Az adózás rendje

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 22. számában (2000. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításai jellemzően az 1999-től életbe lépett szabályok szerves folytatását képezik, egy részük az egységes adó- és járulékigazgatás kiépítéséhez járul hozzá, más részük pedig az ellenőrzés hatékonyságát, az adminisztráció csökkentését célozza.

Az adózó meghatározása jogutódlás esetén

A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint átalakuláskor a jogutód gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a jogelődöt megilletik, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyeket a jogelőd még nem teljesített. Az adóigazgatási gyakorlatban azonban igen sokszor bizonytalanságot okozott, hogy a társaságok és más szervezetek átalakulásakor, valamint a jogutódlás egyéb eseteiben a jogutód jogosult-e az adózói jogok gyakorlására, illetve az adófizetésen kívül terhelik-e más kötelezettségek. A törvény új rendelkezése a polgári jogi rendelkezésekkel összhangban teremti meg az adózói jogok gyakorlásának a lehetőségét és teszi egyértelművé a kötelezettségek terjedelmét.

Az elfogadott szabály valamennyi adó tekintetében általános érvénnyel rendezi az adójogi jogutódlást, azonban az egyes anyagi jogszabályok - sajátosságaiknak megfelelően - ettől eltérő speciális rendelkezést is tartalmazhatnak (például az általános forgalmi adó esetében, ha több jogutód létezik, az adólevonási jog a kijelölt jogutódot illeti meg). Fontos, hogy a jogok közül a vagyonarányos joggyakorlás csak az anyagi jogi jogosultságokra vonatkozik, az eljárási jogosultságok többségére (például iratbetekintés) a jogutódok egymástól függetlenül is jogosultak.

Bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek

Átalányadó

Tekintettel arra a személy jövedelemadóban bevezetett új szabályra, hogy a kezdő egyéni vállalkozó - bármely egyéni vállalkozói tevékenységére - választhatja az átalányadózási lehetőséget, ebbéli szándékát az adóhatósághoz be kell jelentenie. Ha az átalányadózó választását a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell.

Bankszámlanyitás

Az eddigi szabályozás szerint a bankszámlanyitásra kötelezett adózónak a megnyitást követő 15 napon belül kellett bejelentenie a bankszámlái számát. Ez az előírás azonban nem késztette arra az adózót, hogy az adóköteles tevékenység megkezdését követően rövid időn belül teljesítse számlanyitási kötelezettségét, arról nem is beszélve, hogy a bankszámla megnyitását előíró 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet sem tartalmaz önálló jogkövetkezményt a számlanyitás elmulasztása esetére. Az elsőként megnyitott bankszámlának az adószám közlésétől számított 15 napon belüli bejelentési kötelezettsége előírásával a törvény közvetett úton lehetővé teszi a bankszámlanyitási kötelezettség teljesítésének kikényszerítését.

Kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult magánszemély

A kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult magánszemély biztosítási kötelezettségének bejelentését eddig a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, 2000. január 1-jétől pedig az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) írja elő. Új eleme a szabályozásnak, hogy az említett - biztosítási jogviszonnyal nem, de személyi igazolvánnyal rendelkező - magánszemélyek járulékfizetési kötelezettségét az adóhatóság írja elő, továbbá az is, hogy az ilyen járulékfizetőknek is rendelkezniük kell adóazonosító jellel.

Adókötelezettséget eredményező visszterhes ingatlanátruházás

Az adókötelezettséget eredményező visszterhes ingatlanátruházásra vonatkozó ügyletről, a vevőről és az eladóról a földhivatal adatot szolgáltat az illetékhivatalhoz, ez utóbbi pedig az állami adóhatósághoz (már ha teljeskörűen rendelkezésére állnak ezek az adatok).

A földhivatal azonban nem adóhatóság, ezért az adóazonosító jel, vagy az annak képzéséhez szükséges adatok hiánytalan rendelkezésre bocsátását természetesen nem tudja kikényszeríteni. Erre tekintettel az Art. előírja, hogy a bejegyzési kérelmet a földhivatalnak a hiánypótlásig vissza kell utasítania, ezzel bírva rá - elsősorban - a bejegyzési ügyekben eljáró ügyvédeket, hogy a kérelmet az előírt adattartalommal terjesszék elő. Nem kell ezt a szabályt alkalmazni (mert személyijövedelemadó-mentes) a kizárólag magánszemélyek által kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő ingatlan-átruházás mellett az ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása esetében sem.

Általánosforgalmiadó-kötelezettség téves bejelentése

A korábbi szabályok szerint az általános forgalmi adó alanya - ha a törvényi feltételek hiányában élt az általános forgalmi adóról szóló törvényben biztosított választási jogosultságával -, bejelentését az előző adóévre vonatkozó bevallásával egyidejűleg, az adóév első napjára visszamenőleg módosíthatta. A korábbi törvénymódosítások következtében azonban az általánosforgalmiadó-alanyok többsége - a havi és negyedéves bevallók - nem kötelezettek éves adóbevallásra. Pontosító rendelkezés tehát, hogy a módosított szabály esetükben az adóév utolsó hónapjáról, negyedévéről adott bevallás beadásának határidejével azonosan állapítja meg a hibás bejelentés megváltoztatásának határidejét.

Az adatkérés iránti jog szigorítása

Ismert az az adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő szigorítás, amely szerint a munkáltatónak, illetve az adóköteles jövedelem kifizetőjének a kifizetést meg kell tagadnia, ha a magánszemély nem közli az adóazonosító jelét. Indokolatlan azonban ez a tilalom akkor, amikor a törvény az egyébként adóköteles jövedelemmel összefüggésben adatszolgáltatási kötelezettséget nem ír elő (például az adókötelezettséget ritkán eredményező ingó, ingatlan vételárának kifizetésekor). A módosított szabályozás szerint a magánszemély azonosító jelét csak abban az esetben kell a kifizetőnek megkövetelnie, ha ezt az adatszolgáltatás során hasznosítja is.

Adó- és járulékmegállapítás

Családi adókedvezmény

A családi adókedvezménnyel kapcsolatban az Szja. lehetővé teszi, hogy a magánszemélyt megillető, de általa igénybe nem vehető adókedvezmény "maradékát" a vele együtt elő házastársa érvényesítse, amelyhez igazolással kell rendelkeznie. A módosítás szerint - amelyet már az 1999. adóévről szóló adómegállapítás során is alkalmazni kell - a még igénybe vehető családi kedvezmény összegét a munkáltatói elszámolás során a munkáltató állapítja meg, és azt az adómegállapításról adott igazoláson tünteti fel.

Járulékmegállapítás

Az 1999-ben megkezdődött társadalombiztosítási integrációval összhangban a törvény a járulékmegállapítás jellemző módjaként az önadózást határozza meg. A magánszemélyt azonban - ha járulékköteles jövedelme munkáltatótól, kifizetőtől származik - nem terheli nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-megállapítási kötelezettség, ezt a munkáltatónak, kifizetőnek kell megtennie, és a rá vonatkozó szabályok szerint bevallania és megfizetnie.

"Járulékplafon" és többes jogviszony

A magánszemély - figyelembe véve a "járulékplafont" és a többes jogviszony esetén alkalmazandó különös járulékmegállapítási szabályokat is - a kifizetést megelőzően igazolás csatolása mellett nyilatkozhat a munkáltatónál, a kifizetőnél arról, hogy a kifizetést nem terheli járulékkötelezettség. Ez a nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű.

Önellenőrzésére akkor van lehetősége a magánszemélynek, ha a járulék levonásának mellőzését kérő nyilatkozatot jogszerűen nem tehette volna meg. Minden más esetben - hasonlóan a tévesen levont jövedelemadóhoz, -adóelőleghez - a tévesen levont járulék módosítására (tekintettel arra, hogy ez az ő adóbevallásában szerepel) a kifizetőnek, munkáltatónak van módja. Abban az esetben, ha a magánszemélytől több járulékot vontak le, mint ami a "járulékplafon" miatt megengedett - mert például a magánszemély nem kívánta közölni a munkáltatóval a más forrásból származó járulékköteles jövedelmeit -, akkor a túlvonás a személyi jövedelemadó-bevallásban is visszaigényelhető, feltéve, hogy a különbözetet a magánszemély nem számolta el a foglalkoztatójával.

Kifizető, munkáltató

A járulékbeszedés integrációjával öszszefüggésben kiegészült a kifizető, illetőleg a munkáltató fogalma. Annak érdekében, hogy az adózással, illetőleg a járulékbeszedéssel kapcsolatos feladatokat a kifizetők és a munkáltatók egyként magukra értsék, a törvény kimondja, hogy a járulékkötelezettségekkel összefüggésben kifizetőnek, illetőleg munkáltatónak kell tekinteni a társadalombiztosítási ellátásról szóló törvényben a foglalkoztató gyűjtőfogalma alá tartozó szervezeteket és személyeket is.

Adóbevallás

A kifizető adóbevallása

A munkáltató, a kifizető a levont adóelőleg, a megállapított adó mellett ezentúl a járulékot is a saját adóbevallásában vallja be. Ha azonban egyébként adóbevallásra nem kötelezett - például a társasház -, mindezekről külön adóbevallást kell készíteni.

Az ellenőrzésig be nem nyújtott adóbevallás

Egyes szakvélemények szerint csak egyértelműsítő szabály, hogy az adóellenőrzés megkezdését követően a be nem nyújtott adóbevallás - a vizsgált időszakra vonatkozóan - már nem pótolható.

Nincs szükség záró adóbevallásra

A törvénymódosítás értelmében nem kell záró adóbevallást adnia az iparűzési adóról a felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül megszűnő, illetve a tevékenységét megszüntető adózónak akkor, ha adókötelezettsége az önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét, telephelyét áthelyezi vagy megszünteti.

A benyújtási határidők kezdete

Az adóbevallás különös szabályai nem voltak kellően egyértelműek abban a vonatkozásban, hogy a különböző adóknál, költségvetési támogatásoknál milyen időponttól kell számítani a bevallás benyújtására előírt határidőket.

Éves elszámolású adók

Ezentúl az éves elszámolású adóknál - ezek a társasági adó, az iparűzési adó, illetve a vállalkozók kommunális adója - a soron kívüli adóbevallás benyújtására előírt 30 napos határidőt a beszámoló elkészítésére előírt határidőtől kell számítani.

Rövidebb elszámolású adók

A rövidebb elszámolású adók- például általános forgalmi adó - esetében a cégbejegyzésről, a bejegyzés iránti kérelem elutasításáról, illetve a cégbejegyzési eljárás megszűnéséről, hatósági engedély visszavonásáról hozott végzés jogerőre emelkedésétől kell számítani a soron kívüli adóbevallás benyújtásának határidejét.

Pontosabb szabályozás

A bevallási szabályok a gazdasági társaságok egyes "létszakaszaihoz" - az előtársasági formában való működéshez kapcsolódóan is - kiegészülnek azzal, hogy a cégbejegyzés napjával létrejövő társaságnak a bejegyzés napját megelőző nappal minden, az előtársaságot terhelő fizetési kötelezettséggel el kell számolnia. Ez teszi lehetővé, hogy a társaság zárómérlegében szereplő adatok a valóságnak megfelelően tükrözzék a társaság vagyoni viszonyait.

A kiutalás időpontja, módja, a befizetések elszámolása

Kiutalási határidők

Magasabb ellenőrzöttségi szintet tesz lehetővé az a módosítás, amely szerint az áfa kiutalására rendelkezésre álló határidő 45 nap abban az esetben, ha a visszaigényelt adóösszeg meghaladja az 500 ezer forintot. A költségvetési támogatás kiutalásának általános határideje továbbra is 30 nap.

Amennyiben a kiutalandó összeget az adózó nem az önadózás szabályai szerint igényli, hanem azt az adóhatóság adóigazgatási eljárás keretében állapítja meg, akkor a határidőt - figyelemmel a jogorvoslat lehetőségére - a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. Eltérő kiutalásihatáridő-számítást írt elő a törvény eddig is, ha az adóbevallást az adóhatóság kijavította, vagy ha az adózó mulasztási bírsággal sújtható módon akadályozta az ellenőrzést. Kamatfizetési kötelezettség nélkül "léphető túl" a 30 nap akkor is, ha a kiutalás előtti ellenőrzés elhúzódása az adózó érdekkörén belüli, de neki fel nem róható okra - betegség, külföldi út - vezethető vissza. Az említetteken túl a törvény szerint az ellenőrzés a kiutalás határidejét nem módosítja.

Nem jár kamat

Az adóhatóság a késett kiutalás miatt akkor nem fizet kamatot, ha az igénylés több mint 50 százalékban jogosulatlan, valamint ezentúl akkor sem, ha a kiutalást az adózó mulasztása - például a bankszámla megnyitásának elmulasztása - akadályozza.

A költségvetési támogatás utalása

A bankszámlanyitási kötelezettség szigorításával függ össze az a módosítás, hogy a jövőben az adóhatóság kizárólag az adózó bankszámlájára utalhatja a költségvetési támogatást. Korábban az adózók bevallásukban esetenként - harmadik személlyel szemben fennálló tartozásuk rendezése érdekében - a harmadik személy részére kérték teljesíteni az őket megillető összeg kiutalását. Ilyenkor az adóhatóság - mint egy pénzintézet - az adózó szerződéses tartozását egyenlítette ki, amely összeférhetetlen az adóztatási tevékenységgel. Ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy az adózót megillető összeg csak az adózó részére fizethető ki.

Külön adóbevételi számlák

A jövőben nemcsak az adóhatóságnak, hanem az önkormányzatoknak is külön adóbevételi számlákat kell nyitni a különböző jogcímű adók, a bírság és a késedelmi pótlék számára. Így csak az illetékekre vonatkozóan marad ettől eltérő a szabályozás.

Nyilvántartás külön számlákon

A járulékbeszedés integrációja kapcsán szükséges volt rendelkezni arról, hogy az Egészségbiztosítási Alap, illetőleg a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket az állami adóhatóságnak külön számlákon kell nyilvántartania, ahonnan az összeg az alapokhoz kerül.

Átvezetés

Az eddigi szabályozás szerint az adózó a bevallásában rendelkezhetett arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság a támogatás napjával azonos befizetési határidejű adó megfizetésére számolja el. Ez a lehetőség ezentúl kiterjed a más esedékességű adókra is.

A megfizetés időpontja

Szigorodik azonban az ilyen rendelkezés szerinti megfizetési időpontra vonatkozó szabály. Korábban a költségvetési támogatás esedékességének napját kellett az adó megfizetése időpontjának tekinteni (így például egy május 20-i esedékességű támogatást, bár azt az adózó csak később igényelte és kérte elszámolni egy május 20-i esedékességű adójára, úgy kellett figyelembe venni, mintha adófizetési kötelezettségének az esedékességkor eleget tett volna). Ezentúl azonban az igénylés benyújtása, de legkorábban a támogatás esedékessége napja számít a költségvetési támogatás kiutalása, illetőleg az adó megfizetése időpontjának. Ha viszont az adózónak nincs adótartozása, nem az adóhatóság értesítésétől számított 30 napon belül, hanem azonnal rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről.

Bizonylat kiállítása, megőrzése

A bizonylatkiállítási kötelezettség kiterjesztése

A magánszemély bevételéről, annak jogcíméről, az előleglevonás alapjáról és a levont adóról, -előlegről a kifizetéskor mind a kifizetőnek, mind a munkáltatónak igazolást kell kiállítania. Ez a bizonylatkiállítási kötelezettség ezentúl a társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyekre is kiterjed.

Munkáltatói igazolás, önadózói nyilatkozat

Az eddigi szabályozás kiegészítésével rendelkezik a törvény a családi kedvezmény igénybevételének módjáról abban az esetben, ha a kedvezmény nem érvényesített részét, illetőleg egészét az Szja. rendelkezései szerint a vele együtt élő házastársa veszi igénybe. Ilyenkor a magánszemély a kedvezményt a munkáltató által kiadott igazolás, illetve - önadózó házastárs esetében - az igénybe nem vehető családi kedvezményről adott nyilatkozat alapján érvényesítheti az adóbevallásában, munkáltatói elszámolásában, illetve szükség szerint ezek önellenőrzése útján. A szabályt már az 1999. évi adómegállapítás során is alkalmazni kell.

A bizonylat formája

Általános érvényű szabály, hogy az adózók bizonylataikat papíralapú formában kötelesek megőrizni. Ennek eredményeként az idő múlásával kezelhetetlen mennyiségű bizonylat őrzési, tárolási gondjával kell megküzdeni annak ellenére, hogy ma már a fejlett technika korszerű iratmegőrzési módokat kínál. Új rendelkezés teszi lehetővé - az állami adóhatóság engedélyéhez kötötten -, hogy az adózók elektronikus úton vagy optikai adathordozón őrizzék meg bizonylataikat. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha az alkalmazott módszer biztosítja az eredeti nyilvántartás összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

Adótitok

A társadalombiztosítás integrációjával összefüggésben pontosítja a törvény az állami adóhatóság, az Állami Pénztárfelügyelet, a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Egészségbiztosítási Alap kezelője közötti adatszolgáltatás, illetőleg tájékoztatás rendjét. Az adatvédelmi törvény előírásaival összhangban csak a törvényben meghatározott célokhoz kötötten (ellátás megállapítása, folyósítás jogszerűsége, adóhiány megállapítása) lehet átadni adatot az APEH adatbázisából az ellátást folyósító szervekhez. A korlátozás fordított irányban is érvényesül.

Hatáskör, illetékesség

Többletfeladat

Az 1999-ben létrehozott járulékigazgatóságok voltak hivatottak - a magánnyugdíjpénztárak megkeresése alapján - a kifizetők, munkáltatók ellenőrzésére, ha a tagdíjbevallások hiányosak voltak, vagy a befizetési kötelezettséget az érintettek nem teljesítették. A járulékigazgatóságok megszűnésével az APEH feladatköre kiegészült a tagdíjakkal kapcsolatos ellenőrzéssel és a kintlevőségek behajtásával.

Kizárólagos illetékesség

A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény 1999. évi módosítása következtében - meghatározott körben - a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelep alapítása nélkül is folytathat Magyarországon gazdasági tevékenységet. Az ilyen, fióktelepnek nem számító telephelyen működő külföldi vállalkozások adóügyeiben - igazodva a külföldi adózókra vonatkozó hatályos szabályokhoz - az APEH Észak-budapesti Igazgatósága rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Emellett az állami adóhatóság alkalmazottainak adóügyeiben is ez az igazgatóság járhat el.

Ellenőrzés

A magánnyugdíjpénztárak ellenőrzése

Az adó- és járulékbeszedés integrációja 2000. január 1-jétől nem érinti a magánnyugdíjpénztárak javára teljesítendő befizetések és bevallások szabályait. A gyenge járulékfizetési morál azonban itt is valószínűsíthető, ezért a törvény kötelezi az APEH-ot, hogy évente egyszer a pénztárakat is ellenőrizze. Az ellenőrzés ilyenkor arra terjed ki, hogy a magánnyugdíjpénztár elvégezte-e a bevallások és a befizetések felülvizsgálatát, a tagdíjtartozások kimutatását, az aggályos adattartalmú bevallások és a tartozások esetén pedig megtette-e a törvényben előírt intézkedéseket. Az ellenőrzés eredményéről az Állami Pénztárfelügyeletet kell értesíteni.

Próbavásárlás és leltárellenőrzés

Az eddigi szabályozás szerint a próbavásárlást, illetve a leltárellenőrzést akkor is meg lehetett kezdeni, ha az adózó alkalmazottja van jelen, alkalmazottnak tekintve az üzletben árusító személyt is. Akkor azonban, amikor az elárusítóhely nem felelt meg az üzlet jogszabályban meghatározott kritériumainak (például bolt előtti árusítás), az értékesítésben közreműködő alkalmazotti mivolta - akinek jelenléte az ellenőrzés megkezdésének feltétele - nem volt vélelmezhető.

A módosítás mindezekre figyelemmel nem az üzletben történő árusítást, hanem a vállalkozás javára az értékesítésben történő személyes közreműködés tényét tekinti olyannak, amely mellett az ellenőrzésnek ezek a speciális formái lefolytathatók. A nyugta- és számlaadási kötelezettség elmulasztása szempontjából tehát indifferens, hogy a mulasztást üzletben vagy azon kívül követik-e el.

Hosszabb elévülési idő

Az adózónak az önellenőrzésre, az adóbevallás pótlására, az adóhatóságnak pedig az ellenőrzésre, az adó megállapítására az elévülési időn belül van lehetősége. Ezt a szabályt kihasználva az adózók egy része úgy próbált jogosulatlan adóelőnyhöz jutni, hogy az adó megállapításához való jog elévülése napját megelőző napokban nyújtott be - többnyire nagy összegű támogatási igényt, negatív kötelezettséget tartalmazó - pótbevallást, és kezdeményezte az összeg kiutalását. Az adóhatóságnak ilyenkor gyakorlatilag nem volt ideje a bevallási adatok jogosságának az ellenőrzésére. Ezért a törvény az elévülési időt 6 hónappal meghosszabbítja abban az esetben, ha az adózó a pótbevallását, támogatási igényét az elévülési idő lejárta előtt 6 hónappal nyújtja be.

Mulasztási bírság

Az eddigi törvénymódosítások az adóhatóság mulasztási bírságolási lehetőségeit az újabb esetekre újabb bekezdések beiktatásával egészítették ki. Most a régi szabályok újraszövegezése biztosítja ugyanezt. A jövőben nemcsak az adót, költségvetési támogatást megállapító, hanem magában az adózás rendjéről szóló törvényben megállapított kötelezettségek megsértése is mulasztási bírsággal sújtható akkor is, ha az adott jogszabályhely konkrétan nem rendelkezik róla.

Feltétel nélküli bírság

Vannak olyan jogsértések - például a valótlan bizonylatkiállítás, a helytelen könyvvezetés, a bejelentés, a változásbejelentés, az adatszolgáltatás hibás, valótlan teljesítése, a nyilatkozattétel elmulasztása -, amelyek konkrét ellenőrzés nélkül is akadályai az eredményes ellenőrzésnek. Az eddigi szabályozás nem volt egyértelmű abban a tekintetben, hogy ezek elkövetése eleve kiválthatja a bírság kiszabását, vagy csak akkor, ha a megindult ellenőrzés akadályaként jelentkezik. A törvénymódosítás ezeket a tényállásokat minden további feltétel nélkül teszi a bírságolás alapjává.

Emelkedő bírságok

A módosítás az évek óta változatlan bírságtételeket a bejelentkezés, adatszolgáltatás késedelme esetén - a nem magánszemély adózók tekintetében - 50 ezer forintról 100 ezer forintra emeli. A bevallási kötelezettség nem teljesítése esetén pedig az eddigi 100 ezer forint helyett 200 ezer forintot kell fizetni.

Egyértelmű elhatárolás

Megszűnik az a következetlen szabályozás, amelynek következtében nem volt egyértelmű, hogy a vállalkozási tevékenységet végző magánszemélyt a magánszemélyekre vagy a más adózókra vonatkozó felelősség terheli-e. A mulasztási bírság tekintetében a törvény a választóvonalat a magánszemélyek, illetve az egyéb adózók között húzza meg, így az egyéni vállalkozó is magánszemélynek minősül.

Az üzletek bezárása

A szürke-, illetve a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a törvény eddig is lehetővé tette az adóhatóság számára az üzlet bezárását - első esetben 12 napra, ismételt előfordulás esetén pedig 60 napra - akkor, ha a vállalkozás ismeretlen eredetű árut forgalmazott, vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatott. Az üzletbezárás fogalmába - figyelemmel az űzött tevékenység jellegére - a tevékenység gyakorlásának a felfüggesztése is beletartozik.

Kiemelt súlyú jogsértések

A két kiemelt súlyú jogsértés fogalmát az egyértelmű jogalkalmazás érdekében adja meg a törvény. Így igazolatlan eredetűnek kell tekinteni az adózás szempontjából minden árut, amelyről az adózó hiteles bizonylattal - számla, számlát helyettesítő okmány -, vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal - szerződés, szállítási okmányok - az ellenőrzés időpontjában nem rendelkezik. "Fekete" alkalmazottnak pedig az számít, aki az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködik ugyan, de a társadalombiztosítási törvényben előírt nyilvántartásokban nem szerepel és az alkalmazó nem tudja bizonyítani, hogy a közreműködő jogviszonya kívül esik a nyilvántartási, bejelentési kötelezettségen. Ezek az értelmező rendelkezések egyébként kiszorítanak két - immár feleslegessé vált -, az értékpapírra, illetve a nettó módon számított fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó meghatározást.

Az adóigazgatási eljárás

Határozathozatali határidő utólagos adómegállapításnál

Utólagos adómegállapításnál a határozat meghozatalára 60 nap áll az adóhatóság rendelkezésére. Ezt a 60 napot ezentúl a jegyzőkönyv átadásának napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy volt-e zárótárgyalás, vagy sem.

Sikertelen kézbesítés

Ismert az a szabály, amely szerint, ha az adóhatósági határozat kézbesítése sikertelen, akkor az adó megfizetésére kötelezhető személlyel kell közölni a határozatot, ennek hiányában ügygondnokot kell kijelölni. Ügygondnok kijelölésére azonban csak az ismeretlen helyen tartózkodó ügyfél esetében van lehetőség, akkor nem, ha az adózó vagy a mögöttes felelős nem hajlandó átvenni a kipostázott határozatot, nem keresi a küldeményt. A határozatot viszont csak akkor lehet végrehajtani, ha azt az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy, illetve az ügygondnok átvette és a határozat jogerőre emelkedett.

Ezt az ellentmondást oldja fel az új szabály azzal, hogy kézbesítettnek minősíti a határozatot, ha a címzett az átvételt megtagadja, vagy a postai kézbesítés másodszori megkísérlését követően 5 munkanapon belül a határozatot nem veszi át, és azt a posta visszaküldi az adóhatóságnak. Az adózónak azonban ilyenkor lehetősége van annak bizonyítására, hogy önhibáján kívül nem vette át a határozatot.

Fizetési könnyítés

A tárgyi korlát kiterjesztése

A részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezésének lehetősége soha nem terjedt ki azokra az adókra, előlegekre, amelyek valójában csak átfutnak az azt levonó kifizetőn, adóbeszedésre kötelezetten. A magánszemélyek jövedelméből levont, de a magánszemélyt terhelő járulékok ebben a tekintetben az adóelőleghez hasonlítanak, ezért a törvény a fizetési könnyítés tárgyi korlátját kiterjeszti a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra is.

Adó- és járuléktartozás különbsége

A magánszemély adótartozása akkor mérsékelhető, ha annak megfizetése veszélyezteti a magánszemély és a vele közös háztartásban állók megélhetését. Az adózás rendjének a járulékokra vonatkozó különös szabályai eddig is kizárták a járuléktartozást a mérséklés, illetve elengedés lehetőségéből. Technikai megoldás tehát, hogy az adó- és a járuléktartozás különbségéről itt rendelkezik a törvény.

Az illetékmegállapítás mellőzése

Csökken az illetékmegállapítás mellőzésének a lehetősége. A pénzügyminiszter ezentúl csak az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás esetén élhet ezzel a joggal, a külkereskedelmi eljárással kapcsolatos illetékek esetében nemzetgazdasági érdekből már nem.

Végrehajtás

Ha bírósági végrehajtás során az első árverés azért volt sikertelen, mert a vevő elállt a vételtől, akkor a második árverésen elért alacsonyabb ár és az első árverésen elért ár közötti vételár-különbözetet adóhatósági határozat alapján a korábbi árverési vevőnek meg kell fizetnie. A fizetési kötelezettséget előíró jogerős határozat végrehajtható okirat, az így beszedett adó pedig az eredeti kötelezett tartozását mérsékli.

Nyomtatványok

Az adózás rendjéről szóló törvény az adóhatóságok feladatává teszi az adókötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványok rendszeresítését. Miután az önkormányzatok jegyzői is adóhatóságnak számítanak, elvileg nem lenne kizárt, hogy a mintegy háromezer önkormányzati adóhatóság mindegyike más-más nyomtatvány használatára kötelezze az adózókat. Ezért a törvény a pénzügyminisztert hatalmazza fel arra, hogy rendeletben határozza meg az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresített nyomtatványok tartalmát.

Bevallások, befizetések határideje

Kerekítési szabály

Kiegészültek a bevallásokat, illetőleg a befizetéseket szabályozó mellékletek. Így a járulékokra is kiterjednek a kerekítési szabályok, tehát a magánszemélyeket kivéve az adózóknak 1000 forintra kell kerekíteniük a bevallás járulékadatait, és így is kell megfizetniük a járulékokat. A magánszemélyeknek a 100 forintot el nem érő adó mellett a járulékot sem kell megfizetniük, ennél alacsonyabb adót és járulékot az adóhatóság sem utal vissza.

Bevallási gyakoriság

A járulék bevallási gyakoriságát - az általános forgalmi adó és a társasági adó kivételével - ugyanazok az adóértékhatárok befolyásolják, mint az adóét. Így havi adóbevallásra kötelezett a járulék tekintetében is az az adózó, akinek az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adója vagy fogyasztási adója, illetve - új elemként - a jövedéki adója, vagy a levont jövedelemadó-előleg és a jövedelemadó együttes öszszege a 10 millió forintot elérte, és negyedévente kell beadni az adóbevallását, ha ez az összeg elérte a 4 millió forintot.

Esedékesség

A törvény jogcímenként határozza meg a fizetendő járulékok esedékességét a tárgyhót, egyéni vállalkozók esetében a negyedévet követő hó 12. napjában.

Február 15-éig kell megfizetni mindazokat az adókat, amelyekről a törvény az éves adóbevallással egyidejű megfizetést ír elő, azonban az adózónak nem kell éves bevallást beadnia.

Gyakorított elszámolás

Az előírt bevallási gyakoriságot az adóhatóság a már ismert feltételek megléte esetén továbbra is engedélyezheti. Pontosítja azonban a törvény, hogy a gyakorított elszámolás évközi engedélyezésekor az áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani és meg kell fizetni. Leszögezi a törvény azt is, hogy valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő, de a tárgyévben beadott önellenőrzés mellett az utólagos adómegállapítás sem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát.

Adatszolgáltatás

A kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége ezentúl kiterjed a levont járulék alapjára, összegére, illetve a levonás elmaradásának okaira, nem terjed ki azonban az 1999. december 31-éig benyújtott igénylések alapján folyósított járulékköteles ellátásokra. Nem kell adatot szolgáltatni az ingó- és ingatlanértékesítés során a magánszemély részére juttatott ellenértékről sem, az árverés és aukció során fizetett ellenérték kivételével.

A munkáltatónak adózónként kell feltüntetnie a járulékköteles jövedelem teljes összegét, a levont járulékot, a járulékfizetési kötelezettség egyéni felső korlátját, valamint a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időtartamot.

Külföldi személyek

A külföldi (külföldi illetőségű magánszemély, külföldi szervezet és külföldi illetőségű osztalékban részesülő személy) személyek speciális adózási szabályai a kettős adózás elkerülésére kötött egyezmények gyakorlati alkalmazásához, valamint az ellenőrizhetőséghez igazodnak. Ezentúl a külföldi illetőségét naptári évenként akkor is igazolni kell, ha az a korábbi igazolás óta nem változott. Az igazolást legkésőbb az adóbevallás benyújtásáig kell megszerezni - addig elégséges a külföldi nyilatkozata.

Ha a külföldi az adóbevallás benyújtásáig nem pótolja az illetőség igazolását, akkor a kifizetőnek a kifizetéskor le nem vont adót az adóév december hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. Az igazolás birtokában ez az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthető. Az egyezmények maradéktalan alkalmazásához elengedhetetlen az úgynevezett haszonhúzói minőség tisztázása, az erre szolgáló haszonhúzói nyilatkozat adóhatóság vagy független könyvvizsgáló általi igazolása.

Kiemelt adózók

Az APEH kiemelt adózók igazgatóságához tartoznak a fővárosi és Pest megyei legnagyobb adózók. Az új szabályozás megemelte az ilyen minősítést meghatározó értékhatárokat. A nettó árbevétel nagysága 6000 millióról 9000 millió forintra, a nettó módon számított összes adókötelezettség és a visszaigényelt forgalmi adó nagysága 300 millióról 450 millió forintra növekedett. A minősítéshez a fogyasztási adó nagyságát a jövőben már nem kell figyelembe venni. Változás, hogy a csődeljárás alatt állt nagy adózók nem kerülnek vissza az eredeti adóhatóságukhoz automatikusan, hanem csak akkor, ha felszámolási, illetve végelszámolási eljárás hatálya alá esnek. Az illetékességváltás időpontja ebben az esetben a bírósági közzététel napja.

Varga Katalin

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére