Befektetési alapok

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 23. számában (2000. március 1.)

A háttérpiacok – tőzsde, illetve állampapír-kereskedelem – év végi hajráját kihasználva alapvetően jó évet zártak 1999-ben a befektetési alapok. A kezelt vagyon az elmúlt évben átlagosan 34 százalékkal növekedett, elsősorban az állampapír- és még inkább a kötvényalapokba beáramló friss tőkének köszönhetően.

A kötvényárfolyamok – erőteljes hozamcsökkenés mellett – október közepétől tartó töretlen emelkedése a tavaly januári éves állampapírhozamok fölé emelte a kötvényalapok eredményeit.

Biztosan a henchmark – éves elvárt eredmény – felett teljesített a Quaestor Alapkezelő Borostyán alapja (21,13 százalékos hozam), a CA Kötvényalapja (15,80 százalék) és az ABN Amro Aranykosár befektetési alapja (15,46 százalék).

Sikeresnek bizonyultak az úgynevezett vegyes alapok, amelyekben a kötvényeket kiegészítették a vezető tőzsdei részvények. Az OTP Paletta 30,22 százalékos, a Dunainvest Sydney 2000 befektetési alapja 19,77 százalékos és a Quaestor Tallér alapja éves 19 százalékos teljesítményével a kategória legjobbjai.

Emlékérmék A befektetések egyik különös fajtája az, amikor a hozamvágy gyűjtőszenvedéllyel párosul. Ilyen befektetőkkel találkozhatunk többek között a műtárgypiacon, az antikvitások, a filatélia területén, és közéjük tartoznak a régi pénzek gyűjtői is. Mindenütt mesés összegekről lehet hallani, amikor egy-egy régiség, festmény, bélyeg, emlékpénzérme, illetve pénzérme gazdát cserél. Magyarországon 1948-ban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma tiszteletére megjelent érmesor nyitotta meg az emlékpénzek sorát. 1968-tól rendszeressé vált az elsősorban numizmatikai célú emlékpénzérme kibocsátása. Az MNB által megjelentetett emlékpénzek sajátos összekapcsolásai a pénznek mint fizetőeszköznek és a különböző alkalmakra kiadott nem pénz jellegű emlékérmeknek. Az emlékpénz magán hordozza mindazon jeleket, amelyek pénzzé teszik. Emlékpénzeknél általános, hogy a pénzek egy részét különleges eljárással ("proof") készítik. Erre utal a PP (proof, vagy polierte Platte), BU (brilliant uncirculated) vagy ST (stempelglanz) rövidítés. Névértékük e pénzeknek azonos, de a proof változat kereskedelmi, gyűjtői ára magasabb, mivel gondosabb kivitelezést igényel. Az emlékpénzeket a forgalmi pénzeknél sokkal kisebb mennyiségben verik: Magyarországon 3000-25 000 példányban. Ezért, valamint nemesfémtartalmuk miatt értékesebbek, mint törvényes névértékük, s ez az érték az idő múlásával csak növekszik. Így az érmevásárlás hosszú távon jó befektetést is jelenthet. A nemesfém ugyanis értékálló, az emlékérmék árát pedig növeli, hogy nemesfémtartalmukat és korlátozott darabszámukat a kibocsátó garantálja.

Sikeres évzárás

Az év utolsó hónapjainak köszönhetően jó évet könyvelhettek el a részvényalapok. Az elsőségért folytatott képzeletbeli küzdelemben nem sokkal maradtak le a hazai részvényalapok. Az OTP Quality befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke 38,25 százalékot gyarapodott egy év alatt. Második és harmadik helyezett a CA Részvényalap 29,36 százalékkal és a Budapest Növekedési Alap 27,87 százalékos éves hozammal.

Külön színfoltot jelentenek a hazai piacon az egyre szaporodó külföldi részvényekre specializálódó alapok. A hazai invesztorok figyelme a tavalyi év első felében irányult fokozottabban e beruházási forma felé. A magyar tőzsde ebben az időszakban igencsak szerényen teljesített, miközben a meghatározó nemzetközi piacokat emelkedés jellemezte.

Ugyanakkor a hazai kisbefektetőknek enyhén szólva komplikált Magyarországról külföldi részvényeket vásárolniuk. A megfelelő információbázis hiánya mellett ez egyelőre még meglehetősen drága "mulatság" is, a brókercégek csak elvétve nyújtják ezt a szolgáltatást.

Erre a problémára jelentenének gyógyírt a nemzetközi részvényekbe fektető alapok. Számuk jelentősen gyarapodott az elmúlt évben, s szaporodásuk mellett nem maradt el vagyonnövekedésük sem. Az amerikai piacon is befektető Budapest Nemzetközi Részvényalap tavaly 39,59 százalékos profitot ért el. (Amerika népszerűségét jól mutatja, hogy a tengerentúli alapokba áramló tőke az év utolsó hónapjaiban minden eddigi csúcsot megdöntve meghaladta a 30 milliárd dollárt.) Nem sokkal maradt el 34 százalékos teljesítményével a CA Növekedési Alapja sem, mely nemrég regionálissá bővülve CA Közép-európai Befektetési Alap néven csábítja a befektetőket. Jól szerepelt a Hunnia IV. devizaalapja és a Raiffeisen nemzetközi kötvényalapja is.

Elemzők az idei évre a külföldi papírokba fektető alapok további erősödésére számítanak, függetlenül a magyar részvények teljesítményétől, a kockázatok csökkentése okán felértékelődhet ezek szerepe. Tavaly decemberben a kormány lehetővé tette 2000. július 1-jétől a külföldi alapok magyarországi terjesztését is. Aligha kell különösebb jóstehetség annak megállapításához, hogy a hazai alapoknak – elsősorban a korábban említett nemzetközi alapoknak – komoly versenytársakkal kell szembenézniük. Nem utolsósorban azért, mert a kormányrendelet mindazon jogokat biztosítja számukra, amelyek eddig a hazai alapokat megillették.

Liberalizáció kockázatokkal

Az az alap, amely legalább 50 százalékban olyan eszközökbe fektet, amelyeket magyar befektetők is vásárolhatnak, minden további nélkül árusítható. A devizabelföldiek júliustól megvásárolhatják a külföldi befektetési alapok jegyeit, szemben a mostani helyzettel, amikor is csak a részvények, illetve az egy évnél hosszabb futamidejű kötvények elérhetőek a számukra.

Ez lényegében a piac liberalizációját jelenti, aminek előnyeit azonban csak az újonnan jövők élvezhetik igazán. Ugyanis a hazai társaságoknak továbbra sem lesz lehetőségük, hogy az ország határain kívül is terjesszék "termékeiket", azaz devizakülföldiek nem vásárolhatják befektetési jegyeiket. A magyar alapkezelőkre az érvényes EU-direktívánál szigorúbb törvény vonatkozik, a külföldi alapkezelők gyakorlatilag bármilyen, az OECD országokban befektetést végrehajtó alapszerű konstrukciót árulhatnak.

A kisbefektetők számára ugyanakkor némi kockázatot jelent, hogy a külföldi alapokkal az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet nem jogosult foglalkozni, s nem kell magyar nyelvű tájékoztatókat sem készíteniük a befektetőknek. Így elméletben nem kizárható, hogy szépen csengő névvel, de távolról sem biztos anyagi háttérrel rendelkező alapok is feltűnnek a magyar piacon.

Befektetéshez kötött életbiztosítás Újszerű befektetési lehetőségként kínálják már jó ideje a biztosítótársaságok a unit linked néven is ismertté vált életbiztosításokat. Ez tulajdonképpen a befektetési alapok kínálta lehetőségek és az életbiztosítások rugalmas kombinációja. Lényege, hogy a szerződő bizonyos fokú szabadságot élvez befektetési portfóliójának megválasztásában, s emellett biztosítása kockázati és befektetési arányáról is dönthet. A befektetési hányad elhelyezésére a biztosítók tulajdonképpen a ma piacon lévő befektetésialap-típusok mindegyikét felajánják, így lehetőség van részvényalapba, nemzetközi részvényalapba, kötvényalapba, pénzpiaci alapba és vegyes alapba is befektetni. Mindezek arányát a biztosított választhatja meg a biztosítóval kötött szerződése alapján. Lejáratkor a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki – egy összegben vagy járadék formájában. Ha a biztosított a biztosítás lejárata előtt meghal, a haláleseti összeg, illetve a számlán nyilvántartott befektetési egységek aktuális értéke közül a biztosító a magasabbat fizeti ki. A befektetési egységek aktuális értékét – a befektetési alapokhoz hasonlóan – a biztosító naponta közzéteszi, s az ügyfelek ezek alapján átrendezhetik portfóliójukat. Ilyen típusú befektetési, illetve biztosítási lehetőségeket, valamint ezek többféle kombinációját kínálja többek között az ÁB-Aegon, az N-N, a Winterthur és a Hungária Biztosító.
 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!