A pénzügyi lízing és a hitel

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 23. számában (2000. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A lízing kapcsán gyakran említjük az autókat. Nem véletlenül, hiszen a személygépjárművek adják ennek a piacnak körülbelül a háromnegyedét, és ha a teherjárműveket is hozzáadjuk, már közel járunk a kilencven százalékhoz. A példáink ezért az autólízinghez kötődnek, függetlenül attól, hogy lízingről vagy hitelről beszélünk. A kettő pénzügyi kondíciói ugyanis annyira megegyeznek, hogy a finanszírozók által készített kondíciós táblázatok címében egyaránt ott van a hitel és a lízing.

A finanszírozók elvileg két területen versenyeznek egymással. Az egyik a hitelkondíció, a másik pedig a szerződéskötés feltételrendszere. A pénzügyi kondíciókat tekintve a kettő között - ha van - nagyon kicsi az eltérés. Ez idő szerint a hiteldíjmutató 22-24 százalék körül ingadozik az átlagosnak tekinthető szerződésekben. (A hiteldíjmutató nemcsak a kamatot, hanem valamennyi járulékos költséget is tartalmazza, így az ügyleti kamatot akár 3-5 százalékkal is meghaladhatja.)

Kamatmentes konstrukciók Mint az akciós ajánlatokból kitűnik, a kamat egy részét átvállalhatják a túlsó térfélen lévők, vagyis a forgalmazók, illetve a finanszírozók. Még mindig találkozunk olyan ajánlatokkal, amelyeket kamatmentesként hirdetnek, ez azonban az esetek többségében megtévesztő. Mindössze arról van szó, hogy a kamatokat előre fizettetik ki az ügyféllel, így a futamidő során valóban csak a tőkét kell egyenlő részletekben törleszteni. Miután az előre törlesztett kamatot nyomban megkapja a finanszírozó, a kamat abszolút összege kisebb lesz annál, mintha azt is csepegtetve, havonta fizetnénk. Ilyenkor a kamatos kamat fordítottjáról, a diszkontált kamatról van szó. A finanszírozók védelmében azonban meg kell említeni azt is, hogy valóban előfordulnak igazi kamatmentes konstrukciók is. Ezeket azonban legfeljebb egyéves futamidőre kínálják, és további feltétel, hogy a finanszírozott rész ne legyen több a bruttó vételár 20-30 százalékánál. A hirdetésekben ez nagyon apró betűvel szedve úgy jelenik meg, hogy ha a saját rész 70 vagy 80 százalék, akkor jár ez a kedvezmény.

A hiteldíjmutatónál pontosabban jellemzi egy finanszírozási ajánlat milyenségét az, hogy különböző futamidőre mennyi lesz a havi törlesztőrészlet. Ha a hároméves - tipikusnak tekinthető - futamidőt veszszük alapul, akkor az átlagos havi törlesztőrészlet 37-38 ezer forint közé esik 2000 elején. Ez annál meglepőbb, mivel jószerivel két éve ezen a szinten állnak az átlagos ajánlatok. A változás mindössze annyi volt, hogy amíg egy évvel ezelőtt találkoztunk 40 ezer forint feletti havi törlesztőrészlettel is, addig mára a finanszírozók többsége beállt az említett szintre.

Az, hogy mennyi a havi törlesztőrészlet, általában két további jellemzőtől függ. Az első az, hogy mekkora az induló tétel, amit egyes finanszírozók saját erőnek vagy önrésznek hívnak. A lényeg ugyanaz: a teljes vételár hány százalékát tudja letenni az ügyfél szerződéskötéskor. A finanszírozók többségénél a legkisebb önrész 20 százalék. De van, aki csak 25, sőt ritkábban 30 százalék önerő esetén vállalja az üzletet. Ennek az az oka, hogy volt egy rossz emlékű kísérlet, amikor egy bank és egy lízingcég 10 százalék önrésszel finanszírozott Suzuki személyautókat. A kocsik jelentős hányada egy-két hónapon belül eltűnt a hitelfelvevőkkel, illetve lízingbevevőkkel együtt. Azóta a finanszírozók úgy gondolják, hogy a finanszírozottnak is kockázatot kell vállalnia, és 20-25 százaléknál van az a határ, amikor már nem éri meg ellopatni a járművet.

Fix vagy változó kamat A kérdés jogos, bár nem biztos, hogy az ügyfél olyan helyzetben van, hogy választani tudjon. Amikor a kamatok a kilencvenes évek első felében folyamatosan emelkedtek, a finanszírozók előszeretettel használták a változó kamatozású szerződéseket. Ezekben a jegybanki alapkamathoz vagy az állampapírok hozamához kötötték az ügyleti kamatot. És ha a bázis változott, ők maguk is átszámolták a havi törlesztőrészleteket. Amikor megfordult a trend, és esni kezdtek a kamatok, hirtelen elszaporodtak a fix kamatozású szerződések. Mindkét esetben a finanszírozók járnak jól. Az igazsághoz tartozik, hogy a legtöbb finanszírozó vállalja a kamatcsökkentést, de azt egy általa meghatározott küszöbhöz köti. Ez azt jelenti, hogy a választott mutatónak - legyen az a jegybanki alapkamat, az állampapírok referenciahozama vagy az átlagos bankközi kamatláb - több százalékpontot kell esnie ahhoz, hogy ő maga is csökkentsen a kamatokon.

Többszörös biztosítás

A finanszírozók casco-szerződéssel is bebiztosítják magukat. Itt szintén számos választási lehetőség ismert, de ami majdnem minden szerződésben benne van: a casco díját a finanszírozott fizeti, a biztosító szolgáltatását pedig engedményeznie kell a finanszírozóra. Ez azt jelenti, hogy a biztosító mindig a lízingtársaságnak fizet, majd utána ő rendezi a belső elszámolást az ügyfelével. Ami a technikai részt illeti: van olyan finanszírozó, mely a casco díját beépíti a lízingdíjba, illetve a hitel törlesztőrészletébe, míg mások külön számlázzák. Gyakori megoldás az, hogy a törlesztőrészlet havonta, a biztosítás viszont csak negyedévente fizetendő. Így az utóbbit külön számlázzák. Ennek a megoldásnak az a magyarázata, hogy a biztosítók többsége az éves díjat egyszeri fizetésre kalkulálja. Ilyenkor az év első napján kell kifizetni az egész évre szóló biztosítási díjat. Aki ennél gyakoribb fizetési időket választ, annak többletköltséggel kell számolnia. Miután az ügyfelek a negyedéves fizetést még el tudják viselni, így általában azt választják a havi díjfizetés helyett azért, hogy némi megtakarításhoz jussanak.

Folytatva a finanszírozási kondíciókat, az induláskor mutatkozó másik eltérés a szerződéskötési díjban érhető tetten. Van, aki ezt hitelbírálati díjnak, hitelképesség-vizsgálati díjnak, avagy más hasonlónak nevezi: a folyósított hitel meghatározott százalékát mindenesetre előre ki kell fizetni. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a finanszírozók többsége ezt az 1-4 százaléknyi fizetést valóban az igényelt hitel összegéhez méri. Néha azonban még mindig felbukkannak olyan ajánlatok, amelyeknél az eszköz nettó vagy bruttó vételárához kapcsolódik ez a százalékban meghatározott öszszeg. Egyáltalán nem mindegy, hogy mi az alapja. Amikor olyan hirdetéssel találkozunk, amely azzal kelleti magát, hogy nem számít fel szerződéskötési vagy hitelbírálati díjat, akkor mindig gondoljunk arra, hogy ez egy néhány tízezer forintos, egyösszegű kiadás a futamidő legelején. És nézzük meg, hogy mekkora a havi törlesztőrészlet. Előfordulhat ugyanis, hogy jobban járunk, ha az elején kicsit többet fizetünk, de akár kétezer forinttal is kisebb lesz a havi törlesztőrészlet.

A változatosság része az is, hogy a szerződéskötési díjjal operáló finanszírozók felajánlják az ügyfélnek: nem kell egy összegben kifizetnie ezt a díjat, hanem hozzácsapják a nyújtott hitelhez. Így a futamidő során részletekben fizetheti ki azt. Tapasztalatunk szerint ilyen esetekben korrektül járnak el, ugyanazzal a kamattal finanszírozzák a szerződéskötési díjat, amivel az egész ügyletet teszik. (Amikor hitelről beszélünk, értelemszerűen értjük rajta a lízingfinanszírozással nyújtott összeget is.)

Bérleti ajánlat új személygépjárművekre
Nettó szerződéskötési díj
Kezdő bérleti díj a nettó vételár %-ában
Nettó vételár: 1 000 000 Ft
3% 30 000 3% 30 000 Ft 3% 30 000 Ft
12 hónap 24 hónap 36 hónap
Bérleti szorzó Nettó havi bérleti díj Bérleti szorzó Nettó havi bérleti díj Bérleti szorzó Nettó havi bérleti díj
30% 300 000 Ft 0,053983 53 983 Ft 0,042628 42 628 Ft 0,036651 36 651 Ft
35% 350 000 Ft 0,049030 49 030 Ft 0,039785 39 785 Ft 0,034504 34 504 Ft
40% 400 000 Ft 0,044077 44 077 Ft 0,036942 36 942 Ft 0,032358 32 358 Ft
45% 450 000 Ft 0,039124 39 124 Ft 0,034099 34 099 Ft 0,030212 30 212 Ft
50% 500 000 Ft 0,034171 34 171 Ft 0,031256 31 256 Ft 0,028065 28 065 Ft
Nettó visszavásárlási ár 35% 350 000 Ft 20% 200 000 Ft 10% 100 000 Ft

Kamatok és futamidők

A kamat, következésképpen a havi törlesztőrészlet változik attól függően is, hogy milyen hosszú a futamidő. Sokáig az volt a gyakorlat, hogy a futamidő növekedésével emelkedett a kamat, így relatíve egyre több lett a havi törlesztőrészlet. Az utóbbi időben azonban megfordulni látszik ez a trend. Egyes finanszírozók ugyanazon kamatot számítják fel az egyéves futamidőnél, mint az öt- vagy hatévesnél, míg mások odáig merészkedtek, hogy a hosszabb futamidőknél alacsonyabb kamatot alkalmaznak. Amikor egy gazdaságban csökkenő tendenciát mutatnak a kamatok, ez valóban így van rendjén. Viszont a finanszírozást kérőknek el kell gondolkodniuk azon, hogy változó vagy fix kamatozású konstrukciót válasszanak-e.

A klasszikus bankkölcsön a hiteligénylés kitöltésével indul. Ezt követően a bank mindenféle dokumentumot kér az ügyféltől, hogy megvizsgálhassa annak gazdálkodását. Ha az előélete elfogadható, akkor kerül sor ama projekt megítélésére, amelyhez a pénzt kéri. Ha minden megfelelő, néhány hónap leforgása alatt hozzájuthat a társaság a szükséges hitelhez, amit a beruházás megvalósulása függvényében folyósít a bank. Ezzel szemben a lízingcégek - finanszírozzanak akár lízing-, akár hiteltechnikával - jóval rugalmasabbak, főleg ha olyan standard eszközről van szó, mint a gépjármű.

Ha az ügyfél bemegy egy autószalonba, több finanszírozási ajánlattal is várják. Ezeknek az az előnyük, hogy az adott kereskedő jogosult megkötni a szerződést, így az üzlet nagyon gyorsan lebonyolítható. Tipikus megoldás, hogy mindössze néhány dokumentumot kérnek, majd ezeket a kereskedő átfaxolja a finanszírozóhoz, aki néhány perc múlva telefonon viszszaszól, hogy vállalják vagy elutasítják az üzletet. Ha vállalják, akkor fél órán belül kész a szerződés, és akár aznap elvihető az autó.

Kevesen gondolnak arra, hogy esetleg ugyanazt a kocsit jobb kondíciókkal is megvásárolhatnák akkor, ha más finanszírozót keresnének. A kereskedő ugyanis minden esetben kifejti, hogy a nála található feltételek a lehető legjobbak. Ezt azonban nem kell komolyan venni, és érdemes szétnézni a piacon. Nem szükséges felkeresni a lízingcégek központjait, elég elmenni két-három, másik típusú kocsit áruló szalonba, ahol nagy valószínűséggel más finanszírozó ajánlataival találkozhatunk. A kereskedők - tapasztalatunk szerint - készségesen adnak kondíciós táblázatokat, így megér egy nap halasztást az, hogy este összevetjük az adatokat.

Ez idő szerint vannak márkához kötött és márkafüggetlen finanszírozók. A legtöbb nagy autógyár már évtizedekkel ezelőtt létrehozta saját bankját, illetve lízingtársaságát, amelyek leánycégeket alapítottak Magyarországon is. Elég ha csak az Opelre és a Porschéra utalunk. Vannak olyan márkák - ilyen például a Fiat is -, amelyek nem hoztak létre saját finanszírozó társaságot, viszont kiválasztottak a független lízingtársaságok közül egyet - vagy ritkábban kettőt -, melyekkel együttműködnek. A Fiatnál maradva, ez a márka az Euroleasinghez kötődik, míg a Peugeot a Budapest Autófinanszírozási Rt.-vel került közelebbi kapcsolatba. Leginkább arról lehet felismerni egy-egy márka házi finanszírozóját, melyikkel készít akciós ajánlatokat.

Legyen bár egy márkának saját bankja vagy lízingtársasága, a kereskedő soha nem ragaszkodik ahhoz, hogy az adott autót ez a társaság finanszírozza. A kereskedőnek ugyanis az az alapvető érdeke, hogy eladja az autót, így ha a vásárló másik finanszírozót hoz, ez ellen a kereskedő nem tiltakozik. A finanszírozó ugyanis egy összegben utalja át a kereskedő számlájára a vételárat. Neki pedig ez a legfontosabb. Ezért mondtuk azt, hogy érdemes körülnézni a piacon, és a legjobb kondíciókat kínáló finanszírozót kiválasztani.

DEM devizaalapú pénzügyi lízing táblázat új gépjárművekre, alsó-közép kategóriáig
Hitelképesség vizsgálati díja a finanszírozott rész 4,00%-a, de legalább 40 000 Ft
Finanszírozott rész (Ft) Hitelképesség vizsg. díj 4,00% Futamidő (a törlesztőrészletek száma hónapokban)
12 hónap 24 hónap 36 hónap 48 hónap 60 hónap
Havi részlet Összkamat Havi részlet Összkamat Havi részlet Összkamat Havi részlet Összkamat Havi részlet Összkamat
500 000 40 000 44300 31 600 23400 61 600 16 500 94 000 13000 124 000 11000 160 000
1 000 000 40 000 88500 62 000 46800 123 200 32900 184 400 26000 248 000 21900 314 000
1 500 000 60 000 132800 93 600 70200 184 800 49400 278 400 39000 372 000 32900 474 000
2 000 000 80 000 177000 124 000 93600 246 400 65800 368 800 52000 496 000 43500 628 000
3 000 000 120 000 265500 185 000 140400 369 600 98700 553 200 78000 744 000 65700 942 000
3 500 000 140 000 309800 217 600 163800 431 200 115200 647 200 91000 868 000 76700 1 102 000
Finanszírozási mutató % 20,86 16,71 15,19 14,38 13,97

Devizás ajánlatok

Amikor még a mainál is magasabbak voltak a forintkamatok, megszülettek az úgynevezett devizás konstrukciók a hazai lízingpiacon. Ezek szerkezete a következő: a lízingtársaság devizahitelt vesz fel, azt forintra váltja, majd ebből finanszírozza az ügyleteit. Ahogy csorognak hozzá vissza a lízingdíjak, azokat újra devizára váltja, és abból törleszti a saját hitelét. Az ilyen konstrukciók előnye és legalább ezzel egyenértékű hátránya is kimutatható. Az előny az alacsonyabb kamat, a hátrány pedig a forint leértékelésében rejlő árfolyamkockázat.

A nevével ellentétben tehát az ügyfél szerződésében forintban szerepel a tőketartozás, és havonta forintban törleszti a részleteket is. Az ügyleti kamat ezeknél a devizás szerződéseknél általában 12-15 százalék, ami induláskor több ezer forintos havi törlesztőrészlet-kedvezményt eredményez. Ha - a megszokott példánál maradva - az egymillió forint hároméves futamidejű törlesztőrészletét vizsgáljuk, akkor nem 37-38 ezer forint lesz induláskor a havi törlesztőrészlet, hanem mondjuk csak 32 ezer. Ez nagyon kedvező, viszont már a második hónapban jelentkezik az a többletköltség, amely a forint folyamatos értékvesztéséből adódik. A finanszírozók márkában vagy euróban - ritkábban dollárban - veszik fel azt a hitelt, amelyet ők adnak tovább a magyar ügyfeleknek. A szerződés tartalmazza, hogy az alapul vett deviza és a forint árfolyamát melyik adat szerint kell figyelni. Ez lehet az MNB középárfolyama, de ha bankhoz kötődő finanszírozóról van szó, akkor az anyabank devizaeladási árfolyama is. A forint árfolyamveszteségével az egész hátralévő tőkét korrigálni kell. Így a legtöbb finanszírozó azt ajánlja - és ebben valóban korrektek -, hogy legfeljebb hároméves futamidőig kössenek ilyen szerződést az ügyfelek. Három év után ugyanis annyira megnő a rizikó, hogy vélhetően rosszabbul jár az ügyfél a devizás hitellel - lízinggel -, mint a forintalapúval. Találkoztunk olyan finanszírozóval, aki szerződésben vállalta, hogy vis maior esetén - ha a kamatok, illetve a devizaárfolyamok rövid idő alatt hihetetlenül megváltoznának - forintosítja a szerződéseket.

DEM devizaalapú határozott idejű bérlet táblázat új személygépjárművekre
Szerződéskötési díj: a beszerzési ár 2,00%-a, de legalább 20 000 Ft + áfa
Kezdő bérleti díj a beszerz. ár %-ában Szerződés- kötési díj 2,00% Futamidő (a törlesztőrészletek száma hónapokban)
12 hónap 24 hónap 36 hónap 48 hónap 60 hónap
Havi szorzó Nettó havi díj Havi szorzó Nettó havi díj Havi szorzó Nettó havi díj Havi szorzó Nettó havi díj Havi szorzó Nettó havi díj
30,00% 20 000 0,0325 32 500 0,0261 26 100 0,0232 23 200 0,0213 21 300 0,0198 19 800
40,00% 20 000 0,0236 23 600 0,0214 21 400 0,0199 19 900 0,0187 18 700 0,0176 17 600
50,00% 20 000 0,0148 14 800 0,0168 16 800 0,0166 16 600 0,0161 16 100 0,0155 15 500
Nettó beszerzési ár 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000
Kalkulált visszavásárlási ár % 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00

Rendkívüli szerződés megszüntetése

Két esetben kerülhet sor arra, hogy a futamidő lejárta előtt szüntessék meg a felek a finanszírozási szerződést. Az egyik az, ha nem fizet az ügyfél, a másik pedig ennek az ellentettje: ha a vevő korábban akar megszabadulni a terhétől.

A szerződések általában úgy szólnak, hogy az első havi nemfizetés esetén a lízingtársaság felszólítja partnerét a fizetésre, majd ha erre nem reagál, akkor lejárttá teszik a szerződést. Ha minden simán megy, akkor viszszaveszik az eszközt, eladják, majd kölcsönösen elszámolnak egymással. Látszólag az elszámolás egyszerű, hiszen a vételárból a hátralékos tőkeöszszeget kell levonnia a finanszírozónak, a többi pénz pedig a finanszírozottat illeti meg. A gyakorlatban gondot okoz a lízingbe vagy hitelbe adott eszköz megszerzése - nagyon el tudnak tűnni az autók, de a gépek, berendezések is -, nem is szólva arról, hogy az elszámolást általában nehezményezik az ügyfelek. Az utóbbinál maradva: a Ptk. kimondja, hogy a korábban visszafizetett hitel után semmilyen terhet nem lehet felszámítani. Ennek - a törvény indoklása szerint - az a magyarázata, hogy a hitelintézetet nem éri hátrány, hiszen újra kikölcsönözheti a korábban visszafizetett pénzt. Ez a szocialista időkből itt maradt szabály piaci körülmények között nem teljesen igaz, hiszen az újabb ügyfél megkeresése pénzbe kerül. Ennek ellenére, ami törvény, az törvény, és betartandó. A gyakorlatban azonban a szerződések többsége tartalmaz egy olyan kikötést, hogy a lejárttá tett hitel - lízing - hátralévő tőkerésze után valamennyi százalék szerződésmegszüntetési díjat (vagy más címen felszámított költséget) kell fizetni. Ez egyébként 1-2 százalék szokott lenni. A nemfizetés miatt lejárttá tett szerződések száma elenyésző. Legalábbis a legnagyobb hazai gépjármű-finanszírozó, a Merkantil Bank adatai szerint nem éri el az egy százalékot.

A másik eset - amikor az ügyfél előbb akar fizetni - hasonló problémát vet fel, hiszen a finanszírozó előbb jut a pénzéhez. Ebben az esetben is elkérnek bizonyos százalékot a korábban kifizetett tőkerész után. Ami magát a hátralékos tőkét illeti, ma már nem nagyon adnak vitára okot a szerződések. Tartalmaznak ugyanis egy olyan mellékletet, amelyben a szükséges táblázat is megtalálható. Ennek első oszlopa a hónapokat tartalmazza (hároméves futamidő esetén 1-36-ig). A második oszlop a havi törlesztőrészletet, a harmadik pedig az adott hónapban még nem törlesztett tőkét.

A finanszírozók tapasztalata az, hogy főleg a magánszemélyek - de nemritkán a kisebb gazdasági társaságok is - szeretik előbb visszafizetni a hitelt, illetve a lízingdíjat. Ezt leginkább az bizonyítja, hogy amíg a szerződésekben foglalt átlagos futamidő három év, addig a tényleges általában két és fél év.

Változatok az eszközfinanszírozásra

Ha valaki gépjárművet vagy más termelőeszközt kíván vásárolni, akkor - legyen bár egyéni vagy társas vállalkozó - több lehetőség közül választhat. A legkézenfekvőbb az, ha hitelt vesz fel, majd azt törleszti, a másik forma a lízing, a harmadik pedig a bérlet. Ezek feltételei azonban különbözőek, így döntés előtt érdemes megvizsgálni mindhárom finanszírozási formát.

Magyarországon a nyolcvanas évek végén nem véletlenül szorította ki a lízing a finanszírozási piacról a bankkölcsönt. Gombamód szaporodtak a vadonatúj vállalkozások, amelyeknek beruházásaikhoz relatíve kis összegre volt szükségük. A bankok ennek ellenére nem szívesen hiteleztek nekik, aminek több oka is volt. Egyrészt nem ismerték a vállalkozásokat, illetve azok tulajdonosait a cégek rövid előélete miatt. Másrészt a hitelintézetek forrásszerkezete annak idején eléggé egyoldalú volt: a rövid lejáratú betétek domináltak, a vállalkozóknak pedig hosszabb futamidejű kölcsönre lett volna szükségük. Végül arról sem szabad megfeledkezni, hogy a banknak ugyanannyi munkával jár egy kisebb összegű hitel folyósítása, mint a több nagyságrenddel nagyobbé. Így mind a bankoknak, mind pedig a tőkeszegény vállalkozásoknak kapóra jött, hogy a két fél közé beékelődtek a lízingtársaságok. A bank közvetlenül a lízingcéget finanszírozta, általában egyéves futamidejű hitelekkel. A lízingcég viszont többnyire hároméves futamidőre szerződött az ügyfelekkel.

Ebben az időben a lízing jószerével teljesen szabályozatlan volt, így arra is akadt példa, hogy a lízingbevevő induláskor kifizette a teljes lízingdíjat, majd két hét múlva az ő nevére került az eszköz. Közben költségként számolta el a finanszírozásra fordított teljes összeget. Ez volt az azonnali vagy promt lízing. Az ilyen szerződéseket évekkel később az APEH nem fogadta el, a bíróság pedig olyan elvi álláspontra helyezkedett, hogy akár a teljes lízingdíj kifizethető a futamidő elején, viszont a tulajdonjog átszállásához legalább egyéves futamidő szükséges. Közben az állam igyekezett keretbe fogni a lízinget, ami azzal a sajátos technikával sikerült, hogy a társaságiadó-törvénybe kerültek a szabályok. Ennek az volt a lényege, hogy az ingóságokért kifizetett lízingdíj havi 3 százalékát lehetett költségként elszámolni. Így jött ki az optimális, hároméves futamidő, ezalatt "költségelhette el" a cég a teljes lízingdíjat. Miután az eszközök átlagos amortizációs ideje öt év, így jól járt a lízingbevevő is. (A régi szabályokról azért érdemes szólnunk, mert még élnek olyan szerződések, amelyekre ezek vonatkoznak.)

Az állam úgy döntött, hogy 1997 elejétől a pénzügyi lízing lesz a lízing egyetlen szabályozott formája Magyarországon. Ezt a hitelintézeti törvény definiálja oly módon, hogy a lízingbeadó ingatlan vagy ingó tulajdonjogát - illetve vagyoni értékű jogot - a lízingbevevő megbízása alapján abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja. Ez az eszköz a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra, így ő amortizáltatja azt. A futamidő végén - ha a lízingbevevő a teljes lízingdíjat kifizette - jogosultságot szerez arra, hogy maradványértéken vagy anélkül az eszköz tulajdonjogát megszerezze. Ezt hívják opciós jognak, amit nemcsak a lízingbevevő, hanem az általa kijelölt személy is gyakorolhat. Az új szabályok szerint két alapvető dologban különbözik a pénzügyi lízing a régi, jelző nélküli lízingtől. Az egyik, hogy nem a lízingbeadó, hanem a lízingbevevő veszi fel könyveibe az eszközt, így őt illeti az amortizáció joga is. A másik pedig az, hogy az általános szabályok szerint kell az értékcsökkenést alkalmazni. Következésképpen a költségként való elszámolás is aszerint történik. Ezt lefordítva a leggyakrabban lízingbe vett eszközre: a személy- és tehergépjárművek esetében azt jelenti, hogy nem három, hanem öt év alatt írható le az eszköz. Ebből elvileg az következne, hogy a hároméves futamidejű lízinget az ötéves futamidejű váltja fel. Ez lehet, hogy így lesz majd egyszer, de amíg a kamatszint meghaladja a húsz százalékot, addig nem éri meg a hosszabb futamidő vállalása.

Azzal, hogy a lízingből pénzügyi lízing lett, szinte eltűnt a hitel és a lízing közötti különbség. Egy dologban különbözik a kettő egymástól: lízingnél végig a lízingbeadó tulajdonában van az eszköz, míg a hitelnél azonnal a hitelfelvevő lesz a tulajdonos. A gyakorlatban a különbségtétel nem sokat számít, hiszen a hitelbe vett eszközt sem adhatja el és terhelheti meg a tulajdonosa mindaddig, amíg nem fizette vissza a kölcsönt. Egyedül az autóknál mutatkozik némi előny a hitel oldalán. A lejáratkor ugyanis nem kell átíratni a kocsit, ami néhány tízezer forint megtakarítással jár.

Végül - hogy teljes legyen a kép - néhány mondat a bérletről. A klasszikus - a Polgári Törvénykönyvben szabályozott - bérlet az eszköz átadásával kezdődik. A bérbevevő a bérleti idő alatt díjat fizet a bérbeadónak, majd amikor lejár a szerződés, az eszközt visszaadja neki. Ezzel szemben, amit ma nálunk - leginkább az autófinanszírozási piacon - bérletnek hívnak, annak van egy jelzője, mégpedig a tartós. Jogilag tehát megfoghatatlan a tartós bérlet, a tartalma viszont egyértelmű. A bérleti díj a kifizetésekor költségként számolható el, majd a bérleti idő végén egy svédcsavarral az addigi bérlőé, illetve az általa megnevezett személyé lesz az eszköz. Egy apró dolgot leszámítva ez a finanszírozási forma hasonlít a nyugat-európai operatív lízinghez. A különbség az, hogy az operatív lízing igénybevevője nem akar tulajdonos lenni.

Átlagosnak tekinthető lízing, illetve hitel kondíciói (új gépjárművekre, kezelési költség nélkül)
A saját rész a bruttó vételár 20-29,99 százaléka
Hitel (Ft) Futamidőhöz tartozó havi törlesztőrészletek (Ft/hó)
12 hó 24 hó 36 hó 48 hó 60 hó
400 000 38 082 21 415 15 805 13 158 11 631
1 000 000 95 204 53 537 39 512 30 753 29 076
2 000 000 190 409 107 074 79 023 61 507 58 153
Teljes éves hiteldíj mut. % 28,49 28,49 27,48 27,48 27,48
 
A saját rész a bruttó vételár 30-39,99 százaléka
Hitel (Ft) Futamidőhöz tartozó havi törlesztőrészletek (Ft/hó)
12 hó 24 hó 36 hó 48 hó 60 hó
400 000 37 772 21 095 15 465 12 801 11 256
1 000 000 94 429 52 736 38 663 32 002 28 139
3 000 000 283 287 158 209 115 988 96 007 84 416
Teljes éves hiteldíj mut. % 26,49 26,49 25,48 25,48 25,48
 
A saját rész a bruttó vételár 40-49,99 százaléka
Hitel (Ft) Futamidőhöz tartozó havi törlesztőrészletek (Ft/hó)
12 hó 24 hó 36 hó 48 hó 60 hó
400 000 37 694 21 015 15 382 12 713 11 164
1 000 000 94 236 52 537 38 455 31 784 27 910
4 000 000 376 943 210 149 153 819 127 134 111 639
Teljes éves hiteldíj mut. % 25,99 25,99 24,98 24,98 24,98
 
A saját rész a bruttó vételár 50-59,99 százaléka
Hitel (Ft) Futamidőhöz tartozó havi törlesztőrészletek (Ft/hó)
12 hó 24 hó 36 hó 48 hó 60 hó
400 000 37 536 20 852 15 382 12 713 11 164
1 000 000 93 840 52 130 38 455 31 784 27 910
4 000 000 375 360 208 521 153 819 127 134 111 639
Teljes éves hiteldíj mut. % 24,98 24,98 24,98 24,98 24,98
 
A saját rész a bruttó vételár legalább 60 százaléka
Hitel (Ft) Futamidőhöz tartozó havi törlesztőrészletek (Ft/hó)
12 hó 24 hó 36 hó 48 hó 60 hó
400 000 37 457 20 771 15 297 12 624 11 070
1 000 000 193 643 51 928 38 242 31 568 22 676
4 000 000 374 570 207 710 152 969 126 242 110 703
Teljes éves hiteldíj mut. % 24,48 24,48 24,48 24,48 24,48
 
Használt gépjárműnél a saját rész bruttó vételár 30, esetén legalább 20 százaléka
Hitel (Ft) Futamidőhöz tartozó havi törlesztőrészletek (Ft/hó)
12 hó 24 hó 36 hó 48 hó 60 hó
400 000 38 082 21 415 15 974 13 337 11 818
1 000 000 95 204 53 537 39 935 33 341 29 545
3 000 000 285 613 160 612 119 804 100 024 88 635
Teljes éves hiteldíj mut. % 28,49 28,49 28,49 28,49 28,49
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére