Évzárás és évkezdet

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Gazdaságkutatók helyzetértékelése

Megjelent a Cégvezetés (archív) 21. számában (1999. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A legnagyobb konjunktúrakutató műhelyek kritikával illették a gazdaságpolitika idei teljesítményét, ugyanakkor a gazdaság szereplőiről elismerőleg szóltak. Az 1999-es gazdasági év a lehetőségekhez képest jónak mondható a jövő évről szólva viszont az úgynevezett sarokszámoktól elmaradó teljesítményt valószínűsítenek.

 

Nehéz évünk volt. A gazdaságkutatók többsége ezt nem meglepetésként, hanem előrejelzése beigazolódásaként veszi tudomásul. A kormány a tervezett mutatószámoknál gyengébb teljesítményt a nem várt nehézségeknek tulajdonítja: az országot ért természeti katasztrófa, a délszláv háború mind fékezte a gazdaság növekedését. A GKI Gazdaságkutató Rt., a Kopint-Datorg Rt., valamint a Pénzügykutató Rt. egyetért abban, hogy a kormány az erőteljes megszorító intézkedések bevezetését elhárítva, csendes kiigazítást hajtott végre az 1999. évi költségvetésben. A három gazdaságkutató intézet szerint 2000-ben folytatódnak a hazai gazdaságban ma is megfigyelhető növekedési folyamatok. Az egyensúlyi feszültségek kezelhetőek maradnak, s a GDP-növekedést az ideinél jobban segíti a külföldi kereslet élénkülése. Az infláció kérdésében is közös álláspontra helyezkednek: a kormány által tervezett 6-7 százalékos pénzromlás alábecsült, az ennél magasabb emelkedés nem várt bonyodalmakhoz vezethet a gazdaságban a jövő év folyamán.

GKI Gazdaságkutató Rt.:

Törékeny egyensúly, halasztott reformok

A magyar gazdaság növekedési üteme 1999-ben mérséklődik, főleg az európai konjunktúra lassulását követve. A GDP az első félévben 3,6 százalékkal bővült (az 1997-98. évi mintegy 5 százalékos ütemmel szemben). Az ipari és az építőipari termelés növekedési üteme 7 százalék körüli, mintegy fele-kétharmada a tavalyinak. A szolgáltatási szférában a lassulás enyhe. A mezőgazdaság termelése visszaesik. Az év második felében az európai konjunktúra és a magyar kivitel valamelyest gyorsul, de a belföldi kereslet növekedési üteme kissé lassul, így idén a GDP megközelítően 3,6 százalékkal emelkedik. A foglalkoztatottak száma érzékelhetően, 30-40 ezer fővel bővül, a munkanélküliség mérséklődik.

A belföldi kereslet növekedési üteme késleltetetten és kedvezőtlen szerkezetben, de végül is alkalmazkodik a konjunktúra nemzetközi gyengüléséhez. A megtakarítások számottevően csökkennek. A lakosság fogyasztása az első félévben 4,4 százalékkal emelkedett, a beruházások pedig 6,6 százalékkal bővültek (az előbbi kissé magasabb, az utóbbi viszont jelentősen alacsonyabb a tavalyinál). Az év hátralévő részében a költségvetésből finanszírozott fejlesztéseknél határozott, a lakossági költésnél enyhe lassulás várható, így az év egészében a lakosság fogyasztása kb. 4 százalékkal, a beruházás pedig mintegy 7 százalékkal nő.

Mérlegrontó 2000. év

Az export volumenének növekedése felére lassult, bár így is igen dinamikus. A nehezebb konjunkturális körülmények között a közép-európai országok közül egyedül Magyarország tudja számottevően bővíteni kivitelét az EU-ba. A behozatal bővülésének üteme nagyjából párhuzamos a kivitelével, így a külkereskedelmi mérleg hiánya becslések szerint 0,5 milliárd dollárral emelkedik. Az év végére a kivitel volumenének 12 százalékos és a behozatalénak 13 százalékos növekedését feltételezve a külkereskedelmi deficit 3,2 milliárd dollár körül valószínűsíthető. Az idegenforgalmi aktívum nagyjából a tavalyi szinten marad. A folyó fizetési mérleg hiánya - a tavalyihoz hasonló teljes (nyílt és rejtett) profitkivonást feltételezve - 2,8 milliárd dollár körüli lesz. Ez a GDP 5,6 százaléka, ami magasnak mondható.

Idén az adósságot nem képező tőkebeáramlás - időleges okokból - valószínűleg nem fedezi a folyó fizetési mérleg deficitjét, mert a működőtőke-befektetés 1,6 milliárd körül várható, s számolni kell azzal, hogy a portfólióbefektetések egy része a 2000. év problémája miatt (feleslegesnek tűnő óvatosságból) az év végén átmenetileg elhagyja az országot.

A fogyasztói árszínvonal az első félévben átlagosan 9,3 százalékkal haladta meg a tavalyit. Júliustól azonban az árindex ismét 10 százalék fölé került, s az év hátralévő időszakában ott is marad. Enyhe ingadozások közepette 10,5-11,2 százalék közötti havi indexek várhatók. Az éves átlagos infláció 10 százalék körül valószínű, ami 4 százalékponttal alacsonyabb a tavalyinál. A december/december index 11 százalék körül várható, ami viszont magasabb az 1998. év véginél. Az infláció csökkenésének folyamata átmenetileg megtorpant.

Pénz- és tőkepiac: trend nélkül

Az árfolyam-politika hiteles maradt, jól szolgálta a forint viszonylagos értékállóságát. A leértékelés ütemének két legutóbbi mérséklése azonban már nem kellően vette figyelembe az infláció átmeneti felugrását, s ezért 1999 végén, 2000 elején a leértékelés és a kamatszint túlzottan eltávolodik egymástól.

A hazai pénz- és tőkepiac valódi trend nélkül, főleg a rövid távú külgazdasági és belpolitikai fejleményekre reagál. A kamatok az év első felében számottevően mérséklődtek. Az infláció nyári emelkedése nyomán a kamatok már nem csökkennek, de a reálkamatok így is nagyon jelentősen visszaestek (5 százalékról körülbelül 3 százalékra). Ez nem tesz jót a megtakarításoknak.

Az államháztartásban az év első hónapjaiban a szokásos szezonalitást is jóval meghaladó deficit keletkezett, az év közepén viszont már a havi hiányok alakulása jobban igazodott az előző évek tendenciájához. Az adóbevételek (főleg a fogyasztáshoz és a nyereséghez kötődő adók) összességében jelentősen, közel 100 milliárd forinttal elmaradnak a tervezettől, míg néhány területen (főleg a gyógyszer- és a mezőgazdasági támogatásoknál, továbbá a természeti katasztrófák kezelésével összefüggésben) számottevő többletkiadások jelentkeznek.

Hiánymérséklés „kreatív" könyveléssel

A kormányzati reagálás a kialakult helyzetre kettős. A kormány tartózkodott a nyílt, átfogó költségvetési kiigazítástól (aminek pedig kedvező gazdasági hatásai lettek volna). Ezzel szemben csendes kiigazítások történtek, de azok jellemzően nem tekinthetők távlatilag is hatásosnak. A költségvetési tartalékot részben zárolták, és a költségvetés felhalmozási kiadásainál - főleg egyes beruházások halasztása, illetve lassítása miatt, továbbá a lakástámogatások visszaesése következtében - mintegy 30 milliárdos megtakarítás jelentkezik. Emellett eseti jellegű, egyszeri bevételek (a telefontender koncessziós díjának befizetése, az ÁPV osztalékának növelése, esetleg a tb-vagyoneladás magasabb szintje) jelentkeznek. Kreatív könyvelési, módszertani trükkök révén bizonyos kiadások formailag nem terhelik az 1999. évi költségvetést (így 12 hónapnál rövidebb finanszírozás lesz a gyógyító-megelőző ellátásoknál és a gyógyszertámogatásoknál, egyes kötelezettségeket utólag 1998-ra terheltek, s a bankoknál idén pénzre váltható, 2000-re szóló „ígérvények" egészítik ki a mezőgazdasági támogatásokat). Kétszeri módosítás nyomán az MNB elszámolása az idei költségvetés számára kedvezőbbé válik.

A hiány így formálisan a GDP kb. 4,6 százaléka lesz, érdemben azonban - a módszertani változásokat kiszűrve - valójában 5 százalék körül alakul.

A GKI Rt. az év elején azt jelezte, hogy a magyar gazdaságpolitika nem alkalmazkodott a világgazdasági feltételek romlásához, s ezért a gazdaság letérőben van az egyensúlyi növekedés pályájáról. „Kormánymozdulatot" javasolt, méghozzá 1999-re és főleg 2000-re, fokozatosat és nem drasztikusat.

A magyar gazdaság fejlődése idén több ponton kedvezőtlen irányba mozdult el (így romlottak az egyensúlyi viszonyok és a növekedés belső arányai), de a gazdaság végül is nem tért le a fenntartható növekedés pályájáról. Ez a csendes korrekciós intézkedésekkel, az üzleti szféra visszafogott bér- és beruházásnövekedésével, a vártat jóval meghaladó szja-terheléssel, az infláció alakulásával és a külső feltételek évközi javulásával magyarázható.

Az 1999-es gazdasági folyamatok negatív jellemzői elsősorban a következők:

  • Kedvezőtlen, hogy a háztartások fogyasztásának (s emiatt a teljes belföldi keresletnek) a növekedése meghaladja a GDP-bővülés ütemét.
  • A belföldi pénzmegtakarítások alacsony szintje perspektívájában veszélyezteti a külső pénzügyi egyensúlyt.
  • Az államháztartásban a tartós folyamatokat tekintve az egyensúlytalanság igen nagy, ezért kiigazításra van szükség, így az idei álmegoldásokat valósakkal kell helyettesíteni.
  • Az infláció terén ismét a határozott lassulás feltételeinek megteremtésén célszerű munkálkodni.

Mindebből következően a fenntartható növekedési pályán maradás 2000-re gazdaságpolitikai korrekciót igényel.

Növekedés 2000-ben

2000-ben a magyar gazdasági fejlődés külső konjunkturális feltételei enyhén javulnak, ugyanakkor - ennek pozitív hatását nagyjából kiegyenlítő - egyszerű világpiaci árveszteségek keletkeznek.

A magyar gazdaság fejlődését jelentősen befolyásolják a várakozások. A GKI Rt. - az EU gyakorlatával összhangban - havonta méri az ipari és a kereskedelmi cégek konjunkturális várakozásait, s negyedévente gyűjti az építőipari és a szolgáltatási vállalkozások véleményét.

A hazai ipari és a kereskedelmi cégek konjunkturális várakozásait tükröző üzleti bizalmi index az utóbbi években tökéletesen párhuzamos az Európai Unió hasonló indexével. (Ez jól tükrözi, hogy a magyar gazdaság gyakorlatilag integrálódott az EU-ba). Az üzleti bizalmi index 1998 tavaszától 1999 közepéig erőteljesen csökkent, majd némi ingadozás mellett lényegében stagnál. Az ipari cégek jelzik a konjunktúra, főleg az exportbővülés lehetőségeinek javulását.

Az építőipar és a szolgáltatások terén a várakozások javulása nem érzékelhető. A rendelésállományra vonatkozó várakozások 1999 első felében az építőiparban határozottan romlottak, s csak ősszel volt érzékelhető némi optimizmus. Az üzleti szolgáltatásokban - erőteljes differenciálódás mellett - enyhe romlás mutatkozik.

A GKI Rt. szintén havonta - az EU-ban kialakított módszertan szerint - méri az úgynevezett fogyasztói bizalmi indexet, amely a lakosság gazdasági várakozásait tükrözi. Ez az index 1998 őszétől 1999 nyaráig számottevően romlott, s azóta lényegében stagnál.

Az üzleti és a fogyasztói bizalmi index súlyozott átlagaként kapjuk a GKI konjunktúraindexét, amely szintén stagnálást mutat.

Végül is megállapítható: a 2000. évi gazdasági fejlődés világgazdasági feltételei és a gazdálkodó egységek várakozásai összességében nagyjából változatlan körülményeket vetítenek előre.

A vártnál magasabb infláció

Az infláció a jövő év során ugyan újra mérséklődik, de jóval magasabb lesz a kormányzat által tervezettnél. Feltételezhető, hogy a világpiaci energiaárak begyűrűződése a hazai árakba fokozatosan, a jelenlegi piaci viszonyokat tekintetbe véve csak kismértékű árfelhajtó hatással megy végbe. Még így is a feldolgozóipar belföldi értékesítési árai (az idei 5,5 százalékkal szemben) jövőre hozzávetőleg 7,5 százalékkal emelkednek.

Számítani lehet a belföldi élelmiszerárak eddiginél gyorsabb, de az átlagos inflációt nem meghaladó növekedésére is. Így az év elején - a kormányzat által eldöntött vagy befolyásolt áremelkedések ideinél kisebb mértéke miatt - a havi fogyasztói árindex viszonylag gyorsan lemegy 10 százalék alá, majd májustól szeptemberig viszonylag kisebb ingadozásokkal 8,5-9,5 százalék közötti lesz. Az év egészében 9 százalék körüli, ezen belül az első félévben átlagosan 9,7 százalékos, a második félévben 8,3 százalékos infláció várható. Az év végi (december/december) árindex 8 százalék körül lesz. Ha a belföldi energiaárak növekedése nagymértékű, akkor ez a prognózis túl optimistának fog bizonyulni, s az éves átlagos infláció az ideihez képest nem nagyon fog mérséklődni.

Növekvő költségvetési szigor és ellenlépések

A benyújtott költségvetés másfelől arról tanúskodik, hogy az idei lazítást követően jövőre a gazdaságpolitika keményíti a feltételeket, valamelyest lassítja a belföldi kereslet növekedését. Az látszik, hogy mindez egy nem deklarált szigorítás formájában megy végbe: a kormányzat nem hirdet meg restrikciót, de a tervezettnél sokkal magasabb infláció elértékteleníti a jövedelmeket. Az inflációs adatok megjelenése nyomán a kormányzat és a piaci szereplők némileg változtatnak majd magatartásukon az alábbi irányokban:

  • a költségvetési szféra bérnövekedése (főleg az intézmények belső pénzügyi átcsoportosításai nyomán) és a nyugdíjemelés (egy novemberi korrekcióval) 11 százalékra gyorsul fel,
  • az üzleti szféra bérnövekedése 13 százalék körül lesz,
  • egyes költségvetési kiadási tételeknél (például egészségügy, gyógyszer) elkerülhetetlenül meg kell emelni az előirányzatokat,
  • a kamatok meg fogják haladni a kormányzat jelenlegi előrejelzését.

Ezáltal a belföldi reálkereslet növekedési üteme az idei 4,5 százalékról 2000-ben körülbelül 4 százalékra lassul.

Az élénkülő európai konjunktúra nyomán jövőre mód lesz az export gyorsuló bővítésére. A feldolgozóipar kivitelének erőteljes emelkedése alapján az összes export volumenének mintegy 14 százalékos növekedése várható. Ez lassúbb az 1998-99-es kiugró ütemnél, de valamivel gyorsabb az ideinél. Másfelől a behozatal növekedése 2000-ben valamivel alatta marad a kivitelének. Az áruforgalmi mérleg deficitje ennek ellenére is valamelyest emelkedik, 3,5 milliárd dollár körül lesz, mert a cserearányok - főleg a világpiaci kőolajár-emelkedés hatására - romlanak.

A turizmusból származó és a tranzittal összefüggő bevételek, továbbá az EU-csatlakozás előkészítését szolgáló transzferek emelkednek. Az ideinél csak kissé nagyobb profitkivonást feltételezve a folyó fizetési mérleg hiánya nagyjából változatlanul marad, 2,8 milliárd dollár körül lesz (a GDP arányában kissé, 5,4 százalékra mérséklődik). A működő tőke beáramlása ezt nem fogja fedezni, de az egyensúlyi pozíciókat javító gazdaságpolitika kedvező hatásokkal jár a pénz- és tőkepiacokra, így az egyéb (hosszabb távon labilisabb) tőkebeáramlásokkal együtt nettó eladósodás nem valószínűsíthető.

A GKI Rt. prognózisa 2000-re
  1998. tény 1999. várható 2000. prognózis
(Volumenindex, előző év = 100)
GDP-termelés 105,1 103,6 104,2
ebből:
Ipar 111,8 106,5 108
Építőipar 112,1 105,5 108
Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdaság 98,5 97 101
Szállítás és távközlés 107,5 105 105
Egyéb szolgáltatás 102 103 102,5
GDP belföldi felhasználása 108,0 104,5 104
ebből:
Egyéni fogyasztás 103,8 104 103
Állóeszköz-felhalmozás (beruházás) 111,4 107 109
Külkereskedelmi áruforgalom
Export 121,5 112 114
Import 124,3 113 113
Fogyasztói árindex (előző év = 100) 114,3 110 109
Külkereskedelmi mérleg egyenlege (milliárd dollár) -2,7 -3,2 -3,5
Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd dollár) -2,3 -2,8 -2,8
Regisztrált munkanélküliek száma az év végén (ezer fő) 404 390 380
Államháztartás konszolidált deficitje a GDP %-ában (privatizációs bevételek nélkül) 4,9 4,6 4

Lassuló fogyasztásnövekedés, emelkedő beruházás

A bruttó keresetek közel 13 százalékkal emelkednek, így a növekvő adóteher mellett a reálbérek növekedése elmarad az ideitől. A szociális rendszerekben vállalt elkötelezettségeknek megfelelően az ilyen jellegű jövedelmek reálértéke enyhén nő. A költségvetési szférában feltételezhető, hogy az ideinél lényegesen szigorúbb bérgazdálkodás valósul meg. Kissé növekvő megtakarítási rátát feltételezve a lakosság fogyasztásra rendelkezésre álló jövedelmei lassan emelkednek. A háztartások fogyasztása 3 százalékkal bővül. A közösségi fogyasztás - szigorú költségvetési magatartást feltételezve - ennél valamivel kevésbé bővül. A fogyasztás emelkedése így - ellentétben az 1999. évivel - alacsonyabb lesz a GDP növekedésénél, ami a gazdaság általános egyensúlya szempontjából kívánatos.

Az exportkonjunktúra és a javuló profitkilátások miatt gyorsul viszont a beruházások dinamikája. Az elhalasztott infrastrukturális fejlesztések egy részének megkezdése, a talán kissé élénkülő lakásépítkezés, de főleg az üzleti célú befektetések erőteljes növekedése nyomán a beruházások volumene összességében nagyjából 9 százalékkal bővül. A magasabb infláció kevésbé értékteleníti el a profitokat, a vállalkozások jövedelmét, mint a háztartásokét. Ugyanakkor a magas infláció miatt valószínűleg bekövetkező költségvetési belső átcsoportosítások ismét mérsékelni fogják az állami beruházások pénzforrásait.

Restrikciós veszélyek

A GDP jövőre összességében mintegy 4,2 százalékkal emelkedik. Az élénkülés fő húzóereje a kivitel lesz, ami kedvező az egyensúly szempontjából. A külkereskedelmi cserearányok legalább 1 százalékos romlása miatt azonban az ezzel korrigált GDP csak körülbelül 3,5 százalékkal emelkedik, ugyanannyival, mint az idén. Így a belföldön felhasználható (elosztható) források növekedési üteme - a konjunktúra élénkülése ellenére - nem gyorsul. A foglalkoztatás több mint 1 százalékkal tovább emelkedik, a munkanélküliség kissé mérséklődik.

A kormányzat 2000-ben, a benyújtott parlamenti előterjesztések szerint érzékelhető költségvetési szigort alkalmaz; ezt a tervezettnél nagyobb infláció számos területen restrikcióvá fokozhatja. A költségvetés hivatalosan 6-7 százalékos infláción alapul. Ugyanakkor a fő adó- és járulékbevételi, illetve a kamatfizetési előirányzatok ténylegesen magasabb árnövekedést feltételeznek. (Az adó- és járulékbevételi előirányzatok reális, ez évi bázisához mérve 12-13 százalékkal nőnek). A GKI Rt. előrejelzésének megfelelő infláció így az előirányzottnál csak néhány tízmilliárd forinttal magasabb bevételeket eredményezhet. Ebből mindenekelőtt a nyugdíjasok kompenzálását kellene megoldani, de nagy nyomás várható e források agrártámogatásokra való felhasználása érdekében. A nyugdíjasok kompenzálása (az érvényes törvénnyel is összhangban), az egészségügyi kiadások elkerülhetetlen túlteljesülése, továbbá némi kamattöbblet miatt az előirányzott 3,5 százalék helyett 4 százalék körüli GDP-arányos államháztartási hiány várható. Ekkora hiány biztonsággal finanszírozható, ugyanakkor mértéke még mindig magas, az állami deficit hitelforrásokat elszívó hatása túlontúl erős marad. Az elsődleges mérlegben várható 1,5-2 százalék közötti többlet az államadósság GDP-hez mért arányának további kismértékű csökkenéséhez elegendő. Az állam jövedelemelvonó szerepe jövőre érdemben nem mérséklődik. Egyensúlyi szempontból értelmetlen az a „megtakarítás", amit a magán-nyugdíjpénztári befizetések 8 százalékra való emelésének törlése eredményez, ugyanakkor ez a lépés rontja az egyébként nagyon hiányzó reformok iránti bizalmat.

Elhalasztott reformok

A csúszó leértékelés üteme túl messze került a kamatszínvonaltól. A reálkamatok rendkívül alacsony szintre estek, emelésük érdekében a nominális kamatszintet hosszú ideig változatlanul kell tartani. Ez viszont ösztönözheti a spekulációs tőkebeáramlást, ami végül mégiscsak elvezethet a kamatszínvonal (megtakarításokat veszélyeztető) csökkenéséhez. Mindezek elkerülése vagy legalábbis a problémák minimalizálása érdekében a leértékelés havi 0,4 százalékos ütemét a jövő év nagy részében (vagy egészében) nem célszerű mérsékelni.

Összességében 2000-ben a magyar gazdaságpolitika az ideinél jobban alkalmazkodik a világgazdasághoz. Az államháztartásban valós korrekciós folyamatok indulnak el. Ez javítja nemzetközi megítélésünket, ami szükséges, mert a külső pénzügyi helyzet (a cserearányok romlása miatt) lényegében nem javul. A gazdasági egyensúly továbbra is törékeny, a költségvetésben nincs sok tartalék, a társadalmat váratlanul fogja érni a szigorítás. A lényeges reformok 2002 utánra halasztódnak.

Akar László
A konjunktúra és a versenyképesség néhány mutatója
  2000.
I. félév II. félév
Ipari termelés1 109 108
Építőipari termelés2 108 110
Az alkalmazásban állók száma 101,2 101
Fogyasztói árindex 109,7 108,3
Nettó átlagkereset 111,5 112,5
Háztartások nettó pénzügyi vagyonának növekménye (milliárd forint) 370 430
Fajlagos bérköltség 98 99
Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd dollár) -1,3 -1,5
Reál effektív árfolyamindex3 99 97
1 éves államkötvény reálkamata4 3,8 3,9
M32 113,5 111
1 Szezonális hatásoktól megtisztított volumenindex, előző év azonos időszaka = 100.
2 Előző év azonos időszaka = 100.
3 Feldolgozóipari belföldi értékesítés árindexszel számolva (a 100 feletti szám reálleértékelést jelent).
4 Az 1 éves államkötvény időszak végi referenciahozama azonos havi fogyasztói árindexszel definiálva.
Forrás: KSH, 1999. GKI Rt. előrejelzése
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére