A kamatok alakulása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 21. számában (1999. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A gazdaságkutatók szerint a banki kamatszint csökkenése 1999-ben és várhatóan 2000 elején is lassúbb lesz, mint korábban várták. Jövőre az egész év átlagában 1-1,5 százalékos kamatszint-süllyedést becsül a GKI Gazdaságkutató Rt.; ugyanekkora mérséklődést jelez a Pénzügykutató Rt. is, de csak a hitelkamatoknál, a betéti kamatszint esetében valamivel nagyobb 1,5-2 százalékos csökkenést sem tart kizártnak. A lassulás oka egyrészt az inflációs trend évközi megfordulása, a folyamatos ármérséklődés megakadása, illetve az árindex enyhe emelkedése. A korábbinál óvatosabb kamatpolitika mellett szólt a költségvetési egyenleg vártnál kedvezőtlenebb alakulása is. Emiatt kamatain júliustól novemberig a jegybank sem változtatott irányadó, s a bankok, amelyek amúgy is késleltetve követik a pénzpiaci kamatok alakulását betét- és hitelügyleteiknél, a második félévben hiteloldalon szinte hozzá sem nyúltak a kamatokhoz.

A folyamatoknak megfelelően az állampapírhozamok sem olvadtak le a várt mértékben, az egyéves állampapíroknál 14 százalék körüli hozamot várnak a Budapest Bank és a GKI kutatói év végére, 13 százalékot 2000 közepére és 12,5 százalékot 2000 végére. A Kopint-Datorg szerint azonban 10-11 százalékra is süllyedhet a hozam. A 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozamát a Pénzügykutató 12-13 százalékra becsüli 2000 végére, a Kopint pedig 11-12 százalékra.

Bátortalan prognózisok

Egyre bátortalanabbul vállalkoznak a kutatók a kamat- és hozamprognózisokra. A háttérbeszélgetésekben elárulják: olyan sok tényezőtől függ a várható mérték - az infláció, a forint erőssége, a pénzpiacon a kereslet és a kínálat, a gazdasági növekedés, a külföldi tőkebeáramlás alakulása, újabban pedig már a nemzetközi, ezen belül az európai kamattrend -, hogy egyre nehezebb előre becsülni a várható kamat- és hozamszintet. A bizonytalanságok ellenére egységes a kutatók álláspontja abban, hogy az 1999 első felében jelentősebb mértékben csökkenő kamat- és hozamszint a második félévben már alig változik, s egészen 2000 feléig csekély mértékű lesz a további süllyedés. A jövő év második felében azonban ismét gyorsuló kamatcsökkenésre lehet számítani.

Az évközi kamatalakulást erőteljesen befolyásolta az infláció. Az év első felében mérsékelt ütemben tovább csökkent a fogyasztói árindex, január és július között az emelkedés 9,4 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest. A kutatók véleménye eltér abban, hogy az első félévben az irányadó kamatok csökkenésének mértéke elmaradt-e az inflációlassulás ütemétől vagy együtt haladt-e azzal. A Budapest Bank kutatói szerint a jegybank kezdeményező módon segítette a kamatok csökkenését, és a csökkenés összhangban állt az infláció mérséklődésének ütemével. A Kopint-Datorg konjunktúrajelentése szerint viszont elmaradt attól. A Kopint úgy látja eleinte azért volt óvatos a jegybank, mert gyengélkedett a forint a devizapiacon, később pedig azért, mert a költségvetés helyzete hónapról hónapra romlott. Ezért az eredetileg májusra tervezett fél százalékpontos kamatleszállítást végül csak július közepén léptették életbe.

Jegybanki lépések

A második félévben tett jegybanki lépések megítélése már egységesebb. Az MNB az inflációs trend megfordulása miatt halasztotta novemberre az újabb irányadó kamatcsökkentést.

A hosszú lejáratú pénzek kamatmozgását követő jegybanki alapkamat mértéke sem változott 1999 június elseje és november közepe között, végül azonban a 15,5 százalékos kamat 0,5 százalékponttal lett kisebb.

Az inflációs trend évközi megfordulását mutatja, hogy a januártól szeptemberig mért időszakban a fogyasztói árak már 9,8 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet, ezen belül pedig a harmadik negyedévben már 10,6 százalékkal. Az egész évre vonatkozó inflációs prognózis elég közel mozog a Kopint-Datorg, a GKI Gazdaságkutató és a Pénzügykutató becsléséhez. A Kopint a fogyasztói árakon mért átlagos éves inflációt hajszálnyival 10 százalék alattira jósolja, a Budapest Bank és a GKI 10, a Trend Prognózis 10,1, a Pénzügykutató pedig 10,6 százalékra tippeli. Abban is egységes az álláspont, hogy jövőre újból csökkenhet az infláció. A Kopint szerint a fogyasztói árindex jövő évi alakulását elsősorban olyan külső tényezők befolyásolják, amelyeket belgazdasági intézkedésekkel, ár- és árfolyam-politikai lépésekkel kevéssé vagy alig lehet befolyásolni. Elsősorban az energia világpiaci árának alakulására gondolnak. Amennyiben a kőolajárak növekedése megtorpan, esetleg mérséklődésre is sor kerül újra vissza lehet térni az egy számjegyű inflációhoz. Kétezer végére a Kopint 7,5-8, a Budapest Bank 8, a Pénzügykutató prognózisa alapján 7,6 százalékos lesz a fogyasztói áremelkedés. Az idén megtorpant kamatesés azonban - a kutatói előrejelzések szerint - csak 2000 második felében változhat.

Banki kamatok változásai

A kereskedelmi bankok kamatai 1999 folyamán júliusig csökkentek észrevehető mértékben. Ezután jobbára stagnált a kamatszint. Az infláció ingadozása és a pénzpiacok bizonytalansága miatt nehéz megítélni, hogy az év végéig reagálnak-e a bankok a jegybanki irányadó kamat negyedszázalékos lefaragására, s ha igen, csak a betétek esetében csökkentenének, vagy a hitelkamatoknál is lépnének.

Az év végi vállalkozói hitelkamatszint megítélésében nagy az eltérés a különböző kutatók prognózisa között. A Budapest Bank szerint az év folyamán az éven belüli hitelkamatszint 3,4 százalékkal süllyed, és év végére 15,4 százalékos szintet ér el. A Kopint számai szerint a vállalkozóknak nyújtott éven belüli hitelek kamatmértéke júliusra 1 százalékponttal 16 százalékra esett vissza, az éven túli hiteleké pedig 17 százalék körüli szintről 16,2 százalékra. További jelentős lemorzsolódásra nem számítanak. A GKI Gazdaságkutató szerint 1999 folyamán összesen 1-1,5 százalékos csökkenés várható a vállalkozói hitelkamatoknál, de a legnagyobb bankok által kínált átlagos prime rate így is 17 százalék körül alakul. A Pénzügykutató számaiban 1999 végére jóval alacsonyabb irányadó hitelkamatok jelennek meg, az éven belülit átlagosan 15,5 százalékra, az éven túlit 16 százalék közelébe várja, ami a Kopint becsléséhez esik közelebb. A legmagasabb hitelkamatszinttel - ki tudja, miért - a bankok kalkulálnak. Előrejelzésükre alapozva a GKI 18,8-20,0 százalék közelébe teszi a rövid lejáratú hitelek kamatait év végére.

Egységes kutatói vélemény szerint a vállalkozók nem hagyják magukat, és olcsó devizahitelek felvételével védekeznek a drága hitelkamatok ellen. Az árfolyamkockázatot azonban csak azok a cégek tudják jól kezelni, amelyeknek jelentősek az adott devizanemben érkező exportbevételeik.

Szerény hitelkamat-csökkenés

A hitelkamatok jövő évi alakulásáról már egységesebben nyilatkoznak a kutatók, még ha eltérő is a bázisként használt év végi kamatszint. A Budapest Bank és a Kopint szerint a gazdasági növekedés jövő évi gyorsulása serkenti majd a belföldi hitelkeresletet, amelynek árfelhajtó hatása lehet. A Pénzügykutató ehhez hozzászámítja a bankok gyenge jövedelempozícióját és óvatos hitelpolitikáját, ami kizárja a banki kamatrés további szűkülését. A hitelkamatok mérséklődése ezért csak késleltetve és tompítva követi majd a pénzpiaci kamatok - feltehető - mérséklődését. Az infláció januártól újra beinduló csökkenése csak féléves késéssel gyorsítja majd meg a hitelkamatok lemorzsolódását.

A Budapest Bank 2000 egészére 2-3 százalékpontos csökkenést és 12,4-13,4 százalékos kamatszintet vár az éven belüli vállalati hiteleknél. A tendenciákat hasonlóan látó Kopint-Datorg a mérték megítélésében óvatosabb, 1,5-2 százalékra teszi a csökkenést. A Pénzügykutató számol a legkisebb, 1,5 százalékos lemorzsolódással, amely szerinte 14 százalékra viheti le az éven belüli irányadó hitelkamatot. Az éven túli irányadó hitelkamatoknál is hasonló lemorzsolódással számolnak, amelynek eredményeképpen 14,5 százalékra süllyedhet a kamatláb.

Az új évben a betétekre fizetett kamat csökkenése nagyobb mértékű lehet, mint a hiteleké. Csakúgy, mint 1999 első felében, amikor a Kopint számai szerint a vállalati betéti kamatok közül az éven belüli lejáratúak 12,3 százalékra, az éven túliak pedig 12,8 százalékra mérséklődtek. Ez már csak kicsit módosulhat az év végéig, véli a Pénzügykutató, amely a jövő évi prognózisnál abból indul ki, hogy gyorsuló csökkenés mellett az év végi 12,5 százalékos rövid lejáratú betétikamat-szint 10-11 százalékra eshet 2000 folyamán. A Budapest Bank is hasonlóképpen látja a helyzetet, de még radikálisabb betétikamat-olvadással számol, amely 2000-ben az 1999. év végi 12 százalékos rövid betéti kamatokat 9-10 százalékra nyomhatja le. A Kopint becslése a legóvatosabb, s csak a hitelkamatokhoz hasonló 1,5-2 százalékos csökkenéssel kalkulálnak.

Reálkamat a lakossági betéteknél

A lakosság már nincs ennyire kiszolgáltatva a betéti kamatok lemorzsolódásának - derül ki a prognózisokból. A magánügyfeleket az utóbbi évek hátrányos pozíciójából a bankok lakossági üzletág iránti érdeklődése mozdítja ki. A BB úgy véli: jövőre az infláció csökkenésétől kissé elmaradó, 2-3 százalékpontos betétikamat-csökkenés várható. Ez azt jelenti, hogy az 1999 végére a betéti kamatok monoton csökkenése következtében nulla közelébe kerülő reálkamat kissé pozitív irányba fordulhat. A BB számai szerint a lakossági betéti átlagkamat 11,5 százalék lesz az év végén és 8,5-9,5 százalék 2000 végén. Folytatódik viszont a látra szóló és a lekötött betétek közötti kamatkülönbség zsugorodása, mivel a bankok várhatóan a lekötött betéteknél kisebb mértékben nyúlnak a látra szóló kamatokhoz.

A GKI a piaci kamatokhoz képest késleltetett változtatást emeli ki a lakossági kamatoknál. Véleménye szerint 1999 végén az éven túli betéti kamatok 10-10,5 százalékot érhetnek el.

A lakossági fogyasztási hitelek átlagkamatszintjének alakulását pesszimistán látják azok a kutatók, akik felértékelik a növekvő hitelkereslet hatását. Szerintük a lakosság eladósodásra való hajlama miatt nem várható áttörés a magas fogyasztási hitelkamatszintben. A BB szerint azonban az 1999. évi 2,5-3,5 százalékpontos átlagos csökkenés után 2000-ben az infláció mérséklődését meghaladó 3-4 százalékpontos kamatolvadás sem elképzelhetetlen. Az idén mért 11 százalék körüli reálkamatláb ugyanis a fogyasztási hiteleknél csak átmenetileg tartható fenn, előbb-utóbb hanyatlik majd az állománynövekedés üteme, a lakosság az olcsóbb hitelfajtákat részesíti majd előnyben. Az építési hitelek kamatszintjét elsősorban a kormány új támogatási koncepciója határozza majd meg, de arról, hogy reális-e 10 százalék körüli építési átlagkamatot várni 2000-re, novemberi lapzártánkkor még nem lehetett hitelt érdemlően állást foglalni.

P. E. 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére