Fizetés kártyával

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!

Az évtized közepén plasztiklapcsere várható

Megjelent a Cégvezetés (archív) 23. számában (2000. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A kártyapiac töretlenül fejlődik. A bankok újabb és újabb konstrukciókat vezetnek be, de az igazán biztonságos intelligens kártyára még évekig várnunk kell. A jegybank múlt év decemberi - a kibocsátó bankok kárfelelősségéről hozott - intézkedésére válaszul a pénzintézetek különféle (többnyire szigorúan titokban tartott) módszerekkel próbálják csökkenteni ebből eredő kockázataikat.

 

A kormány a Magyar Nemzeti Bank javaslatára 1998. május 18-án hozta meg azt a rendeletet, amely alapján nőtt a bankoknak a kártyákkal kapcsolatos felelőssége. A rendelet december 1-jei hatálybalépése óta a pénzintézetek a kártya elvesztése, ellopása bejelentésének pillanatától viselik a jogosulatlan kártyahasználatból eredő károkat. Régebben az volt a pénzintézetek általánosan elterjedt gyakorlata, hogy a plasztiklapok letiltását ugyan regisztrálták, de a visszaélésből fakadó károkat csak 24-72 órás átmeneti időszak után térítették meg ügyfelüknek. Nem egy olyan bank is akadt, amelynél a lopást csak az ügyfélfogadási órákban (tehát éjjel, hétvégén és ünnepnapon nem) lehetett bejelenteni. Így rossz esetben a plasztiklapot akár 4-5 napig is használhatta az, aki jogosulatlanul hozzájutott.

December elsejétől viszont a kockázatot a bejelentés pillanatától kénytelenek viselni a bankok, és kötelezték őket arra is, hogy az ilyen jelzések fogadására 24 órás ügyeletet hozzanak létre.

A kormányrendeletet igen hosszú előkészítés után fogadhatta csak el a kabinet. A tervezett intézkedésekkel szemben ugyanis a kereskedelmi bankok először igen erős ellenállást tanúsítottak. A pénzintézetek többek között arra hivatkoztak, hogy amíg nem hozható létre olyan nyilvántartás, amely a kártyával kapcsolatos visszaélések teljes körére vonatkozik (tartalmazza például a lopott plasztiklapot elfogadó kereskedők, alkalmazottak nevét), addig túlságosan nagy kockázatot kell vállalniuk. Az ebből eredő költségnövekedés pedig - érveltek - megdrágíthatja a szolgáltatást. Az ügyfelek számára kedvező változtatásokat azonban - mint azt végül a hitelintézetek is belátták - a piaci viszonyok és az Európai Unió előírásai miatt mindenképpen végre kellett hajtani. Az EU egyik direktívája ugyanis a tagországok pénzintézeteitől elvárja a kockázatviselést.

Forint alapú, konvertibilis üzleti kártyák kondíciói néhány banknál
Megnevezés Nyitó összeg Éves díj Letiltás díja
Bank Kártya
ÁÉB Visa Business 200 E Ft* 13 E Ft 20 E Ft
BA/CA EC/MC ezüst, arany különmegállapodás 9,8 E/12,8 E Ft 80 USD
EC/MC charge különmegállapodás 17 E/20 E Ft 40 USD
BNP-Dresdner EC/MC nincs 18,5 Ft 19,5 E Ft
BB Business EC/MC 200 E Ft 3 E Ft 4 E Ft
CIB Bank EC/MC, Visa nincs vagy 50 E Ft 5 E Ft 30 E Ft
Daewoo Visa Business 500 E Ft 10 E Ft 10 E Ft
Erste Bank Visa elektr. váll. 10 E Ft 2 E Ft 1 E Ft
Visa üzleti 110-610 E Ft 10 E Ft 10 E Ft
HypoVereins Ezüst, arany üzleti 300 E/1 millió Ft 5 E/15 E Ft 15 E Ft
ING Bank EC/MC arany, ezüst nincs 5,49 E/11,9 E Ft 9,9 E Ft
IEB EC/MC, arany 5 E USD 20 E Ft 25 E Ft
CM nincs 4 E Ft 10 E Ft
K&H Visa Business 300 E Ft 15 E Ft 15 E Ft
MKB Visa Classic 3 millió Ft* 7 E Ft 100 USD
Visa Business, EC/MC silver 3 millió Ft* 15 E Ft 100 USD
Visa B. Gold 5 millió Ft* 30 E Ft 100 USD
OTP Bank EC/MC 30 E Ft/kártya 12 E Ft 10 E Ft
Postabank Visa Business 2,5 E USD 150 USD 1%, min. 3 USD
Raiffeisen Visa Business, Gold egyedi elbírálás 10 E/30 E Ft 20 E Ft
* régi ügyfeleknek kevesebb
Az adatok tájékoztató jellegűek.

A költségáthárítás gátja - a verseny

A károk okozta többletköltségeket pedig, minden fenyegetőzés ellenére, a hitelintézetek aligha háríthatják az ügyfelekre. Ennek egyértelműen gátat szab a bankok között ezen a területen (is) mind élesebbé váló verseny. Ahhoz pedig, hogy a kártyák számának legalább az eddigi növekedési üteme tartható legyen, mind jelentősebb erőfeszítéseket kell tenniük a bankoknak. Főként akkor, ha tartani akarjuk a kártyaüzletág fejlettsége szempontjából Kelet-Európában kivívott első helyünket.

Ezt felismerve már 1998-ban alakítottak a hazai pénzintézetek egy úgynevezett fraud (csalási) fórumot. A hivatalos nevén Bankközi Kockázatkezelési Munkabizottság keretében a szakemberek folyamatosan vizsgálják, hogy milyen intézkedéseket tehetnek káraik mérséklésére. Nincs könnyű dolguk, hiszen a jogszabályok - mint azt már említettük - meglehetősen behatárolják például a gyűjthető adatok körét. A bankok törvényes együttműködésének lehetőségeit (egyben azt is, hogy milyen módosító javaslatokat lehetne benyújtani a hatályos törvényekhez) áttekintendő jogi albizottságot hoztak létre.

Néhány speciális, a vállalkozásoknak kínált kártya
Megnevezés Nyitó összeg Éves díj Letiltás díja Készpénzfelvétel díja Kereskedelmi vásárlás Megjegyzés
Bank Kártya saját ATM idegen ATM saját bank idegen bank
BB Bonitas 50 E Ft 3 E Ft 4 E Ft 0,1%+50 Ft 0,5%+100 Ft 1%+100 Ft 50 Ft/tranzakció Külföldön is használható, a Metro-lánc is elfogadja
ING Maestro üz. a. nincs 450 Ft 450 Ft nem lehetséges díjmentes Csak Maestro kártyát elfogadó belföldi benzinkutaknál használható
OTP BankPont nincs 1 E Ft 500 Ft 0,5%+50 Ft nem lehet 0,2%+250 Ft nem lehet díjmentes Csak belföldön használható
Vámkártya nincs nincs 500 Ft nem lehetséges nem lehetséges Csak a vámpénztárakban vámbefizetésre szolgál
Raiffeisen CM üzleti egyedi elb. 1,5 E Ft 1 E Ft 250 Ft 250 Ft díjtalan 300 Ft visszatérítés Külföldön is használható, a vásárlásnál jóváírt kedvezmény 0,5%, benzinkutaknál 0,15%
Az adatok tájékoztató jellegűek

Új biztonsági eljárások

A bizottságban egyébként eddig több, a bankok biztonságát növelő, ajánlást is kidolgoztak már. Ezek közül néhányat már be is építettek a december 1-jével mindenképpen megújításra szoruló kártyaszerződésekbe, amelyeket a kártyatulajdonosokkal, illetve az elfogadó kereskedőkkel kötöttek. Noha a bankok már tavaly komoly erőfeszítéseket tettek a kártyacsalások ellen, a károk határozottan nőttek. Elsősorban a külföldiek mágnescsíkos plasztiklapjait másolták le a bűnözők. Nem véletlenül jelezték nemzetközi kártyatársaságok a hazai bankoknak, sőt a kormányzatnak és a rendőrségnek is, hogy amennyiben nem sikerül javítani a helyzeten, akkor Magyarországot kizárhatják a nemzetközi kártyaforgalomból.

A hazánkban jelenleg használt bankkártyák egyébként kivétel nélkül mágnescsíkkal vannak ellátva, pedig ezek biztonsági szempontból a legsérülékenyebbek. Az ilyen plasztiklapok legfeljebb alapvető - például a biztonságos használat megvalósítására egyedül hivatott személyi (PIN) kód generálására alkalmas - információkat hordozhatnak.

A jövő mindenképpen a sokkal biztonságosabb, gyakorlatilag egyáltalán nem hamisítható és nem másolható csipkártyáké.

Bármennyire motiválja is a csalások elleni védekezés a termékfejlesztést, az átállás igazi hajtóerejét az így adható pluszszolgáltatások jelentik. A csipkártyák egy mikrocsip révén jóval több adat tárolására lehetnek alkalmasak. A plasztiklapokba tehát adott esetben akár a különböző elfogadóhelyek jellemzői (például a kártyával fizetőnek nyújtandó kedvezmény) is beépíthetők. Az alkalmazások bővítésének legfeljebb a bankok képzelőereje szab határt. Megvalósítható, hogy a plasztiklap ne csak bankkártya, de egyben elektronikus pénztárca is legyen.

Intelligens pénztárca

Az utóbbi funkció, ha a pénzintézetek még nem is vezették be, egyáltalán nem ismeretlen hazánkban. Ezen az elven működnek a telefon-, egyes benzin-, sőt még a parkolókártyák is, hiszen ezek mindegyikében egy-egy mikrocsip tartja nyilván, hogy mennyit használtunk fel az előre befizetett pénzből. Fejlettebb megoldás, amikor egy-egy ilyen plasztiklapról nemcsak költeni lehet, hanem azt időről időre fel is tölthetjük, méghozzá elektronikus úton a saját folyószámlánkról.

A hazai bankok közül először az OTP jelezte tavaly, hogy piacra kíván lépni csipkártyával. A legnagyobb magyarországi pénzintézet tervei szerint azután a most használatos kártyák kizárólag személyazonosításra szolgálhatnak majd. Az új plasztiklapok megjelenése azonban nem véletlenül maradt el. Az ilyen termék kidolgozásához jelentős összegű fejlesztések szükségesek, amire a bankok csak a kedvező tapasztalatok és a világ egészére kiterjedő standardok megalkotása után szánják el magukat. Díjemelésre emiatt egészen biztosan nem kerülhet sor. A beruházásoknak elsősorban a kártyákkal kapcsolatos visszaélésekből eredő károk mérséklődése és az ügyfélszám növekedése révén kell megtérülniük. Ma már - a szükséges költségek nagyságrendje miatt - egyértelműnek látszik, hogy csak összehangolt fejlesztés képzelhető el. A mágnescsíkos kártya utódja ezért szakértők szerint hazánkban körülbelül 2002-ben jelenhet meg.

Kínálatbővítés

Ha csipkártya még nincs is, a plasztiklapok kínálatát folyamatosan bővítik a bankok. A tapasztalatok szerint ráadásul ezen a területen (a folyószámlákkal ellentétben) csak lassan és igen szerény mértékben növelik a díjakat. Néhány pénzintézet kártyapalettája teljessé tételére (Visa és Eurocard/MasterCard classic és elektron) törekszik, de akadnak bankok, amelyek speciális irányokban mozdulnak el.

A legjelentősebb változásnak talán az tekinthető, hogy nálunk is megjelentek az - egyelőre csak az exkluzív ügyfélkörnek (például felső szintű menedzserek, cégvezetők) szánt - úgynevezett charge kártyák. Ezeknél az ügyfél költését (általában egy hónapra) a bankok megelőlegezik. A számlát pedig ezután az egész időszakra egyben nyújtják be.

A világszerte kiemelt presztízsértékű American Express (AmEx) kártyával a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) 1998 novemberében lépett piacra. A plasztiklaphoz (a kiemelt ügyfélkör esetében más banknál is bevezetett gyakorlat szerint) ingyenes utazási, poggyász- és betegségbiztosítás is kapcsolódik.

A kártya talán egyetlen szépséghibája, hogy használatánál bizonyos zökkenők adódhatnak. Elsősorban nem arra gondolunk, hogy ezzel a készpénzfelvétel viszonylag drága (a bankjegykiadó automatáknál és saját fiókban 5 százalék minimum ezer forint, idegen és külföldi banknál pedig 10 dollár), hanem arra, hogy hazánkban csupán elvétve akad AmEx-elfogadóhely. Jelenleg mindössze 4800 kereskedőknél lehet ilyen kártyával fizetni. Összehasonlításul: Eurocard vagy Visa kártyát több mint 17 ezer üzletben fogadnak el. A K&H egyébként ígérete szerint rövidesen több ezer új elfogadóhellyel (és ebben nemcsak elegáns szállodák és éttermek szerepelnek, hanem például üzletláncok is) juthat megállapodásra.

A másik, szintén igencsak exkluzívnak számító kártyatípus a Diners Club. A Citibank több éve fennálló ígéretét váltotta valóra akkor, amikor 1998 júniusában bevezette a piacra ezt a plasztiklapot. A Diners sokban hasonlít az AmExhez. A legfőbb különbség köztük az, hogy a Diners esetében a kamatmentes költési időszak hosszabb (40 nap), a hazai elfogadóhelyek száma pedig kevesebb (alig haladja meg a 2100-at). Nyitóösszeget vagy óvadékot a Diners igénylőitől a Citibank sem kér, ám a kártya éves díja majdnem 20 ezer forint, a pénzfelvét pedig tranzakciónként 4 százalék, de minimum 2150 forint.

Plasztikjövő A mágnescsíkos bankkártya közvetlen utóda egy többfunkciós plasztiklap lesz. Sajátos megoldásként ezen még megtalálhatjuk majd a mágnescsíkot is. A világban egyébként a 2000. év már ennek, illetve a teljes egészében csipkártyának tekinthető megoldás bevezetésére való felkészülés jegyében telik. A következő évben a bankok megkezdik az ilyen típusú plasztiklapok kibocsátását is. 2004-2005 között pedig már kizárólag olyan kártya jelenhet meg a piacon, amelyben csip (is) van. A két nemzetközi kártyatársaság, a Visa és a Europay ütemezése szerint 2005 lesz az az időpont, amikor a csalásokból eredő károkért viselt felelősség visszaszáll az elfogadóra, illetve a kibocsátóra, ha addig nem tér át a csipkártyákra.

Kártyakínálat vállalkozóknak

A presztízskínálat mellett akadnak a kisvállalkozások igényeit kielégítő kártyák is. Az adókedvezmény lehetőségére és a készpénzkorlátozás érdekében annak idején hozott rendelkezésre alapozva vezetett be egy speciális kártyafajtát (a Bonitast) a Budapest Bank. A plasztiklap - a BB régebbi, befektetési kártyának nevezett és jól bevált megoldásához hasonlóan - egy bankkártya, egy átutalási számla és egy befektetési alap kombinációját testesíti meg. A kártya mögött tehát egy nyílt végű befektetési alap áll, amelynek kezelője az ide gyűlt pénzt biztonságosan, állampapírokba és bankbetétbe fekteti. A kártyaszámlán lebonyolított napi tranzakciók egyenlegét a bank átutalja az ügyfélnek a brókercégénél vezetett számlájára. A befektetési társaság pedig az így befolyt pénzből egy forint névértékű befektetési jegyeket vásárol. Ez a konstrukció még akkor is magasabb hozamot biztosít a Bonitas-számla tulajdonosának, ha az ilyen megoldásokra régebben járó adókedvezményt időközben el is törölték.

A Bonitas alapja persze elsősorban nem is ez volt, hanem egy 1997. július 1-jétől hatályos kormányrendelet. Ennek alapján csak azok a vállalkozások igényelhették vissza egymillió forint feletti vásárlásaik esetén az általános forgalmi adót, amelyek a számlát nem készpénzzel rendezték. Az átutalástól viszont ódzkodtak a gyártók és a kereskedők is, ezért számított jó ötletnek a kártya. A készpénz-korlátozási jogszabályt azóta az Alkotmánybíróság semmissé nyilvánította.

Ma a BB és a hasonló, bár befektetéshez nem kapcsolt kártyát (BankPont) létrehozó OTP Bank is azt vallja, hogy az alkotmánybírósági lépés után e konstrukciók elvesztették népszerűségüket (és esetleg talán létjogosultságukat is).

Ennek ellentmondani látszik, hogy a Raiffeisen Bank nemrégiben lépett piacra egy kifejezetten a beszerzésekhez jól használható kártyatípussal. Magyarországon szinte forradalmi lépésnek tekinthető, hogy a Raiffeisen ennél a konstrukciónál nem díjat számít fel, hanem éppen visszatérítést ad a vásárlások után.

A készpénzfelvétel díjai a forint alapú konvertibilis üzleti kártyáknál
Megnevezés Készpénzfelvétel díja ATM-ból Készpénzfelvétel díja bankfiókban
Bank Kártya saját társbank külföld saját társbank külföld
ÁÉB Visa Business 0 0,6%+200 Ft 1%+4 USD 0 0,6%+200 Ft 1%+4 USD
BA/CA EC/MC ezüst, arany 40 Ft 170-270 Ft 1%+3 USD változó 0,2%+270 Ft 1%+5 USD
EC/MC charge minden esetben 3%, minimum 2000 Ft változó 3%, minimum 2000 Ft
BNP-Dresdner EC/MC 0 220-300 Ft 1%, min. 1000 Ft 0 300 Ft 1%, min. 1000 Ft
BB Business EC/MC 0,1%+50 Ft 1%+50 Ft 5 USD 0,5%/100 Ft 1%+100 Ft 5 USD
CIB Bank EC/MC, Visa 0/250 Ft 150/200 Ft 1000 Ft 1,25% vagy 100 Ft 250 Ft 500 Ft
Daewoo Visa Business 20 Ft 0,2%+50 Ft 1%+600 Ft 0 0,5%+200 Ft 1%+800 Ft
Erste Bank Visa elektr. váll. 50 Ft 250 Ft 1%+700 Ft 0,3%+50 Ft 0,3%+200 Ft 1%+800 Ft
Visa üzleti 50 Ft 250 Ft 1%+700 Ft 0,3%+50 Ft 0,3%+200 Ft 1%+800 Ft
HypoVereins Ezüst, arany üzleti 0 0,5%, min. 270 Ft 1%, min. 900 Ft 0,12% 0,8%, min. 270 Ft 1%, min. 900 Ft
ING Bank EC/MC arany, ezüst 0 250 Ft 0,5%+500 Ft 0 250 Ft 0,5%+900 Ft
IEB EC/MC, arany 50 Ft 300-350 Ft 5%, min. 1250 Ft 1%, min. 220 Ft 1%, min. 220 Ft 5%, min. 1250 Ft
CM 50 Ft 300-350 Ft 3%, min. 750 Ft 1%, min. 220 Ft 1%, min. 220 Ft 3%, min. 750 Ft
K&H Visa Business 0,2%+20 Ft 250 Ft 1%+ 5 USD 200 Ft 300 Ft 1%+5 USD
MKB Visa Classic 5 USD 5 USD 5 USD 1%+5 USD, de maximum 500 USD
Visa Business, EC/MC silver 5 USD 5 USD 5 USD 1%+5 USD, de maximum 500 USD
Visa B. Gold 5 USD 5 USD 5 USD 1%+5 USD 1%+5 USD 1%+5 USD
OTP Bank EC/MC 0,5%+50 Ft 0,5%+300 Ft 1%+6 DEM 0,2%+250 Ft 0,5%+350 Ft 1%+8 DEM
Postabank Visa Business 1%, min. 3 USD 1%, min. 3 USD 1%, min. 4 USD 1,5%, min. 4 USD 1,5%, min. 4 USD 1,5%, min. 4 USD
Raiffeisen Visa Business, Gold 250 Ft 250 Ft 1%+4 USD 0 300 Ft 1%+4 USD
* régi ügyfeleknek kevesebb
Az adatok tájékoztató jellegűek.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére