ÚJ PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 21. számában (1999. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
 

1999. szeptember 3-án új elszámolás-forgalmi rendszer indult Magyarországon. A hír egyelőre a pénzforgalom szereplőinek szűk körét érinti ugyan, de jelentősége a forgalom volumene alapján már ma is nagy, a jövőbeni kihatások miatt pedig a gazdaság összes szereplőjére kiterjed.

 

VIBER

A Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER) az MNB által kialakított és üzemeltetett új belföldi fizetési rendszer. A VIBER bevezetése az országos fizetési és elszámolási rendszer átfogó fejlesztésének fontos állomása. A bevezetés három ütemben történik, melyből az első sikeresen megvalósult szeptember 3-án, a bankközi elszámolások bonyolítására kialakított rendszer megkezdte üzemszerű működését.

A VIBER tagjai

A működés első fázisában a rendszer tagjai a hitelintézetek, a Magyar Államkincstár, valamint a KELER Rt. és a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ez azt jelenti, hogy a pénzforgalmi megbízások kedvezményezettjei, illetve megbízói az első fázisban kizárólag a fenti körbe tartozók és a MNB-ben pénzforgalmi számlát vezetők lehetnek.

Közvetlen és közvetett tagság

A hitelintézet lehet a VIBER közvetlen vagy közvetett (levelező) tagja. Azok a hitelintézetek, amelyek pénzforgalmi szolgáltatások elvégzésére jogosultak (ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket), kötelesek az országos elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez közvetlenül csatlakozni, tehát a VIBER közvetlen tagjává válni. Azok a hitelintézetek, amelyek nem kötelesek a VIBER tagjává válni, a VIBER-hez közvetetten is csatlakozhatnak, függetlenül attól, hogy az MNB ügyfelei, avagy a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-nél vezetnek számlát.

KELER Rt.

A KELER Rt. értékpapír-elszámoló házként kezeli a napközbeni jegybanki hitel fedezeteként szolgáló értékpapírokat, valamint lebonyolítja a fizetést és az értékpapír szállítását egybekapcsoló (DVP) értékpapír-műveletek értékpapír-oldali elszámolását. Ezzel a rendszerben kiemelt szerepet kap. Emellett a hitelintézetekhez hasonlóan pénzszámlavezetőként is kapcsolódik a rendszerhez.

MNB

Az MNB a többi tag számlavezetője, a rendszer üzemeltetője, valamint a rendszer működési rendjének meghatározója is.

A VIBER működése

A VIBER-en keresztül kizárólag átutalási megbízások teljesíthetők. A fizetési forgalomban szokásos egyéb fizetési módok, azaz beszedési megbízások, csekkek, hitellevelek feldolgozására a rendszer keretei között nincs lehetőség. Az MNB kivételes szerepe folytán a jegybankkal kapcsolatos egyéb tranzakciók (például készpénzfelvétel, hitelfolyósítás vagy betételhelyezés) elszámolása azonban a rendszeren belül történik azzal, hogy ebben az esetben továbbra is papír alapú a kommunkáció.

A megbízások teljesítése

A VIBER úgynevezett valós időben működő rendszer, ami azt jelenti, hogy a beérkező megbízásokat azonnal, másodperceken, de legfeljebb perceken belül teljesíti úgy, hogy az átutaló VIBER-tagnak a jegybanknál vezetett elszámolási számláját megterheli, a fogadó tag elszámolási számláját pedig jóváírja. A megbízásokat egyenként, egymás után, folyamatosan teljesíti, az érintett tagokat egyidejűleg értesíti. Lényeges, hogy a VIBER számlavezetési rendszere automatizált, azaz a megbízások teljesítéséhez nincs szükség emberi beavatkozásra.

A fizetési megbízások teljesítése a tagok elszámolási számláján történik, a teljesített megbízások véglegesek és visszavonhatatlanok. A jogosult azonnal értesül a pénz beérkezéséről, és a jóváírt összeg felett azonnal szabadon rendelkezhet, ezáltal a napi fizetési forgalom teljes összege sokszorosan meghaladhatja a rendszerben lévő pénzállomány értékét.

A fizetési megbízásokat a rendszer a tagok elszámolási számláinak terhére teljesíti. A számlaegyenleget meghaladó értékű tranzakciók indítására azonban az MNB-nél beállítható limit terhére is van lehetőség.

Zárolt értékpapírok

A hitelintézetek a KELER Rt.-nél és az MNB javára zároltathatnak olyan értékpapírokat, amelyeket az MNB úgynevezett repoműveletekre elfogad. A limit a zárolt értékpapírok összegével egyezik meg. A limit a VIBER nyitvatartási ideje alatt bármikor igényelhető, megemelhető vagy csökkenthető. A csökkentési lehetőség csak az igénybe nem vett részre vonatkozik. Az a rendszertag, aki a zsírórendszerben történő fizetések elszámolásának fedezetére limitet igényelt, napnyitáskor már rendelkezik limittel. A limit növelését és csökkentését egyaránt a KELER Rt.-nél kell kezdeményezni a KELER Rt. által kihelyezett információs (KID) terminálon keresztül. Amennyiben a VIBER-tag bankszámlájának egyenlege a nap végén tartozást mutat, úgy az MNB - külön hitel vagy kölcsönszerződés megkötése nélkül - az értékpapír fedezete mellett egy napra hitelt nyújt.

Tőzsdén kívüli értékpapügyletek

A rendszer indítása jelentős változást jelent a tőzsdén kívüli értékpapírügyletek (OTC) teljesítési rendjében is. Az ilyen ügyletben részes VIBER-tagoknak vagy KELER-ügyfeleknek (befektetési vállalkozások) a KID-en kell a kötjegy adatait rögzíteniük. Innentől kezdve több teendőjük nincs, az egyeztetett kötjegyek alapján a KELER Rt. kezdeményezi a fizetés teljesítését a VIBER-ben. Ha az egyik partner a KELER Rt. ügyfele, akkor a pénzoldali teljesítésben a KELER Rt. áll szemben a VIBER-taggal. Az értékpapírügylet - mind az értékpapír-, mind pedig a pénzoldal - teljesítése valós időben, automatizáltan és bruttó módon történik.

Információk és lehetőségek

A VIBER tagja folyamatosan képes nyomon követni aktuális számlapozícióját. A számla terhére és javára teljesített megbízásokról éppúgy üzenetet kap, mint arról, hogy sorban áll vagy sora megszűnt, illetve limitje csökkent vagy pedig növekszik. Ezek az információk alkalmasak arra, hogy a résztvevő saját pozícióját maga is meghatározhassa.

A résztvevő lekérdezheti számlája tényleges forgalmát, a számláján sorban álló megbízásokat, a számlája javára elindított, de - partnerei sorban állása miatt - még nem teljesített jóváírásokat, aktuális hitelkeretét.

A VIBER további fázisai

Az előzőekben a rendszer első fázisát ismertettük. A második fázisban a hitelintézetek már jogosultak arra, hogy a náluk számlát vezető ügyfeleik megbízásait a VIBER-ben teljesítsék, azonban kizárólag a harmadik fázis teszi majd kötelezővé azt, hogy a VIBER-en beérkező megbízások teljesítése valós időben történjen meg.

Ettől az időponttól két elszámolásforgalmat lebonyolító rendszer működik majd hazánkban a gazdaság összes szereplője számára. A két rendszer működésében és az általuk kínált szolgáltatásokban jelentős eltérés mutatkozik.

A Bankközi Klíringrendszer és a VIBER

1994 óta üzemel a Bankközi Klíringrendszer (korábbi neve Bankközi Zsírórendszer). Ez folyamatosan fejlődik, és a jövőben is fontos szerepet kap a fizetési forgalom lebonyolításában. A zsírórendszer üzemeltetője a Giro Elszámolásforgalmi Rt.

A Bankközi Klíringrendszer résztvevői tekintetében nincs eltérés a VIBER-től. A bonyolított megbízások azonban mind típusukban, mind volumenükben, mind értékükben lényegesen eltérőek. A Klíringrendszer keretében már az indulástól lebonyolíthatók voltak az átutalási megbízásokon kívül egyedi beszedési megbízások is. Emellett 1998 óta új fizetési módként bevezették a csoportos átutalások és beszedések tranzakció típusait is.

A VIBER a kis számban előforduló, de egyenként nagy értékű átutalások teljesítésére szolgál, a Bankközi Klíringrendszer pedig az egyenként kis összegű kereskedelmi és magáncélú fizetési megbízások nagy tömegének elszámolására szakosodik.

A valósidejűség és a klíring

A Klíringrendszer működése nem valós idejű. Ebben a rendszerben a hitelintézetek ügyfeleik megbízásait csomagokban juttatják el a Giro Rt.-hez feldolgozásra. A feldolgozást az éjszakai órákban végzik, a feldolgozás eredményét a hitelintézetek reggel 7 óráig kapják vissza, a fedezet elszámolása (az úgynevezett IBI-mátrix lekönyvelése) másnap történik az MNB számlavezetési rendszerében. Ennek következtében a kedvezményezetteket is ezzel egyidejűleg vagy ezt követően írják jóvá. Amennyiben az éjszakai feldolgozás során valamelyik hitelintézet fedezetlen marad, akkor másnap délelőtt lehetősége nyílik az úgynevezett sorlebontási eljárásra. Ennek eredményeként újabb fedezetelszámolás történik, és a hitelintézetek újabb tranzakciócsomagokat kapnak, melyeket ügyfeleik számlájára elszámolnak.

Eltérések és azonosságok

A VIBER-ben a sorlebontás a teljes üzemidő alatt folyamatosan zajlik, ezzel szemben a Bankközi Klíringrendszerben két lépcsőben teljesítik a fedezet hiányában sorban álló tételeket. A VIBER-ben emellett tételesen, tranzakcióként és azonnal megtörténik a kiegyenlítés. Lényeges, hogy mindkét rendszerben az elszámolt fizetési megbízások nyomán keletkező banki követelések és tartozékok végső kiegyenlítése a jegybanknál vezetett számlákon valósul meg.

A Klíringrendszer keretében benyújtott ügyfélmegbízások esetén lehetőség van részteljesítésre, azaz a megbízó ügyfél számlájának fedezete erejéig az egyes megbízás részöszszegben való teljesítésére. A VIBER esetében ellenben a részteljesítés nem megengedett. Itt a részben vagy teljesen fedezetlen megbízást besorolják, és a különböző prioritáskategóriákon belül FIFO elven történik a teljesítés. A rendszer csak a nap végén sorban maradt megbízásokat törli. A sorban álló megbízások automatikusan teljesülnek, ha megfelelő összegű jóváírás érkezik, vagy a rendszertag a limitjét megemelteti. Ezek hiányában a résztvevő maga is megkönnyítheti a megbízások teljesülését saját sorának átrendezésével, amire két módszer kínálkozik: egyrészt a megbízások visszavonása és új sorrendben benyújtása, másrészt a sorban álló megbízás prioritáskódjának megváltoztatása. Amennyiben több résztvevő áll sorban, és a rendszer körbetartozás kialakulását érzékeli, automatikus sorlebontási mechanizmus lép életbe.

A kommunikáció a Klíringrendszerben is elektronikusan történik, de amíg a VIBER a S.W.I.F.T. nemzetközi üzenetközvetítő rendszerét használja, addig a Klíringrendszer a Girocom Kft. által üzemeltetett számítástechnikai adatátviteli hálózaton működik.

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a VIBER bevezetésével nem a Bankközi Klíringrendszer kiváltása kezdődött meg, hanem a különböző szolgáltatási igényszinteknek megfelelő két elszámolási rendszer komplementer üzemelése a fizetési rendszer biztonságát, működésének hatékonyságát és a pénzforgalmi szolgáltatás minőségét növeli.

A tranzakciók ára

A VIBER-tagok számára a tranzakciók ára több komponensből tevődik össze. A S.W.I.F.T. által meghatározott üzenetküldési díjat kell fizetni a megbízások, az értékesítések és a lekérdezések után.

Az MNB 120 forintos, úgynevezett tranzakciós díjat számít fel a sikeres tranzakciók után a terhelendő számla tulajdonosával szemben. A Bankközi Klíringrendszer díjszabása ezzel szemben ezrelékes alapon a tranzakció nagyságához kötött, maximum 800 forint, ami mellett az IBI-mátrix könyveléséért a pénzintézetek napi 50 000 forintot fizetnek az MNB-nek. Ezeknek a költségtényezőknek a figyelembevételével alakítják majd ki a pénzintézetek az ügyféltételek díját.

Referenciaként érdemes megemlíteni, hogy Nyugat-Európában a TARGET-en (az EU monetáris uniójába tartozó országok RTGS, tehát valós idejű bruttó elszámolási rendszereinek összekapcsolásával született egységes elszámolási hálózat) keresztül teljesített tételek díja három-ötszöröse a normál tételek díjának.

A VIBER bevezetésével az MNB nyitva tartása egy órával meghosszabbodik. Ez a módosítás több időt biztosít a fizetési forgalom lebonyolításához.

A VIBER jövője

A jövőbeni fejlesztési irányok a résztvevők körének az előzőkben vázolt bővítésén túl is a szolgáltatási színvonal növekedésének az irányába hatnak. Egyrészről előre látható, hogy a VIBER üzemidejét a jövőben fokozatosan meg kell hosszabbítani. Ezt a lépést elsősorban a pénz- és tőkepiacok működése diktálja. Ahhoz, hogy a különböző rendszerek összekapcsolásából adódó tőkekockázat-csökkentési lehetőségeket maximálisan ki lehessen használni, minél hosszabb nyitvatartási idő kívánatos. A VIBER üzemidejének kiterjesztése során hasznos mérce lehet a TARGET nyitva tartása, ami jelenleg reggel 7 órától délután 5 óráig üzemel. A hosszabbított nyitva tartás másik eleme, hogy a TARGET ünnepnapok a január 1-je és a december 25-ike közötti időszakra korlátozódnak, amit a magyar VIBER rendszernek is valószínűsíthetően követnie kell.

Másrészről a bankok munkájának gyorsaságát segíti majd az on-line monitorrendszer üzembe helyezése, melynek megvalósítását az MNB az ügyféltételek kezelésével egyidejűleg tervezi. A monitorrendszer segítségével a banki számlák mozgásait folyamatosan, a jelenlegi S.W.I.F.T. üzeneteknél gyorsabban lehet majd nyomon követni.

Végül, de nem utolsósorban a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer megteremtése az EU-csatlakozás szempontjából is nagyon fontos tény. Az EU monetáris uniójában részt vevő tagországok valós idejű bruttó elszámolási rendszereit összekötötték, és - mint a fentiekben említettük - egységes hálózatként üzemeltetik TARGET néven. Magyarország a VIBER megteremtésével technikai értelemben felkészült arra, hogy a TARGET-be bekapcsolódjon.

Bolla Csilla
A VIBER jelentősége A rendszer üzembe helyezése számos, a teljes pénzforgalom kockázatára és minőségére vonatkozó előnnyel jár. Csökkenő hitel- és likviditási kockázat A VIBER rendszer csökkenti a hitel- és likviditási kockázatot. A hitelkockázatot már az MNB könyvelési rendszeréből sikerült kiiktatni, mivel a számlavezető rendszerben és a VIBER-ben egyaránt tételes fedezetvizsgálat mellett teljesülnek a megbízások. A fedezetvizsgálati elv a likviditási kockázatot is jelentősen csökkenti. A fedezetvizsgálattal működő bruttó elszámolási rendszerekben a likviditási kockázat mint a körbetartozás kockázata jelentkezik. A működési kockázat csökkenése A hitel- és likviditási kockázatok mellett kiemelt figyelmet érdemel a működési kockázat is, azaz az üzletmenet megszakadásának, megnehezülésének kockázata. Ebből a szempontból a rendszer központi komponense a VIBER számlavezető rendszere, valamint a résztvevők közötti kapcsolatot biztosító távadatátvitel tartalékrendszere folyamatosan működik, a rendszer leállása esetén a tartalékrendszer rövid időn belül át tudja venni funkcióit anélkül, hogy az üzenetek elvesznének vagy megsérülnének. A rendszer tagjai közötti kommunikációt, a S.W.I.F.T.-et világszerte több ezer bank használja, ez nagy megbízhatóságú, kipróbált hálózat. A sokoldalú szolgáltatás A VIBER számlavezető rendszert, valamint a S.W.I.F.T.-hálózatot is ugyanúgy felkészítették a 2000. január elsején bekövetkező dátumváltás megfelelő kezelésére, mint ahogy ezt a teljes bankközösség részvételével a Bankközi Klíringrendszer esetén a Giro Rt. is megtette. A szolgáltatási szint minőségének javulását jól mutatja, hogy jelenleg nincs lehetőség arra, hogy két bank ügyfele között úgy utaljanak, hogy tárgynapon a jóváírás is megtörténjen a fogadó fél számláján. Az ügyfélmegbízások bevezetésével a VIBER ezt lehetővé fogja tenni. Ezzel a pénzforgalom jelentős gyorsulása mellett a vállalkozások likviditásgazdálkodásában új korszak köszönt be. A cégek, cégcsoportok pénzeszközeik bankok közötti átcsoportosítását egy napon belül akár többször is megtehetik, átlagos hitelállományukat csökkenthetik, a betéteiken realizálható kamatláb mértékét növelhetik, valamint rugalmasabban választhatnak az egyes bankok szolgáltatásai között. Ezeknek az előnyöknek a realizálásához a résztvevőknek mindössze a bankközi valós idejű átutalás díját kell megfizetniük.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére