Versenytávlatok

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 21. számában (1999. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A magyarországi telefónia rohamléptekkel fejlődik, a telefonra várakozók sora megszűnt, a szolgáltatók mindinkább az igények felkeltésével lehetnek elfoglalva. Az évtized eleji 100 főre eső kevesebb mint 10 vonal helyett már 1997 végén is országosan több mint 30 vonal jutott száz főre, és a Matáv szolgáltatási területén - az ország több mint kétharmadán - ennél is jobb a telefonellátottság.

Az egykori telefonhiányt a bőség váltotta fel, a vezetékes szolgáltató(k) mellett előfizetőkre vadásznak a mobilszolgáltatók, amelyek egyelőre hárman vannak, de nem elképzelhetetlen, hogy nemsokára akár hatan is lesznek. Egyre jobban közeleg ugyanis a 450 MHz-es analóg (Westel 450/0660) és a 900 MHz-es GSM (Pannon GSM, Westel 900) mobilrendszerek mellett a DCS/GSM 1800 MHz-es szolgáltatás megkezdése is.

A mobiltelefóniában élenjáró Westel 900 Rt. előfizetőinek száma meghaladja az 500 ezret, a Pannon GSM legutóbb 380 ezerről számolt be, a sokak által már-már temetett Westel 0660 is növelni tudta némileg 80 ezres előfizetői táborát. A mobilszolgáltatók előfizetői táborának bővülése valóban minden korábbi tervet meghaladott, ugyanakkor például Horváth Pál, a PanTel Rt. vezérigazgatója a közelmúltban egy fórumon úgy vélte, hogy lassulóban van a növekedés, aminek majd az 1800-as szolgáltatás megjelenése adhat újabb lökést.

Az 1800-as GSM elsősorban akkor számíthat nagy sikerre, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, amelyek szerint olcsóbb lesz, mint a mostani GSM-szolgáltatás, és az árakat tekintve akár a vezetékes telefonnal is versenyképes lehet. Ez az esetleges verseny persze legjobb esetben is csak jövőre, de inkább az ezredfordulót követően következhet be, és addig még sok minden történhet a magyar telefóniában.

Bonyolult piac

A magyarországi telefonpiac bonyolult felépítésű. Az ország 54 primer körzetre van osztva, ebből 36-ban a helyi szolgáltató a Matáv Rt., a többiben pedig helyi koncessziós társaságok működnek. A 18, nem Matáv-érdekeltségű primer körzet a társaságok tulajdonosi köre alapján alig néhány csoportra osztható. A legkisebb, független primer körzet szolgáltatója a JászTel Rt. A társaság a svájci Swisscom és a holland KPN cégek tulajdonában van, csakhogy a tulajdonosok - alighanem belátva, hogy a JászTel szolgáltatási területe túl kicsi, mindössze 18 település, 89 ezer lakos, alig néhány igazán jelentős üzleti felhasználó és a mintegy 25 ezer vonal túl kevés a boldoguláshoz - meg akarnak válni részvényeiktől. A felkínált 95 százalékos csomagra több jelentkező is akadt, és a legjobb ajánlatot a Matáv tette. Ez volt tavasszal.

A helyi társaságok szövetsége élesen ellenezte a Matáv tervezett lépését, amit a KHVM akkori minisztere, Lotz Károly hosszas tanakodás után engedélyezett, de amit a Gazdasági Versenyhivatal november elején megvétózott. Lotz az engedélyezéskor hangsúlyozta, hogy az engedély nem precedens jellegű, a GVH azonban úgy vélekedett, hogy az akvizíció növelné a Matáv amúgy is meglevő erőfölényét, amit nem ellensúlyoznának a Matáv és a reménybeli eladók által felsorakoztatott pozitívumok. Magyarul a GVH-t nem hatották meg a Matáv érvei, melyek szerint, ha átveheti az irányítást, akkor a JászTel régiójában olcsóbb lesz a szolgáltatás, jobbak az ellátás feltételei, és a térség előbb nyílhat meg a teljes liberalizáció előtt, mint egyéb esetekben. De az üzletet még nem utasították el véglegesen, a döntés bíróság előtt megtámadható.

Vita a díjakról

A JászTel-ügylet során a Matáv legkomolyabb vetélytársa a helyi szolgáltatók között kirívóan erős (többek között a francia Vivendi és a GE Capital által birtokolt), 4 primer körzetben szolgáltató CG Sat/Matel csoport volt. Az ellenjelölt ajánlata - a soha meg nem erősített, de soha meg nem cáfolt hírek szerint - 3 millió dollárral maradt el a Matáv több mint 30 millió dolláros ajánlatától. A CG Sat/Matel és a helyi társaságok szövetségének ellenérvei szerint a Matáv a JászTel megvételével tovább erősíthetné a hegemóniáját, és csak azért csökkenthetné a körzetben a telefontarifákat, mert a kapcsolási díjak elosztási módjának köszönhetően sokkal előnyösebb helyzetben van, mint a többi társaság. Ez a helyi szolgáltatók szerint azért van így, mert a kapcsolási díjakból a Matáv az Európában szokásosnál és elfogadottnál sokkal nagyobb arányban részesedik.

Kapcsolási díj A kapcsolási díj a távhívásban játszik döntő szerepet, ennek alapján osztozik ugyanis a bevételen a két végponti szolgáltató és a hívást jelenleg a két régió között kizárólagos joggal továbbító nemzeti koncessziós társaság, azaz a Matáv. A bevétel megosztása független attól, hogy a végpontok egyikén, másikán, vagy mindkettőjén helyi társaság a szolgáltató vagy a Matáv. A helyi szolgáltatók legfőbb gondja - a szerintük aránytalanul alacsony részesedés mellett - az, hogy minél kisebb egy régió, annál több hívás irányul belőle más régióba (illetve annál több jön kívülről), és így a szükséges beruházásokra és költségekre a kevés helyi hívás nem teremt megfelelő fedezetet. A társaságok gondját növeli, hogy többségükben hitelekből fejlesztettek, és a hitelek visszafizetése jobbára 1999-ben kezdődik.

A kapcsolási díjak jövő évi megosztásáról és a telefontarifák kialakításáról szóló tárgyalások november elején kezdődtek el, és (előzetesen) január elsejétől az várható, hogy 1999-ben átlagosan 11 százalék körül drágulhatnak a távközlési szolgáltatások, és némileg nőhet a két végponton elhelyezkedő szolgáltatók részesedése a távhívások bevételéből.

A JászTel helyzetén a tarifamegosztás változása, a fokozatos előrelépés a költségalapú elszámolás felé nem sokat javíthat, sokat ronthat viszont a minap megszületett versenyhivatali döntés. Pillanatnyilag még nem tudható, hogy a Matáv és az eladni szándékozó tulajdonosok bírósághoz fordulnak-e, vagy más megoldást keresnek, de ha valamit is tesznek, akkor a huzavona nyilván folytatódik - miközben alighanem elmaradnak a beruházások, a JászTel tulajdonosai nem jutnak pénzükhöz, és lassanként (2002 közepén) a helyi monopoljogok is lejárnak.

Közelgő liberalizáció

A monopoljogok lejártának, a teljes liberalizációnak a közeledtével a helyi társaságok értéke nyilván csökken. A teljes liberalizációkor, vagy már azelőtt is az adatátvitel területén a konkurencia megjelenhet, és lefölözheti a potens, nagy adatforgalmú üzleti előfizetőket.

A JászTel eladásának - átmeneti (?) - meghiúsulása mellett az öt körzetben szolgáltató HTCC körül is felkavarodtak a hullámok. A HTCC gondjait a Postabanktól felvett - és mellesleg a Postabank részéről a lehetőségeket meghaladó méretű - hitel okozza. Amennyiben a HTCC nem tudja majd a jövő év elején megkezdeni a mintegy 50 millió dollárra rúgó hitel törlesztését, illetve amennyiben nem sikerül azt átütemezni, akkor a társaság nagy bajba, netán a JászTelhez hasonlóan - de merően más okokból - eladósorba kerülhet.

November elején felröppent, de a Matáv és a HTCC által is cáfolt hírek szerint a Matáv hajlandó lenne átvállalni a HTCC hiteleit a Postabanktól, ezzel döntő befolyást szerezve a társaság irányításában. Cáfolat ide, cáfolat oda - a hitelek átvállalása leginkább a nagy távközlési vállalkozás számára lehetne célszerű, hiszen leginkább ő tudná hasznosítani a hitelekkel megvalósított beruházásokat.

A Matáv minden vélt vagy valós terjeszkedési terve óriási indulatokat vált ki, hiszen a Matáv már most is domináns szerepet játszik a magyarországi vezetékes távközlésben. Súlyát csak növeli, hogy 51 százalékos részesedése van a két Westel társaságban, jelentős piaci részesedéssel bír mint Internet-szolgáltató, és megkezdte a benyomulást a kábeltévés piacra is. A Matáv versenytársai a hagyományos vezetékes távközlésben csak majd 2001 vége után léphetnek színre, viszont a többi távközlési területen addig is szerephez juthatnak.

Az alternatív társaság szerepére pályázók között elsőként a PanTel említhető. A PanTelt hosszas huzakodás után, de Horváth Pál szerint éppen jókor alapította meg a MÁV, a Mol, a KFKI Számítástechnika Rt. és a holland távközlési óriás, a KPN. A gazdaságban a maguk területén erős pozícióval rendelkező magyar cégek erejére és hálózatára, valamint a KPN nemzetközi szerepére építkező PanTel mellett a napokban lépett a nyilvánosság elé újabb potens játékos: a Novacom. A Novacomot az ELMŰ, a német RWE Telliance AG és a szintén német EnBW Telekommunikationsholdinghoz tartozó Südwest GmbH alapította - és a két német cég nagysága és az ELMŰ potenciálja mellett az sem elhanyagolható tényező, hogy az RWE sok egyéb rangja mellett a német o.tel.o vezetékestelefon-társaságnak és az e-plus mobilszolgáltatónak is a tulajonosa.

A PanTel és a Novacom mellett számolni kell a csendesen és titokzatosan terjeszkedő, és a közelmúltban az egyik vezető Internet-szolgáltatót, a Datanetet felvásárló GTS-szel és másokkal is. A mások között kiemelkedő szerepet játszhat a hányattatott sorsú, de igencsak jelentős távközlési szerepre pályázó Antenna Hungária Rt., valamint talán a Magyar Posta Rt. is. Utóbbi két cég - képviselőik nyilatkozatai szerint - indulni akar a DCS/GSM 1800 MHz-es szolgáltatói tenderen, emellett az Antenna Hungaria Rt. a Tetra kormányzati-közigazgatási rendszer kiépítésébe is be akar kapcsolódni. Az új mobiltenderen egyébként a hazai cégek közül indulni akar még a CG Sat/Matel csoport, a Magyar Villamos Művek Rt. és a Videoton/Műszertechnika csoport is.

Kivételezett szolgáltatók

Természetesen bekapcsolódik a versengésbe a két aktív GSM társaság is. Pontosabban ők nem elsősorban versenyezni akarnak, hanem a szolgáltatási jogot kívánnák elnyerni, akár tenderen kívül, külön elbírálás alapján - és szakemberek véleménye szerint nem teljesen alaptalanul. A Pannon és a Westel 900 álláspontja szerint Budapesten a 900 MHz-es tartományból rendelkezésre álló - szűkített - frekvenciamennyiség már igencsak korlátozott, és ez az új frekvenciatartomány nélkül lassan a szolgáltatás rovására mehet. Szakértők szerint az új frekvenciatartományban a tender eredményeképp három szolgáltató lehet majd, a két mostani GSM, valamint egy harmadik, új belépő. Az új társaság vélhetően valamennyi - 1-3 évig - piacra lépési előnyt élvez majd, de már az átmeneti időszakban is roaming (barangolási) együttműködést kell majd biztosítani számára a jelenlegi GSM társaságoknak.

A 900 MHz-es roaming nélkül az új szereplő dolga igencsak nehéz lenne, szakértők szerint az 1800 MHz-es szolgáltatás országos kiépítése még drágább lenne, mint a 900 MHz-es hálózaté - pedig arra a Pannon eddig mintegy 500, a Westel pedig 330 millió dollárt költött. Ekkora beruházás mellett a harmadik társaság szolgáltatása aligha lehetne versenyképes, így szakértők szerint a megoldás a mai GSM társaságok valamilyen külön módú licenchez jutattása és egyben roamingra kötelezése lehet.

A magas frekvencia sikere...

Az 1800 MHz-es tender tétje sokak szerint éppen az, hogy a jövőben olcsó vagy drága lesz-e a magyar távközlés, hogy az új mobilszolgáltatás mind árban, mind adottságai révén adatátviteli képességben a vetélytársa lehet-e még a vezetékes telefóniának is. A mobiltelefónia várható elterjedésére Emri Gussi, a Pannon GSM egykori vezérigazgatója régebben többször azt mondta: egy országban a mobiltelefonok várható maximális számát úgy lehet megállapítani, hogy az országban található fülek számát kettővel el kell osztani. Mára már ez a kétségkívül optimista vélekedés is megdőlni látszik, Skandináviában ugyanis már úgy számolnak, néhány éven belül 100 lakosra (200 fülre) 120-130 mobiltelefon juthat...

Magyarországon a 100 főre jutó mintegy 10 mobillal ettől még messze járunk, de az utóbbi idők tendenciái sok érdekességet mutatnak. A telefonálási szokásokat és az előfizetői számot részben megváltoztathatja a közelgő 1800 MHz-es mobilszolgáltatás, ha ez eltéríti - és lefelé - a jelenleg alkalmazott telefonálási díjakat. Ha jól sikerül az igen bonyolult feltételrendszerű tender kiírása - ami nyilván csak évek múltán derülhet ki -, akkor a telefóniában az árak érezhetően esni fognak, ha nem, akkor minden változatlan marad. Mellesleg a hazai fizetési képességhez képest drága telefónia még a szolgáltató számára sem lesz majd előnyös, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a 2001 után beköszöntő liberalizáció korában csak a már piacon levő felek vesznek majd részt a versenyben. Elsősorban az adatátvitelben és a nemzetközi hívásokban igen könnyű lehet megfelelő háttérrel pillanatok alatt a piacra robbanni és azt lefölözni. Ez veszélyeztetheti a Matávot, és még inkább veszélyezteti a helyi társaságokat, amelyek területére nemcsak az egyelőre nagy kívülállóként emlegetett British Telecom törhet be, de a Matáv, a PanTel, a Novacom és talán még mások is.

A helyi társaságok, és főleg azok tulajdonosainak helyzetét ezért egyáltalán nem biztos, hogy megerősítette a Versenyhivatal Matáv-JászTel döntése, ugyanis előbb-utóbb a helyi társaságoknak valamiképpen tőkeerősebbé kell válniuk - és ez leginkább felvásárlások, egyesülések útján képzelhető el. Amennyiben viszont ebben a folyamatban a Matáv még elvben sem vehet részt, akkor a társaságok ára (értéke) aligha emelkedhet, és ez visszafoghatja a tulajdonosok befektetési kedvét is.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére