál, másrészt az összesen nyolc Hunnia-alapból ötnél (Hunnia III., Hunnia IV., Hunnia Kamatvadász, Hunnia Pénzpiaci, Hunnia Részvény) a vásárláskor, illetve a csoporton belüli átváltásnál immár nincsen jutalék, a visszaváltásnál pedig maximum 750 forintot érhet el a díj. A további három alapnál (Hunnia Kötvény Index, Hunnia Részvény Index és Hunnia Deviza Kötvény) a többi jegytulajdonos védelmében az alapkezelő igyekszik elriasztani az arbitrazsőröket, így rendre 0,1, 0,4, 0,2 százalékos marad az eladási és a vételi jutalék, sőt egyfajta szigorításként ezen alapoknál a családon belüli átváltásnál is meg kell fizetni a fenti tételeket.Hasonló irányban változtatott a Trust Befektetési Alapkezelő Rt., amikor az általa kezelt háromtagú Postabank-alapcsalád (Családfa, Hozamgarancia, Lokomotív) tájékoztatóit úgy módosította, hogy a jövőben az alapok közötti átcsoportosítás díjmentessé válik. Egyidejűleg az alapkezelési díjak struktúrája is módosult, a befektetők számára már nem egyértelműen pozitív módosítás után a Hozamgarancia éves alapkezelői díja maximum 1,5 százalék lesz (ami már tartalmazza a letétkezelés, a könyvelés és a forgalmazás díját is), korábban 0,5-0,5 százalék volt a letétkezelői és az alapkezelői díj is. A Családfa és a Lokomotív díja 2 százalék lesz, korábban 1 százalék alapkezelői, 0,5 százalék letétkezelői és 0,1 százalék forgalmazói díjat számoltak fel.

A RAX-mutató

Az elmúlt évben a piac már megismerhette a részvényalapok számára kialakított indexet, az úgynevezett RAX-mutatót. Az index jellegzetessége, hogy abban mindig a leglikvidebb 17 tőzsdei részvény szerepel, egyaránt 5-5 százalékos kezdősúllyal. Így az index megfelel a befektetési alapokról szóló törvény azon kitételeinek, hogy 15 százalékos vagyonhányadot likvid eszközben kell tartani, és egyetlen papír súlya sem lépheti túl az 5 százalékot. Az idei év elejével módosult a RAX-index szabályzata. A Bamosz, illetve a tőzsde indexbizottsága vélhetően azért döntött a szabályzatmódosítás mellett, mert korábban többször lehetett tapasztalni az index manipulációját. Ennek hátterében valószínűleg olyan alapkezelők állhattak, amelyeknél a sikerdíj a RAX-hoz viszonyított teljesítménytől függött.A RAX relatíve könnyen manipulálható egyébként, hiszen a kosár felülvizsgálata után az indexben a legnagyobb forgalmú papír éppúgy 5 százalékot képvisel, mint a forgalmi listán tizenhetedik (már illikvidnek mondható) részvény, így az alacsony forgalmú papír áreltérítésével is nagymértékben befolyásolható az index. A jövőben a manipulációk ellen úgy védekeznek, hogy a 17 legnagyobb forgalmú papír kikeresésénél minden részvénynél törlik a két legnagyobb forgalmú napot. A kosárból kikerülő részvények esetében pedig az utolsó napon nem a záróár, hanem az aznapi átlagár számít bele a kalkulációba. A konkrét gyanú egyébként az egyik áramszolgáltató 1999. évi utolsó kereskedési napján tapasztalt szélsőséges ármozgása nyomán merült fel.

Dematerializációk

Több befektetési alapkezelő jelentette be, hogy él a dematerializálás lehetőségével. A Concorde Befektetési Alapkezelő Kft. egyes befektetési alapjainak demattá alakítása várhatóan semmilyen problémát nem okoz, és kiadással sem jár majd a befektetőknek, az átalakítást az indokolja, hogy a cég szeretné interneten is lehetővé tenni a befektetési jegyeinek megvásárlását, amit a dematerializáció lényegesen egyszerűbbé tesz.Ugyanígy a CA IB Befektetési Alapkezelő Rt. is dematerializálta két, kinyomtatott jegyekkel is rendelkező alapját. A folyamat szerint a demat hirdetmény után hat hónapos időtáv (2000. június 1-jéig) áll rendelkezésre a befektetőknek, hogy beszállítsák a fizikai papírokat és dematra váltsák azokat. Hat hónap után érvénytelenné válnak a papírok, ám azokat a befektetőket sem éri kár, akik valamilyen oknál fogva lecsúsznak a visszaváltásról. Ők is az aktuális napi eszközértéken válthatják majd vissza jegyeiket (ekkor azonban mindenképpen pénzt kapnak, átváltásra már nem lesz mód, igaz, a pénzből azonnal vásárolhatnak jegyeket).

A jövő

Annak ellenére, hogy a szabályozói környezet továbbra is negatívan változik, a jövőt illetően nem pesszimisták a szakemberek. Fatér Gyula úgy ítélte meg, hogy a piac részben már önjáró, kialakultak a stabil szereplők, a hazai konstrukciók pedig valóban lefedik a kockázati palettát. A részvényszekció jó teljesítménye után (a befektetők szokásos utólagos reakcióit ismerve) azt várta, hogy ismét fellendül a részvényalapok iránti kereslet. Ezeken túlmenően a devizaalapokat vélte a 2000. év sztártermékeinek, ám ez a devizaliberalizációs kormányrendelet után már kiszámíthatatlan szegmenssé vált. A hazai alapkezelők nemzetközi alapjai nem vehetik fel a versenyt a külföldiekkel, így a honi szereplők visszaszorulnak a belföldi piacra. Emiatt itthon tovább élesedik a verseny, s nagyobb szerephez juthatnak az értékesítési csatornák. Fatér Gyula szerint a jegyek forgalmazásában az idén még nem várható az internet markáns előretörése, bár szerepe kétségkívül növekszik.A befektetési alapokról szóló törvénynek a második negyedévben várható módosítása sok újdonságot hozhat az intézményi háttérben, az alapok kategorizálásában és a portfóliószabályok enyhítésében egyaránt. A tervezett szabály sokféle típust ismer, a választék bővülése pedig akár nagyobb piaci boommal is járhat.
Piaci átrendeződés Egyéves türelmi idő után 2000. január 1-jétől már csak részvénytársasági formában lehet Magyarországon befektetésialap-kezelő társaságot működtetni. A komolyabb piaci szereplőknek nem is okozott gondot a kötelező társasági átalakulás, ám a változással párhuzamosan több alapot már nem működtető társaság kihullott a rostán, és az átalakulás elmaradása miatt megszűnt. Azok az alapkezelők, amelyek valódi tevékenységet nem folytattak, és ilyen terveik sem voltak, nem vállalták a feltőkésítés költségeit, így inkább önként kivonultak a piacról. (A hatályos jogszabályok szerint a részvénytársaságok minimális alaptőkéje 20 millió forint, míg a korlátolt felelősségű társaságok előírt legkisebb törzstőkéje 3 millió forint.) A piacot elhagyók közül a legismertebb a Daewoo-csoport alapkezelője volt, amelyik tavaly fokozatosan felszámolta valamennyi alapját. A többiek (további hat társaságról van szó) vagy sohasem kezeltek alapot, vagy valamennyi alapjuk már korábban kifutott, illetve megszűnt. Érdekes módon az alapkezelők eladásáról egyik esetben sem volt szó, pedig a meglevő engedélyek miatt akár vonzó is lehetett volna egy alvó befektetésialap-kezelő társaság. Az elmúlt időszakban pedig új szereplők jelentek meg a piacon, de ők "zöldmezős" társaságokat hoztak létre, így az ING-csoport, illetve a Német Befektetési Rt. Március elején az előbbi által létrehozott ING Globális Alap vagyona már elérte az egymilliárd forintot, az utóbbi Német Pénzpiaci Alapja pedig a félmilliárdot.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére