Az üzleti képzések krémje

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 22. számában (2000. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az üzleti élet szereplői és mindazok, akik szereplőivé kívánnak válni, számos képzési forma közül válogathatnak mind az állami felsőoktatási intézmények, mind a piaci képző cégek kínálatából. A posztgraduális képzések krémje azonban vitathatatlanul az úgynevezett MBA, amely a cégek egyre nagyobb hányadánál alapfeltétele annak, hogy valaki a ranglétra legfelső fokaira léphessen.

Vonzó diploma

1997-ben a Time ezt írta: "Az oktatás történetében nem volt még egy olyan diploma, mint a Master of Business Administration. Soha egyetlen kvalifikáció sem volt ennyire vonzó, ennyire hírneves, és egyik sem hozott ilyen gyors karriert birtokosai számára. Az elmúlt évtizedben az MBA megszilárdította helyét az üzleti diplomák választékában. Az Egyesült Államokban virágzott fel, majd a leggyorsabban fejlődő posztgraduális képesítés lett az egész világon. Eljutott olyan nagy amerikai exportcikkek szintjére, mint a hamburger és a Miki egér. Mint a másik kettő, az MBA is teljesen nemzetközivé vált." Az MBA, vagyis a Master of Business Administration a világ talán legrangosabb, legismertebb és legelterjedtebb egyetemi fokozatú végzettsége a menedzsment területén. A diploma megjelölésére szinte mindenütt az angol rövidítést használják, tegyük hozzá, hogy a szó szerinti magyar fordítás nem is fedné teljesen a lényeget. Az első MBA-oklevelet a Harvard Egyetemen állították ki, s az elmúlt évtizedekben a világ több száz egyetemén 200 ezren szereztek ilyen végzettséget. Az MBA iránti kereslet azonban nem csökken.

Népszerűsége a szakemberek szerint abban rejlik, hogy a menedzsmenttudományok integrált és gyakorlatorientált oktatásával még a nem gazdasági alapvégzettségű hallgatókat is jól felkészíti az üzleti, menedzseri tevékenységre.

Mivel az MBA-programok felépítése sok szempontból hasonló a világ különböző országaiban, ezért a gyakorlatban - megfelelő nyelvtudással kiegészítve - ez a végzettség számos kaput megnyit az üzletemberek előtt, a nemzetközi érvényesülés lehetőségét kínálja.

Az MBA célja

A magyarországi MBA-programok során minden intézmény nagy súlyt helyez a gyakorlati ismeretek megszerzéséhez szükséges elméleti alapok megteremtésére, annak ellenére, hogy a kurzusok hallgatóinak minimum egy diplomával s néhány év gyakorlattal eleve rendelkezniük kell. A résztvevőkben a vállalatok életben maradásához elengedhetetlen stratégiai szemlélet kialakítására törekszenek úgy, hogy képessé váljanak egyúttal gyors és pragmatikus döntések meghozatalára, a bizonytalan helyzetek, válságszituációk kezelésére is.

A programok többségében különböző országok oktatói vesznek részt, a diákok megszerzik a nemzetközi gazdaságban való eligazodáshoz szükséges ismereteket is. Ugyancsak fontos eleme a legtöbb programnak az emberi erőforrások kezelésével kapcsolatos anyag, illetve a modern üzleti élet - döntően angol nyelvű - terminológiájának oktatása. Ez utóbbi még a magyar nyelvű MBA-képzések esetében is része a tananyagnak.

Az MBA-képzések specifikus eleme, hogy az oktatásnak csak szűkebb része történik hagyományos formában, ennél sokkal fontosabbak azok a koncentrált időszakok, amelyek során - részben csapatmunkában - gyakorlati üzleti problémák, feladatok megoldásával szembesülnek a hallgatók.

Feltételek és jelentkezők

A magyarországi MBA-képzések döntő többsége kétéves, s bár időbeosztásuk az elfoglalt üzletemberek életritmusához próbál igazodni, arra mindenütt felhívják a figyelmet: csak az vágjon bele, aki vállalja a két kemény esztendőt.

Az MBA-képzések alapfeltétele a főiskolai vagy egyetemi diploma, ám annak jellegét nem kötik ki. Az idegen, illetve két tannyelvű MBA-programoknál - ilyet szervez többek között a Nemzetközi Menedzser Központ (IMC), a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Vezetőképző Intézet (BKE-VKI) és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem - természetesen elengedhetetlen a nyelvismeret. Az IMC kurzusai kizárólag angol nyelvűek. Magyar nyelvű MBA-képzés folyik egyebek mellett a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME), ahol nem feltétel a nyelvtudás, ám a kurzus egyik választható blokkjában szerepel az angol üzleti terminológia. A BKE-VKI az angol-magyar, a nemzetközi és a magyar MBA mellett francia nyelvű programot is indít.

1991 őszén a Számalk Open Business School (Nyílt Üzleti Iskola) volt az első, amely távtanulásos MBA-kurzust indított be. Azóta több száz OBS-ben végzett menedzser kapott diplomát Angliában. A diplomát jegyzik az Európai Unió országaiban.

A program elsődleges célja a menedzseri munka hatékonyságának növelése az állandóan változó feltételek között. Három fokozatból épül fel. Az első, alapozó évet csak azoknak szükséges elvégezniük, akiknek nincs gazdasági diplomájuk. A témakörök: humánmenedzsment, információmenedzsment, erőforrás-menedzsment, tevékenységmenedzsment.

Akinek gazdasági jellegű a diplomája, közvetlenül a második évre jelentkezhet. A tantárgyak: humánerőforrás-menedzsment, marketingmenedzsment, pénzügyi menedzsment, tevékenységmenedzsment, stratégiai menedzsment.

A harmadik évben a tapasztalatcserén, az esettanulmányok közös feldolgozásán van a hangsúly. A hallgatók konkrét feladatokon dolgoznak, kreatívan alkalmazzák, bővítik az addig megismert problémamegoldó módszereket. A kurzus disszertációval zárul. A témaválasztásnak megfelelően ötféle diplomát szerezhetnek a hallgatók: nemzetközi marketing, nemzetközi pénzügyi, humánerőforrás-gazdálkodási, információsrendszer-menedzseri és nemzetközi logisztikai diplomát.

A felnőttoktatásban az időkímélő módszereket részesítik előnyben. Az OBS tízéves fennállása alatt fokozatosan áttért a számítógépes hálózat alkalmazására.

Mint Baráth Györgyné, a BKE Vezetőképző Intézetének programszervezője elmondta: az elmúlt 8 évben az MBA-képzésben részt vevők között némi átrendeződést tapasztaltak. Míg a kurzusokra eleinte szinte csak a bankok küldték, általában 38-48 év közötti munkatársaikat, addig mára a hallgatók átlagéletkora jóval alacsonyabb lett, s a pénzintézetek hegemóniája is megszűnt. A résztvevők mintegy fele maga jelentkezik és saját erőből finanszírozza az MBA-diploma megszerzését.

A jelentkezők többsége közgazdász, szakközgazdász, akik rendszerint már legalább középvezetői posztot töltenek be. Baráth Györgyné éppen ezért nem is tartja meglepőnek, hogy sokan maguk fedezik a tandíjat. A hallgatók túlnyomó része nagy, főként nemzetközi cégeknél dolgozik, de vannak közöttük olyanok is, akik saját vállalkozásukat menedzselik.

A képzés ára

Abban, hogy az MBA-diploma megszerzése után a végzettek jobb pozíciókat tölthetnek be, minden iskola egészen biztos. Ahogyan abban is, hogy a kurzusokon részt vevők nemigen szorulnak a szervezők segítségére az álláskeresésben. Éppen ezért az MBA- programok esetében az iskoláknak nem kell az egyetemekhez hasonlóan valamiféle mentori szerepet ellátniuk, vagy bármi módon részt venniük a "diákok" kiközvetítésében. Ezzel együtt természetesen segítenek, ha egy cég tanácsot kér valamely fontos poszt betöltése előtt. Ez azonban nem jellemző.

Többnyire nem érdemes firtatni azt sem, hogy milyen anyagi előnnyel járhat az MBA-diploma. Egy bizonyos vezetői szinten ugyanis az ilyen típusú képzettség nem előny, hanem kritérium.

Amint azt Tömpe Zoltán, az OBS ügyvezető igazgatója mondja, ők mégis folyamatosan figyelemmel kísérik a náluk diplomázott menedzserek pályafutását. Felmérésük szerint az MBA-képesítést szerzett szakemberek kétharmada már közvetlenül a diploma megszerzése után jóval feljebb kerül a ranglétrán.

Az üzleti iskolák világszerte annak alapján mérik össze magukat, hogy végzett hallgatóik mennyit keresnek. Világelső a Harvard Business School, az ott végzett fiatalok évi kezdő fizetése 120 ezer dollár. Az OBS-ből kikerülők jövedelme az első évben átlagosan 41-45 százalékkal, utána évente további 30-33 százalékkal emelkedik. Az átlagos jövedelem évi 7-8 millió forint, a végzettek 20 százaléka 12-15 millió forintot keres évente, de nem ritka a 15 millió forint feletti jövedelem sem. Az átlagkeresetet számítva évi 60 ezer dollár körüli összeg, amely még nyugat-európai viszonylatban sem számít rossznak.

Ami a tandíjakat illeti, az OBS-nél az első év elvégzése 1250, a másodiké 1350, a harmadiké pedig 2400 fontba kerül. Ez összesen körülbelül kétmillió forintot tesz ki (a forint csúszó leértékelése szerint változik). Kétmillió forint bizony nem kevés - ismeri el Tömpe Zoltán -, főleg ha belegondolunk, hogy azt az adózott jövedelemből kell kifizetni, tehát durván a dupláját kell megkeresni. Azonban ha azt nézzük, hogy kétmillió forintért ma egy középkategóriás autót lehet kapni, amely attól kezdve, hogy kihoztuk a szalonból, folyamatosan veszít az értékéből, az önmagunkba, a tudásba fektetett pénz viszont relatíve gyorsan és busásan megtérül, az összeg már nem is tűnik olyan soknak. A magyar bankok sajnos ez idáig nem dolgoztak ki tandíjhitelrendszert (pedig a tehetségbe érdemes lenne invesztálni), így kétségtelenül kevesebben tudják elvégezni az OBS-t, mint ahányan szeretnék.

A hallgatók fele saját zsebből fizeti a tandíjat, másik felének tanulmányait cége vagy leendő munkáltatója finanszírozza. Sok vállalati vezető azért nem áldoz fiatal tehetségei taníttatására, mert úgy gondolja, hogy a tanulás 2-3 éve alatt a hallgatóval nem számolhat mint teljes értékű munkaerővel, tanulmányi szabadságot kell neki adnia, és még pénzbe is kerül. Egyszerűbb, ha felad egy hirdetést, és keres egy saját anyagi erejéből végzett szakembert.

A munkaadókkal kötött tanulmányi szerződések ugyanakkor rendkívül szigorú feltételeket szabnak a hallgatóknak. Hosszú évekre el kell kötelezniük magukat a vállalat mellett, ami számukra többnyire hátrányos: a munkáltatónak semmit sem kell tennie azért, hogy kvalifikált emberét megtartsa (gyakran a fizetésemelést is elmulasztja), hiszen az érvényben lévő szerződés értelmében úgysem tud elmenni a cégtől anélkül, hogy az ne róna rá súlyos anyagi terheket. Az OBS angol partnerei szerint az effajta munkaszerződések súlyosan sértik az emberi jogokat, akár a strasbourgi Nemzetközi Emberi Jogi Bíróságon is panaszt lehetne tenni ellenük.

Az MBA-kurzusok díja - a képzés jellegének és nemzetközi elismertségének megfelelően - másutt is meglehetősen magas. A BKE-VKI szemeszterenként 250 ezer forintot, a BME 240 ezer forintot kér, a Nemzetközi Menedzserközpont teljes tanfolyami díja 14 ezer dollár. Ez utóbbi azt a lehetőséget is tartalmazza, hogy a résztvevő a kurzus egy részét a clevelandi Case Western Reserve Universityn teljesítse. A jó nevű amerikai üzleti egyetem az IMC partnerintézménye, nevét a diplomán is feltüntetik.

Jó nevű partnerek

A magyarországi MBA-képzések szinte mindegyike mögött legalább egy, olykor több patinás külföldi oktatási intézmény is áll. Ennek vélhetően piaci okai is vannak, hisz a milliós tandíjú programokat bizonyára könnyebb egy amerikai vagy európai egyetem jól csengő nevével "pántlikázva" értékesíteni. Ugyanakkor ezek az intézmények komoly szakmai hátteret is nyújtanak. Az első, a kilencvenes évek elején indított programok létrehozásában, a tananyagok kidolgozásában elévülhetetlen érdemeik voltak, s elismert oktatóik továbbra is itt vannak az előadók között.

A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem ezt elismerve tiszteletbeli doktorává avatta David Chamberst, a London Business School (LBS) professzorát. A BKE angol-magyar nyelvű MBA-programját az LBS közreműködésével állította öszsze, nemzetközi kurzusát az amerikai Purdue Egyetemmel és a holland Tirburg Egyetemmel integrált programként működteti. A Janus Pannonius Tudományegyetem programjának kialakításában a Middlesex Egyetem Business Schoolja vett részt tevékenyen.

A Budapesti Műszaki Egyetemen az első - akkor még csak angol nyelvű - képzést 1992-től a brit Heriot-Watt Universityvel közösen "futtatták", az 1996-ban indított új típusú MBA kidolgozásában a State University of New York at Buffalo és a Rochester Institute of Technology, valamint a Massachusetts Institute of Technology működött közre. E program kidolgozásához a USAID is segítséget nyújtott.

Csapatépítés, csapatmunka

Szintén az angol partnerek véleménye, hogy a magyar hallgatók ambiciózusabbak, aktívabbak, mint az angolok. A csapatépítésben viszont kifejezetten roszszak vagyunk. A magyar menedzserek szeretik önmagukat exponálni és egyedül learatni a babérokat. Ez az OBS-ben is megfigyelhető. A szigorlat jellegű záróvizsga úgynevezett csoportprezentáció. A két-három fős csoportok kapnak egy-egy esettanulmányt, amelyen együtt kell dolgozniuk, majd együtt kell beszámolniuk róla. A vizsgabizottság a csoportot minősíti, annak minden tagja ugyanazt az osztályzatot kapja.

Gyakran a hallgatók felháborodnak az osztályzaton, mondván: ők jobban dolgoztak, mint a többiek, tehát jobb osztályzatot is érdemelnek. Az angol oktatók a problémafelvetést sem értik, hiszen a cégvezetés csapatmunka, amelyben a csapattagoknak erősíteniük kell egymás tehetségét, és gyengíteniük, tompítaniuk egymás hiányosságait. A menedzsment egységként viszi a vállalatot a siker vagy a kudarc felé, és egységként is ítéltetik meg.

Az oktatásban egyre nagyobb súlyt helyeznek a humánerőforrás-gazdálkodás kérdéseire, a HR-vezetőképzésre, bár sok helyütt a gazdaságban a HR-vezetőknek még nincs olyan presztízsük, mint a menedzsment többi tagjának. Tömpe Zoltán úgy véli: lassan eltűnik majd az a múltból itt maradt, korlátolt vezetői szemlélet és gyakorlat, amely nem vesz tudomást arról, hogy az emberi erőforrás a legfontosabb termelési tényező. A vállalatok irányítását fokozatosan átveszik a fiatalok, akik már ebben a rendszerben jártak egyetemre, és az európai szellemiség jegyében képesek dolgozni. Erre készíti fel őket az MBA-mozgalom is.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére