Fizetés kártyával

 

A kártyapiac töretlenül fejlődik. A bankok újabb és újabb konstrukciókat vezetnek be, de az igazán biztonságos intelligens kártyára még évekig várnunk kell. A jegybank múlt év decemberi – a kibocsátó bankok kárfelelősségéről hozott – intézkedésére válaszul a pénzintézetek különféle (többnyire szigorúan titokban tartott) módszerekkel próbálják csökkenteni ebből eredő kockázataikat.

 

A kormány a Magyar Nemzeti Bank javaslatára 1998. május 18-án hozta meg azt a rendeletet, amely alapján nőtt a bankoknak a kártyákkal kapcsolatos felelőssége. A rendelet december 1-jei hatálybalépése óta a pénzintézetek a kártya elvesztése, ellopása bejelentésének pillanatától viselik a jogosulatlan kártyahasználatból eredő károkat. Régebben az volt a pénzintézetek általánosan elterjedt gyakorlata, hogy a plasztiklapok letiltását ugyan regisztrálták, de a visszaélésből fakadó károkat csak 24-72 órás átmeneti időszak után térítették meg ügyfelüknek. Nem egy olyan bank is akadt, amelynél a lopást csak az ügyfélfogadási órákban (tehát éjjel, hétvégén és ünnepnapon nem) lehetett bejelenteni. Így rossz esetben a plasztiklapot akár 4-5 napig is használhatta az, aki jogosulatlanul hozzájutott.

December elsejétől viszont a kockázatot a bejelentés pillanatától kénytelenek viselni a bankok, és kötelezték őket arra is, hogy az ilyen jelzések fogadására 24 órás ügyeletet hozzanak létre.

A kormányrendeletet igen hosszú előkészítés után fogadhatta csak el a kabinet. A tervezett intézkedésekkel szemben ugyanis a kereskedelmi bankok először igen erős ellenállást tanúsítottak. A pénzintézetek többek között arra hivatkoztak, hogy amíg nem hozható létre olyan nyilvántartás, amely a kártyával kapcsolatos visszaélések teljes körére vonatkozik (tartalmazza például a lopott plasztiklapot elfogadó kereskedők, alkalmazottak nevét), addig túlságosan nagy kockázatot kell vállalniuk. Az ebből eredő költségnövekedés pedig – érveltek – megdrágíthatja a szolgáltatást. Az ügyfelek számára kedvező változtatásokat azonban – mint azt végül a hitelintézetek is belátták – a piaci viszonyok és az Európai Unió előírásai miatt mindenképpen végre kellett hajtani. Az EU egyik direktívája ugyanis a tagországok pénzintézeteitől elvárja a kockázatviselést.

A költségáthárítás gátja – a verseny

A károk okozta többletköltségeket pedig, minden fenyegetőzés ellenére, a hitelintézetek aligha háríthatják az ügyfelekre. Ennek egyértelműen gátat szab a bankok között ezen a területen (is) mind élesebbé váló verseny. Ahhoz pedig, hogy a kártyák számának legalább az eddigi növekedési üteme tartható legyen, mind jelentősebb erőfeszítéseket kell tenniük a bankoknak. Főként akkor, ha tartani akarjuk a kártyaüzletág fejlettsége szempontjából Kelet-Európában kivívott első helyünket.

Ezt felismerve már 1998-ban alakítottak a hazai pénzintézetek egy úgynevezett fraud (csalási) fórumot. A hivatalos nevén Bankközi Kockázatkezelési Munkabizottság keretében a szakemberek folyamatosan vizsgálják, hogy milyen intézkedéseket tehetnek káraik mérséklésére. Nincs könnyű dolguk, hiszen a jogszabályok – mint azt már említettük – meglehetősen behatárolják például a gyűjthető adatok körét. A bankok törvényes együttműködésének lehetőségeit (egyben azt is, hogy milyen módosító javaslatokat lehetne benyújtani a hatályos törvényekhez) áttekintendő jogi albizottságot hoztak létre.

Néhány speciális, a vállalkozásoknak kínált kártya
Megnevezés		Nyitó összeg	Éves díj	Letiltás díja	Készpénzfelvétel díja				Kereskedelmi vásárlás	Megjegyzés
Bank	Kártya				saját ATM	idegen ATM	saját bank	idegen bank
BB	Bonitas	50 E Ft	3 E Ft	4 E Ft	0,1%+50 Ft		0,5%+100 Ft	1%+100 Ft	50 Ft/tranzakció	Külföldön is használható, a Metro-lánc is elfogadja
ING	Maestro üz. a.	nincs	450 Ft	450 Ft	nem lehetséges				díjmentes	Csak Maestro kártyát elfogadó belföldi benzinkutaknál használható
OTP	BankPont	nincs	1 E Ft	500 Ft	0,5%+50 Ft	nem lehet	0,2%+250 Ft	nem lehet	díjmentes	Csak belföldön használható
	Vámkártya	nincs	nincs	500 Ft	nem lehetséges				nem lehetséges	Csak a vámpénztárakban vámbefizetésre szolgál
Raiffeisen	CM üzleti	egyedi elb.	1,5 E Ft	1 E Ft	250 Ft	250 Ft	díjtalan	300 Ft	visszatérítés	Külföldön is használható, a vásárlásnál jóváírt kedvezmény 0,5%, benzinkutaknál 0,15%
Az adatok tájékoztató jellegűek

Új biztonsági eljárások

A bizottságban egyébként eddig több, a bankok biztonságát növelő, ajánlást is kidolgoztak már. Ezek közül néhányat már be is építettek a december 1-jével mindenképpen megújításra szoruló kártyaszerződésekbe, amelyeket a kártyatulajdonosokkal, illetve az elfogadó kereskedőkkel kötöttek. Noha a bankok már tavaly komoly erőfeszítéseket tettek a kártyacsalások ellen, a károk határozottan nőttek. Elsősorban a külföldiek mágnescsíkos plasztiklapjait másolták le a bűnözők. Nem véletlenül jelezték nemzetközi kártyatársaságok a hazai bankoknak, sőt a kormányzatnak és a rendőrségnek is, hogy amennyiben nem sikerül javítani a helyzeten, akkor Magyarországot kizárhatják a nemzetközi kártyaforgalomból.

A hazánkban jelenleg használt bankkártyák egyébként kivétel nélkül mágnescsíkkal vannak ellátva, pedig ezek biztonsági szempontból a legsérülékenyebbek. Az ilyen plasztiklapok legfeljebb alapvető – például a biztonságos használat megvalósítására egyedül hivatott személyi (PIN) kód generálására alkalmas – információkat hordozhatnak.

A jövő mindenképpen a sokkal biztonságosabb, gyakorlatilag egyáltalán nem hamisítható és nem másolható csipkártyáké.

Bármennyire motiválja is a csalások elleni védekezés a termékfejlesztést, az átállás igazi hajtóerejét az így adható pluszszolgáltatások jelentik. A csipkártyák egy mikrocsip révén jóval több adat tárolására lehetnek alkalmasak. A plasztiklapokba tehát adott esetben akár a különböző elfogadóhelyek jellemzői (például a kártyával fizetőnek nyújtandó kedvezmény) is beépíthetők. Az alkalmazások bővítésének legfeljebb a bankok képzelőereje szab határt. Megvalósítható, hogy a plasztiklap ne csak bankkártya, de egyben elektronikus pénztárca is legyen.

Intelligens pénztárca

Az utóbbi funkció, ha a pénzintézetek még nem is vezették be, egyáltalán nem ismeretlen hazánkban. Ezen az elven működnek a telefon-, egyes benzin-, sőt még a parkolókártyák is, hiszen ezek mindegyikében egy-egy mikrocsip tartja nyilván, hogy mennyit használtunk fel az előre befizetett pénzből. Fejlettebb megoldás, amikor egy-egy ilyen plasztiklapról nemcsak költeni lehet, hanem azt időről időre fel is tölthetjük, méghozzá elektronikus úton a saját folyószámlánkról.

A hazai bankok közül először az OTP jelezte tavaly, hogy piacra kíván lépni csipkártyával. A legnagyobb magyarországi pénzintézet tervei szerint azután a most használatos kártyák kizárólag személyazonosításra szolgálhatnak majd. Az új plasztiklapok megjelenése azonban nem véletlenül maradt el. Az ilyen termék kidolgozásához jelentős összegű fejlesztések szükségesek, amire a bankok csak a kedvező tapasztalatok és a világ egészére kiterjedő standardok megalkotása után szánják el magukat. Díjemelésre emiatt egészen biztosan nem kerülhet sor. A beruházásoknak elsősorban a kártyákkal kapcsolatos visszaélésekből eredő károk mérséklődése és az ügyfélszám növekedése révén kell megtérülniük. Ma már – a szükséges költségek nagyságrendje miatt – egyértelműnek látszik, hogy csak összehangolt fejlesztés képzelhető el. A mágnescsíkos kártya utódja ezért szakértők szerint hazánkban körülbelül 2002-ben jelenhet meg.

Kínálatbővítés

Ha csipkártya még nincs is, a plasztiklapok kínálatát folyamatosan bővítik a bankok. A tapasztalatok szerint ráadásul ezen a területen (a folyószámlákkal ellentétben) csak lassan és igen szerény mértékben növelik a díjakat. Néhány pénzintézet kártyapalettája teljessé tételére (Visa és Eurocard/MasterCard classic és elektron) törekszik, de akadnak bankok, amelyek speciális irányokban mozdulnak el.

A legjelentősebb változásnak talán az tekinthető, hogy nálunk is megjelentek az – egyelőre csak az exkluzív ügyfélkörnek (például felső szintű menedzserek, cégvezetők) szánt – úgynevezett charge kártyák. Ezeknél az ügyfél költését (általában egy hónapra) a bankok megelőlegezik. A számlát pedig ezután az egész időszakra egyben nyújtják be.

A világszerte kiemelt presztízsértékű American Express (AmEx) kártyával a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) 1998 novemberében lépett piacra. A plasztiklaphoz (a kiemelt ügyfélkör esetében más banknál is bevezetett gyakorlat szerint) ingyenes utazási, poggyász- és betegségbiztosítás is kapcsolódik.

A kártya talán egyetlen szépséghibája, hogy használatánál bizonyos zökkenők adódhatnak. Elsősorban nem arra gondolunk, hogy ezzel a készpénzfelvétel viszonylag drága (a bankjegykiadó automatáknál és saját fiókban 5 százalék minimum ezer forint, idegen és külföldi banknál pedig 10 dollár), hanem arra, hogy hazánkban csupán elvétve akad AmEx-elfogadóhely. Jelenleg mindössze 4800 kereskedőknél lehet ilyen kártyával fizetni. Összehasonlításul: Eurocard vagy Visa kártyát több mint 17 ezer üzletben fogadnak el. A K&H egyébként ígérete szerint rövidesen több ezer új elfogadóhellyel (és ebben nemcsak elegáns szállodák és éttermek szerepelnek, hanem például üzletláncok is) juthat megállapodásra.

A másik, szintén igencsak exkluzívnak számító kártyatípus a Diners Club. A Citibank több éve fennálló ígéretét váltotta valóra akkor, amikor 1998 júniusában bevezette a piacra ezt a plasztiklapot. A Diners sokban hasonlít az AmExhez. A legfőbb különbség köztük az, hogy a Diners esetében a kamatmentes költési időszak hosszabb (40 nap), a hazai elfogadóhelyek száma pedig kevesebb (alig haladja meg a 2100-at). Nyitóösszeget vagy óvadékot a Diners igénylőitől a Citibank sem kér, ám a kártya éves díja majdnem 20 ezer forint, a pénzfelvét pedig tranzakciónként 4 százalék, de minimum 2150 forint.

Plasztikjövő A mágnescsíkos bankkártya közvetlen utóda egy többfunkciós plasztiklap lesz. Sajátos megoldásként ezen még megtalálhatjuk majd a mágnescsíkot is. A világban egyébként a 2000. év már ennek, illetve a teljes egészében csipkártyának tekinthető megoldás bevezetésére való felkészülés jegyében telik. A következő évben a bankok megkezdik az ilyen típusú plasztiklapok kibocsátását is. 2004-2005 között pedig már kizárólag olyan kártya jelenhet meg a piacon, amelyben csip (is) van. A két nemzetközi kártyatársaság, a Visa és a Europay ütemezése szerint 2005 lesz az az időpont, amikor a csalásokból eredő károkért viselt felelősség visszaszáll az elfogadóra, illetve a kibocsátóra, ha addig nem tér át a csipkártyákra.

Kártyakínálat vállalkozóknak

A presztízskínálat mellett akadnak a kisvállalkozások igényeit kielégítő kártyák is. Az adókedvezmény lehetőségére és a készpénzkorlátozás érdekében annak idején hozott rendelkezésre alapozva vezetett be egy speciális kártyafajtát (a Bonitast) a Budapest Bank. A plasztiklap – a BB régebbi, befektetési kártyának nevezett és jól bevált megoldásához hasonlóan – egy bankkártya, egy átutalási számla és egy befektetési alap kombinációját testesíti meg. A kártya mögött tehát egy nyílt végű befektetési alap áll, amelynek kezelője az ide gyűlt pénzt biztonságosan, állampapírokba és bankbetétbe fekteti. A kártyaszámlán lebonyolított napi tranzakciók egyenlegét a bank átutalja az ügyfélnek a brókercégénél vezetett számlájára. A befektetési társaság pedig az így befolyt pénzből egy forint névértékű befektetési jegyeket vásárol. Ez a konstrukció még akkor is magasabb hozamot biztosít a Bonitas-számla tulajdonosának, ha az ilyen megoldásokra régebben járó adókedvezményt időközben el is törölték.

A Bonitas alapja persze elsősorban nem is ez volt, hanem egy 1997. július 1-jétől hatályos kormányrendelet. Ennek alapján csak azok a vállalkozások igényelhették vissza egymillió forint feletti vásárlásaik esetén az általános forgalmi adót, amelyek a számlát nem készpénzzel rendezték. Az átutalástól viszont ódzkodtak a gyártók és a kereskedők is, ezért számított jó ötletnek a kártya. A készpénz-korlátozási jogszabályt azóta az Alkotmánybíróság semmissé nyilvánította.

Ma a BB és a hasonló, bár befektetéshez nem kapcsolt kártyát (BankPont) létrehozó OTP Bank is azt vallja, hogy az alkotmánybírósági lépés után e konstrukciók elvesztették népszerűségüket (és esetleg talán létjogosultságukat is).

Ennek ellentmondani látszik, hogy a Raiffeisen Bank nemrégiben lépett piacra egy kifejezetten a beszerzésekhez jól használható kártyatípussal. Magyarországon szinte forradalmi lépésnek tekinthető, hogy a Raiffeisen ennél a konstrukciónál nem díjat számít fel, hanem éppen visszatérítést ad a vásárlások után.

A készpénzfelvétel díjai a forint alapú konvertibilis üzleti kártyáknál
Megnevezés		Készpénzfelvétel díja ATM-ból			Készpénzfelvétel díja bankfiókban
Bank	Kártya	saját	társbank	külföld	saját	társbank	külföld
ÁÉB	Visa Business	0	0,6%+200 Ft	1%+4 USD	0	0,6%+200 Ft	1%+4 USD
BA/CA	EC/MC ezüst, arany	40 Ft	170-270 Ft	1%+3 USD	változó	0,2%+270 Ft	1%+5 USD
	EC/MC charge	minden esetben 3%, minimum 2000 Ft			változó	3%, minimum 2000 Ft
BNP-Dresdner	EC/MC	0	220-300 Ft	1%, min. 1000 Ft	0	300 Ft	1%, min. 1000 Ft
BB	Business EC/MC	0,1%+50 Ft	1%+50 Ft	5 USD	0,5%/100 Ft	1%+100 Ft	5 USD
CIB Bank	EC/MC, Visa	0/250 Ft	150/200 Ft	1000 Ft	1,25% vagy 100 Ft	250 Ft	500 Ft
Daewoo	Visa Business	20 Ft	0,2%+50 Ft	1%+600 Ft	0	0,5%+200 Ft	1%+800 Ft
Erste Bank	Visa elektr. váll.	50 Ft	250 Ft	1%+700 Ft	0,3%+50 Ft	0,3%+200 Ft	1%+800 Ft
	Visa üzleti	50 Ft	250 Ft	1%+700 Ft	0,3%+50 Ft	0,3%+200 Ft	1%+800 Ft
HypoVereins	Ezüst, arany üzleti	0	0,5%, min. 270 Ft	1%, min. 900 Ft	0,12%	0,8%, min. 270 Ft	1%, min. 900 Ft
ING Bank	EC/MC arany, ezüst	0	250 Ft	0,5%+500 Ft	0	250 Ft	0,5%+900 Ft
IEB	EC/MC, arany	50 Ft	300-350 Ft	5%, min. 1250 Ft	1%, min. 220 Ft	1%, min. 220 Ft	5%, min. 1250 Ft
	CM	50 Ft	300-350 Ft	3%, min. 750 Ft	1%, min. 220 Ft	1%, min. 220 Ft	3%, min. 750 Ft
K&H	Visa Business	0,2%+20 Ft	250 Ft	1%+ 5 USD	200 Ft	300 Ft	1%+5 USD
MKB	Visa Classic	5 USD	5 USD	5 USD	1%+5 USD, de maximum 500 USD
	Visa Business, EC/MC silver	5 USD	5 USD	5 USD	1%+5 USD, de maximum 500 USD
	Visa B. Gold	5 USD	5 USD	5 USD	1%+5 USD	1%+5 USD	1%+5 USD
OTP Bank	EC/MC	0,5%+50 Ft	0,5%+300 Ft	1%+6 DEM	0,2%+250 Ft	0,5%+350 Ft	1%+8 DEM
Postabank	Visa Business	1%, min. 3 USD	1%, min. 3 USD	1%, min. 4 USD	1,5%, min. 4 USD	1,5%, min. 4 USD	1,5%, min. 4 USD
Raiffeisen	Visa Business, Gold	250 Ft	250 Ft	1%+4 USD	0	300 Ft	1%+4 USD
* régi ügyfeleknek kevesebb Az adatok tájékoztató jellegűek.