Szellemi javaink védelme

 

A szellemi termékek komoly vagyoni értéket képviselnek, a számviteli törvény például a vállalkozás vagyonába sorolja és a befektetett eszközök között mutatja ki azokat. Az immateriális javak az esetek többségében forgalomképesek, el lehet adni és meg lehet vásárolni őket, vagy apportként bevihetők a vállalkozás vagyonába.

A jól megválasztott név, szlogen vagy embléma viszonylag kis befektetéssel megtöbbszörözheti a termék eladási mutatóit. Más esetekben az évtizedes tradíciókban és a garantált minőségben bízva választják az ismert védjeggyel ellátott árut az ismeretlen cég termékeivel szemben, nem törődve a sokszor jelentős árkülönbözettel. A piaci pozíciók elfoglalása, illetve megtartása végett nem árt tisztában lennünk azzal, hogy szellemi javaink milyen procedúrán keresztül, milyen védelemben részesülnek.

A védelem fajtái

A területet több jogág is szabályozza, néha párhuzamosan. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, miszerint a jog hogyan nevesíti a védelmezni kívánt szellemi értékünket, és az milyen módon védhető meg a leghatékonyabban, elkerülhetetlen valamiféle rendszer felállítása.

Nyilvántartásba vételhez kötődő oltalom

Az esetek egy részében a szellemi alkotás oltalma egy hatósági eljárást követő nyilvántartásba vételi eljárás eredményeként keletkezik, ami a jogosult személyének és ezen keresztül a jogsértésnek a bizonyítását és az az elleni fellépést is egyszerűbbé teszi. Ezt a területet a jogtudomány iparjogvédelemnek nevezi. Idetartozik a szabadalmak, a védjegyek és földrajzi árujelzők, az ipari minták (egy termék külső formája) és a használati minták (egy tárgy belső kialakítására vonatkozó megoldás), illetve a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának (közérthetőbben a csipek rajzolatának) oltalma.

Nyilvántartásba vételhez nem kötődő oltalom

Jóval nehezebb az "elsőbbség" és a jogsértés bizonyítása azokban az esetekben, amikor az oltalom nem kötődik nyilvántartásba vételi eljáráshoz. A Polgári Törvénykönyv általános jelleggel kinyilvánítja, hogy a szellemi alkotások a törvény védelme alatt állnak. A védelem részletes szabályait, valamint a jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezményeket részben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, részben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályai tartalmazzák, valamint rendelkezik róluk a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény is.

Oltalom a személyhez fűződő jogok megsértése alapján

A személyhez fűződő jogok megsértéseként értékeli, és az e jogok megsértése esetén alkalmazandó következményekkel sújtja a jog azt a magatartást, amikor a névviseléshez való jog vagy az üzleti titok szenved sérelmet. Részben a Polgári Törvénykönyvvel párhuzamos szabályozást tartalmaz ezekre az esetekre a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény.

Nyilvántartásba vétel

 

VÉDJEGYEK

A hipermarketek zsúfolt polcai mellett álló vásárlók számára sok esetben az áruválaszték áttekintése is problémát jelent. A döntési folyamatot – amelynek végén vásárlónk például kiemeli a hűtőpultból a fagyasztott halrudakat – több fontos szempont is befolyásolja, így az áru ára, minősége, csomagolása stb. Hosszabb távon az tud jó piaci pozíciókat kiépíteni és megtartani, aki találó, könnyen megjegyezhető védjeggyel is meg tudja különböztetni áruit versenytársai hasonló termékeitől.

Annak, aki ezt belátva a jövőben kíván védjegyet lajstromoztatni, azt lehet tanácsolni, hogy ehhez minél korábbi stádiumban vegye igénybe a szakemberek segítségét. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban külföldi állampolgárok számára ez egyébként kötelező. Bár a magyar állampolgárok számára a kötelező képviseletet jogszabály nem írja elő, de jobb, ha a költséges előkészületeket megelőzően kiderül, hogy a megálmodott védjegy valami miatt nem lajstromozható.

A védjegyoltalom keletkezésének, tartalmának és védelmének hatályos szabályozását a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényben találjuk.

Mi a védjegy?

Védjegyoltalomban az olyan grafikailag ábrázolható megjelölés részesülhet, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást mások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztessen. Védjegyként kizárólag az alább felsorolt megjelölések vagy azok összetételei lajstromozhatók:

• szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat,
• betű, szám,
• ábra, kép,
• sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy csomagolás formáját,
• szín, színösszetétel, fényjel, hologram,
• hang.

Védjegyfajták

Megkülönböztetünk egymástól áru-, valamint szolgáltatásvédjegyeket aszerint, hogy azokat milyenfajta terméken használják. Jogunk ismeri az úgynevezett együttes védjegy fogalmát, amely valamely társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit különbözteti meg mások áruitól, valamint az úgynevezett tanúsító védjegyet, amely minőséget, illetve egyéb jellemzőt tanúsít (például KERMI).

A lajstromozást kizáró okok

A törvény meghatározza, hogy mely védjegyek nem lajstromozhatók. A lajstromozást kizáró okok között feltétlen és viszonylagos kizáró okokat különböztethetünk meg.

Feltétlen kizáró okok

Feltétlen kizáró ok, ha:

• a lajstromozni kívánt védjegy például kizárólag az áru vagy szolgáltatás fajtájára, minőségére, származására utal,
• azt az üzleti kapcsolatokban állandó jelleggel használják,
• az nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, mert kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik,
• a védjegy a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, vagy
• az áru értékének lényegét hordozza.

Feltétlen kizáró ok továbbá, ha a megjelölés:

• a közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba ütközne,
• az áru, szolgáltatás származása, egyéb tulajdonságai tekintetében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas,
• rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra,
• állami felségjelből vagy hatóságot, nemzetközi szervezetet megillető jelzésből áll,
• kitüntetésre, jelvényre, címerre, hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik,
• használatához közérdek fűződik,
• valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll.

Viszonylagos kizáró okok

Viszonylagos kizáró ok, ha a lajstromozandó védjegy:

• korábbi védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető,
• másnak személyhez – névhez, képmáshoz – fűződő jogát, illetve szerzői vagy iparjogvédelmi jogát sérti,
• más személy ténylegesen használt, nem lajstromozott védjegyéhez fűződő jogát sérti,
• azonos, illetve hasonló olyan korábban oltalom alatt álló védjegyhez, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve ha a korábbi védjegyet nem használták.

Ha a bejegyzést viszonylagos kizáró ok akadályozza, a korábbi akadályozó jog jogosultja közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulása esetén a védjegy bejegyezhető a lajstromba.

A védjegyoltalom keletkezése

A védjegyoltalom a Magyar Szabadalmi Hivatal által lefolytatott lajstromozási eljárás eredményeként jön létre. Az eljárásban az ügyfél köteles belföldi lakóhellyel rendelkező ügyvédet vagy szabadalmi ügyvivőt megbízni a képviseletével. A bejelentésnek a bejelentési kérelmet, megjelölést, az árujegyzéket, valamint a szükséges egyéb mellékleteket kell tartalmaznia.

Az árujegyzéken tünteti fel a kérelmező, hogy mely árukon és szolgáltatásokon kívánja a védjegyet használni. A védjegybejelentést a Szabadalmi és Védjegyértesítőben, a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában közzéteszik. Ezt követően a folyamatban lévő eljárások irataiba be lehet tekinteni, ideértve az árujegyzékeket is, és az iratokról másolat is kérhető oldalanként 200, hiteles másolat esetén oldalanként 300 forintos díj ellenében.

A lajstromozási eljárás során a Szabadalmi Hivatal vizsgálja, hogy a védjegy lajstromozható-e, amennyiben igen, a lajstromba bejegyzi, ellenkező esetben a bejegyzési kérelmet elutasítja. A határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.

Eljárási díj

Az eljárásért díjat kell fizetni, amelynek összegét a 77/1995. (XII. 29.) IKM rendelet határozza meg. A védjegybejelentés és a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem díja jelenleg 50 000 Ft, amely egynél több osztályba tartozó árujegyzék esetén minden további osztály után 20 000 forinttal emelkedik.

A védjegyoltalom tartalma

Ha a jogosultnak végül sikerült lajstromoztatnia védjegyét, kizárólagos joga lesz arra, hogy az árujegyzékben feltüntetett árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban használja azt. A védjegy a vállalat vagyonába tartozik, és jogutódlás esetén az abból eredő jogok a többi vagyonnal együtt a jogutódra átszállnak.

Átruházhatók a védjegyoltalomból eredő jogosultságok szerződéssel is. A használati szerződés (védjegylicencia-szerződés) megkötése esetén a védjegyoltalom jogosultja nem ruházza át jogosultságait, csupán díjfizetés ellenében engedélyt ad a védjegy használatára.

A védjegyből eredő jogok megterhelhetők, azokra írásban jelzálogjog alapítható, ami a lajstromba bejegyezhető.

A védjegyhasználat elmulasztása

A jogszabályalkotó igyekszik a tényleges használatra ösztönözni a védjegyjogosultakat, és megakadályozni a lehetséges visszaéléseket. A használat 5 éven át történő elmulasztása esetén ezért a későbbi, azonos védjegy bejegyezhető, illetve a korábbi védjegy töröltethető. Ugyanezen ok miatt nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen az, aki – bár tudomása volt róla – azt öt éven át eltűrte.

Példák a be nem jegyezhető védjegyekre Néhány példa arra, amikor a védjegy bejegyzése a törvényben szabályozott kizáró okok valamelyikébe ütközött, s ezért a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejegyzést elutasította: Korábbi védjegyhez való hasonlóság A FABIANI megjelölés magyarországi védjegyoltalmára irányuló lajstromozási kérelmet azért utasították el, mert az az összetéveszthetőségig hasonlít a korábbi lajstromozású FABIONAL védjegyhez. A védjegy alatt mindkét cég részben azonos, higiéniai termékeket kívánt forgalomba hozni. Az elutasító határozatot a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében helybenhagyta (BH 1979/315., Legfelsőbb Bíróság Pkf. IV. 20 896/1978.). Ismert családi név sérelme Egy másik esetben azért került sor a CHAGALL megjelölés védjegyként való lajstromozásának elutasítására, mert az a világhírű festő, Marc Chagall, illetve leszármazottai névviseléshez fűződő jogát sérti. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben kifejtette azt, hogy egy közismert családnév jogosulatlan használata az utónév feltüntetése nélkül is jogsértő (BH 1993/548., Legfelsőbb Bíróság Pkf. IV. 20 315/1993.). Vásárlók megtévesztésére alkalmas védjegy Megtévesztésre alkalmas volta miatt utasították el a Hungaro Didact megjelölés védjegyként való lajstromozását. A bejegyzést olyan külföldi cég kérte, amelynek tevékenysége kiállítások, előadások és egyéb rendezvények szervezésére terjedt ki. A jogerős ítélet indokolása szerint az elnevezés egyrészről arra utal, hogy a szolgáltatást magyar cég nyújtja, és az valamilyen oktatással vagy módszerrel kapcsolatos, vagyis a megjelölés mindkét eleme alkalmas arra, hogy a vásárlókat megtévessze (BH 1998/14. Legfelsőbb Bíróság Pkf. IV. 21 946/1997.).

A védjegyoltalom megsértésének következményei

A védjegyoltalom alapján a jogosult felléphet azokkal szemben, akik gazdasági tevékenységük körében azzal azonos megjelölést használnak olyan árukkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel, illetőleg abban az esetben is, ha a védjegy, illetve az áruk, szolgáltatások nem azonosak, de összetéveszthetőek. Ezenkívül is tilos a védjegy használata, ha azt olyan árukon vagy szolgáltatásokon használják, amelyek a védjegy árujegyzékében szereplő szolgáltatásokkal nem azonosak, de a védjegy belföldön jó hírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

Védjegybitorlás

Aki a fentieket megsértve más védjegyét jogosulatlanul használja, védjegybitorlást követ el. A bitorlóval szemben a jogosult bírósághoz fordulhat, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a bitorlás megtörténtét, kötelezze a bitorlás abbahagyására a bitorlót, illetve kérheti az eltiltását a további jogsértéstől, adatszolgáltatást üzleti kapcsolatairól, nyilvános elégtételt, az elért gazdagodás visszatérítését, és a bitorlásra használt eszközök, anyagok, termékek, csomagolóanyagok lefoglalását.

Egy konkrét ügyben a Levi Strauss Co. (San Francisco) jogosultja indított pert védjegybitorlás miatt az alperesek ellen, akik farmernadrágokat, farmerdzsekiket és garbó pulóvereket hoztak forgalomba a felperes szóvédjegyének, valamint kombinált ábrás és szóvédjegyének feltüntetésével. Az alperesek védekezése szerint bitorlást csupán az követ el, aki a termékeket előállítja, de azok kiskereskedelmi forgalomba hozatala nem jogsértő. A bíróság ezt a védekezést nem fogadta el, megállapította, hogy a bitorlást mind az előállítás, mind a forgalomba hozatal megvalósítja (BH 1998/375. Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 20 810/1997.).

Vámjogi következmények

A 128/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet szabályai arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a jogosult a vámhatóság intézkedését kérje a jogsértő termékek behozatalának, illetve kivitelének megakadályozása érdekében. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell erre való jogosultságát, valamint a polgári peres eljárás megindítását, és biztosítékot kell letétbe helyeznie.

A védjegyoltalom megszűnése

A védjegyoltalom megszűnhet, ha:

• az oltalmi idő lejár,
• a jogosult lemond az oltalomról,
• a védjegyet törlik, annak megszűnésére a használat hiánya miatt kerül sor,
• a védjegy megkülönböztető képességét elveszti, vagy megtévesztővé válik.

Az oltalmi idő lejárta

Az oltalom a védjegy jogosultját 10 éves időtartamra illeti meg. Annak lejártakor díjfizetés ellenében megújítható az oltalom, megújítás hiányában azonban megszűnik.

Lemondás

A jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozatban lemondhat az oltalomról. A lemondás részleges (csak bizonyos, az árujegyzékben szereplő árukra kiterjedő) is lehet, de vissza nem vonható.

Törlés

A védjegyet kérelemre törölni kell, ha azt lajstromozni sem lehetett volna, illetve ha annak bejegyzésére az eredeti bejelentésnél szélesebb körben került sor. Részleges törlésre lehetőség van, ha a törlési ok csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy része tekintetében áll fenn.

Ahogyan az a következő jogesetből is látható, nem mindig egyszerű eldönteni, hogy a törlési ok – jelen esetben az összetéveszthetőség – valóban fennáll-e.

Az UNICUM védjegy jogosultjának kérelmére a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatával törölte a Máltai Keserű szóelemet tartalmazó színes ábrás térbeli védjegyet, arra hivatkozva, hogy az egyrészt megtévesztő, mert máltai származásra utal, másrészt összetéveszthető az UNICUM színes térbeli ábrás védjegyével a likőrösüvegek sötét színe, formája és a címkén látható kereszt, valamint a piros és a fehér szín váltakozásának hasonlósága miatt. Az indokolás szerint ez a hasonlóság a két terméket akkor is öszszetéveszthetővé teszi, ha a szóelemek különbözőek, mert a fogyasztók emlékezetében a megjelölések nagy vonalakban, elmosódott kép formájában maradnak meg.

A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében a határozatot megváltoztatta, és kifejtette, hogy a védjegyek domináns eleme az UNICUM szóelem, illetve a Máltai Keserű szóelem. Tekintve, hogy ezek távolról sem hasonlítanak egymásra, az összetéveszthetőség akkor is kizárt, ha a térbeli formában és a színekben hasonlóság van. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Szabadalmi Hivatal határozatát helybenhagyó első fokú határozatot megváltoztatta, és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította (BH 478/1998. Legfelsőbb Bíróság Pkf. IV. 23 281/1997.).

Használat hiánya

Megszűnik az oltalom, ha a jogosult a védjegyet 5 éven át nem használja. Ha a használat hiánya csupán részleges, a megszűnés is részleges lesz.

A megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása

Megszűnik az oltalom, ha a megjelölés elveszti a megkülönböztető képességét, vagyis a jogosult magatartása miatt az áruk és szolgáltatások szokásos nevévé válik. Így vált a gyakorlatban fajtanévvé a linóleum vagy a termosz. Amennyiben ilyen veszély fenyeget, a jogosultnak védjegybitorlási eljárások indításával kell megakadályoznia a megjelölés használatát. Megszűnik az oltalom továbbá abban az esetben is, ha a tényleges használat következtében a megjelölés megtévesztővé válik, például a származás tekintetében nem a valóságra utal.

Nemzetközi lajstromozás

A védjegynek a Magyar Szabadalmi Hivatal által történő lajstromozása csupán a Magyar Köztársaság területén keletkeztet védjegyoltalmat. Hazánknak a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz való csatlakozását követően azonban lehetőség van arra, hogy a jogosult a Szellemi Tulajdon Világszervezete mellett működő Nemzetközi Lajstromba bejegyeztesse a bejelentését. A bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal 10 000 forintos díj ellenében továbbítja. A Nemzetközi Lajstromba való bejegyzéssel a jogosult védjegye valamennyi szerződő fél területén oltalomban részesül.

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA

A földrajzi árujelzők jogi oltalmát a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, illetőleg a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 87/1998. (V. 6.) Korm. rendelet biztosítja. A törvényi szabályozás jelentőségét az adja, hogy Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar – ezen belül is a borászat – különös jelentőségű, és emiatt a hazai és főleg a nemzetközi piacon fontos, hogy egyes eredetmegjelölésnek, földrajzi jelzésnek a jog oltalmat biztosítson. A kereskedelmi forgalomban a minőséget jelenti például a tokaji bor, a szegedi paprika vagy a makói hagyma.

Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés.

Földrajzi jelzés

A földrajzi jelzés valamely táj, helység, régió, megye, – kivételes esetben – ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Ebben az esetben a termékek különleges minősége vagy egyéb tulajdonsága a földrajzi eredetnek tulajdonítható, és azok feldolgozása, előállítása az adott földrajzi helyen történik.

Eredetmegjelölés

Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, régió, megye, ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.

Az eredetmegjelölésnél az adott termék tulajdonságait kizárólag a földrajzi környezet – a természeti és az emberi tényezők (hagyományok, termelési kultúra) összessége – határozza meg.

Amíg az eredetmegjelölésnél szoros kapcsolatnak kell lennie a termék minősége, jellemző tulajdonságai és a földrajzi környezet között, addig a földrajzi jelzésnél ez a kapcsolat sokkal lazább.

Termékmegjelölés

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzői akkor részesülhetnek oltalomban, ha azok a termékek, amelyeken a földrajzi árujelzőt használják, megfelelnek a termékleírásban foglalt feltételeknek is.

A lajstromozásra irányuló bejelentés részét képező termékleírásnak tartalmaznia kell a földrajzi árujelző megnevezését, a termék megnevezését, amellyel kapcsolatban a földrajzi árujelzőt használják, a termék bemutatását (beleértve az előállításhoz használt nyersanyagok, a főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai, érzékszervi tulajdonságok ismertetését), a termék előállításának módját, valamint – szükség szerint – a hagyományos helyi módszerek ismertetését, a földrajzi terület meghatározását, amelyről származó termék megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. A borok esetében további feltétel, hogy a lajstromozáshoz bejelentsék a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény alapján lehatárolt termőhelyet. Élelmiszereknél a tenyésztési terület meghatározását kell bejelenteni.

A lajstromozáshoz részletesen ismertetni kell továbbá a termék és a földrajzi környezet, illetve a származás közötti kapcsolatot annak igazolására, hogy a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a kapcsolatnak tulajdonítható.

Kizáró okok

A földrajzi árujelző nem részesülhet oltalomban, ha a termék szokásos elnevezésévé vált a kereskedelmi forgalomban, függetlenül attól, hogy a termék a földrajzi árujelző által megjelölt helyről származik.

Feltétel továbbá, hogy a földrajzi árujelző a lajstromozását követően nem válhat a terméknek a kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé.

Ki van zárva az oltalomból

• azonos termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel vagy védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző,
• azonos vagy hasonló termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel vagy védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha azt a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi földrajzi árujelzővel vagy védjeggyel,
• eltérő termékek tekintetében a belföldön jó hírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha annak használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét, ha más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne (ideértve a növény- vagy állatfajta nevével való ütközést is).

Az oltalmi igény

A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják.

Külföldi személyt csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illeti meg az oltalom a földrajzi árujelzőre. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása irányadó.

Az oltalom keletkezése és időtartama

A földrajzi árujelző oltalma a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik, és korlátlan ideig tart.

Az oltalom tartalma

Az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző használatára. A földrajzi árujelzőt csak a jogosultak használhatják, arra másnak használati engedélyt nem adhatnak.

A kizárólagos használati jog alapján a jogosultak bármelyike felléphet bárkivel szemben, aki a kereskedelmi forgalomban

• az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt vagy az azzal összetéveszthető megnevezést nem az annak megfelelő földrajzi területről származó termékeken használja (például somlói borként hozzák forgalomba a Balaton-felvidékről származó bort),
• az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben nem szereplő, de azokhoz hasonló termékeken használja, és ezáltal sérti vagy kihasználja az oltalom alatt álló földrajzi árujelző hírnevét,
• bármilyen módon utánozza vagy arra utaló módon használja az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt, még akkor is, ha feltünteti a termék valóságos eredetét, vagy ha a megnevezést fordításban vagy különböző kiegészítésekkel használja,
• bármilyen – a termék származásával, eredetével, jellegével és lényeges tulajdonságaival kapcsolatos – egyéb hamis vagy megtévesztő megjelölést használ, bárhol (pl. a csomagoláson, a hirdetésben, a termékre vonatkozó iratban) legyen is az feltüntetve,
• bármely egyéb, a termék valóságos földrajzi származásával kapcsolatban a fogyasztókat megtévesztő cselekményt valósít meg.

Az oltalom bitorlása

Bitorlást követ el, aki a törvény rendelkezéseinek megsértésével az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt jogosulatlanul használja.

A bitorlás miatt felléphetnek a jogosultak érdek-képviseleti szervezetei, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek, illetőleg önállóan is bármelyik oltalmi jogosult.

Az oltalom megszűnése

A földrajzi árujelző oltalma a keletkezés napjára visszaható hatálylyal megszűnik, ha az oltalmat törölték. Amennyiben a jogosultak megsértették a termékleírásban előírt követelményeket, az oltalom a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal szűnik meg. (A mezőgazdasági termékekkel, illetve élelmiszerekkel kapcsolatos földrajzi árujelző oltalmának megszűnését kell megállapítani, ha az ellenőrzésre kijelölt szerv a földrajzi árujelző használatában a termékleíráshoz képest súlyos és másként nem orvosolható hiányosságokat állapít meg.)

Eljárási kérdések

A földrajzi árujelző lajstromozása, az oltalom törlése és megszűnésének megállapítása, a bejelentett és a lajstromozott földrajzi árujelzők nyilvántartása, valamint a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos hatósági tájékoztatás a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozik.

A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentés

A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a termékjegyzéket, az egyéb mellékleteket, továbbá – mezőgazdasági termékekkel és élelmiszerekkel kapcsolatos földrajzi árujelző esetén – a termékleírást.

A földrajzi árujelző bejelentéséért a bejelentési naptól számított két hónapon belül bejelentési díjat kell fizetni. A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentés díja jelenleg 100 000 forint.

A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban a védjegyekre vonatkozó szabályok az irányadók, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinél azonban a 87/1998. (V. 6.) Kormányrendelet rendelkezéseit is alkalmazni kell.

Ellenőrzés

A termékek földrajzi árujelzőinek oltalmával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a Magyar Eredetvédelmi Tanács állásfoglalása alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. A tanács 15 tagú, soraiban az előállítók, a fogyasztóvédelmi szervezetek, a Magyar Szabadalmi Hivatal képviselői foglalnak helyet.

TALÁLMÁNYOK SZABADALMI OLTALMA

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény szabadalmazható találmánynak tekint minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmányt. A törvény – példálózó felsorolás formájában néhány támpontot ad arra is, hogy mi nem tekinthető találmánynak, így például nem találmány a felfedezés, a tudományos elmélet, a matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály, eljárás, a számítógépi program vagy az információk megjelenítése.

A felsorolt, találmánynak nem tekinthető szellemi termékek egy részénél a gyakorlati alkalmazhatóság hiányzik, más esetekben – például a számítógépi programnál – a szerzői jogról szóló törvény biztosítja a védelmet.

AZ IPARI MINTA OLTALMA

Az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. számú törvényerejű rendelet alapján ipari mintaoltalomban valamely termék külső formája részesülhet, ha az újnak tekinthető, és a bejegyzését a jogszabályban meghatározott kizáró ok nem gátolja. Nem részesülhet mintaoltalomban az a minta, amelyik

• a termék rendeltetésszerű használatát gátolja,
• kizárólag a termék műszaki megoldásának vagy rendeltetésének következménye,
• korábbi elsőbbségű mintaoltalom tárgyával egyezik, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít,
• illetve ha hasznosítása jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütközik.

Ipari mintán tehát olyan alkotást értünk, ami valamely termék külső kialakításában valósul meg. A megkülönböztető megjelenés jelentkezhet a felület sajátos kiképzésében (modell), illetőleg ilyen a formatervezés is (design). A környezetünk tele van ilyen ipari mintaoltalom tárgyává tett dologgal, gondoljunk például az autók karosszériájára vagy egy jellegzetes formájú használati tárgyra.

Egy ipari mintaoltalom megsértése miatt indított perben a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy az ilyen ügyekben a bíróságnak a termékek külső formájában megmutatkozó hasonlóságot kell vizsgálnia, nem pedig a termék rendeltetéséből adódó műszaki megoldásokat. Ha például az egyik cég által forgalmazott és ipari mintaoltalommal rendelkező tubustartó, valamint a másik cég által forgalmazott tubustartó külső megjelenése olyan mértékig eltér egymástól, hogy a mintaoltalom megsértése kizárt, nincs jelentősége ezért annak sem, hogy esetleg mindkét tubustartó áttetsző burkolattal, a két tubus és a ragasztó kenésére szolgáló műanyag kanál praktikus tartását biztosító módon készült (BH 467/1995. Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 20 117/1985.).

HASZNÁLATI MINTÁK OLTALMA

A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény alapján használati mintaoltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, ha feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Nem részesülhet ennek alapján mintaoltalomban többek között a termék esztétikai kialakítása, illetve az állat- és a növényfajta.

Elutasította ezért a Szabadalmi Hivatal az úgynevezett tömbösített zacskók felfüggesztésére szolgáló hordozóelem lajstromozását is, mert a megoldás nem alapult feltalálói lépésen, hiszen a hordozóelem rögzítésének megoldása mindenki, különösen a szakemberek számára nyilvánvaló (BH 72/1998. Legfelsőbb Bíróság Pkf. IV. 23 643/1996.).

A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA

A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény szabályai alapján oltalomban részesülhet a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája – vagyis a csip rajzolata -, ha eredeti. A topográfia fogalmi körébe tartozik a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összeköttetéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés.

A nyilvántartásba vételre irányuló eljárás

Az eljárást, amely bejelentés alapján indul, valamennyi oltalmi forma esetében a Magyar Szabadalmi Hivatal folytatja le. A Szabadalmi Hivatal előtt a külföldi kérelmező kizárólag képviselő – ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő – útján járhat el, a magyar állampolgárok számára a képviselet nem kötelező.

Az iparjogvédelmi eljárások díjait a 77/1995. IKM rendelet tartalmazza. Az eljárás során a Szabadalmi Hivatal vizsgálja az oltalom megadásának feltételeit, és amenynyiben azok fennállnak, az oltalmat megadja, ha pedig a feltételek nem teljesülnek, a kérelmet elutasítja.

A szabadalmi oltalom és a mintaoltalmak megsértésének következményei

A jogosult a bíróságtól kérheti a jogsértés megtörténtének megállapítását, kérheti, hogy a bíróság kötelezze a jogsértőt a magatartásának abbahagyására, követelheti, hogy a bíróság tiltsa el a további jogsértéstől, hogy kötelezze megfelelő elégtételadásra. A jogosult kérheti azt is, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot az üzleti kapcsolatairól, követelheti továbbá a gazdagodás visszatérítését, valamint a jogsértő termékek lefoglalását.

Büntetőjogi következmények

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 329. §-ában szabályozott bitorlás bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a személy, aki más szellemi alkotását, találmányát, újítását vagy ipari mintáját sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz.

Áru hamis megjelölése Viszonylag súlyos büntetéssel – három évig terjedő szabadságvesztéssel – rendeli büntetni a törvény azt a személyt, aki az áru hamis megjelölése elnevezésű bűncselekményt elköveti. A Btk. 296. §-ában szabályozott tényállást az valósítja meg, aki árut – a versenytárs hozzájárulása nélkül – olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes csomagolással rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz. Amint a törvényi tényállásból látható, a védjegyoltalom megsértése csupán egyik esete a bűncselekménynek, a büntetőjogi védelem azonban sokkal szélesebb körű. Külön nyilvántartásba vétel hiányában is elegendő a védjegyoltalom megsértéhez, ha a versenytárs áruinak külső megjelenése a piacon széles körben ismertté vált. A bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a termékek, amelyekre elkövették őket, egyébként jó minőségűek. Az egyik ügyben az elkövető Pompidou elnevezéssel habzóbort hozott forgalomba. A bor címkéje annyira hasonló volt a Pompadour elnevezéssel már korábban forgalomban lévő pezsgőéhez, hogy azt még az ezzel foglalkozó nyomdász is összetévesztette. A címke alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére. Az ügyben megállapította a bíróság, hogy a bűncselekmény abban az esetben is megvalósul, ha az áru egyébként kifogástalan minőségű. Az elkövető 200 000 Ft pénzbüntetést kapott (BH 1998/522. Legfelsőbb Bíróság Bf. I. 589/1997.). Hamis termékjelzés A hamis termékjelzés bűntettének kísérletét valósítja meg az, aki jelentős mennyiségű árut állít elő, de a leleplezésig csupán nem jelentős mennyiségű terméket hoz forgalomba. A példában szereplő tényállás szerint a vádlottak jelentős mennyiségű fehér- és vörösbort szereztek be, pezsgőspalackokat vásároltak és pezsgőscímkéket rendeltek, amelyeken a KRIM RED, valamint a SZOVJETSZKOJE IGRISZTOJE feliratokat tüntették fel. Mindkét pezsgő márkaneve védjegyoltalomban részesül, és azok kizárólagos magyarországi forgalmazói magyar cégek. A vádlottak a hamis termékjelzéssel ellátott áruk egy részét megkísérelték forgalomba hozni, míg a nagyobb mennyiség forgalomba hozatalára lelepleződésük miatt nem került sor. A jogerős ítéletben 125 000 Ft pénzbüntetés kiszabására került sor velük szemben (BH 1996/404. Bács-Kiskun Megyei Bíróság I. Bf. 871/1995.). Bűncselekményt valósított meg több száz olyan sporttrikó forgalomba hozatala is, amelyeken jogosulatlanul egy világszerte ismert külföldi cég jelzését alkalmazta az elkövető. A vádlott több száz olyan sporttrikót hozott forgalomba, amelyeken jogosulatlanul az ADIDAS feliratot és a cég ismert, három levélből álló védjegyét tüntette fel. Nem szerepelt azonban a trikókon – amelyeket a vádlott 90-100 forintos áron árusított – az "R" jelzés. A bíróság nem fogadta el azt a védekezést, mely szerint az "R" jelzés feltüntetésének hiányában bűncselekmény nem valósult meg, és azt a hivatkozást sem méltányolta, hogy a vásárlók megtévesztése az alacsony ár miatt kizárt. Önmagában az ADIDAS jelzéssel ellátott termék jogosulatlan előállítása és forgalomba hozatala megvalósította a bűncselekményt. A vádlottat jogerősen pénzbüntetésre ítélték (BH 1983/10. Fővárosi Bíróság 25. Bfv. V. 197/1982.).