Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 22. számában (2000. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Gyógyszerek nagykereskedelme

Az Európai Közösségek Irányelveivel összeegyeztethető szabályozást nyert a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenység. A gazdálkodó szervezet és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe kizárólag az új rendelet előírásai szerint folytathat nagykereskedelmi tevékenységet a jogszabályban felsorolt gyógyszerekkel.

A gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység magában foglalja a gyógyszerek beszerzését, minőségbiztosítását, minőségértékelését, tárolását, készletezését, szétmérését, szétcsomagolását, megrendelőhöz való eljuttatását, forgalomból való kivonásának végrehajtását, nyilvántartását, továbbá a gyógyszerrel kapcsolatos adatszolgáltatást és a forgalmazónak szóló információadást.

A nagykereskedelmi engedély

A nagykereskedő csak olyan gazdálkodó szervezettől szerezhet be gyógyszert, amely rendelkezik az általa előállított, illetve forgalmazott gyógyszer gyártására vagy forgalmazására jogosító engedéllyel. A nagykereskedelmi engedély jogosultja csak orvosi oxigént szolgáltathat ki közvetlenül a lakosság részére. Az engedély kiadását meghatározott gyógyszercsoportokra lehet kérni. A forgalmazni kívánt gyógyszercsoportok bővítéséhez újabb engedély szükséges. Az engedély kiadása iránti kérelmet - 3 példányban - az Országos Gyógyszerészeti Intézethez (OGYI) kell benyújtani.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a kérelmező nevét (cégnevét), székhelye és telephelye(i) címét;
  • a forgalmazni kívánt gyógyszercsoportok megnevezését;
  • a gyógyszerraktár alaprajzát,
  • a működés tervezett ügyrendjét;
  • a minőségbiztosítás rendjét;
  • a beérkezett gyógyszerek minősége értékelését és a felszabadítást végző gyógyszerész nevét, oklevele számát, szakképesítését igazoló oklevele másolatát, munkaköri leírását;
  • a technikai felszereltség leírását;
  • a szakmai dokumentálás módját;
  • a termékek forgalmazásához előírt tájékoztatás módját;
  • a forgalomból való kivonás végrehajtásának és a termékvisszavétel tervezett módját;
  • a kiszállítás tervezett módját;
  • a termék minőségvizsgálatához szükséges laboratórium megjelölését, vagy ha a nagykereskedő nem rendelkezik a minőség-ellenőrző vizsgálatok végzésére alkalmas laboratóriummal, a minőség-ellenőrzést végző laboratóriummal kötött megállapodás másolatát, továbbá
  • a felelősségbiztosítási szerződés másolatát.

Az OGYI a határozat meghozatala előtt helyszíni szemlét tart, amely során megvizsgálja, hogy a kérelmező rendelkezik-e a nagykereskedelmi tevékenység gyakorlásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint megfelelő dokumentációs és minőségbiztosítási rendszerrel. A helyszíni szemlére meghívja a területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) tiszti főgyógyszerészét is.

Kábítószernek, valamint a pszichotróp anyagnak, illetve készítménynek minősülő termékekkel az folytathat nagykereskedelmi tevékenységet, aki ezek forgalmazására a külön jogszabályban előírt engedéllyel is rendelkezik.

Az OGYI közleményt tesz közzé az Egészségügyi Közlönyben a kiadott, illetve a visszavont engedélyről, valamint a nagykereskedői tevékenység szüneteltetéséről.

Szakmai feltételek

A több telephellyel rendelkező nagykereskedést a gyógyszerészi felügyelet szempontjából nem lehet egy egységnek tekinteni. A gyógyszerraktár teljes üzemideje alatt minden telephelyen legalább egy gyógyszerésznek jelen kell lennie.

A nagykereskedelmi tevékenység műveleteit csak a képesítéssel rendelkező szakember végezheti. A gyógyszerminősítésre és a minősítéssel összefüggő valamennyi feladatra - beleértve a beérkezett gyógyszerek felszabadítását is - csak gyógyszerész jogosult. A gyógyszerforgalmazás során a raktározás, a szétmérés, a szétcsomagolás és a forgalomból való kivonás műveletei kizárólag gyógyszerész közvetlen felügyelete mellett végezhetők.

A nagykereskedés telephelyén olyan gyógyszerészt kell alkalmazni, aki a munkaköri leírásában is rögzített feladat- és hatáskörrel rendelkezik a minőségbiztosítás megvalósítására és fenntartására.

A nagykereskedelmi tevékenység szakmai felügyeletét a tiszti főgyógyszerész látja el.

A korábban kiadott engedélyek

A gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenységről szóló rendelet december 15-én lépett életbe. A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott gyógyszer-nagykereskedői engedélyek alapján 2000. május 1-jéig lehet tevékenykedni. Ha a gazdálkodó szervezet ezt követően is folytatni kívánja a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet, 2000. február 15-ig új engedély iránti kérelmet kell benyújtania az OGYI-hoz.

A nagykereskedelmi tevékenység során forgalmazható gyógyszerek megnevezését és a tevékenység szakmai feltételeit a 60/1999. (XII. 1.) EüM rendelet mellékletei tartalmazzák.

(Magyar Közlöny 1999/107. szám)

Munkavédelem

A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében rendeletet alkottak a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről. A rendelet szabályai vonatkoznak minden, munkavégzésre irányuló jogviszonyra, amely fertőző- és járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű, és ahol biológiai tényezők hatásával kell számolni.

A munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat érő expozíció jellegét, időtartamát és - amennyiben lehetséges - mértékét. A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása befolyásolhatja a munkavállalók biológiai tényezőkkel történő expozícióját.

A munkáltató kötelezettségei

Amennyiben a munkavégzés jellege lehetővé teszi, a veszélyes biológiai tényezők olyan helyettesítésére kell törekedni, amely a jelenlegi tudományos ismeretek szerint nem vagy kevésbé veszélyezteti a munkavállalók egészségét.

Ha a becslés a munkavállalók biztonságát vagy egészségét fenyegető kockázatot jelez, a munkáltató köteles jelenteni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi intézetének azokat a tevékenységeket, amelyek során a munkavállalók biológiai tényezők kockázatának vannak kitéve, továbbá a kockázatnak kitett munkavállalók számát, illetve a megelőző intézkedéseket és a haváriatervet.

A munkáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a városi intézetet minden olyan balesetről, technológiai, illetve üzemzavarról, amely a biológiai tényezők szétterjedését okozhatja. A munkáltató minden olyan biológiai tényezőkkel kapcsolatos tevékenységnél, amely kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára és egészségére, köteles

  • biztosítani, hogy a munkavállalók ne étkezzenek, ne igyanak és ne dohányozzanak a munkahelyen, illetve olyan helyiségben, ahol a biológiai tényezők kockázatával kell számolni,
  • a munkavállalók számára megfelelő védőruházatot biztosítani,
  • a munkavállalók rendelkezésére bocsátani megfelelő mosdót és illemhelyet, továbbá biztosítani a szemöblítés és - amennyiben ez szükséges - a bőrfertőtlenítés lehetőségét,
  • gondoskodni arról, hogy a munkavállalók az e célra kijelölt és megfelelő jelöléssel ellátott helyen megfelelően tárolják a szükséges védőeszközöket, hogy ellenőrizzék, továbbá lehetőség szerint használat előtt is, de használat után minden alkalommal megtisztítsák azokat, valamint az ismételten fel nem használható védőeszközt veszélyes hulladékként kezeljék,
  • megtiltani a meghibásodott védőeszköz használatát,
  • írásban rögzíteni az emberi vagy állati eredetű minták vételére, kezelésére és feldolgozására szolgáló eljárásokat.

A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállalók a munkaterület elhagyásakor vegyék le, és a többi ruhától elkülönítve tárolják azokat a védőeszközöket, amelyek biológiai tényezőkkel szennyeződhettek. Ügyelnie kell arra, hogy a védőeszközök fertőtlenítése, megtisztítása vagy szükség szerinti megsemmisítése megtörténjen. Az ilyen intézkedések költségei a munkavállalókat nem terhelhetik.

A munkavállalók tájékoztatása és képzése

A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók elégséges és megfelelő képzést kapjanak az egészséget fenyegető kockázatokról, az expozíció megelőzését szolgáló intézkedésekről, a higiéniára vonatkozó előírásokról, az egyéni védőeszköz viseléséről és használatáról, az előre nem látható veszélyhelyzetekben történő intézkedésekről, illetve a veszélyhelyzetek megelőzéséről.

A munkáltató írásban rendelkezik a szükséges teendőkről, szükség esetén figyelmeztetéseket is ki kell függesztenie, amelyek minimálisan tartalmazzák a biológiai tényezőkkel végzett munka során történt baleset vagy súlyos zavar esetén követendő előírásokat.

A munkavállalók kötelesek azonnal jelenteni a munkahelyi vezetőnek minden olyan balesetet vagy zavart, amely a biológiai tényező kezelésével kapcsolatos.

Minden munkavállaló jogosult a személyére vonatkozó információ megismerésére. A munkáltató jegyzéket vezet azokról a munkavállalókról, akik a biológiai tényezők kockázatának vannak kitéve, feltüntetve a végzett munka jellegét, a biológiai tényezőt, továbbá az expozícióval, balesetekkel és zavarokkal kapcsolatos adatokat. A jegyzéket a kockázat megszűnése után legalább tíz éven át meg kell őrizni.

Bejelentés az ÁNTSZ-nek

Ha a gazdálkodó szervezet biológiai tényezőkkel való tevékenységet kíván végezni, ezt a szándékát első ízben a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 30 nappal az ÁNTSZ városi intézetének be kell jelentenie. A tevékenységet csak abban az esetben lehet megkezdeni, ha a városi intézet ellenőrizte, hogy a munkavállalók foglalkozás-egészségügyi ellátása biztosított.

Ha a becslés kimutatja a munkavállalók egészségének kockázatát, a munkáltatónak hatékony védőoltást kell felajánlania a munkavállalók számára, amennyiben ilyen létezik. A munkavállalókat tájékoztatni kell a védőoltás előnyeiről, illetve hátrányairól. A védőoltást a munkavállalók számára térítésmentesen kell biztosítani.

A fenti munkavédelmi szabályok 2000. április 1-jétől lesznek hatályosak, azzal, hogy a már meglévő munkahelyeken legkésőbb 2001. december 31-ig kell bevezetni azokat. A hatálybalépést követően létesített munkahelyek esetében legkésőbb 2000. december 31-ig kell biztosítani a rendelkezések alkalmazását.

A különböző biológiai tényezők csoportba sorolását a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny 1999/107. szám)

Bankjegyek bevonása

Módosult az 5000 forintos címletű bankjegyek bevonásáról szóló MNB-hirdetmény. A Magyar Nemzeti Bank a már bevont 5000 forintos címletű bankjegyeket csak 1999. december 15-ig váltotta át magyar törvényes fizetőeszközre. A korábbi hirdetmény szerint 2002. április 1-jéig lehetett volna névértéken átváltani a régi bankjegyeket.

(Magyar Közlöny 1999/107. szám)

Felvonók és mozgólépcsők műszaki vizsgálata

1999. december 15-től megváltoztak a felvonók és mozgólépcsők építésügyi engedélyezésének és üzemeltetésének szabályai.

Építési, használatbavételi engedély

Ha a felvonót, illetőleg a mozgólépcsőt az építmény építésével, bővítésével vagy engedélyhez kötött felújításával, helyreállításával vagy átalakításával egyidejűleg létesítik, az építményre és a felvonóra, illetve a mozgólépcsőre egyidejűleg kell megkérni az építési engedélyt. Amennyiben jogszabály kötelezően írta elő a felvonó és a mozgólépcső létesítését, a használatbavételi engedélyt is együtt kell kérni az építményre és a felvonóra (mozgólépcsőre).

Az építésügyi hatóság az építési és a használatbavételi engedélyt csak akkor adhatja meg, ha figyelembe vette a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kijelölt szervezet alkalmassági nyilatkozatát. A használatbavételi engedélyhez az üzembe helyezési vizsgálatot megelőzően kiviteli tervdokumentációt kell benyújtani a kijelölt szervezethez.

Műszaki felülvizsgálat

A kötelező műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokat a 10 évesnél nem régebbi és a felújított berendezés esetén évenként egy, egyébként pedig két alkalommal (félévenként) a kijelölt szervezet ellenőreivel kell elvégeztetni. További két alkalommal, félévenként az önálló vagy gazdasági társaság keretében működő felvonó- és mozgólépcső-ellenőr hajtja végre a karbantartás műszaki biztonsági felülvizsgálatát. Az ellenőr balesetveszély esetén köteles a felvonót, mozgólépcsőt leállítani.

Az új rendelet ismerteti, hogy milyen szakmai feltételeknek kell megfelelnie az ellenőrnek. Ellenőr az lehet, aki rendelkezik az ehhez szükséges engedéllyel. Az eddiginél szigorúbban szabályozták azt is, ki végezheti el a felvonó és mozgólépcső szerelését és karbantartását.

Az üzemeltető és a műszaki felülvizsgálatot végző szervezet kötelezettségeit részletesen ismerteti a 173/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny 1999/107. szám)

name="Rendőrségek illetékességi területének változása">Rendőrségek illetékességi területének változása

Január 1-jétől módosult a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei, a Bács-Kiskun Megyei, a Veszprém megyei és a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőrkapitányságok illetékességi területe. A területi változásokat a 45/1999. (XII. 6.) BM rendelet vezette be.

(Magyar Közlöny 1999/108. szám)

Kőolaj- és földgázkiviteli tilalom

Az Európai Közösségek tagállamaival összhangban a gazdasági miniszter átmeneti időre megtiltotta meghatározott termékek kivitelét, és a Magyar Köztársaság területén történő átszállítását a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságba. A tilalom nem vonatkozik a Koszovó Tartományba vagy a Montenegrói Köztársaságba való kivitelre, a csővezetéken harmadik országba szállított földgázra, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságba irányuló diplomáciai, békefenntartó és humanitárius célú kivitelre, illetve magyar vámterületen történő átszállításra, ha azt engedélyezte a Gazdasági Minisztérium.

A tilalom 1999. december 6-tól érvényes. A 61/1999. (XII. 6.) GM rendelet utasításait az ezt követően induló eljárásokban kell alkalmazni. A kiviteli engedélyhez szükséges tájékoztató adatokat, formanyomtatványt, kitöltési útmutatót a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában teszik közzé. A tilalom alá eső kőolaj, földgáz és származékaik felsorolását a rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny 1999/108. szám)

name="Építésügyi hatóságok illetékességi területe">Építésügyi hatóságok illetékességi területe

2000. január 1-jétől módosul a kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területe. A városi, kerületi jegyzők területét a 175/1999. (XII. 7.) Korm. rendelet sorolja fel.

(Magyar Közlöny 1999/109. szám)

Kereskedelmi Vámtarifa

Megváltozott a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló jogszabály. A módosított vámtételek a 62/1999. (XII. 7.) GM-PM együttes rendelet mellékleteiben találhatók. A rendelet mellékleteit az 1999/109. számú Magyar Közlöny II. kötete tette közzé.

(Magyar Közlöny 1999/109. szám)

Vámkontingensek

GATT kedvezményes vámkontingensek

A Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzésű hasábjában meghatározott vámtételeknél kedvezőbb vámtételeket lehet alkalmazni a GATT kedvezményes vámkontingensek keretében. A vámkontingensek és a hozzájuk tartozó vámtételek nyilvántartását a Gazdasági Minisztérium végzi. A kedvezményeket a 63/1999. (XII. 7.) GM-PM együttes rendelet melléklete tartalmazza. A rendelet 2000. január 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit 2000. december 31-ig kell alkalmazni.

Szabadkereskedelmi megállapodáson alapuló kedvezmények

A Magyar Köztársasággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra vonatkozó 2000. évi vámkontingensekről a 64/1999. (XII. 7.) GM-PM együttes rendelet határozott. A 2000. január 1-jétől december 31-ig alkalmazható vámkontingenseket a rendelet melléklete tette közzé.

(Magyar Közlöny 1999/109. szám)

Tűzvédelmi bírság

1999. december 23-tól tűzvédelmi bírságot lehet kiszabni abban az esetben is, ha

  1. a tűzoltókészülék gyártását, javítását, ellenőrzését a jogszabályban, a kötelezően előírt szabványban, vagy a tűzvédelmi engedélyben foglaltaktól eltérően végzik;
  2. ha nem kérték meg a tűzvédelmi hatóság engedélyét, illetőleg egyetértését;
  3. ha a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes ("A"), a tűz- és robbanásveszélyes ("B"), valamint a tűzveszélyes ("C") tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről;
  4. ha a kötelezett a tűzvédelmi szabályzatot nem készíti el, nem gondoskodik annak megismertetéséről, betartatásáról;
  5. időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok elmulasztásáért.

A tűzvédelmi bírság alsó határa a tűzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság felső határának megfelelő összeg, a felső határa hárommillió forint.

A tűzvédelmi bírság szabályait a 177/1999. (XII. 8.) Korm. rendelet módosította.

(Magyar Közlöny 1999/110. szám)

Külföldi kiküldetés költségei

2000. január 1-jétől megváltoztak a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségek elszámolására vonatkozó szabályok. Ha a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, azt a jövőben egy egész napnak kell számítani. Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések (külszolgálatok) esetén is lehetséges az időtartamok egybeszámítása.

Az új szabályokat a 178/1999. (XII. 8.) Korm. rendelet állapította meg, amelyeket a 2000. január 1-jétől keletkezett jövedelmekre és adókötelezettségekre kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny 1999/110. szám)

Közteherjegy

Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személy utáni közterhek egyszerűsített befizetése közteherjegy útján történik. A közteherjegyek 2000. január 1-jétől 100, 200, 500 és 1000 forintos címletekben kerülnek forgalomba. Az egyes címletek műszaki adatait a 29/1999. (XII. 10.) PM rendelet részletesen ismerteti.

(Magyar Közlöny 1999/111. szám)

Bankszámlák kezelése

2000-ben átalakulnak a pénzforgalmi bankszámlák vezetésének szabályai. A pénzforgalmi bankszámla vezetésére felhatalmazott hitelintézet természetes személy, valamint pénzforgalmi bankszámla vezetésére nem kötelezett egyéb szervezet részére is vezethet bankszámlát.

Ha a számlatulajdonos másként nem rendelkezik, a pénzintézet a számlatulajdonos bankszámlájának megterhelésére vonatkozó rendelkezéseket (megbízásokat) az érkezés sorrendjében teljesíti. 2000. március 20-tól a megbízások közül a számlatulajdonos rendelkezésére tekintet nélkül kell teljesíteni a bírósági és a közigazgatási eljárás szerint jogosított, illetve végrehajtóként eljáró szerv által benyújtott követelésre - ideértve az adóhatóság és a vámhatóság által benyújtott adó-, járulék- és vámköveteléseket is -, az átutalási végzéssel végrehajtott követelésre; a végrehajtó által lefoglalt követelésre; illetve a közjegyzői okiraton alapuló követelésre vonatkozó megbízásokat.

2000. július 1-jét követően, ha törvény mást nem ír elő vagy a felek eltérően nem rendelkeznek, a bankszámlák közötti elszámolás útján teljesített fizetést akkor kell teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget a jogosult bankszámláján jóváírták.

A számlatulajdonosnak ugyanazon hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi bankszámlái a rendelkezések (megbízások) teljesítése szempontjából egy bankszámlának tekintendők. A pénzforgalmi bankszámlák tulajdonosainak devizaszámlái a megbízások teljesítése szempontjából egy tekintet alá esnek a számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámláival. A teljesítés során előbb a forintban vezetett számlákat kell figyelembe venni, majd azt követően a devizaszámlákat. Az azonnali beszedési megbízást (átutalási végzést, követelés lefoglalását) - az okiratban feltüntetett pénznemtől függetlenül - forintban kell teljesíteni a terhelést végző hitelintézet által jegyzett - a devizaszámla megterhelésének napján érvényes - devizavételi árfolyam figyelembevételével.

A bankszámlák kezelésének új szabályait a 183/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet vezette be.

(Magyar Közlöny 1999/112. szám)

Földhasználati nyilvántartás

A földhasználati lap és az okirattár

A földhasználati nyilvántartást a használatba kiadott termőföldek nyilvántartására vezették be. A nyilvántartás számítógépes adatbázisban rögzített földhasználati lapból és okirattárból áll.

A földhasználati lapon kell nyilvántartani a földhivatal illetékességi területén a földhasználó használatában álló valamennyi termőföldet, mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet. A földhasználati lap két részből áll, az I. rész a földhasználóra, a II. rész a termőföldre vonatkozó adatokat tartalmazza. Az okirattár a földhasználó által benyújtott szerződéseket és más okiratokat őrzi.

Nyilvántartásba vétel

A termőföld használatát a földhasználó által benyújtott szerződés, ha pedig annak írásba foglalása elmaradt, a föld használatára vonatkozó szóbeli megállapodás tartalma alapján kell nyilvántartásba venni. A földhasználó által közölt adatokat a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban rendelkezésre álló adatokból kiegészíti.

A bejelentés a földhivatal által rendelkezésre bocsátott, kitöltött földhasználati bejelentési adatlap benyújtásával történik. Az írásba foglalt szerződést egy eredeti és egy másolati példányban kell benyújtani. Az eredeti példány helyett hiteles másolat is benyújtható. Ha a szerződés több földhivatal illetékességi területén fekvő több termőföldre vonatkozik, a szerződést a földhasználó választása szerinti földhivatalhoz annyi példányban kell benyújtani, ahány földhivatalt az érint. A használatra vonatkozó szerződés eredeti példányát csak az egyik illetékes földhivatalhoz kell benyújtani.

Ha a használat nem a teljes földrészletre vagy nem a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartási térképen azonosítható alrészletére vonatkozik, a bejelentéshez mellékelni kell a használattal érintett terület nagyságát és a földrészleten belüli elhelyezkedését feltüntető vázlatot is. Ennek elkészítéséről a földhasználó gondoskodik. A vázlatot az ingatlan-nyilvántartási térkép 1:1000 méretarányú másolatán kell elkészíteni. A földrészleten belüli osztóvonalat 1 m-es pontossággal kell feltüntetni. A vázlaton egyértelmű jelzéssel kell megjelölni a használt területet.

A bejelentés elmulasztása

Ha a földhasználó (tulajdonos, vagyonkezelő) nem tesz eleget a használat bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a földhivatal bírsággal sújtja, egyben kötelezi a bejelentés pótlására. A bírság mértéke:

  • családi földhasználat esetén az aranykorona-érték ezerszeres szorzatának megfelelő,
  • egyéb jogcímen történő földhasználatnál pedig a szerződés alapjául szolgáló földterület aranykorona-értéke kétezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.

A földhasználati nyilvántartás 2000. január 1-jétől működik. A földhasználati lap mintáját és a bejelentési adatlapot a 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet melléklete tette közzé.

(Magyar Közlöny 1999/112. szám)

Szakképzés

A szakképzés megszervezésére irányadó szabályokat vezetett be az oktatási miniszter 1999. december 21-től. A rendelet hatálya az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és az egyéni vállalkozókra terjed ki. Iskolai rendszerű szakképzés a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony alapján folytatott szakképzés.

Szakképzés megkezdésére kizárólag képzési programmal rendelkező, szakképzést folytató intézmény jogosult. Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának biztosítania kell az előírt szakmai és vizsgáztatási követelmények teljesülését, amennyiben a képzés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítésre készít fel.

A rendelet részletesen felsorolja, hogy az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának mit kell tartalmaznia.

A szakképzést folytató intézmény köteles - a képzési programon alapuló - tájékoztatást nyújtani a képzés iránt érdeklődők számára.

Az iskolai rendszerű szakképzésben csak olyan oktató vehet részt, akinek a közoktatásról szóló törvényben előírt iskolai végzettsége, szakmai képesítése és szakmai gyakorlata van. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben csak olyan személy alkalmazható oktatóként, aki középiskolai végzettséggel és az oktatni kívánt szakképesítés szintjének megfelelő szakmai képesítéssel, továbbá legalább hároméves és a szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlattal; vagy szakirányú egyetemi vagy főiskolai oklevéllel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A rendelet részletes szabályokat tartalmaz az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre, különös tekintettel a gyakorlati képzésre. A gyakorlati képzés helye a tanműhely, melynek működtetését szigorúan szabályozták. Speciális előírások vonatkoznak az egyedi munkahelyen folytatott gyakorlati képzésre.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzés feltétele, hogy a szakképzést végző intézmény szerepeljen a munkaügyi központ nyilvántartásában.

A szakképzés további részletes szabályai a 45/1999. (XII. 13.) OM rendeletben olvashatóak.

(Magyar Közlöny 1999/112. szám)

Fogyasztási cikk globálkvóta

A gazdasági miniszter közzétette a 2000. I. félévi fogyasztási cikk globálkvótába tartozó áruk jegyzékét. A rendelet tartalmazza a globálkvóta értékplafonjainak nagyságát, kvótakódjait és az egy pályázó által az egyes értékplafonokból kérelmezhető részarány vagy érték nagyságát is.

A globálkvóta terhére a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalához lehet engedélykérelmet benyújtani. A kérelemre 3000 Ft illetéket kell bélyegben leróni.

A globálkvótákat a 68/1999. (XII. 15.) GM rendelet melléklete írja elő. A rendeletet 1999. december 20-tól kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny 1999/113. szám)

Kereskedelmi Vámtarifa 2000. évi alkalmazása

Megjelent a Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzésű hasábjában meghatározott vámtételeknél kedvezőbb vámtétellel vámkezelhető vámkontingensek keretében behozható vámáruk jegyzéke. A 2000. évi vámkontingenseket a 69/1999. (XII. 15.) GM-PM együttes rendelet melléklete tartalmazza. A jogszabály rendelkezéseit 2000. január 1-jétől december 31-ig kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny 1999/113. szám)

Népszámlálás Magyarországon

Az Országgyűlés úgy határozott, hogy a Magyar Köztársaság területén a 2001. január 31. és február 1. közötti éjféli állapot alapulvételével általános összeírást (népszámlálást) kell tartani a természetes személyekről és a lakásokról.

A népszámlálás elsősorban az ország területén élő vagy bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra vonatkozik, de kiterjed a három hónapnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokra és hontalan személyekre, valamint a menekültekre is. A helyszíni adatfelvételre 2001. február 1. és február 21. között kerül majd sor.

Az adatszolgáltatásra mindenki köteles. A népszámlálás során gyűjtött adatokat kizárólag statisztikai célra használják. A népszámlálásról az 1999. évi CVIII. törvény rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 1999/114. szám)

Statisztikai regiszter

December 24-én lépett életbe a statisztikáról szóló törvény módosítása. Az új szabályok alapján a statisztikai regiszter a jövőben több adatot tart nyilván a gazdálkodó szervezetekről. A regiszter már eddig is tartalmazta a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, székhelyét és levelezési címét, telefon- és telefaxszámát, statisztikai azonosítóját, statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, valamint az azok meghatározásához szükséges alapadatokat. A módosítást követően a vállalkozások telepének címét, tevékenységi körét, nyitvatartási jellegét (állandó, illetve idényjelleggel működő telep) is tartalmazni fogja.

Megváltoztak a Központi Statisztikai Hivatal szervezeti szabályai, és a statisztikai adatgyűjtésre vonatkozó szabályok is. A statisztika változásait az 1999. évi CVIII. törvény vezette be.

(Magyar Közlöny, 1999/114. szám)

Társadalombiztosítási költségvetés

Az Országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetését. A társadalombiztosítási alrendszer bevételeinek és kiadásainak főösszegét és a részletes előirányzatokat az 1999. évi CIX. törvény tette közzé. A törvény ugyanakkor módosításokat tartalmaz a nyugellátás, a kötelező egészségbiztosítás ellátásaira vonatkozóan. A jogszabály 2000. január 1-jétől hatályos.

(Magyar Közlöny, 1999/116. szám)

Az igazságszolgáltatás reformja

2003. január 1-jétől Budapest székhellyel és az egész országra kiterjedő illetékességgel Országos Ítélőtábla kezdi meg a működését. Az ítélőtábla másodfokon fog eljárni azokban az ügyekben, ahol első fokon a megyei bíróság ítélkezett. Az ítélőtáblához tartozó első fokú ügyekben benyújtott fellebbezésről a Legfelsőbb Bíróság dönt.

Az igazságszolgáltatás reformja keretében módosították a Polgári Perrendtartást és a büntetőeljárást is. A polgári peres eljárás részletes módosítására került sor. A változások egy része az eljárás gyorsítását célozza. Az eljárás során kiszabható pénzbírság legmagasabb összege ötszázezer forintra emelkedik.

Az Országos Ítélőtáblával azonos székhelyen fog működni 2003-tól a Fellebbviteli Főügyészség és a Katonai Fellebbviteli Ügyészség. A törvénymódosítások 2000. január 1-jén lépnek életbe, egyes szabályok azonban csak 2003-tól hatályosak.

(Magyar Közlöny, 1999/116. szám)

Nyugdíjemelés

2000. január 1-jétől a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások havi összege 8 százalékkal emelkedett. Ugyancsak 8 százalékkal nőtt az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az özvegyi és a szülői nyugdíj, az árvaellátás, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátás és a baleseti járadék. Ha egy személy részére több nyugellátást folyósítanak, akkor a nyugellátásokat külön-külön fogják 8 százalékkal emelni.

Tételesen állapította meg a kormány az egészségkárosodási járadék, a vakok járadéka, a rokkantsági járadék és a szociális segély összegének felemelését. Az egyes ellátások összegét a 190/1999. (XII. 18.) Korm. rendelet és a 191/1999. (XII. 18.) Korm. rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny, 1999/116. szám)

Üzemanyagárak

Az APEH közzétette a 2000. január 1. és március 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély a közleményben szereplő árak szerint számolja el az üzemanyagot, nem szükséges számlát beszereznie az üzemanyagról.

MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 208 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 217 Ft/l

Keverék 207 Ft/l

MSZ 1627 gázolajok

Gázolaj 0,2 normál gázolaj 196 Ft/l

(Magyar Közlöny, 1999/116. szám)

Borgazdálkodás

2000. augusztus 1-jétől csak engedélyezett helyen lehet elvégezni a kereskedelmi és vendéglátó-ipari forgalomba hozandó bor nem palackozott kiszerelését. Az engedélyt a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás adja ki, s erről értesíti az Országos Borminősítő Intézetet.

Aki nem palackozott kiszerelést végez, e tevékenységét be kell jelentenie a pince fekvése szerint illetékes hegybírónak. Hegyközséggel nem rendelkező településen a pincéhez földrajzilag legközelebb eső település hegybírójához kell jelentést tenni.

A 103/1999. (XII. 20.) FVM rendelet tartalmazza, hogy milyen adatokat kell közölni az engedély kiadása iránti kérelemben. A rendelet 1999. december 28-án lépett életbe.

(Magyar Közlöny, 1999/117. szám)

Energiaárak

Villamos energia

Megjelentek a lakossági fogyasztók és a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló rendeletek. A közzétett árakat (díjakat) első alkalommal a 2000. január 1-jét követő első mérőleolvasás utáni fogyasztás elszámolásánál kell alkalmazni.

Január 1-jét követően az áramszolgáltató (vagy megbízottja) a szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni. Egyszeri külön leolvasás az erre alkalmas berendezéssel ellátott fogyasztásmérő által az árváltozás előre beállított időpontjában regisztrált mérőállás is, melyet későbbi időpontban a szolgáltató és a fogyasztó képviselője együtt olvas le, és írásban rögzít.

Amennyiben a január 1. után tervezett első leolvasás a fogyasztónak felróható okból kétszeri kísérlettel sem hajtható végre, vagy írásbeli fogyasztói bejelentésből nem állapítható meg a számlázás alapjául szolgáló mérőállás, a számlázásnál az árváltozás hónapjának utolsó napjával mint osztónappal lehet az árváltozást megelőző és követő leolvasási adatok különbségét áralkalmazás szempontjából időarányosan megosztani.

A 70/1999. (XII. 20.) GM rendelet és a 71/1999. (XII. 20.) GM rendelet mellékletében foglalt hatósági árak (díjak) a január 1. előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek az eredeti szerződés változatlan fenntartásában vagy a rendeletben foglaltaknál alacsonyabb árak (díjak) alkalmazásában állapodnak meg.

Gázszolgáltatás

Csökkent a földgáz üzemanyag ára. Január 1-jétől a korábbi 90,2 Ft/nm3 helyett 73,80 Ft/nm3 az üzemanyag ára. Az ármegállapítást a 72/1999. (XII. 20.) GM rendelet tartalmazza.

Meleg víz

Változott január 1-jétől a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítmény által értékesített gőz és melegített víz ára. Az új ártételeket a 73/1999. (XII. 20.) GM rendelet mellékletében tették közzé.

(Magyar Közlöny, 1999/117. szám)

Autóbusz-közlekedés díja

Január 1-jétől módosultak a helyközi (távolsági) menetrend szerinti autóbusz-közlekedés díjai. A helyközi menetrend szerinti autóbusszal végzett személyszállításért járó díjat az utazás távolsága és az utast megillető kedvezmények figyelembevételével kell megállapítani. A menetdíjból kedvezmény csak egy jogcímen jár. Az utas díjmentesen legfeljebb 10 kg kézipoggyászt vihet magával az autóbuszba. A belföldi helyközi (távolsági) utazásra váltott jegy a nemzetközi forgalomban történő utazásra nem érvényes.

A szolgáltató az utas kérésére az utazás megkezdése előtt az egyszeri utazásra szóló jegyet visszaváltja, az érvényesség időpontját megváltoztatja, az útvonalat, illetőleg a célállomást módosítja. Ezért a jegy árának 10%-át, de legalább 10, legfeljebb 50 Ft-ot számíthat fel.

A rendelet ismerteti az útipoggyász fuvarozásának díját és az autóbusz utasterében szállított kutyáért fizetendő díjat. A vakvezető és a rendőrségi kutya szállítása díjmentes. A menetdíjakat a 39/1999. (XII. 20.) KHVM rendelet írta elő.

(Magyar Közlöny, 1999/117. szám)

Változó építési szabályok

2000. március 1-jétől módosulnak egyes építésügyi előírások. A több részletszabályt is tartalmazó módosításból három jelentős változást ismertetünk.

Kártalanítás

Ha valamely ingatlan vonatkozásában megváltoznak az övezeti előírások, vagyis a helyi építési szabályzat másként állapítja meg, vagy korlátozza az ingatlan rendeltetését, használati módját (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak vagy a haszonélvezőnek kára származik, kártalanítás illeti meg őket. A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése szerint megállapítható értéke és a módosítást követően az ingatlan új forgalmi értéke közötti különbözet.

Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi építési jogok keletkezésétől számított hét éven belül kerül sor a változtatásra vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak szintén kártalanítás jár. Hét év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért, és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti.

Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, a tulajdonos követelheti az ingatlan megvételét. Ha a megvételre vonatkozó megállapodás három éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani.

A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. A kártalanítás összege a felek megállapodásának tárgya.

Használatbavételi engedély

Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie, annak használatbavétele előtt használatbavételi engedélyt is kell kérnie. A kérelem elbírálásához szükséges a szakhatóságok, közüzemek és a kéményseprő (építésügyi szakértő) nyilatkozata, valamint a felelős műszaki vezetők nyilatkozata arról, hogy az építmény az építési engedélynek és az engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

Engedély nélküli építkezés

Az első fokú építésügyi hatóság a jövőben megelőzi, felkutatja, megakadályozza az építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően, az építésügyi előírások megsértésével történt építkezéseket, a rendeltetéstől eltérő építményhasználatot. Az ellenőrzést rendszeresen - meghatározott építmények esetében az építési munka végzése során legalább két alkalommal - kell végezni.

Fenti változásokat az 1999. évi CXV. törvény vezette be.

(Magyar Közlöny, 1999/118. szám)

Őstermelői igazolvány

Megváltoztak 2000. január 1-jétől a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításának szabályai. A hatályos rendelet szerint az igazolványt a lakcím szerinti helységben a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal adja ki, a szabályosan kitöltött és aláírt adatnyilvántartó lap, a személyi azonosító adatok igazolása és a magánszemély nyilatkozatai alapján, az adóévre kiállított, hivatalos aláírással és pecséttel ellátott értékesítési betétlappal együtt. A magánszemély az adatnyilvántartó lap felhasználásával teszi meg a szükséges nyilatkozatokat.

Közös igazolvány kiváltásakor a családtagok azonosító adatait az igazolvány negyedik oldalán kell feltüntetni.

Az igazolvány az adóévre kiadott érvényes értékesítési betétlappal együtt érvényes. A hivatal az év első napjától érvényesíti az értékesítési betétlapot, ha azt az adott év március 20. napja előtt adja ki. Amennyiben ez után állítja ki a betétlapot, azt a kiállítás napjától kezdődően érvényesíti.

Az 1999. december 31. után kiállított igazolványnál a választott adózási módot az előnyomtatott 1997. év áthúzásával és a kiállítás évének beírásával együtt kell megjelölni. A kiadott igazolványban a választott adózási módra vonatkozó további bejegyzést akkor kell megtenni, ha a mezőgazdasági őstermelő az utolsó bejegyzéshez képest más adózási módra kíván áttérni.

Az igazolvány kiállításáért a 2000-2002. években nem kell leróni az 1000 forintos díjat. Az igazolvány kiállítására és használatára a 198/1999. (XII. 21.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 1999/118. szám)

Vendéglátóüzletek besorolása

Módosították a vendéglátóüzletek kategóriába sorolására vonatkozó rendelkezéseket. Az új utasítások szerint az üzemeltető köteles kategóriába sorolni a hagyományos üzemeltetésű, valamint az önkiszolgáló rendszerben működő vendéglátóüzletet is. A gyorskiszolgáló (ún. fast-food) rendszerben működő vendéglátóüzletet nem kell kategóriába sorolni, de ezeknek is meg kell felelni a részükre meghatározott követelményeknek. Az önkiszolgáló rendszerben, valamint a közlekedési eszközön működő vendéglátóüzlet - kivéve a hajón lévő üzletet -, továbbá a belső fogyasztótérrel nem rendelkező vendéglátóüzlet legfeljebb a II. kategóriába sorolható.

Az önkiszolgáló és a gyorskiszolgáló rendszerben működő vendéglátóüzleteknél a kategória mellett fel kell tüntetni az önkiszolgáló jelleget is. Az üzlet kategóriába sorolásáról az üzletben jól látható módon elhelyezett tájékoztató táblán kell tájékoztatni a vendégeket. A gyorskiszolgáló jellegről az üzlet bejáratán kívül kell megfelelő módon tájékoztatást adni.

Az üzletek kategóriába sorolását 2000. január 20-ig kellett elvégezni. A gyorskiszolgáló rendszerben működő vendéglátóüzleteknek legkésőbb 2000. július 20-ig kell a követelményeknek eleget tenniük. Az önkiszolgáló és a gyorskiszolgáló üzletek ismérveit a 76/1999. (XII. 21.) GM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 1999/118. szám)

Emelkedtek a vasúti menetdíjak

Január 1-jétől emelkedtek a menetrend szerinti vasúti személyszállítás díjai. A helyjegy díja a menetdíjon felül 95 Ft; az intercity (IC) vonat pótjegydíja 340 Ft, amely magában foglalja a helybiztosítás díját.

A keletbélyegzés nélkül elővételben váltott menetjegyeket 2000. január 1-jétől csak a régi és az új ár közötti díjkülönbözet megfizetése után érvényesíti a vasút. A felhasználatlan menetjegyeket azonban kezelési költség felszámítása nélkül 2000. március 31-éig visszaváltják. A január 1. előtt meghatározott napra elővételben váltott, egy útra szóló menetjegyek az érvényességi idejükön belül, de legkésőbb 2000. március 1-jéig, a menettérti útra szóló menetjegyek az érvényességi idejükön belül, de legkésőbb 2000. március 31-éig használhatók fel utazásra.

A tételes menetdíjakat a 40/1999. (XII. 21.) KHVM rendelet tette közzé.

(Magyar Közlöny, 1999/118. szám)

Postai szolgáltatások díjai

Január 1-jétől emelkednek a postai szolgáltatások díjai is. A hatósági díjak felsorolása a 41/1999. (XII. 21.) KHVM rendeletben olvasható.

(Magyar Közlöny, 1999/118. szám)

Egyéni védőeszközök

Rendeletet alkottak a munkavállalók egyénivédőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. Az új jogszabály összhangban áll az Európai Közösségek munkavédelemre vonatkozó irányelveivel. A rendeletet alkalmazni kell minden munkáltatónak, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat.

Amennyiben a munkahelyen nem valósítható meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, a kockázatok csökkentése érdekében a munkáltatónak védőeszközzel kell ellátnia a munkavállalókat. A hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához a munkáltató szükség esetén szakértőt vehet igénybe. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt; megfeleljen a munkavállaló egészségi állapotának, és illeszkedjen viselőjére. Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára. A védőeszközt a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania. A munkáltató előzetesen tájékoztatni köteles a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi.

A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz minősítő bizonyítványa alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a követelményeknek. A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként kell kezelni.

Az egészségvédelmi követelmények betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőségek ellenőrzik.

A védőeszközök használatát a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet tette kötelezővé. Az egyéni védőeszközök jegyzéke a rendelet mellékletében olvasható.

(Magyar Közlöny, 1999/119. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére