Jövedéki adó

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 22. számában (2000. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az adótörvények 2000. január 1-jei módosítása leginkább a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényt (Jöt.) érintette. A módosítások jelentős mértékben a bor jövedéki termékek körébe való beemelésével kapcsolatosak. A Jöt. változásait az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény, valamint a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény (Ktv.) tartalmazza. A Ktv. általi módosításokat külön jelöljük.

A JÖVEDÉKITERMÉK-KÖR BŐVÜLÉSE

A Jöt. 6. §-ának (2) bekezdése tartalmazza azoknak a szervezeteknek a felsorolását, amelyek kötelesek különböző intézkedéseket tenni, ha tevékenységük során jövedéki termékkel összefüggő jogsértést észlelnek. 2000. január 1-jétől idetartozik az Országos Borminősítő Intézet is.

A Jöt. értelmező rendelkezései között meghatározza a jövedéki termék belföldi előállításának a fogalmát, illetve azokat az eseteket, amelyek nem minősülnek annak (Jöt. 7. §-ának 1. pontja). A bor jövedéki termékké válásával a jövedéki termék belföldi előállítása alóli kivételek száma megnőtt, ennek megfelelően nem tekinthető termék-előállításnak a természetes személy művelésében álló, 500 m2-t meg nem haladó szőlőterületen termelt szőlőből saját fogyasztásra szánt bor előállítása a tárgyévet megelőző év december 1-jétől tárgyév november 30-áig terjedő egyéves időszakonként, a természetes személy háztartásában élő nagykorú családtagonként 250 liter, de háztartásonként legfeljebb 1000 liter mennyiségig [Jöt. 7. § 1. pontjának j) alpontja].

Adóraktár betétlap

Az adóraktári engedély melléklete az úgynevezett adóraktár betétlap. A betétlap tartalmi elemei bővültek a bor jövedéki termékké válásával [Jöt. 21. §-ának (6) bekezdése].

Visszaigénylés

A jövőben az adó visszaigénylésére az a személy is jogosult, aki adóraktárból vagy importálótól - az eddig visszaigénylésre jogosító termékeken kívül - bort szerzett be adóval növelt áron, és azt adómentes célra használta fel [Jöt. 31. § (1) bekezdésének d) pontja].

A bor mint jövedéki termék

A borra mint jövedéki termékre vonatkozó rendelkezéseket a Jöt. új, XI/A. fejezete tartalmazza.

Bornak minősül a 2204 és a 2205 vámtarifaszám alá tartozó termék - ide nem értve a pezsgőt - akkor, ha tényleges alkoholtartalma több 1,2 térfogatszázaléknál, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, és kizárólag erjedéssel keletkezett. Bor továbbá az a termék, amelynek tényleges alkoholtartalma több 15 térfogatszázaléknál, azonban legfeljebb 18 térfogatszázalék, és kizárólag erjedéssel keletkezett, valamint nem tartalmaz adalékanyagot.

A fenti jellemzők szerinti bor az úgynevezett szőlőbor. Bornak minősül továbbá a 2204 és 2205 vámtarifaszám alá tartozó termék - itt is a pezsgő kivételével -, ha a tényleges alkoholtartalma több 1,2 térfogatszázaléknál, de legfeljebb 10 térfogatszázalék, és nem kizárólag erjedéssel keletkezett, végül a 2206 vámtarifaszám alá tartozó termék - a sör kivételével -, ha a tényleges alkoholtartalma több 1,2 térfogatszázaléknál, de legfeljebb 10 térfogatszázalék, valamint ha a tényleges alkoholtartalma több 10 térfogatszázaléknál, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, és kizárólag erjedéssel keletkezett. Ez utóbbi jellemzőknek megfelelő bor az úgynevezett egyéb bor.

Adalékanyag

Adalékanyag a szőlőbor előállítására és kezelésére vonatkozó jogszabály rendelkezései alapján felhasználható kiegészítő- és segédanyag.

Tényleges alkoholtartalom

Tényleges alkoholtartalom a termékben jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya a termék teljes térfogatához viszonyítva, 20 Celsius-fok hőmérsékleten.

Kizárólagos erjedés

Kizárólagos erjedés a bor tényleges alkoholtartalmának a külön jogszabály rendelkezései szerinti kialakulása.

Borkísérő okmány

Borkísérő okmány a vámhivatal által kiadott szigorú számadású bizonylat, amelyet a Jöt. és a külön jogszabály rendelkezései szerint a szőlő és a szőlőbor szállításakor kell alkalmazni.

Borvidék

Borvidék a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvényben (Btv.) ekként meghatározott szőlőtermő hely.

Gazdasági év a tárgyévet megelőző év december 1-jétől a tárgyév november 30-áig terjedő időszak.

Szőlőtermelő

Szőlőtermelőnek minősül az a személy, aki 500 m2-nél nagyobb szőlőterületet művel, és nem foglalkozik szőlőbor előállításával - kivéve a későbbiekben meghatározott adómentes mennyiségben való előállítás esetét -, emellett a szőlőtermését részben vagy egészben értékesíti, vagy felhasználja nem szőlőbor előállítására is.

Az adó alapja és mértéke

Az adó alapja a bor literben mért mennyisége. Az adó mértéke eltérő attól függően, hogy a bor szőlőbor vagy egyéb bor. Ennek megfelelően szőlőborra literenként 5 forint, az egyéb borra pedig 20 forint az adómérték.

Mentesség

Adómentes a természetes személy által előállított, saját fogyasztásra szánt bor, a természetes személy háztartásában élő nagykorú családtagonként és gazdasági évenként 250 liter, de háztartásonként legfeljebb 1000 liter mennyiségig.

Kötelezettségek

Bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettség

A szőlőtermelő köteles bejelentkezni a vámhatósághoz. A bejelentkezés alapján a vámhatóság a szőlőtermelőt nyilvántartásba veszi, és a bejelentkezés benyújtásától számított 30 napon belül kiadja részére a vámhatósági nyilvántartási számot. A szőlőtermelő adatainak [Jöt. 54/C §-ának (3) bekezdése] változását is köteles a vámhatósághoz bejelenteni. Abban az esetben, ha a szőlőtermelő az új termését - a bejelentkezéskor adott nyilatkozatától eltérően - részben vagy egészben szőlőbor előállítására kívánja felhasználni, legkésőbb a tárgyév szeptember 30-áig egyszerűsített adóraktári vagy boradóraktári engedély iránti kérelmet kell benyújtania a vámhatósághoz, amellyel egyben az adatváltozás-bejelentési kötelezettségét is teljesíti.

Elszámolási kötelezettség

A szőlőtermelő köteles a szőlőtermése - helyi hegyközség által igazolt - mennyiségéről, a termés értékesítéséről, illetve nem szőlőbor előállításához való felhasználásáról (vevőnkénti bontásban) elszámolást készíteni, és azt a nyilvántartó vámhatósághoz legkésőbb a gazdasági évet követő december 15-éig benyújtani. Emellett a hegyközség által hitelesített pincekönyvet is vezetnie kell.

Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének kötelezettségei

A Jöt. fenti kötelezettségeket tartalmazó 54/F §-ának (1) bekezdése a kitárolás vonatkozásában előírja, hogy a szőlőbor borkísérő okmánnyal és annak a szállítást végző részére történő átadásával tárolható ki. Lényeges, hogy amennyiben a borkísérő okmánnyal kapcsolatban jogsértést követnek el, úgy a számlára, a nyugtára, a számlát helyettesítő okmányra vonatkozó rendelkezéseket kell a jogsértővel szemben alkalmazni.

Az egyszerűsített adóraktár engedélyese köteles a szőlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, a szőlőbor mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben (literenként) kimutatva szerepeltetni [Jöt. 54/F §-ának (3) bekezdése].

A fenti kötelezettségeken túlmenően az engedélyes köteles mennyiségi elszámolást készíteni a vásárolt szőlőbor, valamint a szőlőtermésének a helyi hegyközség által igazolt mennyiségéről, annak felhasználásáról, az előállított és az értékesített szőlőborról, és azt a vámhatósághoz a gazdasági évet követő december 15-éig benyújtani [Jöt. 54/F §-ának (5) bekezdése].

Az egyszerűsített adóraktár engedélyese - amennyiben nem adóraktár részére, továbbfeldolgozási céllal és kizárólag 25 litert meghaladó mennyiségben végez értékesítést - az előzőek szerinti tartalommal tárgynegyedéves elszámolást is készít, amelyet a tárgynegyedévet követő március 15-éig, június 15-éig, szeptember 15-éig, illetve december 15-éig kell benyújtania a vámhatósághoz [Jöt. 54/F §-ának (6) bekezdése].

Az engedélyesnek abban az esetben, ha kizárólag a fentiekben említett értékesítést végzi, évente egyszer, a gazdasági évet követő december 15-éig, egyéb esetekben pedig tárgynegyedévenként, a tárgynegyedévet követő március 15-éig, június 15-éig, szeptember 15-éig, illetve december 15-éig kell adóbevallást tennie. Az adót a bevallás benyújtásával egyidejűleg meg is kell fizetni [Jöt. 54/F §-ának (8) és (9) bekezdése].

Adóraktári engedély

Bort előállítani egyszerűsített adóraktári engedéllyel vagy boradóraktári engedéllyel lehet. Mentesül az adóraktári engedély beszerzése alól az a természetes személy, aki 500 m2-t meg nem haladó szőlőterületen termelt szőlőből a korábbiakban hivatkozott adómentes mennyiséget meghaladó, vagy a saját termésű vagy vásárolt szőlőből az adómentes mennyiséget meg nem haladó mennyiségben állít elő szőlőbort.

Egyszerűsített adóraktári engedély

Egyszerűsített adóraktári engedélyre az a személy jogosult, aki (amely) a tevékenysége során az utolsó három gazdasági év - amennyiben a tevékenységét ennél rövidebb ideje folytatja, a tevékenység időtartama - átlagában évente 250 litert meghaladó, de legfeljebb 1000 liter szőlőbort állít elő, és emellett kizárólag adóraktárnak végez értékesítést továbbfeldolgozási céllal és 25 litert meghaladó kiszerelésben, s nyilatkozik arról, hogy nincs vám-, illetve adótartozása, avagy tartozás esetén arra a hatóság fizetési halasztást, részletfizetést engedélyezett.

Egyszerűsített adóraktári engedélyre az a személy is jogosult, aki nem kizárólag az előzőekben meghatározott értékesítést végzi, azonban igazolja, hogy nincs vám- vagy adótartozása, illetve arra halasztást vagy részletfizetést kapott, továbbá nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn, és a tevékenység folytatásához külön jogszabályokban meghatározott engedéllyel (engedélyekkel) rendelkezik [Jöt. 54/E § (1) bekezdése, (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése]. Az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelmet a vámhatósághoz kell benyújtani.

Boradóraktár

Adóraktári engedély adható

  • a szőlőbort a feldolgozási tevékenység utolsó három gazdasági évének - amennyiben a tevékenység időtartama ennél rövidebb ideje történik, a tevékenység időtartamának - átlagában 1000 hektoliter meghaladó mennyiségben előállító üzemre (szőlőborászati üzem),
  • az egyéb bor előállítását végző üzemre (egyéb borászati üzem),
  • a bor önálló palackozását végző palackozóra (borpalackozó), valamint
  • a borászati üzem engedélyesének a gyártóüzeme területén kívül található, az előállított bor tárolását végző, saját tulajdonú vagy bérelt raktárára [Jöt. 54/G §-ának (1) bekezdése].

A boradóraktári engedély megadásának nem feltétele a bor tárolására szolgáló tárolóeszköz(ök) hitelesítése [Jöt. 54/G §-ának (3) bekezdése], lényeges azonban, hogy a szőlőbor és az egyéb bor előállítására, raktározására, valamint tárolására ugyanabban az adóraktárban nincs lehetőség [Jöt. 54/G §-ának (6) bekezdése].

Jövedéki biztosíték

A boradóraktár engedélyesének legfeljebb 10 millió forint értékben jövedéki biztosítékot kell nyújtania. Nincs szüksége biztosítékra a - kizárólag szőlőbor előállítását végző - boradóraktár-engedélyesnek, ha a jövedéki biztosíték Jöt. szerint számított összege nem érné el az 500 ezer forintot [Jöt. 54/G §-ának (5) bekezdése, 22. §-ának (2) és (5) bekezdése].

Jogosultság egyszerűsített adóraktári engedélyre

Amennyiben a tevékenység folytatása során a szőlőborászati üzem engedélyese vonatkozásában beállnak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik az egyszerűsített adóraktári engedély megszerzését, úgy annak megadását az engedélyes legkorábban a szüret megkezdésekor, legkésőbb a tárgyév október 31-ig kérelmezheti, és a kérelemmel egyidejűleg arról is nyilatkoznia kell, hogy a gazdasági évben előállított szőlőbor mennyisége nem haladja meg az 1000 hektolitert [Jöt. 54/G §-ának (7) bekezdése].

Kiszerelés

A boradóraktár engedélyese a szőlőbort kizárólag palackos és kannás, az egyéb bort kizárólag palackos kiszerelésben bocsáthatja szabad forgalomba [Jöt. 54/G §-ának (9) bekezdése].

Szállítás, adóügyi jelzések

Kiszállítás

A bor boradóraktárból való kiszállítására (kitárolására) adófelfüggesztés mellett csak termékkísérő okmánnyal van lehetőség, szabad forgalomba pedig csak az eredet igazolására alkalmas bizonylat egyidejű kiállítása mellett és a szállító részére való átadással bocsátható. A hordós kiszerelésű bort kizárólag a külön jogszabály rendelkezései szerint felhelyezett hivatalos zár alkalmazásával lehet szállítani és értékesíteni [Jöt. 54/H §-ának (1) és (2) bekezdése, 24. §-ának (1) bekezdése].

Borzárjegy

A palackozott és kannás kiszerelésű bor szállítása és értékesítése, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezelése kizárólag zárjeggyel lehetséges, ha az importáló a terméket nem adóraktárba szállítja be. A palackos kiszerelésű bor zárjegye darabonként 20, a kannás kiszerelésű bor zárjegye darabonként 600 forint értéket képvisel, egyebekben a borzárjegyre a zárjegyre vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni [Jöt. 54/H §-ának (3) és (4) bekezdése].

Elszámolás

Az egyszerűsített adóraktárban felhasznált (bor) zárjeggyel az engedélyes a vámhatóság által tartott helyszíni készletfelvétel során számol el [Jöt. 54/H §-ának (7) bekezdése].

Borkísérő okmány

Abban az esetben, ha a boradóraktár engedélyese olyan személytől vásárol fel szőlőt, aki 500 m2-t meg nem haladó szőlőterületet művel, az engedélyes a szőlőt - külön jogszabály szerint kiállított - borkísérő okmánnyal szállíthatja [Jöt. 54/H §-ának (9) bekezdése].

Adómentes felhasználás

A bor mint jövedéki termék esetében adómentes felhasználásnak minősül a bornak biológiai ecet, valamint ipari sav előállításához történő felhasználása [Jöt. 54/J §-ának (1) bekezdése].

A JÖT. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK

Az új jövedéki termék miatti módosítások után tekintsük át az általában évente módosuló főbb szabályokat!

Értelmezések

A jövőben nem minősül jövedéki termék előállításának egyebek mellett az üzemanyagoknak a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén bekövetkező keveredése, továbbá az üzemanyagoknak a fuvarozáskor vagy az üzemanyagtöltő állomáson, vagy a jövedéki engedélyes telephelyén a lefejtéskor bekövetkező keveredése sem, természetesen ezekben az esetben is azzal a feltétellel, hogy azt a vámhatóságnak az engedélyes haladéktalanul bejelentette.

Nem minősül jövedéki termék előállításának továbbá a Jöt. szerinti biodízel és az igazoltan szabad forgalomba bocsátott, adózottan vásárolt 2710 00 66 01 vámtarifaszám alatti ásványolajterméknek a gépjármű vagy jármű üzemanyagtartályában, üzemanyagtöltő állomáson történő összekeveredése sem [Jöt. 7. § 1. pontjának új g) és a Ktv. szerinti új j) alpontja].

Vámtarifaszám

A vámtarifaszám fogalommeghatározásánál a jövőben a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. június 30-i állapotát kell figyelembe venni a korábban hatályos Jöt. 1997. január 1-jei állapotával szemben (Jöt. 7. §-ának új 3. pontja).

Adóraktár

Változott az adóraktár fogalma - értve alatta a boradóraktárt is. Eszerint adóraktár az a fizikailag elkülönített, helyrajzi számmal beazonosított, egy technológiai egységet képező üzem, raktár, ahol a Jöt.-ben meghatározott engedélyek birtokában jövedéki termék előállítását folytatják, illetve ahol olyan jövedéki termék tárolását, raktározását végzik, amely után az adót még nem fizették meg.

Lényeges, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik a terméktávvezeték-adóraktárra (Jöt. 7. §-ának új 6. pontja). A korábbi szabályozás a helyrajzi számmal való beazonosítást nem határozta meg feltételként, valamint a fogalomba az úgynevezett terméktávvezeték-adóraktár is beletartozott.

Megbízható adós

Megbízható adós a jövőben az a személy, aki legalább 2 éve végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább két éve folytat a Jöt. szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, és a vámtörvény szerint vámszempontból megbízható, terhére jogerős határozattal a kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést - fizetési halasztást, részletfizetést - engedélyeztek (Jöt. 7. §-ának 18. pontja). Az új rendelkezés egyrészről pontosította a tevékenység meghatározását, másrészről a megbízható adós státusa elnyerésének feltételeit jelentősen megszigorította.

Azt a bortermelőt, aki (amely) a Jöt. rendelkezései szerint 2000. június 30-áig benyújtja a boradóraktári engedély iránti kérelmét, és a 2 éves működésre vonatkozó feltétel kivételével a megbízható adóskénti elbírálás korábban már ismertetett feltételeinek megfelel, az adóraktári engedélye kiadásakor megbízható adósnak kell tekinteni [Jöt. 85. §-ának új, (7) bekezdése, 7. §-ának 18. pontja].

Termékkísérő okmány

Termékkísérő okmány a változást követően az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való be- és kitárolásának, adómentes felhasználó részére történő átadásának, az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei közötti szállításnak, külföldre, tranzitterületre való kiléptetésének az igazolására szolgáló bizonylat [Jöt. 11. § (5) bekezdésének első mondata].

Adófelfüggesztés

Szállítás adófelfüggesztéssel

A Jöt. új szabálya lehetővé teszi az adófelfüggesztés melletti szállítást adómentes felhasználás esetén az adómentes felhasználó keretengedélyben szereplő telephelyei között, míg korábban erre csak a törvény meghatározott rendelkezése szerinti adófelfüggesztésnél volt lehetőség, ellenben az adómentes felhasználó birtokosként nem szerepelt a keretengedély vonatkozásában.

NATO-csatlakozás

A NATO-csatlakozás miatt kiegészültek a szállítás szabályai. Ennek megfelelően további adófelfüggesztés melletti szállításra van lehetőség, ha adóraktárból az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett békepartnerség más részt vevő tagállamainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya részére történik a jövedéki termék továbbítása. Ez utóbbi esetben akkor van lehetőség az adófelfüggesztés melletti szállításra, ha a fenti államok Jöt. szerinti, előzőekben meghatározott állománya részére a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 51, 2710 00 66 01, 2710 00 67 01 és 2710 00 68 01 vámtarifaszámú ásványolajterméket a szolgálati járművek, légi járművek, valamint hajók üzemanyag-ellátása céljából, a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint szállították ki, és az átvételt a külön jogszabály szerint visszaigazolták.

Az új szabályozás alapján, ha ezek a feltételek bekövetkeznek, az adóraktár engedélyese végleg mentesül a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól [Jöt. 11. § (1) bekezdésének f) és új g) pontja, 13. § (1) bekezdésének új e) pontja].

Végleges mentesülés

Törvényi kivétel és többletmentesség

A végleges mentesülés Jöt. szerinti szabályai alól 2000. január 1-jétől - a változás értelmében - a törvény kivételt tehet. Emellett a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesülés feltétele (köre) is változott. A változás kapcsán a mentességi kör bővült.

Hajózás és NATO

Abban az esetben, ha a kitárolt jövedéki terméket végleges rendeltetéssel külföldre, illetve tranzitterületre léptetik ki, a fenti kötelezettségek alóli mentesülés az eddigi eseteken túlmenően akkor is beáll, ha a gázolajat a külföldi és belföldi lajstromjelű, külföldi célállomású hajó üzemanyagtartályába töltik, azzal a feltétellel, hogy a hajónak a gázolaj betöltését követően az első kikötése a határon történő jelentkezés kivételével Magyarországon kívül van, és azt a vámhatóság igazolta. A Jöt. 13. § (1) bekezdésének c) pontja a fenti rendelkezés beiktatása folytán ca) és cb) alpontra tagolódott, a mentesülés további esetét értelemszerűen a cb) pont tartalmazza.

További mentesülési feltételt iktatott be az új szabályozás a NATO-csatlakozás vonatkozásában már ismertetett, itt megismételni nem kívánt rendelkezése is.

Ásványolajraktár

A korábbi szabályozás szerint az adóraktár engedélyese a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesült azoknak az adóraktárban tárolt jövedéki termékeknek a tekintetében, amelyeket az adóraktárban egy másik termék előállításához használtak fel. 2000. január 1-jétől idetartozik az az eset is, ha a kőolaj-finomító adóraktár az ásványolajtermék előállítását szolgáló hőtermelésre vagy ebből a célból segédanyagként ásványolajterméket használ fel [Jöt. 13. § (2) bekezdésének a) pontja].

Az adófizetési kötelezettség beállta

A korábbi szabályozás szerint az adófizetési kötelezettség beállta az adófelfüggesztéssel szállított, valamint a vámadóraktárból vámáruként kiraktározott jövedéki termék vonatkozásában - az egyéb jogszabályi feltételek megléte esetén - a betárolás, kiraktározás, illetve kiléptetés igazolásának 30 napon belüli elmulasztásához kapcsolódott. A mostani módosítás szerint adófizetési kötelezettség keletkezik a kiraktározás, valamint a NATO-csatlakozással kapcsolatos - korábbiakban utalt - mentesülési feltételhez kötődő átvétel igazolásának az elmulasztása esetében is.

A módosítás a nem adómentes célra való felhasználáskor az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beálltának az időpontját is megváltoztatta, ennek megfelelően a jövőben az adómentes felhasználó megállapítási és fizetési kötelezettsége a tárgynegyedév utolsó napján már fennáll [Jöt. 14. §-ának (2) bekezdése és 14. §-ának (4) bekezdése].

Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha a Jöt. 36. § (1) bekezdésének m) pontjában megjelölt ásványolajterméket az ott megjelölt módon kínálják, értékesítik vagy felhasználják [Jöt. 15. § (2) bekezdésének b) pontja]. A rendelkezést a Ktv. 86. §-ának (2) bekezdése iktatta a Jöt.-be (az ásványolajtermékek termékmeghatározásánál az azzal beiktatott terméket és az értékesítés, felhasználás módját is ismertetjük).

Az adófizetésre kötelezett személy

A Jöt. jelenleg hatályos, 17. §-ának (3) bekezdése adófizetésre kötelezett személynek tekinti azt a személyt is, aki az adózatlan jövedéki terméket a Jöt. rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja vagy forgalomba hozza, valamint aki (amely) a 36. § (1) bekezdésének m) pontjában megjelölt ásványolaj terméket az ott megjelöltek szerint kínálja, értékesíti vagy felhasználja. Korábban az l) pont szerinti termék vonatkozásában állt fenn a kötelezettség, a változás a fentiekben ismertetett adófizetési kötelezettség keletkezését meghatározó szabály módosulásához kapcsolódik. A módosítást ebben az esetben is a Ktv. 86. §-ának (3) bekezdése tartalmazza.

Az adóraktár működési feltételeinek változása

Jogosultság

Az adóraktári engedélyre való jogosultságot a Jöt. 19. §-a szabályozza. A hivatkozott rendelkezés (1) bekezdésének már meglévő - könyvvezetéssel, nyilvántartással kapcsolatos - feltételeit a módosítás nem változtatta meg, azonban egy szűkítő feltételt iktatott be, ami szerint a 19. § (2) bekezdésében foglalt személy mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítése alól.

A módosítás egyben megváltoztatta a kettős könyvvezetési kötelezettség alóli mentesülés feltételeit is. Az új rendelkezés szerint az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerinti mezőgazdasági őstermelő mentesül a kettős könyvvezetés és a mérleghitelesítés kötelezettsége alól, ha vezeti az egyéni vállalkozókra az Szja-tv. 5. számú mellékletében előírt nyilvántartást [Jöt. 19. §-ának (1) és (2) bekezdése].

Jövedéki biztosíték

Korábban a Jöt. kizárólag a jövedéki biztosíték meghatározását tartalmazta, és rögzítette, hogy a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak nincs kamatfizetési kötelezettsége. A Jöt. jelenlegi 22. §-ának (11) bekezdése egyrészt lehetővé teszi az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által adott garancia jövedéki biztosítékként való elfogadását is, másrészt a biztosíték vonatkozásában eljárási szabályokat is megfogalmaz. Előírja, hogy bankgaranciaként a visszavonhatatlan, illetve az olyan visszavonható bankgarancia fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához köti, biztosítva ezzel a folyamatos rendelkezésre állást. A vámhatóság a bankgarancia visszavonásához szükséges jóváhagyást kizárólag akkor adja meg, ha az adóraktár engedélyesének nincs adótartozása.

Új kötelezettség, hogy az engedélyesnek a bankgarancia érvényességének lejártát legalább 60 nappal megelőzően az érvényesség lejártának napját követő naptól érvényes újabb bankgaranciát kell benyújtania a vámhatósághoz.

Bizonylatolás, nyilvántartás, elszámolás

Kitárolás és szabad forgalom

Az új szabályozás szerint is csak termékkísérő okmánnyal van lehetőség az adóraktárból a jövedéki termék kitárolására, azonban a módosítás a Jöt. erről rendelkező 24. § (1) bekezdésének a) pontját összhangba hozta a Jöt. 11. § (5) bekezdésével, és ennek megfelelően 2000. január 1-jétől a kitárolás a belföldön tranzitrendeltetéssel átszállított jövedéki terméknél az árut kísérő vámokmánnyal, továbbá, amennyiben jogszabály egyéb bizonylat termékkísérő okmánykénti elfogadását lehetővé teszi, úgy azzal az okmánnyal is lehetséges. A hivatkozott szakasz b) pontja a jövedéki termék szabad forgalomba bocsátásának feltételeit tartalmazza, amelyekben csak annyi a változás, hogy a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő termék szabad forgalomba bocsátásakor ezeket a feltételeket nem kell figyelembe venni.

Vevőnyilvántartás

Az adóraktár engedélyese vevőnként a jövőben is köteles nyilvántartást vezetni a jövedéki termék értékesítéséről, és havonta, a tárgyhó végén összesítést készíteni. A módosítás e kötelezettséget enyhítette annyiban, hogy a sűrítettgáz-töltő adóraktár engedélyesét mentesítette a nyilvántartás vezetése és az összesítés elkészítése alól, azonban az üzemanyag-tároló adóraktárból a raktározott ásványolajnak a termék tulajdonosa részére történő kitároláskor az engedélyes a nyilvántartást tulajdonosonként is köteles vezetni. Emellett az összesítést az adóraktár engedélyese nemcsak az értékesített, hanem a kitárolt jövedéki termék vonatkozásában is köteles elvégezni [Jöt. 25. §-ának (1) bekezdése].

Az adómentes felhasználás

Keretengedély

A keretengedély megadásának feltételeit a Jöt. 26. § (4) bekezdésének a-d) pontjai tartalmazzák. A módosítás az a) pont vonatkozásában egyetlen változást tartalmaz, nevezetesen azt, hogy a jövőben az engedélyes - az egyéb törvényi feltételek megléte esetén - nem a termék-előállításra szolgáló üzem, hanem a jövedéki terméket a Jöt. szerint adómentes célra felhasználó üzem lesz.

Térben elkülönülő raktár engedélye

A jövőben új kategóriaként szerepel a Jöt.-ben az adómentesen beszerzett jövedéki termék feldolgozását végző üzemtől térben elkülönülő, más - nem összefüggő - helyrajzi számon nyilvántartott, az adómentesen beszerzett jövedéki termék betárolására, raktározására és feldolgozásra történő kitárolására szolgáló raktárhelyiségnek a keretengedélyben telephelyként való engedélyezése.

Az ilyen telephely vonatkozásában az engedély megadására csak akkor van lehetőség, ha a jövedéki termék feldolgozása és a feldolgozás helyével azonos helyen történő tárolása hatósági előírásba ütközik, vagy annak megszüntetése aránytalanul nagy költségráfordítással járna [Jöt. 27. §-ának új (8) bekezdése].

Elszámolás

A módosítás alapján az adómentes felhasználó a jövedéki termékeknek az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesüléssel járó elszámoláskészítési kötelezettségét nem a tárgyhót, hanem a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig teljesíti. A jogosultság megszűnése miatti elszámolást változatlanul a megszűnés napját követő 15. napig kell elkészíteni. A nem adómentes célra történő felhasználás figyelembevételénél az elszámoláskészítési határidővel összhangban a tárgynegyedévi zárókészlet értéke az irányadó [Jöt. 30. §-ának (1) bekezdése].

Adó-visszaigénylés

A visszaigénylés feltételei

Az adó-visszaigénylés feltételeit a Jöt. 31. §-a tartalmazza. Lényeges - és a Jöt. hatálya alá tartozóktól nagyobb körültekintést igénylő - változás, hogy a jövőben nemcsak a Jöt., hanem más törvény is tartalmazhat a visszaigénylés vonatkozásában eltérő, a visszaigénylés rendjét a Jöt.-től eltérően szabályozó feltételeket [Jöt. 31. § (1) bekezdésének felvezető mondata]. A továbbiakban az adóraktár engedélyese nemcsak akkor jogosult a visszaigénylésre, ha igazoltan adóval növelt áron vásárolt jövedéki terméket a szabad forgalomban, hanem akkor is, ha a szabad forgalomba bocsátott üzemanyagot a lefejtéskor bekövetkezett keveredés miatt saját jövedéki engedélyes telephelyéről vagy üzemanyagtöltő állomásáról adóraktárába visszaszállította, és azt jövedéki termék előállításához felhasználta [Jöt. 31. § (1) bekezdésének a) pontja].

Mentesülés

A Jöt. 31. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti export, illetve import esetén történő visszaigénylés vonatkozásában a 31. § (2) bekezdése többletfeltételként írja elő, hogy az exportáló, illetve az importáló a vámhatóság képviselőinek a jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse az alkoholtermékről a zárjegyet, avagy a dohánygyártmányról az adójegyet vagy azt felülragasztással érvénytelenítse. A megsemmisítésről, illetve az érvénytelenítésről felvett jegyzőkönyv a visszaigénylés kötelező bizonylata.

Ez a rendelkezés nem változott, azonban a módosítás az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján a kincstári finanszírozás alá tartozó gazdálkodó szervezeteket mentesíti a fenti kötelezettségek teljesítése alól, és azok hiányában is lehetővé teszi számukra az adó-visszaigénylést abban az esetben, ha az általuk exportált jövedéki terméket külföldön szolgálatot teljesítő magyar fegyveres erők részére szállítják ki [Jöt. 31. § (2) bekezdésének új, utolsó mondata].

Igazolások

Export esetében a módosított rendelkezések szerint az exportáló a jövedéki termék külföldre, tranzitterületre történő kiszállítását igazoló, a vámhatóság által kiállított, az exportáló nevére szóló vámokmánnyal, az üzemanyag-petróleum és a repülőbenzin esetén pedig az üzemanyagnak a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályába való betöltésének és a repülőgép külföldre távozásának vámhivatal általi igazolásával igazolja a visszaigénylési (levonási) jogosultságot [Jöt. 31. § (9) bekezdésének új c) és d) pontja].

Ellenőrzés

Az adó-visszaigénylés (adó-visszatérítés) esetében az úgynevezett kiutalás előtti ellenőrzés az új szabály szerint egy tekintet alá esik a hatósági felügyelettel [Jöt. 33. §-ának új (5) bekezdése]. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a hatósági felügyelet keretében a vámhatóság által végzett vizsgálat az adóhatóság szempontjából nem minősül az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerinti, ellenőrzéssel lezárt időszaknak [jelenleg a Jöt. 33. §-ának (6) bekezdése], ezért az adóhatóság az elévülési időn belül bármikor vizsgálhatja az adó-visszaigénylés jogszerűségét.

A JÖT. KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEIT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK

Ásványolaj

Termékmeghatározás

2000. január 1-jétől szűkült a Jöt. szerint ásványolajnak minősülő termékek köre, ennek megfelelően a jövőben nem ásványolaj a 2909 19 vámtarifaszám alatti termék [Jöt. 34. § (1) bekezdésének h) pontját érintő változás], valamint a 3403 11 vámtarifaszámú termék helyett a 3403 11 00 vámtarifaszám alatti termék minősül ásványolajnak, míg nem ásványolaj a 3819 és a 3820 vámtarifaszám alatti termék sem [Jöt. 34. § (1) bekezdésének i) pontját érintő változás].

Adómentes célú felhasználás

Az adómentes célú felhasználás eseteit a Jöt. 37. § (1) bekezdésének a-g) pontjai tartalmazzák. A módosítás a jogszabályhely a-c) pontjait érintette olyan mélységben, hogy a változás bemutatásánál mellőzzük a régi szabályokkal való összehasonlítást, és csak az új szabályokat ismertetjük.

2000. január 1-jétől adómentes felhasználás

  • a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 34, 2710 00 36, 2710 00 37, 2710 00 66, 2710 00 67, 2710 00 68, 2711 12 és a 2711 13 vámtarifaszám alatti ásványolajon kívül a Jöt. 36. §-ában megjelölt - és az előzőekben részletesen meghatározott - ásványolaj felhasználásával egy másik termék nem adóraktárban történő előállítása, feltéve hogy a felhasznált ásványolaj az előállított új termék részévé válik, vagy az új termék az ásványolaj kémiai átalakulásával keletkezik;
  • a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 51, 2710 00 66 01, 2710 00 68 01 vámtarifaszám alatti ásványolajterméknek az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagállamai és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett békepartnerség más részt vevő államai Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya által a szolgálati járművek, légi járművek és hajók üzemanyagaként, valamint a 2710 00 51 vámtarifaszám alatti üzemanyag-petróleumnak kizárólag sugárhajtású és gázturbina-meghajtású, katonai lajstromjelű légijármű-hajtóanyagként való felhasználása, valamint
  • a 2710 00 66 02, 2710 00 68 02 vámtarifaszám alatti tüzelőolaj működési engedéllyel rendelkező erőműben vagy távhőtermelő létesítményben kizárólag villamosenergia-, illetve hőtermelésre való felhasználása.

Ásványolaj-adóraktári engedély

Kőolaj-finomító

A Jöt. 41. § (1) bekezdésének a) pontja a korábbiakban már ismertetett, a Ktv. által beiktatott, a Jöt. 36. §-át érintő változás miatt módosult. A módosítás alapján ásványolaj-adóraktári engedély adható a Jöt. 36. § (1) bekezdés a-f), h-k), valamint m) pontjaiban szereplő ásványolajat kőolajból atmoszferikus és vákuumdesztillációval, valamint ehhez kapcsolódó technológiákkal előállító üzemre (kőolaj-finomító). A változás a biodízel Jöt.-be való beemelésével kapcsolatos, egyébként a kőolaj-finomító vonatkozásában az engedély megadásának feltételei változatlanok. Emlékeztetőül utalunk arra, hogy az itt hivatkozott pontokat korábban részletesen meghatároztuk, ezért ennek megismétlését mellőzzük.

Finomítói ásványolajraktár

A finomítói ásványolajraktár esetében megváltoztak az ásványolaj-adóraktári engedély megadásának feltételei. A korábbi szabályozás alapján az engedélyt a kőolaj-finomító engedélyesének lehetett megadni a kőolaj-finomító területén kívül található, a kőolaj-finomítóban előállított ásványolaj tárolására, raktározására alkalmas tárolóra, ahol a betárolt ásványolajtermék kiszerelése, valamint a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és a hatályos magyar szabvány szerinti finomított petróleum előállítása is végezhető. A 2000. január 1-jétől hatályos szabály ettől eltér annyiban, hogy az engedély megadásának nem feltétele az ásványolaj kőolaj-finomítóban való előállítása, emellett az új rendelkezés szerint a finomítói ásványolajraktárban adalékanyag és a Jöt. 36. §-ában utalt ásványolajtermékek felhasználásával előállítható nem jövedéki termék gyártását is lehet végezni, mégpedig külön engedély nélkül, adóraktári engedéllyel [Jöt. 41. § (1) bekezdésének b) pontja].

Biodízel-adóraktár

A Jöt. 41. §-ának (1) bekezdése a biodízel Jöt.-be való beemelése miatt egy további, j) ponttal is kiegészült. E szerint ásványolaj-adóraktári engedély a biodízelt a megújuló energiaforrások részarányának növelése céljából indított kormányprogram végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint előállító és forgalmazó (felhasználó) üzemre adható (biodízel-adóraktár). A kiegészítést a Jöt.-be a Ktv. 86. §-ának (6) bekezdése iktatta be.

Kizárólagosság

Szűkült azoknak az ásványolajtermékeknek a köre, amelyeket kizárólagosan csak kőolaj finomítóban, illetve olefingyárban lehet gyártani. A termékkörből az új szabályozás szerint a Jöt. 36. § (1) bekezdésének i), valamint l) pontjai hiányoznak [Jöt. 41. §-ának (3) bekezdése].

Kikötői adóraktár

A Jöt. 41. §-ának (4) bekezdése 2000. január 1-jéig az ásványolaj-adóraktári engedély megadását a hivatkozott szakasz első bekezdésén túl csak az úgynevezett repülőtéri adóraktár esetében tette lehetővé. A jelenlegi szabályozás a Jöt. 41. §-ának (4) bekezdését a) és b) pontra tagolta úgy, hogy az a) pontban változatlan tartalommal határozza meg a repülőtéri adóraktár-engedély megadásának a feltételeit, a b) pontban pedig kimondja, hogy az úgynevezett kikötői adóraktári engedély a 2710 00 66 01 vámtarifaszámú, üzemanyagcélú gázolajnak az állandó nyitva tartással, állandó vámhatósági felügyelet mellett üzemelő, közforgalmú nemzetközi hajózási üzemanyagtöltő kikötőben történő tárolására, kizárólag külföldi lajstromjelű, külföldi célállomású hajók részére való kiszolgálására adható.

Egyéb feltételek

A korábbi szabályozás szerint az ásványolaj-adóraktárra adóraktári engedélyt akkor lehetett adni, ha - adóraktáranként - az üzemanyag-tárolóban legalább 20 000 m3, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyós gáztöltő és a kőszénkokszoló kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre. 2000. január 1-jétől a mennyiség 20 000 m3-ről 10 000 m3-re csökkent [Jöt. 41. § (5) bekezdésének e) pontja], valamint a kikötői adóraktár fogalmának beemelésével a hivatkozott jogszabályhely kiegészült, azzal a rendelkezéssel, miszerint az adóraktári engedély megadásának feltétele a térfogat vonatkozásában, hogy a fentiekben meghatározott feltételeknek megfelelő tárolótartály térfogata legalább 200 m3 legyen [Jöt. 41. § (5) bekezdésének új g) pontja].

Jövedéki biztosíték

Az ásványolaj-termékek vonatkozásában a jövedéki biztosíték összege nem változott, csupán a Jöt. 41. § (6) bekezdésének e) pontja szabályozza a repülőtéri adóraktár esetében nyújtandó biztosíték összege mellett azonos nagyságrendben a kikötői adóraktár - mint új jogintézmény - engedélyes által nyújtandó biztosíték összegét is, amely legfeljebb 200 millió forint lehet.

Új engedélyfajta

A Jöt. 41. §-ának új, (7) bekezdése az olyan ásványolajtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés előállítását, birtoklását, valamint értékesítését, amelyre a Jöt. adómértéket állapít meg, a vámhatóság engedélyéhez köti. Korábban a Jöt. ilyen megszorító rendelkezést nem tartalmazott.

Alkoholtermék

Változó adómértékek

Az általános adómérték hektoliterfokonként 1400 forintról 1500 forintra, a 2208 20 vámtarifaszámú borpárlat, a 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 41, 2208 90 45, 2208 90 48 és a 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcspálinka adója a hektoliterfokonkénti 1120 forintról 1250 forintra, valamint a szeszfőzdében bérfőzés keretében előállított pálinka adója egy bérfőzető részére hektoliterfokonként évente legfeljebb 50 hektoliterfok mennyiségig az eddigi 500 forintról 540 forintra, míg 50 hektoliter fok felett a korábbi 1120 forintról 1250 forintra emelkedett [Jöt. 43. § (2)-(4) bekezdései].

Határérték

Új, (5) bekezdéssel egészült ki január 1-jétől a Jöt. 43. §-a. A rendelkezés - amelyhez hasonlót a Jöt. hatálybalépése óta nem tartalmazott - szerint a bérfőzetőnek kiadott bérfőzött pálinka tényleges alkoholtartalma az 55 térfogatszázalékot nem haladhatja meg.

Zárjegy nélküli forgalmazás

A Jöt. 50. §-ának (2) bekezdése tartalmazza azokat a kivételes eseteket, amelyekben az alkoholtermék szabad forgalomba bocsátása, illetve belföldi forgalom számára való vámkezelése - ez utóbbinál feltétel, hogy az importáló a terméket nem adóraktárba szállítja be - a Jöt. 50. §-ának (3) bekezdésében meghatározott zárjegy nélkül történik.

A változás nem érintette a Jöt. 50. § (2) bekezdésének a) és b) pontját, azonban a c) pontban meghatározott, zárjegy nélkül forgalmazható (vámkezeltethető) esetek módosultak. A korábbi szabályozás szerint nem volt kötelező a zárjegy alkalmazása a fentiekben meghatározott forgalmazásnál (vámkezelésnél) a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermékek esetén, amennyiben azokat laboratóriumi vizsgálatok, kísérleti, kutatási és fejlesztési célok, kísérleti termékek próbagyártása, laboreszközök, gépek mosása, tisztítása, szolgáltatótevékenységek, kórházak, rendelőintézetek, gyógyszertárak céljára, nem palackozott formában, adózottan értékesítették. A módosítás ezt a kedvezményes kört kibővítette. Jelenleg nincs szükség a zárjegy alkalmazására akkor sem, ha a jelzett vámtarifaszámú terméket gyógyszer-nagykereskedelem céljára, fermentált dohányvágat aromásítására, továbbá a Jöt. 47. §-ának (1) bekezdésében megjelölt adómentes célokra adózottan értékesítik. Lényeges, hogy a jogszabály a feltételek között már nem említi a "nem palackozott formában" kitételt.

Igazolt csökkenés

A Jöt. 50. §-ának (7) bekezdése határozza meg azokat a feltételeket, amelyek megléte a vámhatóság által visszavett zárjegy igazolt csökkenéseként vehető figyelembe. A feltételek egy részét a módosítás nem érintette. Változatlan követelmény a zárjegy sérülésmentessége, feleslegessé válása, a zárjegy minőséghibás volta, a gyártás közbeni megsérülése és a vámhatóság felügyelete melletti megsemmisítése.

A korábbi rendelkezés az elszámolást megengedte akkor is, ha a zárjegy baleset vagy elháríthatatlan külső ok miatt használhatatlanná vált, illetve megsemmisült. 2000. január 1-jétől erre nincs lehetőség. Az új szabály szerint az elszámolás csak akkor lehetséges, ha a zárjegy az igénylő tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan okból vált használhatatlanná, illetve semmisült meg, ide nem értve a lopást. Természetesen az igazolt csökkenéskénti figyelembevételre a hatályos rendelkezés szerint is csak akkor van mód, ha a megsemmisült, minőséghibás stb. zárjegy darabszáma biztonsággal megállapítható.

Vámhatósági engedély

A Jöt. 51. § (1) bekezdésének módosított első mondata szerint alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezést kizárólag vámhatósági engedéllyel szabad előállítani, birtokolni, valamint értékesíteni. A korábbi szabályozás csak az etil-alkohol, a lepárlással gyártott pálinka és a borpárlat előállítására alkalmas készülék előállítását és birtoklását kötötte hatósági engedélyhez.

Sör

A sörre vonatkozó rendelkezéseket a módosítás mindössze két ponton érintette.

Változó adómérték

A sör adója hektoliterre vetítve Balling (Plató)-fokonként a korábbi 312 forintról 334 forintra emelkedett [Jöt. 53. §-ának (3) bekezdése].

Vámhatósági engedély

A korábban hatályos jogszabály nem tartalmazta azt a rendelkezést, miszerint sör előállítására alkalmas főzőüstöt, valamint komlóforraló üstöt kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, birtokolni és értékesíteni [Jöt. 54. §-ának új (5) bekezdése].

Pezsgő

Termékmeghatározás

A módosítás a pezsgő meghatározását jelentősen megváltoztatta, ezért az összehasonlítás helyett célszerűbb az új meghatározás ismertetése. A Jöt. szerint pezsgő alatt a dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt vagy másképpen kiszerelt, 20 oC-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan italt kell érteni, amely

  • a 2204 10, 2204 21 10 és 2205 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, és kizárólag erjedéssel keletkezett;
  • a 2204 10, 2204 21 10, 2204 29 10 és 2205 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13 térfogatszázalék, és nem kizárólag erjedéssel keletkezett;
  • a 2206 00 31 és 2206 00 39 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 13 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, és kizárólag erjedéssel keletkezett (Jöt. 55. §-a).

Adómérték

Az adó mértéke a korábbi, literenkénti 66,60 forintról 71,20 forintra emelkedett [Jöt. 56. §-ának (2) bekezdése].

Jövedéki biztosíték

Az új rendelkezés alapján jövedéki biztosítékot adóraktár-engedélyesenként legfeljebb 30 millió forint értékben kell nyújtani. Amennyiben a jövedéki biztosíték Jöt. szerint számított összege nem éri el az 500 ezer forintot, nincs biztosítéknyújtási kötelezettség [Jöt. 57. §-ának (3) bekezdése]. A korábbi szabályozás szerint ilyen mentesség nem volt, emellett az új szabályozás nem tesz különbséget adóraktáranként, illetve több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében az engedélyesenként nyújtandó biztosíték összege szerint, hanem egységesen, engedélyesenként írja elő a biztosíték legmagasabb összegét.

Köztes alkoholtermék

Habzó köztes alkoholtermék

A Jöt. módosított 58. §-ának (2) bekezdése szerint habzó köztes alkoholtermék a nem dróttal vagy szalaggal rögzített, nem gomba formájú dugóval lezárt, 20 oC-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan ital, amely a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben a tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék. Lényeges, hogy a sör, a bor és a pezsgő nem minősül habzó köztes alkoholterméknek.

Nem habzó köztes alkoholtermék

Egyszerűsödött a nem habzó köztes alkoholtermék fogalma a termékkör változatlansága mellett. 2000. január 1-jétől nem habzó köztes alkoholterméknek minősül - a sör, a bor, a pezsgő és a habzó köztes alkoholtermék kivételével - a 2204, a 2205 és a 2206 vámtarifaszámú termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék [Jöt. 58. §-ának (3) bekezdése].

Adómérték

A habzó köztes alkoholterméke adómértéke literenként a korábbi 66,60 forintról 77,00 forintra, míg a nem habzó köztes alkoholtermék adómértéke 88,80 forintról 97,70 forintra emelkedett [Jöt. 59. §-ának (2) bekezdése].

Dohánygyártmány

A dohánygyártmányok termékmeghatározása részben változott, s a módosítás kibővítette a dohánygyártmányok körét. Korábban dohánygyártmánynak minősült az a kész dohányvágat, amely pipadohány esetében pipában történő elszívásra, cigarettadohány esetében pedig kézi töltésű cigaretta készítésére szolgál. Ez az úgynevezett fogyasztási dohány. 2000. január 1-jétől azonban csak az a kész dohányvágat tartozik a termékmeghatározásba, amely további ipari feldolgozás nélkül alkalmas dohányzásra, és amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1 milliméter szélességűre vágott. Ez az úgynevezett finomra vágott fogyasztási dohány. Emellett a jövőben dohánygyártmány a fenti meghatározásba nem tartozó kész dohányvágat is, amely egyéb fogyasztási dohánynak minősül [Jöt. 61. §-ának e) és f) pontja].

Adómérték

Az adómértékek a dohánygyártmányoknál is változtak, valamint a termékkör kibővülésével új adómérték is belépett. A jelenlegi szabályozás szerint az adó mértéke

  • a cigarettára 2645 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 17 százaléka (korábban az összeg 2300 forint volt, a mérték pedig úgyszintén 17 százalék);
  • a szivarra, a szivarkára és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka (itt a mérték nem változott, csak fogyasztási dohány helyett a termékmeghatározás változása miatt egyéb fogyasztási dohány szerepel);
  • a finomra vágott dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 26 százaléka [Jöt. 62. § (2) bekezdésének a) és b) pontja, valamint új c) pontja].

Az adómérték vonatkozásában a cigarettamennyiség kétszerezésének szabálya is változott. A hatályos rendelkezés alapján a tételes adómérték alapjaként a cigaretta darabszámát kétszerezni kell, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - meghaladja a 9 centimétert, de rövidebb, mint 18 centiméter, háromszorosan kell figyelembe venni, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - 18 centiméter vagy annál nagyobb, de rövidebb, mint 27 centiméter és így tovább [Jöt. 62. §-ának (3) bekezdése].

Adómérték-változás és adójegy

2000. január 1-jétől abban az esetben, ha az adó, az általános forgalmi adó mértéke megváltozik, az új adómérték hatálybalépését megelőző 45 napon belül az adóraktár engedélyese a havi átlagos adójegykészletének tartásához szükséges mennyiségnél több adójegyet nem igényelhet, nem tarthat készleten. Az adómérték változásának hatálybalépését követően a változás előtti adójeggyel - legfeljebb még 15 napon belül - csak az a dohánytermék tárolható ki az adóraktárból, amelyre az adójegyet az adómérték változásának hatálybalépése előtt helyezték fel [Jöt. 63. §-ának (12) bekezdése].

SZABAD FORGALMÚ KERESKEDELEM, EXPORT-IMPORT

A Jöt. 68. § (2) bekezdés 1. pontjának c) alpontját érdemben a módosítás nem változtatta meg, ennek megfelelően a hatályos szabályozás szerint is jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek minősül a szabad forgalomba bocsátott, az első bekezdés a) és b) pontjában nem említett egyéb jövedéki termék belföldi beszerzése, készletezése, valamint továbbforgalmazók részére való továbbértékesítése. Azonban a módosítás eredményeként a Jöt. 68. §-a kiegészült egy további, (3) bekezdéssel, amely szerint a külön jogszabályban meghatározott esetekben és eljárás keretében a jövedéki terméknek nem jövedéki engedélyes kereskedők közötti nem rendszeres értékesítése, átadása, apportálása nem tartozik az előzőekben hivatkozott pont alá.

Üzemanyagtöltő állomás

Változott az üzemanyagtöltő állomás fogalma. Eszerint üzemanyagtöltő állomás az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett és hitelesített tárolótartállyal, illetve a sűrített gáz esetében térfogat- vagy tömegárammérővel és -összegzővel ellátott kiskereskedelmi elárusítóhely [Jöt. 68. § (2) bekezdésének 4. pontja]. A Jöt. korábbi rendelkezése a sűrített gáz értékesítési feltételeit nem tartalmazta.

A jövedéki engedély megadásának feltételei

A jövedéki engedélyre való jogosultság feltételei a kereskedelmi tevékenységek esetében jelentősen szigorodtak, azonban nem változott valamennyi feltétel.

Jövedéki biztosíték

Lényeges módosulás, hogy ásványolajtermékek esetében jövedéki engedélyt csak az kaphat, aki 120 millió forint értékben nyújt jövedéki biztosítékot, egyéb jövedéki termék esetében a jövedéki biztosíték összege 22 millió forint - korábban a jövedéki biztosíték összege a fenti megkülönböztetés szerint 80, illetve 15 millió forint volt [Jöt. 69. § (2) bekezdésének a) pontja]. A jövedéki biztosíték összege 95 millió forintról 142 millió forintra emelkedett azoknál a jövedéki engedélyes kereskedőknél és importálóknál, akik ásványolajat és egyéb jövedéki terméket egyaránt forgalmaznak, exportálnak, illetve importálnak [Jöt. 69. §-ának (7) bekezdése].

Könyvvezetés, nyilvántartás

Változatlanul feltétele az engedély megadásának, hogy az engedélyre az jogosult, aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvitel szabályai szerint tesz eleget. Az új rendelkezés szerint az egyéni vállalkozó és az szja-törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő esetében feltétel, hogy a könyvvezetési kötelezettségnek az szja-törvény rendelkezéseinek megfelelően tegyenek eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmazzanak, hogy annak alapján a forgalmazott jövedéki termék számbavétele ellenőrizhető legyen - a korábbi szabályozás ezt a rendelkezést a mezőgazdasági őstermelőkre nem terjesztette ki [Jöt. 69. § (2) bekezdésének b) pontja].

A biztosítéknyújtás módja

A Jöt. 69. §-ának eddigi (10) bekezdése helyett 2000. január 1-jétől a korábbiakban már ismertetett, a Jöt. 22. §-ának (11) bekezdését kell alkalmazni.

Mentesülés

A Jöt. 69. §-a kiegészült a (15) - új - bekezdéssel, amely szerint nem kell az előzőekben utalt, a Jöt. 69. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti jövedéki biztosítékot nyújtania annak a szőlőtermelőnek, aki saját termésű szőlőjéből bérfeldolgozásban előállított szőlőborát továbbforgalmazók részére értékesíti.

Végelszámolás, felszámolás

A korábbi szabályozás - és a jelenlegi is - lehetővé teszi a jövedéki engedélyes kereskedőnek a végelszámolásból, illetve felszámolásból megvásárolt vagy a követelés (tartozás) fejében átvett, valamint a hatóságok által elkobzott, vagy a vámraktárból a vámhatóság által értékesített jövedéki termék beszerzését és továbbforgalmazását, amennyiben az adófizetési kötelezettségét a Jöt. szerint teljesítette. Az új rendelkezés szerint azonban a beszerzésre, illetve a továbbforgalmazásra a fenti feltételeken túl kizárólag a hatóság által lefoglalt és előzetesen értékesíthető termékek esetében van lehetőség [Jöt. 70. §-ának (2) bekezdése].

Jövedéki termék értékesítése

Feltételek

A Jöt. 71. § (1) bekezdésének első mondata nem változott, tehát a jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét és származását továbbra is hitelt érdemlően kell igazolnia, azonban a további feltételek olyan mértékben változtak meg a módosítás eredményeként, hogy szükségtelen a régi szabályok ismertetése. A beszerzés, készletezés, valamint az értékesítés ennek megfelelően a következők szerint történhet:

  • alkoholterméknél - kivéve az 5,5 térfogatszázaléknál alacsonyabb alkoholtartalmú, fémdoboz csomagolású terméket - csak zárjeggyel és 2 liter űrtartalmat el nem érő göngyölegben, illetve kivételesen [a Jöt. 50. §-ának (10) bekezdése szerinti esetben - alkoholtermék felhasználása reklám, kiállítás céljára, illetve a 2207 vámtarifaszámú termék egészségügyi intézmények részére való, avagy alkalmi, esetenkénti forgalmazásra] 2 litert meghaladó űrtartalmú göngyölegben palackozva;
  • a palackozott vagy kannás kiszerelésű bornál csak zárjeggyel, a hordós kiszerelésű bornál csak hivatalos zárral ellátva, illetve
  • dohánygyártmánynál csak adójegygyel [Jöt. 71. § (1) bekezdésének a-c) pontja].

Továbbforgalmazás, helyszíni értékesítés

A Jöt. 71. §-ának (3) bekezdése a korábbi rendelkezéshez képest a továbbforgalmazás vonatkozásában kiegészült a borral mint jövedéki termékkel, másrészről tartalmazza a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezést is az egyéb jövedéki termékeknél. Jelenleg tehát az utalt rendelkezés szerint a jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és sör árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználója részére gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.

Szállítás

A változás a jövedéki engedélyes kereskedő általi jövedéki termék szállítása vonatkozásában a bor jövedéki termékké válásához kapcsolódik. Az egyéb jövedéki termékek szállítására változatlanul szállítólevéllel van lehetőség, míg a bort úgynevezett borkísérő okmánnyal lehet szállítani [Jöt. 71. § (4) bekezdésének b) pontja].

Tilalom és nyilvántartás

Az exportáló a régi feltételekkel értékesíthet zárjeggyel ellátott alkoholterméket, illetve dohánygyártmányt - tehát a zárjegy, illetve adójegy felülragasztásával -, és a nyilvántartási kötelezettség is változatlan, a módosítás a rendelkezést annyiban érintette, hogy a zárjeggyel ellátott alkoholtermék mellé beemelte az időközben jövedéki termékké vált bort is [Jöt. 71. §-ának (10) bekezdése].

Termékbeszerzés

A Jöt. 68. §-ának új, (3) bekezdése - a korábbiakban említettek szerint - nem tekinti jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek az egyéb - itt megismételni nem kívánt - feltételek fennállása esetén a jövedéki terméknek nem jövedéki engedélyes kereskedők közötti nem rendszeres értékesítését, átadását és apportálását. Ezzel összefüggésben a Jöt. 72. § (8) bekezdése - a jogszabályhely egyéb rendelkezéseinek változatlansága mellett - kiegészült. A kiegészítés értelmében a nem jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki terméket a Jöt. 68. §-ának (3) bekezdése szerinti esetben nem jövedéki engedélyes kereskedőtől is beszerezheti.

Alkoholtermék értékesítése

A Jöt. 2000. január 1-jéig hatályos 72. §-ának (13) bekezdése szerint alkoholterméket az üzlethelyiség raktárában, továbbá - a vendéglátó-ipari üzlet és a ke

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére