Német meglepetéstan

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 21. számában (1999. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

November-december folyamán megszaporodnak a német háztartások levélszekrényeibe csúsztatott, illetve az újságok lapjai között elhelyezett reklámprospektusok. Bár vallási szempontból mind a katolikus, mind a protestáns egyház számára a húsvét fontosabb ünnep (négy munkaszüneti nappal), az ajándékozás terén a karácsony viszi el a pálmát. Az ember nem tud úgy rádiót hallgatni, televíziót nézni vagy újságot olvasni, hogy ne harsogna a fülébe, ne ötlene a szemébe több tucatnyi ajándék- és csomagküldő szolgálat valamelyikének "felülmúlhatatlan" ajánlata.

A buksza szerint

A családi, baráti körön belüli ajándékozás értékhatárát a viszony mélysége és az ajándékozó pénztárcája szabja meg. Nyilvánvaló, hogy a hihetetlenül széles kínálatból mást fog választani a három gyerekét egyedül nevelő elvált asszony, aki havi 2600 márkás bruttó fizetésből, 1400 márka tartásdíjból és 850 márka családi pótlékból él (és csak lakbérre kifizet 1200 márkát); mást az a fiatal marketing- és reklámszakember, akinek havi fizetése bruttó húszezer márka; és megint mást egy multinacionális konszern igazgatótanácsának tagja, havi 250 ezer márkás fixszel.

Az utóbbi jövedelemkategóriába tartozó nem kevesek megengedhetik maguknak, hogy szeretteiknek karácsonyi meglepetés gyanánt a 16 500 márkás arany Glashütte karórát, a november végén piacra dobott Volkswagen Beetle egy áhított példányát (potom 34 900 márka) vagy egy egzotikus körutazást adjanak Délkelet-Ázsia, Afrika vagy Dél-Amerika tájaira 7-10 ezer márka értékben. Ez azonban a kisebbség: bármilyen gazdag ország is Németország, a lakosság túlnyomó többsége szerényebb keretek között gondolkodik, amikor számba veszi, kinek mit ajándékozzon az év végén.

Az átlagember pénztárcájához igazodik például a hageni központi Douglas-hálózat kínálata. A cég elsősorban kozmetikumokat, parfümöket, testápolási cikkeket értékesít. Az ajándékozási célú vásárlások jelentős tételt alkotnak a cég üzleti forgalmán belül; az éves forgalom mintegy 20 százalékát decemberben bonyolítják le üzletei. De jelentősen megugrik a forgalom Bálint-napkor (február 14.), anyák napján és a Németországban az utóbbi években egyre népszerűbbé váló apák napján is (ami Krisztus mennybemenetelének napjához igazodva általában május közepére, ritkábban június elejére esik).

A Douglas bestseller-listáját a női parfümök terén az OK One (Calvin Klein) vezeti (ára 45,7 márka), utána következik az Emporio Armani Elle (Giorgio Armani - 56,75 márka), majd a Trésor (Lancome - 53,60 márka). A férfiparfümök eladási jegyzékének éllovasa a Cool Water (Davidoff - 43,10 márkáért), ezt követi a Boss (Hugo Boss - 62,3 márka) és az Emporio Armani Lui (Giorgio Armani - 57,7 márka). Az arcápolók terén a Lait Corporel Antidesséchant vezet (Biotherm - 39 márka), és jól fogynak a rúzsok, a körömlakkok, az arc- és a szemfestékek is.

A brémai székhelyű Paul Schrader cég "gyarmatárukban" utazik: különleges tea-, kávé- és fűszerfajták mellett távol-keleti edénykészletek, porcelán kávés- és teáscsészék, fából, háncsból, bambuszból készült praktikus használati tárgyak szerepelnek az év végi kínálatban. Árfekvésük szolidnak mondható: a legolcsóbb egy karácsonyi zöldtea-keverék (125 g - 7 márka hetvenért), a legdrágább egy hagyományos nürnbergi minta alapján készült faládikó, benne 12-féle karácsonyi mézeskaláccsal, összesen 2175 gramm súlyban, 130 márka ellenében.

A háború utáni években az ínség volt az úr, sokaknak nem futotta bolti ajándékra, ezért maguk készítettek ajándékokat szeretteiknek. Ínségről már szó sincs, s bár Németország elismerten Európa egyik leggazdagabb országa, az utóbbi években mégis divatba jöttek az ajándékozó által készített "személyes ajándékok". Erre is akadnak cégek, amelyek kifogyhatatlan ötletekkel és alapanyagokkal állnak az ügyes kezű és vállalkozó szellemű ajándékozók rendelkezésére. Egy-egy ajándék így sem úszható meg 15 márka alatt.

Üzleti módi

Az üzleti partnerek szintén többnyire az év végén kedveskednek egymásnak apróbb ajándékokkal. A jelző indokolt, ugyanis a '80-as évek nagy visszhangot kiváltó botrányai óta a közvélemény és a törvényhozók egyaránt igen érzékenyek a vesztegetésgyanúsan bőkezű ajándékokra. (Két tartományi miniszterelnök, Lothar Späth és Max Streibl is lemondásra kényszerült azért, mert különböző "baráti" cégek költségén utazott egzotikus tájakra, hogy ott württembergi, illetve bajor cégek érdekében lobbizzon.)

A korrupció megelőzése végett a német jövedelemadó-törvény kimondja: üzleti partnernek a cég nevében évente és személyenként legföljebb 75 márka értékű ajándék adható. Ez leírható az adóalapból: a bizonylatot meg kell őrizni, feltüntetve rajta a megajándékozott nevét, az ajándékozás időpontját, az ajándék pontos értékét, megkönnyítendő az adóellenőrök munkáját.

A fenti szabály a magángazdaságra vonatkozik. Közalkalmazottak és köztisztviselők (éppen a vesztegetés veszélye miatt) semmilyen ajándékot nem fogadhatnak el. A 75 márkás keretbe nem számítanak bele a csekély értékű szóróajándékok: naptár, cégjelzéses toll, tolltartó, szemüvegek stb. A 75 márkát nagyjából kimeríti egy karton (6 palack) jobb minőségű bor, egy doboz finom szivar, egy üveg márkás whisky vagy konyak.

A gyakorlatiasabb cégek, amennyiben hálájuk mélységéhez aránytalanul szűknek érzik a 75 márkás értékhatárt, ügyesen megkerülik a problémát. Termékük fogyasztói árából nagylelkű (akár 50-60 százalékot is elérő) év végi engedményt adnak arra érdemes ügyfelüknek. Amibe ugyebár az adóhivatal sem szólhat bele. Elvégre az árengedmény (rabatt) mértékét és okát (még) nem szabályozza törvény Németországban.

Az ajándékozási kedv, a nagylelkűség persze függvénye a piaci helyzetnek, vagyis a konkurencia erősségének is. E sorok írója a '90-es évek elején egy viszonylag kis berlini VW-szervizbe járt a kocsijával javításra, időszakos revízióra, műszaki vizsgára. Szinte nem volt olyan időpont, hogy valamilyen ürügy (karácsony, húsvét, labdarúgó-vb) kapcsán a számla rendezésekor ne kapott volna valamilyen ajándékot (fali- vagy zsebnaptár, vb-menetrend, húsvéti édességcsomag a gyerekeknek stb.). A berlin-steglitzi cég egy volt a főváros tucatnyi VW-márkaszervize közül, s a tulajdonos igyekezett az ügyfelek kedvében járni, hogy legközelebb is hozzá vigyék az autójukat. Bonnban egy VW-cápához vetett a sors: ennek a cégnek négy szervize van Kölnben, s egy-egy hatalmas bázisa Bonnban, Aachenben, Mönchengladbachban és Euskirchenben. Novemberben több dolgot is javítani, illetve cserélni kellett az autón, s bár a számlák összege meghaladta az 1700 márkát, no meg közeledett a karácsony, még egy kártyanaptárral sem akartak a kedvemben járni...

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére