Állampapírok hozamesése

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 23. számában (2000. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az állampapírhozamok történelmi mélypontot értek el az év elején, a kincstári kötvények hozamai minden lejáratra egy számjegyűekké váltak, azaz 10 százalék alá estek. Az elemzők a közeljövőben további mérsékelt csökkenést várnak, az időnkénti kisebb emelkedést sem kizárva. Általános vélemény, hogy a hosszabb lejáratú papírok hozama kevésbé csökken a következő hónapokban, mint a rövideké.

Elemzők szerint az év elején a külföldi befektetők tulajdonában levő állampapír-mennyiség átlépheti az 500 milliárd forintot. December előtt még jóval kisebb összeg volt a hozamprémiumra vadászó külföldiek kezében, de az év utolsó hónapjában, majd januárban egyre erőteljesebben nőtt a vásárlási kedvük. A megfigyelők a háttérben a kedvező magyar makroadatokat sejtették, amelyek láttán a befektetők kisebb kockázati prémiumot vártak el a magyar állampapíroktól, mint a térség bármely más országáétól. A decemberi hozamsüllyedés idején a vásárlók már előre kalkuláltak egy év eleji félszázalékos repokamat-csökkenéssel, a további hónapokra pedig enyhébb hozamesést jövendöltek. A jóslatok nem váltak be. Januárban a viszonylag magas decemberi inflációs adat közzététele sem vette el a vásárlók kedvét, akik inkább arra figyeltek, hogy a maginfláció továbbra is folyamatosan süllyed, és az utolsó havi pénzromlásban elsősorban az energiaárak emelkedése, s egyes idényjellegű árváltozások játszottak szerepet. Az országba rendületlenül beáramló külföldi tőke egy része kényszerűségből visszatartott tartalékokból származik - jegyezték meg ugyanakkor a piaci megfigyelők arra is utalva, hogy előbb-utóbb kipukkanhat a lufi, azaz csökkenhet a magyar állampapírt felszívó likviditás.

Előre hozott repokamat-csökkenés

Nem kizárt, hogy a jegybank január 19-i 1,5 százalékos repokamat-csökkentését követő további esés volt az utolsó markánsabb hozamolvadás az év első negyedében, s tavaszig a hozamok a januári szinttől már nem sokkal maradnak el.

A lapzártakor érvényes hozamok egyéves diszkontkincstárjegyre 10,6-10,5 százalék körül mozogtak, az államkötvényeké pedig minden lejáratra 10 százalék alatt. A legkevésbé a 10 éves államkötvény hozama apadt, s 8,5 százalék körül állt. A szakértők a további hozamcsökkenés lehetőségének latolgatásakor abból indulnak ki, hogy a beáramló tőke nagy része forró pénz, azaz rövid lejáratokra jön be. Mivel azonban külföldiek diszkontkincstárjegyet nem vehetnek, csak államkötvényt, ezekből elsősorban az egy éven belül lejárókat teszik be a portfóliójukba. Így áll elő azután az a furcsa - hozamarbitrázsra lehetőséget teremtő - helyzet, hogy az éven belüli lejáratú államkötvények hozama kisebb lesz, mint a hasonló lejáratú diszkontkincstárjegyeké. A belföldi befektetők így nyereséggel cserélhetik le a birtokukban levő kötvényt diszkontkincstárjegyre. Ezzel azonban a spekuláció véget is ér, hiszen a kincstárjegyet már aligha lehet előnyös feltételek mellett kötvényre változtatni.

A külföldi spekulatív tőke mozgásából következik az is, hogy igyekeznek minél gyorsabban learatni a keletkezett hasznot. A jegybank 1,5 százalékos kamatcsökkentése arra is ösztönözheti a befektetőket, hogy megtegyék ezt a lépést, hiszen a papírok további tartásával már csökken a lefölözhető haszon. Január-február folyamán a kínálat is megnőhet az állampapírok piacán, ami időlegesen ismét emelheti a hozamokat. Mivel a hozamkorrekciók az ország általánosan jó megítélése mellett csak időszakosak lehetnek, a hosszabb távra gondolkodó befektetőknek ezeket a pillanatokat érdemes kihasználniuk. Most kedvező áron szerezhetnek be hosszú lejáratú állampapírokat.

Akciós ajánlatok Az év elején nem találkoztunk finanszírozási akciókkal, de biztosra vesszük, hogy tavasszal újra megjelennek a piacon az ilyen ajánlatok. Csodákra ne gondoljon senki, ettől függetlenül nagyon jól járhat valaki, ha éppen arra az autóra hirdetnek akciós finanszírozást, amelyikre amúgy is vágyik. A finanszírozók és a generálimportőrök - illetve márkakereskedők - együtt alakították ki azokat a megoldásokat, amelyek rajtuk kívül az ügyfeleknek is előnyösek. Ilyenkor az autókereskedő átvállalja a kamat egy részét - vagy abszurd esetben az egészét -, illetve a finanszírozó is enged egy keveset (a nagyobb forgalom reményében) a saját hasznából. Az ilyen ajánlatok nagyon változatos képet mutatnak. A legegyszerűbb megoldás az, amikor a futamidő egészére engednek a kamatból, így alacsonyabb lesz a hiteldíjmutató, következésképpen a havi törlesztőrészlet. Ha maradunk az egymillió forintos hitel hároméves futamidőre szóló 37-38 ezer forintos törlesztőrészleténél, akkor ennél kevesebbet, mondjuk 34-36 ezer forintot kell fizetni havonta. Ennél ravaszabb megoldás az, amikor az általános üzleti feltételek szerint indul a törlesztés, de a futamidő fele után már egyáltalán nem kell kamatot fizetni. Az ilyen ajánlatokat szokták úgy hirdetni, hogy a futamidő második felében felére csökken a törlesztőrészlet. E két szélsőség között számos egyéb variációra is van példa. Előfordul, hogy induláskor néhány hónapig egyáltalán nem kell törlesztőrészletet fizetni, vagy ennek a pandantja - amit egyébként jobban szeretnek a finanszírozók -, hogy a futamidő végén engednek el néhány hónapot.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére