Elszámolás a bankszámlák között

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 23. számában (2000. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az elmúlt években rohamosan visszaszorult a készpénzforgalom a gazdasági élet szereplői között, amelynek oka egyrészt a készpénzkímélés, másrészt a gazdasági élet átláthatóbbá tételét célzó igazgatási szándék. Egyre több olyan jogszabályi rendelkezés létezik, amely kötelezővé teszi a pénzintézetek közbeiktatását a gazdálkodó szervek egymás közötti forgalmában.

 

A pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet kötelezővé teszi a belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára, hogy pénzeszközeiket, a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, bankszámlán tartsák, pénzforgalmukat bankszámlán bonyolítsák, és ennek érdekében bankszámlaszerződést kössenek.

Bankszámlaszerződés

A bankszámlaszerződés fogalmát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 529. §-ának (1) bekezdése határozza meg, amely szerint bankszámlaszerződéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti.

A bankszámlaszerződés pénzkezelési szerződés, amelynek elsődleges funkciója a pénzforgalom lebonyolítása. A szerződés részint a pénzügyi jog, részint a polgári jog szabályai alapján bírálható el.

A pénzforgalmi jellegű bankszámla vezetésére felhatalmazott pénzintézetet bankszámla-szerződési kötelezettség terheli. A kölcsönös szerződéskötési kötelezettség mellett azonban a pénzintézet csak akkor nyithat jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére bankszámlát, ha a leendő számlatulajdonos igazolta, hogy a cégbírósági bejegyzés, illetve hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtották és rendelkeznek az egységes statisztikai számjellel. Általános forgalmi adó fizetésére köteles magánszemély és az egyéni vállalkozó esetében a számlanyitás feltétele az APEH-nyilvántartásba vétel megtörténte. (Az állam, a bankok és a szakosított pénzintézetek, a biztosítók és a hasonló tevékenységet ellátó pénzalapok bankszámláit kizárólagos joggal a Magyar Nemzeti Bank vezeti.)

A szerződés alapján a pénzintézet kötelessége, hogy a számlán lévő pénzt kezelje és nyilvántartsa, a számlatulajdonost a számla egyenlegéről értesítse, és a számla terhére adott megbízásokat teljesítse. Jogosult ugyanakkor arra, hogy a számlán lévő összeget - erre vonatkozó külön megállapodás nélkül - használja, hasznosítsa. Az így befolyó kamathaszonnal szabadon rendelkezik, azzal a szerződés megszűnésekor sem köteles elszámolni. A pénzintézetet jutalék is megilleti, valamint a költségeinek a megtérítésére tarthat igényt. A részletes költségkimutatást az ügyfélnek megküldött számlakivonat tartalmazza.

2000. július 1-jétől, ha a törvény vagy kormányrendelet, illetve a felek eltérően nem rendelkeznek, a bankszámlák közötti elszámolás útján történő fizetést akkor kell teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget a jogosult bankszámláján jóváírták. A jelenlegi szabály szerint a kötelezett bankszámlájának megterhelése jelenti a teljesítés megtörténtét.

A bankszámla feletti rendelkezési jog

A bankszámla felett a számlatulajdonos rendelkezik. A törvény értelmében a pénzintézet csak a szabályszerű megbízásokat teljesítheti, de azt köteles is teljesíteni. A megbízás tartalma lehet átutalás, elszámolási utalványozás, határidős beszedési megbízás, azonnali beszedési megbízás, terv szerinti fizetés (akkreditív), kifizetés.

A számlatulajdonos megbízása nélkül a pénzintézet a bankszámlát pénz fizetésére szóló, végrehajtható bírósági és államigazgatási határozat alapján terhelheti meg. Jogosult a pénzintézet arra is, hogy a tevékenysége során felmerült saját esedékes követelésével terhelje meg a bankszámlát. E jogát azonban nem gyakorolhatja azt követően, hogy a csőd bejelentéséről, illetve a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról tudomást szerez. [A pénzforgalmi megbízások részletes szabályait a pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés tartalmazza.]

Pénzforgalom a csőd- és a felszámolási eljárás idején Csőd-, felszámolási és adósságrendezési eljárás esetén a pénzforgalmi megbízások teljesítésére speciális szabályok vonatkoznak, hiszen ilyen esetben csorbul a bankszámla feletti rendelkezési jog. Az a gazdálkodó szervezet, amely csődeljárás, illetőleg felszámolási eljárás alatt áll, a csődeljárás, illetőleg a felszámolási eljárás közzétételétől számított 5 munkanapon belül köteles a választása szerinti második és további pénzforgalmi bankszámlájára vonatkozó bankszámlaszerződést felmondani, és a rajta levő egyenleget a választott számlára átutalni. Csődeljárás esetén a fizetési haladékot (moratóriumot) tartalmazó végzés közzétételének napjától a fizetési haladék lejártáig a hitelintézet a csődeljárás alatt álló számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámlájáról bankszámlák közötti elszámolást csak átutalással teljesíthet. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, módosított 1991. évi IL. törvény 12. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelések érvényesítése érdekében végrehajtható bírósági és közigazgatási határozat alapján benyújtott azonnali beszedési megbízást azonban a hitelintézet a fizetési haladék tartama alatt is köteles befogadni, illetve teljesíteni. u A csődeljárás alatt álló számlatulajdonos köteles legkésőbb a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg a hitelintézetnek bejelenteni azt az értékhatárt (keretösszeget), amelynek összegét meghaladó pénzforgalmi megbízások csak a csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, és a vagyonfelügyelő hitelt érdemlő módon (pl. közjegyző által) igazolt aláírását. A csődeljárás alatt álló számlatulajdonos köteles a hitelintézetnek haladéktalanul bemutatni a fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító jogerős bírósági végzést. A hitelintézet köteles a csődeljárás alatt álló számlatulajdonossal szemben a fizetési haladék lejártát követő naptól a csődeljárást megszüntető végzés közzétételéig, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés bemutatásáig terjedő időszakban benyújtott és a bejelentett értékhatárt meghaladó összegű beszedési megbízásokat teljesítés előtt megküldeni a vagyonfelügyelőnek ellenjegyzés céljából. Ez az előírás nem vonatkozik a végrehajtható bírósági és közigazgatási határozat alapján benyújtott azonnali beszedési megbízásra. A számlavezető hitelintézet az adósságrendezési eljárás alatt álló számlatulajdonossal, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szervvel (szervekkel) szemben az adósságrendezési eljárás tartama alatt benyújtott beszedési megbízásokat teljesítés előtt köteles ellenjegyzés céljából megküldeni a pénzügyi gondnoknak. Ha a felszámolási eljárást elrendelő végzésről a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet értesül, a pénzforgalmi bankszámla elnevezését a végzésben meghatározott időponttól "f. a." toldattal látja el. A pénzforgalmi bankszámla felett az igazolt felszámoló(k) által bejelentett aláírók a számlatulajdonosnak "felszámolás alatt" toldattal ellátott neve megjelölésével rendelkezhetnek. Nem egyértelmű a jogi szabályozás arra nézve, hogy csőd, illetve felszámolási eljárás ideje alatt is megilleti-e a pénzintézetet az a jog, hogy a pénzintézet, a saját esedékes követelése erejéig, a számlatulajdonos rendelkezése nélkül is megterhelheti a pénzforgalmi számlát. A Legfelsőbb Bíróság azonban több ítéletében rámutatott arra, hogy ez a jog nem illeti meg a bankokat, mivel sértené a többi hitelező érdekét, ha a bankok előbb jutnának a követelésükhöz.

Átutalás

Az átutalás a fizetés lebonyolításának legegyszerűbb módja. Átutalás estén az ellenszolgáltatás megfizetésére kötelezett akaratán múlik a pénzmozgás. Az átutalás lehet egyszerű vagy csoportos átutalás.

Egyszerű átutalás

Az egyszerű átutalási megbízással a kötelezett megbízza a hitelintézetet, hogy bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át (számoljon el) a jogosult bankszámlája javára. Az egyszerű átutalási megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható. A hitelintézettel történő megállapodás alapján az egyszerű átutalási megbízás értéknap feltüntetésével is benyújtható. Ebben az esetben a bankszámlán történő könyvelés (terhelés) e napon történik. Az egyszerű átutalási megbízást a kötelezett a bankszámláját vezető hitelintézethez nyújtja be.

Csoportos átutalás

Csoportos átutalásnál a kötelezett számlatulajdonos az azonos jogcímen kötegelve benyújtott átutalási megbízások átadásával megbízza a számlavezető hitelintézetet, hogy a pénzforgalmi bankszámlája terhére és a jogosultak bankszámlái javára meghatározott összeget utaljon át (számoljon el). A csoportos átutalási megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható.

A csoportos átutalási megbízás nem teljesítéséről (jóváírásának meghiúsulásáról), illetve a nem teljesítés okáról a jogosult bankszámláját vezető hitelintézet a kötelezett számláját vezető hitelintézetet a megbízás visszaküldésével értesíti. A kötelezett bankszámláját vezető hitelintézet ezeket az értesítéseket (nem teljesített megbízásokat) a jogosultaknak az eredetileg benyújtott csoportos átutalási megbízásban meghatározott sorrendjébe rendezi, és továbbítja a kötelezett részére. A csoportos átutalási megbízást a kötelezett a számlavezető hitelintézettel megkötött szerződésben foglalt helyen és meghatározott módon nyújtja be.

Hibás utalás

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az átutalni kívánt pénzösszeg nem érkezik meg a jogosult bankszámlájára. Ennek két oka lehet: vagy a kötelezett tévedett, vagy a pénzintézet. Ha a kötelezett hibázott, például tévesen adta meg a jogosult bankszámlaszámát, abban az esetben természetesen az ebből fakadó károkat neki magának kell viselnie. A pénzintézet tévedése esetén már nem ilyen egyszerű a helyzet, ugyanis a bankok igyekeznek az ebből eredő kockázatokat a minimálisra csökkenteni, ezért a 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 4. §-ának (5) bekezdésében foglalt lehetőséget kihasználva - amely kimondja, hogy a pénzintézet a számlatulajdonos rendelkezése nélkül is megterhelheti az adós nála vezetett számláját a pénzintézeti tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével - üzletszabályzatukban fenntartják azt a jogot, hogy előzetes értesítés nélkül korrigálják a tévedést.

Végrehajtás A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 6. §-a szerint a pénzforgalmi úton érvényesíthető pénzkövetelést azonnali beszedési megbízással kell behajtani; bírósági végrehajtásnak akkor van helye, ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre. Abban az estben azonban, ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre, vagy az ügyben nincs helye azonnali beszedési megbízásnak, a végrehajtandó követelés jogosultjának kérelmére a bíróság, illetőleg a végrehajtó felhívja az adóhatóságot az adós bankszámlájának közlésére. Az adóhatóság köteles a felhívásnak haladéktalanul eleget tenni. Ha van az adósnak bankszámlája, akkor a bíróság a pénzkövetelés végrehajtására átutalási végzést hoz, amelyben felhívja az adós bankszámláját vezető pénzintézetet arra, hogy a követelés összegét - a felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára. A pénzintézetnek a követelés összegét vissza kell tartania, és nem fizetheti ki az adósnak.

Azonnali beszedési megbízás

Az azonnali beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy a pénzforgalmi bankszámlája javára, a kötelezett pénzforgalmi bankszámlája terhére meghatározott összeget szedjen be. Az azonnali beszedési megbízás alsó értékhatára 20 000 forint, kivéve ha a prompt (azonnali) inkasszó alkalmazását törvény vagy kormányrendelet mondja ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a számlatulajdonos az ugyanazon ügyféllel szemben fennálló, értékhatáron aluli követeléseit gyűjtve, egy megbízással nyújtsa be. Ha az azonnali beszedési megbízás benyújtójának és kötelezettjének pénzforgalmi bankszámláját azonos hitelintézet vezeti, a számlavezető hitelintézet az alsó értékhatár alkalmazása alól felmentést adhat.

Azonnali beszedési megbízásnak van helye a pénzforgalmi bankszámla ellen, ha

  • törvény vagy kormányrendelet írja elő az azonnali beszedési megbízás alkalmazását,
  • a kötelezett felhatalmazó levélben bejelenti a bankszámláját vezető hitelintézetnek azoknak a számlatulajdonosoknak a megnevezését és pénzforgalmi jelzőszámát, akik (amelyek) megállapodás (szerződés) vagy üzletszabályzat alapján jogosultak benyújtani a pénzforgalmi bankszámlája terhére azonnali beszedési megbízást [a felhatalmazó levélben, illetve a bejelentésben - ha a hitelintézet üzletszabályzata azt lehetővé teszi - teljesítési felső értékhatár (esetenkénti, napi, havi) és benyújtási gyakoriság is megadható]. A kötelezettnek ez a bejelentési kötelezettsége kiterjed az egy esetre szóló megállapodásra is.

A jogosult bankszámláját vezető hitelintézet csak annak a számlatulajdonosnak az azonnali beszedési megbízását fogadja el, aki az azonnali beszedési megbízást pénzforgalmi bankszámlája javára kéri teljesíteni.

Az azonnali beszedési megbízás benyújtásáról a jogosult köteles értesíteni a kötelezettet. Az értesítéshez csatolni kell az azonnali beszedési megbízás alapjául szolgáló okmányokat is.

A számlatulajdonosnak a pénzfizetésre szóló határozatokon alapuló követelése érvényesítésére benyújtott azonnali beszedési megbízást - annak közlemény rovatában - "Végrehajtás" jelzéssel kell ellátnia, és csatolnia kell hozzá a végrehajtható határozatnak a határozatot hozó szerv által kiállított hiteles kiadmányát. A kötelezett bankszámláját vezető hitelintézet az adóhatóság és a vámhatóság által benyújtott azonnali beszedési megbízásokat a végrehajtható okirat csatolása nélkül is köteles teljesíteni.

A törvény vagy kormányrendelet alapján benyújtott azonnali beszedési megbízáson a jogosultnak a jogszabály számát fel kell tüntetnie, kivéve ha az eljárás alapja végrehajtható bírósági vagy közigazgatási határozat. A bejelentés alapján teljesíthető azonnali beszedési megbízást a hitelintézet addig fogadja be, illetve teljesíti, ameddig az erre vonatkozó bejelentést (felhatalmazást) a kötelezett számlatulajdonos írásban vissza nem vonja. A visszavonás feltételhez (pl. harmadik fél beleegyezése) csak akkor köthető, ha az ilyen feltétel figyelembevételét a hitelintézet kifejezetten elvállalja. Ha a felhatalmazás teljesítési értékhatárt is tartalmaz, a hitelintézet csak az azt meg nem haladó összegű azonnali beszedési megbízást teljesítheti.

A hitelintézet az azonnali beszedési megbízásról - annak teljesítése előtt - nem értesítheti a kötelezettet, és a kötelezett külön rendelkezése (hozzájárulása) nélkül vagy esetleges rendelkezése (kifogása) ellenére kell megterhelnie a pénzforgalmi bankszámlát.

Lakossági bankszámla javára, illetve terhére azonnali beszedési megbízás benyújtásának nincs helye.

Az azonnali beszedési megbízás a gyakorlatban úgy történik, hogy az azonnali beszedési megbízást a jogosultnak a bankszámláját vezető hitelintézethez kell eljuttatnia. A bírósági vagy közigazgatási eljárás szerint végrehajtóként eljáró szerv, valamint a társadalombiztosítási szerv, illetőleg az adóhatóság és a vámhatóság a beszedési megbízást a kötelezett bankszámláját vezető hitelintézethez (hitelintézeti fiókhoz) közvetlenül is eljuttathatja.

Az azonnali beszedési megbízással történő fizetésről szóló bejelentést (felhatalmazó levelet) a kötelezettnek a hitelintézethez bejelentett aláírás-bejelentésen meghatározott módon kell aláírnia, majd benyújtania.

Ha az azonnali beszedési megbízás "Végrehajtás" jelzésű, és nem csatolták hozzá a végrehajtható határozatot, illetőleg okiratot, valamint - ha a másodfokú határozat rendelkező része nem tartalmazza a marasztalás összegét - az első fokú határozatot, a hitelintézet a megbízást teljesítés nélkül köteles visszaküldeni a benyújtónak, a bankszámláját vezető hitelintézet útján.

Ha az azonnali beszedési megbízás benyújtását lehetővé tevő felhatalmazó levelet, illetve az egy esetre érvényes felhatalmazást nem nyújtották be a kötelezett számláját vezető hitelintézethez, vagy ha a megbízás benyújtása jogszabály (törvény vagy kormányrendelet) alapján történik, s azon nem tüntették fel a jogszabály számát, vagy összege meghaladja a bejelentett teljesítési értékhatárt, vagy a benyújtás meghaladja a bejelentett benyújtási gyakoriságot, a hitelintézet a megbízás nem teljesítéséről - a visszautasítás okának közlésével - köteles értesíteni a benyújtót, a bankszámláját vezető hitelintézet útján. Itt említjük meg azt az esetet, amikor a bíróság kártérítésre kötelezte a felperes számlavezető pénzintézetét, mivel az a felperes számláját - az előfeltételek hiányában - jogosulatlanul benyújtott beszedési megbízás alapján, a megbízó hozzájárulása nélkül terhelte meg, mivel a jogosult hibásan jelölte meg a prompt inkasszó alapjául szolgáló jogszabályt, amit az alperes pénzintézetnek észre kellett volna vennie.

Csoportos beszedési megbízás

A jogosult számlatulajdonos az azonos jogcímen kötegelve benyújtott beszedési megbízások (a továbbiakban: csoportos beszedési megbízás) átadásával megbízza a számlavezető hitelintézetét, hogy meghatározott összeget a bankszámlája javára és a kötelezettek bankszámlái terhére szedjen be oly módon, hogy azokon fel kell tüntetni a terhelés meghatározott időpontját (a továbbiakban: terhelési nap) is. A kötelezett bankszámláját vezető hitelintézet e napon terheli meg a csoportos beszedési megbízás összegével a kötelezett bankszámláját. Ha a feltüntetett nap nem munkanap, a megbízást a következő munkanapon kell teljesíteni.

Csoportos beszedési megbízás teljesítésének akkor van helye, ha a kötelezett arra a bankszámláját vezető hitelintézetet felhatalmazza. A csoportos beszedési megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható.

A csoportos beszedési megbízás esetében a fizetésre kötelezett értesítése a megbízás alapjául szolgáló számla vagy más okmány továbbításával végezhető el. A jogosult a számlát legkésőbb a terhelési napot legalább hat munkanappal megelőzően köteles a kötelezett, illetőleg a fogyasztó részére megküldeni. A hitelintézet a csoportos beszedési megbízásról - annak teljesítése előtt - nem köteles értesíteni a kötelezettet.

A kötelezett a terhelési napot megelőző munkanapon reggel 9 óráig a csoportos beszedési megbízás teljesítése ellen írásban kifogást tehet a bankszámláját vezető hitelintézetnél. Kifogás (letiltás) csak a kifogást tevő kötelezettet érintő teljes összeg ellen tehető. Kifogásolás esetén a hitelintézet a kifogásban foglaltak szerint jár el, azonban a kifogás indokoltságát és jogosságát nem vizsgálja.

A csoportos beszedési megbízás teljesítésének megtörténtéről, valamint a nemteljesítésről és annak okáról a kötelezett bankszámláját vezető hitelintézet a jogosult bankszámláját vezető hitelintézetet értesíti. Az értesítéseket és a teljesített megbízások adatait a jogosult bankszámláját vezető hitelintézet a kötelezetteknek az eredeti csoportos beszedési megbízásban meghatározott sorrendjébe rendezi, és visszaigazolásként értesíti a jogosultat.

A csoportos beszedési megbízást a számlavezető hitelintézettel megkötött szerződésben meghatározott helyen, módon és gyakorisággal (benyújtási határidő) kell benyújtani.

A csoportos beszedési megbízás teljesítéséről a jogosult bankszámláját vezető hitelintézet tételes jóváírás, illetve csoportos visszaigazoló jelentés formájában értesíti a jogosultat. A kötelezett bankszámláját vezető hitelintézet a kötelezettől átvett felhatalmazás alapján értesíti a jogosultat a felhatalmazás befogadásáról. A jogosult a felhatalmazás tudomásulvételéről vagy visszautasításáról értesíti a kötelezett számláját vezető hitelintézetet, valamint a kötelezettet is.

A hitelintézethez bejelentett aláírás-bejelentésen meghatározott módon aláírt első felhatalmazást a jogosult is eljuttathatja a kötelezett számláját vezető hitelintézethez. A kötelezett bankszámláját vezető hitelintézet a kötelezett bankszámláját a csoportos beszedési megbízás összegével csak a felhatalmazásban szereplő feltételek megfelelősége (pl. fogyasztóazonosító kód egyezősége, teljesítési értékhatár alatti összeg stb.) esetén terhelheti meg.

Váltóbeszedési megbízás

Váltóbeszedési megbízás benyújtásának van helye a pénzforgalmi bankszámla ellen, ha a váltót a váltójogi előírások szerint - lejáratkor - fizetés végett az idegen váltó elfogadója, illetve a saját váltó kiállítója által megjelölt hitelintézetnél bemutatják.

A jogosult bankszámláját vezető hitelintézet annak a számlatulajdonosnak a váltóbeszedési megbízását köteles elfogadni, aki a váltóbeszedési megbízást a pénzforgalmi bankszámlája javára kéri teljesíteni.

A váltóbeszedési megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható. A váltókövetelés teljesítésére vonatkozó beszedési megbízás közlemény rovatában a "Váltóbeszedés" szöveget fel kell tüntetni, majd a váltót hozzácsatolva kell a hitelintézethez benyújtani.

A váltóbeszedési megbízás benyújtásáról a jogosult köteles a megbízás erre kijelölt példányával értesíteni a kötelezettet. A hitelintézet a váltóbeszedési megbízásról - annak teljesítése előtt - nem értesítheti a kötelezettet.

A váltóbeszedési megbízást a hitelintézet nem teljesíti, ha a kötelezett a fizetés teljesítését letiltja. A letiltásban foglaltak indokoltságát és jogosságát a hitelintézet nem vizsgálja. A váltóbeszedési megbízás a váltókezesekkel, illetve a megtérítési váltóadósokkal szemben csak az azonnali beszedési megbízásokra alkalmazható, ha a kötelezett felhatalmazó levélben bejelenti a bankszámláját vezető hitelintézetnek azoknak a számlatulajdonosoknak a megnevezését és pénzforgalmi jelzőszámát, akik (amelyek) jogosultak a pénzforgalmi bankszámlája terhére azonnali beszedési megbízást megállapodás (szerződés) vagy üzletszabályzat alapján benyújtani; a kötelezettnek ez a bejelentési kötelezettsége kiterjed az egy esetre szóló megállapodásra is [a felhatalmazó levélben, illetve a bejelentésben - ha a hitelintézet üzletszabályzata azt lehetővé teszi - teljesítési felső értékhatár (esetenkénti, napi, havi) és benyújtási gyakoriság is megadható].

Lakossági bankszámla javára, illetve terhére váltóbeszedési megbízás benyújtásának nincs helye. A váltóbeszedési megbízást a jogosultnak a bankszámláját vezető hitelintézethez kell eljuttatnia. Ha a váltóbeszedési megbízáshoz nem csatolták hozzá a váltót, a hitelintézet a megbízást teljesítés nélkül köteles visszaküldeni a benyújtónak, a bankszámláját vezető hitelintézet útján.

Határidős beszedési megbízás

A határidős beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy pénzforgalmi bankszámlája javára, kizárólag a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére meghatározott összeget szedessen be, megállapodás alapján történt fizetési kötelezettségvállalás érvényesítése céljából. A határidős beszedési megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható.

A határidős beszedési megbízáson a jogosultnak a kötelezett számára fizetés teljesítése elleni kifogás megtételére határidőt (a továbbiakban: kifogásolási határidő) kell feltüntetnie. A kifogásolási határidő utolsó napjának legkorábbi időpontja a megbízás jogosult által - a pénzforgalmi bankszámláját vezető hitelintézethez - történő benyújtását követő tizedik munkanap lehet.

A határidős beszedési megbízás benyújtásáról a jogosult köteles értesíteni a kötelezettet. Az értesítéshez csatolni kell a határidős beszedési megbízás alapjául szolgáló okmányokat is. A határidős beszedési megbízás benyújtásáról - annak teljesítése előtt - a Magyar Államkincstár a kötelezettet előzetesen értesíti, és a megbízást a kötelezett rendelkezése szerint teljesíti. Ebből a szempontból rendelkezésnek minősül az is, ha a kötelezett a kifogásolási határidőn belül nem él kifogásolási jogával.

A kötelezett a Magyar Államkincstárnál a határidős beszedési megbízás teljesítése ellen legkésőbb a kifogásolási határidő utolsó napját megelőző munkanapon - a Magyar Államkincstár által meghatározott módon, formában és időpontig - részben vagy egészben kifogást tehet. Ha a kötelezett a határidős beszedési megbízás teljesítésével kapcsolatban nem emel kifogást, vagy a kifogás késve érkezik meg, a Magyar Államkincstár a megbízást teljesíti. Kifogásolás esetén a Magyar Államkincstár a kifogásolásban foglaltak szerint jár el, azonban a kifogásolás indokoltságát, illetve jogosságát nem vizsgálja.

A megbízások teljesítése

Ha a bankszámlán lévő pénzügyi fedezet valamennyi esedékes megbízás teljesítését nem teszi lehetővé, a hitelintézet - főszabályként - az érkezés sorrendjét veszi figyelembe a megbízások teljesítésénél, ha a számlatulajdonos másként nem rendelkezik. Az érkezés szerinti sorrendet megelőzően kezelendő megbízásokra vonatkozó rendelkezést a számlatulajdonos csak az alábbiakban fel nem sorolt rendelkezések (megbízások, megkeresések) körében, és e rendelkezések teljesítését követően adhat a hitelintézet részére.

A hitelintézet a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig - legfeljebb azonban 90 napig -, a jogosult ellenkező rendelkezése hiányában, függőben tartja a pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető rendelkezéseket (megbízásokat) az alábbi sorrendben:

  • a számlavezető hitelintézet téves bejegyzésének a bankszámlán történő helyesbítése,
  • a számlatulajdonos gazdálkodási köréhez nem tartozó vagyonkezelésből eredő követelések (pl. a munkavállalótól letiltás alapján történő levonások),
  • a bírósági és a közigazgatási eljárás szerinti jogosított, illetve végrehajtóként eljáró szerv által benyújtott végrehajtható bírósági és közigazgatási határozaton alapuló követelés - ideértve az adóhatóság és a vámhatóság által benyújtott adó-, járulék- és vámköveteléseket is - az átutalási végzéssel végrehajtott követelés, a végrehajtó által lefoglalt követelés, a közjegyzői okiraton alapuló követelés és a közjegyző által hozott végrehajtható határozaton alapuló követelés,
  • a Magyar Államkincstár által - a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása során megelőlegezett - követelések,
  • a közjegyzői okiraton alapuló követelés.

Ha a számlatulajdonossal másként nem állapodik meg, a hitelintézet a bankszámlán pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető megbízásokat - a fent említett megbízásokat 90 nap elteltével - a benyújtó részére visszaküldi, vagy a jogosult számlatulajdonos értesítése mellett a nyilvántartásából törli.

A kötelezett számláját vezető hitelintézet a pénzforgalmi bankszámlán fedezet hiányában nem teljesíthető azonnali beszedési megbízások nyilvántartásba vételéről (függőben tartásáról) köteles a jogosultat - a pénzforgalmi bankszámláját vezető hitelintézet útján - értesíteni.

Részteljesítés

Ha az azonnali beszedési megbízás vagy a váltóbeszedési megbízás fedezete nem áll teljes egészében rendelkezésre a kötelezett pénzforgalmi bankszámláján, a hitelintézet részfizetést akkor köteles teljesíteni, ha a pénzforgalmi bankszámlán legalább 20 000 forint összegű részfedezet van. A végrehajtható bírósági és közigazgatási határozaton alapuló követelés és a Magyar Államkincstár által - a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása során megelőlegezett - követelések alapján benyújtott azonnali beszedési megbízásokra azonban a rendelkezésre álló részfedezet erejéig - a fedezeti összeg nagyságára tekintet nélkül - kell részfizetést teljesíteni, amelynek megtörténtét a benyújtott azonnali beszedési megbízáshoz mellékelt végrehajtható bírósági vagy közigazgatási határozaton (okiraton) a hitelintézet feltünteti.

A csoportos átutalási megbízás alapján történő részteljesítés a kötelezett bankszámlájának terhére, míg a csoportos beszedési megbízásra szóló részteljesítés az egyes kötelezettek bankszámlájának terhére nem végezhető, azt (azokat) - fedezet hiányában - teljesítés nélkül kell visszajuttatni a kötelezettnek, illetve a jogosultnak.

Okmányos meghitelezés (akkreditív)

Az okmányos meghitelezéssel a hitelintézet (nyitó hitelintézet) - az alapügyletben kötelezett személy megbízása alapján - saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kedvezményezett meghatározott határidőn belül a meghatározott okmányokat hozzá benyújtja, akkor az okmányos meghitelezésben meghatározott összeget, az okmányok megfelelősége esetén, részére megfizeti.

A nyitó hitelintézet az okmányos meghitelezés összegét a kedvezményezettnek az okmányos meghitelezésben vagy az igénybejelentő levélben meghatározott pénzforgalmi bankszámlájára átutalással fizeti meg. Az alapügyletbeli kötelezett személy a nyitó hitelintézet részére az általa a kedvezményezettnek kifizetett összeget a megbízási szerződésben foglaltak szerint fizeti ki, illetve téríti meg. Az okmányos meghitelezés szabályaira a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által kiadott "Okmányos Meghitelezésre Vonatkozó Egységes Szabályok"-ban foglaltak az irányadók. Lakossági bankszámla javára, illetve terhére okmányos meghitelezés alkalmazásának nincs helye.

Mogyorósi István
Adótartozások behajtása inkasszóval Az adótartozások behajtásánál speciális szabályok érvényesülnek, amelyeket az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) tartalmaz. A bírósági végrehajtással ellentétben itt az azonnali beszedési megbízás is a végrehajtási eljárás részét képezi, ugyanis az Art. kimondja, hogy a tartozást a bankszámlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással kell végrehajtani. Az azonnali beszedési megbízás az adófizetésre kötelezett személy bármely pénzforgalmi bankszámlája ellen benyújtható. A bankszámlát vezető hitelintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Ha az adóhatóság az azonnali beszedési megbízást valós tartalmú végrehajtható okirat hiányában nyújtotta be, a beszedési megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot kell fizetnie. Az adóhatóság tapasztalatai azt mutatják, hogy a promt inkasszók kibocsátása az esetek nagy százalékában nem vezetnek eredményre. Ennek vagy az volt az oka, hogy nincs elegendő pénz a bankszámlán, vagy sok esetben a pénzintézet késlekedett a teljesítéssel. 1999. január 1-jei hatálylyal azonban, ha a pénzintézet az adóhatóság felhívása ellenére az átutalást elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi az átutalni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A hitelintézet előbbiek szerinti felelősségének megállapítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a tényállás teljes körű tisztázását követően megállapítható, hogy a pénzintézet az azonnali megbízásban vagy követelés lefoglalásában szereplő felhívásnak annak ellenére nem tett eleget, hogy az adózó, illetőleg a követelés kötelezettjének bankszámláján az adótartozásra a fedezet - részben vagy egészben - rendelkezésre állt. Amennyiben az átutalás elmaradása a hitelintézetnek nem róható fel, az adótartozás megfizetésére a hitelintézet nem kötelezhető.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére