Szerzői oltalom

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 21. számában (1999. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A gazdálkodó szervezetek szellemi termékei

Tekintve, hogy a cikk témáját a vállalkozások, vállalkozók vagyonához tartozó szellemi javak védelmének lehetséges módjai képezik, az első tisztázásra szoruló kérdés, hogyan kerülhetnek a vállalkozás vagyonába szerzői jogi védelem alatt álló művek, illetve egyes szerzői jogok, figyelemmel arra, hogy a szerzői jogok elsődlegesen mindig a szerzőt illetik meg.

A hatályos szabályozást az 1999. szeptember 1. napján hatályba lépett - vadonatúj - szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben találjuk, amely alapvető elveit és szabályait tekintve nem teljesen új, mivel szervesen kapcsolódik a korábban hatályos szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvényhez, illetve a gyakorlathoz és az EU-jogharmonizációhoz.

A szerzői jogról szóló törvény 9. §-a szerint a szerzői jogok a mű létrejöttétől kezdve a szerzőt illetik meg, a szerző személyhez fűződő jogait egyáltalán nem ruházhatja át, míg vagyoni jogait kivételesen - abban az esetben, ha azt a törvény kifejezetten megengedi - igen. Ilyen engedélyt a munkaviszonyban megalkotott művekre, a szoftverekre, az adattárakra, valamint a reklámozás céljára megrendelt művekre vonatkozó rendelkezések között találunk a jogszabályban.

Hol húzódnak a szerzői jogi védelem határai?

A védelem a szerző szellemi tevékenységéből eredő egyéni eredeti jelleg alapján illeti meg az alkotást. Melyek azok a szellemi javak, amelyek oltalma biztosítható a szerzői jogi törvény szabályai alapján? A törvény példálózó felsorolást ad arra, hogy mi nem részesül szerzői jogi védelemben, ilyen például valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet.

Példálózó felsorolást kapunk arra nézve is, hogy milyen alkotások részesülnek védelemben, így például az irodalmi művek, a nyilvánosan tartott beszédek, a szoftverek, a színművek, a zeneművek, a rádió- és televíziójátékok, a rajzok, festmények, egyéb képzőművészeti alkotások, a fotóművészeti alkotások, térképek, tervek, iparművészeti alkotások és azok tervei, jelmez- és díszlettervek, ipari tervezőművészeti alkotások.

Mivel éles határ nem húzható meg, adott esetben a bíróságnak kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy egy alkotást megillet-e a szerzői jogi védelem vagy nem. A bíróság például nem állapította meg a szerzői jogi védelmet egy filmötlet esetében. Ugyancsak elutasította a bíróság annak a személynek a jogdíj iránti igényét, aki arra hivatkozott, hogy ötletét egy forgatókönyv elkészítésénél felhasználták, mert az ötlet rögzített formában nem jelent meg. A rögzítés ugyan nem feltétele a szerzői jogi oltalomnak, de a jogérvényesítést megkönnyíti.

FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS

A szerzői művek egyéb fajtáinál a vagyoni jogok összessége nem, csupán az egyes művekre vonatkozó jogok szerezhetők meg. Ennek körét és az egyéb feltételeket a feleknek a felhasználási szerződésben kell meghatározniuk, amelyet főszabály szerint írásban kell megkötni. A felhasználási szerződés csak abban az esetben ad kizárólagos jogot a felhasználásra, ha a felek ezt kifejezetten kikötötték. Ugyancsak kifejezett kikötés esetén van arra lehetőség, hogy a felhasználási szerződés alapján jogot szerző azokat átruházza harmadik személyre.

A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése, vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra, amiből láthatjuk, hogy a jogszabály a felhasználási szerződéssel megszerzett felhasználási engedélyt a vállalkozás vagyona részének tekinti.

Vagyoni jogok

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is, illetőleg a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.

A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a szerzői jogi törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.

Felhasználás

A mű felhasználásának minősül különösen

  • a többszörözés,
  • a terjesztés,
  • a nyilvános előadás,
  • a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként,
  • a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése,
  • az átdolgozás,
  • a kiállítás.

A vagyoni jogok összessége - azokban az esetekben, amikor a törvény azok átruházását megengedi - a felhasználási szerződésekre irányadó szabályok szerint ruházható át.

A felhasználó fellépése a jogsértők ellen

A felhasználási szerződés alapján jogot szerző fél nem csupán a mű hasznosítására, de a jogsértők elleni fellépésre is jogosult lesz.

A kizárólagos felhasználási szerződés alapján a jogosult abban az esetben, ha a szerzői jogok megsértését észleli, felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szerző 30 napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében teheti meg a szükséges intézkedéseket. Egyéb esetben a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése szükséges ahhoz, hogy a felhasználási szerződés jogosultja a szerző jogainak megsértője ellen fellépjen.

A felhasználási szerződések általános szabályai

Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha a szerzői jogról szóló törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja.

Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

Kizárólagos jog

A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték. A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.

A felhasználási engedély korlátozása

A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére. A felhasználási engedély a Magyar Köztársaság területére terjed ki, és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik, ha a szerződés vagy más jogszabály másképp nem rendelkezik.

Felhasználási mód, felhasználás megengedett mértéke

Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik.

Jövőbeli művek

Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.

Ismeretlen felhasználási mód

A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.

Alakiságok

A felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell foglalni.

Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén.

Az engedély átruházása

A felhasználó harmadik személyre csak akkor ruházhatja át az engedélyt, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte.

A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra. Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.

Átdolgozás, többszörözés

A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására. A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja.

A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.

A mű többszörözésére adott engedély - kétség esetén - kiterjed a többszörözött műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba hozatal céljából történő behozatalára.

A szerződés módosítása

A felhasználási szerződés módosítására is vonatkoznak a polgári jog szerződésekre vonatkozó általános szabályai. A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.

A mű elfogadása

A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadásáról a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a művet a felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít. Ha a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.

Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is visszaadni. Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat. Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti meg.

Változtatások elvégzése

Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.

A szerződés felmondása

A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha

  • a felhasználó a szerződésben meghatározott vagy - ennek hiányában - az adott helyzetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a mű felhasználását;
  • a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.

Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja. A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.

A szerző a felmondási jogáról előzetesen nem mondhat le; gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy - ha ez a későbbi - a mű átadását követő legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.

Felmondás helyett a szerző - a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti az engedély kizárólagosságát. Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra felmondhatja a szerződést. A szerző a felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.

Alapos okból történő felmondás

Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.

A felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerző adjon biztosítékot a nyilatkozat időpontjáig felmerült kár megtérítésére.

Előfelhasználás

Ha a felhasználási szerződésnek alapos okból történő felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.

Az előfelhasználási jogra a Ptk. elővásárlási jogra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A szerződés megszűnése

A felhasználási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor is, ha a védelmi idő eltelt.

A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésekre, valamint az előadó-művészi teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre is.

A SZOFTVEREK JOGI VÉDELME

Az új szerzői jogi törvényben nevesített szabályozást is találunk a szoftverek védelmére vonatkozóan, az eddigi végrehajtási rendeleti szintű szabályozással szemben. A szoftverek a szerzői alkotások azon fajtái közé tartoznak, amelyeken fennálló jogok megsértése talán az egyik leggyakoribb jogsértés. A jogosulatlan felhasználásnak az esetek többségében sajnos nincsenek következményei, ezért az mára bevetté vált a felhasználók körében.

Mi a szoftver?

Szoftvernek a szerzői jog nem csupán a programot tekinti, hanem a hozzá tartozó dokumentációt is. Ha a programfejlesztési folyamat során olyan mű jön létre, amely a szerzői mű követelményeinek megfelel, a védelem ezt az alkotást is megilleti.

A szoftver fogalma a bíróság döntéseiben

Az egyik ügyben megállapította, hogy a számítógépi programfejlesztési folyamat egyes szakaszai is létrehozhatnak olyan alkotásokat, amelyek elérhetik az önálló szerzői mű szintjét, vagyis önálló védelemben részesülhetnek (BH 1993/545. Legf. Bír. Pf. IV. 20 089/1993.). Megállapította továbbá, hogy mind a számítógépi programalkotások, mind a hozzájuk tartozó dokumentáció szerzői jogi védelem alá tartozik (BH 1985/206. Legf. Bír. Pf. 21 053/1984).

Mikor jogszerű a szoftver felhasználása?

A szoftverekre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók. Jogszerűen használja fel a szoftvert az, aki arra vonatkozóan felhasználási szerződést köt azokra a szerzői vagyoni jogokra, amelyeket részére a szerződés átenged (például többszörözés, terjesztés, átdolgozás joga).

Maga a törvény a szerződés megengedő rendelkezésének hiányában is biztosít bizonyos jogosultságokat a szoftvert jogszerűen megszerző személy részére. Így jogosult lesz a felhasználó

  • a szoftver rendeltetésével összhangban végzett többszörözésre, átdolgozásra, feldolgozásra, fordításra, a szoftver bármely más módosítására, ideértve a hiba kijavítását is, valamint ezek eredményének többszörözésére,
  • egy biztonsági másolat elkészítésére, ha az a felhasználáshoz szükséges,
  • megfigyelni és tanulmányozni a szoftver működését, továbbá kipróbálni a szoftvert annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje,
  • a kódot többszörözni vagy fordítani, ha az elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez (ez a jog azonban kizárólag a felhasználó vagy megbízottja által, szűken az együttes működtetéshez szükséges mértékben gyakorolható, és az információk harmadik személyekkel nem közölhetők, további fejlesztéshez fel nem használhatók).

Felhasználási szerződés szoftverekre

Itt is érvényes az az általános szabály, hogy a felhasználási szerződést írásban kell megkötni, de nem szükséges az írásba foglalás a szoftver műpéldányának kereskedelmi forgalomban való megszerzése esetén. A felhasználó azonban felhasználási szerződés esetén is mindig csupán szűken az olyan jogok gyakorlására lesz jogosult, amelyeket részére a szerződés, illetőleg a törvény biztosít, és mindig csak azok rendeltetésével összefüggésben használhatja fel a jogait. Ha tehát a szerződés vagy a törvény fent említett rendelkezése a felhasználót feljogosítja a többszörözésre, ez a jog nem biztosít arra lehetőséget, hogy a programot harmadik személyek részére eladja, vagyis terjessze.

Jogosulatlan felhasználás

Másik szoftver kifejlesztése

Kifejezett törvényi rendelkezés hiányában nincs lehetőség arra, hogy a felhasználó az egyébként jogszerűen megszerzett szoftver felhasználásával másik szoftvert fejlesszen ki. Ehhez minden esetben a szerző hozzájárulása szükséges, akit ennek fejében külön díjazás illet meg.

Egy ezzel kapcsolatos ítéletben a bíróság megállapította, hogy az alperes részben a felperes által átdolgozott fordítóprogramot használta fel jogosulatlanul saját programjának kifejlesztéséhez, amelyet azután harmadik személyek részére értékesített. A jogerős ítélet az alperest az elért bevételnek a felhasználással arányos megfizetésére kötelezte a felperes részére (BH 1991/145. Legf. Bír. Pf. IV. 20 540/1990.).

Jogtúllépés

A jogosulatlan felhasználás egyik esete ennek megfelelően az, amikor a szoftvert egyébként jogszerűen megszerző felhasználó túllépi a részére a felhasználási szerződésben, illetve a törvényben biztosított jogokat. Ezenkívül pedig természetesen vitán felül tilos a szoftvert jogszerűtlenül megszerezni, többszörözni, terjeszteni és továbbfejleszteni.

Jogkövetkezmények

A jogsértések megakadályozása és a felderítése nagyon nehéz, hiszen az esetek többségében a jogsértés ki sem derül. Megoldás lehet többek között az ennek érdekében kifejlesztett technikai megoldások, a lehetséges elkövetői kör felderítése a hardvereladásokon keresztül stb...

A szerzőség bizonyítása szoftvereknél

Feltéve azt az esetet, hogy a jogsértés mégis kiderült, további problémát jelent annak bizonyítása, hogy ki a szoftver szerzője, illetve ki alkotta azt meg elsőként. A jogosultság igazolására a jogosultak a gyakorlatban azt a megoldást alakították ki, hogy a szoftver egy részletes leírását, illetve példányát szoftverügynökségeknél, ügyvédeknél, közjegyzőknél díj fizetése ellenében letétbe helyezik. A programok nyilvántartásba vételét végzi az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.) is.

Tekintve, hogy a szerzői jogok a mű létrejöttével keletkeznek, a letétbe helyezés jogot nem keletkeztet, de vita esetén annak időpontja, valamint a letett mű tartalma fontos bizonyíték lehet.

ADATTÁRAK JOGI VÉDELME

Az adattárakra vonatkozó szabályozás ugyancsak az új szerzői jogi törvény hatálybalépésével jelent meg törvényi szinten, bár a védelem lehetősége eddig is nyitva állt. Szerzői műnek tekinthetjük az adattárat, ha az adatbázis bármilyen hordozón történő tárolása, elrendezése egyéni, eredeti jellegű, de védelem alatt áll az adatbázis tartalma is, ha az egyéni, eredeti jellegű. Az adattár csupán mint gyűjteményes mű részesül védelemben, ha a felvett adatok egyébként nem élveznek szerzői jogi védelmet, azok magukban - tehát nem az adattár szerinti szerkesztésben, válogatásban - szabadon felhasználhatóak.

Az egyéni eredeti jelleg itt azt jelenti, hogy a szerző azt önállóan alkotta meg, nem pedig más adattárának szerkesztési, válogatási, kiválasztási elve vagy módszere lemásolásával, hiszen ha mindkét adattár például a hatályos magyar joganyagot tartalmazza 1999. augusztus 31-i zárónappal, annak tartalma akkor is azonos kell hogy legyen, ha a két szerző azokat egymástól függetlenül alkotta meg.

Az adattárról talán elsőként valamilyen számítástechnikai hordozón tárolt adatok jutnak eszünkbe, de hangsúlyozni kell, hogy a hordozó formájától függetlenül, bármiféle adattár, így egy szakmai telefonkönyv is védelemben részesül.

Jogtárak

A CD-n mint adathordozón tárolt, a hatályos magyar jogszabályokat és bírói eseti döntéseket is tartalmazó adattárak jól szemléltetik mind az adattáraknak a számítógépek elterjedésével egyidejű felértékelődését, mind pedig azt, hogy az adatbázis leghasználhatóbb elrendezése magas színvonalú szellemi alkotótevékenység eredményeként alakul ki. Mindazok a cégek, amelyek a felhasználó számára leghasználhatóbb elrendezés kialakításában nem tudtak versenyképesek maradni, mára ki is hullottak a piacról.

Vagyoni jogok

Az adattárakra is igaz, hogy az azokra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók. A felhasználási szerződés alapján a felhasználó a szerződésben meghatározott vagyoni jogokat szerzi meg. A felhasználási szerződés ilyen tartalmú kikötésének hiányában is - törvény rendelkezései alapján - joga van a gyűjteményes műnek minősülő adattárat jogszerűen felhasználó személynek ahhoz, hogy az adattár tartalmához való hozzáféréshez és az adattár tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze.

Jogsértés

Természetesen az adattárra is igaz az, hogy a felhasználási szerződésben, valamint a törvényben a felhasználó számára biztosított jogosultságokat meghaladó felhasználás, valamint az adattár jogosulatlan megszerzése és az így megszerzett adattár felhasználása egyaránt jogsértést valósít meg.

A CD-jogtár példájánál maradva jogsértést követek el például abban az esetben, ha az általam jogszerűen vásárolt CD-lemezt átadom ügyvéd kollégám részére, hogy arról CD-íróval egy másolatot készítsen a maga számára. Ezzel a magatartással meg fogom valósítani a szerző adattáron fennálló jogának megsértésén kívül a szerző szoftveren fennálló jogának megsértését is, tekintve hogy a lemez a működtetéshez szükséges szoftvert is tartalmazza.

KNOW-HOW - VAGYONI ÉRTÉKŰ MŰSZAKI, SZERVEZÉSI ISMERETEK

Amennyiben az oltalmazni kívánt szellemi termék egyik - az előzőekben említett - oltalmi forma követelményeinek sem felel meg, a Polgári Törvénykönyv 86. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján - amely szerint a személyeket védelem illeti meg vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is - részesülhet védelemben.

A védelem a megkezdett vagy tervezett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg a jogosultat.

Know-how mint apport

A know-how gyakorlati jelentőségét többek között az is mutatja, hogy a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának 52. számú állásfoglalása szerint azt nem pénzbeli betétként a gazdasági társaság tagja a társaság rendelkezésére bocsáthatja.

A témában született eseti döntések többsége is abban a kérdésben foglal állást, hogy mely műszaki, szervezési ismeretek vihetőek be gazdasági társaságba apportként, és melyek nem.

Az apportálhatóság feltétele, hogy az ismeretnek el kell válnia az ismerettel rendelkező személytől, és annak valamiféle rögzített formában meg kell jelennie. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy olyan műszaki szervezési ismeretek bocsáthatók a gazdasági társaság rendelkezésére nem pénzbeli betétként, amelyek vagyoni értékkel rendelkeznek. Annak megítélésénél, hogy ennek a követelménynek a rendelkezésre bocsátani kívánt ismeret megfelel-e, elsősorban a jogosult nyilatkozata irányadó, amelynek olyan részletesnek kell lennie, hogy annak alapján a cégbíróság döntést tudjon hozni.

A gazdasági társaság vagyonának adott esetben a hitelezők igényeinek kielégítésére kell szolgálnia, így a vagyonnal szemben követelmény az is, hogy szükség esetén végrehajtható legyen. Mindez szükségessé teszi az ismeret rögzítését, valamint azt, hogy az ismeretnek el kell válnia az azzal rendelkező személytől (BH 1992/257. Cg. törv. II. 32 070/1991.).

A jogsértés következményei

A jogosult a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja a jogsértővel szemben, vagyis bíróság előtt követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását, a jogsértés abbahagyását, elégtétel adását, a megelőző állapot helyreállítását, valamint kártérítés megfizetését.

Követelheti továbbá, hogy a jogsértést elkövető személy részesítse őt az elért vagyoni eredményben. Lehetséges ebben a körben a titokvédelem és a versenyjog szabályainak alkalmazása is.

NEM NEVESÍTETT SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELME

A jogalkotó el kívánta kerülni, hogy a nevesített jogi védelem hiánya miatt bármiféle olyan szellemi alkotás kimaradjon a jogi védelemből, ami a fentebb említett oltalmi formák egyik esetébe sem sorolható, de a társadalom számára értékes lehet.

A jogszabály ezzel kapcsolatban a védelem feltételeként csupán annyi követelményt támaszt, hogy a szellemi alkotásoknak széles körben hasznosíthatóknak kell lenniük, és feltétel továbbá az is, hogy azok közkinccsé még nem válhattak.

Az oltalom határainak ilyen tág körben való megállapítását az indokolja, hogy a szellemi alkotások állandó változásban vannak, körük állandóan bővül, így a jogi szabályozásnak megfelelő, ösztönző környezetet kell biztosítani ezek fejlődéséhez.

Jelmondat

Azt, hogy mely szellemi termékek tartozhatnak ebbe a körbe, jól szemlélteti az alábbi, iskolapéldának is tekinthető eseti döntés, amelyben a Legfelsőbb Bíróság a felperesek igényét azért nem találta megalapozottnak, mert a szellemi alkotás, amellyel kapcsolatban igényt kívántak érvényesíteni, már közkinccsé vált.

A jogeset szerint a felperesek által szervezett rendezvényen a felperesek egy jelmondatot használtak. Az alperes - ihletet merítve a jelmondatból - egy dalt alkotott, majd CD-lemezt is kiadott a jelmondattal azonos címmel.

A felperesek kérték a bíróságtól annak megállapítását, hogy szellemi alkotásuk jogosulatlan felhasználásával az alperes jogsértést követett el, kérték a jogsértő magatartástól való eltiltását, valamint azt, hogy az alperes az elért gazdagodásból részeltesse őket.

A jogerős ítéletben a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az adott jelmondat értékrendet, világnézeti felfogást követendő emberi magatartást, a másság tiszteletét kifejező gondolatot összefoglaló olyan szókapcsolat, amelynek létrehozása szellemi tevékenységet, alkotási folyamatot feltételez. Az ilyen meghatározott szellemi tartalmat hordozó, a mindennapi gondolatközléstől eltérő, a gondolati tartalomból nem szükségképpen következő szókapcsolat tehát olyan szellemi alkotás, amely az egyéb feltételek megléte esetén a törvény védelme alatt áll. Nem vitás az sem, hogy a jelmondat társadalmilag széles körben felhasználható, amit az is mutat, hogy az alperes is felhasználta a dalában.

Azzal azonban, hogy a felperesek azt egy, a nyilvánosság számára nyitva álló rendezvény alkalmával nyilvánosságra hozták, azt széles körben ismertté tették, így az közkinccsé vált. A közkinccsé vált jelmondatot pedig bárki szabadon felhasználhatja, ezért a keresetet elutasító ítéletet a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta (BH 1999/ 252. Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 22. 432/1997.).

A jogsértés következményei

Jogsértés esetén ugyancsak a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó igények érvényesíthetők, kérheti továbbá a sérelmet szenvedett fél, hogy részesítsék őt az elért vagyoni eredményben. Az egyéb feltételek fennállása esetén a titokvédelmi, valamint a versenyjogi szabályok által biztosított jogkövetkezmények alkalmazására is lehetőség van.

A szoftvereken és adattárakon fennálló szerzői jogok megsértésének következményei Polgári jogi következmények A sérelmet szenvedett fél kérheti a jogsértés megtörténtének megállapítását, kötelezést a jogsértés abbahagyására és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, elégtétel adását, adatszolgáltatást a jogsértő üzleti kapcsolatairól a gazdagodás visszatérítését a megelőző állapot helyreállítását és a jogsértő dolog jogsértő mivoltától megfosztását, illetve megsemmisítését, az annak előállításához szükséges eszközök és anyagok megsemmisítését a kártérítésre kötelezést. A törvény a hatásosabb fellépés érdekében a szerzői jog megsértésének következményeit rendeli alkalmazni olyan eszközök előállítása esetén is, amelyek a szerzői jog védelmére szolgáló műszaki intézkedések megkerülésére, valamint a jogkezelési adatoknak a szerzői műről való eltávolítására, és az ilyen művek forgalomba hozatalára szolgálnak. Vámjogi következmények A 128/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet szabályai a szerzői jogok megsértése esetén is alkalmazhatók, kérhető tehát a vámhatóság intézkedése a jogsértő termékek behozatalának, illetve kivitelének megakadályozása érdekében. Büntetőjogi következmények A Btk. 329/A §-ában szabályozott szerzői és szomszédos jogok megsértésének vétségét követi el az a személy, aki a szerző művén fennálló jog megsértésével vagyoni hátrányt okoz. A bűncselekményt személyhez fűződő jogok megsértésével nem, kizárólag a vagyoni jogok megsértésével lehet elkövetni, és annak feltétele a vagyoni hátrány bekövetkezése.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére