Üzemanyagkereskedelem

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 1.) vegye figyelembe!

Szolgáltatási verseny

Megjelent a Cégvezetés (archív) 19. számában (1999. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Lanyhul a korábbi esztendők benzinkút-beruházási láza. A piac fontosabb szereplői a szolgáltatások minőségének javulásától remélik megtartani vevőiket. Erre van is esély, arra már kevésbé, hogy belátható időn belül nő a benzinfogyasztás.

 

Évente csaknem 4 milliárd liter üzemanyag fogy Magyarországon, mintegy hatvan-negyven százalékos arányban gázolaj, illetve benzin. A kiskereskedelmi piac méretében, a szereplők körében és piaci részesedésükben nem várható jelentős átrendeződés, hacsak nem követik további cégek a British Petrol (BP) példáját. A piacvezetők körében viszont legfeljebb akkor lehet szó az erőviszonyok érdemi átrendeződéséről, ha valamelyik cég felvásárolja a másikat.

Stagnál a benzinfogyasztás

A magyarországi üzemanyagpiacon a külföldi olajtársaságok részesedése meghaladja az ötven százalékot - mondja Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára azzal a szakértői becsléssel kapcsolatban, hogy négy éven belül Közép-Kelet-Európában a nyugati óriások kezében lesz a kiskereskedelmi piac legalább harminc százaléka. A szereplők körében az utóbbi néhány évben mindössze kisebb átrendeződés történt. A kuvaiti Q8 és a British Petroleum kivonulása volt a legnagyobb változás, mindkét cég magyarországi hálózatát az osztrák tulajdonú OMV vásárolta meg, amely jelenleg a harmadik helyen áll 13 százalék körüli piaci részesedésével a tradicionálisan piacvezető Mol Rt. és az ugyancsak hagyományosan a nyomában járó Shell mögött. Ugyanakkor más cégek nem is törekszenek meglevő pozícióik javítására. A Tamoilnak például gyakorlatilag hat éve változatlanul 8-10 töltőállomása van az országban. A stabilitást és a meghatározó nyugati társaságok jelenlétét Wilde György a piac szempontjából mindenképp örvendetesnek tartja, mert véleménye szerint a multik mindenképpen konszolidálják a viszonyokat. Nyilvánvalóan sokkal kiszámíthatóbbá teszik a piacot, mint néhány volt szocialista országban, ahol a hazai cég(ek) diktálják a feltételeket.

A piac nagyságát tekintve a MÁSZ adatai szerint a benzinfogyasztás gyakorlatilag stagnál, miközben a gázolajigény évről évre, ha szerény mértékben is, de növekszik. Ez utóbbi jelenség a főtitkár szerint a gazdaság élénkülésével magyarázható, hiszen ez magával hozza többek között a fuvarpiac bővülését is. A benzinfogyasztás az autópark gyarapodása ellenére sem mutat érdemi növekedést, miután egyelőre a nagy étvágyú keleti márkák cserélődnek kisebb fogyasztású nyugati típusokra. Az elmúlt évben a kutak 1,7 milliárd liternyi benzint és 2,1 milliárd liter gázolajat adtak el, ez utóbbi kategóriában a növekedés megközelítette a 9 százalékot. Az ásványolaj-szövetségi tagoknál benzinből 9, gázolajból 18 százalékos forgalomnövekedést regisztráltak, miközben 10 százalékkal bővült a kúthálózat is.

Szakemberek szerint a színes kutak - vagyis a Mol Rt., illetve a multik töltőállomásai - mellett legfeljebb 100 olyan telep lehet, ahová - ha nagyon muszáj - betérhet az autós üzemanyagért. A névtelen kutak túlnyomó többsége objektív okokból nem tud olyan minőséget és szervizt nyújtani, mint a nagy konkurensek. Egy-egy komoly töltőállomás felépítése önmagában 200-250 millió forint körüli összegbe kerül, s a forgalmas, jó helyen levő telkekért is legalább ugyanennyit kell fizetni.

Üzemanyag-eladások (millió liter)
Év 91-es 95-ös 98-as ólmozatlan 98-as ólmozott Gázolaj
1997 282 744 55 436 814
1998 265 885 60 435 961
1999. I. félév 118 458 130 61 486
Forrás: MÁSZ

Visszafogott fejlesztések

A terjeszkedéssel azonban ma már a nagyobbak is óvatosak, hiszen már többé-kevésbé kiépültek a márkahálózatok. Még a piacvezetők, a Mol, a Shell Hungary és az OMV Hungária sem tervez az utóbbi évekre jellemző intenzív bővítést. A kiskereskedelmi forgalomban a versenypozíciók gyakorlatilag eleve meghatározottak voltak. A Mol Rt. a négyszáz-egynéhány legjobb ÁFOR-kúttal kezdte, majdnem százharminc állomást pedig már a kezdet kezdetén értékesítettek. Ezeket annak idején egy andornaktályai vállalkozó vásárolta fel, és Scorpio néven próbálta működtetni, de mára széthullott a csoport.

A magyar olajtársaság piaci részesedése tavaly már megközelítette a 40 százalékot. Ezt elvenni, vagy legalább jelentősen csökkenteni nemigen lehet. A második helyen álló Shell Hungary Rt. a maga 124 kútjával az üzemanyag-kiskereskedelem 20 százalékát tartja ellenőrzése alatt. Miközben Magyarországon már megfontoltabban halad a holland-brit olajtársaság, az utóbbi négy évben a közép-kelet-európai régióban rendkívül intenzíven fejlesztettek. Összesen 400 millió dollárt költöttek el itt 1995 óta, s ezzel befektetett tőkéjük nagysága a térségben elérte a 850 millió dollárt. Az önálló regionális kereskedelmi egység létrehozásakor, 1997-ben az érintett tíz országban (Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Oroszország és Magyarország) összesen 260 töltőállomásuk üzemelt, ebből több mint száz Magyarországon. A helyzet mára jelentősen megváltozott, összesen 560 kagylós benzinkút van Európának ezen a részén, s ezen belül a magyarországiak száma lényegesen szerényebben bővült, mint a másik kilenc országban.

Kapitány István, a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója (közép-kelet-európai kereskedelmi igazgató is) úgy véli, hogy a Shell az átlagosnál nagyobb kockázatot vállalt, amikor terjeszkedni kezdett a térségben. Vannak olyan konkurenseik, amelyek bizonyos országokban a mai napig nem jelentek meg. Ilyen például Bulgária, ahol akkor bővítették legintenzívebben a kúthálózatukat, amikor épp üzemanyaghiány volt, s a meglevő kutaknak gyakorlatilag csak a boltjai funkcionáltak. Az eredmény 30 százalékos piaci részesedés lett. Hasonlóan nagy bátorság kellett a romániai offenzívához. Ott ma 70 Shell töltőállomás van, piaci részesedésük 16 százalékos, s egyetlen más külföldi cégnek sincs országos hálózata.

A balti államokban jelentős az észak-európai konkurencia, a Statoil és a Neste. Lengyelországban a Statoil mellett az Aral és a BP is jelen van, Csehországból és Szlovákiából viszont - Magyarországhoz hasonlóan - éppen most vonult ki a BP, s itt is az OMV vásárolta meg kúthálózatukat. Az egyetlen hely Oroszország, ahol egyelőre igen szerény a Shell jelenléte, meglevő öt kútjukkal most tesztelik a piacot. A régióban folyó üzemanyag-kiskereskedelem két évvel ezelőtt még veszteséges volt, Kapitány István reményei szerint azonban jövőre már feltehetően megfelelnek a tulajdonosok reményeinek.

A régióban egyébként Magyarországon a legkisebb a kiskereskedelmi árrés, ennek ellenére a piaci szereplők kivétel nélkül jelentős eredménynövekedésről adtak számot. Abban is teljesnek mondható az egyetértés, hogy a kis árrésből eredően csak szerény lehetőségeik vannak az árak eltérítésére. (Ennek látszólag ellentmond, hogy alkalmanként három-öt forintos különbségek is lehetnek kutak között.)

A Shell Hungary Rt. szakemberei szerint a kiskereskedelmi forgalomban a cégeknek legfeljebb egy forint körüli mozgásteret engednek a mai viszonyok. Az árakat alapvetően a Mol Rt. határozza meg, nemcsak fő nagykereskedőként, de benzinkútjain keresztül is, hiszen a többiek alapvetően az ő áraihoz igazodnak.

A Mol Rt. nagykereskedelmi árait az importtermék-jegyzésárak, illetve a forint-dollár viszony alapján alakítja - állítja Győrfi János, az olajtársaság töltőállomás-üzletágának igazgatója, hozzátéve, hogy a kiskereskedelemben viszont a piac a meghatározó. Az üzemanyag szabadáras termék ugyan, de a fizetőképes kereslet mégiscsak megszabja az áralakítás szabadságát. Az üzletág-igazgató emlékeztet rá, hogy a magyarországi üzemanyagárakban 70 százalékos arányt képviselnek az adók, s már csak ezért is igen szűkös az olajcégek mozgástere. Példaként említette, hogy tavaly a Mol Rt. csaknem 20 százalékkal mérsékelte a gázolaj árát, de a fogyasztói árban ez már csak 6,8 százalékos csökkenést eredményezett.

Az árak meghatározásakor az egyes társaságok számos részletkérdést megvizsgálnak. A Mol Rt. által meghatározott kiskereskedelmi árakon túl a saját és a konkurens kutak egymástól való távolságát, az adott töltőállomás megközelíthetőségét, forgalmát, felszereltségét, a járulékos szolgáltatások színvonalát és a környék fizetőképes keresletét. Ilyen alapon például az autópályákon általában drágábban lehet tankolni, mint a Bakonyban vagy a Cserhátban. Az viszont nem feltétlenül igaz, hogy az ország északkeleti felében olcsóbb volna az üzemanyag, mint a Dunántúlon. A társaságok, folyamatosan mozgatva áraikat, tesztelik az adott piaci területet. Van olyan, közvetlenül a szlovák határon levő benzinkút, ahol árnyalatnyival az átlagnál drágábban adják a benzint, jóllehet északi szomszédunknál akár 60 forinttal is olcsóbban lehet tankolni literjét. Az érintett cégnél elmondták: miután megfigyelték, hogy az árak csökkentése sem eredményezett látványos forgalomnövekedést, visszaálltak a magasabb árra.

A cégek nem is elsősorban az árakkal, hanem a többletszolgáltatásokkal igyekeznek meglevő pozícióikat javítani. A piaci részarány szerinti harmadik helyezett OMV Hungária Kft. például az elmúlt évben negyven százalékkal növelte eredményét 1997-hez képest, s 1999-ben 1 milliárd forintos haszonra számítanak. A cég egészen friss, 2005-ig szóló stratégiájában 130-140 töltőállomás üzemeltetésével és tartósan 13 százalékos piaci részesedéssel számolnak - tudtuk meg Szabó Miklós ügyvezető igazgatótól. Tavaly a BP 28 magyarországi kútjának megvásárlásával nagyobb lépést tettek, s a fejlesztés az idén sem áll meg, de a hangsúly a mennyiség helyett inkább a hatékonyság javításán, helyzetük megerősítésén van. A Shellnél is úgy vélik, hogy a kiskereskedelmi tevékenység eredményessége szempontjából még a beszerzésnél is fontosabb tényező a szolgáltatás, a kiszolgálás minősége.

Konkurens autógáz

Az összes eladott üzemanyagon belül ugyan nem jelentős tétel, de a magyarországi hajtóanyagpiacnak mégiscsak neuralgikus pontja az autógáz-értékesítés. A Magyar PB Gázipari Egyesülés üdvözli az autógáz adójának tervezett csökkentését. Erre a becslések szerint évi 30 ezer tonnás illegális felhasználás legalizálása érdekében van szükség. Azt mondják, nem elsősorban a PB-gáz-kereskedők üzleti érdekei, hanem az illegális felhasználásból eredő komoly veszélyek indították a szövetséget arra, hogy az adójogszabály felülvizsgálatát kezdeményezze. Jelenleg ugyanis literenként körülbelül negyven forinttal drágább a legális autógázkutakon tankolt PB-gáz az otthon feketén, palackból átfejtettnél. A benzinhez képest pedig mintegy 100 forint a literenkénti árelőnye az illegálisan töltött gáznak, az autógázé pedig 60 forint.

A hivatalos statisztika szerint az elmúlt évben legálisan mindössze 7 ezer tonna PB-gázt használtak fel motorokban, s miután ebben benne van az ipari üzemekben gázzal hajtott targoncák fogyasztása is, szakértők becslése szerint legfeljebb 2,5-3 ezer tonna lehet, amit a közúti forgalomban égettek el. Ezzel szemben óvatos becslések szerint is legalább 25 ezer tonna volt a tényleges felhasználás, de egyes szakértők szerint nem túlzás a 40 ezer tonna sem. Hivatalosan Magyarországon eddig 50 ezer autót alakítottak át PB-gáz-meghajtásra. Majoros Ferenc, az autógázban szakértő Globimpex Kft. műszaki igazgatója szerint azonban valószínűleg másfélszer ennyi autó alkalmas PB-gáz felhasználására. A szakma két variációt javasolt. Egyrészt az adó felülvizsgálatát, mérséklését azzal, hogy a gázüzemű autók tulajdonosai időszakonként fizetnének valamilyen járulékot; másrészt a jelenlegi 125 forint körüli literenkénti autógázár adótartalmának csökkentését, ami a benzinár emelkedése mellett folyamatosan javítaná a PB-gáz versenyképességét. Világszerte az olajipar ágál leginkább az autógáz terjedése ellen, ennek megfelelően a magyarországi üzemanyag-kereskedők sem nézik túl jó szemmel az egyesület kezdeményezését. Attól tartanak ugyanis, hogy a PB-gáz-vásárlás élénkülésével jelentősen csökken majd a forgalmuk. Majoros Ferenc szerint alaptalan a félelmük, hiszen ma 2,5 millió autó fut az országban. Ebből 1,5 millió dízelüzemű, amelyek műszaki és gazdasági okok miatt nem állíthatók át gázhajtásra. A fennmaradó 1 millió kocsiból 300 ezer járműben van gázüzemre alkalmatlan kétütemű motor. A 700 ezer, elvileg gázra átállítható autónak azonban csak a fele fut annyi kilométert, hogy érdemes legyen az átalakításokat elvégeztetni. A szóba jöhető gépkocsik között is ma már többségben vannak az injektoros autók, amelyeknek mindenképp kell benzint is tankolni. Vagyis ideális esetben is a teljes járműállománynak legfeljebb 10-12 százaléka állhat át autógázra.

A MÁSZ-tagok töltőállomásainak változása
Év Kutak száma
1997. december 31. 813
1998. december 31. 896
1999. június 30. 915
Forrás: MÁSZ
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére