Gáz, palackban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 1.) vegye figyelembe!

Élesedő verseny

Megjelent a Cégvezetés (archív) 19. számában (1999. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A privatizáció után a propán-butángáz-piacot kezdetben két nagy cég uralta. A későbbiekben azonban más szolgáltatók is részt kértek maguknak az üzletből. A vezetékesgáz-szolgáltatás bővülése miatt lassan szűkülő piacon emiatt éles a verseny a pozíciók megtartásáért.

 

Az év végére az előrejelzések szerint 11 ezerre gyarapodik a magyarországi propánbutángáz- (PB-) cseretelepek száma, vagyis minden településre több mint három lerakat jutna, ha a telepek egyenletesen oszlanának el. A nagyobb településeken azonban nyilván erősebb a konkurenciaharc. A piacvezető Prímagáz Magyarország Rt. nem kíván részt venni a lerakatok küzdelmében, avagy - mint a szakmában mondják: „a ketrecek háborújában", és a kiskereskedelmi piacra csak nemrégiben belépett Mol Rt. is elzárkózik ettől. A forgalmon belül egyre nagyobb részt tesz ki a tartályos értékesítés, amelynek aránya 5-10 éven belül elérheti a 70 százalékot.

Amióta a kilencvenes évek elején a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a magyarországi PB-gáz-szolgáltatást piaci alapokra helyezték, és az megszűnt szociális intézményként működni, a tevékenység jelentősen átalakult. Akkoriban sokan még valószínűtlennek tartották, hogy a korábban az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszthöz tartozó, évi 1 milliárd forint veszteséggel működő PB-gáz-kereskedelemben komoly verseny alakul ki a szabad piacon.

Zsugorodó piac

A nyolcvanas években a magyarországi PB-gáz-forgalom szinte teljes egészében palackban került a felhasználókhoz, igen kis mennyiségű volt a tartályos értékesítés - mondja Dénes János, a Magyar PB Gázipari Egyesület elnöke. A kilencvenes években azonban alaposan megváltozott a helyzet, s mára negyven százalék körüli a tartályos értékesítés aránya. A rekord PB-gáz-felhasználás évi 330-350 ezer tonna körül volt a nyolcvanas évek derekán, ma ennél kevesebb fogy, s az értékesített mennyiség zöme a hazai termelésből származik. Ezen belül kétharmad részt tesz ki a gázkitermelés hozadéka, a maradék egyharmadnyi rész pedig az olajfinomítás során keletkezik. Az össztermelésből eddig mindössze 10-15 százalék jutott exportra, s az import is körülbelül ilyen arányú volt a téli-nyári fogyasztási ciklusok alakulása szerint. Szakértők ugyanakkor azzal számolnak, hogy a hazai földgázkitermelés csökkenése miatt a PB-gáz importjának aránya is növekedni fog. Dénes János úgy véli, hogy 5-10 éven belül a külföldről vásárolt gáz 30 százalékkal növekedhet.

A palackos PB-gáz forgalmának csökkenése a nyolcvanas évek közepén a vezetékes földgázhálózat bővülésével vette kezdetét, s folyamatosan tart a mai napig. A földgázzal szemben a PB nem versenyképes. Mégis, a számok, illetve a tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban a vidéki háztartásokban egy-két PB-palackot megtartottak tartaléknak a vezetékes gáz bekapcsolása után is. A földgázhálózat bővítésének piacszűkítő hatása egyébként csak némi késéssel érzékelhető a PB-gáz-ipar szereplői számára, hiszen a hálózatra csatlakoztatott háztartások száma nem hirtelen ugrik meg egy-egy település bekapcsolásával, hanem folyamatosan nő. Ugyanakkor megállapítható, hogy a palackos PB-gáz forgalma nem csökkent olyan mértékben, ahogyan a földgázzal ellátott háztartások száma nőtt.

A piaci részesedések alakulása (%-ban)
  1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998
Prímagáz 79 77 76 73 71 64 60
Totálgáz 21 22 21 20 18 18 20
Shell - - - 1 4 11 13
PB Coop - 1 2 2 3 Shell Gasba olvadt
Thermofarm - - - 1 1 2 3
Flaga - - 1 1 1 BP-be olvadt
BP - - - - - 2 2
Interpako - - 1 2 1 1 1
Szebgáz - - - - - - -
Sugárgáz - - - - 1 Megszűnt
BR-Gáz - - - - 1 1 1
Mol - - - - - - 1
Forrás: Prímagáz

Konkurensek belépése

A PB-gáz-ipari erőviszonyokat alapvetően a privatizációs folyamat határozta meg, és nem valószínű jelentős piaci átrendeződés a továbbiakban sem. Amikor 1991-ben megszületett a döntés, hogy legalább kétszereplős piacot kell kialakítani, akkor két komolyabb érdeklődő volt a magyarországi PB-gáz-ipar iránt: a Totálgáz és a Prímagáz - idézte fel a történteket Szemmelveisz Zoltán, a Prímagáz Magyarország Rt. (PM Rt.) ügyvezető igazgatója. 1992 májusában már meg is alakulhatott a PM Rt., 51 százalékos külföldi magánbefektetői és 49 százalékos állami részvétellel. Ez a cég akkor 70-71 százalékos piaci részesedést, illetve hét töltőüzemet mondhatott magáénak.

Területileg is felosztották az országot, a Prímagázé lett Kelet-Magyarország, a kicsit később alakuló Totálgáz Hungária Rt.-é pedig a Dunántúl, a fennmaradó 30 százalékos piaci részesedéssel és három töltőüzemmel. Ebben az időben azonban még szinte kizárólag palackos értékesítés folyt. A két nagy társaság mellé rövidesen beszállt a Shell Gas is. A Mol Rt. már a privatizációs időkben szeretett volna részt venni a PB-kiskereskedelemben, hiszen jól látszott, hogy a termeléstől kiinduló folyamatnak ebben a fázisában képződik a legjelentősebb érték, illetve jövedelem - állítja Horváth Ferenc, az olajtársaság PB-gáz-kereskedelmi üzletágának igazgatója. A Molt azonban 1991-ben eltanácsolták az üzlettől, így csak kisebbségi részt szereztek a Totálgáz Hungária Rt.-ben, ettől az üzletrészüktől viszont tavaly megváltak, miután megszületett a döntés, hogy közvetlenül belépnek a kiskereskedelmi piacra. A kiskereskedelemben folyó versenyre jellemző, hogy részesedésüktől függetlenül minden szolgáltató igyekszik az értékesítési helyek számát gyarapítani. Ma hozzávetőlegesen 9 ezer cseretelep van az országban, számuk az előrejelzések szerint az év végére elérheti a 11 ezret is.

A versenyző cégek között vannak, amelyek szerint a Mol jobban járt volna, ha továbbra is kizárólag nagykereskedelemmel foglalkozik, hiszen a PB-gáz-forgalmazókat ma is zömmel ez a cég látja el. A Mol Rt. szakemberei viszont úgy vélik: a PB-üzletág jövedelmezőségének javítása érdekében teljesen kézenfekvő volt, hogy bekapcsolódjanak a kiskereskedelembe is, hiszen van saját árujuk, és négyszáz-egynéhány Mol-töltőállomás révén értékesítési hálózatuk, illetve számos telephelyük, valamint logisztikai rendszerük. Vagyis - mondja Horváth Ferenc - viszonylag kis befektetéssel lehetett új üzletágat indítani, amelytől ebben az évben 20-25 ezer tonna PB-gáz értékesítését, és ezzel 5-7 százalékos piaci részesedés megszerzését várják. Az első öt hónap számadatai alapján ez a terv reálisnak tűnik. Igaz ugyan, hogy a Mol élén történt vezetőváltást követően valamennyi üzletágat átvilágítják, s egyesek szerint nem elképzelhetetlen, hogy az épp csak szárnyát bontogató PB-gáz-kiskereskedelem áldozatul esik a meghirdetett racionalizálásnak. Ám döntés legfeljebb szeptemberben, az új üzleti stratégia meghirdetését követően várható.

A Shell Gas annak idején olyannyira ígéretesnek tartotta a magyarországi piacot, hogy Székesfehérváron önálló töltőüzemet létesített. A piaci folyamatok alapján szakértők már akkor is úgy tartották, hogy töltőüzemi kapacitásban felesleg van, s ezért nem feltétlenül volt indokolt az új üzem építése. Ennek ellenére most a Mol Rt. is arra készül - ez persze az őszi döntés alapján még változhat -, hogy Százhalombattán 1,5 milliárd forintos beruházással saját töltőegységet létesít, ami a tervek szerint 2000-ben kezd működni. Időközben a Prímagáz Magyarország Rt. hét üzeme közül hármat, a Totálgáz Hungária Rt. pedig a kettőből egyet bezárt, s így sikerült meglevő kapacitásaikat gazdaságossá tenni. A Totálgáz Hungária Kft. a versenytársakhoz hasonlóan - 18-20 százalékos - piaci részesedésének megőrzését tűzte ki célul. A társaságnál érdeklődésünkre elmondták, hogy az első félévi adatok alapján minden esély megvan arra, hogy sikerül megőrizni eddigi kereskedelmi pozíciójukat. Ehhez gyakorlatilag csak marketingeszközök állnak rendelkezésükre, hiszen a termék valamennyi kiskereskedőnél ugyanaz. Ilyenformán az árban, a cseretelepek elhelyezésében, illetve a különböző értékesítési akciókban lehet többet vagy egyáltalán mást nyújtani, mint a konkurencia.

Piaci helyzetük megtartásáért a vállalati működés racionalizálásával együtt fejleszteniük is kellett a cégeknek - mondja Dénes János -, részben a fogyasztóvédelmi kifogások kiküszöbölése, illetve a minőségbiztosítás érdekében. Rendszeresítettek például olyan biztonsági rendszereket a töltés folyamatában, amelyek a szállítás és tárolás közbeni esetleges lopások ellen adnak garanciát, mert azonosíthatóvá tették a palackot legutóbb megtöltő üzemet. A PB-gáz-ipari egyesület elnöke szerint ugyanakkor további töltőüzemi kapacitások leállítására lehet számítani a palackos forgalom csökkenése miatt.

Ennek ellensúlyozására egyébként a forgalmazók, élükön a PM Rt.-vel különböző készülékértékesítési akciókkal igyekeznek lassítani a folyamatot, fejlesztik a tartályos piacot és kutatják az újabb és újabb gázfelhasználási lehetőségeket.

A nagy tartályos gáz jellemzően nem lakossági felhasználásra szolgál. A kis tartályokból viszont túlnyomórészt a lakossági igényeket elégítik ki. Ezeket olyan településeken használják családi házak gázellátására is, ahol a vezetékes hálózat műszaki vagy gazdasági okból elérhetetlen. A nagyobb értékesítési volument azonban az ipari és mezőgazdasági felhasználásra szánt nagytartályos PB-gáz-forgalom adja. A forgalom növekedését korábban segítette a felhasználás szabadsága. A tartály gyakorlatilag bárhova telepíthető, majd a tüzelőolajjal kapcsolatos visszaélések visszaszorítását célzó adózási szabályok módosítása a nagyfelhasználók számára a tüzelőolajnál előnyösebbé tette a PB-gázt. Harmadrészt - szakértők szerint - a mezőgazdaságban még sok, eddig fel nem tárt célra használható a PB-gáz.

A magyarországi PB-gáz-forgalom alakulása (tonna)
Év Mennyiség
1996 346
1997 334
1998 328
Forrás: Magyar PB Gázipari Egyesület

Veszélyes üzem

Hivatalosan egyelőre a legkisebb felhasználó a közlekedés, a statisztikák szerint tavaly mindössze 7 ezer tonna PB-gázt értékesítettek gépkocsi-hajtóanyagként. Ezzel szemben illegálisan ennek a sokszorosát, szerény becslések szerint 25-30 ezer tonnát, de némely vélemény szerint ennél nagyobb mennyiséget is elégetnek, zömmel régi, keleti gyártmányú autók motorjaiban. A PB-gáz-ipar üzleti érdekeit és az illegális felhasználással járó veszélyek elkerülését szem előtt tartva támogatja a kormány javaslatát, miszerint 50 százalékkal mérsékelnék az autógáz adótartalmát, hogy ne legyen érdemes a palackos vagy tartályos gázzal visszaélni. Dénes János úgy véli, hogy akik kocsijukban feketén PB-gázt használnak fel, súlyosan veszélyeztetik környezetük biztonságát. A megengedettnél több palackot tartanak otthon, a pincében vagy a garázsban, egy térben, ami önmagában is szabálytalan. A PB-gáz nehezebb a levegőnél, ezért az esetleg kiszivárgott mennyiség nehezen, vagy egyáltalán nem szellőzik ki az adott helyiségből, s a legkisebb szikra is robbanást okozhat. A palackokból a kocsik póttartályába történő átfejtés sem veszélytelen művelet. Gravitációs úton ugyanis meglehetősen lassú az üzemanyagtöltés, a kézi szivattyúzás során könnyen szikrát kaphat a gáz, és ugyanez a helyzet, ha elektromos szivattyút használnak.

A PB-gáz-ipari egyesület elnökének tapasztalata szerint az autók gázüzemre átállítását többnyire szakműhelyben végeztetik el, viszont sokan megspórolják a póttartályt, s egy normál gázpalackot helyeznek a kocsi csomagtartójába. Ezt azonban nem lehet a kívánatos mértékben rögzíteni, és ütközés ellen sincs biztosítva. A megoldás az iparág szakértői szerint a jövedékiadó-szabályok módosítása lenne.

Az nyilvánvaló, hogy a palackos forgalom tovább csökken, a tartályos forgalom növekedésének viszont megvannak a lehetőségei, s ezek köre egyre bővül - véli Dénes János a PB-gáz jövőjét illetően. Hozzáteszi: a mezőgazdasági kisüzemek várható erősödésével újabb piac nyílik meg az PB-gáz-ipari szereplők előtt.

Az élesedő verseny miatt egyébként az utóbbi időben a kisebb cégek egy része önként visszavonult a piacról, mások kényszerűségből szálltak ki a küzdelemből. Az átrendeződés során a PB Gaz Coop a Shell érdekeltségi körébe került. Megtartotta jogi önállóságát, gyakorlatilag a brit-holland társaság viszonteladójaként működik. Az eredetileg osztrák Flaga már két tulajdonosváltáson is túl van. Előbb a BP vásárolta fel, majd a Mol Rt. birtokába került.

Az 1998-ban értékesített PB-gáz megoszlása felhasználási területenként (ezer tonnában)
Háztartási 200  
Ipari 68  
Mezőgazdasági 53  
Járműipari 7  
Összesen 328  
Kiszerelés szerint Mennyiség Változás 1997-hez %-ban
Palackos 198 91
Tartályos 130 112
Forrás: Magyar PB Gázipari Egyesület
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére