Adókötelezettség

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 20. számában (1999. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az adózót terhelő úgynevezett adókötelezettségek a bejelentés, a nyilatkozattétel, az adómegállapítás (önadózás, a munkáltató, a kifizető adómegállapítása), a bevallás, az adófizetés és adóelőleg-fizetés, a bizonylat kiállítása és megőrzése, a nyilvántartás vezetése (könyvvezetés), az adatszolgáltatás, valamint az adólevonás, adóbeszedés.

ADÓ- ÉS ADÓELŐLEG-FIZETÉS

Fogyasztási adó

A legtisztább és legegyszerűbb adóelőleg-fizetési szabályok a fogyasztási, illetőleg a jövedéki adónál érvényesülnek. Az adózót akkor terheli előlegfizetési kötelezettség, ha az előző év azonos negyedévében a nettó módon számított adója elérte a hatmillió forintot. Ha az előző évben adófizetési kötelezettség az adózót nem terhelte, adóelőleg-fizetési kötelezettséget akkor kell teljesítenie, ha a tevékenység után fizetendő várható adója a hatmillió forintot eléri. Az év hátralévő részében adóelőlegét az előző negyedév adatai alapján fizeti, feltéve hogy az adóelőleg-fizetési kötelezettség szempontjából meghatározó jelentőségű hatmillió forintos értékhatárt az előző negyedévben elérte. Az adóelőleg az előző negyedév adójának 1/6-od része, amit az adózó a tárgyhó 28. napjáig fizet meg.

Társasági adó

Az adó bevallása és megfizetése

A társasági adót évente, a tárgyévet követő év május 31-ig kell bevallani és befizetni a 10032000-01076019 számú, APEH Társasági adó bevételi számlára, valamint a 10032000-01076978 számú, APEH Pénzintézetek társasági adója bevételi számlára.

Az adó (adóelőleg) késedelmes befizetése késedelmi kamat fizetésének szankciójával jár, a késedelmi kamat a késedelem minden naptári napjára a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Az adóelőleg bevallása és megfizetése

Az adóelőleget az adóévet megelőző adóévről szóló bevallásban az adózónak kell bevallania a tárgyév július 1-jétől az azt követő év június 30-ig terjedő időszakra az előző adóév alapján.

Az adóelőleget negyedévente egyenlő részletekben kell megfizetnie annak, akinek az előző adóévi adója nem haladta meg a hárommillió forintot, egyebekben az előleget havonta, a tárgyhónap 20. napjáig kell megfizetni. A negyedik negyedévi, illetve a december havi adóelőleg esedékessége december 20.

Feltöltési kötelezettség

A kettős könyvvitelt vezető adózóknak december 20-áig a tárgyévre várható adó összegére ki kell egészíteniük a befizetett adóelőlegeket. A feltöltés elmulasztása esetén az éves adó kilencven százalékához hiányzó feltöltés húsz százalékát szabja ki az adóhatóság mulasztási bírság címén.

Az adó elszámolása

A fizetendő társasági adót a hatályos előírások szerint év végén az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Ugyanakkor az előírások kizárják, hogy a tárgyévi adót az adóalap meghatározása során ráfordításként figyelembe vegyük. Látszólag tehát a könyvviteli elszámolás kimerül abban, hogy a 8. számlaosztályban az egyéb ráfordítások között elszámolva, egyidejűleg a 4. számlaosztályban a kötelezettségek között (követel tételként) állományba vesszük a fizetendő társasági adót.

Az előleg elszámolása

A bevallott előleget a 4. számlaosztályban az esedékesség dátumával kötelezettségként vesszük állományba, egyidejűleg a 3. számlaosztályban az egyéb követelések közé felvesszük azt. Az előírt előleg pénzügyi rendezésekor a kötelezettségek csökkentésével szemben kell a pénzeszközcsökkenést elszámolni. A követelések között a zárlat alkalmával, az adó véglegessé válásával egyidejűleg kell kivezetni.

Előleg az egyszeres könyvvitelben

Az egyszeres könyvvitelt vezetők esetén az előleg előírására a naplófőkönyvben nincs lehetőség, csupán a befizetett adóelőlegeket kell könyvelni, célszerűen a pénzeszközök csökkenésével szemben a követelések közé történő állományba vétellel. A pénzforgalmi szemléletben könyvelőknek igazán az év végi zárásnál van teendőjük a társasági adóval, hiszen zárlati tételként kell az éves adót előírni, az előlegeket pedig ennek javára átvezetni.

Helyi adók

Adóelőleg- és adófizetés

A helyi adók közül a törvény az iparűzési és a vállalkozók kommunális adójában ír elő adóelőleg-fizetési kötelezettséget. Az adóelőleget az adóhatóság az éves adóbevallásban közölt adó alapján úgynevezett fizetési meghagyással veti ki. A helyi adót évi két alkalommal, március 15-éig, illetve szeptember 15-éig kell megfizetni, az adóelőleg összegét azonban az előző év adójával egyező összegben állapítják meg, ezzel a helyi adók területén bonyolult rendszer alakult ki.

Kezdő vállalkozás

A kezdő vállalkozás - szemben a társasági adónál érvényesülő szabállyal - az általa bejelentett várható adó alapján fizet előleget, amelyet a bejelentés alapján fizetési meghagyással állapít meg az adóhatóság.

Az adóelőleg az előző évi adóval egyezik meg. Itt is igaz az a szabály, hogy ha a vállalkozás az előző adóév egészében nem működött, az adót úgymond évesíteni kell. A bevallásban szereplő adót az adóhatóság május 31-én ismeri meg.

Adókivetés

A kivetésre a törvény harmincnapos határidőt állapít meg. Ahhoz, hogy az előző évi adóval azonos adóelőleget állapítson meg az adóhatóság, nem elég egyszerűen megfeleznie az összeget és a második félévre azt előírni. Az adózó ugyanis március 15-éig már fizetett előleget, amit az adóhatóság az előző adóév adóbevallása alapján határozott meg. A második félévre tehát a bevallott adóból le kell vonni a március 15-i befizetést, és a fennmaradó részt kell kötelezettségként előírni. A következő félévre pedig a bevallott adó ötven százalékát írja elő az adóhatóság.

Feltöltési kötelezettség

Az iparűzési adó és a vállalkozók kommunális adója tekintetében december 20-ig szintén adóelőleg-feltöltési kötelezettség terheli az adózókat.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó előlegét döntően a kifizetők és a munkáltatók állapítják meg, vonják le, fizetik meg és vallják be. Az egyéni vállalkozók, illetőleg a nem kifizetőtől származó jövedelmek után a magánszemélyek maguk állapítják meg és fizetik meg előlegüket.

Fizetési határidők

A kifizetők és a munkáltatók a levont adót és adóelőleget az elszámolást követő hó 12. napjáig fizetik meg, míg a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók negyedévenként, a negyedévet követő hó 12. napjáig. A magánszemélyt és az egyéni vállalkozót év közben nem terheli előlegbevallási kötelezettség, pusztán a fizetési kötelezettséget kell teljesíteniük.

Járulékok

Esedékesség

A járulékok a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan a tárgyhót követő hó 12-én esedékesek. Fő szabályként a járulékok tényadatok alapján fizetendők, későbbi elszámolásnak nincs helye. Az egyéni vállalkozók azonban, ha azért nem nyújtanak be adóbevallást, mert a tárgyhóban nincs vállalkozói kivétjük, fizetési kötelezettségüket a minimálbér alapján teljesítik. Ebben az esetben az adóév végéről benyújtott jövedelemadó-bevallásukban megállapított járulékalapoknak megfelelően utóbb egészítik ki az év közben teljesített fizetéseiket.

A járulék összege

A járulék összegét a foglalkoztató köteles kiszámítani, és az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint a tagdíj forintra kerekített összegét a biztosítottól levonni. A foglalkoztató köteles a járulékot - külön felszólítás nélkül - a székhelye (telephelye), illetőleg a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) járulékigazgatósághoz megfizetni.

A foglalkoztató tájékoztatási kötelezettsége

A tárgyhavi jövedelemkifizetéssel egyidejűleg a foglalkoztató a biztosítottat írásban tájékoztatja az utána fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és az egészségügyi hozzájárulásról, valamint a tőle levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékról, illetve tagdíjról.

Egyéb, úgynevezett kivetéses adók

Nem kell adóelőleget fizetni az általános forgalmi adónál, illetőleg azoknál a helyi adóknál és az önkormányzatok költségvetését más törvények alapján megillető adóknál, amelyeket az adóhatóság állapít meg (vet ki). Ilyenek a gépjárműadó, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, bár ez esetben önadózás érvényesül, de minthogy az adó lineáris, év közben nem adóelőleget, hanem adót kell fizetni.

A helyi adók közül az építményadó és a telekadó, illetőleg a magánszemélyek kommunális adója és az idegenforgalmi adó az, amit az adóhatóság állapít meg. Az idegenforgalmi szálláshelyet hasznosítók a vendégéjszakák utáni idegenforgalmi adót szintén tényszerűen szedik be, és a beszedést követő hóban vallják be és fizetik meg.

AZ ADÓELŐLEG MÓDOSÍTÁSA

Az adóelőleg mérséklése

Az előző elszámolási időszakok (év, negyedév, félév) adatai alapján fizetett előleg esetében előfordulhat, hogy az adózó gazdálkodási viszonyaiban, esetleg környezetében bekövetkező változások miatt előre látható, hogy a folyó gazdasági év adója lényegesen elmarad annak az időszaknak az adójától, amely alapján az előleget fizetni kell. Az adóelőleg intézményének nem lehet célja a túladóztatás, illetőleg az, hogy az adózó olyan likvid pénzeszközét "kösse le" az adóhatóságnál, amelyet majd csak hosszú idő múlva igényelhet vissza. Az ilyen helyzetek orvoslására szolgál az adóelőleg mérséklésének intézménye. Eszerint, ha az adózó számításokkal tudja alátámasztani, hogy adója kevesebb lesz az előző évinél, kérheti az adóhatóságtól, hogy mérsékelje a fizetendő előleget, akár az adózó vallotta be, akár fizetési meghagyással kötelezték a megfizetésre.

Egyenlőtlen részletfizetés

Hasonló nehézségeket jelenthet, ha az adózó adóalapja nem "keletkezik" azzal a folyamatossággal, amit egyébként az előlegfizetési terminusok feltételeznek. Ilyen esetben az adózó a törvényi előírásoktól eltérően azt is kérheti, hogy ne egyenlő részletekben kelljen a kötelezettséget teljesítenie. Ez a szabály akár azt is jelentheti, hogy bizonyos időszakok előlegét más időszakokban fizetheti az adózó. Minthogy a rendelkezés alkalmazásának előfeltétele, hogy egyenlő részletekben előírt előlegről legyen szó, ez a szabály nem érvényesülhet az önadózással teljesített adóelőlegeknél, illetőleg azoknál a kivetéssel megállapított adóelőlegeknél sem - mint például a helyi adók -, ahol szükségszerűen tér el egymástól a bevallás alapján előírt második félévi és a következő év első félévi előlege, amely az előző évi adó ötven százaléka.

Az előlegmódosítást - mérséklést vagy egyenlőtlen részekben való teljesítést - az adózó az esedékességet megelőzően, ebből következően a jövőben esedékes előlegre kérheti.

A befizetések elszámolása

Az adózók a különböző adókötelezettségeiket az önadózás vagy a hatósági adómegállapítás útján teljesítik. Az adókötelezettségek két legfontosabb eleme a kötelezettség megállapítása és bevallása, illetőleg a bevallás vagy az adóhatóság határozata szerinti előírásnak megfelelő határidőben történő megfizetése.

Adószámla

Az adók többnyire rendszeresen viszszatérő fizetési kötelezettséget jelentenek az adózók számára. Ahhoz, hogy a két legfontosabb kötelezettség teljesítését az adóhatóság számon tudja kérni, illetőleg ellenőrizni tudja, a bevallásokról és a befizetésekről adózónként nyilvántartást kell vezetnie. Ezt a nyilvántartást az adózó adóhatóságnál vezetett adószámlájának nevezi a törvény, amely folyószámlaként működik, ezért inkább ezen a néven vált közismertté. Az adóhatóság az adózó adókötelezettségeit, támogatásigényléseit, valamint az ezekre teljesített befizetéseket és a teljesített kiutalásokat "könyveli", azaz vezeti a folyószámlát. Minthogy az adózó adófolyószámlája a kötelezettségek teljesítése szempontjából meghatározó jelentőségű nyilvántartás, arra az adóhatóság csak a törvényben tételesen felsorolt bizonylatok (dokumentumok) alapján tehet bejegyzéseket.

Kötelezettséget előírni csak az adózó adóbevallása, önellenőrzési lapja, valamint az adóhatóság határozata alapján lehet. A befizetések és kiutalások alapdokumentumai a pénzintézet és a posta bizonylatai.

Az adóhatóság az általa vezetett folyószámla adatait, bejegyzéseit mindig köteles hiteles dokumentumokkal alátámasztani.

Az állami adóhatóság a nála kezelt, több mint harminc befizetési és még ennél is több támogatási jogcímet adónként, támogatásonként vezetett számlára szedi be, illetőleg számláról utalja ki, és ezzel szinkronban a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és kiutalásokat az adószámlán adónként, támogatásonként mutatja ki. Az adóhatóság tehát a kötelezettségek előírását és a befizetések teljesítését veti egybe, és ennek alapján állapítja meg a folyószámla adónkénti egyenlegét. A tartozást mutató számlára automatikusan számolja fel az eredeti esedékességtől a késedelmi pótlékot, amit azután külön is kimutat.

Fontos szabály, hogy az adónként vezetett nyilvántartás végső egyenlegét az egyes adókban előforduló tartozások és túlfizetések egyenlegével kell megállapítani, és pótlékot csak a nettó tartozás után lehet felszámítani. Az állami adóhatóságnál a különböző adószámlákra számolják el az adónkénti befizetéseket. Ha az adózó a kötelezettséget csak részben teljesíti, a befizetést adónként, az esedékesség sorrendjében számolják el.

Végrehajtás

Ha az adótartozást - több adónem tekintetében is - végrehajtás útján szedi be az adóhatóság, és a behajtott összeg nem fedezi az összes tartozást, a "befizetést" az adók közötti esedékesség sorrendjében, az azonos esedékességű adók esetében a tartozások arányában számolják el.

Önkormányzati elszámolás

Az önkormányzati adóhatóságnál kötött az elszámolás sorrendje, ugyanis az adókat, pótlékokat, bírságokat, költségeket, járulékokat nem adónkénti számlára, hanem úgynevezett együttes kezelésben, "egyszámlára" kell megfizetni. A törvény ezen esetekre kötelező elszámolási sorrendet állapít meg. Eszerint, ha a számla tartozást mutat, a befizetett összeggel először a már felszámított késedelmi pótlékot kell kiegyenlíteni, majd a végrehajtás költségére ezt követően az egyes adók esedékességi sorrendjében kell elszámolni a befizetett (behajtott) összeget. Ebben az elszámolási rendben az adózó nem dönthet tehát arról, hogy melyik jogcímen fennálló tartozását rendezi előbb.

Járulékelszámolás

A járulékigazgatóságok által kezelt járulékbefizetések elszámolási rendje 1999. január 1. napjától megváltozott. Az áttekinthetőbb folyószámla kialakításának reményében a pótlék és a bírság befizetése külön számlára történik.

Visszaigénylés

Az adózónak nemcsak fizetési kötelezettségei lehetnek az adóhatóságnál, előfordulhat, hogy költségvetési támogatásra jogosult, illetőleg valamely adónál a megfizetett adóelőleg és az adó elszámolási különbözete alapján adó-visszatérítési igénye keletkezik, vagy az általános forgalmi adónál a fizetendő adót az előzetesen felszámított adó meghaladja, így az adózónak adó-visszaigénylési joga nyílik meg. Az adóhatóságot ezekben az esetekben kiutalási kötelezettség terheli az adózó támogatásigénylése, bevallása alapján. A szabályozás egyszerűsítése érdekében a vonatkozó jogszabály a költségvetési támogatás igénylését gyűjtőfogalomként használja (az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény).

 

Az összesítő bevallás A járulékról havi összesítő bevallást kell készíteni. Az összesítő bevallási kötelezettség teljesítésére az APEH a vele közvetlen elszámolásban álló fegyveres erők, rendvédelmi szervek és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a megyei (fővárosi) járulékigazgatóságok pedig a több megyére (fővárosra) kiterjedő telephelyhálózattal rendelkező központi társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó gazdálkodó szervezetek részére legfeljebb a tárgyhót követő hónap 20. napjáig terjedően halasztást engedélyezhetnek. Az összesítő bevallás tartalma Az összesítő bevallás tartalmazza a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék, a foglalkoztatót terhelő nyugdíj-biztosítási járulék és egészségbiztosítási járulék (együtt: társadalombiztosítási járulék), táppénz-hozzájárulás, valamint a baleseti járulék alapját és összegét; a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó és társadalombiztosítási ellátást folyósító foglalkoztató esetén az általa a tárgyhónapban kifizetett társadalombiztosítási, valamint a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt egyéb ellátások összegét; a tárgyhónapban külön jogszabály alapján az ellátás után a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés összegét; a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség által a gazdálkodó szervezethez befizetett járulékok alapját és összegét. Elszámolás, visszaigénylés A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató az összesítő bevallásban szereplő járulékok terhére az általa folyósított társadalombiztosítási ellátásokat, valamint a hatáskörébe utalt egyéb ellátás összegét és a kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés összegét elszámolja, és a különbözetet fizeti meg. A bevallásban feltüntetett ellátás az illetékes igazgatási szerv által folyósított ellátásnak minősül, a folyósítás időpontjának a fizetési kötelezettség teljesítésének határidejét kell tekinteni. Amennyiben a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó és társadalombiztosítási ellátást folyósító foglalkoztató által folyósított ellátás a tárgyhónapban fizetendő járulék összegét meghaladja, a különbözet megtérítését a foglalkoztató igényelheti az igazgatási szervtől. Az illetékes igazgatási szerv a megtérítési igényt a benyújtástól számított tizenöt napon belül köteles teljesíteni. Az egyéni vállalkozó bevallása Az egyéni vállalkozó abban az esetben köteles az összesítő bevallás benyújtására, ha a járulékalapot képező jövedelmének (vállalkozói kivétnek) a havi összege meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. Ha az egyéni vállalkozónak e rendelkezés alapján a tárgyhónapban bevallási kötelezettsége nincs, a járulékigazgatóság a tárgyhavi járulékfizetési kötelezettséget az említett minimálbér összegének figyelembevételével határozza meg, azaz automatikusan terheli a vállalkozóra.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére