MI AZ Y2K?

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 19. számában (1999. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A 2000. év problémája nem csak számítástechnikai, informatikai kérdés. A társadalom minden szegmense kapcsolatban áll valamilyen formában, kisebb vagy nagyobb mértékben a számítástechnikával. Éppen ezért a közelgő ezredforduló társadalmi, gazdasági, jogi vonatkozások egész seregét hordozza magában.

A takarékosság átka

Hol találhatók a probléma gyökerei? Az ezredforduló világméretű problémáját a számítástechnika hőskorából a 60-as, 70-es évek hagyta ránk. A mainál nagyságrendekkel kisebb memóriákban helytakarékossági okokból a programozók az évszámokat négy karakter helyett csak két karakteren kezdték el tárolni (pl. 1971-et csak 71-gyel jelölték). Nem vették figyelembe, hogy egyszer eljön a XXI. század, illetve úgy gondolták, hogy addigra már ezeket a programokat, gépeket úgysem fogják használni. A probléma konkrétabb megközelítésből azt jelenti, hogy a dátumadatokat - az ISO vonatkozó előírásait megszegve - a szükséges 8 helyi érték helyett (DD-MM-YYYY) 6 helyi értéken (DD-MM-YY) tárolták az évszázadot képviselő két karakter elhagyásával. Ez minden gond nélkül működik is egészen addig, amíg a század nem változik. A 2000. évben csak a hardverek, szoftverek, beépített csipek - amelyek az évszámot még mindig évszázad nélkül használják - nagy valószínűséggel nem fogják felismerni, hogy 2000 1999 után következik, mert a 00 számot nem tekintik 99-nél nagyobbnak. A gyakorlatban ez úgy jelentkezik, hogy 1999. december 31-én 23.59 után az új évezred beköszöntése ellenére a számítógép szerint 1900. január elseje lesz. Mindez hibás eredményeket, működési rendellenességeket produkálhat, melyek azonnal kiütközhetnek, de akár hosszú ideig rejtve maradva, a későbbiekben is okozhatnak nem kis meglepetéseket.

Az érintettek

Az információs társadalom világában a 2000. év informatikai problémája közvetlenül vagy közvetve mindenkit érinthet, hiszen a mindennapi élet során mindenki kapcsolatban áll valamilyen számítástechnikai rendszerrel, vagy bármilyen, beágyazott csipet tartalmazó termékkel (pl.: fax, beléptetőrendszer).

Állampolgárok

Az állampolgárok a dátumváltásban egyrészt érintettek lehetnek mint fogyasztók, ügyfelek, illetve mint valamilyen számítástechnikai vagy bármely műszaki cikk tulajdonosai, használói. Mint ügyfelek számára a legfontosabb a megfelelő tájékoztatás mind a hatóságok, a brókercégek, a telefontársaságok és a közszolgáltató szervezetek részéről. Ezeknek az intézményeknek biztosítaniuk kell az embereket arról, hogy nem lesz fennakadás a nyugdíjfolyósításban, mindenki hozzáférhet a bankban elhelyezett pénzéhez, és nem kell szilveszter éjszakáján víz- és élelmiszer-tartalékokról gondoskodni. Az otthoni PC miatt sem kell senkinek pánikba esnie, hiszen valószínűleg a szövegszerkesztő hibás dátumkezelése a magánembernek nem fog túl nagy gondot okozni, vagy ha mégis, úgy számos ingyenesen letölthető program áll rendelkezésre a világhálón, amely meg tudja oldani a problémát.

Kis- és középvállalkozások

Magyarországon a legtöbb kisvállalkozás még alacsony informatikai szinten van, éppen csak bizonyos információs tevékenységeket végeznek. Náluk az jelenthet problémát, hogy nincsenek tartalékaik az estleges zavarok elhárítására, nincs pénzük lecserélni a régi programokat vagy megfizetni egy számítógépes szakembert. A felmérések szerint ezek a cégek állnak a felkészüléssel a legrosszabbul, van, ahol még el sem kezdtek foglalkozni a problémával. Fontos szerepük lehet itt a különféle kamaráknak, szakmai szervezeteknek, amelyek megfelelő információkkal látják el a cégeket, hogy milyen kellemetlenségek érhetik őket, hogy milyen megoldási módok léteznek az évezredváltásból adódó problémák kiküszöbölésére.

Nagyvállalkozások

A tapasztalat szerint a nagyobb cégek időben elkezdték kidolgozni saját Y2K projektjeiket. A legtöbb helyen külön kis munkacsoport foglalkozik a probléma kezelésével, általában itt rendelkezésre állnak a szükséges erőforrások is.

Beágyazott rendszerek üzemeltetői

Itt olyan rendszerekről van szó, ahol a számítógép a rendszer beágyazott részét képezi, sokszor a felhasználók nem is tudnak róla. Ilyen rendszerekkel tulajdonképpen mindenki rendelkezik, gondoljunk csak a pénztárgépekre, faxokra, videókra, beléptetőrendszerekre stb.

Stratégiai cégek

Ezek a szervezetek biztosítják tulajdonképpen az ország, a gazdaság ellátását, illetve működőképességét. Idetartozik a távközlés, a közszolgáltatás (víz, gáz, villany), a légi, a vízi, a vasúti közlekedés. Stratégiai fontosságuk miatt itt már nélkülözhetetlen az állami beavatkozás, ezeknek a cégeknek szigorú biztonsági követelményeknek kell megfelelniük, jogszabályokban meghatározott kötelezettségeik vannak az évezredváltás problémáinak kiküszöbölésére.

Központi közigazgatási szervek

Ebbe a kategóriába tartoznak a minisztériumok, az adóhivatal, a társadalombiztosítási, az adatnyilvántartó rendszerek, a vámszervek, a kincstár stb. A központi közigazgatási szerveknek ki kell dolgozniuk saját feladattervüket, biztosítaniuk kell a szolgáltatások folyamatosságát, katasztrófatervet kell készíteniük, és felkészültségi állapotukról folyamatosan be kell számolniuk a kormányzatnak.

Önkormányzatok

Az önkormányzatok is jelentős számítógépes hálózattal rendelkeznek, ráadásul nemcsak a polgármesteri hivatalok és az önkormányzati hatóságok tartoznak ide, hanem az önkormányzatok által fenntartott intézmények is (iskolák, egészségügyi intézmények). Az egészségügyi intézmények kényes területét jelentik a 2000. évi dátumváltásnak, mivel egy kórházban rengeteg beágyazott ccip van, amelyekkel kapcsolatban a számítástechnikai szakemberek között sincs egyetértés, hogy mekkora mértékben okozhat a műszerekben zavart a 2000. év.

Kritikus időpontok
Az Y2K-problémának kevésbé ismert része a szökőév. 2000 februárja ugyanis 29 napos lesz. A szökőévprobléma abból adódik, hogy a százzal osztható évszámok közül csak a négyszázzal oszthatók a szökőévek - így a 2000. év is -, amit a számítógépek nagy része nem tud értelmezni.

Melyek azok a napok, azok a kritikus, nagy nehézséget okozó időpontok, amelyek az üzletmenet, illetve a szolgáltatások során használt dátumjelölések miatt működési zavart okozhatnak? Az alábbiakban felsorolt napokra érdemes - felkészülés gyanánt - a teszteléseket elvégezni.

Dátum Magyarázat
1999. december 31. Az 1999-es év utolsó napja
2000. január 1. A 2000. év első napja, szombat
2000. január 2. Bankok által javasolt tesztnap
2000. január 3. A 2000. év első munkanapja
2000. január 10. Először 7 jegyűre tömörített dátumforma
2000. február 28. Bankok által javasolt tesztnap
2000. február 29. Rendkívüli szökőnap
2000. október 10. Először 8 jegyű a tömörített dátumforma
2001. január 1. 2001 első napja
2001. január 2. Az év első munkanapja
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy 2000. január 1. nem ugyanabban az időben következik be a világ minden országában, ezért előfordulhat, hogy a máshol korábban bekövetkező meghibásodás okoz zavart az egyébként 2000-konform számítógépes rendszerben. Ezért is nagyon fontos a probléma megoldásában a nemzetközi együttműködés.

Az érintett rendszerek

Az Y2K komolyságát összetettsége és bonyolultsága adja. A dátumváltási probléma egyetlen számítógépen belül is több szinten jelentkezik, ehhez járul még a nagy számítógépes rendszerek, adatbázisok problémája. Nem kizárt, hogy egyetlen gépen jelentkező hiba képes az egész rendszer működését megzavarni. A következőkben áttekintjük azokat a szinteket, ahol meg kell oldani a problémát egy adott rendszeren belül.

BIOS

A BIOS (Basic input/output system) az úgynevezett alapszintű be/ki meneti rendszer, amely tulajdonképpen összekapcsolja a hardvert az operációs rendszerrel. A BIOS ellenőrzi a memóriát, a BIOS indítja az operációs rendszert, átadja az RTC-től nyert dátumot és időt. Maga a BIOS is rendelkezik egy dátumregiszterrel, ez a dátum azonban nincs összeköttetésben az RTC-vel.

Operációs rendszer, szoftverek

Idetartoznak a nagy gyártók széles körben elterjedt szoftverjei, illetve az egyedi kidolgozású szoftverek, mint például egy szervezetnél meghatározott feladat ellátására kidolgozott rendszerek (pl. APEH).

Adatbázisok

A meglévő adatbázisok is rendkívül sok dátumot tartalmazhatnak, elég ha csak a lakossági nyilvántartásokra gondolunk.

Beágyazott rendszerek

Az egyik legátláthatatlanabb területet az Y2K szempontjából a beágyazott csipek jelentik, mivel rendkívül elterjedtek, széles körben alkalmazzák őket, és azért hordozhatnak nagy kockázatot, mivel néha maga a felhasználó nem ismeri a gyártót, nem tudja felmérni, hogy okozhat e számára kellemetlenséget az eszköz.

Beágyazott csipeket tartalmaznak az orvosi műszerek, a biztonsági berendezések, a liftek, a beléptetőrendszerek, a csipkártyák. Fontos tehát ezeket az eszközöket is felmérni, hogy mennyire dátumfüggőek, okozhat-e zavart bennük az évezredváltás, illetve ez milyen következményekkel járhat.

Milyen következményekkel járhat az Y2K?

Amikor először kezdtek el foglalkozni szélesebb körben a 2000. év problémájával, mindenféle rémtörténetek jelentek meg az újságokban, a televízióban, illetve az interneten. Vannak még most is olyan nézetek, miszerint, ha eljön kétezer, sötétség borul a városokra, nélkülöznünk kell a legalapvetőbb szolgáltatásokat, összeomlik a tőzsde. Amerikai internetes oldalakon a kereskedők több hónapra elegendő, úgynevezett Y2K élemiszercsomagokat kínálnak, de vásárolhatunk akár kézi kútfúró készüléket arra az esetre, ha megszűnne a vízszolgáltatás.

A szakemberek szerint azonban semmi ilyesmitől nem kell tartani, sőt mindenkit - főleg a sajtót - intenek a felesleges pánikkeltéstől. Fontos persze, hogy minden szervezet időben felkészüljön a probléma megoldására, és kész tervekkel rendelkezzen az esetlegesen bekövetkező zavarok elhárítására.

Eltérő vélemények alakultak ki abban a tekintetben, hogy a 2000. év beköszönte milyen következményekkel jár majd a gazdasági és a pénzügyi világban. Sokan receszsziótól tartanak, hogy visszaesnek a befektetések, hiszen mindenki kiváró álláspontra fog helyezkedni. Nem véletlen az sem, hogy a bankok élen járnak a felkészülésben, hiszen közismert, hogy a betétesek egy újsághír hatására is megrohanhatják a bankokat.

Egy cég életében az Y2K projekt beindításának számos pozitív következménye is lehet. Számba kell vennie ugyanis az összes számítástechnikai, műszaki eszközt, meg kell valósítania az idáig halogatott fejlesztéseket, racionalizálni lehet a vállalat működését.

A tájékoztatás fontossága

Az évezredváltásra való felkészülés fontos területe a megfelelő tájékoztatás. Ügyelni kell arra, hogy lehetőleg minél kevesebb pánikkeltő újságcikk, tudósítás jelenjen meg. A kormány által közzétett cselekvési program szerint várható, hogy egyes üzleti körök - részben bevételeik növelésére, részben a felelősség áthárítására - igyekeznek pánikhangulatot kelteni, amiben a sajtó egy része is érdekelt lehet (a szenzációkeresés természetes jelenség a médiában). Ezt a veszélyt csak átgondolt, higgadt és folyamatos tájékoztatással lehet kompenzálni. Ebben szükség van minden érdekelt együttműködésére, tehát a cégeknek, az államnak és a médiának is.

Kiadványok

Hatékony eszköz az érdekeltek információval való ellátásában a különféle kiadványok megjelentetése. Az egyes szakmai szervezeteknek, kamaráknak, állami szerveknek fontos szerepük van az ilyen jellegű anyagok terjesztésében, hogy minél szélesebb körben váljon ismertté a probléma, illetve a megoldás módja.

Internet

Az interneten rengeteg információ található mind magyar, mind angol nyelven. Ma már minden nagyobb cég, állami intézmény rendelkezik saját weboldallal. Probléma azonban, hogy Magyarországon a nyugat-európai és az észak-amerikai országokhoz képest viszonylag kicsi az internet-hozzáférési lehetőséggel rendelkezők száma.

Konferenciák

A témában rendezett konferenciák lehetőséget teremtenek mind országos, mind nemzetközi szinten a témában való tapasztalatcserére, a legújabb megoldási módszerek megismerésére, mód nyílik a partnerek vagy a más országok felkészültségi állapotának ismertetésére is.

Az Y2K külföldön

Az évezredváltás problémájával - mint a világ legnagyobb szoftver- és hardvergyártó és -felhasználó ország - Amerikában foglalkoznak a legrégebben és a legintenzívebben. Az USA-ban egyes számítások szerint több tízmilliárd dollárt fordítanak a felkészülésre, 1998 januárjában az amerikai törvényhozás elfogadta az úgynevezett 2000. évi információs és készenléti törvényt.

Az amerikaiakon kívül rendkívül nagy figyelmet fordít még a probléma megoldására Nagy-Britannia, Kanada, Dél-Afrika és Ausztrália. Meglepő azonban, hogy Japán felkészültségi szintjét nagyon aggasztónak tartják, és több nemzetközileg elismert szakember hívta fel a figyelmet arra, hogy tenni kell valamit a probléma tudatosítására Japánban, hiszen nagyon sok ország élénk gazdasági kapcsolatokat tart fent a szigetországgal, amelyet kockázatossá tehet a felkészületlenség.

A nyugati államokat aggasztja a fejlődő államok készültségi foka, hiszen ezekben az országokban nem rendelkeznek megfelelő információkkal, illetve anyagi háttérrel sem. Ezért ezeket az országokat kedvezményes hitelekkel, illetve szakértői segítséggel támogatják.

A dátumváltás problémájával több nemzetközi szervezet is foglalkozik, az ENSZ, a VILÁGBANK és az OECD stb. Az ENSZ létrehozta az Y2K Információs és Kooperációs Centrumot, amely az összes tagállamának kérdőívet küldött el a felkészültségi állapotra vonatkozóan. Rendszeresen konferenciákat szerveznek, internetes honlapot üzemeltetnek, ahol meg lehet tekinteni az egyes országokra vonatkozó adatokat.

Az Y2K Magyarországon

Magyarországon a 2000. év problémájával 1996 óta foglalkoznak mind kormányzati, mind gazdasági szinten. A témával kapcsolatban az Informatikai Tárcaközi Bizottság többoldalas átfogó tájékoztató anyagot jelentetett meg az interneten. Az első jogszabály 1998-ban jelent meg a 2000. évi évszámmal összefüggő informatikai feladatokról szóló 1059/1998. (V. 8.) Kormányrendelet képében. Ezt egészítette és bővítette ki az 1044/1999. Kormányhatározat.

A kormány - áttekintve a 2000. évszámmal összefüggő tennivalókat - megállapította, hogy a feladat megoldásához az érintettek öntevékenységén kívül a központi kormányzati szervek eddigieknél intenzívebb és összehangoltabb intézkedései szükségesek.

Megelőzés

A kormány a dátumváltással összefüggő problémák megoldása, illetve az esetleges károk és zavarok megelőzése, valamint mérséklése érdekében kormányzati feladatnak tekinti

  • az államigazgatási szerveknél és intézményeiknél, valamint az állami tulajdonosi jogkörbe tartozó, illetve a dátumkezelés ellenőrzésére is kiterjedő állami felügyelet alatt álló gazdálkodó szervezeteknél a működés folyamatosságának zavartalan biztosítását;
  • a helyi önkormányzatok és intézményeik esetén, valamint a közszolgáltatást nyújtó szervezeteknél a zavartalan működéshez szükséges feltételek kialakításában való közreműködést;
  • a társadalom és a gazdaság egyéb területeinek információkkal, technikai segítséggel való ellátását, különös figyelemmel a kis- és középvállalkozásokra, civil szervezetekre.

A szükséges forrásokat a költségvetési szervek az 1999. évre megállapított költségvetési előirányzataikból fedezik. Az előre nem látható események kezeléséhez szükséges költségek fedezetéről az általános tartalék felhasználásánál, valamint a 2000. évi költségvetés tervezésénél számolni kell.

Kormánybiztos

A kormány 1999. március 29-i hatállyal évszámkezelési kormánybiztost nevezett ki, aki

  • szorosan együttműködik a védelmi igazgatási rendszerért felelős védelmi stratégiai és biztonságpolitikai politikai államtitkárral, a miniszterekkel és az ÁPV Rt.-vel,
  • koordinálja a minisztérium és a főhatóságok által tett lépéseket,
  • felügyeli a kormány cselekvési programjának a végrehajtását,
  • előterjesztéseket készít a szükséges kormányzati intézkedésekre, illetve véleményezi azok informatikai vonzatait,
  • rendszeresen tájékoztatja a kormányt a felkészülés, illetve problémakezelés állapotáról,
  • meghívásra részt vesz a kormány az érintett tárgykörrel kapcsolatos ülésein,
  • kapcsolatot tart fent a Kormányzati Ellenőrzési Irodával, az Állami Számvevőszékkel és az Informatikai Tárcaközi Bizottsággal,
  • monitoringrendszert hoz létre és működtet az Y2K-val kapcsolatos helyzet áttekintésére,
  • ellátja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által meghatározott feladatokat a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásban,
  • tájékoztatást ad a média számára.

A kormány feladatai

A kormány

  • jóváhagyja az előterjesztéshez mellékelt cselekvési program tartalmát, annak véglegesítésére és nyilvánosságra hozatalára - a MeH vezető miniszterének egyetértése mellett - felhatalmazza a kormánybiztost;
  • felhívja a Kormányzati Ellenőrzési Iroda elnökét, illetve felkéri az Állami Számvevőszék elnökét, hogy vizsgálataik és ellenőrzéseik során programjaik terjedjenek ki a dátumváltással összefüggő feladatok végrehajtásának ellenőrzésére, ideértve az 1059/1998. (V. 8.) Korm. határozaton alapuló feladatokat is;
  • felkéri a helyi önkormányzatokat, az Alkotmánybíróságot, az országgyűlési biztosokat, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, az Országgyűlés Hivatalát, a Gazdasági Versenyhivatalt és a legfőbb ügyészt, hogy a dátumváltással összefüggő problémák kezelésében működjenek együtt a kormányzati szervekkel, s ahol ez indokolt, jelöljenek ki évszámkezelési megbízottat.
Cselekvési program A kormány hivatalos közleményként megjelentette cselekvési programját a Magyar Közlöny 1999/61. számában. A közlemény tartalmazza a kormány átfogó Y2K-koncepcióját, és részletesen kidolgozza a probléma szervezeti és egyéb hátterének a biztosítását. MeH E szerint a feladatkör szakmai összefogásának felelőse a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) informatikai helyettes államtitkára, akinek feladatkörébe tartozik a részvétel a problémakör cselekvési programjának kidolgozásában, aktualizálásában, az államigazgatásra kötelező információpolitikai útmutatások (pl. központi szolgáltatásként kialakítandó rendszerek meghatározása) kiadása, valamint az informatikai-szakmai támogatás a védelmi felkészülésben. A zavarok elhárításának kezelésére való felkészülés felelőse a MeH biztonságpolitikai és védelmi koordinációs politikai államtitkára. Feladatkörébe tartozik a védelmi igazgatási rendszer eljárásrendjének, módszertanának kiegészítése informatikai fenyegetések kezelésére, a megfigyelés (monitorozás) működtetése, működésizavar-elhárítási tervek készíttetése, védelemszervezési támogatás az informatikai koordinációs terület számára, az esetleges, védelmi szempontból releváns zavarok esetében a tervek alapján a szükséges elhárító intézkedések megtételének koordinálása, elhárítási gyakorlatok szervezése. Problémamenedzserek A MeH problémamenedzserek a kormánybiztosnak és az államtitkároknak alárendelten a MeH-en belüli operatív munkacsoportokban látják el a feladataikat. Ágazati munkabizottságok Az ágazatokat lefedő állami szervek, főhatóságok, illetve szükség esetén a kiemelt ágazati szereplők képviselőiből alakuló munkabizottságok az ágazati (szakterületi) szintű feladatok megfogalmazásában, a szükséges lényegi egyeztetések koordinálásában segítik a tárcákat. Az ágazati munkabizottságok létrehozását az évszámkezelési kormánybiztos kezdeményezheti, megalakulásukról az illetékes tárca dönt. Ágazati évszámkezelési megbízott Az ágazatok állami szervezeteinek felkészüléséért, a nem állami szervezetek felkészülésének nyomon követéséért felelős az ágazati (szakterületi) évszámkezelési megbízott. Feladatkörébe tartozik az ágazathoz tartozó állami intézmények esetében a felkészülés kezdeményezése, szükség esetén megfelelő utasítások kiadása, illetve kiadásának kezdeményezése, a felkészülés ellenőrzése. Az ágazatot felügyelő miniszter döntése alapján a feladat szakterületi felelősök kijelölésével delegálható az érdemi felügyeletet ellátó szintre. A megbízottak rendszeresen beszámolnak a kormánybiztosnak. A társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel (kamarák, szövetségek) való egyeztetések alapján ki kell alakítani a piaci szereplőkkel való folyamatos kapcsolattartás hatékony formáját is, amelynek kezdeményezése a kormánybiztos feladata. Monitorozási rendszer A cselekvési program országos monitoringrendszer kiépítését írja elő. A monitorozás háromszintű: a stratégiai cégek esetén a védelmi igazgatási apparátusra támaszkodik, az államigazgatási intézményeknél a menedzselési szervezet saját maga végzi, a társadalom többi része vonatkozásában pedig valamely más, megfelelő apparátus (KSH, ágazati adatgyűjtést végző szervezetek stb.) működik közre. A stratégiai cégekre vonatkozó adatgyűjtés alapját a nemzetgazdasági fenyegetésekkel szembeni felkészülést biztosító jogszabályi háttér teremti meg (honvédelmi törvény, a nemzetgazdaság védelmi felkészítéséről és a védelmi célú tartalékolási tevékenység szabályozásáról szóló kormányhatározat). A közigazgatás informatikai rendszereire vonatkozó adatgyűjtést az informatika koordinációjának erősítését segítő nyilvántartási rendszer felállítására is felhasználják. A társadalom egészére vonatkozó adatgyűjtésnél az informatika társadalmi helyére vonatkozó kérdéskörökre, az információs társadalom irányába történő fejlődés nyomon követésére is alkalmas adatgyűjtési rendszert alakítanak ki. A stratégiai területekre a 2000. év-problémára kiterjesztett monitorozási rendszer meghatározása, informatikai hátterének kialakítása, a monitorozás működtetése a védelmi-igazgatási rendszer feladata. Az államigazgatási és az országos szintről érkező információk feldolgozása és működtetése a MeH informatikai helyettes államtitkárának a feladata. A kormány folyamatos tájékoztatása az elektromosenergia-szolgáltatás, víz- és gázellátás, pénzforgalmi rendszerek (bankok); az államháztartást kezelő rendszerek (vám, adó, kincstár, nyugdíj, társadalombiztosítás stb.); a számviteli rendszerek; távközlés; egészségügy; közlekedés; lakossági alapellátás, honvédelem; az országos nyilvántartások; a közszolgálati rádió és televízió tekintetében a kormánybiztos feladata. A Miniszterelnöki Hivatal részletes tájékoztatót jelentetett meg az interneten, amelyben megoldási javaslatokat, fontosabb internetes címeket, megoldásszállítók címét és egyéb hasznos útmutatókat tettek közzé.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére