A Budapesti Értéktőzsde felépítése

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 21. számában (1999. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) - az 1990. évi VI. törvény felhatalmazása alapján - 1990 júniusában létrehozott önálló jogi személy, amely az alapító tagok önkéntes elhatározásával alakult az értékpapír-forgalmazási ügyletek lebonyolításának elősegítésére. Működési szabályait az alapító tagok által elfogadott Alapszabály határozza meg. Szervezete önkormányzó (azaz maga választja testületeit és tisztségviselőit) és önszabályozó (azaz maga határozza meg tevékenységét). Alapító tagjai a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és 40 értékpapír-forgalmazási tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkező társaság. Alapító vagyona - összesen 211,6 millió forint - az MNB 30 millió forintos, a magyar állam 61,6 millió forintos és a többi alapító egyenként 3-3 millió forintos hozzájárulásából tevődik össze.

Közgyűlés

A tagok összességéből álló Közgyűlés - mint a BÉT legfontosabb szerve - hivatott határozni a tőzsde életét alapvetően meghatározó kérdésekben, többek között

  • az Alapszabály módosításáról,
  • a tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról,
  • a tisztségviselők és könyvvizsgálók díjazásának, valamint a tőzsdetagok egyszeri belépési díjának mértékéről.

A Közgyűlésen a tagok a megelőző egy évben általuk lebonyolított tőzsdei forgalom alapján meghatározott szavazatszámmal rendelkeznek. A Közgyűlés általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg határozatait, kivéve például az Alapszabály módosításáról és a BÉT más tőzsdével való összeolvadásáról (háromnegyedes minősített többség), valamint a Tőzsdetanács elnökének megválasztásáról (kétharmados minősített többség) szóló döntést. A Közgyűlést a Tőzsdetanács hívja össze, évente legalább egy alkalommal.

Tőzsdetanács

A Tőzsdetanács legalább 7, legfeljebb 11 természetes személyből álló általános irányító testület, amely a Közgyűlésnek van alárendelve. A Tőzsdetanács tagjait a Közgyűlés személyre szólóan (tehát nem mint egy tőzsdetag képviselőjét) bízza meg, ezért a Tőzsdetanács ülésein az értékpapírpiac általános érdekeit köteles képviselni.

A Tőzsdetanács legfontosabb feladatai:

  • a BÉT stratégiájának előkészítése,
  • a tőzsdetag felvétele és kizárása,
  • a tőzsdei szabályzatok elfogadása, módosítása,
  • az ügyvezető igazgató kinevezése, felmentése.

A Tőzsdetanács általában egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Felügyelőbizottság (FB)

Az FB legalább 5 természetes személyből álló, általános ellenőrző szerv, amely a BÉT gazdálkodását és szerveinek működését ellenőrzi. Az ellenőrzési tevékenység ellátása érdekében az FB elnöke állandó meghívottként részt vesz a Tőzsdetanács ülésein, valamint az FB tagjai

  • tanácskozási joggal részt vesznek a BÉT Közgyűlésén,
  • betekinthetnek a tőzsdei nyilvántartásokba, jegyzőkönyvekbe és
  • jelentést vagy felvilágosítást kérhetnek a BÉT, illetve a tőzsdetagok tisztségviselőitől.

Az FB évente legalább egyszer köteles beszámolni tevékenységéről a Közgyűlésnek.

Etikai Bizottság (EB)

Az EB legalább 5 természetes személyből álló testület, amelynek feladata a tőzsdei kereskedelem során felmerülő etikai kérdések rendezése. Tagjait a Közgyűlés választja, elsősorban a tőzsdetagok tisztségviselői és alkalmazottai közül.

Az EB állásfoglalását kérheti bármely tőzsdetag, amelynek egy vagy több másik tőzsdetaggal vitája támadt a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedelem során. Az EB eljárást indíthat továbbá minden olyan esetben, amelynek során felmerült, hogy egy tőzsdetag tőzsdei magatartása nem áll összhangban a BÉT szabályzataiban vagy ismert szokványaiban foglalt kötelezettségekkel. Kötelező megindítani az eljárást a tőzsdetagok, a Tőzsdetanács, az FB, a Tőzsdetitkárság vezetője, a befektetők, illetve az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet kérelmére. Az eljárás állásfoglalással fejeződik be, amelyet az EB megküld a Tőzsdetanácsnak, illetve - ha az eljárás kérelemre indult - a kérelmezőnek, s amelyben etikai vétség elkövetése esetén szankciók alkalmazására tehet javaslatot a Tőzsdetanácsnak. Az EB ugyanakkor nem dönt sem anyagi követelésről, sem bármilyen olyan kötelezettségről, amelyről rendes vagy választott bíróság jogosult dönteni. Végzett munkájáról a testület évente legalább egyszer köteles beszámolni a Közgyűlésnek.

Tőzsdetitkárság

A Tőzsdetitkárság szervezi és felügyeli a tőzsdei kereskedelmet, végrehajtja a közgyűlés és a Tőzsdetanács döntéseit, nyilvánosságra hozza a tőzsdei információkat, valamint végzi a BÉT gazdálkodási tevékenységét.

Feladatai között szerepel többek között

  • a tőzsdei kereskedelem adatainak regisztrálása,
  • a BÉT számára a tőzsdén kívüli kereskedelemről adott információk összegyűjtése és feldolgozása,
  • a tőzsdetagok, az üzletkötők és a tőzsdei értékpapírok nyilvántartása,
  • a tőzsdei kereskedelem, illetve egyes tőzsdetagok tőzsdei kereskedési jogának felfüggesztése az értékpapírtörvényben és a tőzsdei szabályzatokban meghatározott esetekben.

A Tőzsdetitkárság évente legalább egyszer köteles beszámolni tevékenységéről a Közgyűlésnek, ugyanakkor a Tőzsdetitkárság vezetője rendszeresen - félévente legalább egy alkalommal - köteles tájékoztatni a Tőzsdetanácsot. A Tőzsdetitkárság vezetését ellátó ügyvezető igazgatót a Közgyűlés bízza meg.

Szakmai bizottságok

A Közgyűlés által létrehozott szakmai bizottságok döntés-előkészítő testületek, amelyek feladatkörükben javaslatokat tehetnek a Tőzsdetanácsnak és a Közgyűlésnek.

A Tőzsdetanács a szakmai bizottságok feladatkörébe tartozó kérdésekben nem dönthet az előzetes véleményük kikérése nélkül, amennyiben pedig a szakmai bizottság véleményével ellentétesen dönt, úgy köteles írásban megindokolni és nyilvános határozatban közzétenni a határozatot.

A szakmai bizottságok elnökét a Közgyűlés választja a tőzsdetagok képviselői közül. A bizottsági tagokat az elnök kéri fel úgy, hogy a bizottságban minden szekció rendelkezzen legalább egy képviselővel. Egy személy egy időben csak egy bizottság tagja lehet, kivéve a Tőzsdetitkárság alkalmazottait.

A bizottság elnöke a Közgyűlést évente, a Tőzsdetanácsot pedig negyedévente köteles tájékoztatni a bizottság munkájáról.

Szekciók

A szekció a tőzsdei kereskedés - a kereskedés tárgya, a kereskedésre jogosultak köre és az elszámolás módja alapján - elkülönülten szabályozott része. A tőzsdei kereskedés kizárólag szekciókban, az adott szekcióra vonatkozó szabályok szerint, tőzsdei kereskedésre jogosító szekciótagság (kereskedési jog) alapján folyhat.

A BÉT a kereskedés szekciókra osztásával küszöböli ki az egyes kereskedési alrendszerek (pl. állampapír, határidős deviza) közötti különbségekből adódó szabályozási problémákat, és lehetővé teszi a tőzsdetagok számára a specializációt.

A Közgyűlés dönt valamely szekció létrehozásáról vagy megszüntetéséről, valamint a közgyűlési határozatban rögzített szabályainak módosításáról. Szekció létrehozását a Tőzsdetanács, legalább tíz tőzsdetag vagy legalább tíz olyan befektetési szolgáltató kezdeményezheti, akik a szabályok értelmében kereskedési jogot szerezhetnek, és akik nyilatkoznak arról, hogy az új szekcióban kereskedni kívánnak. Az új szekció létrehozására vonatkozó kérelmet a szakmai előterjesztéssel együtt a Tőzsdetanácshoz kell benyújtani, amely aztán javaslatot tesz a Közgyűlésnek.

Tőzsdetagság

A BÉT tagja lehet bármely gazdasági társaság, amely megfelel az értékpapírtörvényben (1996. évi CXI. tv.), a BÉT Alapszabályában és szabályzataiban foglalt követelményeknek, és legalább egy tőzsdei szekció feltételeinek.

A tőzsdetag jogai:

  • jelenlét a tőzsdei kereskedés színterén,
  • kereskedés,
  • részvétel és szavazati jog gyakorlása a közgyűlésen,
  • az Alapszabály szerinti jogorvoslati lehetőségek igénybevétele.

Fontosabb kötelezettségei:

  • belépésekor egyszeri belépési díjat köteles fizetni, kivéve ha egy kilépő tőzsdetag jelöli a tagságra,
  • köteles folyamatosan megfelelni az értékpapírtörvényben, a BÉT Alapszabályában és szabályzataiban foglalt követelményeknek,
  • üzleti szabályzatát nyilvánosságra kell hoznia.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére