WWW-hírek

Kedvezőbb árú csomagok. Októbertől a Matávnet jelentősen csökkentette díjait. A változások a cég közlése szerint a piac és a felhasználói szokások kiterjedt vizsgálatára épültek. Lényegük, hogy az internet-hozzáférési csomagok értéke nő, miközben áruk többnyire jelentősen csökken. Az előzetes tervek szerint ezzel olyan szolgáltatási struktúra jön létre, amely az internetezők használati szokásaihoz igazodik, az új belépők számára könnyen érthető, tervezhető költségű és olcsó. Ennek értelmében négy csomag közül lehet majd választani, és a csupán elektronikus levelezést bonyolítóktól a jelentős felhasználókig mindenki megtalálhatja a számára leginkább megfelelő előfizetési lehetőséget. Mindemellett az interneten megjelenni kívánó vállalkozások akár az üzleti igényeket is kielégítő, több e-mail-címmel és weboldal elhelyezésének lehetőségével kiegészített csomagot is választhatják.

Csekély érdeklődés. Száz megkérdezett hazai vállalati vezető közül 46 egyáltalán nem tartja fontosnak az internetet. Sokuknak nincsen e-mail-címe, és napi munkájuk során sem használják a világhálót, derült ki a Carnation Consulting tanácsadó cég felméréséből. A válaszadók mindössze 11 százaléka gondolja úgy, hogy a net hasznos lehet a vállalat életében. A Carnation – a felmérés során – különböző pénzintézetek, biztosítótársaságok, fogyasztási cikkeket gyártó cégek, reklámügynökségek, számítástechnikai, telekommunikációs és távközlési cégek, valamint gyógyszergyárak, a könnyű- és nehézipari, illetve a feldolgozóipari gyárak vezetőit kereste meg. Az adatok összesítése után kiderült, hogy az internet iránt legkevésbé a könnyű- és nehézipar vezetői érdeklődnek. Meglepő eredmény volt, hogy a reklámügynökségek, biztosítótársaságok egy részének első emberei inkább csak magánemberként használják a világhálót, és nem tartják ezt fontosnak az üzleti életben.

Leáldozóban a csillag. A közelmúltban új trend jelent meg az egymással egyre szorosabb kapcsolatokat ápoló hardver- és internetpiacon. Több cég ingyen, vagy jelképes áron osztogatott számítógépeket azoknak, akik hosszú távra előfizettek az internet használatára (és az ezen keresztül áramló reklámokra). A világ nyugati felén egyre több vállalat szállt be az ígéretesnek tűnő üzletbe, mára azonban legtöbbjük szinte megoldhatatlan problémákkal küszködik. Egyes szakemberek szerint a gondok az alapvetően elhibázott üzleti tervekre vezethetők vissza, hiszen valakinek ki kell fizetnie a számlát. Magyarországon még kezdetleges stádiumban van az eféle árukapcsolás, ám az érintettek egyelőre sikerekről számolnak be. Hack István, a Prakticomp Internet Szolgáltató Kft. ügyvezetője úgy véli: nem lehet igazán felmérni, hogy mekkora kereslet lesz az internetelőfizetéssel együtt kínált gépekre, mégis remélik: egy éven belül néhány száz csomagot el tudnak majd adni.

Beláthatatlan károk. Évi 10 milliárd font bevételkiesést okoz a brit államkincstárnak az interneten egyre nagyobb méreteket öltő magánimport. Egy londoni gazdaságkutató intézet jelentése szerint a világhálón keresztül vásárolt CD-k, kazetták, játékprogramok és szoftverek után elmaradó forgalmi adókból származik a legnagyobb forráshiány. Egyes szakértők szerint, ha továbbra is ilyen mértékben bővül az internetes áruforgalom, a hagyományos kereskedelemben lévő áruk forgalmi adója növekedni fog.

Elektronikus könyvek. Az Adobe és a Fatbrain olyan új technológiát dolgozott ki, melynek köszönhetően talán az elektronikus könyvek is felvehetik a versenyt nyomtatott társaikkal. Az új szoftvercsomag lehetővé teszi a publikálni szándékozóknak, hogy írott szövegeiket kódolják, majd az internet segítségével terjesszék, és az olvasóktól pénzt szedjenek be érte. Az érdeklődők – a webes vásárlásnak köszönhetően – nem csupán megnézhetik, de meg is vásárolhatják az ily módon árusított szöveget. A dokumentumok illegális másolása és továbbterjesztése többféleképp is megakadályozható. A szoftver PDF formátumot készít a publikálásra szánt műből, amely egyrészt szabványnak tekinthető, másrészt kompatibilis a már létező elektronikus kereskedelmi szerverekkel is. A tervek szerint a program 2000 elején kerül a boltokba, demonstrációs változata azonban már megtekinthető az Adobe weboldalain. A Fatbrain ezzel szemben az elektronikus szövegek on-line terjesztőhelye kíván lenni. A cég bízik abban, hogy a terjesztési és raktározási költségek megszűnése, illetve csökkenése miatt akár 50 százalék árengedményt is adhatnak majd a nyomtatott kiadványok áraihoz képest. Szolgáltatásuk – az előzetes elképzelések szerint – októberben indul. A szolgáltatók fenntartják a jogot, hogy az illegálisnak tartott anyagokat eltávolítsák – ezt a munkát emberek, illetve szoftveres szűrők végzik majd.

Szenvedélybeteg webfüggők. Az internetezés is felkerült a szenvedélybetegségek listájára. A tapasztalatok azt mutatják: sokan válnak észrevétlenül webfüggővé, és ez leginkább az életmódjukra, illetve a környezetükben élőkre van rossz hatással. Legtöbbjüknek tönkremennek emberi kapcsolataik, gyakori a házasságok felbomlása, a munkahely elvesztése. A páciensek az esetek túlnyomó részében elszigetelődnek, depresszióra hajlamosak, nem törődnek szeretteikkel, romlik munkahelyi teljesítményük. Az Egyesült Államokban anynyira aggasztó a helyzet, hogy megalakult a Center of On-Line Addiction, melynek szakemberei a függőség kialakulásával és megelőzésével foglalkoznak.

Információs sztráda Budapesten. Az OMV a legújabb szereplője az osztrák információs piacnak: az olaj-, földgáz- és vegyipari cég a Telekom Controlltól bérvezeték kiépítésére szóló koncessziót kapott, s üvegszálas vezetékeket fektet le olajvezetékei mellé. Mivel számos cég dolgozik azon, hogy az Egyesült Államokból kiindulva az Atlanti-óceánon át az összes nagyvárost összekösse fényhullámokat továbbító vezetékekkel, a nemzetközi hálózatok üzemeltetői versengnek az OMV kábeleiért. Az első szakaszban – a tervek szerint – Münchentől Bécsen és Pozsonyon át Budapestig szándékoznak kiépíteni a vezetéket. A második lépésben a Transaustria gázvezeték mentén akarják lefektetni a korszerű kábeleket Bécstől Arnoldsteinig és egy később keresendő partnerrel Milánóig, majd az információs sztráda Svájcon át visszakanyarodna Németországba. Az OMV nem szándékozik a telekomüzletág részese lenni, így tervei szerint a vezetékeket nemzetközi szolgáltatóknak adja majd bérbe.

Hódít az internet. A Szonda Ipsos legutóbbi vizsgálatai alapján úgy becsüli, hogy Magyarországon mintegy egymillió személy fér hozzá az internethez. Nyolcvan százalékuk a munkahelyén vagy az iskolában ül a háló eléréséhez nélkülözhetetlen számítógép elé. Az internetezők harmada legalább hetente használja a világhálót. A hozzáféréssel bírók 62 százaléka használ valamilyen levelezőprogramot, 48 százalékuk szörfözik az interneten.