A tőzsdei értékpapír-kereskedés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 21. számában (1999. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A tőzsdei kereskedés lényege, hogy a tőzsdetagok alkalmazásában álló kereskedők ügyfeleik megbízásából vagy saját számlájukra valamely tőzsdei termékre vonatkozó vételi vagy eladási ajánlatokat tesznek, illetve fogadnak el, s ezáltal üzleteket kötnek egymással.

A tőzsdei kereskedés általános típusai

A világ tőzsdéin két fő kereskedési forma terjedt el:

  • a folyamatos tőzsderendszerek, amelyek a nyitvatartási időn belül bármikor lehetővé teszik a résztvevőknek az üzletkötést (ilyen a BÉT részvénykereskedési rendszerének szabad szakasza), és
  • az időszakosan kötő tőzsderendszerek, amelyek összegyűjtik a vételi és eladási ajánlatokat, majd ezeket meghatározott időpontban egy ármeghatározó eljárás segítségével párosítják össze (ilyen a BÉT részvénykereskedési rendszerének nyitó szakasza).

Ezen túl megkülönböztethetők a tőzsdék aszerint, hogy alkalmaznak-e piacvezetőket (market maker), azaz kétoldalú (vételi és eladási) árfolyamjegyzést vállaló kereskedőket (pl. a BÉT határidős piaca), vagy pedig az ajánlatok szabadon találhatnak egymásra, azaz a piac az ajánlatok által vezérelt (order driven; pl. a BÉT azonnali piaca).

Technikai szempontból beszélhetünk:

  • nyílt kikiáltásos kereskedésről, amelynek során az üzletkötők fennhangon szóban tesznek és fogadnak el ajánlatokat (pl. a BÉT határidős piaca), valamint
  • automatikus kereskedésről, amelynek során az üzletkötők elektronikus rendszerbe táplált ajánlatai egy előre meghatározott algoritmus alapján automatikusan párosodnak (pl. a BÉT azonnali piaca).

A kereskedés tárgya szerint elkülöníthető:

  • az azonnali (prompt) piac, amelyen a kereskedett termék, illetve pénzbeli ellenértéke az üzletkötést követően - az elszámolási eljárás szerint - néhány napon belül gazdát cserél, s ezt követően az üzletfelek egymással szemben semmilyen további követeléssel nem élnek, valamint
  • a határidős (futures) piac, amelyen a kereskedők egy előre meghatározott jövőbeli időpontra vonatkozó üzletet kötnek és pénzügyi pozíciójuk az üzlet lejártáig, illetve lejárat előtti zárásáig változhat.

Fontos megjegyezni, hogy a tőzsdetagok a tőzsdei üzletkötés nyomán keletkezett tartozásaikat, illetve követeléseiket nem egymással rendezik, hanem - általános érvényű szabályozás szerint - az úgynevezett elszámolóházon keresztül.

Tőzsdei megbízások

Ahogy már említettük, a tőzsdetag brókercégek a saját számlás kereskedelmükön túl tőzsdei megbízásokat vesznek fel ügyfeleiktől, s a tőzsdén a saját nevükben, de az ügyfél számlájára üzletelnek.

A tőzsdei megbízásokat csoportosíthatjuk időbeli érvényességük szerint:

  • napi megbízás (day order) az, amelyet a bróker a megbízás napján megpróbál végrehajtani a tőzsdén, s amennyiben ez nem sikerül, a megbízás törlődik,
  • nyitott vagy visszavonásig érvényes megbízás (good-till-cancelled order - GTC) az, amely addig érvényes, amíg az ügyfél vissza nem vonja,
  • azonnali megbízás (fill-or-kill order - FOK) az, amely csak a megbízás kiadásának pillanatában érvényes, s amennyiben azonnal nem teljesül, érvényét veszti.

Egyéb jellemzőik szerint a következőképpel osztályozhatjuk a tőzsdei megbízásokat:

  • piaci megbízás (market order) az, amely a brókert a megbízás lehető legalacsonyabb árfolyamon történő (best-efforts basis) teljesítésére utasítja (ezáltal az ügyfél biztos lehet abban, hogy megbízása teljesül, csak abban nem, hogy milyen árfolyamon);
  • limitáras megbízás (limit order) az, amely a bróker számára limitárat határoz meg, amelyen, illetőleg amelynél jobban (tehát vételnél alacsonyabban, eladásnál magasabban) kell teljesítenie a megbízást;
  • stopáras megbízás (stop order) az, amely a bróker számára egy úgynevezett stopárat határoz meg, amely vétel esetén azt a küszöböt jelenti, ami fölött kell teljesíteni, eladás esetén pedig azt, ami alatt kell teljesíteni; (Ennek elsősorban a már elért árfolyamnyereség bebiztosításakor van szerepe. Ha például a befektető egy évvel ezelőtt vásárolt az A részvényből 1000 forintért, és most az árfolyam 2500 forint, de van esély arra, hogy valamilyen tőkepiaci bizonytalanság jelentős árfolyamesést eredményezzen, és a befektető biztos akar lenni abban, hogy bármilyen körülmények között is körülbelül 1000 forint árfolyamnyereséget el tud érni, akkor ad A részvényre egy stopáras megbízást, ahol a stopár 2000 forint. Ha az árfolyam eléri a stopárat, akkor elkezdődik a megbízás teljesítése, s a befektető realizálta az előre bebiztosított árfolyamnyereséget.)
  • stop- és limitáras megbízás (stop limit order) az, amely a bróker számára egyaránt meghatároz stop- és (annál kedvezőtlenebb) limitárat, így kiküszöbölve a stopáras megbízásból adódó bizonytalanságot. (Ha ugyanis - az előző példát folytatva - A részvény árfolyama olyan gyorsan csökken, hogy a 2000 forintos árszint átlépését követően már csak 1700 forinton kötnek üzletet, akkor a befektető stopáras megbízása már csak ilyen alacsonyan teljesülhet. Azért, hogy ezt kiküszöbölje, a befektető a stopáron kívül adhat egy - mondjuk - 1900 forintos limitárat is, ami alatt már nem történik további eladás.)

Az automatikus kereskedési rendszer alapelvei

Az automatikus kereskedési rendszer legfontosabb jellemzője az úgynevezett automatikus ajánlati könyv. Ez egy számítógépes rendszer, amely a brókerek ajánlatainak ajánlati ár szerint sorba rendezett összesítésére szolgál, s tartalmazza az ajánlati árat, illetve az ajánlati mennyiséget. Az ajánlati könyvet kizárólag a tőzsdetagok használhatják. A könyvbe bevitt ajánlatok nem fedik fel a többi bróker előtt az ajánlattevő kilétét, azonban az üzletkötés után nyilvánossá válik, hogy melyik két bróker kötött egymással üzletet.

További alapelv, hogy az automatikus rendszerben történő ajánlat-párosítás során mindig a magasabb árú vételi, illetve az alacsonyabb árú eladási ajánlat élvez elsőbbséget. Azonos árú ajánlatok közül az időben előbb beadott kap prioritást.

Tőzsdei ajánlatok

Míg a tőzsdei megbízásokat az ügyfelek adják a brókereknek, a tőzsdei ajánlatokat - részben ügyfeleik tőzsdei megbízásai alapján - a brókerek teszik meg az összes többi tőzsdetagnak, a tőzsdei kereskedési rendszer keretei között.

A tőzsdei ajánlatok bemutatásához meg kell határoznunk két fogalmat:

  • az ajánlati árlépésköz az egyes értékpapírok ajánlati árának legkisebb változási értéke, amelyet az árfolyamérték függvényében határoznak meg (1000 forint alatt 1 forint, 9999 forintig 5 forint, e fölött 50 forint),
  • a bázisár egy adott értékpapír legutolsó tőzsdei záróára.

A tőzsdei kereskedés szabályai szerint egy adott értékpapírra vonatkozó ajánlati ár a bázisártól a BUX-index kosarába tartozó részvények esetében legfeljebb 15%-kal, egyéb részvények esetében legfeljebb 20%-kal térhet el, ellenkező esetben az ajánlat törlődik a kereskedési rendszerből.

Ajánlattípusok

Az ajánlat mennyiségi paramétere alapján megkülönböztethetjük

  • a részteljesíthető (RÉSZ) ajánlatot, amely az árfeltétel teljesítése esetén részletekben is teljesíthető,
  • az úgynevezett minden (MIND) ajánlatot, amely csak az ajánlati mennyiség maradéktalan kielégítésével teljesíthető (ebben az esetben az ajánlat minimális árfolyamértéke az "A" kategóriába tartozó részvényeknél 50 millió, a többi részvénynél 25 millió forint) és
  • a minimális mennyiségű ajánlatot, amely csak az ajánlatban megadott minimális mennyiség egyidejű maradéktalan kielégítésével teljesíthető (ilyen ajánlatot csak az állampapír-szekció árjegyzője tehet).

A megbízásokhoz hasonlóan az ajánlatoknál is létezik

  • piaci ajánlat, amelynél a bróker nem határozza meg az ajánlati árat, s amely az automatikus kereskedési rendszerbe történő bevitel pillanatában azonnal összepárosul az automatikus ajánlati könyvben lévő legjobb árú ellenajánlattal,
  • limitajánlat, ahol a bróker limitárat határoz meg, s amely a bevitel pillanatában azonnal összepárosul az automatikus kereskedési rendszerben lévő legjobb ellenajánlattal, amennyiben annak ára a limitár vagy annál jobb, ellenkező esetben pedig az ajánlati könyvben más brókerek számára olvashatóan tárolódik egészen addig, amíg nem teljesül.

A megbízásokhoz hasonlóan az ajánlatokat is lehet csoportosítani időbeli érvényességük szerint:

  • az adott napra érvényes (NAP) ajánlat csak az ajánlattétel napján érvényes, s ha nem teljesül, a nap végén törlődik az ajánlati könyvből,
  • a visszavonásig érvényes (VVÉ) ajánlat érvényben marad, amíg a bróker vissza nem vonja, legfeljebb azonban harminc napig,
  • az azonnali (MOST) ajánlat csak az ajánlati könyvbe történő beadás pillanatában érvényes, utána törlődik a rendszerből (pl. a piaci megbízás csak ilyen lehet),
  • a szakaszajánlat az adott kereskedési szakasz végéig érvényes, utána törlődik a rendszerből (ha az ajánlatban nincs lejárat meghatározva, akkor automatikusan szakaszajánlatnak minősül),
  • az adott időpontig érvényes ajánlat lejáratát a bróker határozhatja meg, legfeljebb harminc nap időtartamon belül.

Különleges, az eddigiektől eltérő ajánlattípus az úgynevezett fix ajánlat, amelyben az ajánlattevő közvetlenül hív fel egy másik brókert ajánlattételre. Ez az ajánlat csak ennek a tagnak jelenik meg a képernyőjén, és csak ő jogosult arra válaszolni. A fix ajánlat minimális árfolyamértéke az "A" kategóriába tartozó részvényeknél 50 millió, a többi részvény esetében 25 millió forint.

Kereskedési szakaszok az automatikus kereskedési rendszerben Az automatikus kereskedés három fő szakaszból áll: 1. Az adott kereskedési napon először a nyitó szakaszban lehet ajánlatot tenni. Az ajánlatnak feltétlenül limitárasnak és RÉSZ típusúnak kell lennie. Ebben a szakaszban üzletkötés még nem történik. 2. A nyitóáras üzletkötési szakaszban már nem lehet sem ajánlatot tenni, sem módosítani. Ekkor a nyitó szakaszban bevitt ajánlatok egységesen egy áron (nyitóáron) automatikusan összepárosodnak egy előre meghatározott algoritmus szerint. Ennek lényege, hogy az az ár a nyitóár, amelyen a legnagyobb mennyiségű értékpapírra születhet üzlet, azok az ajánlatok párosodnak össze, amelyek limitára a nyitóár vagy annál jobb, és ezek között az ajánlatok között a jobb limitárúak (magasabb vételi, illetve alacsonyabb eladási árúak) élveznek elsőbbséget. A szakasz befejeztével a nem párosított ajánlatok az ajánlati könyvben maradnak. 3. A szabad szakaszban a résztvevőknek egyaránt lehetőségük nyílik ajánlatok tételére és ajánlatok elfogadására (folyamatos kereskedés). Ennek eredményeképpen minden üzlet más-más áron születhet. A szabad szakaszban érvényes algoritmus szerint a beadott vételi ajánlat az ajánlati könyvben lévő legalacsonyabb árú eladási ajánlattal párosodik ugyanezen az áron, amennyiben ez megfelel a vételi ajánlat limitfeltételének (ha nem, akkor az ajánlati könyv tárolja a vételi ajánlatot), illetőleg a beadott eladási ajánlat az ajánlati könyvben lévő legmagasabb árú vételi ajánlattal párosodik ugyanezen az áron, amennyiben ez az eladási ajánlat limitfeltételének megfelel (ha nem, akkor az ajánlati könyv tárolja az eladási ajánlatot). 4. A záró szakaszban határozzák meg a napi záróárat, amelynek a tőzsdei kereskedésben kiemelt jelentősége van, ugyanis - csupán két példát említve - a befektetéseiket adott időközönként újraértékelő társaságok (pl. befektetési alapok) a legutolsó záróáron kötelesek nyilvántartani értékpapírjaikat, illetőleg a következő kereskedési napon tett ajánlatok legmagasabb megengedett ára szintén a legutóbbi záróáron alapul. Annak érdekében, hogy a záróár minél objektívebben legyen meghatározva - különös tekintettel az esetleges árfolyam-manipulációkra -, a záróár nem a szabad szakasz utolsó, hanem az utolsó előtti harmadik kötésének árfolyama (kellően nagyszámú üzlet esetén gyakorlatilag lehetetlen előre jelezni, hogy melyik lesz az utolsó előtti harmadik kötés). A kereskedés szünetei A BÉT a szokásos mértéket jelentősen meghaladó árfolyamváltozások esetén, ideiglenesen 15 perc időtartamra, vagy az adott napra véglegesen szünetelteti az adott papír kereskedését. Ennek célja, hogy elejét vegye a túlzott pániknak és elősegítse a piaci szereplők ésszerűbb ítéletalkotását. Ezeken túl a BÉT műszaki okok miatt elrendelheti a kereskedés technikai szünetét, amelynek időtartamával vagy annak egy részével a kereskedési idő meghosszabbítható. Ideiglenes felfüggesztés Ideiglenesen felfüggesztik a kereskedést, ha a BUX-index kosarába tartozó részvény árfolyama több mint 8%-kal, de kevesebb mint 15%-kal változik a bázisárhoz képest, vagy bármely más értékpapír árfolyama több mint 10%-kal, de kevesebb mint 20%-kal változik a bázisárhoz képest. Végleges felfüggesztés Véglegesen felfüggesztik a kereskedést, ha a BUX-index kosarába tartozó részvény árfolyama több mint 15%-kal változik a bázisárhoz képest, vagy bármely más értékpapír árfolyama több mint 20%-kal változik a bázisárhoz képest.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére