Nyilvántartásba vételhez nem kötődő oltalmi formák

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 21. számában (1999. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az áruk vagy szolgáltatások nevének, külső megjelenésének versenyjogi védelme

Ha az áru, szolgáltatás külső megjelenése az iparjogvédelem valamelyik oltalmi formáját élvezi, célszerűbb a jogsértő ellen az adott oltalmi formára irányadó jogszabályok által biztosított védelmet igénybe venni.

Helyzetünk azonban akkor sem reménytelen, ha termékeink nem rendelkeznek ipari mintaoltalommal, ugyanis minden olyan esetben, amikor a védjegyekről, illetve a mintaoltalmakról szóló jogszabályok alapján az áru, szolgáltatás neve, külső megjelenése, csomagolása nem részesül védelemben, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szabályai alapján kell eljárni.

A versenytörvény 6. §-a alapján tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták megismerni.

A fenti szabályból következik, hogy a jogsérelem akkor valósul meg, ha az érintett áru, szolgáltatás bizonyos ideje már elterjedt, ismertté vált a fogyasztók számára. Ennek elérése az érintett vállalkozásnak nem csekély anyagi és egyéb erőfeszítésekkel járt, ezért a törvény tiltja, hogy az áru külső megjelenését utánzó versenytárs ezeket az erőfeszítéseket megtakarítva és a fogyasztókban kialakult bizalmat kiaknázva jusson tisztességtelen előnyhöz.

Az idézett jogszabályi rendelkezésre hivatkozva a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében (Kf. II. 25. 216/1993/2. VEF1993/13.) kifejtette, hogy az alperes azzal, hogy termékein a Milka szót a Milka termékeket jellemző színekkel és az azzal összeforrt tehén alakjával használta, jogsértést követett el.

Hamis eredetmegjelölés

Tilos a forgalomba hozott árun a valóságnak meg nem felelő eredetmegjelölés feltüntetése, ha az akár tájegységre, akár országra vonatkozik. Amennyiben az eredetmegjelölés a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény alapján védelemben részesül, annak szabályai alapján, ilyen védelem hiányában pedig a versenytörvény alapján lehet fellépni a jogsértő ellen. Egyértelmű ugyanis, hogy valamennyi tokaji bort gyártó vagy forgalmazó cég érdekeit sérti, ha ezt a megjelölést olyan terméken tüntetik fel, ami nem arról a tájegységről származik.

A hamis országmegjelölések egy részében külföldi árut hazai áruként tüntetnek fel, de sokkal gyakoribb hazai terméknek külföldiként való megjelölése. Az olasz bőráruk, cipők, ruházat színvonalát a hazai konkurencia is elismeri azzal, hogy termékein előszeretettel tünteti fel a "made in Italy" megjelölést, egyértelmű jogsértést követve el ezzel.

A versenyjogban járatosabb cégek az utóbbi időben a "Style in Italy", "Italian Style" megjelöléseket alkalmazzák, amelyekkel kapcsolatban tudomásunk szerint eljárás még nem indult, illetve döntés nem született. Az ilyen megjelölés jogszerűségén lehet vitatkozni, figyelembe véve azonban azt, hogy az általában azon a helyen található, és külső megjelenését tekintve úgy néz ki, mint az eredetmegjelölés, annak jogsértő volta valószínűsíthető.

A tisztességtelen reklám tilalma

A versenyjog szerint tilos a reklámtevékenység során a versenytárs jellegzetes külsejű árujához, szolgáltatásához fűződő jogát megsérteni.

Ezt a tilalmat a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében is megtaláljuk, amely szerint tilos közzétenni olyan öszszehasonlító, illetve egyéb reklámot, amely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján a tisztességtelen verseny tilalmába, illetve a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütközhet.

A jogsértők elleni fellépés

Polgári peres út

Az érdekelt jogsérelem esetén bírósághoz fordulhat, és keresetben kérheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, az áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy ha ez nem lehetséges, megsemmisítését, az előállításhoz szükséges különleges eszközök megsemmisítését. (Ez utóbbi a jogsértő vállalkozás nagyságrendjétől függően igen fájdalmas veszteséget is jelenthet.) Kérheti továbbá, hogy a jogsértő nyilatkozattal, vagy egyéb más módon adjon elégtételt, s szüntesse meg a sérelmes helyzetet, illetve fizessen kártérítést.

Bírói gyakorlat

"Új" folyóirat

A fentebb idézett rendelkezések alapján tiltotta el a további jogsértéstől a Legfelsőbb Bíróság azt a céget, amely az általa újabban alapított folyóirat címét csupán anynyiban változtatta meg az ugyanolyan területen már működő folyóirat címéhez képest, hogy az "új" jelzőt elétette. Az indokolásban a bíróság kifejtette, hogy az elnevezés alkalmas a vásárlók megtévesztésére, akik okkal hihetik azt, hogy a korábban ismertté vált lap megújított változatát olvassák, nem pedig egy új terméket.

(BH 1999/60. Pf. IV. 21. 273/1997.)

Korona Panzió

Egy másik eseti döntésében (Pf. IV. 20. 917/1989.) ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a Korona Panzió, valamint a Pannónia Hotel Korona elnevezésű kereskedelmi egységek nevei nem összetéveszthetők, a két egységet működtető cégek üzleti érdekeit a Korona szó egyezősége nem sérti akkor sem, ha azok egy városban működnek. A Korona elnevezés a vendéglátóegységek által közkedvelt, és a két egység nevében a hotel, illetve panzió elnevezés alkalmas a megkülönböztetésre.

Büntetőjogi következmény

Ahogyan a védjegyoltalom szabályainál láttuk, a Btk. 296. §-ában szabályozott áru hamis megjelölése elnevezésű bűncselekményt a védjegyoltalommal nem rendelkező, de a versenytárs jellegzetes külsejű, csomagolású termékeihez hasonló, vagy azokkal azonos termékek, szolgáltatások előállításával és forgalomba hozatalával is el lehet követni, vagyis a büntetőjogi szankció itt is alkalmazható.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére