A PHARE-program az induláskor támogatta többek között a menedzserképzést, a kis-, középvállalkozások létrehozását, és mindazt, amellyel a gazdasági szereplők megerősödhettek. 1998-ban fordulatot vett a támogatások iránya: az Új Orientáció elnevezésű program kizárólag a csatlakozási előkészületeket finanszírozza, a támogatások 70 százalékát intézményfejlesztésre fordíthatjuk. Szerzőnk a jelenlegi támogatási rendszer áttekintésével megismertet a támogatások igénybevételi lehetőségeivel.
Kezdetben...
Az Európai Közösségek Tanácsa 1989 decemberében indította a Poland-Hungary Assistance for the Restructuring of the Economy (PHARE) elnevezésű programját, amelynek részletes végrehajtási szabályzatát 1990. szeptemberében fogadták el, majd többször módosították. A Magyar Köztársaság és az EU Bizottság 1990 szeptember 3-án kötötte meg azt a keretmegállapodást, amely szabályozza a támogatás odaítélésének, illetve felhasználásának általános jogi, pénzügyi és adminisztratív kérdéseit, valamint a fogadó ország jogait és kötelezettségeit.
A PHARE-program kezdetben három lényeges elemből állt: az EK először elhatározta a diszkriminációmentesség azonnali tényleges helyreállítását, vagyis az 1998-ban kötött magyar-EK kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint eredetileg 1995-ig terjedő korlátozáslebontási program egy csapásra történő teljesítését 1990. január 1-jei hatállyal.
Másodszor – szintén 1990. január 1-jei hatállyal – felfüggesztette a nem diszkriminatív importmennyiségi korlátozásokat, és kiterjesztette Magyarországra, valamint Lengyelországra az általános vámpreferenciákat.
Harmadrészt konkrét segélyekkel, hitelekkel, tanácsadással segítette a magyar és a lengyel gazdaságot.
A PHARE-program legnagyobb vívmányának a preferenciális piacra jutás megteremtése tekinthető, ezenkívül kiemelendő az a segítség, amely révén – zökkenőmentesen – kialakulhatott a magyar piacgazdaság. A program támogatásokat nyújtott például a privatizálásra, a menedzserképzésre, a kisvállalkozások beindítására, a statisztikai rendszer korszerűsítésére.
A támogatások odaítélése
A támogatások odaítéléséről az EU Bizottság dönt a fogadó ország javaslata és a brüsszeli PHARE Management Committee ajánlása alapján. A programokkal kapcsolatos szakmai és adminisztrációs feladatokat a kedvezményezett ország látja el. A fogadó kormány a segély megfelelő felhasználásáért teljes szakmai és anyagi felelősséggel tartozik. A közvetlen személyi felelősséget az adott programot végrehajtó intézmény (általában minisztérium) vezetője személyesen viseli.
Hazánkban a PHARE-segélyek koordinációját tárca nélküli miniszter és az általa felügyelt Segélykoordinációs Titkárság látja el. A PHARE-program által nyújtott segélyek fogalmán csak a vissza nem térítendő támogatást értjük, vagyis a hivatal kedvezményes hitelekkel és egyéb visszatérítendő juttatásokkal nem foglalkozik.
PHARE 1990-1998 között
A PHARE-program keretében Magyarország 1990 és 1998 között mintegy 800 millió euró viszsza nem térítendő támogatásban részesült.
Gazdaságfejlesztés és szerkezetátalakítás
A gazdaságfejlesztés és a szerkezetátalakítás területén a legnagyobb súllyal a privatizáció és az ehhez kapcsolódó vállalati szerkezetátalakítás támogatása szerepelt, jórészt szakértői segítség, kisebb mértékben kedvezményes pénzügyi konstrukciók révén beruházások támogatása formájában. Jelentős támogatást kapott a kis- és középvállalati szektor fejlesztése, részben a kis- és középvállalatokat támogató információs és tanácsadó szolgáltatások kiépítése, részben a számukra nyújtandó kedvezményes hitelek forrásainak kiegészítése céljából.
Agrárgazdaság
Az agrárgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó támogatás az ágazati reformok, a piacgazdaságra való áttéréshez szükséges intézményfejlesztés, szabályozás korszerűsítését, továbbá a mezőgazdasági termelők hitelforrásainak bővítését segíti. A regionális fejlesztés támogatásával a fejlesztési politikák, a jogi szabályozás, az intézményrendszer kialakítása, s egyes régiókban a fejlesztési programok forrásainak kiegészítése valósult meg.
Az infrastruktúra fejlesztése és a környezetvédelem
Az infrastruktúra fejlesztése és a környezetvédelem támogatása magában foglalja az energiaszektor, a közlekedés, a hírközlés, a vízgazdálkodás és a környezetvédelem terén az ágazati fejlesztési politikák kialakításához nyújtott szakértői segítséget, ezenkívül a társfinanszírozás biztosítását az energiatakarékossági programokhoz, és egyes közlekedési, szennyvízkezelési és határátkelőhely-fejlesztési beruházásokhoz. Kiemelt mértékű támogatást kap a környezetvédelem, elsősorban az önkormányzati és a vállalati szféra beruházásainak forráskiegészítésével.
Közigazgatás
A humán szféra és a közigazgatás fejlesztése területén a legnagyobb mértékű támogatást az oktatás és a szakképzés, ezen belül is a felsőoktatás fejlesztése kapta. Szakértői támogatásban részesül a közigazgatás reformja és a szociális, illetve az egészségügyi rendszerek fejlesztése.
Szolgáltatás, integrációs felkészülés
A szolgáltatói szférában és egyéb területeken a PHARE-segélyek elsősorban a pénzügyi szektor modernizációját, a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítását, a vám- és statisztikai rendszer fejlesztését szolgálják.
Az integrációs felkészülés 1996-ig viszonylag kis mértékű támogatásban részesült, s ezek a források jórészt a jogharmonizációhoz, a jogszabályok fordításához, integrációs képzésekhez szükséges ráfordításokat finanszírozzák.
Változások 1997-től
Az 1997-ben jóváhagyott keretprogramjainak jellege jelentős mértékben eltér az előző években indított programoktól. Mivel a projektek kiválasztásánál részben már figyelembe vették az előkészítés alatt állt Új Orientáció céljait, az integrációs felkészülés közvetlen támogatása a korábbinál jóval nagyobb súlyt kapott.
Az 1997. évi keretekből a csatlakozási felkészüléshez szükséges integrációs képzés, az EU közösségi szabályozásának átvételét megvalósító intézmények fejlesztése, s – első ízben – a bel- és igazságügyi együttműködés kapott jelentősebb támogatást.
Számottevő támogatásban részesült a regionális fejlesztés, amely zömében két régióban megvalósuló fejlesztési programok beruházási forrásait egészíti ki, segítve az ipari szerkezetátalakítást, a vidékfejlesztést, a foglalkoztatást és az emberi erőforrás fejlesztését.
A PHARE emellett támogatást nyújtott a TEMPUS (az intézményrendszerek fejlesztése az integrációra való felkészülés jegyében) folytatásához és Magyarország részvételéhez az EU egyes közösségi programjaiban (Socrates: Az Európai Unió felső- és közoktatási együttműködési programja eredetileg közösségi, majd csatlakozni kívánó és társult országok bevonásával; Leonardo: szakképzési együttműködés a tagországok, a társult és a csatlakozni kívánó országok közt, Youth for Europe: oktatáson kívüli ifjúságpolitikai program, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok megsegítésére).
Határ menti együttműködési programok
További támogatási formaként 1995-től van lehetőség úgynevezett határ menti (CBC) együttműködési programok megvalósítására. A támogatás révén elsősorban az EU-tag Ausztria és Magyarország határ menti megyéinek fejlesztése, a gazdasági együttműködés feltételeinek javítása s a helyi infrastruktúra fejlesztése kap segítséget. Programok valósulnak meg a magyar-román és a magyar-szlovén határ menti régiókban is.
Regionális kooperáció
A PHARE-országprogramokon kívül Magyarország is kedvezményezettje az ún. "multi-beneficiary" programoknak, azaz olyan kezdeményezéseknek, amelyekben több PHARE-ország vesz részt egyszerre. A programokat az Európai Bizottság kezdeményezi, természetesen a kedvezményezett országok bevonásával és folyamatos konzultációval. Ezek a programok elsősorban a PHARE-országok közötti regionális kooperációt hivatottak elősegíteni. Ilyen jellegű együttműködési programok léteznek több szakterületen (például környezetvédelem, vám, közlekedés, oktatás). A programok ritkább esetekben konkrét projekteket támogatnak: többnyire az adott terület közigazgatási szakembereinek biztosítanak különböző szakmai találkozókon, konferenciákon való részvételt.
A PHARE Új Orientációja
A csatlakozási tárgyalások megindulásával párhuzamosan az EU alapvetően átértékelte a közép- és kelet-európai társult államok számára nyújtott segélyprogramjainak szerepét. A magángazdaság megerősödött, a konkurencia további fejlesztését pedig – a még mindig aránytalanul fejletlen kis- és középvállalkozói kör kivételével – az európai adófizetők nem támogatják.
1998-tól az Új Orientáció jegyében a PHARE-program kizárólag a csatlakozási előkészületeket finanszírozza: a támogatások 30 százalékát intézményfejlesztésre, 70 százalékát pedig beruházásokra használhatja fel hazánk. A konkrét projektjavaslatoknak az úgynevezett csatlakozási partnerségi dokumentumon, illetve a közösségi vívmányok átvételét szolgáló nemzeti programon kell alapulniuk.
Az intézményfejlesztés a közösségi joganyag (Acquis Communautaire) átvételéért, illetve a joganyag magyarországi végrehajtásáért majdan felelős intézményrendszer felállítását szolgáló programokat (szakértői segítségnyújtás, oktatás) jelenti. Ezeknek a programoknak a kelléke az úgynevezett twinning, vagyis a kedvezményezett ország és valamely tagország hasonló feladatokat ellátó intézménye közötti együttműködés. Ennek keretében az uniós ország egy szakemberét legkevesebb egy évre rezidens hosszú távú tanácsadóként a partnerország rendelkezésére bocsátja.
A beruházási programok az intézményfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzéseket, illetve területfejlesztési programokat finanszírozhatnak.
A programok megindításáról az EU az úgynevezett pénzügyi emlékeztetőben vállal kötelezettséget. A program kezdetének időpontja ennek az emlékeztetőnek az aláírása. A multi-beneficiary programok kivételével a programok a szaktárcák szakmai és anyagi felelősségi körébe tartoznak. A decentralizált programok szakmai előkészítése és lebonyolítása hagyományosan a kedvezményezett tárca feladata, amelyet a minisztériumok által működtetett PHARE-programirodák látnak el.
Támogatások 2000 után
Az Unió 2000-2006 közötti költségvetésére vonatkozó bizottsági tervezetek szerint a tagjelölt államoknak nyújtandó csatlakozás előtti támogatás két új támogatási eszköz, az infrastruktúra és a környezetvédelem céljait szolgáló ISPA, valamint a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést támogató SAPARD bevezetésével a jelenleginél jóval magasabb lesz. Az új támogatási eszközök (ISPA, SAPARD, PHARE Strukturális Alapok) tulajdonképpen már a csatlakozást segítik elő, lehetővé téve, hogy az Európai Unión belül működő alapoktól (Strukturális és Kohéziós Alap) lehívhatóak legyenek a támogatások. Ennek előfeltétele a megfelelő intézmény-, ellenőrző és monitoring rendszerek kiépítése.
ISPA
Az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) az EU egyik új eszköze, amelynek fő célja a csatlakozásra váró országok felkészítése a Strukturális Alapok támogatásának fogadására, valamint az infrastruktúra és a környezetvédelem területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldása.
A támogatásból 2000-2006 között a 10 tagjelölt közép- és kelet-európai társult állam részesül. A csatlakozó tagjelöltek csatlakozásuk időpontjában elesnek a támogatástól, a felszabaduló összeget a csatlakozásra várók között osztják fel. A bizottság javaslatára az ISPA két fő területre koncentrál: a közlekedésre és a környezetvédelemre.
A támogatás feltétele
Az egyes projekteknek minimum 5 millió euró nagyságrendűnek kell lenniük, és a közösségi támogatás mértéke az egyes projektek költségének legfeljebb 75 százalékára (kivételes esetekben 85 százalékára) terjedhet ki. A kedvezményezett országok támogatást kérhetnek előkészítő jellegű tanulmányokra és szakértői segítségnyújtásra, mely esetekben a közösségi támogatás értéke elérheti a költségek 100 százalékát. Az ilyen célú támogatások azonban nem haladhatják meg a projekt teljes költségvetésének 2 százalékát.
A közlekedési csoportból vasúti és közúti javaslatok kerültek fel a bizottsággal egyeztetett hosszú listára. A vasúti projektek pályarehabilitációs, távközlési és logisztikai központfejlesztési csoportokra oszlanak. A közúti fejlesztési javaslatok közül az M3, az M30, M0 és M7 építéséhez való uniós hozzájárulás lehetőségét kell feltétlenül kiemelnünk. A környezetvédelem területén legfontosabb prioritásként a nagyvárosok (Budapest, Győr, Sopron stb.) szennyvízkezelési gondjainak megoldása szerepelt. További kiemelt kérdés a szilárdhulladék-kezelés, beleértve az olyan komplex regionális hulladék-kezelési programokat mint a Balaton és a Tisza-tó térségi problémáinak enyhítése.
SAPARD
Az EU SAPARD-programja a csatlakozásra váró 10 közép- és kelet-európai ország agrár- és vidékfejlesztésére kialakított, 2000. január 1-jétől induló többéves programja, mely kiegészítő forrást jelent a felkészüléshez. A támogatás itt is a csatlakozás időpontjáig tarthat.
A SAPARD-támogatások célterületei az agrárvállalkozások, farmigazgatási szolgáltatások, a feldolgozottság és az értékesíthetőség javítása, az állat- és növény-egészségügyi ellenőrzés javítása, az alternatív jövedelemszerzés, a falu- és vidékfejlesztés (infrastruktúra, műemlékek), a talajjavítás, a parcellázás, a földnyilvántartás kialakítása, a szakképzés, a vízgazdálkodás, az erdészet és az agrár-környezetvédelem.
LSIF
Az LSIF (Large Scale Infrastructure Facilities) a PHARE Új Orientációjának jegyében, 1998-ban jött létre. Az LSIF nem más, mint egy úgynevezett horizontális, kiegészítő finanszírozási eszköz. A horizontális kifejezés az EU szóhasználatában azt jelenti, hogy egyetlen alap pénzügyi eszközeiért szállnak versenybe a csatlakozni szándékozó államok, és a bizottság által támasztott követelményeknek legjobban megfelelő javaslatok kapnak támogatást, függetlenül azok nemzeti hovatartozásától, vagyis a minőség, és nem a zászló színe alapján támogatnak.
Anyagi segítségre csak az a beruházás számíthat, mely az EU-jogszabályokkal és gyakorlattal (közbeszerzési szabályok, versenyjog, környezetvédelmi normák stb.) teljes összhangban van.
Országprogramok
A PHARE-programok közül az 1998-as országprogram 2000. december 31-éig, az 1999-es 2001. december 31-éig tart. Az ezredforduló a PHARE-programok jellegében is újabb fordulópontot hozhat: annyi bizonyosnak tűnik, hogy a PHARE szerepe kiegészítő jellegű lesz a bemutatott két előcsatlakozási alaphoz képest, vagyis azok a csatlakozást segítő projektek kerülhetnek bele, melyek nem tartoznak a közlekedés, a környezetvédelem, illetve az agrár- és vidékfejlesztési beruházások témakörébe. Valószínűsíthető, hogy az EU a PHARE-program támogatási keretét 2000-től másfélszeresére növeli, így a jelenleg Magyarországnak nyújtott évi 100 millió eurós támogatás 2000-től elérheti az évi 150 millió eurót.
A SEGÉLYPROGRAMOK LEBONYOLÍTÁSÁNAK ÉRVÉNYES RENDJE
A segélyprogramokra vonatkozó nemzetközi megállapodások irányelveiről, az alapvető stratégiai és intézményi kérdésekről a kormány dönt. A segélyprogramokkal kapcsolatos tervező és végrehajtó munkát a segélykoordinációs intézőbizottság felügyeli. A segélyprogramok prioritásaira, konkrét tartalmára ugyancsak a segélykoordinációs intézőbizottság tesz javaslatot.
Az egyes programok gyakorlati végrehajtása, a programok szakmai tartalmának meghatározása, a szükséges beszerzések, tenderek lebonyolítása, a segélyforrások pénzügyi kezelése, a szolgáltatási, beszállítói vagy kivitelezői szerződések megkötése, a teljesítés ellenőrzése, a program előrehaladásával kapcsolatos jelentéstétel a kedvezményezett tárca (egyes esetekben a tárcához tartozó egyéb intézmény) feladata.
Információ, tájékoztatás
A PHARE-programban való részvételi szándék esetén először célszerű tájékozódni:
- az adott szakterületért felelős szakminisztérium PHARE-irodájánál,
- az interneten keresztül, az EU honlapján: europa.eu.int/comm/dg1a /PHARE/,
- az EU Bizottság budapesti delegációján: 1016 Budapest, Bérc utca 23. Tel.: 209-9700,
- a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Európai Tanulmányok Központjában, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Tel. 28-410-018,
- a tenderekkel kapcsolatban bővebb információ kérhető a BAU-DOK Alapítványnál, Tel.: 466-3757. A PHARE-tenderekről magyar nyelvű értesítés az interneten az alábbi címen érhető el: www.datanet.hu/bau-dok,
- a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) Euro Info Központjában, 1051 Budapest, Dorotytya u. 4. Tel.: 318-1712. E-mail: euroinfo@itd.hu.Internet: http: //www.itd.hu/itdeuro.htm.Az Euro Info Központ kilenc megyeszékhelyen rendelkezik területi kontaktpontokkal.
A konkrét bekapcsolódási lehetőségekről a pályázati felhívások az EU honlapján, a Magyar Nemzetben, illetve a Napi Magyarországban és a regionálisan érintett sajtóban jelennek meg.
Pénzügyi támogatások, hitelek
A PHARE-program pénzügyi támogatást vagy hitelt is ad egyes esetekben:
- a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány egész országot lefedő hálózata nemcsak mikro-, tőke- és PHARE-hitelt nyújt, de ezek felhasználásához is tanácsot ad;
- a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat a területéhez kapcsolódó projekteket támogat hitelkonstrukciókkal, továbbá a Budapest Bank is környezetvédelmi hitellel tudja a vállalkozókat támogatni.
A területfejlesztési program középvállalatok átalakulásához nyújt technikai támogatást és hitelt, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal közösen mikrohitel jellegű forrást biztosít Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint a kutatási és fejlesztési eredmények hasznosítására is létrehozott egy alapot.
Az energiahatékonyság fejlesztését szolgáló beruházások is támogatásért pályázhatnak a Gazdasági Minisztérium PHARE-energiaprogramja keretében.
Az osztrák, szlovén és román határ menti megyék vállalkozóinak a határ menti kooperációs programok felhívásait is érdemes figyelniük.
Amit a PHARE nem támogat
Az Európai Bizottság nem tartja alkalmasnak bizonyos projektek PHARE-forrásokból történő finanszírozását, amennyiben a projekt nem közvetlenül az európai integrációra való felkészülést szolgálja, a beruházás értéke pedig nem éri el a 2 millió eurót (kb. 520 millió forint). Ezenkívül a PHARE-program nem támogatja egyéni kezdeményezések, kisvállalkozások beindítását, magántársaságok (kft.-k, kkt.-k, bt.-k, egyéni vállalkozók) profitorientált tevékenységét (pl. magánóvoda, nyelviskola, üdülőcentrum stb. létrehozása). Ehhez mikrohiteleket lehet igénybe venni a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól, illetve egyéb állami költségvetési támogatásokat lehet megpályázni.
Jellemző továbbá, hogy az Európai Unió nem támogat kulturális, közösségi rendezvényeket, (színház, zenei estek, fesztiválok, előadóművészek meghívása stb.), mentálhigiénés projekteket, nem támogatja továbbá a hátrányos helyzetűek munkahelyteremtéssel történő megsegítését, a rászorulóknak szociális támogatást nyújtó programokat, a nagyszabású rekreációs parkok kivitelezését (pl. történelmi park, vidámpark stb.), a tömegsportot, az egyéni orvosi kezelést, a külföldi operációt, a műemlékek felújítását, restaurálását, a műemlékmegóvást, illetve a nemzeti kulturális örökség tárgykörébe tartozó objektumok megóvását, restaurálását, tekintve, hogy ezek nem járulnak hozzá a magyar csatlakozási folyamathoz, a közösségi joganyag hazai alkalmazásához kapcsolódó közigazgatás-fejlesztési programok végrehajtásához.
K. K.