Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 21. számában (1999. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Agrárjogszabályok

Gabonatermelők támogatása

A 42/1998. (X. 28.) FVM rendelet a gabonatermelők rendkívüli jövedelemkiegészítő támogatásáról rendelkezik. Ennek értelmében az a mezőgazdasági termelő, aki az 1998-as élelmezési búza, illetve a takarmánykukorica garantált áron történő felvásárlásáról, vagy a búza, az árpa, a rozs vagy a triticale intervenciós felvásárlásáról szóló külön jogszabályokban meghatározott értékesítési jogáról lemond, legfeljebb a részére megállapított kvóta mértékéig tonnánként háromezer forint jövedelemkiegészítő támogatást vehet igénybe. Amennyiben a lemondás nem a teljes kvótamennyiségre vonatkozik, az állam garantált árú, illetve intervenciós felvásárlási kötelezettsége csak arányosan áll fenn.

A rendkívüli jövedelemkiegészítő támogatás igénybevételének feltétele, hogy a termelő vagy az integrátor a rendelet melléklete szerinti nyilatkozatot legkésőbb a rendelet hatálybalépését (1998. október 28.) követő tizenöt napon belül az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtsa. Egyidejűleg mellékelni kell a földművelésügyi hivatal által korábban kiállított igazolás eredeti példányát. A földművelésügyi hivatal az igénybe vehető támogatás mértékéről legkésőbb a termelői nyilatkozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül igazolást állít ki.

A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető a korábban garantált árú felvásárlásra bejelentett búza, valamint a korábban intervenciós felvásárlásra szánt búza, rozs, árpa és triticale után az igazolás kiállítását követően, a korábban garantált áron történő felvásárlásra bejelentett takarmánykukorica esetében pedig 1998. december 1. után.

(Magyar Közlöny, 1998/96. szám)

Garantált árú és intervenciós felvásárlás

A 43/1998. (X. 28.) FVM rendelet a garantált áron történő és intervenciós állami felvásárlásokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról szól. Az 1998-as élelmezési búza garantált árú állami felvásárlásáról szóló 58/1997. (VIII. 29.) FM rendelet a felvásárlási ár kifizetése tekintetében akként módosul, hogy a felvásárlást végző szervezet köteles - az átvételtől számított harminc napon belül - a kvóta jogosultjának kifizetni a termék ellenértékét.

A felvásárlást végző szervezet köteles azonban a rendelet hatálybalépéséig felvásárolt termék ellenértékének még ki nem fizetett részét egy összegben - a rendelet hatálybalépésétől számított harminc napon belül - a kvóta tulajdonosának kifizetni.

A takarmánykukorica garantált áron történő állami felvásárlásáról szóló 4/1998. (II. 11.) FM rendelet szabályaiban bekövetkezett változás: a kvóta tulajdonosának az állam megbízásából a felvásárlást végző szervezet köteles - az átvételtől számított harminc napon belül, de legkorábban december 15-én - kifizetni a termék ellenértékét.

A búzatermelők 1998-as búzatermésének intervenciós felvásárlás keretében történő jövedelemkiegészítő támogatásáról szóló 3/1998. (VII. 16.) FVM rendelet, továbbá az egyes árpa-, rozs-, illetve triticaletermelők 1998-as termésű terményüknek intervenciós felvásárlás keretében történő jövedelemkiegészítő támogatásáról szóló 5/1998. (VII. 23.) FVM módosítása szerint a felvásárló köteles - az átvételtől számított harminc napon belül - a kvóta jogosultjának kifizetni a termék ellenértékét. A felvásárlást végző szervezet köteles a rendelet hatálybalépéséig felvásárolt termék ellenértékének még ki nem fizetett részét egy összegben - e rendelet hatálybalépésétől számított harminc napon belül - a kvóta tulajdonosának kifizetni.

(Magyar Közlöny, 1998/96. szám)

Takarmánykukorica

A 44/1998. (X. 28.) FVM rendelet az 1998-as termésű, közraktárba letett takarmánykukorica külön támogatásáról rendelkezik. A közraktárba helyezett takarmánykukoricára közraktári fedezetre felvett hitel után a hitelszerződés még hátralevő időtartamára további, a jegybanki alapkamat hatvan százalékának megfelelő mértékű kamattámogatás vehető igénybe. A támogatást a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról kell teljesíteni. Az igénylő a közraktárban elhelyezett takarmánykukorica (BTO 0111132100) után 15 forint/tonna/hét tárolási támogatást vehet igénybe utólag és legfeljebb tizenkét hónap időtartamra, amennyiben a rendelet alapján kamattámogatást is igénybe vesz. A tárolt kukorica mennyiségéről, a tárolás kezdő és befejező időpontjáról a közraktár igazolást állít ki. A támogatást az igénylő az illetékes adóhatóságtól igényelheti. A támogatás folyósításához mellékelni kell a 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet - a megyei földművelésügyi hivatalnak a közraktár által kiadott igazolás alapján ellenjegyzett - 1. számú mellékletét és a kamattámogatás igényléséhez szükséges hitelszerződést.

(Magyar Közlöny, 1998/96. szám)

Búzafelvásárlás

A 45/1998. (X. 28.) FVM rendelet módosította az 1999-es termésű élelmezési búza garantált áron történő állami felvásárlásáról szóló 33/1998. (X. 2.) FVM rendelet szabályait az 1. számú mellékletben szereplő étkezési búza minőségi követelményei tekintetében.

(Magyar Közlöny, 1998/96. szám)

Cukorexport

A 47/1998. (XI. 4.) FVM rendelet a cukor exporttámogatás melletti külpiaci értékesítéséről szól. Az igénybe vehető támogatás a cukorfelesleg (BTO 158312 30 00, KN 1701 99 1000) külpiaci értékesítését segíti elő. A rendelet szerinti exporttámogatást a 10032000-01905245 számú APEH Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás folyósítási számláról kell teljesíteni. A cukorgyáraknál keletkezett cukortöbbletből hetvenhatezer tonna fehércukor kiviteléig legfeljebb százhetvenhétmillió forint támogatási összeg vehető igénybe. E mennyiségnél kevesebb termék értékesítése esetén arányosan kisebb támogatási összeg jár. A támogatás mértéke kettőezer-háromszázharminc Ft/ tonna. Az exporttámogatás igényléséhez az Egységes Vámárunyilatkozat 33. rovat ötödik mezőjébe sorszámként a "280"-as támogatási kódszámot, a 44. rovatának szám nélküli mezőjébe pedig az ígérvény sorszámát kell feltüntetni.

A rendelet a kihirdetése napján (1998. XI. 4.) lépett hatályba azzal, hogy 1998. december 31-én hatályát veszti. Az 1. számú melléklete a cukortöbblet-exporttámogatás mértékét, a 2. számú melléklete pedig a pályázati feltételeket tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 1998/99. szám)

Cukorrépa

A 48/1998. (XI. 4.) FVM rendelet a cukorrépa minőséghez kötött támogatásáról rendelkezik. Ennek értelmében azok a termelők, akik a cukorgyárakkal cukorrépa-termeltetési és -értékesítési szerződést kötöttek, a rendelet mellékletében meghatározott feltételek szerinti támogatásban részesülhetnek. A támogatást az 10032000-01905520 számú APEH Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás folyósítási számláról kell teljesíteni. Az igénybe vehető támogatás teljes összege háromszázmillió forint. A rendelet a kihirdetése napján (1998. XI. 4.) lép hatályba, és 1998. december 31-én hatályát veszti.

A melléklet rendelkezései szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatot hirdet a cukorrépa termesztés minőséghez kötött támogatására. Pályázatot nyújthatnak be a támogatás elnyerésére a 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti azok a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, továbbá őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek, akik nem állnak felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, továbbá adó-, vám-, egészség- és nyugdíjhátralékkal nem rendelkeznek, és cukorrépát termesztettek. Ezen túlmenően a támogatás elnyeréséért azok is pályázhatnak, akiknek a cukorgyár és a cukorrépa-termesztők térségi szövetsége együttesen igazolja a termőterület nagyságát, valamint hogy 1998-ban e területen elérte a hat tonna/hektár cukorhozamot. A támogatás mértéke attól függ, hogy hány termelő tudta az előírásokat teljesíteni. A támogatás mértékét a pályázatok benyújtása után utólag kell meghatározni, oly módon, hogy annak összesített értéke nem lépheti túl a háromszázmillió forintot, illetve a húszezer Ft/hektár mértéket. Amennyiben a pályázók száma olyan magas lenne, hogy a háromszázmillió Ft támogatási öszszeg nem fedezné a kifizetéseket, a támogatási összeget minden pályázónál arányos visszaosztással csökkenteni kell.

A pályázatokat postai úton tértivevényesen lehet benyújtani, avagy személyesen az Agrárintervenciós Központ (a továbbiakban: AIK) Ügyfélszolgálatán (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. (postacím: 1860 Budapest, Pf. 11). A borítékon fel kell tüntetni: "Cukorrépa támogatási pályázat". A pályázatokat a rendelet hatálybalépését követően a cukorgyártási kampány kezdetétől 1998. december 10-ig folyamatosan lehet benyújtani az AIK-hoz. A támogatás felosztásáról az AIK a pályázókat, valamint az APEH-et 1998. december 18-ig értesíti. A pályázaton csak a Cukor Terméktanács (cím: 1141 Budapest, Komócsy u. 39-41.) tagjai vehetnek részt. Pályázatuknak tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét (megye is), levelezési címét, a felelős vezető nevét, adószámát vagy adóazonosító jelét, bankszámlaszámát, hatvan napnál nem régebbi igazolást, amely szerint a pályázó lejárt adó-, vám-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulékhátralékkal nem rendelkezik, továbbá külön nyilatkozatot arról, hogy nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás, illetve végrehajtási eljárás alatt. Csatolni kell a rendeletben előírt igazolásokat a betakarított terület nagyságáról, az átlagtermésről, valamint a cukorrépa cukortartalmáról és az egy hektárra eső cukorhozamról, valamint a Cukor Terméktanács igazolását a tagsági viszonyról.

(Magyar Közlöny, 1998/99. szám)

Őszi búza támogatása

A 46/1998. (XI. 4.) FVM rendelet az őszi búza termelésének 1999. évi költségvetési támogatásának szabályait tartalmazza. Eszerint az őszi búza termeléséhez jövedelemkiegészítő támogatásban vagy állami garancia mellett nyújtott kamatmentes hitelben 1999. január 1. után az a mezőgazdasági termelő részesülhet, aki - a kormány által külön rendeletben szabályozott - regisztrációs előírásnak eleget tesz, a megtermelt búza értékesítésére 1999. február 28-ig szerződést köt, vagy nyilatkozatot tesz arról, hogy a megtermelt búzát saját gazdaságában használja fel, valamint a búza vetésterületének legalább negyven százalékán fémzárolt, minősített vetőmagot és a teljes vetésterületen csávázott vetőmagot vet, növényvédő szert és műtrágyát használ, s a vásárlást számlával igazolni tudja.

A legfeljebb 50 hektár búza vetésterülettel rendelkező termelők a hektáronkénti támogatási keretben a szervestrágya-vásárlást, illetve a saját állatállományból származó szervestrágya-felhasználást is elszámolhatják a külön jogszabályban meghatározott egységáron. A saját állatállománytól származó szervestrágya-felhasználást a gazdajegyző igazolja, és a területileg illetékes földművelésügyi hivatal ellenőrzi. A támogatás mértékét és az eljárás rendjét az 1999. január 1-jén hatályba lépő - az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló - FVM rendelet fogja tartalmazni.

(Magyar Közlöny, 1998/99. szám)

Takarmánykukorica

A 49/1998. (XI. 4.) FVM rendelet a takarmánykukorica megvásárlásának támogatásáról szól. A takarmánykukorica megvásárlásához a 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben előírt feltételek szerint igénybe vett hitel után a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamatra vonatkozva százszázalékos kamattámogatás, a megvásárolt takarmány tárolásához tizenöt forint/tonna/hét tárolási támogatás vehető igénybe. A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a rendelet melléklete tartalmazza. A támogatást a 10032000-01905630 számú APEH Piacrajutást elősegítő támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.

A pályázat benyújtására az állattenyésztést (TEÁOR A 01.20), vegyes gazdálkodást (TEÁOR A 01.30), a halászati tevékenységen belül tógazdasági tevékenységet (TEÁOR B 05.01), takarmánygyártás tevékenységet (TEÁOR DA 15.33) végzők jogosultak. A felsorolt TEÁOR számú tevékenységekben működő integrátorok is jogosultak támogatásra, ha megfelelnek a 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet és az azt módosító 12/1998. (III. 31.) FM rendeletben foglaltaknak. Integrátorok támogatása esetén az általuk integrált termelők saját jogon támogatásra nem jogosultak.

Támogatást azonban a fentieken túl kizárólag a terméktanácsi tagsággal rendelkezők igényelhetnek. Az állattartók és integrátorok esetében az érintett állatfaj szerinti terméktanácsi tagságot, vegyes gazdálkodást folytatók és takarmánygyártók esetében az Országos Gabona Terméktanácsi tagságot kell igazolni. A pályázóknak legalább 6 havi, maximum 12 havi takarmányszükségletük - pénzintézettől felvett legfeljebb egyéves lejáratú hitel segítségével kizárólag kukoricatermelőtől vagy integrátortól történő - megvásárlását kell igazolniuk ahhoz, hogy a támogatást igénybe vehessék. Takarmánykukoricára 1998. december 31-ig összesen két alkalommal nyújtható be a pályázat úgy, hogy az első alkalommal eleget kell tenni a pályázati kiírás menynyiségre vonatkozó minimumfeltételeknek. A pályázatokat az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani.

Kamattámogatás vehető igénybe a pályázat alapján megvásárolt takarmánykukoricára felvett olyan hitelhez, amely megfelel a 273/ 1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben előírt feltételeknek. A kamattámogatás mértéke a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat 100%-a. Tárolási támogatás vehető igénybe utólag, egy összegben a tárolási időre, legfeljebb 12 hónapra, amennyiben a pályázó kamattámogatást is igénybe vesz. A tárolási támogatás mértéke 15 Ft/ tonna/hét. A tárolási támogatás csak a kamattámogatással együtt vehető igénybe, mégpedig a hitel futamidejének időtartamára.

(Magyar Közlöny, 1998/99. szám)

Sertéshús

Az 50/1998. (XI. 4.) FVM rendelet módosítja az egyes sertéshús- és sertéshúskészítmény-féleségek exportjának többlettámogatásáról szóló 17/1998. (IV. 3.) FM rendelet egyes szabályait.

A módosítás értelmében a támogatás összege közel kétmilliárd forint. A támogatás igénybevételének feltételei: az igénylő a rendelet hatálya alatt E minőségi osztályú vágósertésre legalább 251 Ft/kg-ot, U minőségi osztályú vágósertésre legalább 232 Ft/kg-ot, valamint R minőségi osztályú vágósertésre legalább 214 Ft/kg-ot fizetett ki az alapanyag-termelőnek, illetve olyan feldolgozóhelyről vásárolt terméket értékesít exportcélra, amely megfelelt a feltételeknek. A fenti árak általános forgalmi adót és kompenzációs felárat nem tartalmaznak, továbbá a 9/1994. (III. 10.) FM rendelet alapján minősített vágósertésre és meghatározott hasított súlyra vonatkoznak. E feltétel teljesüléséről a Vágóállat és Hús Terméktanács minden igénylő részére igazolást ad ki. A 17/1998. (IV. 3.) FM rendelet 1. számú melléklete (vámtarifa, árumegnevezés) helyébe a rendelet 1. számú melléklete lép. Az eredeti 2. számú melléklet (pályázati feltételek) pedig a rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

A rendelet a kihirdetése napján (IX. 4.) lép hatályba, és 1998. december 31-én hatályát veszti azzal, hogy a rendelet hatálybalépésekor érvényes ígérvényeken szereplő sorszámok helyébe az e rendelet hatálybalépését követő kiszállítások esetén e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott sorszámok lépnek.

(Magyar Közlöny, 1998/99. szám)

Kisállatfajok meghatározása

Az 51/1998. (XI. 4.) FVM rendelet az állattenyésztési törvény hatálya alá tartozó kisállatfajok körének meghatározásáról szóló 38/1994. (VI. 28.) FM rendeletet módosítja. A módosítás értelmében a törvény hatálya alá tartozó baromfi, házinyúl és prémesállatfajok (kisállatfajok) közül baromfi: a tyúk, a gyöngytyúk, a lúd, a kacsa, a pulyka és a húsgalamb.

(Magyar Közlöny, 1998/99. szám)

Vágósertés intervenciós támogatása

Az 52/1998. (XI. 4.) FVM rendelet a vágósertés intervenciós támogatásáról szóló 87/1997. (XI. 26.) FM rendeletet módosítja a támogatási jogosultság előfeltételei tekintetében (országos heti átlagos piaci árnak és a rendelet mellékletében megállapított irányár eltérése).

(Magyar Közlöny, 1998/99. szám)

Pályázati exporttámogatás

Az 53/1998. (XI. 6.) FVM-PM- GM együttes rendelet módosította a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek egyszerűsített pályázati rendszerű exporttámogatásáról szóló 29/1998. (X. 1.) FVM- PM-GM együttes rendelet mellékleteit az exporttámogatásban részesülő termékek vonatkozásában.

(Magyar Közlöny, 1998/100. szám)

Vámkontingensek

A 9/1998. (X. 28.) GM-PM együttes rendelet módosította a Kereskedelmi Vámtarifa 1998-as alkalmazásáról szóló 69/1997. (XII. 20.) IKIM-PM együttes rendeletben szereplő vámkontingenseket.

(Magyar Közlöny, 1998/96. szám)

Gépjármű-felelősségbiztosítás

Az Állami Biztosításfelügyelet 1/ 1998. (X. 31.) számú közleménye tartalmazza a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1999-es díjait.

(Magyar Közlöny, 1998/98. szám)

Megváltozott munkaképességűek

A szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter 2/1998. (XI. 4.) SzCsM-PM együttes rendelete a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának és szociális támogatásának szabályait módosította. A módosítás többek között a telephelyi dotáció szabályait is érintette. Ennek értelmében a telephelyi dotáció 60%-kal nő, ha a foglalkoztatott dolgozók éves átlagos állományi létszáma 10 fő és a megváltozott munkaképességűk aránya ehhez képest legalább 60%.

(Magyar Közlöny, 1998/99. szám)

A forint árfolyamszintje

Az 1140/1998. (XI. 6.) Korm. határozat a forint árfolyamszintjét meghatározó valutakosár öszszetételének megváltoztatásáról és a forint valutakosárral szembeni árfolyamszintjének 1999-es havi leértékelési mértékéről szól. A kormány szándéka, hogy 2000. január 1-jétől a forint árfolyamszintjét az euróhoz képest állapításák meg. A forint árfolyamszintjét meghatározó valutakosárban a DM szerepét 1999. január 1-jétől - a jelenlegi arányok megtartásával - az euro veszi át, a valutakosár összetétele 30% USD és 70% euróra változik. A forint valutakosárhoz viszonyított árfolyamszintjének havi leértékelési mértékét 1999. január 1-jétől 0,6%-ban határozzák meg.

(Magyar Közlöny, 1998/100. szám)

Közraktározás

Az 1998. évi LVIII. törvény módosította a közraktározással kapcsolatos törvényi rendelkezéseket. A módosítás értelmében közraktár kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként - működhet. Legalább ötszázmillió forint alaptőkével, fióktelep esetén dotációs tőkével alapítható, amelyből kettőszázötvenmillió forint pénzbeli hozzájárulás. A dotációs tőke a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen rendelkezésre bocsátott tőke.

Nem pénzbeli hozzájárulásként olyan tehermentes ingatlant lehet a társaság rendelkezésére bocsátani, amelynek a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló vagy könyvizsgáló társaság által megállapított értéke legalább kettőszázötvenmillió forint. A közraktározáshoz használt ingatlanra a törvény szerinti vagyonbiztosítást kell kötni.

A pénzbeli hozzájárulást a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig kell befizetni.

A közraktári tevékenységet akkor lehet megkezdeni, illetve megszüntetni, ha azt a gazdasági miniszter az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet egyetértésével előzetesen engedélyezi. Az engedélyhez a törvényben részvénytársasági vagy fióktelepi formára vonatkozóan meghatározott mellékleteket kell csatolni. A közraktári tevékenységet végző szervezet alaptőkéjének, dotációs tőkéjének megváltoztatásához az ÁPTF engedélyére van szükség.

A közraktár vezetését külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező, természetes személynek kell ellátnia, aki a közraktárral munkaviszonyban áll, állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik, büntetlen előéletű és nincs jogerősen megállapított köztartozása.

(Magyar Közlöny, 1998/101. szám)

Munkaszüneti napok körüli munkarend

A szociális és családügyi miniszter 3/1998. (XI. 11.) SzCsM rendelete értelmében 1999. december 18. (szombat) munkanap, 1999. december 24. (péntek) pihenőnap. A lakossági ellátást és szolgáltatást végzők, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatottak munkarendje azonban ettől eltérően is meghatározható.

(Magyar Közlöny, 1998/101. szám)

Jövedéki adó

Az 1998. évi LIX. törvény módosította a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény szabályait. A módosítás érintette többek között a törvény értelmező rendelkezéseit, az adómentes jövedéki termékek körét, az adófelfüggesztéssel történő szállítás szabályait, az adó fizetésére kötelezett személlyel kapcsolatos rendelkezéseket, a jövedéki biztosíték, az adó-visszaigénylés, az ásványolaj adójának mértékére, az ásványolaj adóraktári engedélyére, az alkoholtermékek adóalapjára, adómértékére, az adómentes felhasználására, az alkoholtermék palackozására, a zárjegyre, az alkoholtermék és alkoholtermék-alapanyag előállítására, forgalmazására, birtoklására, a dohánytermékekre vonatkozó szabályokat. A törvény melléklete a fogyasztásiadó-köteles termékek körét tartalmazza. (A témával januári számunkban részletesen foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 1998/103. szám)

Illetéktörvény

Az 1998. évi LX. törvény számos változást hozott az 1990. évi XCIII. törvény szabályaiban. Módosultak a lakástulajdon vásárlásához fűződő kedvezmények szabályai. Emelkedtek a gépjármű tulajdonszerzéséhez kapcsolódó illetékek, az államigazgatási eljárás általános illetéke. Módosult a tárgyi illetékmentes eljárások köre, a bírósági eljárási illeték alapja, a cégbejegyzési eljárás során fizetett illeték alsó és felső határa, a különös államigazgatási eljárási illetékek. (Az illetékekről szóló törvény módosításával a közeljövőben részletesen foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 1998/103. szám)

Társasági adó, osztalékadó

Az 1998. évi LXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról rendelkezett. Megváltoztak többek között a társaságiadó-bevallás elkészítésének, az adózás előtti eredmény megállapításának, az adóalap megállapításának, a beruházási adókedvezmény, az értékcsökkenési leírás egyes szabályai. (A témával januári számunkban részletesen foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 1998/103. szám)

Adózás rendjének szabályai

Az 1998. évi LXII. törvény az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról rendelkezik. Változtak többek között az adózási alapelvek. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Módosultak az adókötelezettséghez kapcsolódó bejelentés, nyilvántartásba vétel, az adóbevallás szabályai. Új rendelkezés, hogy az adóévben átalakult adózó az alakulás napjától számított 30 napon belül társaságiadóelőleg-bevallást köteles tenni. 1999. január 1-jétől kezdődően a járulékügyekben eljáró járulékigazgatóságok első fokú adóhatóságnak minősülnek. (A módosított szabályokat januári számunkban részletesen ismertetjük.)

(Magyar Közlöny, 1998/103. szám)

Gépjárműadó

Az 1998. évi LXIII. törvény módosította a gépjárműadóról szóló törvényi szabályozást. Változás következett be a gépjárműadó alanyára vonatkozó, az adókötelezettség keletkezésével, változásával kapcsolatos rendelkezésekben. Módosultak az adókedvezmény szabályai is. (A témával januári számunkban részletesen foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 1998/103. szám)

Általános forgalmi adó

Az 1998. évi LXIV. törvény módosította az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény egyes rendelkezéseit. Változás következett be többek között a különböző adójogi fogalmak meghatározásában, a tárgyi adómentesség, az adólevonási jog, az adóbevallás szabályaiban. Egyes termékek és szolgáltatások általános forgalmi adójának mértéke módosult. Az 1999. január 1-jétől a 12 százalékos és a nullaszázalékos adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások körét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (Az áfa-törvény változásáról januári számunkban részletes cikket jelentetünk meg.)

(Magyar Közlöny, 1998/103. szám)

Személyi jövedelemadó

Az 1998. évi LXV. törvény módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályait. Számos változást hozott a törvény a fogalommeghatározásaiban. Új szabály, hogy az egyes külön adózó jövedelmek közül a jövő évben be kell vallani az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet is. Egyéb jövedelemnek tekintendő a személyi jövedelemadó szempontjából a jog visszterhes alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetőleg a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket meghaladó része. Egyéb jövedelem az a vagyoni érték is, amelyet a magánszemély értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi jogának gyakorlása által szerez meg. Nem keletkezik azonban jövedelem a jegyzési, vételi jog gyakorlása által, ha a jog megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.

Változtak az adómértékek is: 20 százalék adót kell fizetni 400 000 Ft-os jövedelemhatárig, 400 001 és 1 000 000 forint között az adó 80 000 forint és a 400 000 Ft-on felüli rész 30 százaléka, míg 1 000 001 forint felett az éves adó mértéke 260 000 forint és az 1 000 000 Ft-on felüli rész 40 százaléka. Az összevont adóalap adóját csökkenti a családi kedvezmény. A családi kedvezmény eltartottanként - egy és kettő eltartott esetében havi 1700 forint, három vagy több eltartott esetén 2300 forint, súlyosan fogyatékos eltartott esetében fogyatékos eltartottanként 2600 forint. (A személyi jövedelemadó jövő évi változásairól januári számunkban külön cikket jelentetünk meg.)

(Magyar Közlöny, 1998/103. szám)

Egészségügyi hozzájárulás

Az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulás szabályait tartalmazza. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott, adójellegű fizetési kötelezettség. A százalékos egészségügyi hozzájárulást az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett azon összeg, amelyet a tb-járulékalap meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Ugyancsak százalékos hozzájárulást kell fizetni az egyes külön adózó jövedelmek után. A százalékos egészségügyi hozzájárulás általános mértéke 11 százalék. Tételes egészségügyi hozzájárulást általában a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek után kell fizetni. Ennek összege havi 3600 forint. (A kérdéssel a közeljövőben részletesen foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 1998/103. szám)

Társadalombiztosítás

Az 1998. évi LXVII. törvény módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt. A módosítás érintette a társadalombiztosítási fogalmak meghatározását, a biztosítás szünetelésének szabályait, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, a járulékok összegét. 1999. január 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási járulék mértéke 33 százalék, ebből a nyugdíjjárulék 22 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék. (2000. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék 32 százalék lesz - nyugdíjjárulék 21, egészségbiztosítási járulék 11 százalék.) A biztosítottak közül a magán-nyugdíjpénztári tagok január elsejétől 2 százalék nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. (A közeljövőben részletesen foglalkozunk a társadalombiztosítást érintő változásokkal.)

(Magyar Közlöny, 1998/103. szám)

Kötelező egészségbiztosítás ellátásai

Az 1998. évi LXVIII. törvény módosította a kötelező egészségbiztosítási ellátások szabályait. Módosította az egészségügyi ellátásra utalt biztosított utazási költségeinek megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket, a térítési díjak, az OEP ellenőrző hálózatának, a finanszírozásnak a szabályait. Új szabály, hogy a táppénz folyósítását meg kell szüntetni akkor is, ha a jogosult a gyógyulását tudatosan késlelteti. Ha a szülők közös háztartásában élő gyermek után az egyik szülő gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, ugyanezen gyermek után a másik szülő gyermekápolási táppénzre nem jogosult. (A közeljövőben részletesen ismertetjük a teljes törvénymódosítást.)

(Magyar Közlöny, 1998/103. szám)

Környezetvédelmi termékdíj

A 1998. évi LXIX. törvény a környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról rendelkezik. Ennek értelmében a termékdíjköteles termékek után, beleértve más termékekkel együtt vagy más termékek részeként forgalomba hozott termékeket is, a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, valamint a termékdíjköteles termék importálója környezetvédelmi termékdíjat köteles fizetni. Visszaigényelhető a termékdíj azon termék után, amelyre vonatkozóan hatályos nemzetközi szerződés közterhektől mentes beszerzést ír elő. A visszaigényléshez külön jogszabályban meghatározott igazolások benyújtására van szükség. A kötelezett visszaigényelheti a termékdíjköteles kenőolajok után befizetett termékdíj azon részét, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításra történő átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét igazolja. A törvénymódosítás mellékletei a gumiabroncs, csomagolóeszközök, hűtők és hűtőközegek, egyéb kőolajtermékek és akkumulátorok termékdíjtételeit tartalmazzák.

(Magyar Közlöny, 1998/103. szám)

Bankjegy bevonása, kibocsátása

A Magyar Nemzeti Bank 16/ 1998. (MK 104.) MNB hirdetménye az 500 forintos címletű bankjegyek bevonásáról rendelkezik. A régi, bevont 500 forintosok 2000. december 1-jéig törvényes fizetőeszközök, ezt követően azonban senki sem köteles azokat elfogadni. Az MNB a bevont 500 forintos címletű bankjegyeket 2002. december 1-jéig névértéken átváltja. Ezzel egyidejűleg a jegybank a 17/1998. (MK 104.) MNB hirdetményével 1998. december 1-jétől kezdődően új 500 forintos címletű bankjegyet bocsát ki. A bankjegyen II. Rákóczi Ferencet ábrázoló vízjelkép látható. A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegyeket a magyar pénznemben teljesítendő fizetéseknél mindenki köteles elfogadni.

(Magyar Közlöny, 1998/104. szám)

Központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás

A 189/1998. (XI. 23.) Korm. rendelete a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló szabályokat tartalmazza. A rendelet a legalább két lakással vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséggel rendelkező épület alkotórészét képező minden olyan központi hőellátó rendszerre, amelyből az épületnek vagy azzal együtt más épületnek a hőellátása távhővezeték nélkül történik, továbbá a központi hőellátó rendszer üzemben tartójára, fogyasztójára terjed ki.

A rendelet részletesen tartalmazza az üzemben tartó jogait, kötelezettségeit, a fogyasztó jogait, kötelezettségeit, az üzemben tartó üzemeltetői feladatait, a szolgáltatás időtartamára és mértékére, a szolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a fűtői feladatok szabályait.

A rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálya alá tartozó valamennyi épület vonatkozásában alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy korábban az azokban lévő központi hőellátó rendszerből nyújtott szolgáltatást központi fűtési vagy távhőellátási szolgáltatásnak minősítették-e vagy sem.

(Magyar Közlöny, 1998/105. szám)

Ólmozott motorbenzin

A 12/1998. (XI. 23.) GM rendelet a motorhajtó anyagok és egyes kőolajtermékek belföldi forgalmazásáról szóló 71/1995. (XII. 26.) IKM rendelet módosításáról rendelkezik. Ennek értelmében az ólmozott motorbenzint a belföldi közúti közlekedésben motorhajtó anyagként felhasználni nem szabad.

A 71/1995. (XII. 26.) IKM rendelet hatálya alá tartozó termékek jelenleg érvényes szabványai a következők:

Benzinek

  • Motorbenzinek
    • ólmozatlan MSZ 11793
    • normál EN-91
    • szuper ESZ-95
    • szuperplusz ESZ-98
  • Repülőbenzin MSZ 10869
    • RB-80, RB-100, RB-100LL
  • Különleges benzinek
    • Speciális benzinek MSZ 1044 (60/95, 80/110, 60/140 jelű, továbbá vegyvizsgáló benzin)
    • Lakkbenzin MSZ 1623
    • Aromásanyag-mentes lakkbenzin MSZ 2043
    • Gyógybenzin MSZ 2043 (VII. Magyar Gyógyszerkönyv szerint)
(Magyar Közlöny, 1998/105. szám)

Személyszállítás

A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 24/1998. (XI. 27.) rendelete a területi kereskedelmi és iparkamaráknak a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatások engedélyezési eljárásai kapcsán fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szól.

Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az alábbi eljárásokért: személygépkocsival végzett személytaxi-szolgáltatás engedélyezése, személygépkocsis személyszállító szolgáltatásnak a vállalkozás részére történő engedélyezése, az engedélyek adataiban bekövetkezett változás miatt a régi engedély bevonása mellett az új engedély kiadása, cseréje, pótlása, kamara tulajdonában lévő új rendszámtábla kiadása, személytaxi vagy személygépkocsis személyszállító vezetői igazolvány kiadása, kérelemre történő módosítása, cseréje, pótlása, vagyoni biztosíték felhasználásához szükséges kamarai rendelkezés kiadása, a személygépkocsira rendszeresített kamarai jel és azonosítószám kérelemre történő pótlása, rendszámtábla kérelemre letétbe vétele, cseréje, pótlása.

Az egyes eljárásokért fizetendő díj mértéke 1000 Ft-tól 5000 Ft-ig terjed. Az eljárási díj kizárólag készpénzben vagy átutalás megbízással teljesíthető. Az átutalási megbízás teljesítését a bizonylat vagy annak másolata csatolásával igazolni kell.

(Magyar Közlöny, 1998/106. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére