Ügyvéd a cégéletben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 19. számában (1999. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Cég alapítása, működése és megszűnése sem képzelhető el ügyvédi közreműködés nélkül. Sőt, esetenként még a képzett és gyakorlott ügyvéd sem képes minden jogi területet átfogni, ezért szakmánkban is - az orvostudományhoz hasonlóan - erőteljes specializálódás megy végbe - mondja dr. Bárándy Péter, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke.

Magyarországon jelenleg 8000, kamaránál bejegyzett ügyvéd működik, ezek fele Budapesten. Hirtelen duzzadt fel a létszám, a rendszerváltás óta 5000-6000 jogász áramlott a szakmába, és az új ügyvédi generációk révén további bővülésre lehet számítani. Kétségtelen, valamennyien rendelkeznek szakmai képzettséggel, de az ügyvédség működési rendjét, szabályait, etikáját legtöbbjük még nem ismeri eléggé. Nem mindegy tehát, hogy kit választ ügyvédjéül egy vállalkozó, csakhogy a kiválasztáshoz eligazítást aligha kaphat, mert az ügyvéd nem reklámozhatja magát, a kamara pedig - szándékosan - nem ad ilyen eligazítást. Végső soron tehát az ügyfél szájhagyományokra, ismerősei tanácsára, üzleti partnerei javaslatára támaszkodhat. Pedig nem mindegy, hogy jogi ügyekben ki képviseli a céget. A tapasztalatok szerint az igényesség és a szimpátia a kiválasztás leglényegesebb elemei. Persze, az csak utólag derül ki, hogy jól választottunk-e.

Az ügyvédi honorárium minden esetben megállapodás tárgya, és bár természetesen nem egyeztetik az ügyvédek a díjszabást, az a tapasztalat, hogy hasonló ügyek intézésénél nincsenek lényeges differenciák. Természetesen a piac szabályai itt is érvényesek. Ahol olcsóbb az infrastruktúra, vagy ügyvédekből nagy a túlkínálat, ott az árakat is lejjebb hajtja a konkurencia. Az úgynevezett jó nevű, jó hírű iroda mindig drágább, speciális esetekben pedig igen nehéz kiszámítani a munkadíjat. Különösen áll ez a gazdasági, üzleti jog területére, ahol - a szakember véleménye szerint - az ügyvédeknek legfeljebb 20 százaléka igazán járatos. Sajnos, az ügyészek és a bírók körében is nagyjából hasonló a helyzet, ezért ne csodálkozzunk, hogy egy-egy ügyben két igazságügyi fórum indokolása teljesen eltérő.

A gazdasági bűncselekményeknek többsége jellemzően csalás - állítja dr. Gábor László ügyvéd, a gazdasági bűnesetek specialistája -, legáltalánosabb bűncselekmény a megtévesztés, megvesztegetés haszonszerzési céllal, és tipikusan gazdasági bűncselekmény a korrupció, valamint a számviteli fegyelem megsértése. Ezekkel szemben egy vállalkozónak már üzleti tevékenysége kezdetén védekeznie kell. Ha elhatározza, hogy vállalkozásba kezd, még abban az esetben is, ha annak legegyszerűbb formáját, az egyéni vállalkozást választja, érdemes, hasznos mindjárt leülni egy ügyvéddel és tisztázni: az új társadalmi státusában milyen kötelezettségek merülhetnek fel. Gondolnia kell például arra, hogy tevékenysége során rendszeresen szerződéseket fog kötni s előfordulhat, hogy azokat nem mindenki és nem mindig tartja be. Megeshet például, hogy a partnernek vagy neki fizetési nehézségei támadnak. Jó előre tudni, mi ilyenkor a teendő, milyen következményei lehetnek. Fontos azt is tisztázni már a cégalapítás előtt, hogy kikkel dolgozik együtt a vállalkozó, szerződéseket kell kötnie, az esetleges társakkal és munkaszerződéseket a leendő dolgozókkal. Ezeken túl számos, előre nem látható kérdés merülhet fel már a vállalkozás kezdeti szakaszában. A jogi szakértő jelenléte sok későbbi kellemetlenségtől mentheti meg a vállalkozót.

Ha már ügyvédet választott a vállalkozó, jó, ha a kezdeti stádiumban megérti, hogy az ügyfél-ügyvéd kapcsolat szuverén együttműködést feltételez, ne akarja a jogászt bevonni a gazdasági döntések meghozatalába, mert a szabályosan eljáró ügyvéd kénytelen lesz visszautasítani. Az ügyvédnek ugyanis az a dolga, hogy adott ügyekre megadja az esetenként alternatív jogi megoldások lehetőségét, magát a gazdasági problémát viszont a vállalkozónak kell megoldania, az ő szuverén kompetenciája a döntés meghozatala. Kétségtelen, hogy a döntéshozatalban megoszlik a felelősség: az ügyvédnek az érintett ügy jogi oldaláért kell felelősséget vállalnia, de a gazdasági döntésekbe őt nem lehet bevonni, az ezzel kapcsolatos döntéshozatal egyértelműen a vállalkozóra hárul. Neki kell eldöntenie, hogy aláírjon-e egy szerződést, az ügyvédnek pedig az a dolga, hogy felvilágosítsa: annak különböző pontjai milyen jogkövetkezményekkel járhatnak.

Vannak területek, ahol nélkülözhetetlen az ügyvéd jelenléte. Így például csak ügyvéd közreműködésével lehet céget alapítani vagy a cég tevékenységi körét módosítani. Ügyvédi ellenjegyzés nélkül érvénytelen az adásvételi szerződés, s ügyvédnek kell lefolytatnia az ingatlan-nyilvántartási eljárást is. Az ügyvéd természetesen az általa készített szerződések jogi tartalmáért felelősséggel tartozik.

Ha a vállalkozás működése során jogi kérdések merülnek fel, minden esetben hasznos és tanácsos ügyvédhez, ügyvédi irodához fordulni. Jó, ha a cégnek állandó ügyvédje van, mert a folyamatokban megismeri a társaság tevékenységét és az azzal kapcsolatosan felmerülhető jogi problémákat. Esetenként specializálódhat is rá. Végül: nem kerülhető ki annak lehetősége sem, hogy egy cég bármilyen okból - akár megszűnéssel, akár felszámolással - befejezi működését. Ekkor is ügyvéd közreműködésére van szüksége a vállalkozónak. Aki ugyanis nem ért a joghoz, az még cége temetésénél is nagyon sokat veszíthet.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére