Vámkontingensek borokra
A kormány kihirdette a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti, bizonyos borokra érvényes vámkontingensek kölcsönös felállításáról szóló megállapodás meghosszabbítását és a borbehozatali tanúsítványokról szóló nemzetközi szerződést. A borokra érvényes vámkontingensek 1999. július 29-én, a borbehozatali tanúsítványok bevezetése 1999. szeptember 1-jén lépett életbe.
A nemzetközi megállapodások angol és magyar nyelvű szövegét a 132/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet tette közzé.
(Magyar Közlöny, 1999/77. szám)Módosuló idegenrendészeti szabályok
Módosult a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló jogszabály. Szigorúbbak lettek a vízum, a tartózkodási engedély és a bevándorlási engedély kiadásának, valamint a kiutasítás és a közösségi szálláshelyek fenntartásának feltételei.
A külföldi – a beutazását megelőzően – köteles vízumot beszerezni a kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodáshoz. 1999. szeptember 1-jétől a vízumkérelem benyújtásakor a vízum kiállítására feljogosított hatóságok a kérelmező útlevelébe bejegyzik a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, valamint a kérelmet átvevő hatóság nevét. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a hivatalos útlevelekbe kért vízumokkal kapcsolatos eljárásra.
Ha a tartózkodási engedély kiadását követően a külföldi magyarországi tartózkodásának célja megváltozik, szeptember 1-jét követően köteles ezt a tényt 3 munkanapon belül az engedélyt kiállító hatóságnál bejelenteni, és a megváltozott tartózkodási célnak megfelelő vízumot beszerezni.
2000. január 1-jétől a bevándorlás engedélyezését követően a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi köteles a személyi adatait és a bevándorlási engedélyben megjelölt lakáscímét lakóhelyként bejelenteni a lakáscím szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének. A Magyarországon tartózkodó külföldi a bevándorlási engedély kézhezvételétől, a külföldről beutazó külföldi a beutazásától (beköltözésétől) számított 3 munkanapon belül köteles lakáscímét bejelenteni. A külföldi köteles a lakóhelye szerinti jegyzőnél személyazonosító igazolványt kiváltani, amely igazolja magyarországi tartózkodásának jogcímét. A közigazgatási hivatal bejegyzi a bevándorolt külföldi útlevelébe az "állandó magyarországi tartózkodásra jogosult" szöveget, valamint a bevándorlási engedély számát.
(Magyar Közlöny, 1999/78. szám)A közrendvédelmi bírság felhasználása
Ha a sajtótevékenységet folytató vagy műsorszolgáltatást nyújtó szervezet közreműködik szexuális szolgáltatás hirdetésében, a szervezet ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújtható.
Az érvényes útlevél vagy vízum nélkül Magyarországra utazó külföldit szállító légi jármű üzemeltetőjét az idegenrendészeti hatóság járatonként egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújthatja.
A közrendvédelmi bírságból befolyó pénzösszegeket a közrend védelme érdekében bűnmegelőzési célra lehet felhasználni, így különösen
- az állampolgárok önvédelmi célú, önkéntes szerveződései létrejöttének, működési feltételeinek szakmai és anyagi segítésére, ezzel összefüggő oktatás, képzés és továbbképzés, tájékoztatás, tanácsadás, ismeretterjesztés céljára,
- a rendőrség, a helyi önkormányzatok és a lakosság együttműködési formái kialakítására,
- az illegális migráció visszaszorítására, valamint az érintettek származási országukba való visszatérése elősegítésének támogatására.
A támogatást nyilvános pályázat alapján lehet igényelni. A támogatás belföldi székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, továbbá belföldi természetes személy részére nyújtható. Támogatás nem nyújtható csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt álló, valamint olyan pályázó részére, akinek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van, valamint olyan természetes személy pályázó részére, aki büntetett előéletű.
A pályázatot 2000. január 1-jét követően, a belügyminiszter által megállapított időpontban, évente legalább egy alkalommal az Országos Bűnmegelőzési Tanács írja ki, és a pályázati felhívást a Magyar Közlönyben közzéteszi. A támogatást elnyerő pályázóval a Belügyminisztérium támogatási szerződést köt.
Ha a támogatott nem a megengedett célra használja fel a támogatást, akkor köteles azt haladéktalanul visszafizetni, a támogatási szerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben.
A pályázati feltételeket a 138/1999. (IX. 1.) Korm. rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/78. szám)Ökológiai termékek jelölése
Az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés különleges módja. A termékek előállításával, továbbá forgalmazásával kapcsolatos műveleteket meghatározott követelmények szerint végzik. Ennek jelzésére a terméken ökológiai, illetve biológiai termelésre utaló megkülönböztető jelölést kell alkalmazni. Az ökológiai jelölésnek olyannak kell lennie, amely nem vezeti félre a fogyasztót. Nem lehet a termék jelölésén vagy reklámján olyan utalás, amely a valóságosnál magasabb rendű érzékszervi, táplálkozási tulajdonságot vagy higiéniai minőséget garantál a vásárlónak.
A jelölés tanúsítja, hogy a terméket vagy alkotórészeit a magyarországi ökológiai termelést ellenőrző rendszerben, meghatározott előírások teljesítésével állították elő. Export esetén a célország előírásait is figyelembe kell venni.
A jelölést az a termelő alkalmazhatja, aki vállalta, hogy a tevékenységét a jogszabályban foglalt előírások betartásával, az elismert ellenőrző szervezet nyilvántartásában regisztrálva, annak folyamatos ellenőrzése alatt végzi, és akinek az így előállított termékére az ellenőrző szervezet minősítő tanúsítványt bocsátott ki.
Az ökológiai termelés, forgalmazás szakmai ellenőrzését és a minősítő tanúsítvány kiadását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert ellenőrző szervezetek végzik. A termék ökológiai jelölése kizárólag a minisztérium elismerésével rendelkező ellenőrző szervezet által kiadott tanúsítvány alapján történhet.
Ökológiai termelést ellenőrző szervezetként elismerést az az intézmény, egyesület, szövetség vagy gazdálkodó szervezet kérelmezheti, amely e szakterületen szerzett gyakorlattal, belföldi bejegyzéssel és telephellyel rendelkezik, továbbá felsőfokú szakirányú végzettségű, magyar állampolgársággal rendelkező, állandó kapcsolattartásért felelős személy foglalkoztatását biztosítja.
Az a termelő, aki ökológiai terméket kíván termelni, előállítani, feldolgozni vagy forgalmazni – ideértve az ökológiai jelölésű, külföldről behozott termék forgalmazását is -, köteles tevékenységét a minisztérium által elismert ellenőrző szervezet ellenőrzése alatt folytatni, és e célból a szervezetnél nyilvántartásba vételét kérni. Az ellenőrző szervezet a termelővel ellenőrzési szerződést köt, melyben rögzítik az alkalmazott díjtételt. Az ellenőrző szervezet a létrejött szerződés alapján a termelőt nyilvántartásába veszi.
Az Európai Unió harmadik országok listáján elismert magyarországi ellenőrző szervezetek kötelesek 1999. december 12-ig az elismerés folyamatossága iránti kérelmet benyújtani a jogszabályban foglalt követelményrendszernek megfelelően.
Az ökológiai termelés és forgalmazás részletes szabályait a 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet állapította meg.
(Magyar Közlöny, 1999/79. szám)Tűzvédelmi szabványok
Megváltoztak az építésüggyel öszszefüggő tűzvédelmi szabványok. Szeptember 15-től lépnek életbe az tűzvédelem és a polgári védelem új nemzeti szabványai. A szabványokat a 32/1999. (IX. 8.) BM-FVM együttes rendelet tette közzé.
(Magyar Közlöny, 1999/80. szám)Védjegyjog
Az Országgyűlés kihirdette a Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött Védjegyjogi Szerződést, valamint a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyvet.
(Magyar Közlöny, 1999/82. szám)Egységes Árutovábbítási Eljárás
Szeptember 1-jén lépett hatályba Magyarországon az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló nemzetközi egyezmény módosítása, melyet az EK-EFTA Vegyes Bizottsága 1/99. számú határozata hirdetett ki.
Az egyezmény megváltoztatását az indokolta, hogy a modern információtechnológián és az elektronikus adatcserén alapuló új, számítógépesített eljárások bevezetésével az információcsere biztonságosabbá válik, az információk pedig megbízhatóbbak lesznek. A gazdaság szereplői lehetőséget kapnak arra, hogy úgynevezett továbbítási bejelentőiket elektronikus adatfeldolgozásra támaszkodva adják meg.
(Magyar Közlöny, 1999/78. szám)Közúti közlekedési nyilvántartás
Az Országgyűlés elfogadta a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényt, melynek rendelkezéseit 2000. január 1-jétől kell alkalmazni. A nyilvántartás az engedély- és a járműnyilvántartásból, valamint az okmánytárból áll.
Az engedély-nyilvántartás tartalmazza:
- a járművezető személyazonosító adatát, lakcímét, arcfényképét (arcképmását), saját kezű aláírását, egészségi és pályaalkalmassági, valamint az utánképzésére vonatkozó adatait, elhalálozásának idejét, állampolgárságát, közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatait;
- az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vonatkozó adatokat, eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat; a hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatokat.
A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzembentartó) személyazonosító adatát, lakcímét, saját kezű aláírását (külföldi esetén állampolgárságát); továbbá a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási számát.
A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű azonosító és műszaki adatait, forgalomban tarthatóságának feltételeit, a forgalmazási korlátozására vonatkozó adatokat, a járműokmányok és a hatósági igazolványok, bizonyítványok, tanúsítványok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására, a járműokmányok eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat.
Az engedély – típusától függően – tartalmazza a járművezető személyazonosító adatát, lakcímét, arcfényképét (arcképmását), saját kezű aláírását, állampolgárságát, vezetési feltételeit, a vezetésre vonatkozó korlátozásokat.
A közúti közlekedési nyilvántartást a belügyminiszter irányítása alatt álló központi hivatal működteti. A nyilvántartásból adatot igényelhet a polgár, a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében; tudományos kutatás céljából a személyazonosító és járműazonosító adatok kivételével; közvélemény-kutatás és piackutatás céljára; továbbá közvetlen üzletszerzés céljára. Az adatszolgáltatás kérelemre történik. A kérelemben igazolni kell az adatfelhasználás célját és jogalapját, ennek hiányában a Hivatal a kérelmet elutasítja.
A nyilvántartásból igényelt adatokat csak a kérelemben megjelölt célra lehet felhasználni, a kiadott adatokat harmadik személy részére nem lehet továbbítani.
1999. október 1-jétől a közúti balesettel érintett járművek vezetői kötelesek személyazonosságukat és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk fennállását a biztosítóintézet megnevezésével együtt hitelt érdemlően igazolni, nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó az adatait köteles a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a biztosítóintézetének bejelenteni.
A közúti közlekedési nyilvántartást az 1999. évi LXXXIV. törvény vezette be.
(Magyar Közlöny, 1999/82. szám)Erkölcsi bizonyítvány
A hatósági erkölcsi bizonyítvány a bűntettesek nyilvántartásának adatairól a nyilvántartás kezelője által kiállított közokirat, amely a kiállításától számított három hónapig érvényes. Az erkölcsi bizonyítvány kiállítását az érintett személy kérheti, kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Az erkölcsi bizonyítvány tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, büntetlensége, mentesítésben részesülése, továbbá a vádemelés elhalasztása esetén a "bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel" közlést, büntetett előélete esetén az egyes büntetésekre és intézkedésekre vonatkozó adatokat.
A bűnügyi nyilvántartás körét és az azokban nyilvántartott adatokat, az egyes nyilvántartások részére történő adatközlés, valamint az adatigénylés és adatszolgáltatás szabályait, az adatkezelés feltételeit és az erkölcsi bizonyítvány tartalmát az 1999. évi LXXXV. törvény tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/82. szám)Személyi igazolvány
1999. szeptember 25-ét követően a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személy kérheti, hogy a személyazonosító igazolványába kisebbségi nyelven a nevét – a kétnyelvű anyakönyvi okirat alapján – a különleges bejegyzések rovatba bejegyezzék. A névhasználat jogát a 143/1999. (IX. 15.) Korm rendelet biztosítja.
(Magyar Közlöny, 1999/82. szám)Műszaki vizsga díjai
A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, valamint környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos egyes hatósági díjak a jövőben általános forgalmi adót nem tartalmaznak. A díjak számlázásánál a mindenkor hatályos általános forgalmi adó törvény szabályait kell alkalmazni.
A forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki, valamint sorozatátalakítást követő vizsgálatok díja szeptember 25-étől járműfajtánként a következő:
| Segédmotoros kerékpár | 1200 forint |
| Motorkerékpár, ennek pótkocsija |
1800 forint |
| A 3,5 t alatti jármű, ennek pótkocsija |
4100 forint |
| A 3,5 t feletti jármű, ennek pótkocsija |
4800 forint |
| Mezőgazdasági vontató, lassú jármű, ezek pótkocsijai |
4000 forint |
Az új díjtételeket a 27/1999. (IX. 17.) KHVM-BM együttes rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/83. szám)Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH közleményt jelentetett meg az 1999. október 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról. Ha a magánszemély az alábbiakban szereplő árak szerint számolja el az üzemanyagot, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie:
MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek
| ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin | 198 Ft/l |
| ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin | 207 Ft/l |
| Keverék | 197 Ft/l |
MSZ 1627 gázolajok
| Gázolaj 0,2 normál gázolaj | 175 Ft/l |
Tűzriadóterv
1999. október 1-jétől tűzriadótervet kell készíteni a kereskedelmi szálláshelyre és az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre is, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. A tűzriadótervben foglaltakat legalább évente egyszer gyakorolni kell. A tűzriadótervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Az épületek közösségi terein, továbbá a szálláshelyeken a szobákban is ki kell függeszteni az épület elhagyásának lehetőségét tartalmazó alaprajzot. A külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken a tűzriadótervet angol és német nyelven is kötelező közzétenni.
A tűzriadóterv készítésére vonatkozó kötelezettséget a 33/1999. (IX. 24.) BM rendelet írta elő.
(Magyar Közlöny, 1999/85. szám)Engedély az ideiglenes külföldi munkavégzéshez
Október 1-jét követően a nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó, magyar munkáltató és külföldi székhelyű cég közötti vállalkozási szerződés alapján történő – magyar állampolgárságú munkavállalók – külföldi ideiglenes munkavégzéséhez a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának engedélye kell. Az engedély iránti kérelmet a vállalkozási szerződés teljesítésének megkezdését megelőzően 45 nappal kell benyújtani.
A vállalkozási engedély iránti kérelem nyomtatványt az 53/1999. (I. 24.) GM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/85. szám)AGRÁRTÁMOGATÁSOK
Mezőgazdasági termékek exporttámogatása
Szeptember 1-jétől támogatást lehet igénybe venni meghatározott agrártermékek piacra jutásához. A támogatást az igényelheti, aki nem hagyományos exportpiacnak minősülő országokba, az Európai Unió, a CEFTA, valamint a Független Államok Közössége tagországaiba szállít egyes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket.
A támogatásra való jogosultság feltétele, hogy az Agrárintervenciós Központ (AIK) által kiadott igazolást csatolják a támogatás igényléséhez. Az AIK akkor állítja ki az igazolást, ha a termék kiszállítását követő harminc napon belül bemutatják a kiléptetést igazoló vámáru-nyilatkozat 3. számú példányának másolatát, amelynek hátoldalán nyilatkozni kell arról, hogy a másolati példány az eredetivel mindenben megegyezik. Az AIK címére (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.) eljuttatott vámáru-nyilatkozathoz mellékelni kell egy bélyeggel bérmentesített, az igénylő nevére megcímzett válaszlevél-borítékot és a kiállított tértivevényt.
Az exporttámogatás csak a nettó tömeghez tartozó hazai eredetű anyagtartalom után igényelhető. A késztermékbe beépített import eredetű anyagtartalom – a segéd- és adalékanyagok kivételével, mint pl. fűszerek, stabilizálóanyagok, állományjavítók, aromák, színezőanyagok – mennyiségéről a kérelmezőnek írásban kell nyilatkoznia. A nyilatkozat egy példányát a kiviteli ellenőrzést végző vámhivatalnak, egy példányát pedig – a vámáru-nyilatkozat mellékleteként – az AIK részére kell benyújtani.
A nem hagyományos exportpiacnak minősülő országok felsorolása és a támogatásban részesíthető áruk megnevezése a 74/1999. (IX. 1.) FVM-PM-GM együttes rendeletben olvasható.
(Magyar Közlöny, 1999/78. szám)name="Támogatás a mezőgazdasági károk enyhítéséhez">Támogatás a mezőgazdasági károk enyhítéséhez
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatást nyújt a károsult mezőgazdasági termelők részére az 1999 júniusában és júliusában bekövetkezett árvíz-, belvíz-, jég- és viharkárok mérsékléséhez. Támogatásban azok a termelők részesülnek, akik az illetékes megyei (fővárosi) Földművelésügyi Hivatalnál károsultként bejelentkeztek, és akiket a Hivatal a kárfelmérés alapján nyilvántartásba vett.
Támogatás igényelhető a mezőgazdasági művelés alatt álló külterületi termőföldeken
- az őszi- és tavaszibúza-, őszi- és tavasziárpa-, tritikálé-, rozs-, zab-, őszikáposztarepce-, magborsó-, kukorica-, napraforgó- és cukorrépavetésekben árvíz és belvíz miatt bekövetkezett károk részleges megtérítésére, valamint ezek vetéseiben bekövetkezett jégverés- és viharkárok részleges megtérítésére,
- a belvíz, árvíz, vihar és jégkár által károsított szántóföldi, valamint fóliás zöldség-, továbbá gyümölcs- és szőlőültetvényekben keletkezett károk enyhítésére,
- a Heves megyében bekövetkezett rendkívüli esőzések miatt egyes termelőknél megsemmisült szénakészletek pótlására, valamint
- a tenyészállat-elhullás tenyészállattal történő pótlására,
- a haszonállatok elhullása miatti kár megtérítésére.
A támogatás összegéről a Földművelésügyi Hivatal igazolást állít ki, és megküldi a termelő részére. Az igazolás alapján a támogatás 1999. november 15-ig igényelhető az adóhatóságtól. Ezt a támogatást az a termelő is igénybe veheti, akinek lejárt köztartozása van.
A támogatás összegét – az egyes termékekre lebontva – a 75/1999. (IX. 1.) FVM rendelet határozza meg.
(Magyar Közlöny, 1999/78. szám)Szezonális tejtöbblet exporttámogatása
A szezonálisan keletkező tejtöbblet külpiaci értékesítésének támogatásához szeptember 1-jétől pályázat alapján exporttámogatást lehet igénybe venni. Pályázatot az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó nyújthat be, aki nem áll felszámolási vagy végelszámolási, illetve végrehajtási eljárás alatt, és nincs lejárt adó-, vám-, egészség- és nyugdíjbiztosításijárulék-hátraléka.
A pályázatokat postai úton tértivevényesen vagy személyesen lehet benyújtani az Agrárintervenciós Központ Ügyfélszolgálatán (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11., 1860 Budapest, Pf. 11). A borítékon fel kell tüntetni: "Tejtöbbletexport pályázat".
A pályázaton csak a Tej Terméktanács azon tagjai vehetnek részt, akik eleget tesznek az alapszabályban előírt befizetési kötelezettségeknek, és legalább 1999. január 1-jétől tagjai a Tej Terméktanácsnak.
A támogatásra csak az az exportőr jogosult, aki nyilatkozik arról, hogy a felvásárolt tejre minden esetben legalább a tehéntej minőséghez kötött támogatásáról szóló 2/1999. (I. 14.) FVM rendeletben és a Tej Terméktanács közgyűlése által meghatározott és áfával növelt irányárat megfizette.
Támogatásban csak a 76/1999. (IX. 1.) FVM rendelet mellékletében meghatározott termékek hazai termelésű tejből származó alapanyaghányada részesíthető.
(Magyar Közlöny, 1999/78. szám)Élelmezési búza állami felvásárlása
Az állam felvásárló szervezetek útján gondoskodik az 1999. évi termésű élelmezési búza garantált áron történő állami felvásárlásáról. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerződést köt a Concordia Közraktár Kereskedelmi Rt. tulajdonában lévő GMS 96 Kft.-vel, illetve a Hungária Közraktározási és Kereskedelmi Rt. tulajdonában lévő HK-Plusz Kft.-vel mint felvásárlóval az élelmezési búza felvásárlásával összefüggő részletes feltételekről. A szerződésben a felvásárló vállalja, hogy
- a szerződésben meghatározott mennyiségig a részére felajánlott élelmezési búzát megvásárolja, és annak ellenértékét a termelőnek kifizeti;
- az általa felvásárolt élelmezési búzát közraktárba helyezi, a közraktári árujegyet pedig üres forgatmánnyal óvadékként a hitelt folyósító hitelintézetnél a Minisztérium javára letétbe helyezi, és elfogadja, hogy az áru értékesítésére csak a Minisztérium hozzájárulásával kerülhet sor.
A garantált áras felvásárlás feltételeit a 78/1999. (IX. 3.) FVM rendelet határozza meg. A jogszabály rendelkezéseit 1999. szeptember 3. és 2000. október 1. között kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 1999/79. szám)name="Kamattámogatás a tartósítóipari vállalkozásoknak">Kamattámogatás a tartósítóipari vállalkozásoknak
2000. január 1-jét követően negyedévente, a naptári negyedév utolsó napjától a tartósítóipari társaságok kamattámogatást vehetnek igénybe a székhelyük szerinti illetékes adóhatóságtól a 10032000-01905630 számú APEH Piacra jutást elősegítő támogatások folyósítási számláról. A kamattámogatást az adóhatóság által rendszeresített "bevallás az államháztartással szemben egyes juttatások igényléséhez" nyomtatvány felhasználásával lehet igényelni. Az igénylőnyomtatványhoz mellékelni kell a hitelintézet kamatbefizetési igazolását.
A kamattámogatásban részesülő tartósítóipari társaságok felsorolása a 79/1999. (IX. 3.) FVM rendelet mellékleteiben található.
(Magyar Közlöny, 1999/79. szám)Ipari alma intervenciós támogatása
Az 1999. évi hazai termésű ipari alma piacra jutásának és a piaci egyensúly helyreállításának elősegítésére – feldolgozói felvásárláshoz – legfeljebb kettőszázötvenezer tonna mennyiségig, egyezer-ötszázmillió forint összegű intervenciós támogatást rendelt el a földművelésügyi miniszter.
A támogatást a feldolgozó mellett a kizárólag préselt almalevet gyártó is igényelheti, ha továbbfeldolgozóval (sűrítőüzemmel) van szerződése, és az így átvett préselt almalé mennyiségére a sűrítőüzem támogatást nem igényel.
A támogatás feltétele, hogy a feldolgozó az Alma Terméktanács tagja legyen, és kizárólag az általa kiállított felvásárlási jeggyel vagy számlával, illetve ezek összesítőjével igazolja, hogy a beszállító termelőtől 1999. szeptember 1. és november 30. között, feldolgozás céljára hazai termésű almát vásárolt. A feldolgozónak legalább huszonkettő Ft/kg bruttó árat kell kifizetnie vételár címén, az alma átvételét követő harminc napon belül, de legkésőbb 1999. december 6-ig.
A támogatás mértéke a felvásárolt, illetve a saját termésű feldolgozott alma után hat Ft/kg. A támogatási kérelmet postán tértivevényesen, vagy személyesen az Agrárintervenciós Központ Ügyfélszolgálatán (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.; postacím: 1860 Budapest, Pf. 11) lehet benyújtani úgy, hogy a kérelmek legkésőbb 1999. december 6-ig az AIK-hoz beérkezzenek. A borítékon fel kell tüntetni: "Ipari alma".
Azok a feldolgozók, amelyek az 1999. évi termésű ipari almából intervenciós támogatással almasűrítményt gyártanak, kötelesek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalát tájékoztatni az exportra értékesített mennyiségről és az értékesítési átlagárról, a belföldi továbbfeldolgozásra értékesített vagy a saját üzemében előállított gyümölcsitalgyártáshoz felhasznált mennyiségről: 1999. december 31-ig, majd ezt követően 2000. augusztus 31-ig.
A támogatás iránti kérelmeket 1999. december 6-át követően az AIK bírálja el és ad ki igazolást 1999. december 20-áig. Erről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, valamint az Agrárrendtartási Hivatalt és az Alma Terméktanácsot összesített formában, legkésőbb 1999. december 31-ig értesíti.
A támogatás igényléséhez mellékelni kell az AIK által kiállított igazolást, amelyen a támogatási összeget, valamint a rendelet számát is fel kell tüntetni.
Az ipari alma támogatásáról a 80/1999. (IX. 17.) FVM rendelkezett, melyet 1999. szeptember 1-jétől 2000. február 1-jéig kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 1999/83. szám)Vágósertés intervenciós támogatása
A vágósertés-termékpálya tartós piaci egyensúlyának megteremtése, az alapanyag-termelői és a feldolgozói tevékenység jövedelmezőségének stabilizálása érdekében, a SEUROP rendszer szerint minősített S, E, U és R minőségi osztályú vágósertések termelésének elősegítésére 1999. szeptember 1-jétől intervenciós támogatást lehet igénybe venni.
A támogatásra az az alapanyag-termelő jogosult, aki rendelkezik az általa kiállított – az alapárat tartalmazó – számlával, illetve felvásárlást igazoló bizonylattal, saját sertést saját vágóhídon dolgoz fel, és az alapár az országos heti piaci árnak megfelel. Ha az alapár a jogszabályban meghatározott irányárnál legalább hat forint/kilogrammal magasabb, a feldolgozó meghatározott mértékek szerint igényelheti a támogatást.
A legalább ötven százalék mangalica vérhányadú vágósertésre háromezer-hatszáz forint/darab támogatást igényelhet az az alapanyag-termelő, aki rendelkezik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági és Vízgazdálkodási Főosztálya által kijelölt tenyésztő szervezet igazolásával (amely tartalmazza az egyed azonosító számát is), a vágósertését nemzetközi EU vagy USDA minősítésű vágóhídon vágja vagy vágatja le, és erről a vágóhíd igazolást ad ki. Ilyen feltételek mellett a támogatást legfeljebb összesen tízezer darab mangalica után lehet igénybe venni.
Az Országos Hús- és Tejellenőrzési Főfelügyelet által engedélyezett és a SEUROP rendszer szerinti minősítő helyen, a Főfelügyelet által kiadott működési engedéllyel rendelkező minősítő szervezet és az ilyen szervezet keretében működő minősítő személy a levágott állatról minősítési bizonylatot állít ki. A bizonylatot a Főfelügyelet szúrópróbaszerűen ellenőrzi. A minősítési bizonylat alapján történik a számlázás, mely a számla mellékletét képezi. A számlát az alapanyag-termelő vagy a feldolgozó állítja ki. A számlának vagy a minősítési bizonylatnak vágóhídi sorszámonként tartalmaznia kell: az S, E, U és R minőségi osztály besorolást, a hasított testtömeget, a feldolgozó által kifizetett – áfa és kompenzációs felár nélküli – felvásárlási árat (hasított meleg testtömegre vonatkoztatva).
A támogatást az alapanyag-termelőnek és a feldolgozónak az APEH-től kell igényelnie a tárgyhót követő hónap 20. napjától. A támogatás folyósítása az APEH 10032000-01905520 Agrárpiaci támogatás állami felvásárlás számlájáról történik.
Az intervenciós támogatás igénybevételének további feltételeit a 81/1999. (IX. 17.) FVM rendelet állapította meg.
(Magyar Közlöny, 1999/83. szám)name="Mezőgazdasági gépek és berendezések beszerzésének támogatása">Mezőgazdasági gépek és berendezések beszerzésének támogatása
Az új mezőgazdasági gép vásárlásának támogatása és az egyes mezőgazdasági termékek feldolgozásához szükséges új technológiai berendezések beszerzésének támogatása iránti új kérelmek 1999. október 1-jétől 1999. december 31-ig nyújthatók be a megyei földművelésügyi hivatalokhoz. A támogatási kérelem benyújtójának nyilatkoznia kell arról, hogy a forráshiány miatt 1999. évben általa igénybe nem vehető huszonöt százalékos állami támogatást saját forrásaiból, éven belüli lejáratú pénzintézeti hitel igénybevételével (kamattámogatás nélkül) vagy más módon kívánja-e megelőlegezni.
Az új mezőgazdasági gépek vásárlásához a nettó (áfamentes) beszerzési költségek alapulvételével adható, huszonöt százalékos mértékű, végleges fejlesztési célú juttatást 2000. január 15-től lehet igényelni az illetékes állami adóhatóságtól. A gépvásárláshoz megelőlegezett huszonöt százalékos végleges támogatást, továbbá a kötelezően előírt húszszázalékos saját forráshányadon, illetve a megelőlegezett huszonöt százalékos támogatás összegén felüli, éven túli lejáratú hitelhez kapcsolódó negyvenszázalékos kamattámogatást az állami adóhatóság a befogadott kérelmek alapján fizeti ki.
A kérelmek benyújtásának új határidejét a 82/1999. (IX. 22.) FVM rendelet tette közzé.
(Magyar Közlöny, 1999/84. szám)