Osztrák befektetések térségünkben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 21. számában (1999. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az osztrák cégek összes külföldi beruházásainak volumene 202 milliárd schilling, s ebből 62 milliárd schilling jut Kelet-Közép-Európára. A volt szovjet köztársaságok utódállamait leszámítva e tendencia folytatódik, sőt az Osztrák Nemzeti Bank legújabb tanulmánya szerint az új közvetlen beruházásokból Kelet-Közép-Európa az összbefektetések felével részesedik. A gazdaságkutató és a gyakorló gazdaságpolitikus egyaránt úgy véli: ezt nem veszélyezteti az sem, hogy az osztrák belpolitika a választások után külföldellenesebbé válhat, és az sem befolyásolja a folyamatot, hogy az érintett országok EU-csatlakozása gyorsítja felzárkózásukat, s így hamarosan eltűnhet az alacsonyabb bérek miatti előny.

Új pozíciók kiépítése

Ausztriát sokáig nem jellemezte a külföldi befektetési láz - helyezi történelmi összefüggésbe a jelenlegi helyzetet Jan Stankovsky, az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO) szakértője. A tulajdonképpeni nyitás a nyolcvanas évek végén két, csaknem egyidejű fejleménynek volt köszönhető: az Európai Közösség (EK) egységes belső piacának fokozatos kialakulása, illetve a keleti határok lebontása mozdulásra késztette az addig óvatos osztrák tőkét.

Az egységes belső piac fogalma és működése az osztrák vállalatok számára nehezen belátható következményeket hozott, s az ausztriai jövőjükért érzett aggodalom a vállalatokat - a szorongásokat leküzdve - új pozíciók kiépítésére ösztönözte. E folyamat az akkor még Európai Közösség néven emlegetett integráció elmélyülésével folytatódott - teszi hozzá a gazdaságkutató, s rögtön megjegyzi: jelentősen hátráltatta a külföldi beruházásokat, s ezzel maradandó kárt okozott az a körülmény, hogy az osztrák államosított ipar privatizációja csak igen nagy késlekedéssel indult be, s máig sem teljes körű.

Inkább a kezdeményezőkedv, mint a kényszer játszott szerepet viszont a közép-keleti irányban nagyon is időben történt nyitásnál. 1990-ben Ausztria szinte azonnal csaknem 5 milliárd schillinget fektetett be a szomszédos országokban, ahol nagyszerű helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkezett. Egy esztendővel a határnyitás után az összes osztrák külföldi beruházás 18,9 milliárd schillinges összegéből 7,8 milliárd jutott az EK országaira, 4,8 milliárd pedig Kelet-Közép-Európára. Ez utóbbi nagy részét, 4 milliárd schillinget az osztrák cégek Magyarországon fektették be - teszi hozzá Stankovsky. Az osztrák vállalkozók rendkívül jól használták ki a többi nyugati országénál pontosabb ismereteiket, tapasztalataikat, személyes kapcsolataikat, s azt, hogy mindezek birtokában lényegesen jobban fel tudták mérni a keleti ügyletek kockázatait, illetve a remélhető megtérülést. A gyors döntést elősegítette, hogy az exportgarancia-alap már 1992-ben létrehozott egy kelet-nyugati alapot. A kereskedelmi kockázat fedezése kifejezetten vonzóvá tette a vegyesvállalatok létesítését, hiszen e garanciavállalás biztonságot nyújtott az anyacég számára.

Jan Stankovsky, aki néhány hónappal ezelőtt fejezte be a Gerhard Palméval közösen írt legújabb, a keleti nyitás és az osztrák gazdaság összefüggéseit vizsgáló tanulmányát, a későbbi fejleményeket áttekintve hangsúlyozza a kezdeti előnyszerzést. Később, amikor a többi nyugati ország is feleszmélt, Ausztria vesztett régióbeli piaci részesedéséből. Az éves (új) befektetések volumene 1996-ig stagnált, illetve igen csekély mértékben, 5,7 milliárd schillingre nőtt. 1997 ismét ugrást hozott - ekkor 12 milliárd schillinget ruháztak be az osztrákok a kelet-közép-európai térségben. A legújabb statisztikák 1998 végéről 14 milliárd schillinget említenek. Az Osztrák Nemzeti Bank tanulmánya szerint 1999-ben az új külföldi beruházások rekordot érhetnek el: az első félévben összegük 1,5 milliárd euró (20 milliárd schilling) volt. Ennek alapján valószínű: az éves volumen meghaladja a tavalyit, s eléri a 26 milliárd schillinget. Ennek mintegy a fele a kelet-közép-európai térségre jut. A beruházások öszszegének növekedése egyebek között annak tudható be, hogy tavaly javult az osztrák leányvállalatok eredménye: a nagyobb nyereségből a cégek 1999 első felében mintegy 4 milliárd schillinget új beruházásokba fektettek. Az Osztrák Nemzeti Bank adatai szerint 1999 első félévében a külföldi beruházási volumen négyszer akkora volt, mint 1995-ben, a keleti nyitás okozta első hullám lezárultakor.

A magyarországi osztrák beruházások területi megoszlása (1998 közepe)
Budapest, Pest megye 66%
Közép-Dunántúl 16%
Nyugat-Dunántúl 9%
Más területek 9%

Beruházási célterületek

A kelet-közép-európai országokban megvalósult osztrák közvetlen beruházások ágazatok szerinti megoszlása a gazdasági minisztérium tanulmánya szerint 1998 végéig a következőképpen alakult: az összes beruházás 20,8 százaléka került a pénzügyi szektorba, 18,2 százaléka a kereskedelem területére (beleértve a gépkocsi-kereskedelmet is), 9,2 százaléka a vegy-, az ásványolaj- és a műanyagiparba, 8 százaléka az üvegiparba. E négy területen kívül jelentős osztrák befektetések voltak a térség egészében az ingatlanbefektetés és a vállalati tanácsadás, a szálloda- és vendéglátóipar, a papír- és nyomdaipar, valamint a kiadói tevékenység területén. Megjegyzendő, az osztrák beruházások ágazatonkénti megoszlása nagyjából a nemzetközi trendet követi.

1998 végén Magyarországon összesen hatezer osztrák cég volt jelen, beruházásaik összege 2 milliárd dollárt tett ki. Egyes ágazatokban kiemelkedő az osztrák cégek szerepe. Az Agrana a magyar cukorpiac egyharmadát uralja, a sörgyártásban előkelő helyen áll a Brau Union és az Ottakringer, az Imperial Kapitalbeteiligungs GmbH 10,5 millió dollárt fektetett be egy Zala megyei Interspar létesítésébe, az osztrák Bau Holding pedig a bevásárlóközpontok fő beruházója. Élen állnak az osztrák cégek a magyarországi papíriparban, az építőanyag-gyártásban, az építőiparban (elsősorban a mélyépítés területén), piacvezetők az osztrák kereskedelmi láncok (Billa, Spar), a bankok és a biztosítótársaságok.

Az osztrák gazdasági minisztérium megítélése szerint a közeljövőben az osztrák cégek számára elsősorban az ország keleti részén kínálkozik sok beruházási lehetőség. A legtöbb esély a környezetvédelem és az idegenforgalom terén van. Előbbi összefügg a magyarországi EU-csatlakozással: nagy a lemaradás a víz- és a levegőtisztaság védelmében, a hulladékfeldolgozásban és a természeti területek ökológiai károsodásának megakadályozásában. Az idegenforgalomban a konferencia- és a gyógyturizmus, valamint a kastélyok szállodává alakítása nyújt lehetőséget az osztrák részvételre.

Az osztrák beruházások volumene figyelemre méltó Csehországban is, ahol Ausztria Németország és Hollandia után a harmadik legnagyobb külföldi befektető. Az osztrák közvetlen beruházások 1999 közepén 1244 millió dollárt tettek ki, ez az összes beruházás 9,5 százaléka. (A volumen a nagyberuházások nélkül értendő.) Bár az osztrák beruházások ágazatonkénti megoszlásáról nincs adat, az összes külföldi beruházás Csehországban a következő területeket érinti: kereskedelem és szolgáltatások 28,9, elektromosenergia-, gáztermelés és vízművek 17,3, iparcikkek termelése 9,6, telekommunikáció 6,1, pénzügyi szektor 4,5, élelmiszeripar 4,5, autógyártás 4,5 százalék, egyéb 24,6 százalék.

Szlovákiában Ausztria Németország után a második legnagyobb külföldi befektető. Az osztrák befektetések 1998-ban 352,3 millió dollárra rúgtak, ami az összes külföldi befektetés 18,7 százaléka volt. A legfontosabb terület a pénzügyi szektor, s kiemelt helyen szerepelnek az infrastrukturális beruházások is. E téren azonban gátat szabnak a szlovák takarékossági intézkedések.

Lengyelországban Ausztria mintegy 800 vállalattal van jelen, 768 millió dolláros beruházási összvolumene 1999 közepén a külföldi befektetők listáján számára a 10. helyet jelentette. 1998 közepén a lengyelországi osztrák beruházások 40 százaléka került a papíriparba (Frantschach), ugyancsak 40 százaléka az építőiparba (Porr, Illbau, Era, Universale), 20 százaléka pedig a szolgáltatásokba (ideszámítva a bankszektort is).

Szlovéniában 700 vegyes- és leányvállalattal Ausztria első helyen áll a külföldi befektetők listáján. A beruházási volumen 1998 végén 1090 millió dollár volt (az összes befektetés 38,1 százaléka), megelőzve Franciaországot és Németországot. A legtöbb osztrák beruházás a kereskedelem és a szolgáltatások területére összpontosul (a bankszektorban Ausztria már 1991 óta jelen van), kevés viszont a termelési beruházás.

Horvátországban 1998 végén 500 millió dollárt ért el az osztrák befektetések összege, ezzel Ausztria a második legfontosabb beruházó; 700 osztrák vegyes- és leányvállalat működik, s nem csillapul a cégalapítási láz: tíznaponta jegyeznek be osztrák érdekeltségű új céget. A legfontosabb terület a pénzügyi szektor (68 százalék), emellett a szaniterkerámia-gyártás (18 százalék), a betontermelés és a gipszfeldolgozás (5,7 százalék), a biztosítási (2 százalék), illetve az egyéb kereskedelmi tevékenység érdemel említést.

Romániában 1999 júliusában Ausztria 1906 vállalattal és 196 millió dolláros beruházási volumennel volt jelen, amivel első a külföldi befektetők sorában. A kimagasló eredmény a cukor- és a söripari beruházásoknak köszönhető - négy-négy gyárat vett meg osztrák cég. Emellett működik egy osztrák tulajdonú cementgyár, egy habszivacsgyár, három kartonpapírgyár, s jelentős az osztrák bankok jelenléte is.

Kisebb tőkeerővel

Egon Winkler, a Szövetségi Gazdasági Kamara (BWK) külgazdasági és integrációs osztályának vezetője szerint a külföldi befektetésekhez a terjeszkedni vágyó vállalatok többnyire olyan terepet keresnek, amit exporttevékenységük során már megismertek. Az első lépcső az exporttermékek forgalmazását elősegítő beruházás, s később ez termelési beruházással egészül ki. Kivételek az igazán nagy vállalatok, amelyek a közvetlen befektetés módszerével próbálnak egyrészt kiegészítő termelési terephez, másrészt piachoz jutni. Ilyesmit elsősorban a nagy cégek engednek meg maguknak, mégpedig főként távoli országokban, például az Egyesült Államokban.

Az igazi nagyvállalatok azonban ritkák Ausztriában. Az ausztriai vállalati struktúrára a kis és a közepes méret a jellemző, ezért a külföldi befektések tőkeereje inkább kicsinek mondható. Ezt igen jól lehet látni Közép- és Kelet-Európában, ahol rendkívül sok osztrák érdekeltségű cég létesült az elmúlt tíz évben, olyanynyira, hogy számszerűleg Ausztria vezető helyen áll a régió befektetői között. A tőkenagyság szempontjából azonban csak az ötödik a listán, aminek oka az is, hogy az igazi nagy beruházásokban, a privatizáció keretében nyújtott lehetőségekben - telekommunikáció, energiagazdaság - Ausztria nemigen tud részt venni.

Alaposan megváltozott az új, közvetlen befektetések kelet-közép-európai rangsora. Magyarország 1996-ig állt az élen, 1997-ben Lengyelország, 1998-ban Csehország volt a legfontosabb célország, ám a térségbeli közvetlen beruházások volumene úgy nő folyamatosan, hogy közben Oroszország és az összes szovjet utódállam veszít vonzerejéből. Ennek oka egyebek között a túl nagy kockázat, avagy a helyzet pontos ismeretének hiánya - teszi hozzá a kutató.

Átalakuló foglalkoztatás

Az osztrák tőkeexport, a vállalatok telephelyeinek átköltöztetése része annak a vitának is, amely Ausztriában kialakult az EU keleti bővítése, sőt a határnyitás körül, s amely populista jobboldali erők eszközeként alkalmas a politikai hangulatkeltésre. A gazdaságkutató ugyanakkor cáfolja, hogy a jelenség az ausztriai munkahelyek számszerű csökkenéséhez vezet, inkább úgy fogalmaz, hogy a foglalkoztatási összkép változik. Kétségtelen - állítják egybehangzóan Jan Stankovsky és Egon Winkler -, hogy létszámleépítéssel jár együtt egy-egy ausztriai üzem átköltözése az olcsóbb bérköltségű szomszédos országokba, ez azonban csak az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben okoz veszteséget. Egyidejűleg új munkahelyek létesülnek, nem utolsósorban a külföldi telephelyek irányítására, koordinációs feladatokra, s a végső összegzés inkább pluszt mutat ki. Ugyanígy a külföldi termelés révén nyert piacok sok esetben az otthon maradt cégeknek hoznak pluszmegrendeléseket - persze az így keletkező munkahelyigényt nehéz felmérni.

Stankovsky elismeri: a csatlakozás további problémákat okoz majd a nem kvalifikált osztrák munkaerőnek, ám mivel ez előre látható, e gondok megelőzhetőek tervszerű tovább- vagy átképzéssel. Az osztrák vállalatok külföldre települése lényegesen kevesebb gonddal jár a munkaerő szempontjából, mint a határ túloldaláról munkavégzés miatt átjáró ingázók, ami viszont nem érinti a külföldi befektetések témakörét.

Ez utóbbihoz csak lazán kapcsolódik, ám a foglalkoztatottságot befolyásolja, hogy mostanában ismét erősödik Ausztria telephely jellegének megbecsültsége, elsősorban a tengerentúli cégek körében. Egyre több amerikai konszern építi ki Bécsben kelet-közép-európai központját. A bécsi Amerikai Kereskedelmi Kamara nemrégiben közzétett tanulmánya szerint az Ausztriában megtelepedett cégek elégedettek, s ma már olyan óriások mellett, mint a Coca-Cola, a McDonald's vagy a GE Capital, kisebbek tucatjai irányítják a szomszédos országból keleti tevékenységüket. A felmérésben megkérdezettek 47 százaléka a folyamat elmélyülését várja.

Szászi Júlia
Az osztrák működőtőke-befektetések ágazati megoszlása Kelet-Közép-Európában 1997 végéig (millió schilling)
  Magyarország Csehország Többi kelet-európai ország Összes kelet-európai ország
Bányászat, energiaipar 393,8 54,1 182,2 630
Élelmiszeripar, dohányáru 1931,3 486,7 432,0 2850
Textília, ruházat, bőráru 337,5 27,0 105,5 470
Fafeldolgozás 243,8 162,2 94,0 500
Papír- és nyomdaipar, kiadói tevékenység 1406,3 419,1 384,6 2210
Vegyipar, gumi-, műanyag- és ásványolajipar 900,0 1054,6 2285,4 4240
Üvegáru 1012,5 2136,2 531,3 3680
Fémfeldolgozás 637,5 162,2 370,3 1170
Gépipar 187,5 175,8 196,7 560
Elektrotechnika, elektronikus adatfeldolgozás, optikai termékek 1200,0 270,4 559,6 2030
Járműipar 187,5 27,0 -4,5 210
Bútor, sportcikk, újrafeldolgozás 225,0 54,1 130,9 410
Építőipar 1762,5 608,4 369,1 2,740
Kereskedelem (belelértve a járműkereskedelmet is) 2756,3 2974,4 2619,4 8350
Szállodaipar és vendéglátás 525,0 1595,4 89,6 2210
Közlekedés, hírközlés 187,5 13,5 49,0 250
Hitel- és biztosítási piac 3150,0 2406,6 4013,4 9570
Ingatlanügyletek és vállalati szolgáltatások 1443,8 784,2 1222,1 3450
Köz- és egyéb szolgáltatások 781,3 135,2 33,6 450
Összesen 18750,0 13520,0 13690,0 45960
Forrás: Osztrák Nemzeti Bank
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére