Piacnyitás előtt a telefónia

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 21. számában (1999. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Miközben az alternatív távközlési szolgáltatói szerepre pályázó vállalatok sorra ütik réseiket a Matáv és a helyi koncessziós telefontársaságok monopolfalán, a hazai távközlési iparág fejlődése kettősnek mondható. A mobilszektor előfizetői számának növekedése továbbra is gyors, az internet és a hozzá kapcsolódó elektronikus megoldások viszont még mindig csak „erőteljes fejlődés" előtt állnak. Az év második felében tovább folytatódtak a Matáv és a szaktárca közötti tárgyalások a monopolhelyzetű szolgáltató koncessziós szerződésének módosításáról. Emlékeztetőül: a megkötött koncessziós szerződések szerint a Matáv a távhívásokra szóló kizárólagos jogot 2002 végéig gyakorolhatja, a kormány azonban ezt az időpontot egy évvel előbbre hozná. A hírközlési tárca a helyi szolgáltatók koncesszióit 10 hónappal kurtítaná meg. A megbeszélésekről kevés információ szivárgott ki, szakmai körök mindenesetre azt várják a legnagyobb kíváncsisággal, hogy a Matáv mit kap az előrehozott piacliberalizáció fejében. A hírek szerint a távközlési társaság felvetette, hogy a kábeltelevíziós piac szabályozásának „aszimmetrikusságát" szüntessék meg, azaz engedjék vissza a koncessziós telefonszolgáltatókat a nagyvárosok kábelhálózataihoz. A legfontosabb kérdésnek mindamellett az tűnik, hogy a hátralévő rövid időben megszületik-e a piacfelszabadítás szabályait meghatározó új hírközlési törvény. Egyes értesülések szerint a kormányzat a Matávnak éppen azt a kérését nem tudja teljesíteni, amely garantálná a törvény meghozatalát 3-4 hónappal a piacliberalizáció előtt. A minisztérium részéről logikus az elutasítás, hiszen a törvénytervezet elkészítése után a különböző egyeztetések és a parlamenti vita időtartamát a szaktárca nem láthatja előre. A Matáv részéről ugyanakkor jogos a kérés, hiszen a szükséges törvényi keretek időbeni megalkotása a liberalizációra való felkészülést minden oldalon segíthetné. Az idő sürget, hiszen ha a kormány valóra akarja váltani terveit, már csak szűk egy esztendő áll rendelkezésre. Ha figyelembe vesszük, hogy a távközlési törvény nyár közepi módosításáról mekkora vita alakult ki, a komplett hírközlési törvénycsomag parlamenti elfogadása mindenképpen elhúzódhat. A kábelpiaci szabályozás megváltoztatását több hónapig tartó egyeztetés és vita előzte meg, pedig annak jelentősége messze elmarad a teljes liberalizációétól.

Háztartások telefonellátottsága régiók szerint (%)
Régió Telefonarány
Észak-Magyarország 63
Észak-Alföld 61
Dél-Alföld 59
Észak-Dunántúl 70
Közép-Dunántúl 70
Dél-Dunántúl 77
Pest megye 85
Budapest 77
Forrás: GFK Piackutató Intézet

A vezetékes távközlés jövőjét alapvetően befolyásoló tárgyalásokat árgus szemekkel figyelik a kisebb helyi telefontársaságok (LTO-k) és az alternatív szolgáltatók is. Előbbiek száma az utóbbi hónapokban erősen csökkent, a Jásztel megvétele után ugyanis a korábban CG-Sat/Matel csoportként ismert, nevét most Vivendi Telecom Hungaryre változtató francia vállalat a legnagyobb falatnak számító United Telecom Investment (UTI) felett is megszerezte az ellenőrzést. A pénzügyi részleteiben nem ismert adásvételt, ha úgy tetszik, házon belül ütötték nyélbe, hiszen a Vivendi a szintén francia Alcateltől vette meg a döntő arányú részesedést. A francia csoport mellett belépett a helyi telefonszolgáltatás területére az eddig csak kábeltévés és internetszolgáltató vállalkozásokat egyesítő United Pan-Europe Communication (UPC) is, megvásárolva az országban kábeltévés és telefonhálózatot együtt építő Monor Telefon Társaságot. A Matáv mellett így a helyi koncessziós telefonszolgáltatói piac háromszereplősre csökkent: a Vivendi és a UPC mellett már csak a HTCC-csoport (Hungarian Telephone and Cable Corporation) tartja eredeti függetlenségét.

Háztartások telefonellátottsága a településnépesség szerint (%)
Lakosság száma Telefonarány
5000-nél kevesebb 56
5001-20 000 70
20 001-50 000 80
50 001-200 000 77
Budapest 77
Forrás: GFK Piackutató Intézet

Szolgáltatók érdekütközése

Az LTO-k egyébként már jelezték, rendkívül zavarónak tartják, hogy a szaktárca egyelőre csak a Matávval tárgyal a liberalizáció előrehozataláról, holott a döntés következményei ezeket a társaságokat szintén érintik. A kormány tervei szerint ugyanis az LTO-cégek konceszsziós szerződéseit is módosítani kell. A hatályos szerződések szerint a Matáv és a többi helyi szolgáltató kizárólagos engedélyének lejárta között átlagban nyolc hónap különbség van. Vagyis a szabályozás szerint lenne egy olyan több hónapos időszak, amikor a Matáv területeire már bármelyik társaság beteheti lábát, az LTO-k primer körzeteiben azonban marad a monopolhelyzet. Hogy ez a nyolc hónapos késleltetés, amely nyilvánvalóan kedvező a kisebb LTO-vállalatokra nézve, megmarad-e, még nem tudható, hiszen a tárgyalások a hátralévő szűk idő ellenére még nem kezdődtek el - a minisztérium jelzése szerint addig nem is kezdődnek, amíg a Matávval nincs megegyezés.

Az alternatív szolgáltatók más szempontok miatt várják türelmetlenül a tárgyalások végső eredményét. A piaci liberalizáció ugyanis azt jelentené, hogy a lakossági előfizető is szabadon választhatja meg telefonszolgáltatóját. Mivel minden egyes lakáshoz az új szolgáltatók nem fognak újabb vonalakat kiépíteni, ez csak úgy képzelhető el, ha a cégek a Matávtól vagy a helyi telefontársaságtól bérbe veszik a kapcsolatteremtéshez szükséges hálózatrészeket. A formálódó hírközlési törvény egyik legfontosabb feladata tehát az lesz, hogy a bérbeadás pontos feltételeit meghatározza. A paramétereken ugyanis rendkívül sok múlik - mondják a szakemberek -, hiszen a bérlés szabadságának mértéke gyakorlatilag azonos a liberalizáltság fokával. Óva intenek viszont az alternatív szolgáltatók attól, hogy az időpont előrehozása miatt a teljes szabadságot feláldozza a minisztérium. Álláspontjuk szerint, ez esetben a korábbi időpont az előfizetők számára nem hozná meg a kellő mértékű versenyt, így a tarifák csökkenését sem.

Háztartások telefonellátottsága a jövedelem szerint (%)
Havi nettó jövedelem (Ft) Telefonarány
40 ezernél kevesebb 44
40 001-60 000 58
60 001-80 000 76
80 001-100 000 88
100 ezer felett 89
Forrás: GFK Piackutató Intézet

Változó tarifák

Hogy milyen mértékű díjcsökkenés várható, azt a fent említettek miatt nehéz megjósolni; a nemzetközi távbeszélő-forgalomban mindamellett az internetes technológia - Internet Protocol (IP) - hozhatja meg az áttörést. Maga a Matáv már korábban tesztelte a megoldást, a monopoljogon ütött első komolyabb résként azonban a rivális PanTel Rt. is bevezette a szóban forgó IP-telefonálást az üzleti előfizetők részére. Hasonló szolgáltatással indult el nemrég a Novacom is, amely a távhívások díjának akár 40 százalékos esését is ígéri. Az internetes telefont a magánszemélyek a Matáv-monopólium miatt nem vehetik igénybe, az alternatív cégek mindamellett már az ő kiszolgálásukra is készülnek. Az IP-telefonálásra emellett csak akkor adja ki a Hírközlési Főfelügyelet az engedélyt, ha az a hagyományos telefonos hangátvitelhez képest 250 milliszekundumos késleltetéssel történik. Ez a késleltetés azonban nem a mondatok szétesését, csupán a hang alig érezhető, de későbbi megérkezését okozza, mint ahogy azt a műholdas közvetítéseknél vagy néha a mobiltelefonoknál már megszoktuk. Az alternatív szolgáltatók azonban hangsúlyozzák, hogy alkalmazott technológiájuk már kész a hagyományossal megegyező minőségű internetes telefonálásra, a rendszer „butítása" az előírások miatt történik. Nem kell korlátoznia magát viszont a Pannon GSM-nek és a Westel 900-nak, mivel szolgáltatásuk a mobilkommunikáció területére esik. Az előbbi már november közepétől, az utóbbi december elejétől kínál olcsóbb nemzetközi távhívást előfizetőinek. A vezetékesnél 10-40 százalékkal kedvezőbb díjak bevezetését az teszi lehetővé, hogy a két GSM-társaság az internet hálózatát veszi igénybe, „megkerülve" a Matávrendszerét.

A liberalizációig még néhány Matáv-tarifa- és előfizetőidíj-emelésen kell túlesniük az előfizetőknek. Lapzártánkig a 2000. januártól életbe lépő pontos adatok még nem voltak elérhetőek, a szolgáltatók és a szaktárca közötti egyeztetés az előző évekhez hasonlóan több hónapig húzódik. Azt mindenesetre már tudni lehet, hogy a tavalyihoz hasonló tarifaváltozások várhatóak: a helyi beszélgetés díjai emelkednek, a távbeszélődíjak csökkennek, az előfizetési díj az átlagnál jóval nagyobb mértékben emelkedik, maga az átlag pedig 6 százalék körül várható, mind a Matáv, mind a többi LTO területén.

Mobiltelefon-előfizetők világszerte (millió)
Év Előfizetők Vezetékes fővonalhoz viszonyított arány (%)
1990 11 2
1991 16 3
1992 23 4
1993 34 6
1994 55 9
1995 91 13
1996 144 20
1997 215 27
1998 319 38
Forrás: ITU

Mozgásban a mobilpiac

Az elmúlt hónapokban tovább erősödött a mobiltelefon-piac. Az év harmadik negyedére a Westel Rádiótelefon Kft. elérte a 100 ezres, a Pannon GSM az 550 ezres, a Westel 900 pedig a 750 ezres előfizetői számot: az elterjedtség tehát még az év vége előtt átlépte a lélekszámhoz viszonyított 14 százalékos határt. A fejlődés ütemét jól mutatja a Westel 900, amely egy év alatt 500 ezerről 750 ezerre növelte előfizetői bázisát, azaz növekedése elérte az évi 50 százalékot. A novemberi tesztüzem után ebben a környezetben indította el 1800-as szolgáltatását decembertől a Vodafone, amely a szolgáltatások bővülését és személyre szabottabb csomagjaival olcsóbb telefonálási lehetőséget ígért. Az új szolgáltató belépésével minden bizonnyal tovább élesedik a verseny a mobiltávközlési piacon, s ennek eredményeként néhány éven belül árcsökkenés is bekövetkezhet. A társaság a következő 15 év alatt 500 millió dollárt fektet be Magyarországon, a jövő év végére mintegy 10 százalékos piaci részesedést akarnak elérni. Szakértők szerint a jelenlegi mintegy 1,3 millió mobil-előfizető száma 2002 végéig megduplázódhat, 10-15 év alatt pedig megháromszorozódhat.

Az ország első 900-as és 1800-as duális hálózatának - illetve hálózatrészeinek - rendkívül gyors kiépítése ráirányította a figyelmet az átjátszóállomások és bázisállomások élettani hatásai körül kialakult vitákra is.

Fontos változása volt a mobilpiacnak, hogy a Matáv 885 millió dolláros opciós vételi jogot szerzett a két Westel cég 49 százalékos részesedésére. A társaság már a kezdetektől fogva többségi, 51 százalékos részvénypakettel rendelkezik, az amerikai MediaOne viszont most a Matáv körülbelül 30 százalékos tulajdonosának számító Deutsche Telekomnak adta át a két Westel céget is tartalmazó kelet-európai mobilportfólióját. A Matáv és tulajdonosa közötti, jövő év közepétől érvényes opciós szerződés megkötése ezek után logikusnak tűnt, mivel a Matávról már korábban is köztudott volt, hogy a jól jövedelmező mobilcégekben növelni szeretné befolyását. Abban az esetben, ha a cég jövőre él vételi jogával, a lépést a Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell majd hagynia. A hivatal viszont a Jásztel és a kábeltelevízió-piaci törvénymódosítási vita során már megmutatta: érzékenyen reagál a távközlési szolgáltató terjeszkedési terveire.

Hazai mobilstatisztika
A HIF szerinti 1998. december 31-i adatok a következők:
Westel Rádiótelefon Kft. 93 596 előfizető 9,2%
Westel 900 GSM Rt. 546 554 előfizető 53,9%
Pannon GSM Rt. 430 000 előfizető 42,4%
Állomássűrűség: 10,56/100 lakos
A Mobile Communications International 1999. októberi adatai:
Westel 450 99 000 9,1%
Westel 900 701 000 56,5%
Pannon GSM 470 000 44,2%
Összellátottság: 12,14% a lakosságra vetítve.

Internetpiaci fejlemények

Folytatódott a konszolidáció az internetszolgáltatói piacon is, a budapesti ProNet a norvég Telenor birtokába került, míg a jóval nagyobb falatnak számító Elender Rt.-t az amerikai PSINet vette meg. A hazai internetezők száma továbbra is igen lassan emelkedik, a piacon ennek ellenére a későbbi dinamikus fejlődés reményében jelentős összegek mozognak. Az ügyfélbázis növelésére tett legújabb kísérletnek a Nyugatról átvett személyiszámítógép-lízingelési akciók számítanak. A számítástechnikai gyártók és az internetszolgáltatók a megoldás magyarosításával és a mobiltelefonoknál már bevált „hűségnyilatkozat" módszerével próbálnak előfizetőket toborozni. A nagyobb szolgáltatók közül elsőként az Elender Rt. lépett, amely első körben a Hewlett-Packarddal közösen a budapesti ügyvédeket célozta meg az egyszeri kis összegű befizetéses és havidíjas konstrukciójával. A GTS-DataNet a Compaq-kal szövetkezett, hasonló jellegű ajánlatát viszont bárki igénybe veheti. Az első napokban az akcióhoz körülbelül félezren csatlakoztak. Végül a Matáv Net jelentette be, hogy szolgáltatásmegrendelés fejében Albacomp számítógépeket ad előfizetőinek.

Az internetes elérési módok közül továbbra is egyeduralkodó a telefonvonal, mivel a kábeltelevíziós szolgáltatók eddig csak kevés településen tudták beindítani nagy sávszélességű szolgáltatásukat. A főváros egyes kerületeiben a UPC Magyarország az év végére, illetve a jövő év elejére ígérte szolgáltatása elindítását. A tartalomszolgáltatói piacon kevesebb volt a mozgás, szakértők szerint hosszú távon csak néhány internetes kezdőoldal, azaz portál tud nyereségesen fennmaradni, a kínálkozó helyekre viszont sok a jelentkező. A Matáv Origója, a DataNet Online kezdőoldala és az Internetto, valamint az Index mellett a Telnet Magyarország gondozásában portállá fejlődött a korábban ingyenes tárhelyet nyújtó Extra és EOL néven az Elender nyitólapja is. A valóban elektronikus kereskedelminek nevezhető szolgáltatások terén azonban alig történt előrelépés. A bankok és a pénzintézetek közel fele még meg sem jelent a világhálón, rendkívül csekély azon termékek és szolgáltatások aránya, amelyek csak az interneten keresztül érhetők el vagy vásárolhatók meg. Felmérések szerint a szörfözők továbbra is idegenkednek bankkártyaszámaik megadásától, az on-line áruházak pedig gyakorlatilag színes és rendelést felvevő katalógusoknak tekinthetők, az olcsó és hatékony házhoz szállítási módok még hiányoznak.

Az Andersen Consulting idevágó tanulmánya szerint Magyarországon a közeljövőben egyre több vállalat nyit ügyfélszolgálatot az interneten, s a magyar gazdaságot legalább olyan gyorsan alakítja át az elektronikus kereskedelem, mint az amerikait. Az elektronikus kereskedelem európai tendenciáit vizsgáló elemzés szerint ma még a magyar vállalatok többsége passzívan fogadja az elektronikus kereskedelmet, s a cégvezetők zöme nem érzékeli az ebben rejlő lehetőségeket. Néhány vállalat ugyan már hozzálátott az internet felhasználására vonatkozó koncepcionális terv kidolgozásához, ám az elektronikus kereskedelem bevezetésére irányuló erőfeszítések nem kapcsolódnak szervesen a vállalat üzleti stratégiájához. Az Andersen Consulting tanulmánya szerint jellemző, hogy a bankok 55 százalékának, a brókercégek 75 százalékának, illetve a biztosítótársaságok 70 százalékának nincs weboldala. Ez a szakértők szerint jól tükrözi a magyar pénzügyi szektor kiaknázatlan lehetőségeit. A magyar biztosítók sem rendelkeztek a tanulmány elkészültekor internetalapú üzleti megoldással. Az elemzés kimutatta, hogy Magyarországon az on-line vásárlás gyerekcipőben jár. Alacsony az internetes eladásokból származó bevétel, összehasonlítva az üzleti tevékenység hagyományos formáival. Az idén például a magyarországi business-to-customer, azaz a fogyasztók felé irányuló elektronikus kereskedelem nem haladja meg a 100 millió forintot. A tanácsadó cég elemzése szerint a jövőben viszont egyre több vállalat nyit ügyfélszolgálatot, s egyre nagyobb számban jelennek meg a telekommunikációs cégek és pénzügyi intézmények az interneten. Ennek jórészt az az oka, hogy az új ügyfélszolgálati csatorna bevezetése jelentős költségmegtakarítással jár, s csökkenti az ügyfélelvándorlások számát. Az Andersen Consulting szerint egy interneten lebonyolított kapcsolatteremtés a hagyományos irodai költségek századrészébe kerül, s tizede a call center ilyen jellegű kiadásainak.

Árképzési metódus A vezetékes távközlési tarifák meghatározásának az utóbbi években alkalmazott módja, hogy az érintett cégek és a KHVM szeptember körül megkezdi az egyeztető tárgyalásokat. A szaktárca ezek után a Pénzügyminisztériummal is egyeztet, az új tarifák pedig mindig januártól lépnek életbe. A tárgyalások általában elhúzódnak, a vita az emelés mértékéről, technikájáról és az összekapcsolási díjak - az egyes szolgáltatók közötti díjmegosztásának - megállapítása körül alakul ki. A jelenleg alkalmazott módszer szerint a Matáv az aktuális év szeptemberében mért inflációnál 2 százalékkal kisebb mértékben - idén ez 6 százalék körül van - emelheti átlagosan tarifáit. A szabályozás ennek értelmében úgynevezett „ársapkás", az emelés a maximumnál lehet kisebb is. Lényeges ezenkívül az is, hogy a változtatás átlagos mértékére szabják ki a maximumértéket, egyes szolgáltatások ettől akár mindkét irányban is jóval eltérhetnek. A Pénzügyminisztériumnak azért kell jóváhagynia a tervezetet, mert a telefondíjak az éves inflációra is hatással vannak. Végső soron emiatt lett az emelés mértéke a várható inflációhoz kötve. A tarifaváltoztatásokra azért van szükség, hogy a távközlésen belüli keresztfinanszírozás megszűnhessen. Jelenleg a Matáv még egyes szolgáltatásokért - mint például a vonalak fenntartása vagy a helyi beszélgetések - kevesebb díjat szed, mint amennyibe az ténylegesen kerül, más szolgáltatásoknál fordított a helyzet. Ebben az állapotban a monopoljogokat megszüntetni nem lehet, hiszen akkor a veszteséget termelő szolgáltatásokba egyik cég sem fektetne be. A valós értékekre való átállást politikai okokból folyamatosan valósítják meg a kormányok, hiszen például a havi előfizetési díjak drasztikus egyszeri emelése óriási tömegelégedetlenséget váltott volna és váltana ki. A tárgyalások évek óta arról folynak, hogy a lépcsőzetes átalakítás éppen aktuális mértéke mekkora legyen. Egyes hírek szerint idén a 2000. év problémája miatt várhatóan csak februártól kell majd - átlagosan 4, de a havi előfizetésnél akár 50 százalékos - tarifaemelésre számítani: addigra kiderül, hogy a társaságok számlázórendszerei zökkenőmentesen túlélték-e a dátumváltást. Vitára adhat még okot, hogy mit tekintenek a felek valós költségeknek - ez lenne az alapja a liberalizáció utáni áraknak és efelé közelítünk évről évre -, a minisztérium és a Hírközlési Főfelügyelet azonban e tekintetben pontos mérésekkel alátámasztott értékeket ígér. Minden üzleti vezetékes- és minden mobiltelefon-szolgáltatás már a kezdetek óta liberalizált, vagyis a tarifákat a piaci kereslet-kínálat, illetve a technikai feltételek s maguk a szolgáltatók határozzák meg. Így fordulhatott elő a mobiltelefon-tarifák évek óta tartó esése vagy stagnálása, és a jelek szerint a szolgáltatók jövőre sem emelik áraikat. A teljes piaci liberalizáció után a vezetékes ágazatban ugyanilyen rendszer lesz, mégsem szabad hasonlóan nagy áresésekre számítani. A mobiltelefon piaca magas árakról indult, és a piaci verseny szorította le azokat. A vezetékes szolgáltatások egy része - mesterségesen alacsony értékről indulva - éppen a piacfelszabadításra érhet el a gazdaságosságot jelentő küszöbig.

Mobilitás és fúziós hullám

Az elmúlt években hozzászoktunk, hogy az internet a szektor minden területén alapvető változásokat indított el, az elektronikus világháló bevonult a távközlésbe. A fejlődés rendkívül gyors, gyakran már követhetetlen, a nemzetközi piaci trendeket nézve ma már az internet elsöprő szerepe nem is kérdéses: az elektronikus kereskedelem kifejezést pedig legalább olyan sokszor használjuk, mint néhány éve az internetet, és a technológiák között a rendkívül nagy sávszélességet biztosító vezetékes és a mobilrendszerek törnek előre.

Az idei év egyik fontos fejleménye, hogy a piac szereplői az internetet a mobilitás irányába is kiterjesztik. Megkezdték a világpiaci sikertörténetnek tekintett GSM digitális telefonrendszerek felkészítését, illetve az átállítását a harmadik generációs hálózatokra és szolgáltatásokra. A jövő első hírnökeiként világszerte bemutatják az úgynevezett WAP-technológiát alkalmazó mobiltelefonokat. Ezekkel már nincs szükség számítógépekre az internetkapcsolathoz, mert a WAP-ra felkészített internetes oldalak megjelenhetnek a telefon képernyőjén. A mobilkészülékek megfelelő minőségű internetes csatlakozásának viszont elengedhetetlen feltétele a nagyobb sávszélesség. Ehhez nyújt segítséget a GSM-hálózatok gyorsítása, a HSCDS, illetve a GPRS-technológia, melyet 2002-2003 körül a harmadik generációs, on-line multimédiás telefonok és hálózatok követnek majd. A vezető mobiltelefon-gyártók előrejelzései szerint a mobil-előfizetők száma néhány éven belül elérheti az egymilliárdot, vagyis megközelítheti a vezetékes telefonnal rendelkezők táborát.

A vezetékes távközlési szolgáltatások területén viszont már a sávszélesség növelése lett az első számú feladat, hiszen a felhasználók multimédiás (hang-kép-video) alkalmazások iránti étvágya csillapíthatatlannak tűnik. A piaci szereplők azon dolgoznak, hogy az internetes, IP-alapú szolgáltatásaikat minél sokrétűbben tegyék elérhetővé. Ma már nincs olyan jelentős távközlési világcég, mely az IP-alapú, interneten keresztüli telefonálásra ne kínálna a hagyományosnál jóval olcsóbb megoldást, az internet eléréséhez pedig a telefonvonal mellett a legkülönfélébb infrastruktúrákat igyekeznek igénybe venni. Indulnak már távközlési szolgáltatások műholdas rendszereken keresztül is, bár az Iridium csődje a startvonalnál álló többi vállalkozást is megfontoltabbá tette. A kábeltelevíziós hálózatok megszerzéséért ádáz harcok folynak, de feljavították már a hagyományos telefonvonalakat az ADSL és más technológiák segítségével, és Németországban megindultak a szolgáltatások az elektromos hálózaton keresztül is. Ez utóbbi megoldás a világ legnagyobb szakkiállításán, a februári CeBit rendezvényen már külön pavilont is kap majd.

A szektor vállalkozásait egy cél vezeti: minél több potenciális vásárló számára elektronikus kereskedelmi megoldások nyújtása. A felmérések szerint Amerika északi fele után idén már a nyugat-európai cégek is felkészültek az elektronikus kereskedelmi hátrányuk ledolgozására, a szakemberek szerint pedig e tekintetben az öreg kontinens a következő évtizedben akár le is hagyhatja az Újvilágot.

A gyors fejlődésnek és a folyton alakuló világpiacnak a cégek soha nem látott koncentrációs törekvésekkel igyekeznek megfelelni. Amerikában nemrég létrejött a világ eddigi legnagyobb értékű vállalati fúziója az MCI WorldCom és a Sprint között, de nem múlik úgy el nap, hogy a vezető cégóriások közül valamelyik ne jelentene be egy kisebb vagy nagyobb felvásárlást. Elemzők egybehangzó véleménye szerint hosszú távon csak néhány globális vállalatbirodalom maradhat fenn, az elindult helyezkedés tehát létfontosságú lehet. A mobiltelefon-piac idei legnagyobb eseménye kétségtelenül annak a Vodafone AirTouch óriásnak a létrejötte, mely világszerte már több mint 24 millió előfizetőt egyesít, és amely a magyarországi harmadik DCS 1800-as tendert is megnyerte.

Torontáli Zoltán
Internethostok száma (millió)
Év Ország Hostok
1990 22 0,04
1991 35 0,7
1992 48 1,4
1993 60 2,3
1994 83 4,7
1995 129 9,5
1996 174 16,2
1997 192 29,9
1998 217 43,5
1999 (becslés) 226 56
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére